Magyar Elet, June 29, 1985

              -- "vwvwwrTT T K'%vwiT'y''v" ' #" ' r & v- - r - fsyjr ''' =- :-
--'r si-'-ír- '!
k- - Wíl ip !£ r- - „ w----íf- w#
10 oldal 1 Magyar élet 1985 június 29
Egy esztendő múlva - 18CG-ba- n — Ameríka-szert- e
ünnepelni fogják a riewyorki Szabadság-szobor"- 1 felállítá-sának
száz éves évfordulóját A Világhírű ázöbof -- óriás
— melynek eredetileg „Világot megvilágító szabadság"
(„Liborly Enlightening the World") volt a neve s mely
aóta egy évszázad során az amerikai kontinensre emig-ráltak
szimbolikus befogndó-véd- íi anyja lett — ismét a
világérdeklödés középpontjába fog kerülni
Felavatásának századik évfordulójára korszerűsítik a
hatalmas szobrot Amerika számos szervezete egyesülete
— köztük nemzetiségi szervezetek is — igyekeznek részt-vcn- ni
e nemes versengésben
A Szabadság-szobo- r nemcsak az Egyesült Államok
büszkesége hanem az egész világ szabadságszerető em-bereinek
is nagymértékben bámult szimbólumává vált
A negyvenhat méter magas kétszázhuszonöt tonna sú-lyú
fenséges tartású világító fáklyát tartó nőalak lá-bánál
a rabszolgaság széttört bilincseivel ma már az
egész világon elnyomott diktatúrák által rabszolgaélet-re
kényszerítőit milliók vágyott tisztelt jelképévé is ma-gasodott
Ezért — az Egyesült Államokon belül és kivül — a
szabadságot megbecsülő vagy azt hiányoló az után vá-gyódó
— embermillióknak a közeljövőben megkülönböz-tetett
figyelmet kell szentelni azokra a financiális és
technikai majd művészeti munkálatokra melyekhek a
célja az hogy a Szabadság-szobo- r nemcsak régi fényé-ben
dicsőségében magasodjon az égbolt felé de — ezen
Zárunk kérem
Amikor már mindenki elment és csak Isten maradt
ott a zsályaillatú félhomályban — megkezdődölt az egy-liáz- fi
külön szertartása — amely odaadó és egyszerű
volt mint a nyugovóra térő uralkodók vén szolgáié a-k- ik
urukkal maradnak az udvarnagy és a hódolók távo-zása
után is
A gyertyák és az oltárkép között arany háromszög-ben
az „Ur szeme" ragyogott kéken mint a messzi he-gyek
— O meghatottan félve megtörölte — és a kendő
makulátlanul iehér maradt utána Aztán felnyúlt a gyer-tyalángokért
— amelyek engedelmesen kihunytak ujjai
közt — sértetlenül visszahúzott kezében jelképessé vált
a tűz — mint a keresztelőmedence vize a papéban
Végül megemelte a fekete börbe kötött súlyos Szent-írást
mely most is — mint negyven esztendeje mindég
— az Énekek Éneke második fejezeténél nyílt ki az 589
oldalon és ö ki tudja hányadszor elolvasta a tizen-ötödik
verset: „Fogjátok meg nekünk a rókákat a róka-fiakat
akik a szőlőket pusztítják mert a mi szőlőink
virágban vannak"
Itt tartott amikor az oszlopok mögötti félhomály-ban
visszhangosan kongani kezdtek a padok — egy ki-nyújtott
láb túlért a padkán és a megrúgott fa bongá-sátó- l
keringeni kezdtek a csillár üvegdíszei Az egyházfi
összerezzent és kelletlenül lassítani kezdte a még hátral-évő
néhány teendő ütemét — abban reménykedve hogy
a láthatatlan jelenlevő majd csak magára hagyja Meg-törölte
a szószéket díszítő evangélistákat beljebb nyom-ta
a kijáró szöget amely a János mellett gunnyasztó
sast tartotta — majd végső unalmában célbavette a temp-lomkulccsal
az egyik falikart Az illetlen mozdulat fe-lett
érzett szégyenkezés tettre sarkallta határozottan vé-gigsietett
a futószőnyegen és bár még most sem látott
senkit — odaszólt az illatos félhomálynak: zárunk
— A parkok szórakozóhelyek és az áruházak egész
éjjel nyitva vaniíak épp ezt zárjátok be sötétedés előtt?
