Magyar Elet, February 07, 1976

              Nem sokaság
hanem Lélek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 29 No 6 XXIX évfolyam 6 szám
tT- -' ---ST'-- '-''--'--
Megkezdődött a marakodás Spanyol-Szahar- a birtokáért
Nyílt lázadás Indira Gandhi ellen
Algéria által támogatott marxista gerillák új támadást intéztek a Spanyol-Szahar- a
birtokáért s jelenleg Semara vorását ostromolják melyet iMarokkó
tart Algéria elnöke Houari Boumedienne Líbia segítségét kérte Líbia minisz-terelnöke
a közös véd- - és dacszövetség értelmében anyagi és hadianyag-segély- t
nyújt Algériának mely főleg francia gyártmányú MIRAGE jet-harcigépe- ket
igenyelt — Marokkó a héten háromnapos véres harcok után teljes győzelmet
jelentett az amgalai frontról azonban Hasszán marokkói király különleges
követet küldött Washingtonba hogy a Fehér Házat informálja egy nyílt ma-rokkói
—algériai konfliktus közeli lehetőségéről" — 50000 Ontario tartományi
alkalmazott törvénytelen sztrájkra készül — A „London Sunday Telegraph"
jelentése szerint a CIA 49 millió dollárt szándékozik a szovjetellenes angolai
gerillák segélyezésére felhasználni — Vakmerő rablók 120 Picasso képet loptak
egy franciaországi múzeumból melyeknek értékesítése a szakértők szerint
csaknem lehetetlen — Goldbloom olimpiai kormánybiztos szerint „az Olimpia
a tervek szerint megtartható azonban a stadion egyes mellékhelyiségei nem
lesznek készek a tervezett határidőre" — Míg Floridában helyenként talajmen-ti
fagyokat jelentettek Kalifornia szokatlanul nyárias tele máris 25 millió
dollár kárt okozott a gyümölcs és dióféleségek termésében — Február 1-t- ol kezdődően Ontarióban új közlekedési törvény lépett életbe miszerint a 70
mérföldes sebességzónákban ezentúl 60 míg a 60-a- s zónákban 50 lesz a meg-engedett
sebesség viszont a „Gardiner" és a „Parkway" megmarad 55-- ös zóná-nak
egyben a január 1-- én életbelépett biztonsági öv-becsato- lás törvényének
is érvényt szerez ezentúl az ontariói közlekedés-rendésze- t
NÖVEKVŐ
ELÉGEDETLENSÉG
MRS GANDHI ELLEN
A közelmúltban röviden
jelentettük hogy január 8-á- n
Mrs India Gandhi In-dia
miniszterelnöke felfüg-gesztette
a hét alkotmányos
szabadságjogot ráadásul a
küszöbön álló választáso-kat
önkényesen a jövő évig
clhalasztatta
Az indiai alkotmány a
szólás-szabadsá- g mellett a
békés gyülekezés" jogát is
biztosította továbbá szak-szervezetek
és egyesületek
alapítását is szavatolta
emellett minden indiainak
jogában állt szabadon meg
választani lakhelyét vennie
és eladnia ingatlant végül
oly hivatást gyakorolni
amire képesítése vagy te-hetsége
feljogosította
A fent felsorolt alapve-tő
emberi jogok gya-korlását
Indiában Mrs
Gandhi egyetlen tollvo-nással
beláthatatlan
ideig megszüntette
Az elégedetlenség fóbb
jelei:
Tamil Nadu fővárosá-ban
Madrasban dr Karu-nanid- hi
tartományi főmj-niszte- r
nyilvánosan „ha-taloméhes
diktátorként"
emlegeti Mrs India Gand-hit
SEGÍTS jr
Ahmcdabadban Gua-jar- at
tartomány fővárosá-ban
a tartományi fominisz-te- r
„antidemokratikus zsar-noknak"
bélyegezte Mrs
Gandhit
Bombayban — rend-re
és fegyelemre intő pia
kátok ellenérc — egy szo-ciális
tanulmány végered-ménye
azt mutatta ki hogy
a város százezer alkal-mazottja
egyszerűen
szabotál mert a hét-órás
munkanapból
csak 2 és félórát dol-gozott
India jelenleg súlyos
--jazdasági kiizist él át So
'VfitT'-lT1-" Vtl-tS'- !' -- '
FLÓRIAN TIBOR:
(A MAGYAR IIUS EVE UTÁN LEGYEN 1976: ÉVE)
Meg egy hónapja sincs annak hogy 1975 december 31 ével lezá-rult
a Magyar írás a Magyar Könyv éve Várady Imrének az Actio
Catholica elnökének a bolognai egyetem 1974 augusztusában meghalt
magyar professzorának javaslatára indult el az eszme
