Kanadai Magyarsag, July 07, 1973

              urr
6 oldal Kanadai Magyarság (No27) 1973 július 7
és képe
ÉRDEKES KIÉRTÉKELÉST
olvashatunk a Nixon-Brezsny- ev
csúcstalálkozóról a Középkelettel
kapcsolatban Nyilvánvaló hogy
a két tárgyaló fél nem hozott sem-miféle
határozatot a Közép-Kel- et
ügyében Ezt önmagában is jónak
tartják az izraeliek mert ez annyit
A Skylab asztronautáit anyahajó-jukkal
együtt a várakozó USA-hajó-- ra
emelik
jelent hogy Brezsnyev legalábbis
hallgatott Nixon érveire ha nem is
állapodott meg vele a kérdés vég-leges
rendezésében Másrészt —
mondják — mivel a két hatalom
egymás közti háborúskodásának
lehetőségét deklaráltan kikapcsol-ták
ez annyit jelent hogy a Szov-jet
nem fog mindenáron az ara-bok
támogatására törekedni az
USA ellenkező érdekeivel szem-ben
Egyszóval: Izraelben megnyu-godtak
kissé a kedélyek az arab
államokban azonban nyugtalanság
észlelhető Ez az a pont amikor
az araboknak nincs senkijük 'aki
keményen kiállna értük nem tar-toznak
sehova így a Szovjethez
sem (kivéve talán Irakot de ez
sem egészen bizonyos) Talán
ezért mutatják az egy Líbia ki-vételével
a megbékélés jeleit Más
helyen közöljük az olaj-szerződésekb- en
beállt változásokat ame-lye- k
a legjobban mutatják hogy
még erről a fegyverről is hajlan-dók
lemondani holott ez az egyet-len
ami még rendelkezésükre áll
Az amerikai csúcs-találkoz- ón talán
nem történtek látványos dönté-sek
de komoly hatások várhatók
atiUáBnnundeHSrészébeníBrezsTi
nyevnék'fmostmindenképpen az
amerikai gazdasági együttműködés
biztosítása a fontos amiről ugyan "
részleiekben nem tárgyaltak —
nem is tárgyalhattak — mert ez
szakértők dolga Ezek viszont rö-videsen
meg is kezdik működé-süket
Véleményünk az hogy ko-moly
gazdasági együttműködést
nehéz lesz megvalósítani mert
az oroszoknak nincs keményva-lutájuk
amivel amerikai árukat vá-sároljanak
Ehhez óriási hitelt kel-lene
igénybe venniük ami azon-ban
annyira bizonytalan hogy
erre nem igen akad pénz Ne felejt-sük
el hogy a második világhábo-rú
folyamán kapott lend and lease-hit- el
sok billiójából is csak most
MAGYAROK ÁZSIA PEREMÉN
(folytatás az 5-i- k oldalról)
Természeteset Pillanatig sem két-séges
hogy az áldozatkészség fo-galmát
is új tartalommal tölti fel a
környezet Pontosan úgy jár mint
a hazaszeretet a magyarságtudat
a honvágy és többi féltveőrzött
alapfogalmunk Nem vész el csak
megváltozik és teherbíró képessége
is ismeretlen
A MELBOURNEI Magyar Ház
sajátos képlet Eszmei irányvonala
ideológiailag határolt Erős job"
Ez annyit is jelent: szigorúan kö-vetkezetes
és parancsolólag ál-dozatkész
Üzleti vonalvezetés
nélkül is szilárd és vihart álló
Pontosan tükrözi a szükségszerű
reakciókat amelyeket a háború
utáni megaláztatás és az ausztrá-liai
fogadtatás váltott ki közép-osztályunk
legnagyobb részéből
Legjellemzőbb: nem üzleti kons-trukcióban
hanemi fiatal gárda ki-nevelés-ében