Az egyházfi végre meglátta a késői látogatót — s
minden átmenet nélkül vált ki a homályból kicsiny
zsák volt mellette a padban és az egyházfi csodálko-zott
hogy bár percek óta nézett abba az irányba csak
most vette észre
— Ilyenkor már senki sem jön az istentiszteletnek
vége korán esteledik
— Vannak akik épp ebben az órában válnak ma-gánosokká
Agyukban idegen hever mikor ajtót nyitnak
— nem jött el akit virággal uzsonnával vártak — vagy
sírva fakadnak a moziban mert eszükbe jutott valami
amitől félnek Ide futnak hogy nedves arcukat az ök-lükre
hajtsák a félhomályban — de az ajtót bezárták
Pedig ha a foguk Táj na ilyenkor is kihúznák — vehet-nének
vörös bort ruhakefét vagy légypapírt pedig már
késő van
Az egyházfi nem felelt — ismerősnek tűntek ezek a
szavak a törékeny vörös szakállas férfiről is érezte
hogy látta már valahol Olyan volt mindez mint életünk
azon ritka percei amelyekről tudjuk hogy már aléltuk
őket egyszer és csak később jövünk rá hogy évekkel ez-előtt
álmodtunk ilyesmiről de mindeddig nem gondol-tunk
rá
— Hová mégy ha mégis bezárom majd a kapui?
Az egyházfi tisztességtudó ember volt és elcsodálko-zott
hogy most mégis tegezi ezt az annyira ismerős
idegent — Kint az utcán vergődő ragyogással felgyúl-lak
az ostorlámpák — az idegen a kórus bolthajtásait
nézte ahol a kívülről ömlő fényben látni lehetett a fa-liképet
— az Ur követőjét aki a helybeli szeszfőzde
gyümölcsátvevöjére hasonlított és a Másikat Akit nem
világítottak meg a kinti lámpák Az egyházfi döbbenten
hátralépett A kép alatti feliratra gondolt mely nem
látszott innen: A rókáknak van barlangjuk és az égi
madaraknak fészkük de az Ember Fiának nincs fejét
hová lehajtania"
Csak egy pillanatig tartolt a csalóka igézet — az
egyházfi kihúzta magát és a jóhiszeműségükben rásze-dett
férfiak megtalált méltóságával így szólt
— Sajnálom uram de kénytelen vagyok bezárni a
templomunkat
Az idegen még mindig a képet nézte tekintete a li
geti padokon felrázott otthontalanok szemére emlékez-tetelt
és az egyházfi most már teljesen visszanyerte a
tisztségviselők családapák volt rrontkatonák becsült
polgárok józan biztonságát Megfordult és elindult a
kulcsért amelyet a sekrestyében felejtett útközben még
sikerüli egy megszívlelendő megállapítást is kitalálnia
ha netalán visszajövet is ott találná azt az embert: „A
templom nem váróterem kérem"
De nem volt szükség erre — az idegen már nem voil
ott a résnyire nyitott ajtón át még látta amint lehaj-tott
fejjel kis zsákját hóna alá szorítva befordul a tér
sarkán ahol az országút vezet messze a vándorokat
váró téli éjszakába
Turchánvi Sándor
IfAflASfflT ENDRE
'' )
A Szabadság-szobo- r regénye
túlmenően — belső struktúrájában művészi és történészi
tartalmában is megfeleljen a 20 század embere — ezen
belül az egyes amerikai nemzetiségek — kívánalmainak
Emlékezetünk felfrissítéséül vagy idevonatkozó isme-reteink
kiegészítéséül nem lesz érdektelen visszamenni a
múltba hogy történelmi fényszórónkkal rávilágítsunk a
csodálatos szobor születésének érdekes epizódjaira
Története
Az amerikai polgárháború leglényegesebb esemé-nyeinél
kell történetünket kezdenünk Emlékeztetnünk
kell arra hogy Pierce Franklin alatt (1853—57) a „Dé-liek"
demokrata az Északiak" republikánus párt né-ven