Ennek keresztülvitelére és Oláh György kint
élő közíróink legidósebbike 10 pontból álló írásbeli indítványt küldött
a clevelandi Magyar Találkozó (Kongresszus) --vezetőségéhez A Kong-resszus
vezetősége és a résztvevő írók elfogadták és meghirdették a
lapokban A nagyszciü indítványnak lapjaink a legnagyobb nyilvános-ságot
adták és a maguk részéről mindent megtettek hogy egyesüle-teink
intézményeink és olvasóink figyelmét felhívják arra hogy az
év folyamán tegyenek valamit a közönytől és "sztrájkoktól sorvadó
magyar sajtó megszervezése és a minden segítség
nélkül magányosan küzdő magyar írók és költök erdekében
Az ötlet elindítója nem ok nélkül választotta ki az 1975 évet erre
a célra Ez az év volt ugyanis a jogtalanul fenntartott szovjet megszál-lás
és hontalanságunk 30 évfordulója
Ha most mérleget készítünk az elmúlt 12 hónapról s keressük azo-kat
a cselekedeteket amelyeket egyesületeink olvasóink tettek lap-jaink
könyvkiadásunk és íróink védelmében akkor szomorúan kell
hogy nagyon keveset Néhány írót (c sorok íróját is)
meghívtak fizetett útiköltséggel előadások tartására egyik kitűnő
írónk könyvének angol nyelvű kiadásához San Franciscó-ba- n és New
Yorkban nagyobb összeggel járultak hozzá és Tollas Tibor körútja
során a hallgatóság spontán lelkesedése által jelentékeny segítséget
gyűjthetett össze a Nemzetőr fontos és a külföldi közvélemény helyes
tájékoztatását szolgáló idegen nyelvű kiadványaira Ezt az utóbbit
is főként a torontói Magyar Kultúr Központot felállító a Magyar
Tanszékre adakozó a Széchenyi Társaság akcióit segítő és az Egye-sült
Magyar Alapot fenntartó kanadai magyarság adta
Ugyanakkor szomorúan kell hogy az Egyesült
Államokban a Magyar Alap kitűnő irányítás alatt is fele annvi segít-séget
sem tud összcgjüjtcni mint a kanadai És mondjuk meg őszin-tén
hogy néhány khétcles magyar vezetőnk egyesületünk és minden
városban néhány tucat magyar olvasó és egyesületi tag kivételével a'
nagy többség nem vett részt a magyar sajtó a magyar könyvkiadás a
magyar írók de még a magyar iskolák
Mit tettünk az elmúlt 12 hónap alatt? Vajon több magyar könyvet
vásároltunk a magyar írás évében mint 1974-be- n és az előző években?
Tettek-- e egyesületeink és olvasóink valamit annak érdekében hogy
emigráns íróink és költőink müveinek kiadására egy jól szervezett és
az üzleti hasznot másodlagosnak tekintő magyar könyvkiadónk le-gyen
ezen a kontinensen? Tcttek-- c valamit azért hogv tengődő lap-jaink'
előfizetői táborát megnöveljék? Atérezték-- c azt hogy a magyar
szón és helyes emberi és nemzeti kívül idekint nin-csen
más fegyverünk?
Kérdésiek melyekre a feleletet tulajdonképpen nem azoktól ár-juk
akik olvassák ezt az írást Olvasóink' magatartása többnyire pozi-tív
ezekben a-kérdése-kben
Olvasóinktól azt várjuk hogy ők intézzék
ezekét a kérdéseket a közömbösökhöz akiket mi nem tudunk elérni
Cselekedjünk együtt hogy fe'rázzuk azokat akik égő házaink szom-szédságában
alusznak Ébresszük fel azokat akik talán fáradtak
yagy kiábrándultak azokat akik önzők és még nem ébredtek rá arra
hogy ha — veszedelem esetén — nincs mögöttük egy nemzeti közös-ségUcljese- n
magukra maradnak cs elpusztulnak az idegenek között
' 1975 elmúlt anélkül hogy valair kiemelkedőt és maradandót
tettünk volna védelmezőnkért és vigasztalónkért: a magyar írásért
{
a
HUNGÁRIÁM LIFE
1976 február 7 szombat
Ellentámadás Észak-Angolába-n?
kan a nemetországi har-mincas
eek terrorjával ve-tik
össze a jelenlegi helyze-tet
Kct ' tartományban
(Guajara és Tamil Nadu)
kihívóan engedélyezik a
sólas- - es gyü'ekczési sza
badságot Egyszóval: az
elégedetlenség oly nagy
hogy még a kommunista
párt is bírálja Mrs Gand-hit
És ez nagy szó!
