000539 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
lt1rtiMirtJfcttJ_4iTW-M- - ilBlííSS IWiifcSfNwwvr-'™i4wrc- y — --— J'i--Ki&!Hfw- ' i'v- -- --wv- 4avu3 ÍJM'" -„-- faf — ' - sy5— re - --- s-k vfryíyrAr£Mrvi S5ÜÍ& HUNGÁRIÁN LIFE JVan sokasig knm LtUk s subái nép tea csuda dolgokat MAGYAR ELET CtntilMmTtélf Vol 40 46 XL évfolyam 46 szám 1987-novemb-er 28 szombat Ara: 75 cent Genfben kézfogással pecsételték meg az INF-rakétá- k kölcsönös leszerelését 1047 rakéta kiselejtezése A magyar ellenzék semlegességet követel 9 Moratórium a kubai deporlálandóknak Az ENSZ megnyitotta a nyilvánosság előtt az United Nations eddig titkosan ke-zelt irattárát ímelyben 8500 dosszié 40 ezer állítólagos háborús bűnös nevét tar-talmazza — Michael Graff az Osztrák Néppárt főtitkára leköszönt tisztségéről egy országos botrányt felkavart megjegyzése miatt amikor a L'Express című lapban 'megjelent egy kijelentése miszerint „amíg nem bizonyosodik be hogy Waldheim sajátkeziíleg megfojtott hat 'zsidót addig 'nincs semmi probléma" Graff 'közölte hogy a (lemondással el óhajtja kerülni a támadási felületet párt-ja ellen — A forintot újabb 5 százalékkal leértékelték a nyugati fizetőeszközök-höz való viszonyításban — Dél-Kaliforniáb- an 'a földrengés leiérte a Richter-skálá- n a 6-- os értéket de nagyobb károk nem történtek — Ortega Nicaragua elnö-ke szerint a polgárháborúnak immár'42 ezer áldozata van— A'Contra gerillák vezére elutasította iClark kanadai külügyminiszter ajánlatát miszerint Kanada menekültekként átveszi őket — Dél-Koreatdecem-ber 16-á- n államfőt választ Re-mélhetőleg az elnökválasztás után annyira konszolidálódika belső helyzet hogy 1988-ba- n a nyári olimpia megtartásának nem lesz semmi akadálya — Az onta-rió- i betegbiztosítás Ikomputerc 24 és félmillió tagot tart nyilván ugyanakkor a kanadai tartománynak csak tízmillió a lakossága! — Dél-Afri- ka felajánlotta hogy kivonja csapatait Angolából 'ha a többi katonai erők is hasonlóképpen cse-lekedncki- — A magyar szellemi ellenállók egyre szaporodó gárdájának újabban büntetésből bevonják az útlevelét A VILÁG ELSŐ NUKLEÁRIS LESZERELÉSI EGYEZMÉNYE Shultz és Sevardnadzc kül-ügyminiszterek Genfben kéz-fogással pecsételték meg az első INF (Intermediate Nu-cle- ar Force) egyezmény lét-rejöttét melyet december 8-á- n a szuperhatalmak csúcs-találkozóján Reagáií'és "Go-rbacsov fog aláírni ~deal" összesen 1047 közép-hatótávolsá- gú rakéta kölcsönös megsemmisítését célozza A két nagyhatalom a raké-tafegyverek kiiktatását kö-vető tíz évi időszak alatt egymás területén megfi-gyelő inspekciós gárdát tarthat Az amerikaiak fő-leg az SS—25-ö- s bázis iránt érdeklődnek ahol az oroszok az interkontinentá-lis hosszú távú rakétákat szerelik össze l A kiselejtezési folyamatot három évre tervezik amikor-i-s az 500-t- ól 5000 --km hatótá Stirling György: volságú nukleáris rakétákat szerelik le A szuperhatalmi arzenál kb 5-6- %-ál képviselő INF-leszerelé- st a stratégiai nuk-leáris fegyverek fokozatos le-szerelése fogja optimálisan követni — az egyelőre derü-látó tervek szerint ELHALASZTOTTAK A NEMKÍVÁNATOS KUBAI MENEKÜLTÉK DEPORTÁLÁSÁT' Miután a deportálásra szánt nemkívánatos kubai menekültek az atlantai bör-tönben (Ga) 75 túszt ejtettek és porig égetlek néhány köz-épületet továbbá miután az oakdale-- i (La) federális gyűj-tőközpontban 28 túszt ejtet-lek Edwin Meese igazság-ügyminiszt- er moratóriumot ajánlott a további