000290b |
Previous | 5 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
4 STRUCC A HOMOKBA
DUGJA A FEJÉT
(ij „űj társadalmi szerkezet kerestetik!" —
majdnem így az apróhirdetések hangján fogalmaz-ható
meg ez az egész Amerikát elöntő vágy Ez a
vjgy nem uj mert AmeriKanak sohasem volt szer-ve- s
kompakt társadalma
Walter Lippmann a baloldali írástudók nagybetű-je
a vietnámi háború számlájára írja a néger-lázongások- at
a huligán-tempój- ú béketüntetéseket meghí-vott
szónokok pimasz brutalizálását és minden más
bajt talán még a saját nimbuszának megrozsdáso-dásá- t
is Ugyanez a Lippman ezt írja a Drifí and
Mastery-ben- : „Bizonytalanok vagyunk lényünk leg-mélyebb
gyökeréig Nincs egyetlen emberi viszonyl-at
sem legyen az a szülő és gyermek férj és feleség
munkás és munkaadó közti viszony ami ne idegen
helyzetben mozogna Nem szoktunk hozzá a komp-likált
civilizációhoz nem tudjuk hogy viselkedjünk
anukor a személyi érintkezés és az örök tekintély
megszűnt Nincsenek előzmények amelyek vezetni
tudnának bennünket Sokkal gyorsabban változtatt-uk
meg a környezetünket mint ahogy magunkat
meg tudtuk volna változtatni"
Ezek a panaszok úgy hangzanak mintha ma írta
volna le azokat pedig 1914-be- n írta mindezt ötvenh-árom
éwen ezelőtt ugyanazt látta Lippmann mint
ma csak akkor még nem volt háború aminek a nya-kába
varrhatta volna
Ez a félévszázados idő-boltoz- at mutatja a társa-dalom
folyamatos hiányának folyamatos egyensúlyta
lanságát Ötven évvel ezelőtt „komplikált civilizá
cióról" beszélt Lippmann Miről beszél akkor most?
Az akkori civilizáció az első ipari forradalom utolsó
szakaszában üde falusi egyszerűség volt a mai ci-vilizációhoz
amit az új tudományos forradalom kezd
kialakítani
A civilizáció — másszőval: az emberi környezet —
változását könnyű elnyelni egy szerves társadalom-nak
ha — van ilyen! Amerikában nem volt és ma
sincs Söt ma kevésbé van mint félévszázaddal ez-előtt
Az amerikai szótárból hiányzik ez a fogalom
— társadalom Csak a szó van meg ami alatt azon-ban
nem szervezett központi ideálokhoz tapadó kö-zösséget
értenek hanem a népet az ezerirányba szétf-olyó
alaktalan tömeget
Azok az u n „társadalmi" erjedések amelyek most
egyes embercsoportokból felböffennek csupán láza-dások
a környezet ellen Ez a felismerés nem csak
elméletileg fontos hanem elsősorban gyakorlatilag az
Amikor a béke-hipp- ie eltorzult dühhel szembeköpi
t rend őrét nem a fennálló társadalomra tajtékzik
— ami nincs — hanem a fennálló rend a törvény és
annak intézményes magatartása ellen Nem egy régi
rossz társadalmat rombol szét — mert az nincs —
hanem a régi rendet az egymással való tűrhető
együttélés keretét Másszóval anarchista: csak romo-kért
az abszolút zéróért harcol
Egész közéletünkben ez történik ma Az ellentmon-dás
jogát cuclizó politikusok publicisták újságírók
népénekesek és a szellemi sekély víz kis kukacai a
közélet proletárjai tüntetnek vonulnak fel picke-telne- k
és gyűlölködnek — mi ellen? — a törvényes
rend ellen Hogy új társadalomért álljanak ki a bar-nkádok- ra
ahhoz egyetemes egyetértésre és nem rész-letérdekek
salesman-jeir- e volna szükség De ezek
nem forradalmat csinálnak csak lázadnak a III osz-tály
fapadján a puhábban ülő I osztály ellen
A lej
kőin
©i
ujaiDB
munista
aKtiKaro
A kanadai kommunisták rendkív-ül
sokrétű ugyanakkor jó szervez-ettségre
valló beszivárgási takti-kát
alkalmaznak A szovjet érdek-eket
szolgálók a leninista stratég-ia
szerint járnak el „békés esz-közökkel
építik a kommunizmust"
A beszivárgás csak akkor lehet si-keres
ha különböző manipulációkk-al
— el tudják fogadtatni magu-kat
saját céljaikat egyesek vagy
csoportok legitim jogaival kötik
óssze és a sérelmekre demokratik-us
orvoslást keresnek Taktikáj-ukhoz
tartozik az „egységes front"
sürgetése Szívesen „egységre" lép-lek
olyan szervezetekkel is áme-nek
célkitűzése az övékkel homl-okegyenest
ellentétes Az „egység-en"
persze mindig olyan magatart-áson
ügyvédkednek amelyek az
tgész szervezetet balra terelik Jo-gos
sérelmekre a kommunisták sür-getnek
leghangosabban orvoslást
Napjainkban pl keresik az Ame-ttk- a
ellenes kanadaiak kapcsolatát
Arca törekszenek hogy gyen-gítsék
a nyugati védelmi erő-feszítéseket
sürgetik hogy
Kanada lépjen ki a MATO-bó- I
és a NORAD-bó- I
Hdent megtesznek a vállalatok ka szakszervezetek közti ellenté-- l
elmérgesítéséért sztrájkra
ol csak lehet az ipar államosító- -
uszítanak
Quebecben a kommunisták tel-te
erővel a szeparatisták kezére
frnak Nem kétséges hogy az el-ioveüceze-ndö
választásokon olyan
Kabereket támogatnak majd akik-j-f
előtérbe kerülésétől saját
előmozdításával várhatják
& a kommunistáknak sikerül
B
~i! Víífl j"-- 0' %t ír
' fl difiit!
KANADAT HéceínBer " ' ii
A társadalomépítéshez elsősorban társadalmi ösz-tön
kell amit a nemzet formálása épít ki Mert ha
ilyen nemzet nincs csak nép akkor saját hősi eszmé-nyeik
helyett csupán valami nemzetközi ideálba ka-paszkodhatnak
aminek
nincs A békeszeretet a humanizmus az egyéni sza-badság
és így tovább nagyszerű ideálok de nem egy
meghatározott társadalom ideáljai Minden társada-lomnak
erős egyéniséggel megkülönböztető én-n- el
kell rendelkeznie Amerikában nincs A hippié a
black mozlim a katonaszökevény azt látja hogy a
közélet tümpanonján álldogáló személyek hátulról
szúrnak bele ellenfeleikbe miért ne szúrna hát is?
