Kanadai Magyarsag, May 26, 1973

              Béldv Béla:
A háború óta egy sereg gyenge elnököt
kellett az Egyesült Államoknak átvészel-nie
Truman volt köztük a legmokányabb
és világpolitikai perspektívában mérve is
a legeredményesebb Eisenhower nyolc
éve azonban maga volt a sorvasztó moz-dulatlanság
1956-ba- n kezében volt az új-kel- etű
szovjet-birodalo- m felszámolásának
a kulcsa de ahelyett hogy katonamódra
cselekedett volna elsírdogálta a hatalmas
alkalmat Egyetlen eredménye — az is nega-tív
— az volt hogy a még nála is tipegőbb
Stevensont kiszorította az elnökségből
John F Kennedy alig három éve valóban
rövid idő volt ahhoz hogy valami nagyot
alkosson de elég hosszú volt ahhoz hogy
a Fehér Házból végignézze a Berlini Fal
felhúzását ami az emberi történelemnek
egyik legsötétebb eseménye volt Ahhoz
is elég hosszú volt hogy az általa sugal-mazott
és támogatott kubai inváziót az
utolsó órában cserben hagyja és ezzel
örök szégyenfoltot süssön Amerika hom-lokára
Lyndon Johnson belegázolt a Ton-ki- n
öböl vízébe a Csendes óceánban de
amikor derékig nedves lett gyorsan meg-állt
Nem mert mozdulni se előre se há-tra'
azután — bátran lemondott a további
elnökségről Hagyta hogy más oldja meg
helyette amit ő elrontott
' Nixonnak kellett jönnie hogy megoldja
Vietnámot is Amerika kettéhasadását is
és' á világ közvéleményének áthangolá-sát
is Mind a hármat megoldotta
Olyan világpolitikai kezdeményezéssel
lépté meg a világot a kínai majd a moszk-vai
úttal amibe csak legnagyobb államfér-fiak'
merhettek belefogni az adott körül-mények
között Az egész világ ünnepelte
ezért csak a liberális-hanoist- a párt-hiszté-rik- ák
nem Nekik nem Indokína szabad-sága
kellett hanem Thieu elnök feje Ne-kik
My lai 32 áldozata kellett nem a Hué-ba- n
élve elásottak ezrei
Washingtonban Nixon pekingi útját nem
tekintették egy modern államférfi világ-politikai
csodatételének — pedig az volt —
ehelyett megsértődtek hogy nem fecseg-te
ki előre a szándékait a „szabad sajtó-nak"
Utána Moszkva következett de itt
is csak a friss hír köteles főcímei jelen-tették
a világnak hogy Nixon újabb gi- -
-- gántikús lépést teít- - abban az irányban
amit pont ezek a galambok követeltek
olyan rikítóan sikítozva
Akármit tett — pedig nagyon sokat és
döntően fontosat tett! — csak bírálták
legfeljebb szavanyúan tudomásul vették
r-- - i
c)
BARÁTAIM azt mondják in
gajáratban közlekedem Melbourne
és Sydney között Igaz- - Csak ott
az az kilóméter a pilóta
unalmas Birka tehén kiszáradt
folyómeder és az útmenti vendég-lőkben
— védjen meg tőle az Is-ién!
— eredeti ausztrál konyha
íEIőször az Anset légitársaság gépé-[vel-SKagyt- am'
el Melbournet és fe-lülről
néztem a tájat Nagyon szép
Végtélen kék tenger szürkés barna
elefántráncos hegyek vörössárga
síkság Jet-magasságb- ól: Kazahs-ztán'
Alma Ata környéke Földkö-zelből?