túszgyil-kosságokkal fenyegető kubai menekült státusú személyek-nek akik 1980-ba- n érkeztek Mariéi kikötőjébe — és aki-ket végülis nemkívánatos ele-meknek nyilvánítottak Kuba beleegyezett abba hogy 2500 olyan menekültet visszave-gyen akiket bűnlajstromuk vagy elmebajuk miatt az USA bevándorlási miniszté-riuma nem fogadott be A deportált kubaiak a vég-sőkig elszántak mert i — mint felirataik a börtönfa-lakon hirdetik — inkább a halált --választják mint Castro paradicsomát A PESTI DISSZIDENS ÉRTEKEZLET AZ ORSZÁG SEMLEGESÍTÉSÉT SZORGALMAZTA Rajtaütésszerű rendezéssel lepték meg a Kelet és Nyu-gat közötti dialógus hívei a hatóságokat amikor a szín-helyet a 170 delegátus Buda-pesten jelölte ki úgyhogy a magyar kulturális miniszter-helyettes Pusztai Ferenc nemcsak sokkot hanem sak-kot is kapott ímert a külföl-di tudósítók előtt — a glasz-noszty szellemében — kénytelen- -kelletlen engedélyezte „Egy országnak ki kell egyenlítenie a számláját" A hazai sajtóban néhány hónapja egymást érik a tanulmányok nyi-latkozatok és elemző írások melyek a múlt hibáival foglalkoznak és a gazdasági bajok okaira próbálnak rámutatni E cikkek többségéből meg ma sem hiányoznak a negyven eve megszokott üresen kongó frázisok — „nemzeti egységgel úrrá lehetünk a problémákon" „jobb munkával elősegíthetjük a kibontakozást" és ehhez hasonlók — de akad köztük néhány mely valóban szakszerűen mutat rá a sorozatos hibákra és a legsürgősebb tennivalókra Eze közül is messze kiemelkedik alaposságával a Fordulat és re-form cimü tanulmány melyei a Pénzügykutatási Intézet irányításával független közgazdászok állítottak össze E tanulmányt három hónappal ezelőtt már ismertettem e hasábokon de most visszatérek rá Elsősor-ban azért mert egyik szerzője Antal László — aki a Pénzügykutatási Intézel igazgatóhelyettese — külön újságnyilatkozatban egészítette ki a tanulmányban foglaltakat És itt annyira kertelés nélkül világítja meg a nehézségeket hogy a kép teljességéért is érdemes elolvasni A másik ok amiért visszaidézem a Fordulat és reform főbb meg-állapításait az hogy újra kiemeljem: milyen érzékeny tabu-kérdések- et érinteti és ezzel egyedül áll az c léniáról megjelent írások között Nyíltan bírálja például a Moszkvából irányított KGST intézményét mely egyik legnagyobb akadálya a magyar gazdaság kibontakozásá-nak és bátran kijelenti: sikeres gazdasági reform nem képzelhető el po-litikai és társadalmi változások nélkül Ezzel kihívta maga ellen a párt haragját Hazai hírek szerint a hatalom elhatározta a Pénzügykutatási Intézet feloszlatását Az állam osztályismétlésre utasíttatott? Rátérve az Antal Lászlóval folytatott interjúra az újságíró első kér-désé az inflációra vonatkozott A válasz így hangzott: --„Tény hogy az utóbbi néhány évben hozzászoktunk az áremelésekhez ha úgy tetszik már-má- r természetesnek vesszük az inflác'ós rátát Ugyanakkor az is igaz hogy a tervezett reformintézkedések a gazdaságpolitikai dönté-sek csak nagyon következetlenül valósulnak meg" Drágulás a pénz értékének romlása: egymással összefüggő jelen-ségek amelyek a hetvenes évek óta folyamatosan sújtják a magyar társadalmat A keresetek pedig — a maszekok és a szabadfoglalkozá-súak aránylag vékony rétegét leszámítva — sokkal lassabban nőttek és az életszínvonal romlása megkezdődött Történtek tétova lépések a meg a kétnapos értekezletet (lásd a részleteket elsöoldalas „Le Ceausescuval! — Ruszki da-moj- !" c cikkünket) amikoris