Kanadai Magyarsag, December 04, 1971

              ti
1
Ml
A SZABADVILÁG LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA
XX! ÉVF 49 SZÁM SZERKESZTŐS ti
ü VOL 21 No 49 CANADIAN HUNGARIANS FS KIADÓHIVATAL: 1971 december 4 412 Hloor St V Toronto
Second clast mail lel 921-835- 3 914-835- 4
regittration number 1309 THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN THE FREE WORLD Ara: 25 cent
y Hol
IC11C]
Nincs háború csak hullák vannak Indiában
vannak a szovjcl Mars-mubolygó-k?
— 1)61 vietnámi csapatok benyomultak Kambodzsába — Az USA Szenátusa adópenzekbol akarja
' - _ 1 I 1 eel 1 ~m y 1 a a V # 00 1 W T1 1 m nn --m a m a r I a a picim a demokrata jelöltekéi — L gy latszik megegyezés kcszul az LMcs a liziNagy vitájában — Itnodesia es Anglia megegyezlek
Igen nagy havazás Magvarországon — Mindszcntv licrrcünrímás állílólag Dclamcrikába készül — Nixon találkozik Pomnidi
yj uj jj v j ci - I 7 Szálával ésltrandl-lal- — asziimmilclotl— Egy ejtőernyős repiilorabló $200 ezerrel eltűnt —George Meany szín -- zavarral kórházba kerüli
A MÚLT HÉTEN a sebeinket
nyalogattuk amelyeket a világ-kommunizmus
ejtett rajtunk Ezek
közt még karcolásnak is alig azá-roM- ó
Csiáó ENSZ-beazéd- e a ko-moly
sebeket a Szovjet „béke"-törekvés- cl
marták rajtunk A bé-két"
prédikáló Szovjet továbbra is
szállított támadó fegyvereket
Egyiptomnak és nyilván Indiát is
biztatta arra hogy támadja meg
Ketet-Pakitztá- nt Enélkül ugyanis
még a mosolygósan vérszomjas
hindu miniezterelnöknő sem mert
volna ennyire masszívan támadni
ir EGYIK FRONTON
sincs még baj de a tünetek súlyo-sabbak
mint maga a baj A tü-netek
azt igazolják hogy a békét
harsogó Szovjet a Középketettöl
az Indiai óceánig — természetesen
más népek harcbakUldésével —
máris támadásba lendült A szov-jet
szándékban az az extrán aljas
hogy körben ö maga „békét" hir-det
Hogy ki hisz még neki? Ren- -
getegen Nem a harcba nógatott
népek hanem a teithatú nyugati
polgár aki struccfélét a pénzét
zsákjába dugja
fia itt mag kell álmunk agy
prltertatra Nbron „béke poirUkáJa"
szép Őszinte ét dicséretes cél de
úgy Miamik — visszafelé tüzel A
Szovjet boldogan kapott rajta és
hajnaltól éjféUg békül — Berlin-ben
a Fal tövében Bécsben a
SALT-o-n Koszigin mester becsa-logató
Ígéreteiben csak éppen
mindenütt az — ellenkezőjét ete-teken
Be kell vallanunk — tévedtünk!
Csak a Szovjet lette tOségsit átér-ti- k
fal A megmoadatott tények
saerint nem is volna más lehető-ség
mint a visszavonulás a világ-hatalmi
törekvésektől amelyek
UEI'A
ÍBTtaAwBáWBEBttWtCáBBtTBBgKiajBgIBZtfUBtBléBBifAl lIéfii
Jart Smllfi
hez sem ereje sem morális joga
nincs De abban súlyosan és meg-bocsáthatatlanul
tévedtünk hogy
a szabad-embe- r rég felismerte már
a nagy „bóke-trükk- öt és legfel-jebb
elnézően mosolyog rajta De
hogy! Ügy örül a fülébe suttogott
„békeMigéreteknek mint szende
tzOz a hóhányó legény
szerelmi vallomásának Tragikus
ez de (gy van! Ezek az emberek
nem ismerik a Szovjet
vágtázdsát ezek még hisz-nek
a szavak eredeti jelentésében
Nagyjából és egyre elhomályoso-dobba- n
tudják ugyan hogy vala-mikor
szörnyű dolgok történtek
a Szovjetben ős mindenütt máshol
ahova a szovjet „béke"-hadsere- g
eljutott De ez nem személyes él-mény
csak hallomás és így
elhalványodik
Most azután megint hisznek a
még harsogott „be-ké
bon" azóta a
Szovjet — mondják — és ebben a
hazai és európai média buzgón tá-mogatja
őket Hogy hihetnek eb-ben?
