Magyar Elet, June 11, 1988

              '"""" HUNGÁRIÁM LIFE
Nem sokaság
iantm LÍUi W _ __ rllk V l tubái nip ttu
csuda dolgokat Ltrgwt InHepen dest
C midiim TcdJy
SXUSZRYI
„
Vol 41 24 XLI évfolyam 24 szám 1988 június 11 szombat Ara: 75 cen
- — — - - T
Slmltz: „A haladás nemzetközi vonatán nem elnéző a kalauz"
A Vörös Tér — rózsaszín szemüvegen át ® A Keegstra elleni vád elejtése
Reagan nem vár csodákat a június 19— 22-- i torontói héthatalmi csúcstalálkozó-tól
— Dukakis kaliforniai győzelme után ő lesz 'az akit az atlantai demokrata
párlgyuléscn július 18-á- n hivatalosan jelölnek az elnökválasztásra — Carlucci
volt az első hadügyminiszter aki a csúcstalálkozó idején ellátogatott Moszk-váb- a
ahonnan Szibérián keresztül Dél-Koreá-ba
és Japánba repült — A szovjet
vezérkari főnök júliusban Washingtonba érkezik hogy a stratégiai egyezkedés
ne veszítsen a lendületéből s Reagan reménye beteljesülhessen: Ieköszönése
elótt egy ötödik csúcstalálkozón írhassák alá a START nevű megállapodást —
A NASA Gambiában támaszpontot épít az űrkomp esetleges szükség-sziilt- c mo-nitorozása
céljából — Jasszer Arafát havi 25 millió dolláros igénnyel lépett fel
a 20-tag- ú Arab Találkozón hogy a palesztin felkelést anyagilag támogathassa
— Jósé Napóleon Duartc salvadori államfő rákos megbetegedése miatt az or-vosai
szerint már csak fél év van hátra az életéből Washingtoni orvosok sze-rint
gyomoroperációja sikeres volt azonban mája menthetetlennek bizonyult
— A szöuli egyetemen újra fellángoltak a diákzavargások: a riadórendőrség
vízifecskendőkkel szórta szét a Molotov-koktélok- at hajigáló diákcsoportosulá-sokat
akik az Északkal való egyesülést tűzték zászlajukra — Első ízben láthat-ta
a szovjet lévénézősereg „élőben" azaz helyszíni adásban azt a pillanatot
amikor két szovjet kozmonaiutát egy bolgár kollégával az űrbe felbocsátottak
a bajkonurl támaszpontról — Bizonyára a glasznoszty nevében 17 nyugati zsidó
származású ügyvédnek megengedték a beutazást a SZU-b- a ahol Moszkvában
Kuznyecovval a megbízott belügyminiszterrel tárgyaltak Az orosz kijelentet-te:
1988-ba- n máf 29 ezer zsidó hagyta cl a Szovjetuniót ami 38-sz- or több mint
az egész 1986-o-s év idevonatkozó adata
AZ ALGÉRIAI
ARAB
CSÚCSTALÁLKOZÓ
Csadli Bendzscdid Algéria
elnöke háromnapos 'talál-kozóra
hívta össze Algír-ba'a- z
'arab világ vezetőit
mely csúcstalálkozónak az
a'kifejczcltjCélja hogy „A
Kövek Háborúja" arabul
az „Inlifaclah" palesztin
felkelés számára rendsze-res
anyagi támogatási biz-tosítson
Jasszer Arafal a Pales-tin- e
Liberation Organization
(PLO) vezére bejelentette
igényéi miszerint az Inlifa-dah- —
rebellió finanszírozásá-ra
havi 25 (huszonötmillió)
dollár szükséges!