ia küldöttek Kon-rád Györggyel az élen ala-posan beolvastak többek között az ország semlegesí-tését és a megszálló szov-jet csapatok mielőbbi kivo-nulását szorgalmazva Joanne Landy a Campaign for Peace and Democracy East and West mozgalom New York-- i Pesten jelen volt igazgatója szerint: „Jelentős erjedés észlelhe-tő a keleti blokk orszáaib'an sőt a Szovjetunióbani's egyre-m-ásra alakulnak a külön-böző szellemi disszidens em-beri jogvédelmi csoportok melyek megtörték az állam abbeli privilégiumát hogy az monopolísztikus módon kizárólagosan tartsa kézben a nemzetközi kapcsolatok ápolását" — mondotta Lan-dy mely véleményhez kész-séggel csatlakozott Dieter Escher a gyűlés egyik né-met szervezője áki a Hel-sjnkiPaktu- m 1975-ö- s aláírá-sa óta Amszterdamban Nyugat-B-erlinben és az olaszor-szági Perugiában rendezett Kelet és Nyugat közötti dialógu-s- ankétokat Escher rö-viden így jellemezte a fella-zított helyzetet: A magyar hatóságok realizálták liogy így Is úgy is megtartjuk az értekezletet tehát mit tehet-tek: engedélyezték azt!" Mary Káldor egy angol antinukleáris aktivista sze-rint óriási lépésnek számít hogy egy ilyen jellegű gyű-lést Kelet-Európ- a ' terüle-tén tarthattak meg Vajda Mihály magyar író kétsé-gét (fejezte ki a gorbacsovi reformokkal kapcsolatban és indokolatlannak tartot-ta a 'nyugati értelmiség ez-irán- yú derűlátását SZTRAJKHULLAM A CSILLAGASZATI JUGOSZLÁV INFLÁCIÓ MIATT A Belgrádban megjelenő esti lap a Vecsernye No-voszt- yi — a szénbányászok sztrájkját kommentálva — annak az aggodalmának adott kifejezést hogy Mra-mo- r és Dobranja bányák 3500 bányásza után a Kreka-szénmeden- ce további tízezer szénbányásza fogja munka-beszüntetéssel demonstrálni elégedetlenségét a központi kormány által az elmúlt he-tekben bevezetett inflációel-lenes intézkedésekkel szem-ben mert az élelmiszerek és a szolgáltatások ára — a Nemzetközi Pénzalap által gyógyírként javasolt nadrág-szíjmeghúzások után — csaknem a duplájára emel-kedett Itt jegyezzük meg hogy ebben' az évben a jugo-szláv pénzhígulás mértéke elérte a 170 százalékot to-vábbá azszág külföldi adósságainak összege 25 milliárd dollárra 'tehető ANGLIA KIIADAFYT VÁDOLJA AZ IRA-NAKJUTTATO-TT FEGYVER- - SZALLÍTMANYOKÉRT Az angol külügyminiszté-rium szóvivője Khadafy ez-redest azzal vádolta hogy 1985 és 1986 évek során négy hajórakomány líbiai eredetű fegyver érkezett a törvényen kívül helyezett IRA (Irish — Folytatás a 2 oldalon — is mentésére de következetlen végrehajtásuk miatt már senki nem bízik ezekben Az áremelkedéseknek bizonyos helyzetekben már meglehetősen komoly a kockázatuk — folytatta Antal László — Ennél is lényegesebb vonásnak tartom hogy az áruk a szolgáltatások drágítása mindig a ko-rábbi veszteségek megfizettetését jelenti Egy országnak is ki kell egyenlítenie előbb-utób- b a számláját ha el akarja kerülni adósságai átütemezését Az áremelés tehát a legnagyobb rossz' elkerülését je-lenti Nem megoldás csak esély A gazdasági osztályismétlés a bukás kivédése" A jövő feláldozása — a kirakatpolitika érdekében Igen az adósságokat mindig vissza kell fizetni! Mégpedig kama-tostul Az ember csak elámul azon a felelőtlenségen amivel az ország jelenlegi vezetői évről évre egymásután vették fel nyugati bankoktól a milliós dollárkölcsönöket hogy aztán — mint most kiderült — ne ren-deltetésszerűen ne agazdaság fejlesztésére hanem a lakosság életní-vójának szintentartására és olykor