látja a jövőt Elméle--
tileg lehetetlenre vállalkozik gya
korlatilag: a sűrű nívós program
és közönségsiker az ellenkezőjét
bizonyítja Talán nem helyes de
érthető miért nem fogadta el a má-sik
két „erővonal" ajánlatát: fél-millió
dolláros alaptőkével új
magyar központot építsenek Mel-bourne
egyik legjobb negyedében
Á" Magyar Ház 'átépítése különben
elkerülhetetlen és sok-so- k ezer dol--
lárba kerül Változtat ez azi ideo- -
t™ n r i j: i
i t'és lehetetlenség veszi körül Magyar
1í{'&"t1- -" ff&ríiBT'L%z'l'í'aÜii'í%B'-íísKí-Sn%d":-v:"?"~:i: G-- s"ÁBOR ÁRON' i
j-- Sír f
3
k a nagyvilágból
vagy harminc év után voltak haj-landók
néhányszáz milliót elismer-ni
és még teljesen bizonytalan
hogy ezt mikor és miből fizetik
vissza Megfordított irányban pe-dig:
Amerika nem tud mit vásá-rolni
a Szovjettől kivéve a jelen-téktelen
értéky prém vodka ka-viár
és hasonló árukat Az olaj vagy
földgáz szállítása legalább tíz esz-tendőbe
telik ha az egyáltalán
megvalósul a hatalmas befektetés
és a még ennél is nagyobb lokális
nehézségek miatt így az izraeliek
egy darabig nyugodtan élvezhetik
a „sem háború — sem béke"
állapotát ami viszont az arabokra
nézve egyre nehezebben elvisel-hető
mert az idő ellenük dolgo-zik
BREZSNYEV látogatásánál
olyan kemények voltak a bizton-sági
intézkedések hogy ez még
Amerikában is szokatlannak tűnt
Annak idején Hruscsov majdnem
szabadon mozoghatott és senki
sem bántotta így felmerült az a
kérdés hogy miért védték annyira
Brezsnyevet hogy nem is érintkez-hetett
a néppel A választ az orosz
biztonsági közegek adják meg erre
akik ezt a szoros őrizetet kifeje-zetten
kívánták Nem az amerika-iak
nem is Nixon elnök kívánsá- -
4
v
Buenos Airesben Perón hazatér-tekor
véres 'verekedés és lövöldö-zés
tört ki jobb- - és baloldali cso-portok
közt
ga volt ez hanem a KGB-- é amire
azt az indokolást hozták fel hogy
rengeteget olvasnak az amerikai
bűnhullámról és így nem hazardí-rozhattak
Brezsnyev életével Ezt
a kormány elfogadta és így került
sor Brezsnyev szigorú őrizetére
amiből ő maga néhányszor igyeke-zett
kitörni de nem sok sikerrel
Az egyetlen alkalom amikor „ta-lálkozott"
Amerika népével aTV-előadá- sa
volt Ezt bizonyára mil-liós
számban figyelték — eleinte
De ahogy múltak a percek a dolog
egyre unalmasabbá vált Nemcsak
az hogy a fordítás — bár gyors
és jó volt — lelassítja és megza-varja
az érintkezés közvetlensé-gét
hanem az is hogy a szöveg
— unalmas volt Ugyanazt ismé-telgette
különböző fogalmazás-ban
csupa olyan szólamokkal fű-szerezve
amelyeket egyrészt min-denki
ismer már másrészt — na-gyon
kevesen hisznek el A béke
szép dolog ha őszinte és bizto-sítva
is van de ebben nagyon
sok hallgatója kételkedett akik
még emlékeztek Csehszlovákia le-rohaná-sára
és az azt megelőző
abszolút durva tárgyalásokra
amelyeken Dubcseket majdnem
megverték a szovjet vezérek (egye-sek
szerint meg is verték) Az