Vicctéma lehetne de' nem
az A kazahsztáni Szűzföldek ku-darca
pontosan mutatja milyen
óriási feladat a vízszegény vidé-kek
az éhségföldek átalakítása
A kazahsztáni eddig félmillió
traktort másfélmillió teherautót
megszámlálhatatlan milliárd
és ismeretlen számú embert
el Tizedrésznyire sem iga-zolta
Hruscsov számítását sőt
évről évre olyan problémákat vet
fel amelyeket a szovjet tudomány
technológia emberanyag képte-len
megoldani
az ausztrál föld panoráma-hatása
sem az üdvözlő kör
Sydney felett mindent kárpótol
Rio de Janeiro és San Francisco
kombináció Nem tartozik Sydney
szépségéhez de más vetületben
érdekes: az Anset belforgalmi lé-gitársaságot
a legszebben dekorált
pilóta alapította a háború után
Kivételesen nem magyar de azért
nagyvonalú üzletember Ausztráliai
Houges Csak látható Napon-ta
helikopterrel indul villája kert-jéből
és Sydney-- i irodája tetején
száll le: Tekintve hogy Sydney--
de sohasem dicsérték
Emberileg talán érthető hogy nem volt
népszerű mert nem tartozott közéjük
nem barátkozott az Ivy League Schlesin-gerjeiv- el
nem járt el Barbara Howar es-télye- ire
Magányos volt zárkózott és csa-ládjának
élt ritka szabad perceiben Ez
baj volt Ez a fekete bárány bélyegét sü-tötte
rá a sajtóban és közéletben Csak
a nép érezte meg hogy közülük kapasz-kodott
fel a legmagasabb polcra csak
a nép szavazott rá de az megsemmisítő
kritikával hengerelte le a mcgovernizmust
amely kinyitotta volna a kaput a radiká-lis
szélsőségek előtt és térden csúszva
akart elzarándokolni oda ahova Nixon
az erő öntudatával ment
Megmondom őszintén — én sem szeret-tem
Nixont Nem is szavaztam rá (Leg-utóbb
senkire) Nem azért mert egyszerű
és volt nem komplikált „szalon-géniusz- "
hanem — egyszerűen nem az az
egyéniség akit szeret az ember De egyre
jobban tiszteltem és most hogy a falka-vadászat
be akarja keríteni még jobban
tisztelem Tudom hogy van benne elég
erő hogy a kopókat ő kergesse meg ahe-lyett
hogy a vörös-frakk- os radikális va-dászok
őt terítenék le
Aljas eltorzítása a szabadsajtó jogának
és az annyi öndicsekvéssel körülünnepelt
szólásszabadságnak hogy apró kis laká-jocsk- ák
pletykái hallomásai feltevései
és egyéni bosszú-következtetés- ei „hírek-ké"
válhatnak a médiában Lassú foko-zatos
benyálazással akarják kikészíteni
mert konkrét vád és főleg konkrét bűn
nem terheli Tudott a Watergate-ügyről- ?
Lehet bár eddig nem biztos Es ha tudott?
Mi köze egy ilyen felületesen hallott in-formációnak
ahhoz amit Amerika érde-kében
véghezvitt? Sokan nem helyesel-ték
pekingi és moszkvai kapunyitását de
ez nem jelenti hogy ő maga a kommunis-tákkal
egyetért Csak kezét nyújtotta hogy
legyen már vége a folytonos öldöklésnek
egy modus vivendit keresett és talált
amivel az ember nem teszi magát nevet-ségessé
önmaga előtt a folytonos acsar-kodásaiv- al
Nixont egy ostoba kis párt-felelőtlens- ég
miatt meghurcolni annyi mint kicsi-nyes
bosszúból szembeálini a teremtő jövő--'
vei
Dehát tudjuk: a politikában most az a
gyűlölködés kerekedett felül ami messze
túlcsordult már a mi — krisztusi civilizá-ciónkon
Magyarok Ázsia peremen
„Csodálatos az akusztikánk:
mintha százszor annyian
volnánk 99
ben háromszáznegyvenkét verő-fényes
nap van egy a meg-oldás
nem is kellemetlen Nem függ
nem hogy ezer össze háborús óriás-karr- i-ősföld
ru-belt
nyelt
Ha
elég
Mr
okos
évben
erjevel csak nekünk érdekes hogy