Ily módon a közrend és törvény elleni lázadásokat
a felül botladozó politikusok a Pullitzer-primadon-ná-k
alkotmány ósdit játszó legfőbb bírák a vasárna-pi
kasszáért drukkoló papok és más személyek
szítják puszta magatartásukkal és példaadásukkal
akik a rendnek oszlopai
Ez az öngyilkos skorpió esete vagy még inkább a
buta amely homokba dugja a fejét amikor
veszély közeleg és azt hiszi hogy ezzel átmenti nyo-morult
kis felesleges életét
Ha társadalmat akarunk építeni Amerikában első-sorban
helyre kell állítani a rendet a törvények tisz-teletét
a korteskedéstól mentes istentiszteletet álta-lában
könyörtelen szigorral büntetni a bűnöst aki a
rend ellen lázad undorodni a szeméttől ami az er-kölcs
ellen lázad kiirtani a nihil a káosz patkányait
Ezután kerülhet csak sor azoknak a tételes törvé-nyeknek
a megváltoztatására amelyek rosszak vagy
elavultak És ezzel párhuzamosan kerülhet sor egy
központi ideál kialakítására ami köré egy társadal-mat
fel lehet építeni
Amerika mai alapvető elve az egyéni szabadság
teljes érvényesülése és törvényes védelme Ez
helyes volt a brittektöl való elszakadás idején amikor
az alkotmány készült és amikor ez központi szervező
elv lehetett De ma már Amerika egy óriássá nőtt
amelynek életét szétszervezi nem megszervezi az
abszolút egyéni szabadság
Ezt most — a második ipari forradalom idején —
a kollektív szabadságeszmének kell felváltania Rövid
két évtized alatt ez az új ipari forradalom kilöki az
egyént eddigi magán-erődjébő- l: a jól fizetett munká-ból
Feleslegessé válunk kiesik alólunk az egyéni
szabadság Olyan társadalomra lesz szükség amelyet
a közösséghez való tartozás a közösségi fegyelem az
egyénnek a totalitás részeként való értékelése jelle-mez
Annak az anarchikus szabadságnak ami büntetle-nül
szembeköpheti a rendet véget kell vetni és fe-gyelmet
kell teremteni hogy az egyén készen áll-hasson
a közösségbe való beolvadásra Ezzel nem
el az egyéni szabadsághoz való jog csak a
bűnözéshez a 'beteg lélek kötekedéséhez való jog
veszik el
Amerikának életkérdése hogy rendet és új társa-dalmi
szerkezetet teremtsen mert különben elnyeli
az ellenséges történelem
A strucc nem képviselheti a jovót A jövőhöz
szembenéző bátorság tisztesség és közösségi fegye-lem
kell A jövőt hordozó társadalom középpontjában
a becsületes közösségi embernek kell állnia!
valamelyik szakszervezetbe beszi-várognak
első dolguk hogy a
szakszervezeti újságoknál bulleti-noknál
befolyást szerezzenek Pro-pagandájuk
többnyire nem átlát-szó
Azt olyan ügyesen szövik hogy
azt a tájékozatlan gyanútlan több-ség
saját érdekei védelmének hi-hesse
Minden közleménybe csak
egy-eg- y kis adagot csöppentenek a
kommunizmust szolgáló propa-gandából
Kanadában a United Fishermen
and Allied Workers öt helyi szer-vezettel
rendelkező szakszerveze-te
kommunista vezetés alatt áll
Eddig megelégedett az ország nyu-gati
részével 1967 elején azonban
keleten is akcióba lépett
Újabban a „castroizmus" ütöt-te
fel a fejét Egy csoport „Fair
Play For Cubá"-na- k nevezi magát
Főképpen egyetemeken és
dolgozik
A Fair Play For Cuba Commit-te- e
a szintén újonnan alakított
Third World Information Service
(TWIS) a kubai kommunista párt
központi bizottságának kiadványa-it
terjeszti
A TWIS megalakítására ez év
júniusában Torontóban került sor
Ez a csoport tulajdonképpen nem
más mint a „trikontinentális" gon-dolat
kanadai megjelenése Ugyan-azokat
a módszereket követi mint
a Fair Play for Cuba Committee
Partizánháborúra uszítanak akár-csak
másik két szervezet a „To-ronto
Campaign For Peace And
Disarmament" és az úgynevezett
„Toronto Peace Centre"
Persze minderre megfelelő pers-pektívából
kell tekinteni Az em
15 jumtim MAGYARSÁG 1967' 9 '(49)'
társadalom-szervez- ő ereje
ilyen
ö
olyan
Iegbeépítettebb
struccé
annak
veszik
közép-iskolákban
lített szervezetek kicsinyek lebe-csülni
azért nem szabad őket mert
országszerte kiterjedő kapcsolataik
vannak Ha a különböző „béke-csoportok"
a „Toronto Campaign
For Peace And Disarmament" zász-laja
alatt egyesülni tudnak komoly
bomlasztó erőt fognak képviselni
A másik csoport a Szovjetunió-hoz
húzó is a béke gondolatát lo-vagolja
meg egyszerűen azért mert
az adott körülmények között az
látszik a legeredményesebbnek Et-től
függetlenül nem titkolják hogy
a „kubaiakhoz" hasonlóan adott
esetben nem zárkóznának el a fegy-veres
erőszak eszközeitől sem így
ír a kommunista párt egyik hivata-los
közleménye:
„Bármely helyzetben a jól és
állandó jelleggel megszerve-zett
készenlétben Ievö bár-mikor
bevethető erő a legfon-tosabb
Olyan erő amely a leg-kedvezőbb
pillanatban hala-déktalanul
akcióba tud lépni"
A fentiekből kitűnik hogy a
kommunista stratégia egyáltalá-ban
nem zárkózik el attól hogy
egy mindenre kapható harcias ki-sebbséget
partizántevékenységre
indítson A munka döntően fontos
