Magyar Elet, October 03, 1981

              y
" IIIBPIIIiíllWiliWWPIIlWíWIlPMB! r -- r- w f íf- -l 1 fpW'A 4-- jf -- í i-- t (VtVi i i f J f- - n ~- - í
iS rf v -- ?
'JBJt'r'L' j )
Iwli uiisag—— '_ odahaza? i Wm? rW%%fijh¥re iMíi: oT TiEhRLEMcl1 [ f:ifca1Taticat
A Nyírség földje nagy folyónak" köszönheti létéi A
Tisza Szamos Kraszna és a Bcdrog vizreidszerihe tar-tozó
lolyok hordaléka A nyirkos talaj a neJves fenyónyir
korszakban nyírerdő ket nyirjeseket nevelt A rengésb- ől gyár liget maradt melyei fiatal a'kácosck udvarolnak
körül
Az östájal SzabJes nemzeti parkja a százholdas
Bátorlget őrzi szemléltetőn A Nyir buctaközi' lápjaina'k
utolsó maradványa" — magyarázza- - a tudomány — „pús
tiuveiyzete és igen magas talajszintje a mélyedésekben
uraJkodó parate-HsáK- ' amely még "nyáron is 4—5 máler
alag küdréiegét szül az erős harmatképződés az ercio'k
közvetlen szoníjzéílságaés a hegyek aránylagos közelsége
kóvetk'3zt'ében Bátorligeten olyan helyi éghajlat alakult ki
amely számos a jdgkor óta tennmaradt állat- - és növényfaj
meélnelesát Ll-iztosit- ja"
Egymillió esztendő — a föíd l'öríénet'inek négy kor-szaka
— ad légyottot e védett száz haldon A jégkorban
sarjadt zergebcglár sárga virágait a mammut taposhatta
az eleven liát szülő gyi'k surrant vadlovaik lÖlényeC lába
köötl A jégkorszakot ktfvetíTfe'nyö-iiyi- r kcr emlékeztető'!
a bájos nyirjések éi a salamonpereél Az ezüsthársas tö-lgyek
a szárazmogyorAkor hírmondói tízezer óvtöI sut-tognak
a gyertyánosok a' szil- - és köri'sligete'k meg a pety-tyegete- tt
tiidölü a hűvös biiüiJkorsza!k tanúj A legutóbbi
alig 25ÜÜ esztendős korszak életben m'arad't gyermekei a
leáiiykukörciin és a magyar kökörcsin a Nyír bennsz'ü-lut- t
kedves virágai
Barangolva ez ősvilágban a nemzeti park szélén meg-hitt
k'ép állítclt meg utamon: eleven metszet még inkább
pasztell Homokhátak szemérmes völgyében ezüsttükrös
tavacska pillogott mint pázsiton szendergő fiatal leány
Körülötte ezüst vérű apródjai: a' nyírlak vigyázták álmát
Az áte lenes domboldalon túl a védett kis birodalom ha-tarán
venyigesor kapaSz'kodá'tt szemközt galagonyabok-rc- k
leselkedtek a teuyérnyi kerted-síkébe- n mintha szip
pantani akarnának a frissen ásott 'föld tavaszi illatából
A víz tükre míghasad — felnyitotta szemét a leányzó —
vadrsce bukdácsolt a tavacskába zöldeskék szárnytő lába
aranysiínt keveri a napsugár
Ilyen lehetett valaha a nyirjes Parány a hajdani nyír-erioaö- z
vad vizes buja "ligethez képest' Elefántcsontra
leslett a ró remek falfestmény hatalmas nvíretü tájkép
helyett Ma már ritka tünemény álig látni Rílorügeten
' túl "
S milyerneik látta Szabolcs iilldjét a nyír poétája leg-nagyobb
író fia: Krúdy Gyula? ' !
