Magyar Elet, February 26, 1977

              Jt P' ti
% ?
ma%wöf'-?-my3tty m?Am JX'£ fi£M
uTSáSf'
sc&ál&vi
MwkMMM
A kisbojtárság a gulyásoknál olyan tudomány hogy
azt könyvből ' tanulni nem lehet Legalább aki eddig
próbálta volna mind belebukott a vállalatba Mert azt
úgy elejétől kezdve kell tanulni és nem minden em-ber
alkalmatos erre a foglalkozásra JJri nyelven úgy le-hetne
azt mondani hogy talentum kell ahhoz kintvaló
nyelven szólva húzni kell ahhoz Mert sokféle az em-ber
Némelyiknek a kasza áll a keze ügyében az men-jen
a földet forgatni s lessé tavasztól őszig hogy kikel-- e
a mag amit a földbe vetett A másik — a másik meg sze
reti pucolni a lószerszámot s már gyerekkorában az a
boldogsága ha az apja rábízza hogy a tanyaudvarban
kenje be a rúdvégre rakott hámot halzsírral Az ilyenből
kocsisféle válhatik aki szeret városozni falukba járni
szeret födél alatt hálni és van eset rá hogy szivart szív'
Ellenben a gulyásmesterség másfajtájú embereket kí-ván
A kisbojtársághoz olyan fiatalon elkomolyodott gye-rek
szükségeltetik aki mit sem ad a hiábavaló beszé-dekre
ellenben szótalan
De még bizonyos mennyiségű bátorság erély és ön-bizalom
is szükségeltetik Mert az nem úgy megy az
teljesen téves nézet hogy valamely gyereket csak úgy
odaadjunk a gulyásszámadó keze alá kisbojtárnak mint
ahogy a városon a gyereket lakatosinasnak odaadják Ide WVWVWWWVWVNotW''
9?
I tMa r " i 00 f 7?
Irta: Iváni Zoltán
Ó mennyi édes életkép akad itt New-Yor- k magyar
(negyedében Lám most is
Kázmér és Benjámin régi barátok megint összeül-tek
a magyar báréban Amint ők nevezik errefelé a
„kocsmát" Ahol belépéskor nem cseng az ajtó nem
billen meg a háncsból fonott koszoiú amely ősztől
kezdve hirdeti a-megcsa-polt
hordók gyönyörűségeit mint
otthon De lám nem is ez a lényeg hanem az hogy
az otthonról idevarázsolt debrői hárslevelűből szóda-vízzel
igyanak egy kortyot Akár spriccernek akár a
„házmesíernek" akár „felesnek" hívják is És minden-képpen
úgy hogy közben a kettőjük közötti beszélgeté-sen
túL körülöttük magyar szót beszédet hallhassanak
És régi vagy uj hangjátszós lemezeket Elérzékenyült
hangulatban Budáról Pestről a Dunáról
Hogy aztán mi igaz ebből a jelenben? Ugyan kit ér-dekelne
ilyen semmiség
Most is Kármér kezdi meg a szót úgy koccintás
közben
(
— Megqseppent az '"eresz alja hosszú lesz a tél
Dehát ugye te is Benjámin kötött bérű lakásban laksz?
Nem kell törődnöd a fűtéssel Mert bizony ez nem
tréfa Ma az olajkerdés — világprobléma Amint hallom
a párizsi eszpresszókat arab aranyifjak ülik körül Jön
a pénz a szülőktől akik Londonban s máshol is min-dent
felvásárolnak Ékszert emléktárgyat házatj vál-lalatot
repülő és nem repülő üzleti vállalkozást Ami
akad r noi ivi
Benjámin a mindig álmodozó á lényeget és jelent
könnyen félredobó ránéz barátjára És szól:
M
— Ez igaz Kármér S az is hogy az olaj miatt
meg a világpolitika is vitustáncot jár De miért za-varsz
most ilyenekkel Éppen amikor a nagy és kemény
tél — ami errefelé ritka de annál emlékeztetőbb a ré-gi
otthoni életünkre — most körülfog és éppen ennek
mámorában gondtalanul válthatnánk szót és poharat
egymásközti Téged befagyaszt és jössz ilyen anyagi pet-róleumsza- gú
kérdésekkel elém Nem ez a lényeg most
itt idekint Amerikában
— Hanem mi? — bökött rá kérdésével Kázmér
— Az indiánügy" Hát nem hallottad
— Mit?