része hogy kanadai fiatalokat pol-gári
engedetlenségre buzdítanak
és ezzel elindítsák őket a megpu-hítá- s
útján Persze előfordulhat
hogy Moszkva a túlságosan harci-askodók- at
csendre óvatosságra
inti Erre akkor kerülhet sor ha
— mint jelenleg is — megválto-zóban
van a közvélemény apáthiá-j- a
és a túlságos harciaskodás visz-szaüth- et
Kárt tehet a kommuniz-musnak
azzal hogy exponenseire
felhívja a közfigyelmet leleplezi
személyüket és igazi szándékaikat
Azok akik a tétlen közönyös-ség
állapotában élnek csak elő-mozdítják
a kommunizmus ügyét
lehetővé teszik a kommunisták szá-mára
hogy békés úton dolgozza-nak
céljaik megvalósításán
(Canadian Scene)
A magyar
forradalomról szóló
könyv ismertetése
az Egyesült Államok
Kongresszusában
A dr Wagner Ferenc szerkeszté-sében
nemrég megjelent „The Hun-gárián
Revolution in Perspective"
című nagyjelentőségű és a Magyar
Forradalom előzményeit és hatását
a történelemkutatás módszereivel
vizsgáló tanulmánygyűjtemény si-kerének
könyvelhető el az a tény
hogy Hansen szenátor a szenátus-ban
Horton képviselő pedig a kép-viselőházban
hivatkozott a könyv-re
mint jelentős forrásmunkára
Hansen szenátor október 26-- i be-szédében
amelyet a Congressional
Record aznapi száma közöl így
ajánlotta a könyvet kollegáinak
figyelmébe: Ez a könyv értékes
olvasmány a Magyar Forradalom
11 évfordulóján Majd részlete-sen
ismertette a könyv tartalmát
Wagner Madariaga Gogolák Ko-pi- ts
Hong-to- h Bau Ogunbiyi
Bentley tanulmányait Nixon Pell
Molnár Habsburg értekezéseit
A Házban Horton képviselő a
Congressional Record november 2-- i
számában megjelent beszédében „A
New Reference Book on the Hun-gárián
Revolution" címmel saját
értékelésében ismertette a Free-do- m
Fighters Memóriái Founda-tion
kiadásában megjelent könyvet
„Ennek a munkának fő értéke
hogy nem a forradalom részleteiről
vagy a szabadságharcosok által ki-vívott
győzelem vérbetiprásának
gyalázatos módszereiről beszél
hanem az eseményt összefüggései-ben
a világtörténelemben elfoglalt
jelentőségének tükrében értékeli
„A tanulmányok szerzői — érthe-tő
elfogultságuk ellenére — az ese-mények
analízisében igazságosak
végső következtetéseik általában
helytállóak A tárgyilagosságra va-ló
törekvés amely a könyvben ösz-szegyüjt- ött
munkák mindegyiké-nek
sajátja — talán a forradalom
és az írásmüvek megjelenése kö-zötti
idő hatásaként — meglepően
eredményes" — mondotta többek
között & képviselő majd így fejez-te
ibe ismertetését: „Mint az Egye-sült
Államok Képviselőházának
tagja állandóan nagy fontosságot
tulajdonítottam annak hogy Ame-rika
népe tudomást szerezzen ar-ról
az elnyomásról amelyet a rab-országok
népei kénytelenek elvi-selni
Ez a szempont vezetett ak-kor
amikor az elmúlt évben az
„American Citizens' Committee to
Commemorate the Tenth Anniver-sar- y
of the Hungárián Revolution"
igazgatótanácsának elnökségét el-vállaltam
és ugyanez a felelősség
az amellyel most ezt a könyvet
képviselőtársaim figyelmébe aján-lom
mint értékes olvasmányt és
hézagpótló forrásmunkát"
A magyarság problémáit küzdel-mét
világtörténelemben elfoglalt
jelentőségét humánus eszmék győ-zelméért
fennmaradásáért hozott
áldozatait az igazság erejével ható
tárgyilagos tudományossággal írt
művek megjelenése mindig ünnep-nap
számunkra Most hogy a The
Hungárián Revolution in Perspecti-ve
című könyv — nemzetközileg
elismert történészek politikusok
írásainalo gyűjteménye — az Egye-sült
Államok törvényhozóinak el-ismerését
kivívta büszkék is lehe-tünk
Az írott szó az amellyel mi
számkivetett magyarok eredmény-nyel
folytathatjuk a harcot elné-mított
megcsonkított szülőhazánk
évezredes fegyverrel vívott harcát
igazságáért szabadságáért függet-lenségéért
Ennek a könyvnek minden tör-vényhozó
asztalán minden egye-tem
könyvtárának polcán minden
igazát szülőhazáját képviselő ma-gyar
kezében a helye
Vásárolja meg minden magyar a
saját részére ajándékozza oda is-merőseinek
a helyi könyvtárnak
vagy küldje el képviselőjének sze-nátorának!
A könyv megrendelhető:
F F Memórián Foundation
4101 Blackpool Rd
Rockville Md 20853 USA
Ára: 695 dollár
„Az igazság mindig Igazság
marad ha hangját veszti is De
a hazugság hazugság marad ha
milliók hirdetik milliók erősza-kolják
és százmilliók veszik Is
be " (Mindszenty)
E3SE22123EÍI EüBIISISBBÜíIS WSüKlWIWHSSSiWliSWílSr áj8Bí%?ffl!HpWBIS5B&
Nyíregyházy Pál:
pócsi Mária könnyeiről
Néhány héttel ezelőtt a Kato-likus
Férfiak Egyesületében elő-adást
tartottam a pócsi búcsú-ról
Gyermekkorom óta láttam
vonulni a búcsúsokat a pócsi
kéttornyú templom felé mely-nek
falán ott várta a híveket a
könnyező Mária Kép Egyházi
zászlók alatt meneteltek és buz-gón
énekelték a litániát: „Mária
Istennek szent anyja könyöiögj
érettünk" Énekük behallattszott
lakásom ablakán
A Szent Bazil rend pócsi
templomát díszítő Mária kép
1696 november 16-á- n könnye-zett