emelésére használják fel azokat Mert politikai presztizsokokból fontosabb volt a rendszernek a nép jó közérzete minta produktív hitelfelhasználás Feláldozván a jövőt a pil-lanatnyi látszatért Az újságíró megjegyezte: a társadalom el is fogadja ezt az érvelést de a közérzetét súlyosan érinti hogy a drágulás ellenértékét egyre ne-hezebben tudja előteremteni Néhány réteg pedig már egyenesen tehe-tetlennek érzi magát „Való igaz — felelte Antal László — a legutóbbi áremelés s a jövő évi változásokaz alapvető fogyasztási cikkeket érin-tik elsősorban Hatásukkal szemben tehát nem lehet védekezni a fo-gyasztási szokások átrendezésével Hiszen lakni fűteni világítani enni kell Ha már életszínvonalat kell csökkenteni mégpedig áremeléssel akkor úgy drágítsunk hogy legalább ésszerűsítse a fogyasztást" Erre sok remény nincs Mert a drágulás elsősorban a legfontosabb közszükségleti cikkeket érinti Azon egyszerű oknál fogva hogy az ál-lam eddig ezeket részesítette ártámogatásban A dotációk rendszerét — mely nem más mint kommunista agyficam — most fokozatosan megszüntetik és ez főképp az egyik napról a másikra élő kispénzű fo-gyasztókat fogja sújtani Az újságíró erre közbevetette: ők többségük- - (Folytatás a 4 oldalon) A brassói munkásfelkelés és a pesti Demokratikus Ellenzék Le Ceausescuval és Ruszki damojl Mind a hat közepkelet-európa- i szovjet csatlósállam különböző módon tolmácsolja a gorbacsovi gazdasági reformok átvételé-nek házi alkalmazásai attól függően hogy mennyire előrehaladott — vagy éppen visz-szamarad- ott — a kérdéses ország közgaz-dasági potenciálja természetesen nem a Szovjetunióhoz mérten hanem a nyugati vi-lágszínvonalhoz való viszonyításban hiszen tulajdonképpen ott kezdőd k a keményvalu-ta-szerz- ő exportlehetőség határa A Chrisllan Science Monitor hasábjain számunkra figyelemreméltó cikk jelent meg „Can Gorbachev's Economic Reforms Take Hold in Easlern Europe?" címen melyet a cikkíró Eric Bourne Bécsből keltezett Néhány magyar szempontból érdekes végkövetkeztetést közlünk az alábbiakban az amerikai lap c'kkéböl kiegészítve a Ma-gyar Élet gazdaságpolitikai rovatvezetőjé-nek észrevételeivel Folt hátán folt a reformok szövedékén Csak az idő múlása igazolhatja hogy Mihail Gorbacsov reformjai mennyire lesz-nek képesek arra hogy a Szovjetunió gaz-dasági életéi a második 'évezred küszöbére a rendes kerékvágásba terelje Egy azonnal látható következmény máris megnyilvánul minden csatlósorszóg fővárosában mert mindenütt élénk vitairodalom fejlődött ki a reformok reális szükségességét illetően Vegyük sorjába az egyes COMECON-országoka- t: Csehországban kevesebb lett a prágai sonka Az 1968-a- s ún Prágai Tavaszt kdvelö kí-méletlen szovjet fegyveres beavatkozás még élénken élhet a jelenlegi csehszlovák veze-tőség emlékezetében mert — Románia ki-vételével — itt késlekedtek a legtöbbel a gorbacsovi reformok átplánlálása kérdésé-nek szőnyegre hozásával Mindenesetre egy nemrégiben közöli ideológiai eszmefuttatás szerint a kormány és az ipari vállalatok kö-zötti eddigi kapcsolat gyökeres változtatás-ra szorul ami kísértetiesen hasonlít az 1968-a- s Dubcsek-fél- c „emberi arcú kommuniz-mus" egyik bchirdelett elvére mert ezúttal annyi csupán 1968 és 1987 között a különb-ség hogy a Prágai Tavasz idején a munkás-tanácsok választották volna meg a gyár-igazgatókat és vállalatvezetőket míg a je-lenlegi — felvizezett — új tervek szerint a központi kormány a