A tervezeti anyagi segít-ség
köívelelt célja az hogy
a kb 120 ezer olyan palesz-tint
— akik jelenleg izraeli
alkalmazásban vannak —
továbbra is sztrájk-státuszba- n
tartsa hogy ezzel pró-bálják
jobb belátásra kész
tetni a Samir-kormán- yt
mely mindeddig Shultz a-meri- kai
külügyminiszter és
az ENSZ békejavaslatait el-vetette
Tény azonban az hogy a
„felkelés ílminr a hatodik
hónapjában jár és egyre
inkább úgy tűnik hogy az
arab országok azIntifa-dah-- t
a palesztin {nemzeti
törekvések 'hatékony kife-jezési
eszközevő 'akarják
kifejleszteni
A szélsőséges hírű Kad-hafi
libia elnöke és Szádam
Husszein iraki államfő rész-vétele
lapzártakor megérő
sítést nyert '
A tavaly novemberben a
jordániai Amman városában
tartott arab csúcstalálkozó
véghatározatában Szádam
Husszein iraki elnöknek si-került
elítéltetnie Iránt mint
az Irak-Irá-n konfliktus kez-deményezőjét
II Hasszán Marokkó ki-rálya
jachton érkezik Algé
riába Ez már amiatt is fi-gyelemreméltó
mert II
Hasszán 14 éve mem látogat-ta
meg a szomszédos Algéri-át
SHULTZ INGAJÁRATA
MARGÓJÁRA:
IZRAELSAKUTCABAN
A Toronto Star vezércikk
ben foglalkozott a jelenlegi
közelkeleü helyzettel „Isra-el'-s
Dead-en- d Street" cím
alatt Néhány passzust idé-zünk
belőle:
George Shultz USA kül-ügyminiszter
újra a hiába-valóság
kínjait tapasztalta
amikor fejjel ugyariabba a
kőfalba ütközött melynek
lényege az hogy Izraelt rá-beszélje
egy közel-kele- ti bé-kekonferencián
való részvé-telre
Ezúttal azonban Shultz
nem ökölvívóként lépett fel:
A Nyugati Part megszállá-sát
és a palesztin kisebbség
jogainak megtagadását
„zsákutcának" nevezte Eb
Tilos a „Székely" név földrajzi fogalmakban való használata
yzzsl-vas- s
Mivel a legújabb román lidércnyomásos rémtörténet jogi formu-lákba
való öntését éppen ez év április elsején léptette életbe a román
Conducalor (Führer nagyvezér) az akasztófahumor ezt talán kegyel-len
áprilisi tréfának is felfoghatná Sajnos mint megannyi a hihetet-lensé- g
halárát súroló Romániából származó hlr ez is kíméletlenül
igaznak bizonyult
Mi is történt valójában?
Áprilistól kezdódőleg Romániában a sajtóban a rádióban és a te-levízióban
valamint a könyvkiadás területén egyik napról a másikra
teljesen megszüntettek a magyar ((és szász) városok és falvak nemze-tiségi
elnevezéseit
Tchál a jövőben már nincs Marosvásárhely hanem csak Tirgu Mu-r- es
de ugyancsak megszüntették Temesvár nevét is mely ezentúl ki-zárólag
Timisoara lesz
A szomorú névsor folytatása: Csíkszereda — Mercurea Ciuc Szé-kelyudvarhely
helyett Odorhei úgyhogy a jelenleg megjelent romániai
magyar lapok szövege ma már ilyen nyakatekerten hangzik:
„Az Odorhei Secuese-- i Művelődési Házban a Tirgu Mures-- t Nem-zeti
Színház magyar tagozata játssza Szigligeti Ede A csikós cimű szín-müvét
"
Hogy azlán a Brassói Lapok vagy a Szatmári Hírlap cselében ez
hogyan fog alakulni (Brasov-- i Lapok vagy Satu Mare-- i Hírlap?) az
még a jövő kérdése de nyilvánvaló hogy további románosítási hul-lani
varható
További löilénelemkoiméfikázás
Az sem hétköznapi a rendeletek tömkelegében hogy a romániai
média utasítást kapott: a jövőben ne használják „a nemzetiségi kér-dés
megoldása Romániában" kifejezést hiszen Románia már régen
megoldotta a nemzetiségi kérdést! (A német Endlösung megfelelője
vcl?)