majd I Lipót osztrák csá-szár
rendeletére Bécsbe vitték s
ott a Szent István templomban
ma is őrzik Magam is többször
megtekintettem Már a Rákóczi
szabadságharc kitöiésekor a
nemzet nagy sérelmei között
szerepelt a pócsi Mária kivitele
az országból Nem szűnhetünk
meg visszakövetelni
Ezután a máriapócsi kegy-templomban
a Bécsbe hurcolt
Mária kép- - másolatát helyezték
el mely 1715 július 21 22 és
25 napjain újból könnyezett
Gróf Erdödy Antal egri püspök
15 tagból álló bizottságot kül-dött
ki melynek még reformá-tus
vallású tagja is volt hogy a
Mária kép csodálatos könnyezé-s- e
tárgyában szigorú vizsgála-tot
tartsanak
Ez a vegyes bizottság meg-győződött
arról hogy „ez ügy-ben
semmi csalás vagy fondor-lat
fenn nem forog s emberi el-mét
és erőt felülmúló csodálatos
eseménnyel állunk szemben"
Ezért az egri püspök utasította
Bizánczy György nagykállói
görög kat lelkészt hogy a Bol-dogságos
Szűz Anya csodálato-san
könnyező képét a pócsi
templomban a hívek köztisztele-tére
tegye ki
E héten egyik foldim és bará-tom
megküldte nekem a kom-munista
Nyárádi Gábor: „Búcsú-sok"
című könyvét mely 1966-ba- n
jelent meg Budapesten s
amelyben az ateista szerző a pó-csi
Mária kép könnyezését agy-rémnek
lázálomnak szemfény-vesztésnek
és Idegen mintára ké-szült
kópiának nevezi
— Könyvem — írja szennyes
lelkével Nyárádi — a legendák
temetése Búcsú Máriától a ke-gyes
reményektől a naiv hiedel-mektől
búcsú a búcsújárőhe-lyekt-öl
A valóságban azonban tízez-rek
érkeznek Pőcsra ma is egy-eg- y
búcsújáró napon Most is ér-vényes
Ady ódája: „Óh Mária
mindig új-- új csapat — Énekel a
poros tarlott mezőkön — Ezek
hozzák magukkal a hitet — S
porfelhőben fölöttük ez a nő
jön" És Mindszenty hercegprí-más
1946-ba- n ott Pőcson a pó-csi
Mária nevében követelte az
egyházi iskolák fenntartását
Az eredeti képet Lipót csá-szár
azért vitette Bécsben — ír-ja
Nyárádi — mert hitvese
Eleonóra császárnő szenvedé-lyesen
gyűjtötte a csodatevő ké-peket
A császárnöknek ilyen
hobbyjaik vannak 1697 július
4-é- n százezres tömeg fogadta
Bécsben a pócsi Máriát Majd
három-háro- m napra közszemlé-re
tették a nevezetesebb templo-mokban
és Savoyai Jenő hozzá
fohászkodott diadalért a zentai
csata előtt Valóban a győzelmi
emlékéremre a könnyhullató pó-csi
Máriát vésték Végül a csá-szári
pár jelenlétében a Szent
István templomban gótikus kö-baldac- hin alatt helyezték el s
ott őrzik ma is „Maria Pötsch"
néven Mégcsak ennek a kis ma-gyar
falunak a nevét sem voltak
hajlandók megtanulni az osztrák
sógorok két és fél évszázad
alatt
Nyárádi szerint a könnyezés
megrendezett szemfényvesztés
volt Sokan voltak akkoriban
Pócs táján ortodox szakadárok
Áttértek az új helvét hitvallás-ra
s félő volt hogy a görögség
belehullik a protestantizmus
karjaiba A képnek tehát azért
kellett a görög katolikus temp-lomban
könnyezni hogy Isten
félre nem érthető módon szól-jon
minden görög hitühez: he-lyük
ott van ahol a Szent Szűz
siratja elpártolásukat
A kommunista fantázia naiv
magyarázatot talál ki a könnye-zésre- :
Mária szeme mögé vízzel
telt tartályocskát abba pedig
kis halakat helyeztek s ezek
úszkálásátől csurrant ki egy-eg- y
csepp a kifúrt szembogarakon
át
Azután tudományos (?) ma-gyarázatokat
kerestek Egymás-után
vonulnak fel a könyvben
a kommunista „tudósok" Égler
László a Mikrobiológiai Intézet
munkatársa szeiint a vérző os-tyákkal
végzett kísérletekből
feltételezhető hogy a bacterium
prodigiosum nagy nedvességtar-talmú
levegőben szerves anya-gokból
kevert festékeken meg-telepedve
folyós cseppeket al-kothat
Kolozsvári Gábor a Faipari
Kutató Intézet munkatársa sze-rint
a képeket meghintették kal-ciumklorid
porral Ez a színte-len
átlátszó sós-keserny- és ízű
égetett mészből sósavval előál-lítható
vegyszer a leghigroszkő-posab- b
anyagok egyike mohón
magába szívja a nedvességet
Ezek a parányi kristályok meg-tapadnak
a festékréteg egyenet-lenségein
és perceken belül
megkezdődik a könnyezés An-nak
sincs akadálya hogy a sze-mekből
csurranjanak ki a csep-pek
Ha a kép hátlapját kalci-umklorid- os
fihdóbe mártják s
parányi lyukakkal megkönnyí-tik
a cseppek útját — előidézik
a könnyezést
Végül idézik Szimonidesz La-jos
könyvéből egy bordeaux--i
házmesternö történetét aki azt
állította hogy az ö Lourdesböl
hozott Mária-szobr- a könnyeket
ejt De a vizsgálat megállapítot-ta
hogy a szobor fölött lévő
vízvezetékcsöben apró repedés
van innen hullottak a cseppek
Mária szemébe
E „tudományos bizonyítási el-járás"
után így sóhajt fel az is-tentagadó
kommunista Nyárá-dy- :
— Én leginkább a csepegtető
trükkre gyanakszom Pofonegy-szerű
(minő előkelő irodalmi stí-lus!)
a mi csodagyártóink is va-lahogy
így dolgozhattak Szíve-sen
elfogadnám a Kolozsvári-fél- e
változatot is de vajon ismert-ék-
e annak idején s ismerhetté-k-
e a papok a kalciumklorl-- '
dot?