„A Nyirs'ég Magyarország legszebb tája
Mii róla csak cly gyöngédséggel lehet mint egy 'ha-lott
menyasszonyról Vagy egy el'ággolt vitéz1!' é'etről
Egy nagy darab nemzeti történelem a Nyírség Itt
pusztult el a legiöbi? régi4uraság itt vándorolták a földek
" v --
v " i
Kutas Erzsébet:
T"
Őszi hangok- -
Már az ősztől van
ez a varázs ma
a szélnek a napnak
édes lágyulása' '
Tücsök zenebpn
r emlékezni a bálra
a bálra hoj annyi tánc
melengető mosóly '
lénye még a lo wbokon
és új tavasz remény
volt
a mély álom' után
m'Jkor csend lesz nagy
Vsz elmúlott a bál!
Varázsodtól rsa"í borongok
ai én őszömben
másak á liangok
Nincs bennük ígéret
új dallal "Virággal
csak tűnődő estSk
a múlt'szavúval —
(„Inyának születtem")
j r
A Kanadai Magyar Siabaekágharcös Szövetség
és a Kanadai Magyprpk Szövetséjjába töraorüit
Egyhazak és EgyesMletek '
a dicsőséges 56-o- s forradalom és szabadságharc
25 ÉVFORDULÓJA
alkalmából ünnepélyt rendez
VASÁRNAP OKTÓBER 25-É- N
_ délután 3 órakor a
Kanadai vA'qgyar Külúrközpontbqn
840 St Clair Avenve Wes't' alqtf s i
ÜNNEPI SZÓLOK: '
Dr POGÁNY ANDRÁS
á Mqgyar Szbbadsqgharcos Világszövetség
Elnöke 4
MincUrv magyart szeretettel vár a Rendezőség
Az ünnepség után kimegyünk a Budapest Parkba
ahol koszorút helyezünk él a '
Szakai?%brbQ Emlékműnél
MINDEN MAGVART SZERETETTEL-VÁRUNK- !
&- -
) (
i
Ne feledkezzünk el november 4-é- n meggyújtani
kegyelet mécsesét q Budapest patki Siabadfág-harco- s
emlékműnél
Az ünnepséget mefeíozö péntskén este október 23-á- n
730 éwi kUttol kévi virára iövünk öjiio a
Kultúrközpont Arpád-termbe- n
4 "fi '
'V l-t- T1 T3r
KORÓDA MIKL'óS:
A Nyírség
ccaknem ölvén esztendeig itt nem vágatta ki a körisfát
az új gazda mert a tfági szeretett alatta üldögélni a ko-mondorok
szinté érthető magyar nyelven ugatják a holdat
és a ker'é'jnyom'bah ugyanaz a magyar nap ragyog mint
a TVza vizé'-e-n
Mlníha a levegőnek a homckivak a szé-lnek'
a víznek a legelöneik volna itt olyan varázsa hogy
vadmagyarrj lesz az is akirek az apja még nem tudott
magyarul Fűben fiában falevélben az elmúlt szép régi
magyar világ ize a- - kenyárnelk illata a víznek folyása
a hosszú őszi esőnek kopogása a télnek jó szaga a falusi
'harangok hangja: az apá'kra az ö ökre emlékeztet akik-nek
ha-gyom'ánya-it
szent tiszteletben tartják e tájon
ázsiai eredetünk napkeletről jött változékony ked-vünf- k
búskomor magyar szomorúságunk tükröződött a
holt vizekben és az emberi szemekben N amely esztendő-- '
ben a szüreteken csa'k a szőlőpásztor lövöldöz bckndjában
a sóstói erdőben céltalanul hull a mak'k és a házőrző
eóek az első lábuk közé temetik hóborto: szőrös fejüket
Némely esztendőben az egész Nyírség elszomorodik Nem
tudni ennek az okát mint a Isllegnek a célját amely a
lemenő napot eltakarja Nem tudni hogy miért énekel a
c'inke egyik esztendőben halkabban a deres eperfáikon és
merl muzsikálnak máskor éjjel-napp- al a cigányok Miért
bánatosabb a nők szeme miért olvassák el újra a gyerek-kenukba- n