orosz-amerik- ai békeülésnek le-hetnek
gazdasági vagy más hason-ló
alapjai de az orosz őszinteség
hiányzik belőle és azt nem lehet
frázisokkal pótolni
MELVIN LAIRD legfőbb Fehér
Házi adminisztratív parancsnok
nem könnyen fogadta el Nixon
elnök ajánlatát mert az volt a ter--
ve hogy a magánéletét alapozza
meg annyi nehéz év után amivel
az országot szolgálta De az or-szág
érdekét most is előbbre he-lyezte
a saját érdekeinél így is
ragaszkodott ahhoz hogy Nixon
hívja vissza a Fehér Házba Bryce
Harlow-o- t aki az Elnök és a Kong- -
resszus közti kapcsolatot ápolná
Erre igen nagy szükség van mert
a Kongresszus ellenségesebb mint
i_i__ torvenyjavas- -
Nixon
vagy
nem akarnak Harlow állítnlae a
i" i- - - '
legmegieieiooo szemeiy erre
"ATLANTA lenne a következő
e e
nagyobb amerikai város amely né-gert
választ polgármesterének —
mondják az ottani helyzettel is-merős
személyek A jelenlegi he-lyettes
polgármestert Maynard
Jacksont akarják polgármesterré
választani a fekete választók akik-nek
mintegy háromnegyedrésze az
ő táborában van Ez talán nem
lenne elég de van Atlantában egy
Atlanta Action Forum elnevezé-sű
társaság amely két tucat fe-hér
és fekete döntőszavú üzletem-berből
áll A Forum szintén úgy
határozott hogy Jacksont támo-gatja
míg a második posztra —
a városi tanács elnökségére —
valamennyien egy fehér jelöltet
támogatnak
KI AZ ELLENSÉGE a négerek-nek?
Nem a fehérek hanem maguk
a feketék Olyan barbár és hihe-tetlen
testvérháború folyik Burun-diban
a hutuk és tutsik között
hogy az még Sztálin tömegirtásán
is messze túltesz Az országban
két néger törzs él: a hutuk és a tut-sik
A hutuk a lakosság 85 %-- át
teszik ki de a 15 %-o- s tutsik ural-kodnak
és a hutukat valósággal
rabszolgáiknak tekintik A hutuk
végülis fellázadtak de a kicsiny
tutsi törzs a maga jól felszerelt
katonaságával olyan tómegirtást
rendezett hogy az már a szadis-ta
fantáziát is meghaladja 250 ezer
hutut öltek meg férfiakat nőket
gyermekeket golyóval késsel
vagy szeggel amit a fejükbe ver-tek
A rettentő emberirtást alig
tette szóvá a világsajtó Ha Ame-rikában
egy rendőr véletlenül po-fon- üt
egy feketét már az egész
liberális média sikít a felháborodás-tól
Burundiban azonban négerek
ölnek négereket de ez nem érdek-li
még az amerikai feketéket sem
Egy sereg hutu átmenekült Zambi-ába
és most nemrégen megpróbál-ták
Burundi véreskezű diktátorát
Micombero „tábornokot" egy
invázióval legyőzni A dolog meT
gint nem sikerült a tutsik egészen
modern fegyverekkel csakhamar
leverték a benyomuló kicsiny hutu-hader- őt
és utána újból kezdték a
népirtást Ez most mar a'Jcgrab-- -
bi vérengzést is felülmúlta Szani- -
ban talán még nem de a véreng--f
zés még folyamatban van és va-lóságos
népirtás jellegétöltötte fel
Fiatal tutsik vadásznak a hutukra
s ott ölik le őket ahol megtalálják
őket Mindegy hogy semmit sem
csináltak nem lázadtak Micom-bero