Ruttkay Arnold a Kékújság kitűnő
Só Bernátja a melbournei Ánset
iroda tisztviselője Nincs légiflot-tája
helikoptere de jobban ír Mr
Ansetnél A Délibáb a St George
St felett emigráns show-j- a hamaro-sanbejár- ja
Sydneytől Torontóig a
magyar színpadokat Kicsit mo-solygunk
kicsit könnyezünk majd
milyen furcsa darabot írt mind-nyájunknak
a történelem
AZ AUTÓÚT sem unalmas Kü-lönösen
kamion Big-Trafic-b- an
nem Hajmeresztő Ha óriás ketrec--
kamion (teherautó) zúg el a
szagáról tudja az ember birka-vagy
marhaszállítmány indul utol-só
útjára A birka büdösebb A ven-déglők
sem olyan rémesek csak
ismerni kell a „dörgést" Ha a ko-csi
Bundanoonban a Holiday Mo-telnél
áll meg jól jár az utas Ki-tűnő
magyar ételt és igazi kemence-ken-yeret
kap A vadonatúj
swimming poolos motel-éttere- m
kombináció természetesen két ma-gyaré
Canberrái „nagykövefünk"
szemében egyik sem jó káder emig-rációs
történelmünk szerint annál
inkább Ősi vállalkozókedvünk
üzleti érzékünk hélyzetfelismerési
készségünk csatlakozott hozzá-juk
Mikor a régi Sydney-Canberra- -i
utat új express way-e-l cserélték
fel az ausztrál üzletemberek fel-számolták
a régi út melletti érde-keltségeiket
Két magyar befekte-tett
És nyert Az új express-way- t
kisajátították a kamionok és a sze-mélyautók
visszatértek a régi útra
Azóta aranybánya a motel Az
egyik tulajdonos még kimondani is
bűn csendőraltiszt volt Most sza-kács
és hentes A másik Hangya-üzletvezető
volt egy tiszántúli fa-luban
Most üzletember A motel-érdekeltségen
kivül néhány társas-háza
is van Sydneyben Mivel kez-dett
új életet Kálmán Sándor és
Ferenczi Sándor? Semmivel
Ahogy a többi magyar Huszonhá-rom
év távlatából az ilyesmi már
nem érdekes Sokkal érdekesebb
a csendőr és a Hangya-üzletvezet- ő
az első millió felé jár
A MELBOURNE-SYDNE- Y ex-pressz
sem érdektelen Korszerű
kocsikkal csajágröcsögei vicinális
Döcög nagyokat áll és időnként
átsétál az autóútra Kisiklik Az
alépítmény közel száz éves és vita
tárgya: nem kifizetődőbb-- e ha a
szállítást végleg átveszi a kamion-sereg
és az Anset Az „expressz"
mozdonyvezetők közül az egyik
ki lehetne más — magyar Somo-gyi
tanító Valamelyik állomáson
kiabált: Julis ha a rosseb meg
nem esz vasárnap magyar olvasó-könyvet
hozok a gyereknek Julis
mézédes mosolyt is csomagolt a
szóhoz: köszönjük tanító úr Be-ült
egy poros terepjáróba és elhaj-tott
Ha más nem ez a pillanat
megérte a tizenhárom órás zötyö-gé- st
Az sem baj hogy a rosseb
és a tanító úr nem illik össze vagy
a mozdonyvezető sosem volt taní-tó
Esetleg úgy értette: Sydneybe
megy és Ruttkay Arnold Délibáb- -
ja alatt a St George Streeten ol-vasókönyvet
vesz a gyereknek
Julis pedig azért titulálta tanító úr-nak
mert a mozdonyvezető sza-badidejében
magyarul tanítja a gye
rekeket Ki tudja? A Melboume-Sydney- -i
expresszen sok minden
megeshet Még Julis is ha a lurkó
nehezen igazodik el a magyar betűk
rejtélyes világában
MIÉRT INGÁZTAM annyit a
nagy városok között? Egyszer tele-fonáltak
ha szeretem az igazi bács-kai
mulatságot repüljek Sydneybe
a délvidékiek sajtóbáljára Átrepül-tem
és megérte A délvidéki új-magya- rok
majdnem kirúgták a syd-neyi
Magyar Ház falát Este rá-kezdtek
a Ladi-ladi-lo- m sárga l-iliomra
és hajnalig meg sem álltak
A mulatság végén a tombola be-vételbőljókora
csekket adtak Csapó
Endrének az Ausztrália Magyar-ság
főszerkesztőjének Természe-tes
kérdés kik a délvidéki magya-rok?