Megváltozhatik ugyanaz a
nép ugyanaz a rezsim másfél év-tized
alatt?
AZ IGAZI TRAGÉDIA
az hogy a szabadviklgnak nincs
egy kimagaslóan okos és kemény
vezetője! Csupa szürke emberke
áll a kormányrúdnál afféle Baki-wino- k
és akiket
törpévé faragott le a hazai Hb&rá-lit-taodaUt- ta
kisebbség terrorja
Hol van egy Churchill vagy agy de
Gaulle? Sehol
Minden esély a Szovjet
szól a tények tárgyilagos kiérté-kelésénél
de minden esély a Szov-jet
mellé sorakozik a szabadember
öngyilkos békevágya miatt
Nem a kommunizmus az igazi
AZ NB I 14 1ÜKDULOJVNAK
Eger—Sz Uaitfié 1:2 —
20 — Vasas Salgiétarján M — Csepel—Péos
1:0 — MTK-Fec- váM 2:2 — Komló Egyet-érté- s
23 — D4éagy#r---lJ Déaaa 1:1 — Rába
ETO— Bp Hanvéd :
KUPA (Magaabt):
ttfnilnTvT
Apokalip-szis
hangosabban
Megváltozott
Chamberlainek
ellen
EKEOMCNYEI
Navamber 24 — Semmi actn átáradt már csak a
háború —- mondják az egyiptomiak De est twat kall
még komolyan venni Ez csak a politikai felépítet
g Az oroszok agy hallgatnak a két Mart-robotjukr- ól
mintha fel som lőtték volna őket Mi van velők?
g Izrael haderejének főparancanokául — Bar
Lev generálit helyett akinek az Idáét lejárt — a 46
évet Dávid Kalart nevezték ki
I NyugatNémetortzág Keresztény Demokrata
Párttá egységesen foglalt állást Wllry Brandt „keleti-nyit-ás"
politikája ellen
g Pakisztán azt mondja hogy India egy általános
offenzívát indított Kelet Pakisztán ellen anélkül
hogy formálisan háborút deklarált volna
íilsi tafY Jsat--3 iaWÉTJ K viíflffiH
Rhmtcshi
láthatóan
vfam '&MM
Sndiit Egyiptom elnöke
ssnaM W LaH
--r- V
EK j íM JZa
haaaaaaaaaW' ' VT4anan! j
BBBBBsaŰLaai 1
Az ENSZ-fotítk- ár választása egyre jobban közeledik Az eddig legkomolyabb jelöltek (balról jobbra):
Amerasinghe (Ceylon) Waldheim (Ausztria) Makón nen (Abesszínia) és Jakobson (Finnország) Kina és
a Harmadik Világ elótérbenyomulásáva! azázsiai jelöltek kedvezőbb helyzetbe jutottak
ellenségünk — 'Z csak egy lovára
kötözött Szulejmán — hanem a
liberális-szocde- m belső destrukció
Ennek hiszünk mert magunk
emberei ót azok médiája mondja
Made in USA!
Tíz év alatt védtelenné vetkőz-tünk
le lélekben és olyan puhák
lettünk hogy az már anatómiai
csoda: hogy lehet ennyire puha
gerinccel kiegyenesedni?
Itt van az India-Pakisztá- n szem-beugrás!