Mintha azért valami szegyei-lö- s
mentegetőzést is megkoc-káztatna
az ördögi szerző:
— Attól tartok hogy sem az
ügyészség sem a bíróság nem
elégednék meg ennyi általános-sággal
és valószínüsítésseL Bár-mennyire
szembeszökő a jezsui-ták
főrendezői szerepe ezekben
a csodákban látszatra nem le-het
vádat még kevésbé ítéletet
alapítani Ehhez megdönthetet-len
bizonyíték kell Ilyen bizo-nyíték
hiányában az igazság el-bukik
a bűnös meg nevetve ki-mászik
a csávából
Mikor a jezsuitákat említi
szinte látom hogy csepeg a
méreg a kommunista Nyárády
szájából:
— Sok alkimista volt közöt-tük
— vádaskodik — Trencsé-n- i
rendházuk pincéjében hajdan
elfalazott műhelyt és benne tel-jes
felszerelést találtak Nyíltan
művelték a gyógyszerész mes-terséget
Országos hírre tett
szert például a kassai rendházuk
földszintjén berendezett Isten
szeméhez címzett győgyszertá-tu- k
Egerben ugyancsak volt pa-tikájuk
A jezsuita páterek te-hát
könnyen élhettek a könnyez-tele- s
vegyi módszereivel ha
úgy tetszett nekik
Van azonban semleges tanunk
is Mária könnyhullatására Gróf
Johann Andreas Corbelli oszt-rák
tábornok császári kamarás
a Tiszán inneni és túli részek ka-tonai
főparancsnoka 1697 ja-nuár
1-- én tokaji főhadiszállásán
deklarációt állított ki pócsi láto-gatásáról
Ma is megvan az egri
érseki levéltárban:
— Nemcsak láttam hanem
meg is érintettem és gyolccsal
felszárítottam a lefolyó köny-nyek- et
— bizonyítja a tábornok
— Azután megparancsoltam
hogy emeljék le a képet és szá-mos
katolikus és protestáns je-lenlétében
alaposan megtekin-tettem
Semmi okot nem talál-tam
a kételkedésre a Szüzanya
sírása valóban csoda volt
Ezeket a visszaemlékezéseket
protestáns ember írja akinek
azonban mégis az a leghőbb vá-gya
hogy mielőbb elmondhas-son
szabadon egy imádságot a
pócsi Mária kép előtt
l 5
sj
f
I # ---- ___ __------_-_-----—-
_—-- — AAmAAAAAAA AA- - A a F'ilH
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, December 09, 1967 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1967-12-09 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Kanad000360 |
Description
| Title | 000290b |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | 4 STRUCC A HOMOKBA DUGJA A FEJÉT (ij „űj társadalmi szerkezet kerestetik!" — majdnem így az apróhirdetések hangján fogalmaz-ható meg ez az egész Amerikát elöntő vágy Ez a vjgy nem uj mert AmeriKanak sohasem volt szer-ve- s kompakt társadalma Walter Lippmann a baloldali írástudók nagybetű-je a vietnámi háború számlájára írja a néger-lázongások- at a huligán-tempój- ú béketüntetéseket meghí-vott szónokok pimasz brutalizálását és minden más bajt talán még a saját nimbuszának megrozsdáso-dásá- t is Ugyanez a Lippman ezt írja a Drifí and Mastery-ben- : „Bizonytalanok vagyunk lényünk leg-mélyebb gyökeréig Nincs egyetlen emberi viszonyl-at sem legyen az a szülő és gyermek férj és feleség munkás és munkaadó közti viszony ami ne idegen helyzetben mozogna Nem szoktunk hozzá a komp-likált civilizációhoz nem tudjuk hogy viselkedjünk anukor a személyi érintkezés és az örök tekintély megszűnt Nincsenek előzmények amelyek vezetni tudnának bennünket Sokkal gyorsabban változtatt-uk meg a környezetünket mint ahogy magunkat meg tudtuk volna változtatni" Ezek a panaszok úgy hangzanak mintha ma írta volna le azokat pedig 1914-be- n írta mindezt ötvenh-árom éwen ezelőtt ugyanazt látta Lippmann mint ma csak akkor még nem volt háború aminek a nya-kába varrhatta volna Ez a félévszázados idő-boltoz- at mutatja a társa-dalom folyamatos hiányának folyamatos egyensúlyta lanságát Ötven évvel ezelőtt „komplikált civilizá cióról" beszélt Lippmann Miről beszél akkor most? Az akkori civilizáció az első ipari forradalom utolsó szakaszában üde falusi egyszerűség volt a mai ci-vilizációhoz amit az új tudományos forradalom kezd kialakítani A civilizáció — másszőval: az emberi környezet — változását könnyű elnyelni egy szerves társadalom-nak ha — van ilyen! Amerikában nem volt és ma sincs Söt ma kevésbé van mint félévszázaddal ez-előtt Az amerikai szótárból hiányzik ez a fogalom — társadalom Csak a szó van meg ami alatt azon-ban nem szervezett központi ideálokhoz tapadó kö-zösséget értenek hanem a népet az ezerirányba szétf-olyó alaktalan tömeget Azok az u n „társadalmi" erjedések amelyek most egyes embercsoportokból felböffennek csupán láza-dások a környezet ellen Ez a felismerés nem csak elméletileg fontos hanem elsősorban gyakorlatilag az Amikor a béke-hipp- ie eltorzult dühhel szembeköpi t rend őrét nem a fennálló társadalomra tajtékzik — ami nincs — hanem a fennálló rend a törvény és annak intézményes magatartása ellen Nem egy régi rossz társadalmat rombol szét — mert az nincs — hanem a régi rendet az egymással való tűrhető együttélés keretét Másszóval anarchista: csak romo-kért az abszolút zéróért harcol Egész közéletünkben ez történik ma Az ellentmon-dás jogát cuclizó politikusok publicisták újságírók népénekesek és a szellemi sekély víz kis kukacai a közélet proletárjai tüntetnek vonulnak fel picke-telne- k és gyűlölködnek — mi ellen? — a törvényes rend ellen Hogy új társadalomért álljanak ki a bar-nkádok- ra ahhoz egyetemes egyetértésre és nem rész-letérdekek salesman-jeir- e volna szükség De ezek nem forradalmat csinálnak csak lázadnak a III osz-tály fapadján a puhábban ülő I osztály ellen A lej kőin ©i ujaiDB munista aKtiKaro A kanadai kommunisták rendkív-ül sokrétű ugyanakkor jó szervez-ettségre valló beszivárgási takti-kát alkalmaznak A szovjet érdek-eket szolgálók a leninista stratég-ia szerint járnak el „békés esz-közökkel építik a kommunizmust" A beszivárgás csak akkor lehet si-keres ha különböző manipulációkk-al — el tudják fogadtatni magu-kat saját céljaikat egyesek vagy csoportok legitim jogaival kötik óssze és a sérelmekre demokratik-us orvoslást keresnek Taktikáj-ukhoz tartozik az „egységes front" sürgetése Szívesen „egységre" lép-lek olyan szervezetekkel is áme-nek célkitűzése az