B ELLENTÁMADÁST
TERVEZNEK
Számos hirdetés jelent
meg egyes nyugati lapok-ban
miszerint heti tiszta
3000 dollár zsold ellenében
oly önkénteseket keres-nek
akik a Nyugat-bará- t
angolai frakciók oldalára
állva gcrillataktikát foly-tatva
ellentámadásba len-díthetnék
a csaknem levert
angolai kommunistacllc
nes csoportok katonai ak-cióit
Zairédből származó hírek
szerint
a z ellenoffenzivát
Észak-Angoláb- an in-dítják
meg második
frontot nyitva a szov-jet—
kubai csapatok el-len
Az UNITA és az FNLA je-lentős
számú európai szár-mazású
zsoldossal megérő- -
- ! VW''Wl'fww'-t- w
ERDÉLY
cmigránciónk-ba- n
népszerűsítésére
könyvkiadásunk
megállapítanunk
megállapítanunk
támcgatásábansem
magatartásunkon
LYNE
síte lehetségesnek tartja
hogy akár evekig ellenáll-nak
a maixista beallitottsa
gú oiosz és kubai (ezek
létszáma 10500-r- a nőtt)
csapatoknak
Közben az Egyesült
Nemzetek Biztonsági Ta-nácsa
ritkán tapasztalt cg}'
hangú szavazattal
felszólította a Délafri
kai Uniót' hogy tartóz-kodjék
Dél-Nyugat-afri-
-ka
Namibia városának
haditámaszpontként
való használatától '
órával a szavaza-tot
megelőzően John Vors-ter- -
Dél-Afri- ka miniszterel
nöke első ízben ismerte be
hogy „délafrikai csapatok
mélyen behatoltak Angolá
ba azonban visszavonullak
a Namibia —angolai határ
zónába"
V'''l''V
Néhány
Vorster keserű --szavakkal
emlékezett meg a Nyugat
jellemző tehetetlenségéről
amikor ölhetett kézzel vé-gignézik
az oroszok hadi-támaszpont
építését Ango-lában
melynek célja egész
afrika kommunizálása
UJ „KISSINGER ELV"
A KÜLFÖLDI
SEGÉLYEK
ÜGYÉBEN
Henry Kissinger USA
külügyminiszter kijelentet
(Folj tatás a 2-i- k oldalon)
m + iii
Viszont 1975 ben tömegével érkeztek hozzánk az elrettentő hírek er-délyi
testvéreink egyre romló sorsától A hírek art ól hogy a történel-müktől
a magyar múlt bizonyítékaitól sót még a Iuizuk alatti talajtól
is megfosztják vagy már megfosztották óket
Erdély mint egy bűvös jelszó járta végig szórványainkat és azo-kat
is megmozgatta akik nem lendültek eddig cselekedetre a magyar írásért Erdély amikor kimondtuk ezt a szót olyan fájdalmat erez- tünk mint az amputált aki hosszú évek múlva is elvesztett lábának
kínzó fajdalmára összerándul
Egyre többen kiáltjuk tengeren innen és túl: segítséget Erdély-nek!