— Azt amit neked is hallani kellett volna Elvégre
te is velem együtt erdélyi tájon láttad meg a napvilá-got
úgy születésed idején
— Igen de mit akarsz ezzermondani?
— Hát nem olvasol? Különösen magyar lapokból?
— De igen bizony
— Akkor tudhatnád hogy mi az indián szerelmi dal
— Hogyne hogyne
És már dalolta is Kázmér:
— „Ha leszálLaz éj kicsikém nejélj "
A dal után Kázmér rátámadt Benjáminra:
— Dé mi köze mindennek ahhoz hogy mi -- mindketten
otthonról jöttünk A Maros az Olt partjáról?
— Az fiacskám — emelte meg hangját Benjámin —
hogy ha nem tudnád te is én is: indiánok"" vagyunk
— Indiánok ?
Benjámin most' ráförmedt:
— Hagyjuk a múltat a jelenről van szó Nem ol-vastad
nogy a washingtoni külügyi hivatalban az er-délyi
román kiküldött mit felelt a székelyek tsorsában
hozzá intézett kérdésre?
Tömörkény István:
előföltételek kivántatnak Nem kis dolog átvenni az u--
ralmat nyolcszáz vagy ezer darab félvad pusztai nehéz
barom felett nem kis dolog hogy a fiú botütésekkel
tanítson rendre s tereljen komor nézésű mérges bikákat
arra a (helyes középútra amelyen járni szép és járni jó
Ember kell ide ha még gyerek is és éppen ilyen em-ber
Matykó gyerek idekint a pusztaszélen a séróháti
gulyánál Nem valami nagy gulya ugyan valami kilenc-száz
darab van benne de ez onnan van hogy többet
nem lehet egy számadó keze alá adni
Szorgalmas élet ez mert ki van a határ szabva amed-dig
a gulyával járni lehet és az megint külön tudomány
hogy úgy járjunk-keljün- k a gulyával hogy ami helyet
most itt hagytunk mire megint erre visszakerülünk már
legyen rajta megint fű A gulyásság ugyanis bizalmi ál-lás
s mindazok akik négylábon járó vagyonuk őrize-tét
reá bízzák a jószág rendes fölnevelésének becsületét
is elvárják Azonfelül pusztai becsület az hogy a másik
— Mit?
— Azt hogy ők sem tesznek mást a székelyekkel
mint Amerika az' indiánokkal annak idején
— Na hallottál ilyen disznóságot! — Ordított fel
most Kármér a magyar báré magyar lemezeket játszó
zajában
— Igen így van így történt — kiáltott vissza Ben-jámin
És a történelmi képtelenség hasonlatában ez egy-szer
minden vita helyett összeölelkeztek egymást védő
lendülettel
'VVWWVWWAAAAAWAANAAAVAVVVWWWWVW
LAJOSSY SÁNDOR:
„DETEKTIV-ÉLE- r
A Napnyugat kiadásában
jelent meg Bódő Károly
detektív tollából egy igen
éilékes és érdekes és ma
gvar szempontból nagyon
szomorú könyv a „Detek- -
lív-élé- t"
A szerző legnagyobb ér
deme az hogy a Detéktiv- -
Vértanúhalál" részben a
maga leíirhatatlan valósá-gában
mutatja be a 'kom-munizmust
El kell olvasni ezt a
könyvet és akkor megért-jük
az 1956-o- s Szabadság-harcunk
igazi hátterét Az
Andrássy út 60 a Recsk-- i
Kistarcsa-i- - és Hortobágy
száműzötteit a 'kitelepítet-tek
életét és az Ávosolk
Csepel-szige- ti titkos kerté-- J
szet-gazdálkodá- sát kelti is-mét
életreÉs mindez Ma-gyarországon
történt a
szovjet parancsára '
Melegen gratulálok Bö-d- ö
Károlynak hogy szava-hihetően
kendőzetlenül
NAGY ÁBRAHÁM:
TISZTA LAPPAL -
Tiszta lappal érkeztem
Nyugatrai
Árulás nem kísértett
Soha
A kenyérnél szentebb volt
a Hit