A szakszervezet lapja a Munkasslet 3 hjvt-tiezcképpe- n taoítotU
ki tsgságít 3?rs hogy súiént kell Visaliein Ífegy-Sosííiiííja-s:
ben az esetben a kőfal má
sik oldalán Jicak Samir kor-mányfő
állt aki kifejezetten
tiltakozik mind a békekonfe-rencia
mind amegszállt te-rületeket
illető" döntések
munkarendjének megállapí- -
tása ellen
Sőt Samir Herut-pártj- a a
Nyugati Partot érintő bár
milyen csapatvisszavonás
ellen élesen tiltakozik mert
azt a területet az „Ígéret
Földjeként" tartják nyil-ván
A munkáspárt Peresz kül-ügyminiszter
vezetésével en
nél jóval rugalmasabb mert
pártja mind a békeértekez-let
ügyét pártolja és kifeje-jezt- e
készségét arra hogy
egy tartós béke érdekében
a megszállt területek kb
60%-á- t visszaadja
A palesztin felkelés any- -
nyira megkeményítette szá-mo- s
izraeli álláspontját
hogy bármely területi fela-dásra
úgy tekintenek mint
Izrael 'állami biztonsága
megcsorbításának
Pedig itt alapvető hiba
van 'ebben a v gondolatme-netben
Míg senki nem vi- -
tatja Izrael abbeli jogát
hogy biztonságos ' határok
között egzisztáljon ám je-lenleg
' légyre világosabb
hogy a belföldi 'biztonság
mindaddig nem garantál-ható
iámig valamiféle e-gycss- éget
nem kötnek a
palesztinokkal
Ha az elmúlt G hónap lec-kéül
szolgálhat akkor a sta-tus-q- uo
valóban zsákutcát
jeleni Ha Izrael állás-pontja
merev marad ez ép-pen
azt a biztonságot ak-názhatja
alá amelyet oly el-szántan
keres — hangzik a
Toronto Star cikkének be-fejező
mondata
Egyébként Samir New-Yorkba- n
a hélen találkozik
a románosit
Sevardnadze szovjet külügy-miniszterrel
A fő téma a két
ország közli diplomáciai vi-szony
újra -- való felvételének
kérdése
A KEEGSTRA ELLENI
VADAT A
FELLEBVITELI
BÍRÓSÁG ELEJTETTE
Bizonyára emlékezünk még
arra a szenzációs hetven
napig tarló perre mely nem-csak
Red Deer-be- n tartotta
izgalomban a kedélyeket:
Jim Keegstra ottani tanárt
azzal vádolták hogy zsidó-gyűlöletre
szító tanokat ter-jesztett
és a kanadai Bünte-tőlörvénVkön- yv
2812 parag-rafusa
alapján el is ítélték
a pedagógust Az ítélet ellen
Keegstra fellebbezéssel élt
mely a hélen sikerrel járt
R P Kerans bíró fogal-mazása
szerint
„a törvénynek tiszteletben
kell tartania minden kana-dai
abbeli jogát hogy csak
is akkor ítélhessék el őket
' ha 'a 'vétséget — minden
ésszerű kétség Ikizárásával
'"-
-ők
követték cH" M '
A JLD úgy határozott
hogy a vád elejtésébe nem
nyugszik bele és az ügyet a
Supreme Court of Canada
(Legfelsőbb Bíróság) fóru-mához
terjesztik fel felül-vizsgálat
végett
Kerans bíró szerint a szó-lásszabadság
a kanadaiak al-kotmán-yos
joga és azt nem
tartotta tiszteleiben a meg
fellebbezett ítélet Ráadásul
a bíró azt is kifogásolta hogy
a BTK 2812 paragrafusa el-lentmond
a Kanadai Emberi
Jogok Alapokmánya szólás-szabadságot
biztosító klau-záina- k
hisz a Charter még
azokat is védi akik beszé-deikben
írásaikban ténybeli
(Folytatás a 2-- ik oldalon)
ywmfBifianiiijimi4miaiiiuuiij
„Szeretnünk és becsülnünk kell azt a népei amelynek soraiba tar-tozunk
(?) Ragaszkodnunk kell nyelvéhez kultúrájához hagyomá-nyaihoz
történelméhez Tisztelnünk és becsülnünk kell a dicső román
haza hőseit akik a történelem vérzivataros időszakában is megtalál-ták
a helyes utat (?) mindig népüket hazájuk felvirágoztatását bol-dogságát
szolgálták E nép itt él e történelmi tájakon évezredek
óta l(?) és itt élnek testvéri közösségben a román nép mellett' immár '
hosszú évszázadok óla (figyeljük az évezredek és évszázadok közti
megkülönböztetést?) magyarok németek és más nemzetiségűek
együtt alakítva a történelmet a közös sorsot együtt örvendezve a si-kernek
a beteljesedéseknek" (???)