olvasott Jókai-regén- yt miért néznek hosszab-ban
az el ő tűzbe amely a pattogó hasábokon piros Lángra
lobban? Miért hosszabb az ősz mint á nyár miért lát-hatók
olykor különös belük a holdvilágban és a síkság
lelett rengő csLUagüábor miért nem vklít a másvilági
életre? A keleti népek érthetetlen meí-ankóháj- a hosszan
ásít a tájon a kocsikerék bánatos kelepeléssel vonul át a
hangtalan országúton és a kacsázó vadászok fegyvere
csak néha dörren a kemecsei tavak fölött "
A mai Nyírség csupa homok hullámzó kisebb-nagyob- b
l'udía homokhát apró völgy dimb domb és lapos mélye-dés
SA ringó homokon bukdácsoló lovaslogat dereglyének
tetszik a benzmtüstöt eregető traktor gőzhajónak A sza-bolcsi
homok nem akármilyen ~nem olyan mint mond-juk
a Pest megyei vagy a kh'kunsági Hűséges az em-berhez
a rablógazdálkodás a múlt századi esztelen víz-szatályoz- ás
ellenére is Nagy része te'evány barna vagy
íekele homok A dombok közé ékelődő laposok váltakozva
szelíd és vad szikesek A hajdani lápok mocsarak talaja
Imfe Amikor esőj időben a laposckjat elárasztja a víz:
a dombc'k és lejtők teremnek bőven Aszály idején a ho-mokhátak
vöj'gyecskéire számíthat a gazda — a mélyedé-sek
okra őrzik a nedvességet így tesz igazságot a 'Nyirt
Az ember is megteszi a magáét A futóhomokot akq-cosckk- al
gyümölcsösökkel főként 'almafa- - és dchány'il-tetvénye'kk- el
szölők'k'el kötötték meg A Nyírség ma ha-zánk'
legsűrűbben lakott tája (A statisztikusok nyelvén
népsűrűsége 925 négyzetkilométer)
Kossuth Lajos a reformkorban kimondta: ipar néikü'
a nemzet félkarú óriás Szabolcs ipar hiányában fél láb-bal
piég mindig a múlt lápjaiba ragad csak biceg a jö
vendő or aágútján A Gazdasági Bizottságnak küldölt leg-újabb
1979 júliusi jelentés 'szerint: A megye munka'ké-pe- s
népességének ma i3 csík 678"íi-á'dolgozi- ilí A keresők
je'eitös hányada csak időlegesen van foglalkoztatva 25
ezer eriüber ingázik Három év alatt majd 27 ezer fő —
a termiászetes szaporulatinál 10 665 emberrel üb'ib — ván-dora
t eL a megyéi-ö- i (1949—1975 között 146 ezer miunkás-emec- )
zönisLől munkavállalás miatt" Ezért országos
g"nd egy'ke a legégelő1- - Oiknek az annyiunk által szere- -
MEGHÍVÓ
1981 november 20-á- n péntek este s
730 órai kezdettel
Torontó és Ontario magyarsóga
a Kyltúrközpont Árpád-termébe- n
dfszvácsorcj keretében ünnepli
LOPD BALOGH
professzort' a világhírű magyar tudóst
és államférfit
Erre az alkalomrq szeretettel meghívjuk
' Horjfitársainkat
3alogh Tamás professzor a-budape-sti
Min--
igimnáziumból indult el! Tanulmányait a
Mjdapéstr berlini ésá bostoni Harvard
gyetemeken folytatta Három évtizeden
resztül 'közgazdaságtant adott' elő az
l" 'xfordii egyetemen és tizenkét ország gaz- -
asgi tanácsadója volt 1968 ota az an-i- d
felsőház tagja és 1974-be- n Nagy-Britanni- a'
energiaügyi minisztere volt
ord Balogh a tqrontói York egyetem és a
'ultúrközpont kqzös meghívására látogat