Ál-tan- ok igéje romlásba
Se vitt
Kimondanide jó Istenem
Szabadj
A lelkemhez szennyfolt
Nem tapad
Kínlódtam keserves
Fveket
Csakhogy megőrizzem
Emberségemet
tiiiiiiiiiiiiTttiiiiiiiiiuiuiiiiiiifiiUHiiiiiivimuniriiitiritiiiiiiniriiKiiiKuiini iitiniiDttiiiiiMTiititiiiiiiiiiitiniiiifiiiiiuiiifiiuuttitiiiiiiiiriiiiiiuiutrTiiiHmK
? w fii Sí l n Y? r - -- VM ÍC _ _ „
Mte—íjI
MMritjjffrMM----i'r--gHr-r'triiTTnrTiiirBinTnf- i
nniT-fnirTTfnnfiMfflMfrMirBnTmr--rM-WMMM
-- - ín t
tárja elénk egy nagy törté-- (
nelmi család az 1948 —49-be- n
harcolt Perczel Mór
tábornok leszármazottjá-nak
Perczel György detek-- !
tív szenvedésein és vérta-nú
halálán 'keresztül a meg-- }
történteket A Napnyugat
Kiadójának is nagy érde
me hogy ilyen dokumentál
ciósjlkönyv napvilágot lát--
halott a tartalomhoz mél-tó
köntösben! Igen nagy
megbecsülés jár azoknak a
ncves és névtelen hősök-- !
nek akik meghaltak egy
emberséges világ megszü-letésének
reményében '
1 (A könyv megrendelhető
a szerző címén: 1163 East
Villa St Pasadena Califj
91106 USA vagy Harsona
P O Box 242 Croydon
" Surrey England) -
ü
I
I
1
f?A
gulya határába betérni nem szabad Amannak az asz-taláról
etetni nem illik Ez még mind istenes de azon-felül
a tudomány abban a legfurfangosabb hogy az étel
mellett az italról elfeledkezni nem szabad s minden in-tézkedés
úgy történjen hbgy bármerre jár a gulya az
itatókút sohase legyen messze Mert lassú és méltóságos
járású a gulya mint — mint mondani szokás — az ura
ság ökre
Ami pedig a pusztai csordakutat illeti azok még
külső testállásukban sem olyanok mint amilyenek a
közönséges gémeskutak szoktak lenni Nagy széles ku
tak ezek miknek a tetejére rá lehet állni nem vödörre
jár hanem akós dézsára gém kettő szolgál bele ts
messziről nézve olyanok mintha mesebeli nagy mada
rak lennének akik a földi nedvességet magukba szív-ják
És oldaluk mellett hosszan jobboldalt is meg bal-oldalt
is a nagy vályúk amikből a gulya italozni szo-kott
Ugyan a ménes is oda szokott járni de hát afelől
nincs mit beszélnünk Lótófutó társaság az hol erre
szaladgál hol amarra: a komoly gulyás az ilyen teker-gő
széllelbélelt foglalkozásra nem ad semmit
Matykó rááll a fával boltozott kút tetejére és szapo-rán
húzgálja fel meg ereszti le a dézsát Ekkor történik
— mert hiszen éppen ezért volt az a sok hiábavaló elöl-járó
beszéd — hogy igen nagyot ránt az ostorfán a dé-zsa
fölrepül Matykó kapna utána de belelép a kútba
és esik lefelé libegvén a földalatti levegőben míg a víz-hez
nem ér miként valamely kivarrotszürű angyal A
vízben azután el is buggyant de a szűr szépen széj-jelterült
a víz tetején és Matykót fenntartotta mond-ván
hogy nem ereszti
Ha közönséges kútba esik bele az embert az nem
éppen valami rettentő történet mert a két karjával neki-feszülhet
a kútnak de a csordakút széles és nagy öböl
ahol a két fal egymástól messze van Matykó ennélfog-va
azonnal bicskát rántott és a bicska pengéjét bele-döfvén
a két tégla közé a vakolatba így tartózkodott
Tartotta a szűr meg a bicska
Most pedig — bármit beszéljünk — nincs más mód