Bácskai bánáti kivándorlók
Jugoszláv papírral érkeztek ma
legtöbbjük ausztrál állampolgár
Sokat bosszankodtak de lassan
megszokták hogy az ausztráliai
hatóságok sehogy nem értették
miért magyar valaki amikor út-levelében
az áll: jugoszláv állam-polgár
Ez is egy pont a sok közül
amiért a hivatalos ausztrál statisz-tika
ugyanúgy nem helytálló mint
a kanadai a nyugat-európ- ai vagy
dél-amerik- ai Ezer és ezer erdélyi
délvidéki felvidéki magyart köny-veltek
el románnak jugoszlávnak
csehszlováknak Erre rendszerint
azt mondjuk a statisztika nem je-lent
sokat ha valaki lélekben ma-gyar
marad Pedig sokat jelent
Legtöbb befogadó országban az
etnik csoportoknak mennyiség sze-rint
mérik a nemzetiségi jogokat
Adnak lehetőséget a népi kultúra
ápolására a nemzetiségi nyelv
oktatására Ausztráliai viszonylat-ban
sem ártana ha a bácskaiakat
bánátiakat ráadásul külön méreg
ha a horvátokkal téveszti őket össze
a rendőrség Miért? A horvát-szer- b
háború Ausztráliában ugyanúgy fo-lyik
mint Skandináviában Kana-dában
vagy az USA-ba- n Néha
revolver dörren máskor pokol-gép
robban Tértől és időtől függet-len
világháborút folytatnak azért
mert Trianonban néhány bölcs ál-lamférfi
egy államba kényszerített
két népet amely évszázadok óta
külön kultúrképletben sajátos népi
ötvözetben él és ki nem állhatja
egymást
A DÉLVIDÉKI MAGYAROK
pontos száma még megközelítőleg
sem pontos Az elmúlt tíz eszten-dőben
hozzávetőlegesen 7-- 8 ezren
érkeztek Ausztráliába Legtöbbjük
szabályszerű kivándorló kisebb ré-szük
politikai menekült Földműve-sek
mesteremberek szorgalmasok
és két egyesületbe tömörülnek A
két egyesület neve között csak
annyi a különbség hogy az egyik
„demokratikus" a másik? A poli-tikai
árnyalat lényegtelen Lénye-ges
hogy mindkettő görcsösen ra-gaszkodik
a bácskai bánáti magyar
hagyományokhoz Zenekarokat
táncegyütteseket szerveznek és a
magyar ünnepségek legszorgalma-sabb
látogatói Minden megmoz-dulásukon
érződik a kisebbségi sors
hagyatéka: összetartok Akár Ador-ján
Feri bácsi székelyei Sokkaí
kevesebb társadalmi világnézeti
történelmi „erővonal" zavarja éle-tüket
Azt igazolják amit Szokolyai
Gabi
t „nagymama" mondott: az
emigráció tájjellegű átszervezése
lényegesen megkurtítaná a világ-nézeti
„erővonalakat" A sajtóbál
után egy sydney környéki bácskai
tanyán jöttünk össze korhely-levesr- e
Egyben házszentelőt is tar-tottunk
és ünnepeltük a ? Ne-héz
meghatározni mit Azt hogy
hét éve kicsinyke batyuval érkezett
a család ma egy legény fiúk a gaz-daságban
segít a másik Sydney-ben
egyetemista három kisebb
pedig középiskolás Vagy azt hogy
a három bed-room- os házat kilenc
bácskai család kalákában építette
fel Ünnepeltük hogy a délvidéki
kicsi magyarok egymás között is
magyarul beszélnek és édesanyá-mat
édesapámat mondanak
Miért ingáztam még Melbourne
és Sydney között? Másodszor iro-dalmi
estre döcögtem fel az ex-presszel
mert Anset kapitány pi-lótái
éppen sztrájkoltak Miért?