S hogy velünk kiálthassák Ausztráliában Európában Dél-Afrikáb- an
és az egész amerikai kontinensen a közömbösek az alvók az
önzőén csak maguk javáért tülekedök is hirdessük meg most a ma-gyar
írás éve után Erdély évét Hirdessük meg hogy együtt és mind-nyájan
közös erővel cselekedhessünk érte Helycsen cselekedni azon-ban
csak az tud aki tájékozott abban a kérdésben amiért áldozatot is
hajlandó vállalni
A második világháború óta mostanáig csak szórványos tájékozta-tás
szivárgott át hozzánk az Erdélyben és a Kárpátok gerinccin túl
élő több mint két millió magvar sorsáról Ezt a hiányt igyekezett
pótolni a „Transsylvania" az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi
tájékoztatója mely a romániai magyar lapok hírei mögül igyekezett
kiolvasni az igazságot és 1956 után az Erdélyi Bizottság „Székely Nép"
c magyar és a Carpathian Observes" c angol kiadványa
Több mint negyedszázad után most írta meg a Münchenben
élő erdélyi születésű próza- - és tanulmányírónk dr Illyés Elemér
az első összefoglaló és hiteles tájékoztatást Erdély magyarságának
sorsáról az első évek hihetetlen szenvedéseiről városainak és falvai-nak
átalakulásáról a magjarság számarányának változásairól — a sta-tisztikai
adatok keretében és azok mögé rejtve — a mérhetetlen áldo-zatokkal
és nagy bátorsággal felépített magyar irodalmi cs kulturális
életről az erdélyi magyar szín játszási ól és képzőművészetről És
mindezt magas irodalmi színvonalon elfogultság nélkül és mindig az
igazmondás igenjével
Erről a 360 oldalas könyről — amely nemrég érkezett hozzám
— részletesebb ismertöt fogok írni Addig is lapunk egy másik olda-lán
bemutatjuk olvasóinknak llhés Elemér erdélyi könyvének azt a
drámai fejezetét amikor a szerző 27 évi távollét után megérkezik Ko-lozsvárra
Dr Illyés Elemér könj'vének címe Erdély változása A vászon-kötésben
megjelent nagy alakú 360 oldalas munka megrendelhető
a szerző címén: 8166—Ncuhaus (Obb Aiplspitzstr Sa West Gcr-man-y
Europe Ara 2—3 vagy annál több példány vétele esetén S10
egy kötet ára: $12)
Kezdjük meg Erdély évét ennek a könj-vne- k elolvasásával Az
olvasó nemcsak nagy élményt de elsőrendű tájékozott :ágot is szerez
magának minden erdélyi kérdésben Ez lesz a legnagvobb jutalma
a szerzőnek aki nemcsak a forrásmunkák tömegét olvasta ál ahhoz
hogy könyvét megírhassa de ismerte és ismeri a kél világháború kö-zötti
és az 1945 utáni erdélji magyar szellemi és művészeti élet sze-replőit
és mielőtt művét megírta gépkocsin "zarándokolta végig az
erdélji városokat és falvakat hogj' kön-v- e lapjain az erdélyi táj és
a küzdelmes valóság élménj'ét is elhozza nekünk Aki elolvasta és
tulajdonosa lesz ennek a könj'vnek egész biztosan 1976 novemberé-ben
a clevelandi Magyar Kongresszusnak és az Árpád Akadémiának
velem egjutt fogja kitüntetésre ajánlani mint az Erdélyi Év legkima-gaslóbb
művét
JP
AMAGY
80 ÉV
Lóitatás a Hortobágyon
ILrgL ladependent g Wcckly 1
LangUBM B
III 'I II —
Ara: 30 cent
LLENNIU
ÜLÓJÁN
Őszintén szólva errol az évfordulóról meg is feledkeztem volna —
arról hogy a kiegyezés utáni Magyarország 1896-ba- n 80 évvel ezelőtt ün-nepelte
hallatlan fénnyel és pompával a magyar honfoglalás 1000 éves
jubileumát — ha a legnagjobb meglepetésemre a hazai Népszabadság
január 1 számában meg nem pillantom Rónai Mihály András „Magyar
Millenium 1896" c cikkét
Tudtam hogy a cikk csak támadás és gúnv lehet a Millennium és a
millenniumi Magyarország ellen — azért mégis elolvastam — és utána
vitába szálltam magamban a szerzőjével:
Sietek kihangsúlj-ozn- i hogy a millenniumi Magyarország politikai
bakklövésctt az akkori magj'ar társadalom hibáit én is látom nemcsak
Ronat Ehhez nem kellett a marxista dialektika és a történelmi materia-lizmus
tanítása — mi az I és II világháború közötti időben felnőtt nem-zedékhez
tartozók is világosan láttuk ezeket Arra tanítottak tanáraink
íróink hogy látva a múlt hibáit okulva azokból építsünk mi fel egy szebb
boldogabb Magyarországot! — És fel is építettük volna ha nem zúdul ránk
az újabb világháború és a szovjet megszállás!
Láttuk és ismertük a millenniumi Magyarország hibáit — de mégse
azt kiáltottuk mint Rónai hogy „ezzel az országgal nem lehetett mást kez-deni
mint eldobni mindent ami ósdi ezeréves szemét" — hanem mint
a felnőtt gyermek megöregedett Édesanyjához úgy köziedtűnk — Ady
szavaival élve — „csúnyácska" de nekünk egyedüli hazánkhoz hogy ar- cáról letóiolvc a szeplőket kisimítva a ráncokat újra megfiatalítsuk meg- szépítsük Mert tudtuk hogy minden gyai lóságával hibájával bűnével
egvutt is — a magyar néplélek egészséges megújulásra megfiatalodásra
képes!