orontóbq Ez alkalommal az egyetem a
lemzetközi közgazdaság és a felsőoktatás
erén elért kimagasló érdemeiért díszdok-torra
avatja
díszvacsora alkalmával mindnyájan
l'iallgassyk megi Balogh processzor ma
gyar nyelvű beszámolóját:
Hogyan lettem' Lord? címmel
A Kultúrközpont Igazgatósága
és Vezetősége
sá Órakor cocktail 730-ko- r vacsora
öltözet sötét ruha Vacsorajegy $2000
Jegyek elSvéteiben:
BÁLINT KÖNYVKERESKEDÉSBEN
(246 Spadlna Ave 368-130- 1)
EUROPE HANGLEMEZ ÜZLETBEN
(4Pt Bloor St' W Toronto 922-873- ?) "
KULTÚRKÖZpONTBAt i
y W0"sK Glair Ave' W Í54-492- 6)
lSWr T JL wnijnni—i L15 ruli -- J íj J
i i
t: í -
lett Nyírség és a szatmári rész iparosítása
Szabolcs nrág mindig a krumpli a dohány meg az
alma hazája A tudomány úgy tanítja: e fontos hagyomá-nyos
növények Lölcsöja a nagy múltú táj És ez nem vál-tozik
ne is vatozzek a? örvendetes iparcsilúsjal A nyir-sjg- i
nep egyl'k karja továbbra is krumplit kapál dohányt
illtet almáskeitet gondoz s a szaporodó gjpek segítségé-vel
folytatja a mezei gazdálkodást
DOHÁNYOSOK ÉS TÁNCOSOK
Szabolcsban mindenki a maga faluját tartja az igaz!
Nyírségnek íbkljel a legkülönb homokríak „A mi hotno-kiwík!- "
— halain úton-útféle- n amerre csak megfordulok
A nyirbátoriaik egyenesen a legnyirebh Nyjrnek becézik
határukat a nagy'k'á'lloiak pediglen az ő i Szabolcs szis í-n- ek
nevezetes városukat Múltjukat a megye törteneté-nek
homokjukat tán a világ első doháhyföldjénük
NagykáHó halárában jókora donvb kerekedik akár a
buok'ák apja lehetme A Nagy-Korhán- y' Láfni ilyet so"al
az Állóidon Kunhalomnak öshalomnak nevezik Eleink:
pásztonrépek nyugszanak alatta Netii tudjuk pontosan:
kun vLtözek hunok kazárok bolgárok honfoglaló magya-rok
vagy más nomádok Mohó kincs-kereső-k már régen
'kitosztolták a nagy sk't' a tudósoknak csak csontok marad-tak
Sivacsszeril em'berkezek és lólá'bsz'árak -- csigolyák
és koponyák A pogány va-''lá- s rendelése szerint a lovaikat
mejhOt'Btbtt láLLal élve temetl'ük a lovas mellé A parí-pi'- k
patáit a harcos talpa alá hajlították A bez'édi hon-foglalás
kori temetőben egyik-mási- k Iá lábát szabadon
taúlltík Ebből an'a következtetnek: a harci mének halál-tusájiíftia- an
szétszaggatták a pányvát A lókoponyák az
emíberfók leié fordxlna'k nűnt'ha a paripák búcsúznának
gazdájuktól
A lovasok Árpád hadához tartozhattak A fejedelem
három vezérét küldte a Nyír meghódítására: Szabolcsot
Tast és Tuhutomot Szabolcs Ládnál úsztatott át a Tiszán
Erősséget emeltetett a mai Tokajjal szemközt álló fö!d-vár- at
amely ettől lógva nevét viselte Később Szt István
király idején a vár adott nevet a Nyír-vidékno- k: Szabolcs
vármegyének Tas pediglen a Szamos völgyében vonult
tovább Tuhutom és fia Bonka: a nyíri részen lovagolva
nagy népességet hódítanának meg a Nyir erdejétől "
Talán éppen erre vágtattc'k eJőttünk ezer esztendővel
lápi gázlón szelíd nyirjssen át ahol mo:t lányok asszo-nyc'- k
hajladoznak Szc'knyájuk libben a taivaszi szélben