Mikor kezdődött?
A román labdarúgó-bajnoksá- g 21 fordulójának beharangozójában
a magyar nyelvű napilap az Előre még a kolozsvár-napoe- ai Universi-tate- a
a temesvári Politechnika és a marosvásárhelyi ASA csapatairól
írt ám ikét mappái később ugyanebben a lapban már az U Cluj-Napo-- ca
a Politechnica Timisoara és az ASA Tirgu Mures eredményeiről
tudósított Ami idöközbeiv történt: Romániában megszűnteitek a vá-rosok
és falvai nemzetiségi elnevezéseit — az emiitett napon már a
német nyelven megjelenő Neuer Wcg is ezt a módszert alkalmazta
(A változásra utaló korábbi jelzésként leheteti felfogni hogy a „Szé-kely"
elönevü településeknél alkalmanként már hetekkel ezelőtt is
voltak módosítási próbálkozások: a Scinleia Üj-Udvarhelyk- ént emlí-tette
egyik cikkében Székelyudvarhelyt)
Hivatalos döntést az április eleji döntésről nem adtak ki Bukarest-ben
igy egyelőre tisztázatlan hogy a földrajzi tájegységek folyók el-nevezését
érinteni fogja-- e avaltoztatás
A falvak „legyalulása" '
A párt megállapította hogy a gépipari a nehézgép-gyártá- si az
elektrotechnika-ipar- i és a könnyűipari minisztériumnál továbbra is
komoly hiányosságok jelentkeznek elmaradások mutatkoznak a beru-házások
területen s késések tapasztalhatók a tavaszi mezőgazdasági
Wass Albert:
A mi jövendőnk : ahogy én látom
Az utolsó szavak hozzátoldását azért ér-zem
szükségesnek mert a ma annyira di-vatos
jövendőlátókkal szemben én nem
tartok igényt a tévedhetetlenség dicsfényé-re
Sokszor csalódtam már életemben
Megesett hogy tévesen ítéltem meg embe-reket
helyyzeteket és tévedésemért ku-darccal
fizettem Amiről pedig most szólni
kívánok az nyolcvan hosszú esztendő ta-pasztalatainak
alapján és sok töprengés se-gítségével
érett bennem mondanivalóvá
ügy mondom ahogy látom
Ha az ember hosszú időn keresztül ag-gódva
figyel egy történelmi irányvonalat
és rádöbben hogy ez a vonal nyílegyene-sen
halad egy bizonyos irányba akkor min-den
térképészeti valószínűség szerint ha
az ember beilleszt egy vonalzót ebbe az
irányba annak az üres térségbe 'meredő
vége a jövendőt mutatja Ennek alapján
megállapítható hogy a magyar nemzet po-litikai
irányvonala nyílegyenesen halad a
lassú megsemmisülés felé Embert vesz-tünk
térséget vesztünk és létszámunk gyor-san
apad
Vannak ugyan még boldog álmodóink
kik hinni tudnak abban hogy ha a magunk
erejéből nem is de mások segítségével
egyszer még visszaszerezhetjük régi ha-zánkat
a Kárpátoktól az Adriáig Vannak
akik egy újjászületendő Németországtól
várják ezt a segítséget Mások turáni test-véreinktől
Esetleg éppen Amerikától
Ahogy én látom: a némettel már megjár-tuk
néhányszor Amerikát nem érdekli a
sorsunk Miért is érdekelné? Kína és Ja-pán
erősen messze esnek Minden oldalról
ellenség vesz körül Ügy tűnik: nincs kiút
Pedig van
Ahogy én látom: a Szovjetunió mint
olyan húsz éven belül alkotó elemeire
bomlik akár a túlérett görögdinnye Erre
az alkalomra készülődve a közép-európ- ai
emigrációk politikai képviseletei már esz-tendők
óta szövögetik a szálakat hogy
adott időbenj egyszerre valamennyien visz-szaszerezzé-k1
önállóságukat és az újra visz-szaszerz-elt