generális ellen ha egyszer
hutu valaki azt a tutsik egyszerű-en
lemészárolják A környező
Tanzániában lévő ENSZ által
fenntartott menekült-táborba- n egy
80 éves öregasszony egykedvűen
tűrte amikor az orvos letiszto-gatta
és bekötözte a csonkot ami-- i
nek a helyén — a keze volt A
tutsik levágták Asszonyoknak
lányoknak felhasítják a hasát és
beleiket kihúzzák azután ott hagy-ják
őket meghalni Terhes anyák-nak
felhasítják a hasát és kivág-ják
belőle a magzatot Általában
olyan szörnyű vadállati kegyetlen-séggel
irtják a hutukat hogy azok
az idegenek akik onnan jöttek
betegei lettek a szadizmusnak
Mindezt azért írjuk meg mert így
még az éhes vadállat sem bánik
az áldozatával De főleg azt akar-juk
kihangsúlyozni hogy sem az
ENSZ — amelynek Burundi
tagja — sem az afrikai államok
organizációja egyetlen szót sem
ejt a tragikus eseményekről Mi-nek
van ez a két szervezet ha
mindig olyasmibe avatkozik ami
jelentéktelen de sohasem nyúl bele
olyan darázsfészekbe ahol a da-rázs
megcsípheti a kezét Lehetet- -
len „fehér" gyilkosokról beszélni
Dél-Afrikáv- al vagy Rodéziával
kapcsolatban ameddig maguk a né
'"í irfJiMHBBlSJBÉÉBWffiHfteii fliíiTTt i
Brazilia új elnököt' választ Geisel
7voIt tábornok személyében
gerek irtják ki egymást — ezúttal
egy törpe kisebbség az ország la-kosságának
nagyobb részét
EURÓPA BETÖRT Amerikába
Servan-Schreib- er francia ellen-zéki
politikus újságíró 1967-be- n írt
egy könyvet Le Défi Americain"
— Az Amerikai Kihívás — cím-mel
amely az amerikai tőke euró-pai
behatolásáról szólt és — best
seller lett Ma ezt a könyvet már
nem lehetne eladni Az amerikai
kihívás ugyanis azóta „Le Défi
Européen"-n- é vagyis európai kihí-vássá
vált Egyszerűbben: Európa
egyre-másr- a vásárol részeket
vagy egész vállalatokat Ameriká-ban
úgyhogy a 60-a- s évektől
kezdve — amikor Servan-Schreib- er
könyve megjelent — legalább 15
billió dollár jótt át Európából hogy
amerikai vállalkozásokat vásárol-jon
Olyan közismert cég mint a
Gimbels nemrégiben került angol
tulajdonba De a németek franci-ák
és svájciak is szorgalmasan vá-sárolnak
és pedig pont azért ami
miatt az amerikai üzletemberek sír-nak:
a tőzsdei árfolyamok alacsony
állása és a dollár külföldi árcsokke- -
mintha hogy kiöntött
pár a földre
nése miatt Természetes mert ma
egy amerikai vállalat részvény-értéke
sokkal alacsonyabb mint
volt a saját valutájukért pedig több
dollárt kapnak mint eddig Az
Euro-dolláro- k lassan visszaván-dorolnak
majd Amerikába és így
az európai-amerik- ai ellentétek
enyhülnek vagy megszűnnek
Amerika nem lesz többé
hanem egy barátságos terület ahol
a közös_ érdekek 'összefutnak
Egyedül Kanada fél még az
tói pedig ha azt a pénzt amit a
„nacionalista" szocialisták és
társutasaik a kanadai amerikai vál-lalatok
„visszavásárlására" akar-nak
fordítani Amerikában fektet-nék
be 'a „függőségi viszonyt"
Burger főbíró akinek vezetése alatt