Ugyanolyan naiv kérdés mint az:
miért sztrájkolnak Torontóban
postások Angliában a vasutasok
Hollandiában a mentőorvosok
vagy miért nem volt húsz éve
sztrájk Németországban? Mind-egy
ELSŐ SYDNEY ELŐADÁSOM-R- A
vonattal érkeztem és másnap
autóval mentem az ausztrál acél-városba
Wollongongba Közben
Sydneyből semmit sem láttam A
wollongongi Óceán Highway vi-szont
gyönyörű Tájilag Genova
(Folytatás a 6 oldalon)
1973 május 26
Nyíregyházy Pál:
(No21) Kanadai Magyarság 5 oldal
Ének a tokaji borról
raÍiSKiÍgVvl!SJ
ill ygl T 9rW
!JSVvgSgaSSsl Szüret a tokaji Kopasz-hegye- n M&X'tiWHmi'kí
Angliában és Amerikában sok
rajongója volt a tokaji bornak
Történetét a Szabolcs-Szatmá- ri
Szemle gyűjti egybe Legelső
említése Bethlen Gábor angliai
megbízottjának Maksai őse Pé-ternek
a marosvásárhelyi iskola
igazgatójának egy nagysikerű
korabeli angol enciklopédiában
fordul elő Maksai szerint „To-kay- "
Borsod megye székhelye s
a várost át lehet tekinteni az
Arany-hegyr- ől amely három
mérföld magas és hét mérföld
hosszú Köröskörül azon a tájon
a Kanári-szigetekn- él sokkal íz-letesebb
és gazdagabb fajta bor
terem mérhetetlen bőségben
Persze Tokaj Zemplén megyé-ben
van és nem székhelye a
szomszéd Borsodnak A híres
bortermő hegyet pedig Kopasz-nak
hívják Anyai nagyanyám
Tokajban lakott diákkoromban
minden nyáron megmásztam
napsütötte csúcsát
(
Az ango) történelem hatal-mas
személyisége Cromwell és
hadvezér riválisa Rupert herceg
a híres tokaji bort szerették
Rupert herceg VI Jakab király
fia volt s a keresztapja Bethlen
Gábor Rupert húga Henriette
Mária hercegnő I Rákóczi
György és Lórántffy Zsuzsanna
kisebbik fiának Rákóczi Zsig-mondnak
volt a felesége s az ő
révén jutottak hozzá a világhíres
tokaji borhoz
Gróf Széchenyi István szenve-délycsen
kereste a tokaji bor
expediálási lehetőségét Angliába
és Amerikába Később mégDöb-lingbe- n
is tartott pincéjében a
borok fejedelméből A bécsi an-gol
nagykövet Lord Loftus Döb-lingben
gyakori látogatója volt
Széchényinek s halála előtt pár
nappal ezt írta róla: „Próbál-tam
felvidítani de hasztalanul
lelkére szomorúság borult Fel-ajánlotta
hogy küld nekem to-kaji
bort amit már évek óta tar-togat
pincéjében"
A legjobb angol nyelvű útinap-lót
Magyarországról John Paget
írta aki hosszú fejezetben fog-lalkozott
a tokajival: „Mindenki
hallott a királyi tokajiról ott vol-tam
a szőlők kellős közepében
ahol a borok királya trónját meg-alapozta
Tokaj kis város kevert
népesség lakja örmények és gö-rögök
a bennszülött magyar la-kosság
mellett Nem kevesebb
mint hat temploma van á külön-böző
felekezetek részére"
„A Bodrog és a Tisza ame-lyek
éppen a város fölött egye-sülnek
a hajózás számára annyi-ra
alkalmas folyamot képeznek
amilyent a kereskedő csak kí-vánhat
széles nehéz uszályok-kal
van tele olyanokkal ami-lyenek
a Dunán láthatók A gőz-hajózás
még nem indult meg a
Tiszán de a környező vidék ter-mékeinek
gazdagsága bizonyos-sá
teszi hogy hamarosan meg