Aki orvat njtagot vagy végső
urwknábeh meghallgat) Walter
ConkrKe atyai hírmagyarázatai az"
nem olvasott --hallott metrói mint
a pakisztániak tömeggyilkoágai
ról Néha úgy tetszett már mint-ha
Kelet-Pakisztánb- an csak hul-lák
volnának és hogy csupán az
a tízmillió péna maradt Hétben
aki Indira invitáló keblén mene-kült
Nem igazi Ellenben gaz az
hogy a kelet -- bengáli hirvluk kö-vették
el szabedságmámorukban
az elaő tömeggyilkossáe kat és
csak jóval később megérk zö
— ázsiai recept
szerint — visszaadták a Kölcsönt
MI TÖRTÉNT A HÉTEN?
Vkke4on---Tatabén- ya
mlnlizlorolkcnllko
szswLs
nyu-gatpakisztáni- ak
g Szádat is arra biztatja csapatait hog készu!
jenek elő a háborúra (Nmet semmi érteim
g Délvietnámi csapatok benyomultak kambej
zsába hogy megsegítsék a nehéz korOoaém k k r levő kambodzsalkat
g Edward Kennedy azt mondja hogy nehéz i
Nhtont legyőzni
November 23 — India újabb teljes táanadást in-tézett
Kaiét-Pakisztá- n ellen
g Az Egyesült Államok abbahagvja az „átmeneti"
megoldat erőltetését a Köxépkeleten
g Az U S Szenátut adófizetők pénzéböi akarja fi-naneatro-ani
a váUsztási kampányt Ei a demokraták
klvánsaft mert 93 millióval tartoznak a 98--as vá
latztátrot ét mostani pártkatszájuk la irat A repub-likánusok
erőteljesen tiltakoznak
g IS halálos áldozata van az európai viharnak
g Eart Butz mezőgazdasági minatater kinevezését
a demokrata kongreaazuai tagok éltetőik
g Coanelly peraugyminiaztT erősen tatnada
Meaoy AFL-CI- O vatér paraszti magatartást" az
Etoökkal taamben
I Caetro kljetentatta hogy u USA Ouaaéanamo-támaiapontjá- t
agyatkM lóvét nétkW ti Jatdlk fog
lalni
g Kina detegáttttai bevonuhak az EMIS Matontágj
Tanácsába it
November 24 - frkksttá ntinzati jatlitájáHt-po'o- t
rendelt el az indiai csapatok benyomulása r
Krlet Pakisztánba
g Rhodesia és az angolok megtgyeztek a továb
biakban
g Míg varországon e$ Ausztriában nagy havazás
zarta le u két ország közti közlekedést
g Mlndszcnty tercwtm& ausztriai tartrtzkodá
sa a teljes hallgatás ígéretére van alapítva A Herceg-prímás
nem nyilatkozik és meghúzódik a Pázmáne
um három szobájában Az emlékiratai amin most is
dolgozik a század legérdekesebb emberi dokumen-tuma
írsz Egyclflrc nem iklWllheii m emllljük meg
houy vnn egy krtsM hfrnrrrt la hoy Mlmhzenty
luvdbb akar menni Dcluirícilkilbii ihol wibb bizton-tio- t
és moriidal Icheiljtut élvezlici Ez n hlr nzon- -
BBBBBaW '??" "B yG'TjFV4 Mijti
Nem igaz hogy Jahja kán akart
támadni ellenben igaz az hogy
Nehru leánya Mrs Indira Gandhi
igyekezett kiprovokálni Bangla
Desh kikiáltását amit a nagyha-talmak
szerencsére kibeszéltek
okos kis fejéből De ö volt az aki
a menekülőket behívta aki Kelet-Pakisztán- ba