mint várni addig a kútban amíg öreg Sötét Julis ide
nem ér a gulyával Ez az öreg Sötét Julis ugyanis a
számadó gulyás még a régi világban született azért ke-resztelték
leánynévre hogy a német ne vihesse el ka-tonának
Majd csak eljön mert úgy körülbelül félórába kerül
amíg idáig terel
1 Nemsokára azonban hallja a kútból a Matykó hogy
ló dobog odafönt -- a földön Ez valami csikós lehet Az- -
jután 'meg lányhangot hall Megismeri hogy ez a Sötét
Julis hangja már --hogy az öreg Sötét Julis Julis lányá-nak
a hangja Akkor azt mondja odafönt a kút mel-lett
a csikós a szemtelen:
] u— Ugyan adjl már egy csókot Julis az Isten áldjon
' meg v i - a--
— Ugyan menjen kend innen — szól rá a leány —
Inkább húzzonlkend föl egy dézsa vizet hadd merítem
meg a korsómat
— De Julis — könyörög megint amaz — a jó Isten
áldjon meg hisz nem látja meg itten senki
Azzal aztán se szó se beszéd csak némi leánysikol
tozás hallatszik aztán némely csattanós cuppanás meg
hogy — gyönyörűm galambom
A rokkant személyek
termélőképesek és
önellátók lehetnek
Ontario a következőket
teszi megseg
érdekében:
itéstik
Az ön Ontario 'kormánya a Vocational Rchabilitation Services
(szakmai újraképzési szolgálat) elnevezésű programot
-- működteti melynek célja az hogyha szellemileg-é- s testileg --rok-kant
személyeketfalkalmazhatóvá ésJa lehetőségekhez '
iképestöncllátóvá tegye
Ezek av szolgálatok teljesen díjtalanul állnalc " '
rendelkezésre ' - v
~~ Ezekbe a szolgálatokba beleértendők: f '„
- az orvosi és szakmai felmérések
a szakmai útmutatás cs tanácsadás
munkakörbeli átképzés ' - '
' állásba való elhelyezés "" ' -
Of művégtagok tolószékek és kapcsok ' '„
k a közösség' főiskoláin ésv-egyetemei- n való képzés
kereskedelmi és üzleti intézmények cs ipari
létesítmények „ f k!W 'A múlt évben 11800 rokkant személy részcsüir
a fentnevezett szolgálatokban egy yagy több ízben
"J&iHl v? A1 program usryancsak segíti amunkaadókat-'azáltaJhog- y
rs j-- az:állasert folvamodokat-elozete- s interiuban részesíti
l
íMmmwM
i
t
wmm
oldal
Matykó nem állja tovább hanem nagyot kiált:
— Ne bántsd azt a leányt Jancsi mert ha fölérek
ellátom a bajodat Ereszd le a dézsát aztán húzz föl
- jobb lösz!
I Most még nagyobbat sikolt odafönt a leány s Jancsi
meg hirtelen fölmegy a kútra és leereszti a dézsát
Matykó beléáll a Jancsi húzza de félúton a Matykó
kiabál:
— Eressz vissza mert lent maradt a falban a bics-kám
Érthető hogy bicska nélkül nem tökéletes az ember
így a csikóslegény-Matykó-t visszaereszti a bicskáért A-zut- án
ismét csak húzza fölfelé mígnem Matykó a vi-zek
földalatti szűrös -- szellemeként a kútkávánál megje-lenik
' -- Matykó — cseng neki a Julis — ha Istent is-mersz
meg ne mondd az apámnak
— Matykó — mondja a Jancsi csikós — talán csak
nem szólsz Nézd én húztalak ki
— Hát — szólt Matykó — majd kihúzott volna az
öreg is Gulyás nem szokott a vízbe veszni mint tik
mikor belevisz a ló
Mélységes megvetés ez amit ezúttal Matykó gulyási
kötelemből a lenézett csikósrend iránt teljesít
— Matykó hallod-e- ? — kéri megint a leány — Nem
szólsz ugye?