szervezkedtek A soronkövelkező elnökválasztáson
még Buchanan (1857—60) személyében a „Déliek" győz-tek
de az 1860-a- s esztendőben már az „Északiak" je-löltje
Ábrahám Lincoln győzött Erre a „Déliek" kilép-tek
az Unióból Uj szövetségük székhelye Richmond —
Virginia — lett s Lincoln elnök békítő szózata ellenére
is Montgomeryben konfederációt kötöttek egymással Ezt
követően kitört a veres polgárháború (1861—65) Észak
a Dél ellen! A háború elején „Dél" volt fölényben de
Lincoln 500 ezer főnyi seregei szervezett s Thomas és
Grant vezetése alatt a Mississippi mentén nyomultak
Dél felé 1865 április 9-- én Lee tábornokot is bekerítet-ték
ki április 27-é- n megadta magát Végelért a harc
Lincoln a világ történelmének ez az egyik legnemesebb
alakja már 1862 szeptember 22-é- n proklamálta az Unió
területére a rabszolgaság eltörlését: — ez most már ál-talános
s az Unió (— félmillió ember és három milli-árd
dollár áldozata után — ) újra egységes lett
Lincolnt újra elnökké választották de 1865 április
14-é- n egy Booth nevű színész a washingtoni színházban
agyonlőtte Egész Amerika gyásza kísérte a sírba a pu-ritán
jellemű nemes gondolkodású államférfit
Franciaország is gyászolja a nagy elnököt
Történelme során még sohasem fordult elő hogy a
francia nemzet ily mértékben gyászoljon meg külföldi
államférfiúi! Nem vitás hogy ez a gyász nemcsak Lin-colnnak
hanem annak is szólt hogy Franciaország né-pe
demonstrálni akart a császári (irannizmus ellen és a
szabadság eszménykepe mellett
Laboulaye vendégfogadása
Franciaország népe még nagyban gyászolta Ame-rika
orozva meggyilkolt nagy elnökét mikor Edouard
Laboulaye Clatinyban — Versailles egy külvárosában
— vendégfogadást tartott Ez a híres publicista (1811-188- 3)
jogtörténeti munkáival nyert akadémiai díjakat
majd a Collége de France"-o- n az összehasonlító Jog-tudomány
professzoraként működött Politikai iratai-ban
hirlapcikkeiben a tanítás- - a lelkiismereti- - egye-sülési
szabadság és az emberek durva elnyomatása fog-lalkoztatta
Nyíltan kiállt a szabadságeszmék oldalán
és élesen elítélte a rabszolgaság minden fajtáját
Vendégfogadásai közismertek voltak Ezeken politi-kusok
tanárok tudósok újságírók költők művészek és
az intellektuális világ egyéb elemei vettek részt A ven-dégeket
nemcsak a kiváló ételek és italok vonzották
de azok a magasröptű társalgások is mely Laboulaye
körül lezajlottak
Ez alkalommal Amerika volt a társalgás központjá-ban
Laboulaye mindig szimpátiával fordult a nagy
testvér-köztársasá- g felé — bár sohasem volt eddig al-kalma
átutazni az Atlanti-óceáno- n Számos barátja élt
Amerikában kikkel állandó levelezést folytatott Nyil-vánvaló
hogy Ábrahám Lincoln működése soha eddig
nem érzett lelkesedésbe sodorta meggyilkolása mélyen
megdöbbentette o maga — főleg az amerikai esemé-nyek
hatására — megtiszteltetésnek vette hogy Fran-ciaországban
a „Rabszolgaellenes Társaság" elnökévé
választották
William Iiernáth:
Az élet éjén
Tüzet hordok a szivem mélyén
e balsorstól vert élet éjén
Sötétség vakság leple árad —
elöntve elmét tiszta tájat
Hol a lélek is utal vesztve
zuhan szédítő mélységekbe
Ott akarok én lent a mélyben
világítani 'a sötétségben
Hol fénytől pompázik az élet —
ott nem kellek én éji mécsnek
Valami csodás fényességei
