Kanadai Magyarsag, October 31, 1953

              íl b I — lmu I IH"'! IM i" II HlMllfcrf'llMllMWHH lllftlMI IllW IH "H !
! I I 1 " - L ! üUrial - " -- J '" - l- - -- d'V fJ r i i ír ii ii 1 1 t-- i ii— T- -- ír - iiii i
-
i mtmtu iiniiiwiiiníwi wniiriimn iimi iirtriTf ii i tr ? v _ - ' j riswsi muf dtaK:: aeifij r-?rjt"i!iP&t'f-
Mtt&S£ r- -" 7:V'¥!SKCSf!SítoaS3űMiSP v ' - itfjii")i"T-- r se 'J "' í-J- í j mi hjejjbwi+-í™- w h„ ~_-Ki!r-?iirwimwva&xs-jqprT2WTr'™s±-
~™-r 11 w-rFBiM-n'
tj-- — ii~33j:+'aEjcri'i!_ísii3tiYH( (- - i-EV'ifi-iJt
--- % #- - wV wí s -- "H 13-"&ÍT!n15-
tii J - -- _ sSFtB Wfirr&5Sn&JrSi£r8ViXXg?wr# 5ftT(W'í SJTÍ J£°& n-w-s
srP_ SEMrav- - --flS?' tartom
r'- - 'í'jv-- vt y í'írgi"' ww --r- -
_ fnisv 7
SS
KANADAI MAGYARSÁG 1953 Október 31
rs
£Í1 fií
'1
f
ÍJ
VASNVVVVVVVVVV'VV
Egy boldog órát töltöttéi
a most megnyílt
"HAPPY HflüRS"
UJ MAGYAR ÉTTEREMBEN
és a pénztárcámból alig hiányzSí
valami!
ízletes ételek Mérsékelt árak
Előzékeny kiszolgálást nyújt
önnek is a
HAPPY JOURS
348 College St — Toronto- -
WÍJ
— Esküvőkre összejövetelekre gyönyörű külön terem!
AMARVIUS KOZMETIKAI INTÉZET
61 Charles Street West — Toronto Ont
Telefon: RA-90- 11
Vezető: Madame Elza Perkons rigai (Lettország) szak--i
értő mester-kozmetik- us aki szakképzettséget Európa'
bánban Pariban Bécsben Berlinben és Torontóban
szerezte
Tudományos arc- - és hajápolás Maradandó szemöldök
és szempillafestés Felesleges szőrzet szemölcsök és
pattanások eltávolítása — Tanácsadás
Nyitva 10-t- ől 6-- ig Esti ápolás megbeszélés szerint
MEGHÍVÓ
0_i
A BRANTFORDI MAGYAR BETEGSEGÉLYZÖ EGYLET
WELLANDI 9-I- K OSZTÁLYA OKTÓBER 31-É- N
SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL WELLANDON
AZ ÖNKÉPZŐKÖR HELYISÉGÉBEN NAGYSZABÁSÚ
sd ŐSZIRÓZSA $
rendez melyre minden magyar testvérünket meghívunk
A zenét a tánchoz Danku és Takács közkedvelt zenekara
szolgáltatja
A táncmulatságon lesz kisorsolva az a gyönyörű három érté
kes tárgy melyekre a jegyeket már kiküldöttük tagjainknak
Kitűnő ennivalókról valamint nagyszerű italokról a rendező
ség gondoskodott Hivja el barátait és ismerőseit is
Belépődíj: személyenkint 75 cent
Az Egyesület Vezetősége ezúton is felkéri a wellandi magyar
aágot -h- ogy-valljanak tagjaivá egyesületünknek- - Beállási
korhatár 16-t- ól 45 éves korig Jelentkezni lehet az osztály
gyűlésein mely minden hónap utolsó vasárnapján van meg
tartva az önképzőkörben vagy az osztály elnökénél : 222 Hel- -
lems Ave vagy a titkárnál Dallos Sebestyénnél 35 Victoria
Street Welland
vvvvvvvvwvfvAvvvvvvvvvvvvA
George Biro Reál Esíate
ALKALMI VÉTELEK!
$2000 lefizetéssel Bloor és Avenue Rd környékén 7 szobás
kőház
$5000 lefizetései 8 szobás ház modem konyhával és némi
bútorral CoÜGge és Lippincot környékén
$10000 lefizetéssel 10 szobás tégla ház elsőrendű rooming
háznak a Húron Streeten
ELADÓ HÁZÁÉRT KÉSZPÉNZZEL FIZETÜNK !
G
A házvéteihez 1000 dollár kölcsönt adunk !