fog indulni HaPestnél a Duna
és Szolnoknál a Tisza között
megépül a csatorna akkor ennek
a folyónak sokkal nagyobb lesz
a jelentősége"
Paget túl korán ért Tokajba
semhogy a szüret ünnepségeit
élvezhette volna amelyek álta-lában
két hétig tartanak bálokkal
és más ünnepségekkel Angliá-ban
az a tévhit terjedt el hogy
az egész tokaji szőlőhegy az ural
kodó tulajdona Ez távol áll a
valóságtól mert hiszen a tokaji
hegy nagyobbik-fel-e magántulaj-donban
van
Ferenc Józsefnek azonban
már valóban volt pincéje a Hegy-alján
amelyben két négyökrös
szekér kitérhetett volna a pince
boltozata alatt Irigyelte is
f
ezt a
szabolcsi Mezőssy László aki
szintén szőlőbirtokos volt a
Hegyalján de Ferenc József bo-raival
nem tudott versenyezni
Viszont öregebb pirosabb
egészségesebb volt mint a ki-rály
ami nem csoda hiszen
Kerzl helyett a nyíregyházi Jósa
András volt a doktora
Ezek az öreg magyar emberek
általában két példaképhez mér-ték
a maguk életkorát Az egyik
volt a turini remete a másik
Ferenc József Amíg Kossuth
élt nyugodtan lóbálhatták lábu-kat
a vele egykorúak Ferenc
Józsefnek is voltak kortársai
akik ahhoz igazodtak hogy a ki-rály
miként érzi magát Fcjér-vár- y
Gézáról beszélték hogy
nyomban ágynak esett Pesten
az Andrássy úti villájában ami-kor
a Pester Lloydban azt ol-vasta
hogy a tél korai beköszön-tével
Ferenc József a bécsi Burg-ba- n
megkapta szokásos hurutját
Mondják hogyha király letette
kezéből a hadgyakorlati jelen-tést
amikor valaki tudomására
merte hozni- - hogy a filoxera
miatt tokaji szőlőjében kevesebb
termés várható mint az előző
esztendőben Miből fog kará-csonyra
bort küldeni az angol
királynőnek és India császárnő-jének?
Paget angol útinaplójában le-írja
hogy az egész Hegyalja
hegység amely a Bodrog part-ján
húsz mérföldre nyúlik meg-termi
a tokaji bort A legfino-mabb
fajták Tokajban Tarca-lo- n
Tállyán Mádon és Kereszt-úron
teremnek a legeslegfino-mab- b
pedig csak egyetlen kis
dombon a Mézes-Málé- n Tarcal
határában
Szemere Bertalan Angliában
járván ezt írja ifjúkori napló-jában:
„Rólunk alkotmányunk-ról
nyelvünkről itt Angliában
semmit sem tudnak Csak a toka-ji
bor hírét ismerik de magát
azt sem"
Krúdy a taposó lányról szerel-mes
vallomást tesz ő az aki
sohasem öregszik el nem múlik
nem halványodik és mindig fe-lejthetetlen
ő az aki ifjan ki-pirultán
kedveskedve 'járja az
öregemberek szemének való leg-szebb
táncot a kádban ő az
aki beíetáncolja a széttaposott
bogyók nedvébe a régi magyar
ritmusokat aki megtanítja tán-colni
azt is aki eddig sohasem
táncolt
A borházak előtt öregek vár-ják
a must kóstolgatása után az
első pohár tavalyi bort a gazda
siratja elvesztett szabadságát a
főzőasszonyok a bográcsok kö-rül
nemcsak a csípős füsttől
könnyeznek hanem mert idegen
városok gyáraiban dolgozó fér-jeiket
csak vasárnap látják
A taposó lányok régi magyar
dalokat énekelnek melyekkel
szeretnék elfelejtetni a marxizmus-le-ninizmus
nyomorát az
árva magyarokkal