akartam mindig ami éget
Ami világít hív vezérlel
fennséges-tiszt- a ősi fénnyel
Bevillogni a sötétségbe
hol nóttön no az ember vélike
A szívekben a lelkek mélyén
lobbantani fényt az éjek-éjé- n
Mikor árvultan elhagyatva
(kettétörik az élet útja
Agy elborul: csábító mélység
kínálja végső menedékét
Ám az élet szikrája sorcen:
remény születik minden percben
Míg a szív dobban: vágy vezérli
otl akarok én fénnyel égni
SraTcadék szélén megtorpanva
hol nincs 1céső még visszaútra
Ott akarok én örök fénnyel
viaskodni a sötétséggel
i
Laboulaye ezen nevezetes vendégfogadása során ki-jelentelte
hogy Franciaországnak ez alkalommal a ba-rátság
és szövetség örök gesztus-ajándék- át kell küldenie
rLincoln országa felé! Ez a gesztus majd nemcsak a sza- -
badelvüséget — mely a két országot összeköti — fogja
jelképezni de emlékeztetni fogja az amerikaiakat arra
is hogy franciák is ontották vérüket a „Tizenhárom
Gyarmat" védelmében az Amerikai Forradalom során
Frederic Auguste Bartholdi
Különösen egy művész-vendé- g mutatott rendkívüli"
lelkesedést barátja Laboulaye beszéde nyomán E ven-dég
nem volt más mint Bartholdi a szobrász (1834—
1904) Annak idején előbb építésznek majd festőnek ké-szült
végül szobrász lett belőle s főleg nagyméretű em-lékszobrok
készítése kötötte le élénk fantáziáját Törté-netünk
eme időpontjában még csak 31 éves volt de
Európa-szert- e már ismert volt mint heroikus szobrok
alkotója Már 1855-be- n — tehát mindössze 21 éves ko-rában
feltűnt szobraival s ettől kezdve müvei sokasodó
mértékben jelentek meg a francia varosok parkjaiban es
útvonalai mentén
Bartholdi tulajdonképpen azért jött el erre a vendég-látásra
mert barátjának Lábouleye-ne- k a mellszobrát
VILAGHlRADÖ
WASHINGTON (DC) —
A Reagan-adminisztráci- ó be-jelentette
hogy Amerika
1000 főt fogad be abból a
több mint 3900 vietnami me-nekültből
akiknek a thaiföl-di
kormány engedélyt adott
a külföldön való letelepedés-re
Edward Djerejian kül-ügyminisztériumi
szóvivő
elmondta hogy a thaiföld—
kambodzsai határ mentén
fekvő polgári települések el-leni
vietnami támadások kö-vetkeztében
tavaly és idén
összesen legalább 230 ezer
khmer és vietnami menekült
át Thaiföldre
BELGRÁD — Amerikai lá-togatása
előtt Milka Planic
jugoszláv miniszterelnöknö
beismerte hogy országának
hanyatló gazdasági helyze-te
valósággal tűrhetetlenné
vált Az év első hónapjában
80 százalékos volt az inflá-ció
és a munkanélküliség a
legmagasabb Európában: 15
százalék
USA (Washington állam) —
Egy Seattle-- i utazási ügy-nökség
a Sociely Epedi-tion- s
elnöke TC Swartz ta-nulmányozta
egy háromna-pos
űr túra lehetőségét me-lyen
egyszerre 24—32 utas
vehetne részt egy különlege-sen
tervezett utastérben
amelyet az űrhajó teherszál-lító
terébe illesztenének be
Állítása szerint egy ilyen űr-utazás
már az 1990-e- s évek-re
létrejöhetne s ha beválik
évente 3—5 turistákkal meg
rakott járat indulhatna az
űrbe
Számításai szerint a há-romnapos
túrára szóló je-gyek
kb 1 millió dollárba ke-rülnének
de a századfordu-lóra
ezt z árat már $50000-r- e
lehelne csökkenteni
Swartz azzal érvel hogy az
íirturisztikából származó jö
vedelem anyagi támogatásul
szolgálhatna további kutatá-soknak
ATHÉN — Nitrogén fogja
megóvni az Akropolisz ka-riatidáit
a további eróziótól?