Ha házat akar venni vagy eladni hivja magyar képviselőnket
J S MOLNÁR
Telefon számok: PR-G26- 1 vagy RA-67- 95
VÁSÁRLÁSNÁL E HIRDETÉS $10 KEDVEZMÉNYT ÉR
rv£ivEííj
IsígSMfóöütö
£
I
q5a fel e hónapi kiárusításunkat
mW Telefon: EM-S-2- 341 J
— NYITVA MINDEN ESTE 9 ÓRÁIG
Magyar ügyvéd torontói la-kos
november elején Európá-ba
utazik Komoly megbízáso-kat
anyagi felelősséggel vál-lal
49 Avenue Ed 2nd floor
Telefon: MI-678- 4
USA-b- a való költözés miatt
különböző bútorok nagyon ol-csón
eladók Tel LL-870- 3
Jól bevezetett torontói élel-miszer-
és csemege üzlet egy-szobás
összkomfortos lakás-sal
melynek bére üzlettel e-gy- ütt csak 90 dollár eladó Bő
vebb felvilágosítással szíve-sen
szolgál a tulajdonos'Tele-fon-:
OX-001- 8
Akar olcsón bundát
i
vásá
Használja m& m
--AAAAAAAXAAAA
GYÓGYSZERT
AZ ÓHAZÁBA
Legolcsóbban és garanciá-val
vállaljuk bármely
gyógyszer küldését sürgős
esetben légipostával is
Küldje el óhazái receptjét
vagy keressen fel személyes
megbeszélés végett
A gyógyszerekhez magyar-nyelvű
utasítást melléke-lünk
és díjtalan tanáccsal
szolgálunk
MED-EXPOR- T
26 Castle Vieir Ave
TORONTO ONT
Telefon: RA-28- 24 VT'
i
SZTRÁJKJOG ÉS KOMMUNISTA LÁZÍTÁS
A munkások sztrájkhoz való jogát a nyu-0ji- :i
iligban senki sem tagadja A sztrájk-jog
a legtöbb országban törvénybe is van ik-tatva
Kanadában ezt a jogot a törvény a
szakszervezeteknek tartja fenn s a követke-zőképpen
határozza meg: -
"A sztrájk a munka abbanhagyása avagy
a munka folytatsának megtagadása a mun-kások
részéről közös elhatározás alapján"
A szakszervezetet pedig amely a sztrájkot
elhatározhatja és végrehajtja a törvény e-kép- pen
határozza meg: "A szakszervezet"
jelenti a munkavállalók oly szervezetét mely
a munkaadók és munkások közötti viszony
szabályozását célozza " A kanadai törvény
a "L-ibo- r Relations Act" mely 1950 szeptem-ber
1-é- n lépett életbe úgy intézkedik hogy
sztrájk esetén a Munkaügyi Minisztérium
békéltető bizottságot küld ki amely a mun-kás
szervezeteknek és a munkaadói szövet-ségeknek
és egyéb szerveknek ajánlatot tesz
a békés megoldásra Ha a szakszervezet és a-munkaa-dó
vagy munkaadói szövetség kö-zött
kollektív szerződés jön létre ez mindön-kire
nézve egyformán kötelező
Sztrájkot csupán olyan szakszervezet ren-delhet
el amely törvényesen be van iktatva
A beiktatás a szakszervezet megalakulásának
egyébként nem előfeltétele
A kanadai törvény előnye más nyugati or-szágok
hasonló törvényeivel szemben az
hogy határozottan kimondja hogy szakszer-vezet
csupán azon egyesület lehet amely a
munkaadók és munkások közötti viszony sza-bályozására
alakult — politikai célt tehát
nem követhet — Hátránya az hogy a szak-sze- i
vezetéket nem ruházza fel önálló jogi
személyiséggel nem mondja ki tehát hogy
a szakszervezet határozatai kötelezők a sa-ját
tagjaira vagy hogy a szakszervezet ve-zetői
felelősek azokért a tagokért akik a
sztrájkra vonatkozó határozatait megszegik
A kanadai törvény nagyjából azonos az
angliai törvénnyel és jogszokással de lénye-gesen
különbözik az Egyesült Államokban
fennálló jogszabályoktól amelyeknek gerin-ce
a Taft-Hartley-fé- le törvény melyet lapunk
egyik régebbi számában már ismertettünk- -
A sztrájk a törvény által is elismert kö-zös
védelmi intézkedés a 19-i- k század köze-pén
alakult ki és pedig legelőször az észak- -
angliai textilgyárakban ahol a munkások
rendkívül rossz egészségügyi és anyagi kö-rülmények
között éltek a bérük a mai szem-mel
nézve fantasztikusan csekély volt (kö-rülbelül
annyi mint a mai kommunista ál-lamokban)
A különféle kormányok eleinte