a Supreme Court a pornográfia
elleni harcban erős fegyvert adott
az államok kezébe
csökkenthetnék De míg Európa
üzleti alapon gondolkodik és cse-lekszik
Kanadában a politikai té-nyező
erősebb Bár nem hisszük
hogy sokáig A józan üzletembe-rek
már látják hogy nem érdekük
szembenállni
PEKING nagy ünnepélyességgel
fogadta Le Duan-- t Északvietnám
pártfőtitkárát de udvarias mosoly-ly- al
rázták meg fejüket arra a ké-résére
hogy szállítsanak nekik
további fegyvereket méghozzá
nagyobb mennyiségben és a leg-modernebbekből
is A kínaiak azt
mondták hogy ne háborúskodásra
gondoljanak hanem a saját orszá-guk
felépítésére mert az szörnyű
helyzetben van Lehet hogy Pe-king
a Nixon-összeköttet- és alapján
határozott így de attól eltekint-ve
js:ezt diktálja a józan ész Úgy
látszik Moszkvával is van
valami megállapodása a fegy-verek
embargójára csak a Kong-resszus
igyekszik kiütni az utolsó
menetben a fegyvereket az Elnök
kezéből amikor megtagadja a
pénzügyi alapot Kambodzsa és
Laosz bombázásától Igaz? hogy
egy a Házban hozott ilyen tör-vényt
Nixon megvétózott és a vé-tót
nem tudták leszavazni de más-képpen
fognak majd erre a tisztán
Nixon-ellene- s' semmiféle USA-érdek- et
nem képviselő intézke-désre
reagálni Amíg a kommu--
r „Ssj'iS-tSL'i- ? ' v A
J)ÍWsH S-Ci--
UCA- -- Í£ttxjx_-5?±
nisták támadnak védekezni kell
ellenük Kambodzsa elfoglalásá-val
Délvietnám oldalában lesz-nek
és az a rengeteg pénz és élet
amit a demokrata kormányok el-pazaroltak
Délvietnám védelmé-ben
egyszerre semmivé válik
CONNALLYRÓL sokféle hír jár
forgalomban a legtöbb természe-tesen
olyan ami szembeállítja a
kiváló texasi politikust Nixon el-nökkel
Ez a liberális sajtó
vágyálma de nem valószínű hogy
valaha is valósággá válik Connal-l- y
azzal hogy pont a Watergate-úg- y
idején lépett át a republiká-nus
pártba megmutatta hogy
őszintén oda kíván tartozni Nem
is vállalkozott állandó tanácsadói
posztra mert hosszabb külföldi
út előtt áll (amelyet az USA kül-politikai
előmozdítá-sára
is felhasznál) de mindettől
eltekintve erős agitációt fejt ki
a déli konzervatív demokraták kö-zött
hogy lépjenek át a republi-kánus
pártba Tower erősen jobb-oldali
republikánus szenátor aki
eddig nem volt valami nagy barát-ságban
Connallyval most min- -
Brezsnyev bohóckodik: eltakarja arcát
csepp pezsgőt
mumus
USA-- 1
Amerikával
Nixon-naí- c
érdekeinek
szégyelné
denütt dicséri és kijelentette hogy
Connally igen nagy érték a repub-likánus
párt részére Jövőre tör-vényhozási
választás lesz és ek- -
Mr
— Olyan olyan le-vertn- ek
látszik Mr Józan Ész
— mondta fiatal munkatársunk
akitűnő gondolkodónak — Mi
a baj?
— Nem tudom hogy megé-rti-
e mi a baj fiatal barátom
mert maga már ebben az idióta
engedékeny társadalomban
nőtt fel de ez ez megdöb-benti
az embert!
— Mi? Mi az Mr Józan Ész?
— Tudja hogy mi az a „Gay
Liberation Movement"? A „Vi-dám
Felszabadító Mozgalom"?