párthüség és a szaktu-dás alapján választja ki az igazgatói gár-dát akiket azután a szakszervezetek — csak-nem automatikusan — el kell hogy fogadja-nak Az hogy 1968 óta a csehszlovák gazda-sági élet képtelen látványos fejlődést felmu-tatni annak ez az óvatoskodó körülményes bürokratahad habozó saját pozícióját féltő viselkedése az oka A brassói felkelés a román helyzet tarthatatlanságát bizonyítja Brassó — a Kárpátok fenyvesekkel bo-rított havasai alján fekvő XIII századi tele-pülés melyet hajdan Sztálinvárosnak ne-veztek (és ahol a Magyar Élet kél beltagja született) — a Ceausescu-diktatúr- a edd'gi legnagyobb szabású munkásfelkelésének volt a színhelye mert a november 15-r- e kö-telezővé tett helyi választásokon való rész-vételt három gyár kb 20 ezer főnyi munkás-sága megtagadta miután a gyárból az esti műszak befejezése után teherautón akarták őket a szavazóhelyre szállítani A felháboro-dott munkásság megrohamozta a városhá-zái ott kél rendőr nyakát elvágták majd a helyi pártszervezet épületében rendeztek alapos „nagytakarítást" számos középület-re csóvát vetettek teherkocsikat gyújtottak fel A munkásság felkelését a reguláris had sereg különleges alakulatai verték le de a hét végén — a Reuter és a hamburgi Bild am Sonnlag értesülése szerint — még min-d'- g katonai megszállás alatt tartották Bras-sót melyet szemtanúk előadására alapoz-tak Romániában — I13 nem lenne a Ceausesc-u- diktatúra olyan kíméletlen mint az minden (hátra)lépésnél megnyilvánul az élelmiszerjegy-rendszerr- e ítélt éhes dider-gő „sötétség délben" (és este) körülményei között élő lakosság már rég elseperte yolna a valaha mezőgazdasági Kánaánnak számi- - tó koldusbotra juttatott ország zsarnokait Nem csoda ha itt az őszinteséget hangsú-lyozó gorbacsovi reformok — 'éppen lelep-lező jellegüknél fogva — nem szívesen lá-tott marxista hitszegő nyitásoknak számí-tanak Magyar fórum nyíltan a megszálló hadsereg kivonását követeli Ugyancsak a héten történt hogy a De-mokratikus Ellenzék elnevezésű nemhiva-talos tömörülés gyűlésén Konrád György ismert szellemi ellenálló kertelés nélkül ki-jelentelte: „Meg kellene kérdezni a Szov-jetuniót vajon mi az ára annak hogy kivon-ja megszálló csapaiait magyar földről azért hogy Budapest kiléphessen a Varsói Szerződés kötelékeiből?!" Néhány mélyenszántó Konrád-gondola- t: „Kormányom felszólítására kötelessé-gem ismeretlen embertársaimat megölni s gyilkossági kísérletembe esetleg belehalni Senki a Szovjetunió területi épségét Európá-ból nem fenyegeti Alapvető emberi jo-gunk hogy városunkkal együtt ne perzse-lődjünk atomhamuvá Mivelhogy az atomháborút mi európaiak élhetjük a leg-kevesebb eséllyel túl nemzeti függetlensé-günk legésszerűbb biztositéka a svájci vagy jugoszláv típusú népfelkelő sereg lenne Az állam tegye lehetővé hogy a lakosság partizánharcot folytasson az esetleges meg-szállók ellen ha akar de ne legyen köteles olyan fegyverekkel védeni a társadalmat amelybe mindenkibelchal ! A katonai szövetségek hálózatába belegabalyodva a két ázsiai nagyhalalom összecsapása még többe kerülhet nekünk mint Ferenc Ferdi-nánd szarajevói halála Tűrhetetlen őrület volna ha ezúttal magyar fiatalembereknek a szovjet— kínai határmenti Usszuri folyó partján kellene meghalniuk Tisztáznunk kell a viszonyunkat a Szovjetunióval elke-rülve a csallós-hízelgé- s és a szovjelellenes-sé- g tévedéseit A szovjet katonák ma nem tudnak bevonulni Budapestre Prágába