vidám hangjuk szálldos a mezőn PaJántázn'ak Telnek a
sorok a donányosok az egykori kukások és lánya'iknfiai'k
ültetl'k a dohányt A lányok vetnek ágyat a dohány-legény-kén- k
jxihát porhanyósat megitatjá'k kis bögréből ne
szomiazzék szegényke: vizet loccsantanak a palnta_ tá-nyérjába
DJJelgetik cirógatják harmatos kezűi kel nö-vekedjék
erőödiék n?„ fázzék -- ne éhezzék Érezze úgy
magát m:mt anyja ölében: a melegágyban ahonnan most
eme'ték karjukba
Csínján kell bánni a szabolcsi dohánnyal megérdemli
az ajnároaásl Nagy a hire becsülete Nem is csoda: ta-laj
és éghajlat ember és tudomány egyaránt dajkálja
— A mi homokunk — tett hitvallást ottjárta'mban
Sza'bó Sándor a dohányföldeken — a barna éppen olyan
amilyet kivan a dtóny :em ösztövér mint a sívó ho-mok
és mígse zsíros mint az alja fekete föld Még az
időjárásra sem szólhatunk ami pedig nagy szó dohány-nak
való Akkor jön az eső amikor hívjuk: május és
augusztus között
Annyi bizonyos eüenfelöi sem tagadhatjá'k: a sza-bob- si
dohány rangot vi el akár a tokaji aszni a rakanrazi
meg a kisvárdai burgonya Vagy hogy ne menjünk a
szomszédba maradjunk helyben: a kállai kettős A hi-res-ne-ves
ropogós-tipegő- s tánc és az aranytó szabolcsi do-hány
együtt virul a nagykállói határban Kukások a mes
terei és okét pezsditette kedvre vigasztalta bánatban em-lékeztette
kínra szenvedésre s tartotta jó reménységben
wuuwiittinniiiviiumiM
Hazai hírek
A Budapesti Művészeti
Hetek alkalmával szeptem-ber
végén tűzte műsorára a
televízió Bálint Tibor Zoko-gó
majom című müvének
televíziós változatát Az er-délyi
magyar Írónak a har-mincas
negyvenes években
játszódó családregényéből
Várfconyi Gábor rendező ké-szített
ötrészes filmsoroza-tot
A cédrus népe címmel
Kanada csendes-óceán- i part-vidékének
indián kultúráját
bemutató kiállítás nyílt Bu-dapesten
a Néprajzi Múze-umiban
A tárlatot Köpeczi
Béla akadémikus a Magyar
Tudományos Akadémia fő- -
titkár-helyette- se nyitolta:
meg
+ A népesedési helyzet
alakulása követikeztébn
1985-r- a közel '20 ' ezer fővel
esőtökén Budapest lakossága
— jelenti egy statisztikai fel-mérés
Minden ro'isziban van
vaíáimi jó: a Rákosi-idő'- k
alatt mesterségesen felduz-zasztott
főváros zsúfoltsága
így csökkenra fog lesz hely
a bölcsődéikben óvodákban
s talán még a 'lakáshelyzet
i's javul majd Ugyanok-kor
aggasztó az hogy ezen
idő a'latt 49' ezerrel fog crök-ken- ni
a fővárosban a mqn'ka-er- ő
a munkaképes karú fel- -
nöttelk számra
NAPLÓ tf
1326 október 3: — ASSZISZI SZENT FERENC halála
1526 október 2: — BOLDOG SZÉKELVIIÁZI BÁLINT
pálosrendi szerzetes napja
1761 október 2: — MEGHALT MIKES KELEMEN
rodostói száműzetésében
184!) október 6: — AZ ARADI 13 MAGYAR TÁBOR-NOK
vártanú halálának napja
1869 október 2: — MAHATMA GANDHI hifldu'sza-'lads'ágiharc- os
születésnapja
1895 szcptiuber 30: — LQUjS PASTEUR francia felT
fedező halálának napja
mm
Most érkeztek Budapest legjobb zenésíci!