— Hogyne tudnám Ez a ho-moszexuálisok
mozgalma
— Úgy van Hogy miért pont
„vidámnak" nevezik a mozgal-mat
azt nem tudom Inkább szo-morú
sőt egyenesen lesújtó
hogy egy egészségtelen elté-velyedés
„mozgalomba" tö-mörül
és hirdeti elveit Nem tu-dom
hogy maga is egészség-ügyi
eltévelyedésnek tartja-- e
ezt a „vidámságot" mert az
idióta
kezdik már törvényesíteni ezt a
betegséget
— Annak tartom Sok száz
fiút ismertem meg az iskoláim
során de soha egyetlen homo-szexuálissal
sem találkoztam
— Ez annyit jelent fiam
hogy a „mozgalom" egészen új
és nem is okvetlenül a fiata-lok
körében terjeszkedik
— Nem is terjedhet ott Mr
Józan Ész mert a fiatal fiúkat
a lányok érdeklik Ez a nor-mális
szexualitást már megunt
perverzek mozgalma akik egy
„más" nemi izgalomra vágynak
— Valószínűleg igaza van
fiam De most be akarnak ha-tolni
a fiatal középiskolások
közé is
— Nyilván partnerekre va-dásznak
a „vidám" öregek
— A CHAT — így hívják a
torontói homoszexuális egye-sületet
— Tudom Mr Józan Ész
Sőt folytatni is tudom Ez a
CHAT „felvilágosító" szóno-kokat
küld ki ahova hívják őket
De nem népszerűek és így a ku-tya
sem hívja őket
— Ezért iratnak most öt ho-moszexuálissal
egy tanköny-vet
— Tankönyvet? — kiáltotta
elképedve munkatársunk
— Tankönyvet Kézikönyvet
amelyet a torontói tankerület
középiskolásai között oszta-nának
szét
WfSm
Józan Ész
szabadság-mániákuso- k
Aííende ellen már a hadsereg is lá-zadozik
kor Connally rengeteg előnyt je-lenthet
a republikánus pártnak
MI OKOZTA AZ OROSZ han-gontúli
repülőgép katasztrófáját?
Alapos szakértői vizsgálatok és
kiértékelések után még mindig nem
nyilatkoztak a szerencsétlenség
igazi okáról valószínűleg mert
nem is tudják Csak azt határoz-ták
el hogy a gép orránál elhe-lyezett
visszahúzható szárnyfé-lét
kicserélik fix nem mozgatható
szárnyakra mert azt hiszik hogy
ezek mondták fel a szolgálatot
amikor a pilóta egy túlmély manő-verbe
kezdett
(FIGYELŐ)
Hirdessen
a szabad világ
legnagyobb
lapjában:
a
Kanadai Magyarságban!
— Dehát dehát mi- -
féle könyvet lehet írni er--
ről? Ez orvosi téma!
'— Csak'annyit tudok" atneny"
nyit olvastam erről „Egyik rész-ben
a kézikönyv leírja hogyan
szerelmeskednek a homoszexu-álisok
és a testek helyzetét ami
a legalkalmasabb erre"
— Állati! — kiáltott fel mun-katársunk
— Nem állati fiam hanem
emberi Az állatok nem perver-zek
úgy élik ki szexuális ösz-töneiket
ahogy ezt évszázadok
vagy ezredek óta tették Az em-ber
nem csak utálkozik ha ilyes-miről
olvas vagy hall hanem
hatóság után kiált
— Sajnos Mr Józan Ész
a pszihiáterek egy része nem
tartja eltévelyedésnek ezt ha-nem
természetes ösztönnek
— Figyelje meg fiam amíg
nem voltak pszihiáterek egész-ségesebb
volt az emberiség
Egy-k- ét szülői vagy tanári po-fon
elintézte a freudi problé-mákat
De azért van remény
arra hogy az egészséges em-ber
ma is elutasítja ezt az un-dorító
eltévelyedést A könyv
szerzői 2200 kitcheneri lakos-nak
— főleg tanároknak — küld-tek
kérdőívet a készülő könyv-ről
— És?
— És összesen 50 választ
kaptak aminek egy részében
egyenesen obszcén kifejezé-sekkel
utasították vissza még a
gondolatot is a többi egyszerű-en
az adófizetők pénzének elfe-- --
csérlését emlegette
— Hogy-hog-y Mr Józan
Ész? Áz adófizetők pénzén ad-ják
ki?
— Ó 'persze ezzel kellett
volna kezdenem! Igen az „op-portuniti- es
for Youth" magya-rul:
„Kedvező alkalmak a fia-talság
részére" kormányakció
9300 dollár segélyt adott a ho-moszexuálisoknak
a „kedvező
alkalom" megírására A maga
adójából az én adómból
— Mr Józan Ész ez annyira
hihetetlen hogy bocsásson
meg nem is hiszem el
— Én sem hittem amíg nem
olvastam De így van! És
az embernek az embernek
megáll tőle r az
esze
Munkatársunk már csak mo-tyogni
tudott: Aljasság az
én pénzemen "