egyszerű munkáslázadásnak fogták fel a
sztrájkot és ennek megfelelően is bántak a
munkásokkal akiknek jogos követeléseit ab-ban
az időben sokszor folytotta el a rendőr-ség
vagy katonaság rendfenntartó intézke-dése
Azokban az országokban — pl Oroszor-szágban
a francia császárságban az osztrák
császárságban — ahol a munkások ebben az
időben még a régi feudális tradíciónak meg-felelően
helyhez volltak kötve (azaz magya-rul
rabszolgák voltak) a kormányok a sztrájk
jogot nem ismerték el mert nem rendelkez-tek
elég bölcsességgel arra hogy felismer-jék
mekkora erő van a munkások kezében
ha tömegesen léphetnek fel még akkor is ha
fegyvertelenül harcolnak De a haladottabb
országokban Angliában Németországban s
a polgárháború utáni Egyesült Államokban a
kormányok demokratikusabb irányt követ-tek
mert felismerték nemcsak azt hogy a
tömegmozgalmakat egyszerűen elfojtani le-hetetlen
hanem azt is hogy ha a munkásság
életviszonyait a teljes szabadság megadásá
val jelentékenyen javítják akkor azokból is
fogyaszíóközönség válik a munkásság érde-kei
lassankint azonosokká válnak a munka-adóéval
és az' ipari fejlődés legfőbb korlátja
a politikai harc magától el fog ülni így ala-kult
ki a ma nagyjából fennálló Északame-rikai
és kanadai helyzet amelyben minden
munkás egyúttal számtalan más munkásnak
munkaadója is — gyakorlatban alig van lé-nyeges
különbség a munkaadó és munkás
életnívója között — az a helyzet amelyet
úgy hívnak hogy szabadság
De ha a munkaadók és munkások életní-vója
és legfőbb érdekei nagyjából azonosak
— miért van mégis annyi szakszervezet mi- ért vannak sztrájkok a mi szabad országunk-ban
— 'és tovább menve miért nincsenek
sztrájkok Oroszországban és a csatlósálla-mokban
ahol olyan irtózatos a munkásság
helyzete?
Ennél a pontnál kell rámutatnunk arra a rvéésgzztetaeskaknüaldöanibs—égreés sazmáemlyos efgeynénbáll— etgöyr--
vényben meghatározott sztrájk-célo- k más-részt
a valóságos célok között Amikor Euró-pában
megalakultak az első szocialista pár- tok azzal a határozott programmal hogy az ipari munkásság anyagi helyzetét a munka-adók
terhére javítsák — s mivel az akkori
kormányzó társadalmi rétegekben a munkás
íWWVWVV
ság nem volt képviselve a kormányok r ej
Luktatásával szocialista kormányok mega í-kit- ására
törekedtek — akkor még a szocial-izmus
illetve a szocialista szakszervizt tek
célja ennyi volt: uj kormányt illetve uj tör-vényhozást
létrehozni hogy a munkások hely
zetét egy nívóra hozzuk a munkaadók hely-zetével
Abban az időben valóban a sztrájk
és a szocialista politika volt az egyetlen esz-köz
amellyel ezt el lehetett érni
De amint Európában megalakultak az el-ső
szocialista kormányok s azok élén — más
helyeken pedig a hatalmasnál hatalmasabb
szakszervezetek élén — volt munkások áll-tak
— s amint törvényesen megvalósították
programmjuk lényegét a munkás szabadsá-gát
— a munkásvezetők tiszta fejét elhomá-lyosította
a HATALOM a birtoklás szenve-délye
Mind jobban és jobban elfelejtették a
i-unkás-vezetök
hogy ők a kihasznált rossz
iszonyok között élő és dolgozó munkások
erejéből kerültek uralomra és hogy a felada-tuk
nem a hatalom megtartása és a mások-rá-k
való parancsolás hanem a hatalom nél-kül
valók megsegítése- -
Azóta hosszú évtizedek teltek el Ma már
sok nyugati országban szocialista kormány
uralkodik abban az értelemben hogy a kor_-mány- ok
mindenütt elsősorban a munkás sza-vazó
rétegtől kapják szavazataikat s hogy
minden nyugati kormány legfontosabb fela-data
az hogy gondoskodjék arról hogy min-denki
emberhez méltó életet élhessen Azok