Var-sóba vagy Kelet-Berlinb- e mert már ott ál-lomásoznak Aligha lehet kétszercsen meg-szállni egy országot Ma a munkástaná-csok nem hívnák meg a gyárak élére az egykori tulajdonosok Isten tudja hol talál-ható gyerekeit ha a szovjet fiatalemberek géppisztoly helyett fényképezőgéppel jönné-nek látogatóba országunkba Gazdaság-ban kölcsönösen kolonizáljuk egymást: ne-künk a szovjet fél inkább nyersanyagot ad el mi pedig inkább készterméket nekik Ők ránk erőltették a modelljüket ettől a mi Ipa-runk gyengébb minőségű árukat termel s ezt kell nekik megvenniük tőlünk Az oro-szoknak el kellene végre dönteniük mit akarnak inkább: tetszeni vagy félelmet kel-teni? A kettő együtt nem megy A vonzódás-hoz nagyon kevés lánctalpas atomrakéta kell de sokkal több kedves k:s vendéglő Több múzeum kevesebb börtön Engedélye-zett szerelem a szállodákban igen poloska a falban és poloskairtószer-sza- g a levegő-ben nem A világtörténelem új fordu'atot venne ha a Lenin Mauzóleum elő!ti sorfal áhítatát nem korláttal és rendőrautóval vé-delmeznék nehogy bárki is céltalanul kó-száljon a Vörös Téren A Szovjetunió akkor is éppen elég nagy ország ha nem állomásoznak csapatai más országok területén " + A budapesti Demokratikus Ellenzék ha-tározata követelte az idegen csapatok kivo-nását a katonai támaszpontokról Kelet és Nyugat demilitarizálását a katonai szolgá-lat elvi okokból való megtagadásának jo-gát végül a páneurópai alapokon álló de-mokratikus és környezetvédelmi szövetke-zések engedélyezését A 140 kiküldött 17 keleti és nyugati ál-lamból érkezett Budapestre A határozatot az Országos Béketanács — indokolás nélkül — nem irta alá" A lengyel bolgár keletnémet vajúdás Ha erjedés mutatkozik az előző államok-ban a fentiek közül mégis egy negyedik fél marxista müállamban Jugoszláviában tapasztalható a legnagyobb zűrzavar hisz' Belgrádnak nem a Gorbacsov-fél- e mintát kell másolnia mert már régesrég megszeg- - (Folytatás az 5 oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, November 28, 1987 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1987-11-28 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000866 |
Description
Title | 000539 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | lt1rtiMirtJfcttJ_4iTW-M- - ilBlííSS IWiifcSfNwwvr-'™i4wrc- y — --— J'i--Ki&!Hfw- ' i'v- -- --wv- 4avu3 ÍJM'" -„-- faf — ' - sy5— re - --- s-k vfryíyrAr£Mrvi S5ÜÍ& HUNGÁRIÁN LIFE JVan sokasig knm LtUk s subái nép tea csuda dolgokat MAGYAR ELET CtntilMmTtélf Vol 40 46 XL évfolyam 46 szám 1987-novemb-er 28 szombat Ara: 75 cent Genfben kézfogással pecsételték meg az INF-rakétá- k kölcsönös leszerelését 1047 rakéta kiselejtezése A magyar ellenzék semlegességet követel 9 Moratórium a kubai deporlálandóknak Az ENSZ megnyitotta a nyilvánosság előtt az United Nations eddig titkosan ke-zelt irattárát ímelyben 8500 dosszié 40 ezer állítólagos háborús bűnös nevét tar-talmazza — Michael Graff az Osztrák Néppárt főtitkára leköszönt tisztségéről egy országos botrányt felkavart megjegyzése miatt amikor a L'Express című lapban 'megjelent egy kijelentése miszerint „amíg nem bizonyosodik be hogy Waldheim sajátkeziíleg megfojtott hat 'zsidót addig 'nincs semmi probléma" Graff 'közölte hogy a (lemondással el óhajtja kerülni a támadási felületet párt-ja ellen — A forintot újabb 5 százalékkal leértékelték a nyugati fizetőeszközök-höz való viszonyításban — Dél-Kaliforniáb- an 'a földrengés leiérte a