övékkel homl-okegyenest ellentétes Az „egység-en" persze mindig olyan magatart-áson ügyvédkednek amelyek az tgész szervezetet balra terelik Jo-gos sérelmekre a kommunisták sür-getnek leghangosabban orvoslást Napjainkban pl keresik az Ame-ttk- a ellenes kanadaiak kapcsolatát Arca törekszenek hogy gyen-gítsék a nyugati védelmi erő-feszítéseket sürgetik hogy Kanada lépjen ki a MATO-bó- I és a NORAD-bó- I Hdent megtesznek a vállalatok ka szakszervezetek közti ellenté-- l elmérgesítéséért sztrájkra ol csak lehet az ipar államosító- - uszítanak Quebecben a kommunisták tel-te erővel a szeparatisták kezére frnak Nem kétséges hogy az el-ioveüceze-ndö választásokon olyan Kabereket támogatnak majd akik-j-f előtérbe kerülésétől saját előmozdításával várhatják & a kommunistáknak sikerül B ~i! Víífl j"-- 0' %t ír ' fl difiit! KANADAT HéceínBer " ' ii A társadalomépítéshez elsősorban társadalmi ösz-tön kell amit a nemzet formálása épít ki Mert ha ilyen nemzet nincs csak nép akkor saját hősi eszmé-nyeik helyett csupán valami nemzetközi ideálba ka-paszkodhatnak aminek nincs A békeszeretet a humanizmus az egyéni sza-badság és így tovább nagyszerű ideálok de nem egy meghatározott társadalom ideáljai Minden társada-lomnak erős egyéniséggel megkülönböztető én-n- el kell rendelkeznie Amerikában nincs A hippié a black mozlim a katonaszökevény azt látja hogy a közélet tümpanonján álldogáló személyek hátulról szúrnak bele ellenfeleikbe miért ne szúrna hát is? Ily módon a közrend és törvény elleni lázadásokat a felül botladozó politikusok a Pullitzer-primadon-ná-k alkotmány ósdit játszó legfőbb bírák a vasárna-pi kasszáért drukkoló papok és más személyek szítják puszta magatartásukkal és példaadásukkal akik a rendnek oszlopai Ez az öngyilkos skorpió esete vagy még inkább a buta amely homokba dugja a fejét amikor veszély közeleg és azt hiszi hogy ezzel átmenti nyo-morult kis felesleges életét Ha társadalmat akarunk építeni Amerikában első-sorban helyre kell állítani a rendet a törvények tisz-teletét a korteskedéstól mentes istentiszteletet álta-lában könyörtelen szigorral büntetni a bűnöst aki a rend ellen lázad undorodni a szeméttől ami az er-kölcs ellen lázad kiirtani a nihil a káosz patkányait Ezután kerülhet csak sor azoknak a tételes törvé-nyeknek a megváltoztatására amelyek rosszak vagy elavultak És ezzel párhuzamosan kerülhet sor egy központi ideál kialakítására ami köré egy társadal-mat fel lehet építeni Amerika mai alapvető elve az egyéni szabadság teljes érvényesülése és törvényes védelme Ez helyes volt a brittektöl való elszakadás idején amikor az alkotmány készült és amikor ez központi szervező elv lehetett De ma már Amerika egy óriássá nőtt amelynek életét szétszervezi nem megszervezi az abszolút egyéni szabadság Ezt most — a második ipari forradalom idején — a kollektív szabadságeszmének kell felváltania Rövid két évtized alatt ez az új ipari forradalom kilöki az egyént eddigi magán-erődjébő- l: a jól fizetett munká-ból Feleslegessé válunk kiesik alólunk az egyéni szabadság Olyan társadalomra lesz szükség amelyet a közösséghez való tartozás a közösségi fegyelem az egyénnek a totalitás részeként való értékelése jelle-mez Annak az anarchikus szabadságnak ami büntetle-nül szembeköpheti a rendet véget kell vetni és fe-gyelmet kell teremteni hogy az egyén készen áll-hasson a közösségbe való beolvadásra Ezzel nem el az egyéni szabadsághoz való jog csak a bűnözéshez a 'beteg lélek kötekedéséhez való jog veszik el Amerikának életkérdése hogy rendet és új társa-dalmi szerkezetet teremtsen mert különben elnyeli az ellenséges történelem A strucc nem képviselheti a jovót A jövőhöz szembenéző bátorság tisztesség és közösségi fegye-lem kell A jövőt hordozó társadalom középpontjában a becsületes közösségi embernek kell állnia! valamelyik szakszervezetbe beszi-várognak első dolguk hogy a szakszervezeti újságoknál bulleti-noknál befolyást szerezzenek Pro-pagandájuk többnyire nem átlát-szó Azt olyan ügyesen szövik hogy azt a tájékozatlan gyanútlan több-ség saját érdekei védelmének hi-hesse Minden közleménybe csak egy-eg- y kis adagot csöppentenek a kommunizmust szolgáló propa-gandából Kanadában a United Fishermen and Allied Workers öt helyi szer-vezettel rendelkező szakszerveze-te kommunista vezetés alatt áll Eddig megelégedett az ország nyu-gati részével 1967 elején azonban keleten is akcióba lépett Újabban a „castroizmus" ütöt-te fel a fejét Egy csoport „Fair Play For Cubá"-na- k nevezi magát Főképpen egyetemeken és dolgozik A Fair Play For Cuba Commit-te- e a szintén újonnan alakított Third World Information Service (TWIS) a kubai kommunista párt központi bizottságának kiadványa-it terjeszti A TWIS megalakítására ez év júniusában Torontóban került sor Ez a csoport tulajdonképpen nem más mint a „trikontinentális" gon-dolat kanadai megjelenése Ugyan-azokat a módszereket követi mint a Fair Play for Cuba Committee Partizánháborúra uszítanak akár-csak másik két szervezet a „To-ronto Campaign For Peace And Disarmament" és az úgynevezett „Toronto Peace Centre" Persze minderre megfelelő pers-pektívából kell tekinteni Az em 15 jumtim MAGYARSÁG 1967' 9 '(49)' társadalom-szervez- ő ereje ilyen ö olyan Iegbeépítettebb struccé annak veszik közép-iskolákban lített szervezetek kicsinyek lebe-csülni azért nem szabad őket mert országszerte kiterjedő kapcsolataik vannak Ha a különböző „béke-csoportok" a „Toronto Campaign For Peace And Disarmament" zász-laja alatt egyesülni tudnak komoly bomlasztó erőt fognak képviselni A másik csoport a Szovjetunió-hoz húzó is a béke gondolatát lo-vagolja meg egyszerűen azért mert az adott körülmények között az látszik a legeredményesebbnek Et-től függetlenül nem titkolják hogy a „kubaiakhoz" hasonlóan adott esetben nem zárkóznának el a fegy-veres erőszak eszközeitől sem így ír a kommunista párt egyik hivata-los közleménye: „Bármely helyzetben a jól és állandó jelleggel