a vezetők tehát akik az amerikai kontinen-sen
és Angliában működő sok tízezer szak-szervezet
élén állnak tulajdonképpen nem
kívánhatnak szebbet mint — különösen az
USA-ba- n és Kanadában — a fennálló szociá-lis
helyzet fenntartását S ezt mindenkinél
jobban igazolhatjuk mi akik a kommunista
elnyomásból vagy egy-ké- t generációval c-!ő- bb
a régi Magyarország feudális ízű rend-szeréből
menekülve ezen a kontinensen kezd-tünk
uj életet Helyes gondolkozás szerint a
szakszervezeti vezetők lennének a legkonzer-vatívabb
politikusok hiszen szebbet már nem
is álmodhatunk mint a munkásság számára
meglévő biztonság és jólét fenntartását
S mégis mit kell látnunk? Sztrájkoltak a
torontói tejkihordók mert kévéseitek a heti
80 dolláros átlagkeresetet Sztrájkoltak a ha- -
"fiTiltoni és környékbeli tcherautósöffőrök' és
nem hagyták abba asztrájkot a saját szak-szervezeti
vezetőik utasításai ellenére sem
mert a sztrájkot Detroitból (mi azt hisszük:
Moszkvából) irányították Sztrájkoltak a ré
gebben hivatásos gangsterek által vezetett
New York--i rakodómunkások s nem is kö-veteltek
béremelést csupán a vezetőség ki-cserélését
Sztrájkolnak a new-yor- ki tejki-hordók
mert keveslik a heti 110 dolláros át-lagkeresetet
(milyen kevés magyar keres
Kanadában akár megközelítőleg is ennyit)
és sztrájkolnak a londoni autóbuszkalauzok
és sztrájkoltak Franciaországban a közleke-dési
alkalmazottak Mindezek nem pénzt kér-nek
Nem hagyták abba sztrájkot amikor a
munkaadó többet ígért A szakszervezetek
vezetői helyenkint semmiféle fizetésjavitás
ellenében sem voltak hajlandók lefújni a
sztrájkot- - Más helyeken — különösen Kana-dában
— a szakszervezetek vezetői kijelen-tették
hogy ők nem felelősek a tagjaikért
de ugyanakkor ők maguk küldtek "nem fele-lős"
tagokat az utcára hogy a dolgozni aka-ró
szakszervezeti tagokat a munkában' meg-akadályozzák
Mi van e mögött? Könnyű válaszolni A ha-talom
vágya a birtoklás a parancsolni aka-rás
az erő kimutatásának a vágya a szak-szervezeti
vezetők részéről olyanok részéről
akik évi 6000-tő- l és 150000 dollárig terjedő
fizetéseket élveznek
S ezt az olyan jól ismert emberi gyenge-séget
az önmagáért való hatalom vágyat
használja ki a kommunizmus Az a kommu-nista
rendszer amely a munkások vezető sze-lepét
írja a zászlóra egyúttal pedig keve-sebbet
ad a munkásnak mint a száz év előtti
legmunkásnyúzóbb zsarnok — az a rend-szer
amelynek vezetői a totalitárius dikta-túrák
minden rabszolgahajcsárvivmányát a
tökéletességig fejlesztette a nyugati féltei-é-n
élő hamis munkásvezetőket a HATA-LOM
vágyán keresztül csábítja el
Minden felesleges politikai célzatú sztrájk
mögött kivétel nélkül megtalálhatjuk a kom-munisták
kezét Ahol csak egyetlenegy kom-munista
van az az egy dirigál a háttérből A
szakszervezeti vezetőnek több hatalmat igér
a dolgozni akaró munkásnak több fizetést a
lustának kevesebb munkát Teheti mert min-den
zavar minden sztrájk minden munka-óra
kiesése Moszkvának jó
Mi csak azt ajánlhatjuk kedves olvasó-inknak:
Minden olyan sztrájk mögött ame-lyet
ők maguk a saját személyükben felesle-gesnek
éreznek keressék a kommunisták ke-zét-
Meg fogják találni Minden olyan szak-szervezeti
vezető mögött aki teljes felelős-sége
tudatában politikai sztrájk folytatásra
ingerli a munkásokat egy olyan anyagi hely- -
PAULUS TÁBORNOK ÁLLÍTÓLAG
SZABADLÁBRA KERÜLT
Paulus volt német tábornagy neve tíz évvel ezelőtt a
lirdkét küzööfél sajtójában első helyen szerepelt ö volt a
rztalingiádi SGÖ000 főnyi német hadsereg parancsnoka a-m- ely
19-1- 3 januárjában letette a fegyvert- - Megelő-zőleg