fegyvert és indiai ka-tonai
kiképzőket küldött 0 volt
az aki a Szovjettel összeesküdött
pedig embere fegyvere elég lett'
volna — a védekezésre De Indira
hódítani akart Ketet-Pakitztá- nt
%karta megszerezni és ennek ked-véi- rt
most frontális támadásra
kQktte csapatait A Szovjet poli-tikai
és katonai tanácsadói ott
vannnak nem beszélték le erről a
szörnyű hazárdjátékról? Nem el
lenkezőleg: biztatták mert ezzel
Kínát akarták bevonni a konflik-tusba
hogy szibériai frontjukon
könnyüserek A Szovjet Ht it bó-két"
tanácsol a nagy nyilvánosság
előtt de Indira fttteeakéibe hábo-rút
sugdos
Ma már a legliberálisabb tudó-sítók
is elsmenk hogv azt az in-diai
zászlóaljat anr-'-v 'ak -- ion
E+senhower 75 éve
szorul
HEsatJssal
tüzérséggel és más modern fegy
vérekkel szabályosan benyomult
Kelet— Pakisztánba egyszerűen
megsemmisítették Ennek bizony-ságául
a holttesteket vasúti vago-nokban
gyűjtötték össze és bemu-tatták
a külföldi újságíróknak Le-tagadhatatlan
hogy egy kis nyugat-pa-kisztáni
egység egyszerűen
halomra lőtte az indiaiakat
A KOZEPKELETEN
ugyanez a szovjet „bóké"-játé- k fo-lyik
NtnamU olvastuk hogy a
Szovjet 'békés megtartotta tatra"
inti Egyiptomot és-tigyan- akkor —
újabb fegyvereket szállít
neki A TU-16-o- s kétmotoros fel-deritök-böl
már 20 van Egyiptom-ban
most újabb 6-8-- at szállítottak
nekik Eták öreg lassú nehezen
forduló nem veszélyetek
bár az újabbakon támadó rakéták
ts vannak Az ember nem egészen
érti hogy miért szállították pont
ezeket Egyiptomnak? Hogy éppen
csak eleget tegyenek Szádat állan-dó
klvnaagának több fegyver
ért9 De Szádat ét légi tisztjel it jól
tudják hogy az öreg Bedgerek
r m sok vizet zavarnak — ez nem
21 jSBBBBZw Tt'v Ib 3flA
ok Fr MPnki '
Mamle
támadó
gépek
g A kénai atombombaroabantát Hrng Konginn
kaaBBBBBalv bbbbWSj%bbÍ Okllatlantt
November 23 — A kínai atlagáért loaake CW4
ariBaiJtaan tátaadta a világ ttsertléai Koafereaciá-Já- t
matt te aem saát mint a két nagyhatalom terve
a világ meghódításéra
g Nixon ttaök december IS ét M-é- n taláakotik
az Aiom tzlgetaken Pomoidoa emokkal a ttwmnit
konferenciái előtt
g Koszigin szovjet miniszterelnök bejelentette
hogy a Szovjetunió 1875-i- g eléri az Egyesült Álla-mok
közgazdasági erejét (?)
g PakUttin a lelőtt Indiai katonákat vasúti vago-nokban
összegyűjtötte hogy bemutatta a nyugill
úJtJglrókniL
Egy géprabló elrabolt egy Transworld Airlines
gépet majd 200 ezer dollárt kért négy ejtőernyővel
együtt Az utasokat kiengedte majd — eltűnt Ke-ret- lk
I A Rahway New Jersey fciyhailwn 000 fegyenc
elfogta á íö-fegy- öft ci mát tírbket '
Khodfilavni Douglai'Homc megegyezési lélejip
Diival Ileatbel
segítség nekik Akkor miért küld-tek- ?