megszerve-zett készenlétben Ievö bár-mikor bevethető erő a legfon-tosabb Olyan erő amely a leg-kedvezőbb pillanatban hala-déktalanul akcióba tud lépni" A fentiekből kitűnik hogy a kommunista stratégia egyáltalá-ban nem zárkózik el attól hogy egy mindenre kapható harcias ki-sebbséget partizántevékenységre indítson A munka döntően fontos része hogy kanadai fiatalokat pol-gári engedetlenségre buzdítanak és ezzel elindítsák őket a megpu-hítá- s útján Persze előfordulhat hogy Moszkva a túlságosan harci-askodók- at csendre óvatosságra inti Erre akkor kerülhet sor ha — mint jelenleg is — megválto-zóban van a közvélemény apáthiá-j- a és a túlságos harciaskodás visz-szaüth- et Kárt tehet a kommuniz-musnak azzal hogy exponenseire felhívja a közfigyelmet leleplezi személyüket és igazi szándékaikat Azok akik a tétlen közönyös-ség állapotában élnek csak elő-mozdítják a kommunizmus ügyét lehetővé teszik a kommunisták szá-mára hogy békés úton dolgozza-nak céljaik megvalósításán (Canadian Scene) A magyar forradalomról szóló könyv ismertetése az Egyesült Államok Kongresszusában A dr Wagner Ferenc szerkeszté-sében nemrég megjelent „The Hun-gárián Revolution in Perspective" című nagyjelentőségű és a Magyar Forradalom előzményeit és hatását a történelemkutatás módszereivel vizsgáló tanulmánygyűjtemény si-kerének könyvelhető el az a tény hogy Hansen szenátor a szenátus-ban Horton képviselő pedig a kép-viselőházban hivatkozott a könyv-re mint jelentős forrásmunkára Hansen szenátor október 26-- i be-szédében amelyet a Congressional Record aznapi száma közöl így ajánlotta a könyvet kollegáinak figyelmébe: Ez a könyv értékes olvasmány a Magyar Forradalom 11 évfordulóján Majd részlete-sen ismertette a könyv tartalmát Wagner Madariaga Gogolák Ko-pi- ts Hong-to- h Bau Ogunbiyi Bentley tanulmányait Nixon Pell Molnár Habsburg értekezéseit A Házban Horton képviselő a Congressional Record november 2-- i számában megjelent beszédében „A New Reference Book on the Hun-gárián Revolution" címmel saját értékelésében ismertette a Free-do- m Fighters Memóriái Founda-tion kiadásában megjelent könyvet „Ennek a munkának fő értéke hogy nem a forradalom részleteiről vagy a szabadságharcosok által ki-vívott győzelem vérbetiprásának gyalázatos módszereiről beszél hanem az eseményt összefüggései-ben a világtörténelemben elfoglalt jelentőségének tükrében értékeli „A tanulmányok szerzői — érthe-tő elfogultságuk ellenére — az ese-mények analízisében igazságosak végső következtetéseik általában helytállóak A tárgyilagosságra va-ló törekvés amely a könyvben ösz-szegyüjt- ött munkák mindegyiké-nek sajátja — talán a forradalom és az írásmüvek megjelenése kö-zötti idő hatásaként — meglepően eredményes" — mondotta többek között & képviselő majd így fejez-te ibe ismertetését: „Mint az Egye-sült Államok Képviselőházának tagja állandóan nagy fontosságot tulajdonítottam annak hogy Ame-rika népe tudomást szerezzen ar-ról az elnyomásról amelyet a rab-országok népei kénytelenek elvi-selni Ez a szempont vezetett ak-kor amikor az elmúlt évben az „American Citizens' Committee to Commemorate the Tenth Anniver-sar- y of the Hungárián Revolution" igazgatótanácsának elnökségét el-vállaltam és ugyanez a felelősség az amellyel most ezt a könyvet képviselőtársaim figyelmébe aján-lom mint értékes olvasmányt és hézagpótló forrásmunkát" A magyarság problémáit küzdel-mét világtörténelemben elfoglalt jelentőségét humánus eszmék győ-zelméért fennmaradásáért hozott áldozatait az igazság erejével ható tárgyilagos tudományossággal írt művek megjelenése mindig ünnep-nap számunkra Most hogy a The Hungárián Revolution in Perspecti-ve című könyv — nemzetközileg elismert történészek politikusok írásainalo gyűjteménye — az Egye-sült Államok törvényhozóinak el-ismerését kivívta büszkék is lehe-tünk Az írott szó az amellyel mi számkivetett magyarok eredmény-nyel folytathatjuk a harcot elné-mított megcsonkított szülőhazánk évezredes fegyverrel vívott harcát igazságáért szabadságáért függet-lenségéért Ennek a könyvnek minden tör-vényhozó asztalán minden egye-tem könyvtárának polcán minden igazát szülőhazáját képviselő ma-gyar kezében a helye Vásárolja meg minden magyar a saját részére ajándékozza oda is-merőseinek a helyi könyvtárnak vagy küldje el képviselőjének sze-nátorának! A könyv megrendelhető: F F Memórián Foundation 4101 Blackpool Rd Rockville Md 20853 USA Ára: 695 dollár „Az igazság mindig Igazság marad ha hangját veszti is De a hazugság hazugság marad ha milliók hirdetik milliók erősza-kolják és százmilliók veszik Is be " (Mindszenty) E3SE22123EÍI EüBIISISBBÜíIS WSüKlWIWHSSSiWliSWílSr áj8Bí%?ffl!HpWBIS5B& Nyíregyházy Pál: pócsi Mária könnyeiről Néhány héttel ezelőtt a Kato-likus Férfiak Egyesületében elő-adást tartottam a pócsi búcsú-ról Gyermekkorom óta láttam vonulni a búcsúsokat a pócsi kéttornyú templom felé mely-nek falán ott várta a híveket a könnyező Mária Kép Egyházi zászlók alatt meneteltek és buz-gón énekelték a litániát: „Mária Istennek szent anyja könyöiögj érettünk" Énekük behallattszott lakásom ablakán A Szent Bazil rend pócsi templomát díszítő Mária kép 1696 november 16-á- n könnye-zett majd I Lipót osztrák csá-szár rendeletére Bécsbe vitték s ott a Szent István templomban ma is őrzik Magam is többször megtekintettem Már a Rákóczi szabadságharc kitöiésekor a nemzet nagy sérelmei között szerepelt a pócsi Mária kivitele az országból Nem szűnhetünk meg visszakövetelni Ezután a máriapócsi kegy-templomban a Bécsbe hurcolt Mária kép- - másolatát helyezték el mely 1715 július 21 22 és 25 napjain újból könnyezett Gróf Erdödy Antal egri püspök 15 tagból álló bizottságot kül-dött ki melynek még reformá-tus vallású tagja is volt hogy a Mária kép csodálatos könnyezé-s- e tárgyában szigorú vizsgála-tot tartsanak Ez a vegyes bizottság meg-győződött arról hogy „ez ügy-ben semmi csalás vagy fondor-lat fenn nem forog s emberi el-mét és erőt felülmúló csodálatos