Hitler paiancsának engedelmeskedve milliós orosz had-seregtől
körülzártan kellett védekeznie az utolsó emberig
Paulus tábornok sem a fegyverletétel előtt sem azután
nem viselkedett szimpatikusán Monoklis hideg megjelené-sével
a tipikus porosz katonatiszt megtestesítője volt amíg
Hitlernek parancsára harcolt De fogságbaesése után néhány
nappal az orosz rádióban rövid beszédet mondott melyben a
teljes német hadsereget fegyverletételre szólította fel majd
a következő években több ízben ugyanilyen tartalmú felhívá-sokat
olvasott be a rádióba Az oroszok egészen a háború be-fejezéséig
hangoztatták hogy Paulus teljesen áttért a kom-munista
életfelfogásra és úgy emlegették mind a jövendő
háború utáni Németország vezetőjét Későbbi hirek szerint
a háború után egyik moszkvai katonai iskolának a parancs-noka
lett s orosz egyenruhában járt
Az orosz kormány a napokban közzétette hogy az összes
még hadifogságban lévő német katonát szabadonbocsájtotta
kivéve azokat akiket az orosz bíróságok háborús bűnök mi-att
hosszabb tartamú szabadságvesztésre Ítéltek Ezek között
az elitéltek között volt Paulus tábornagy akit az orosz bíró-ság
most 1953-ba- n 25 évi börtönre ítélt Egyúttal azonban
azt is közölték hogy Paulusnak megkegyelmeztek és egész-ségi
állapotára és korára való tekintettel szabadonbocsájtot-tá- k
A hirek szerint Paulus aki sem nem öreg sem nem be-teg
Kcletnémetországban tartózkodik ahol a keletnémet had-sereg
megszervezésével van megbízva
Toronto legnagyobb ingatlanforgalmi irodája
Lián
REÁL ESTATE LIMITED
Központi iroda: 490 College St — Telefon: PR-331- 3
Magyar ügynökeink:
Mr Adorján — Mr Forstner — Mr Keléin
Mr Csepely — Mr Gross
Házak már $1000 lefizetéssel kaphatók Közel ezer ház
közül választhat Cégünk több mint 100 ügynökkel és
90 modern Irodával rendelkezik
Most nyitottuk meg uj osztályunkat ahol mindenféle
üzletet telket farmot gyárat és bérhúzat talál megvé-telre
a legelőnyösebb feltételek mellett
Forduljon hozzánk bizalommal Bármely vételi vagy
eladási ügyben szívcsen szolgálunk felvilágosítással
íAV mrAXf 1A'V VAV Sí?" '"' - "
MANROS
uj és használt bútorok
830 College St Toronto
(Ossington sarok)
— Telefon: OL-58- 90 —
a ajándékok!
xxtxx&xxxxxxKxx?i
HILL'S
VIRÁGÜZLET
— S2-- 1 Bloor St W—
— Telefon: LO-19- 23 —
Szálitás a város minden
részébe
+xx-:xxx::x-xt- í £X4XX+xxxxxx:x:£xx
35 A Kanadai Maírvarsáir minílon nlv:móii YSVa fk
'á
0 meggyőződhet róla hogy nálunk vannak
X
legszebb
WONDEÍ
iftf?i y
?LAND l
% 135 Danforth Ave Toronto (Broadview közelében) j?
Telefon: IIA-31- 69
Kxxxxx--3XX4XX4{Xxxxrxxxxxrn-xxctxii-
%
A í L NATIONS 110ÖK A N I) F I L M SERVICE
BEMUTATJA
1953 November 2--án 3-- án s 1-- én (hétfőtől szerdáig) naponta
délután 1 órától folytatólagosan az uj nagy német zenés- -
szinesfilmet
(Szenzáció San Remőban)
With English Titles (Angol felirattal van a film ellátva)
A film dallamokban és színekben tobzódó mAmnrncs Alnm
Az azúrkék tenger nartián tündöklő mesevárns a Rívínm na
3
zar szinpompája elevenedik meg előttünk a vásznon A ritmus
Kiraiynojo nuiut aiakika játszik táncol és énekel partne-rével
Péter Pascttivel ebben a pompás színes revűfilmben
REMEK ELŐADÁS! FÉNYES KISÉRö MüSOR!
zetben amelynél lényegesen jobbat nem is remélhetnek —
keressük Moszkva penzet a moszkvai hatalom ígéretét
S ha már a kanadai törvényhozás nem akarja törvényen
kivül helyezni a kommunizmust — helyezzük törvényen ki-v- ül
mi magunk kanadai magyar munkások mert nem azért
jöttünk a szabad Kanadába hogy innen kerülő úton jussunk
el Szibériába
Sr-f'- i --— ~~