A 2500 éves mú'emlékegyüt-le- s
igazgatója bejelentette
hogy nitrogénnel töltik meg
azokat a vitrineket ame-lyekben
még novemberben
helyeztek el az oszlopokat
helyettesítő márvány nőala-kokat
1979-be- n azért döntölteik
úgy hogy eredeti helyükről
az Erektheionról beszállít-ják
a szobrokat az Akropo-lisz
múzeumába mert szak-értők
megállapították hogy
a levegő kéndioxid-tartalm- a
rongálja azokat
VARSÓ — A vallási ügyek
minisztere egy interjúban
kijelentette hogy a szolida-ritáspárti
pap meggyilkolása
óta növekedett a kormány-ellenes
papok száma „Re-méljük
ez csak átmeneti fej-lemény"
mondta a minisz- -
ter „hogy mostanában növe-kedett
a szociallstaellenes
beállítottságú klérus"
GENF — Újból nagy mére-teket
öltöttek a vietnami csó-nakon
menekülők elleni ka-lóztámadások
Ebben az év-ben
eddig 38 személyt öltek
meg 'sokat elraboltak a
nőket megerőszakolták 'a
hajókat elsüllyesztették
-
íí-45a- m
association with CHFI FM
945
1320 Country Musicyl
featuring Baker
very guest
Tyson Albert
Harold Maclntyre
M-- l FÍSÜSltfWríN _„
akarta' elkészíteni s előbb vázlatrajzokat kívánt papírra
vélni Eme tervét azonbart nyömbah 'elfeledte mikor fe-szült
figyelőmmel csüngött Laboulaye Amerikától mon-dóit
szavain Azonnal jegyzeteket csinált
Egy csodálatos gondolat született a szobrász agyá-ban!
Egy monumentális szobrot kéne alkotni — olyant
amely méltó riválisa lehetne az ókor mindmegannyi gi-gantikus
emlékművének! Ez a szobor fejezze ki Fran-ciaország
barátságát Amerika felé — de fejezze ki azt
is hogy Lincoln országa olyan fülű ahol minden sza-badságszerelő
szabadság vágyó ember barátra —
ha — otthonra lel!
Visszaemlékezett korábbi csodálatos kirándulásaira
Egyiptomban megcsodálhatta a piramisokat a ha-talmas
Szfinxet s Ramszesz fáraó kolosszusait Minden
idegében jól őrizte Hellas nemesvonalú nőszobrainak az
emlékét és — nyomóban — a francia neoklasszicizmus
alkotásait Ezeket a halhatatlan alkotásokat kellene e- -
gyetlen monumentális emlékművé olvasztani olyanná
mely majdan nemcsak Amerika de a szabadságeszmék
felé forduló nagyvilág méltó szimbóluma lesz!
A porosz —francia háború közbeszól
III Napóleon csökkenő népszerűségét valamiféle di-adalmas
hadjárattal próbálta megőrizni illetve felújíta-ni
Mikor a "spanyolok elűzték királynőjüket (1868) és a
trónra Hohenzollern Lipót herceget hívták a trón-jelölt
még a tárgyalások során lemondott igényéről A
francia császár azt kívánta hogy Vilmos a poro-szok
uralkodója írásban kötelezze magát arra nem
fog Hohenzollern a spanyol trónra kerülni A porosz
ezt visszautasította Megindult a harc A fran-cia
sereget az angolszász származású Mac Mahon és a
francia Bazaine — a németeket Moltke tábornok vezet-te
Franciaországot Sedan mellett fegyverletételre kény-szerítették
Még a császárt is fogságba ejtették! (1870
szeptember 2) Párizs négyhónapi ostrom megadta
magát (1871 jan 2) A megalázott franciáknak le kel-lelt
mondaniok Elszászról Lolhariangiáról és ötmilliárd
frank hadisarcra kötelezték őket III Napóleon volt Eu-rópa
— Bismarck lett a kontinens
leghatalmasabb embere!