LSIgA llDOr hegedű (prímás)
Suha István csem
OamJ' i£Af cimbalom dciHUur jusci
ASZTALFOGLALÁS:
A
halál
597-0ÍI- O1
720 Bay Street Toronto
Magyar Élet azért küzd
hogy Magyarországon
ismét magyar élet legyen!
oiiiffliiiiuiiiiiiiuiiiipn
Szenvedés
a címe annak a füzetnek mely az emberi lét legnagyobb I
problémáját-- tudósok írók szentek gondolatain át mu
tatja be és ad arra megnyugtató választ
Cstnos kiállítás finom papír jól olvasható betűk
56 oldal
'Ara 50 cent 100 és ezen felüli rendelésnél 10% áren
gedmény és portómentes küldés
Megrendelhető: Rev Fr Joseph Hitter S J 307 John
I St South Hamilton Out Canada L8N 2E1
ujmijanminriünii!mutn[mjn:iíHHnni:3!yi[jnFirru!!E:immnuiiíii!JitiLríjrriru:!inHinnjriunnfiJinífniuii rjíiiiiíriiiurrtToií TimitHii
J HU II MhAI l'HMIHH IT
EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC
145 NORFINCH DR DOWNSVIEW TORONTO OKTTARIO
Telefonálja be rendelését!
416-663-83-23
Itt megtalálhatja Ésak-Atperi- k lejTuiomabb bácskai-módo- n késftott
hentesáruit: kolbászokat hurkákat felvágottakat stb
Privát fustolcst'vallalunk - i v :
fi- - 4 - jv n ("y? "Fi í?~
KSnnyen ét gyonin megköKlIlhetá
viroc bimwlyik' liatril a Itorxzenl
4O0-- M él 40l-- s fiutakon
Parkoliil problémi ninci is vásár
lóink metBibadulntk a várná far-Iklam-tó)
BURÁNY TESTVÉREK
NYITVA Rcgttl Est
Kedd 900-t5- ! 6:00-i- g
Szerda 9oo-to- l ouu-i- g
Csütörtök 900-tó- l 8:00-i- g
Péntek 900-tó- l 800-i- g
Szombat 9:00-tó- l 4:00-i-g
AZ
v
ELIZÖBETH
t
III
i" '
t y V V nnchtw
£
Friss húsok a legfinomabb mihöségfl hentesáruk
felvágottak és esemegeápuk-- aagy vAlasitékbao
Tulajdonos a Balega család
PARKOLÁS
ÜZLET MÖGÖTT
művészek
CANADA
C O D
410 Bloor SL West— 921-86- 44
VICT0RIA
HUNGÁRIÁN RESTAURANT
323 MOUNT PLEASÁNT RD
(Egliton-tó- l délre) V
KJtflnfl magyar konyha házi kiszitejfi üteméojre
Mpresso kávé Take out service
Valamint külföldi török és borok kaphatók
" ' Tel: 481-401- 1' Nyitva vagyunk de 11-t- ől este 11-- if
vasárnap déli I-t- ől este 11-i- g - SZERETETTEL VARJUK KEDVES VENDfiGElNKETI
BUDAPEST TEXTILE-né- l
férfi — nöi tropikál szövetek sok színben
férfi öltönyszövetek polyester jersey-- k polyester
selymek nyári kartonok ágynemű- - és függönyanyagok
" -
775 ST CLAIR AVE WEST --r TEL: ISÍ-25- M
Tulajdonos: Mr és Mrs Németh
Költöztetést
20 FEET-- e
zárt bútorszállitó
kocsival — garanciával
szeméreltákarítást
dump-tralck- al
legolcsóban vállal:
Sípos Cartage
Tel: 293-049- 8
mauuuuuAi
i
Delicatessee
Meat
TERÜLETÉR!
SZÁLLÍTUNK
Költöztetés
és minden más szállí-tást
garanciával
legolcsóbban vállal
SZAB0
MOVER
884-50- 65
1— ~'LrW9WWJr'-T- T-
--K