Tudtuk és ismertük a millenniumi Magyarország bűneit:
1 Azt hogy a nemzetiségi kérdést nem tudta megoldani ami a or-szág
Trianonban bekövetkezett szétdarabolásához vezetett Nem abban
hibaott a politikai vezetés hogy a nemzetiségeket elnyomta — een a
téien mi sem voltunk rosszabbak mint a többi nemzetiségi államok sót!
— hanem abban hogy nem erősítettük meg gazdaságilag a nemzetiségi v-idékeken
a magyar népelemet Hagylak hogy Erdélyből Felvidékről és
Dé'videkrol százczerszámra „tántorogjanak" ki magyarok és székelvek
Amerikába ahelyett hogy okos telepítési politikával iparosítással föld-osztással
eiositettek volna a magvarságot a nemzetiségi vidékeken
2 Azt hogy a földreformot nem merték és nem akarták végrehaj-tani
így Magyarország megmaradt a maga félfeudális állapotában a legtisz-tább
magyar népcsoportok több milhónvi tömege élt embertelen zsellér-sorsba- n Amikor Árpád honfogla'ását ünnepelték elfeledkeztek arról hogy
egy új honfoglalással földet adjanak a magyar paraszti tömegeknek —
mert a haza azé akié a fold Tudták ezt az erdélyi románok ahová Ro-mániából
dőlt a pénz foldvásailásra ahol a román bankok — be nem
ismert de köztudott főcélja a románság földhözjuttatása volt
3 Azt hogy a millcniumi Magyarország elmerült az Ausztriával fenn-ál'- ó
közugyi vitákba — és nem volt ideje az égető szociális kérdésekkel
foglalkozni Ez a bűnük távolította cl a magyar munkásság egyrésél a
nemzettől és dobta oda az internacionalista agitátorok propagandája
zsákmánjául
Mindezeket a hibákat láttuk és ismertük Meg is indult egv olvan
folyamat mozgalom a két világháború közötti Magyarországon amelv a
nemzetiségi a szociális és a fóld-kérd- és megoldását sürgette Olyan esz-mék
hódították meg a magyar ifjúság szív it amelyek zászlaján a bo'dog
szép Magvarország bíztató jelszavai állottak: „Szent Istváni Magj'aroi sza-got!"
„Szociális kérdések a földkérdés megoldása!" „Kei t-Ma- gvai orszá-got!"
Hogj ezek megvalósítására "nem került sor' — újra hangsúlvozom —
az nem a mi hanem a fenekestül -- felfordult történelmi heljzet búrte
Mi ezt a bűnös millenniumi Magyarországot nem „elpusztítani" ha-nem
szépüeni megfiatalítani akartuk úgy ahogy a gyermek Cdesanv ját
Ezzel szemben Rónai csak ostoioz elítél és gúnyolódik Pedig a mai kom-munista
rendszernek ehhez nincs ioga! Mert mit valósított meg a millen-niumi
Magyarország hiányosságaiból?
A nemzetiségi kérdésben egvszerűen leírt 4 millió kisebbségi s--oi --- ba jutott magyart Erdéljbcn Délvidéken Kárpátalján és Njugat-Mapvar-ország- on Ezek érdekében soha fel sem emeli tiltakozó savát bármenv-nvir- e is megfosztották az utódállamok a magj'ar kisebbségeket minden
nemzeti és emberi joguktól
A földreformot végrehajtották — de csak rövid időre méesmadj í-rként
— hopy aztán a kényszer-kollektivizáláss- al clvcgj'ék a magjar paraszt-ság
„életét": a földet Az eddigi nemzetfenntartó magvar parasztság ma
Magyarországon lassú kihalásra van ítélve — a magyar falu elnéptelene-dik
A szociális kérdéseket úgv oldották meg kommunista módra hogy
elvettek az ember és főleg n niacvnr nép lesnagyobb kineséíi'a szabadsá-got
be-kénvzcrítct-ték
egy leslétól-lclkétű- l idegen megszálló zsarnokság
uralma a'á
Nem Rónai „elvtárs"! önnek és társaínak a mai kommunista rend-szernek
nincs ioga bírálni elmarasztalni a millenniumi Magjarorszásol!
Teremtsenek először egy önálló szabad boldon igazságos szociális elve-ken
felépült orszásot ahol minden magvar úira otthont találhat — és
akkor le'z joeuk hozzá hogy ítéletet mondjanak a múlt nn- -- — ~~ja_
keinek bűnei fölött! Addis nem ZSIGMOND ANDRÁS