Laboulaye és Bartholdi — a két jó barát — hosszú
évekig nem találkozhatott A szobrász tisztként szolgált
a francia hadseregben Csupán 1871-be- n jutott alkalma
látogatást tenni barátjánál Glatignyben
(Folytatása következik)
ontario placew
Egy nyári ünnepség!
Legyen velünk a Kanada Nap ünneplésén
Együtt ünnepelünk egész héten
E héten Ontario Place-- n nyári
ünneplések lesznek Énekelhet
táncolhat és elámulhat 'az eddig
legnagyobb Kanada Nap
tűzijátékán valamint a
lélegzetelállító laser
bemutatónkon így tisztelgünk
Kanada születésnapján és a mi
saját 15 születésnapunkon
A LEGJOBB SZÓRAKOZÁS
A VÁROSBAN
A Fórum háromnapos előadást
ad Kanada születésnapján
Szombaton június 29-é- n 5:00
és 9:00 órakor
The Members Only
„Happy Together" Tour 1985
featuring Legends in Conccrt
The Turtles featuring Flo & Eddie
The Grass Roots The Buckinghams
First National Tour in 15 ycars
Gary Lewis and The Playboys
In 'association with 590CKEY
Vasárnap június 30-é- n 3:00
és 8:30 órakor
Gladys Knight and The Pips
In association with CKFM 999
Hétfőn július 1-- én reggel 10:30
The „But I'm just A Kid" Show
Presented by
Children's Hour Productions
-- v k' '
7 y WrVJ U 7 V r f- -
jimAndRosalie
93
5-0- 0 pm to pm
CFGM
Raaio'sopryNortn
carroll
plus special stnrs
lan Hall
C-W- eed
után
kelli
ahol
meg
most
hogy
uralkodó
után
legnépszerütlenebb
yiWtí
Dávid Thompson Terry carisse
&The Opry North Bánd
For rurther Information call (4161 965 r-- fl
955 Lakeshore Blvd Wrst Toronto OntaiK)
CanadaM6K3B9
Crown Corporation the Governmfnt Ontario
Mlnistry Tounsm & R(iri-iiuui- )
Gaude I" Beruiett n iister
ml
MOLSON KANADAI VÍZESÉS
BEMUTATÁS
Táncoljon az ütemekre vagy
pihenjen meg a sok éttermünk
egyikében a West Island
Village-ba- n
Az egész héten minden DO percben
11:00 am to6:30pm
„Voung & Alive"
Onlario Place salutes the International
Vouth Year in song and dance
Szombaton június 29-é- n este
10:00-10- 1 1:00-i- g
The Spitfire Bund
Big Bánd Daneing
ÉS MÉG TÖBB:
Nézze meg Wilderness
Adventure Ride-o- t Hallgassa
velünk a Great Jazz On The Laké
előadását július 5 és között
Nézze meg a Carlsberg
Championship Team & Wagon
nyári otthonát
Élvezze a „Freedom To Move"
c új iMAX-film- et mely az 1986
Vancouver-- i Expo témáját örökíti
jneg a CinesphereJben Lássa
hallja érintse meg holnapot
ma a Future Pod-o- n
l-f- — "vT rtl Y7 ILf
in
A of of
of
M
T"-ftrlí- # OTk
Af i 'VAr
i s - £i
B
I
'a
7
a
lfc'
7
The Skv's limit
ry CANADA DAY Monday July 1
of fabulous fireworks
fiA i at 10:00 pm tyv rirtf-í- rt Dl-ir- o_! !r rinAn
f yl wiilqiiui rav-- c upiwiii
i--— A ArnunH Anv WaV Yni I KP r
It'sAllYours
yours"
todücoTtr
the
finale
IeNVTrCRrNAMmTIOSNtAJL
WlJIÍn LAK 1933
9B rortberun ofit-630-39- 33 forínfa