szabadság megvédelmezésére
azon nyomban megalkossák a Közép-Európ- ai
Nemzetek Federációját a Balti-tengert- ől
a Fekete-tengeri- g
A száműzetésben levő és Londonban
székelő lengyel kormány már 1979-be- n meg-állapodást
kötött az ukrán nemzet képvise-letével
majd 1986-ba- n a csehek és szlová-kok
megbízottjaival és újabban megbeszé-léseket
folytat a román királyi kormány-nyal
is egy jövendőbeli államszövetség tár-gyában
A Central European Forum most
megjelent első számában olvassuk hogy
dr Lehoczky a lengyel emigrációs kor-mány
tagja évekkel ezelőtt megpróbálta
már felvenni a kapcsolatot a Magyar Nem-zet
Bizottmánnyal azonban kiderült hogy
nerrí létezik többé (The Central European
Forum 11 oldal „Plans for Future" by
Dr Sigismund Lehoczky) A magyar emig-rációnak
nincs elismert hivatalos képvise-lete
Mi magyarok mindeddig kimarad-tunk
ebből a szervezkedésből Ha a lengye-lek
nem nyújtották volna ki a kezüket fe-lénk
még ma so tudnánk arról hogy egy
közép-európ- ai államszövetség körvonalai
kezdenek kirajzolódni a jövendő peremén
A kérdés tehát ez: bekapcsolódunk-- e ebbe
a közép-európ- ai mozgalomba vagy várunk
továbbra is arra a bizonyos sült galambra
ami a mese szerint magától is berepül a
szánkba?
Mi szabad földön élő sőt nagyobbára
jól élő magyarok minden tehetségünk
ügyességünk előkelő származásunk és
múltbeli dicsőségünk ellenére is sajnos na-gyon
is szomorú képet nyújtunk a világnak
nemzetmenlés terén
A Nemzeti Bizottmány szétesése óta
nincs emigrációs nemzeti képviseletünk
mely a kétmilliós szabad földön élő ma-gyarság
és az odahaza tehetetlenségre ítélt
nenizet nevében tárgyalásokat folytathat-na
a többi közép-európ- ai nemzetek emigrá-ciós
kormányaival Ezen sürgősen segíteni
kellene Minden magyar egyházközség
egyesület a földkerekén meg kellene vá-lasszon
gyorsan egy bizalmi embert ezek
együtt megválaszthatnának egy-eg- y orszá-gos
képviselőt akik aztán egybegyűlve a
novemberi Magyar Találkozón megválasz-tanának
egy új Magyar Nemzeti Bizott-mányt
az összmagyarság képviseletére
Akárhogy is de tenni kell már valamit hi-szen
évtizedek óta nem vagyunk képesek
ütőképes egjfeégg4 töörülai ég áj el
szakított területeken élő magyarok védel-mében
sem Sok az egyéni kezdeményezés
az igaz De minden kezdeményező féltéke-nyen
halad a maga külön útján és nem haj-landó
másokkal összefogni A mögöttük ál-ló
tenni és áldozni kész de különböző
irányba szétforgácsolt tömeg" együttesen
se tesz ki kétezernél többet — a kétmillió-ból
Mig különösen a románok meg a cse-hek
hatalmas összegeket költenek jól meg-szervezett
propagandára történelem és
földrajzhamisításra 'addig az idekint élő
magyarság nem hajlandó támogatni azo-kat
a folyóiratokat meg kiadóvállalatokat
melyek angol nyelven igyekeznek szolgálni
a magyar jövendőt Minden foyóiratunk
mely angol nyelven igyekezett az erdélyi
meg a felvidéki magyarok sérelmeit a vi-lág
elé vinni vagy támogatás híján meg-bukott
mint pl a Transylvanian Quarterly
meg a Hungárián Quarterly vagy pedig
olyan csekély példányszámban primitív
kiállításban és hibás angolsággal kénytelen
megjelenni hogy jelentős értéke nincsen