Nyilván egy válasz van rá: a
fiatal tiszták támadó kalandvágya'
nak ösztönzésére Ne támadja-to- k
mert akkor nem ttghünkr
— mondják hangosan ét ugyanak-kor
újabb fagyva rákkal — aau~
lyeket az egyiptomiak it tudnál
kezelni — támadásra ösztonssk
őket
Kétségtelen hogy a háború nem
érdeke a Szovjetnek mart Izrael
megím tönkrevari az eajnptomia
kat Beleavatkozni vttcoat nam
mer mert azért Amerika ott van
u Földközi tengeren ét Kina óta
az éhet világ közvéleménye it et
fordult a Szovjettől Altkor —
miért? Mert bennük van a világ
hóditás vörösen Izzó tüze ami
vakítja őket — főleg a katonáikat
— bennük van a hatalsnas ha éta
reg megduzzadt önérzete ét matt
tudják hogy íz idő most mar —
Kfna miatt — ellenük dolgoartk
Az oroszok még saJátmagMéwak
it hazudnak mert egytaortka atm
vlaHrNasrrV VjrwRaVaNaf gjaWanPnfltHgMtza flRv
na íellépéte a vllánfnpaéBsi ht
ielcn rádöbbentette 3ket arra
F&Kt al 'PfT fWp'JlalJjaf WaWsjatBlw '
naay része — ellenük van Akire
még számíthatnak az a nyt4#ati
polgár aki --— mindenáron békét
akar Bz a béke" a táataoé kdtnv
rút tervező Szovjet ksaéiQtajaatbb
tzővettégate
Pertze agytaer # a pségáf
megdöbbenve látja hogy agy cata
mát gapanaatotyot saovJtA-kaéit- at
irlnnWr mac otaáonobaa ás aatttét
mond eaak: Davajf
áP"™wB'zl Wt™ é'saPaitt Igf'gr
nVa9 da ztaaijq gal aBatnsaaBaataaa
IM)
tett ami a fekete lalmnág faéMaatoa
is biztosítja
g Csiaó kJnal födekwátut mtad Szovjet
USA elten erőt támadást intézett a „iiuMaéris ggt
iiiIis miatt"
g Az amerikai boti halottak száma S volt Vita
nuiiban az elmúlt héten
November 26 — Dánia ét Norvégia
s köttetési létesít HanoiaL Ezek at eteő KATÓ
í iKok amelyek eere váUatkoztak
g (ieorge Meany az AFL-CK- ) foaőka aéjyoa aataV
t uiu imákkal Ijerházba kerüh Az orvoei
mi a kotzorúér görcse okoata át)
K
!inu temmi különösebb baj Nasatay nagéj MfanV
iiH-jrfigyelésb-en
tetz
g Pakisztáni csapatok eaar indiait Öttak tatf S
nap alatt
g Nixon elnök kérte a Tatt-Hartle- y törvény afeat-mats- át
a keleti dokkaztrajkra atai Sfl napát) Ja
higt-jdási- " periódust Jelent
g Maurice Stant Moszkvában tárgyaié USA fea
reskedebni miniszter szerint rövidesen ntattfati lna
látozás megszűnik az USA-SzovJ- tt ksitaiitétiatl for-galomban
g Nixon elnök december 1314-é- n Papiam téafk-k- el
találkozik az Azoree-tzigetaka- n majd 2é)4li
a Bermuda iligeteken Haath mimszttftlnöMai TtV
vábbi találkozátok vannak Mlátáaban Satéó éjpgi
miniszterelnökkel ét Brendt kancalUkral zt
g Az USA kereskedelmi deficHje októkaretn Sll
millió dollár volt
g Ctu ét Hanoi köaöt nyilatkozata tiaitsU ts
USA meghottzabbltjB t háborút
g A legújabb szovjet S évet terv szerint IlfsVft
beérik tz Egyesült Államok termelését NtM
g Már kb W ezer dérvietnámi csapat van Kam-bodzsában
g A 13 arab ország amely réutvetf a kairól ér-lekfle- ten
elhatározta hogy egytégi en Jár r Ira
el'eHen
g Kari liutz-o- t az új mezf)gazdaságl minisztert
nem szeretik a larmerek
g Allllólag a berlini" tárgyalásokon komoly dfl
' relahnladiHt érlek el Lí
Indonculn Thnllcnd fl Fülöptzígetek Slnaj)rínt
és Mnlaysla niegrtlLrpoiIiuk abban hogy lemíege
' ' (l'OlylnUi u 2 oldalon)
ii
i"fA
U
+mim+0uLMt m i n iutm&é4éft&&lktb&átiM&éátÉ&á MsaWaU
Rí
!