eseménnyel állunk szemben" Ezért az egri püspök utasította Bizánczy György nagykállói görög kat lelkészt hogy a Bol-dogságos Szűz Anya csodálato-san könnyező képét a pócsi templomban a hívek köztisztele-tére tegye ki E héten egyik foldim és bará-tom megküldte nekem a kom-munista Nyárádi Gábor: „Búcsú-sok" című könyvét mely 1966-ba- n jelent meg Budapesten s amelyben az ateista szerző a pó-csi Mária kép könnyezését agy-rémnek lázálomnak szemfény-vesztésnek és Idegen mintára ké-szült kópiának nevezi — Könyvem — írja szennyes lelkével Nyárádi — a legendák temetése Búcsú Máriától a ke-gyes reményektől a naiv hiedel-mektől búcsú a búcsújárőhe-lyekt-öl A valóságban azonban tízez-rek érkeznek Pőcsra ma is egy-eg- y búcsújáró napon Most is ér-vényes Ady ódája: „Óh Mária mindig új-- új csapat — Énekel a poros tarlott mezőkön — Ezek hozzák magukkal a hitet — S porfelhőben fölöttük ez a nő jön" És Mindszenty hercegprí-más 1946-ba- n ott Pőcson a pó-csi Mária nevében követelte az egyházi iskolák fenntartását Az eredeti képet Lipót csá-szár azért vitette Bécsben — ír-ja Nyárádi — mert hitvese Eleonóra császárnő szenvedé-lyesen gyűjtötte a csodatevő ké-peket A császárnöknek ilyen hobbyjaik vannak 1697 július 4-é- n százezres tömeg fogadta Bécsben a pócsi Máriát Majd három-háro- m napra közszemlé-re tették a nevezetesebb templo-mokban és Savoyai Jenő hozzá fohászkodott diadalért a zentai csata előtt Valóban a győzelmi emlékéremre a könnyhullató pó-csi Máriát vésték Végül a csá-szári pár jelenlétében a Szent István templomban gótikus kö-baldac- hin alatt helyezték el s ott őrzik ma is „Maria Pötsch" néven Mégcsak ennek a kis ma-gyar falunak a nevét sem voltak hajlandók megtanulni az osztrák sógorok két és fél évszázad alatt Nyárádi szerint a könnyezés megrendezett szemfényvesztés volt Sokan voltak akkoriban Pócs táján ortodox szakadárok Áttértek az új helvét hitvallás-ra s félő volt hogy a görögség belehullik a protestantizmus karjaiba A képnek tehát azért kellett a görög katolikus temp-lomban könnyezni hogy Isten félre nem érthető módon szól-jon minden görög hitühez: he-lyük ott van ahol a Szent Szűz siratja elpártolásukat A kommunista fantázia naiv magyarázatot talál ki a könnye-zésre- : Mária szeme mögé vízzel telt tartályocskát abba pedig kis halakat helyeztek s ezek úszkálásátől csurrant ki egy-eg- y csepp a kifúrt szembogarakon át Azután tudományos (?) ma-gyarázatokat kerestek Egymás-után vonulnak fel a könyvben a kommunista „tudósok" Égler László a Mikrobiológiai Intézet munkatársa szeiint a vérző os-tyákkal végzett kísérletekből feltételezhető hogy a bacterium prodigiosum nagy nedvességtar-talmú levegőben szerves anya-gokból kevert festékeken meg-telepedve folyós cseppeket al-kothat Kolozsvári Gábor a Faipari Kutató Intézet munkatársa sze-rint a képeket meghintették kal-ciumklorid porral Ez a színte-len átlátszó sós-keserny- és ízű égetett mészből sósavval előál-lítható vegyszer a leghigroszkő-posab- b anyagok egyike mohón magába szívja a nedvességet Ezek a parányi kristályok meg-tapadnak a festékréteg egyenet-lenségein és perceken belül megkezdődik a könnyezés An-nak sincs akadálya hogy a sze-mekből csurranjanak ki a csep-pek Ha a kép hátlapját kalci-umklorid- os fihdóbe mártják s parányi lyukakkal megkönnyí-tik a cseppek útját — előidézik a könnyezést Végül idézik Szimonidesz La-jos könyvéből egy bordeaux--i házmesternö történetét aki azt állította hogy az ö Lourdesböl hozott Mária-szobr- a könnyeket ejt De a vizsgálat megállapítot-ta hogy a szobor fölött lévő vízvezetékcsöben apró repedés van innen hullottak a cseppek Mária szemébe E „tudományos bizonyítási el-járás" után így sóhajt fel az is-tentagadó kommunista Nyárá-dy- : — Én leginkább a csepegtető trükkre gyanakszom Pofonegy-szerű (minő előkelő irodalmi stí-lus!) a mi csodagyártóink is va-lahogy így dolgozhattak Szíve-sen elfogadnám a Kolozsvári-fél- e változatot is de vajon ismert-ék- e annak idején s ismerhetté-k- e a papok a kalciumklorl-- ' dot? Mintha azért valami szegyei-lö- s mentegetőzést is megkoc-káztatna az ördögi szerző: — Attól tartok hogy sem az ügyészség sem a bíróság nem elégednék meg ennyi általános-sággal és valószínüsítésseL Bár-mennyire szembeszökő a jezsui-ták főrendezői szerepe ezekben a csodákban látszatra nem le-het vádat még kevésbé ítéletet alapítani Ehhez megdönthetet-len bizonyíték kell Ilyen bizo-nyíték hiányában az igazság el-bukik a bűnös meg nevetve ki-mászik a csávából Mikor a jezsuitákat említi szinte látom hogy csepeg a méreg a kommunista Nyárády szájából: — Sok alkimista volt közöt-tük — vádaskodik — Trencsé-n- i rendházuk pincéjében hajdan elfalazott műhelyt és benne tel-jes felszerelést találtak Nyíltan művelték a gyógyszerész mes-terséget Országos hírre tett szert például a kassai rendházuk földszintjén berendezett Isten szeméhez címzett győgyszertá-tu- k Egerben ugyancsak volt pa-tikájuk A jezsuita páterek te-hát könnyen élhettek a könnyez-tele- s vegyi módszereivel ha úgy tetszett nekik Van azonban semleges tanunk is Mária könnyhullatására Gróf Johann Andreas Corbelli oszt-rák tábornok császári kamarás a Tiszán inneni és túli részek ka-tonai főparancsnoka 1697 ja-nuár 1-- én tokaji főhadiszállásán deklarációt állított ki pócsi láto-gatásáról Ma is megvan az egri érseki levéltárban: — Nemcsak láttam hanem meg is érintettem és gyolccsal felszárítottam a lefolyó köny-nyek- et — bizonyítja a tábornok — Azután megparancsoltam hogy emeljék le a képet és szá-mos katolikus és protestáns je-lenlétében alaposan megtekin-tettem Semmi okot nem talál-tam a kételkedésre a Szüzanya sírása valóban csoda volt Ezeket a visszaemlékezéseket protestáns ember írja akinek azonban mégis az a leghőbb vá-gya hogy mielőbb elmondhas-son szabadon egy imádságot a pócsi Mária kép előtt l 5 sj f I # ---- ___ __------_-_-----—- _—-- — AAmAAAAAAA AA- - A a F'ilH |
Tags
Comments
Post a Comment for 000290b