Ugyanígy' áll az angol nyelvű magyar
könyvkiadás dolga is Míg a román kor-mány
kiadásában megjelent hamisított tör-ténelemkönyvet
negyvenezer példányban
osztogatta szét egyetemek és könyvtárak
között a román emigráció addig a kanadai
és amerikai magyarság több mint egymil-liós
magyar tömegéből mindössze néhány
száz akadt aki hajlandó volt felvásárolni
ezerötszáz Erdély múltját és jelenét tár-gyaló
történelmi munkát és szétajándékoz-ni
az egyetemi könyvtárak között Nem hi-báztathatjuk
tehát sem a románokat sem
a cseheket ha több sikert érnek el mint
mi Többet is dolgoznak érte
Ennek a rövid kis írásnak azt a címet
adtam hogy „A mi jövendőnk: ahogy én
látom" Nos én így látom: két lehetőség
között válaszhatunk Egyik az hogy bekapj
csolódunk a már folyamatban levő federá
ciós mozgalomba és ezen keresztül biztosít-juk
legalább azt hogy Erdély mint önálló
tagállam szerepeljen ebben a tervezett ál-lamszövetségben
a felvidéki magyarság
pedig teljes önkormányzattal rendelkezzék
egy szövetséges Szlovákián belül Mivel
ennek a mozgalomnak egyetlen angol nyel-vű
folyóirata a Central European Forum
most indult csak el magyar kezdeménye-zésre
és egyelőre még magyar vezetés
alatt minden lehetőségünk megvan arra
hogy kitartó munkával ügyes diplomácia-va- l
ezt a célt elérhetjük Feltéve természe-tesen
hogy úgy a folyóirat anyagi alapjai-nak
megszilárdításában elsősorban előfi-zetések
útján mint a megfelelő szellemi
tartalom biztosításában mint cikkírók ki-vesszük
a részünket és a vezetést tovább-ra
is a kezünkben tartjuk Ha az viszont
nem történik meg és a magyarok sem
anyagilag sem szellemileg nem támogat-ják
a munkát akkor a vezetés természete
sen előbb-utób- b átsiklik nem-magy- ar ke-zekbe
és megint csak mások kegyétől tesz-szü- k
függővé a magyar jövendőt Ezt te-hát
a másik lehetőség: haladunk tovább
ahogy eddig teltük Nem törődünk semmi-vel
nem veszünk részt semmiben nem vál-lalunk
terhet áldozatot s hagyjuk a jöven-dőt
hadd viseljen önmagára gondot Hogy
ez hova vezet arra nem szükséges szót pa-zarolnunk
A már említett száz esztendőre
visszamenő és száz esztendőre előretekin-tő
vonalzó segítségével tisztán láthatjuk az
irányvonal további útját
+ +
A Central European Forum célja és ren-delteté- se
az hogy előkészítse azt a közös
elvi és gyakorlati alapot melyre egy Közép--
Európai Államok Szövetsége felépül-het
oly módon hogy az minden közép-európ- ai
nemzet és nemzetiségi csoport számá-ra
egyformán elfogadható legyen A Forum
ma még magyar kezekben van Ha azon-ban
a magyarság ennek a sajtóterméknek
a támogatását is megtagadja ez a folyó-irat
nem szűnik meg mint az eddigiek
mindössze átmegy mások kezébe Ebben
az esetben pedig nagyon is kérdéses hogy
egy új vezetőség szükségesnek látja e majd
hogy tekintettel legyen egy olyan nemzet
érdekeire mely nemzet fiai nem hajlandók
részt venni egy közös közép-európ- ai jöven-d- ő
építésében
Ahogy én látom: mindez az elkö vétke-zend- ö
tíz év során dől el Tehát vagy ráéb-redünk
végre kötelességeinkre még pedig
sietve vagy elmulasztjuk ezt a történelmi
pillanatot is mint ahogy elmulasztottuk az
eddigieket