— Én nem szólok — feleli Matykó — hanem jó lesz
ha megmeríted a kantádat aztán eredj a tanyába haza
Útban van már a gulya látod Gyün apád
A leány el is megy erre Néz utána a csikós mert
csakugyan olyan szépen megy a mezőn mint a fiatal
szarvas
— Matykó — mondja aztán a bojtárnak — hát
csakugyan ne szólj inkább majd elhívlak a lakodalomra
A csikóslegény nevet A vizes Matykó pedig elkomo-rodik
— Híjhatsz — fakad ki mérgesen — tudod nagyon jól
hogy rendes gulyás kocsisok lakodalmára nem szokott
járni
A csikós belehalványul a sértésbe de mégiscsak felül
a lóra oszt elmegy Ideje mert már a gulya egészen
odaér s Matykó megint szorgalmatosan húzza fel az'
ostorfán a dézsát Mikor öreg Sötét Julis odaér na-gyot
néz:
— Hát te?
— Hát beleestem — mondja Matykó — merítés
közben
— Aztán ki húzott ki? — kérdezi Sötét
Matykó elütőleg felel:
— Ez a dicső Jancsi ez a csikóslegény innen a mé-nesjárás-bul
— Ugy? — véli öreg Sötét Julis — Ugy hát? Az
előbb pedig úgy néztem mintha tülekedni akartatok vol-na
'
— Hát — bökkenti ki Matykó — azt mondta az a
lókölő hogy elhíj a lakodalmára
— Hejnye ' az ebadta — fakad ki öreg Sötét Julis
gulyásszámadó — aztán mit mondtál neki?
'— Hát hogy gulyás nem- - mén kocsishoz "
A számadónak tetszik a1 beszéd: "
— Hát hiszen — véli — hát hiszen ami azt illeti
Ugyan — adja föl azután a szót — ' ugyan ki 'volna az
a bolond ember aki ahhoz a szélkergetőhöz a lányát
odaadná? '
Matykó hallgat nem szól Kisvártatva mégis azt
mondja:
— Ugyan adjék kend majd egy pipa dohányt mert
az enyim elázott a Qcútban '
(Ontario közösségi és szociális szolgáltatások minisztériuma)
jólképzett tanácsadóival és felügyelőivel segíti a rokkant
személyeket munkaképességük -- kifejtésében l
' További felvilágosításért írjon a „Help for the
Vocalionálly Handicapped" (Segítség' a szakmailag
rokkantaknak) címűingyencs könyvecske egy példányáért
amely részletesen leírja á szakmai újraképzési szolgálatot
Lépjen érintkezésbe a helyi Ontario Ministry of" Community
and Social Services hivatalával vagy írjon a következő címre:
Rchabilitation Branch
t Ministry of vCommunity and Social Services
' Hcpbiirn BIock 4th --Floor
Queen's Park Toronto Ontario M7A IE9 i
' Rehabilitation Branch
Ministry of Community and Social Services
HépburriBlocMth'Floor „
'
"Queen's Park TorontoOntario M7A"1E9
Keitíí Norton
Ministerof
'Community and
Social Services' m --~ —
WHIiam Davis
Premier
t--&fáitmmmKmsmWKas-mtHKmfi
qixi--n3stiú~rr- i Provinceotüntano
I
i
f -"-í- -vuiíjm m p%uw imuuuuivirvti iw y- - r ~x — r - ' - -
tS$SJ
bSíl
---i
twiivj wvwu
„„
f „ ri % '%t