Richter-skálá- n a 6-- os értéket de nagyobb károk nem történtek — Ortega Nicaragua elnö-ke szerint a polgárháborúnak immár'42 ezer áldozata van— A'Contra gerillák vezére elutasította iClark kanadai külügyminiszter ajánlatát miszerint Kanada menekültekként átveszi őket — Dél-Koreatdecem-ber 16-á- n államfőt választ Re-mélhetőleg az elnökválasztás után annyira konszolidálódika belső helyzet hogy 1988-ba- n a nyári olimpia megtartásának nem lesz semmi akadálya — Az onta-rió- i betegbiztosítás Ikomputerc 24 és félmillió tagot tart nyilván ugyanakkor a kanadai tartománynak csak tízmillió a lakossága! — Dél-Afri- ka felajánlotta hogy kivonja csapatait Angolából 'ha a többi katonai erők is hasonlóképpen cse-lekedncki- — A magyar szellemi ellenállók egyre szaporodó gárdájának újabban büntetésből bevonják az útlevelét A VILÁG ELSŐ NUKLEÁRIS LESZERELÉSI EGYEZMÉNYE Shultz és Sevardnadzc kül-ügyminiszterek Genfben kéz-fogással pecsételték meg az első INF (Intermediate Nu-cle- ar Force) egyezmény lét-rejöttét melyet december 8-á- n a szuperhatalmak csúcs-találkozóján Reagáií'és "Go-rbacsov fog aláírni ~deal" összesen 1047 közép-hatótávolsá- gú rakéta kölcsönös megsemmisítését célozza A két nagyhatalom a raké-tafegyverek kiiktatását kö-vető tíz évi időszak alatt egymás területén megfi-gyelő inspekciós gárdát tarthat Az amerikaiak fő-leg az SS—25-ö- s bázis iránt érdeklődnek ahol az oroszok az interkontinentá-lis hosszú távú rakétákat szerelik össze l A kiselejtezési folyamatot három évre tervezik amikor-i-s az 500-t- ól 5000 --km hatótá Stirling György: volságú nukleáris rakétákat szerelik le A szuperhatalmi arzenál kb 5-6- %-ál képviselő INF-leszerelé- st a stratégiai nuk-leáris fegyverek fokozatos le-szerelése fogja optimálisan követni — az egyelőre derü-látó tervek szerint ELHALASZTOTTAK A NEMKÍVÁNATOS KUBAI MENEKÜLTÉK DEPORTÁLÁSÁT' Miután a deportálásra szánt nemkívánatos kubai menekültek az atlantai bör-tönben (Ga) 75 túszt ejtettek és porig égetlek néhány köz-épületet továbbá miután az oakdale-- i (La) federális gyűj-tőközpontban 28 túszt ejtet-lek Edwin Meese igazság-ügyminiszt- er moratóriumot ajánlott a további túszgyil-kosságokkal fenyegető kubai menekült státusú személyek-nek akik 1980-ba- n érkeztek Mariéi kikötőjébe — és aki-ket végülis nemkívánatos ele-meknek nyilvánítottak Kuba beleegyezett abba hogy 2500 olyan menekültet visszave-gyen akiket bűnlajstromuk vagy elmebajuk miatt az USA bevándorlási miniszté-riuma nem fogadott be A deportált kubaiak a vég-sőkig elszántak mert i — mint felirataik a börtönfa-lakon hirdetik — inkább a halált --választják mint Castro paradicsomát A PESTI DISSZIDENS ÉRTEKEZLET AZ ORSZÁG SEMLEGESÍTÉSÉT SZORGALMAZTA Rajtaütésszerű rendezéssel lepték meg a Kelet és Nyu-gat közötti dialógus hívei a hatóságokat amikor a szín-helyet a 170 delegátus Buda-pesten jelölte ki úgyhogy a magyar kulturális miniszter-helyettes Pusztai Ferenc nemcsak sokkot hanem sak-kot is kapott ímert a külföl-di tudósítók előtt — a glasz-noszty szellemében — kénytelen- -kelletlen engedélyezte „Egy országnak ki kell egyenlítenie a számláját" A hazai sajtóban néhány hónapja egymást érik a tanulmányok nyi-latkozatok és elemző írások melyek a múlt hibáival foglalkoznak és a gazdasági bajok okaira próbálnak rámutatni E cikkek többségéből meg ma sem hiányoznak a negyven eve megszokott üresen kongó frázisok — „nemzeti egységgel úrrá lehetünk a problémákon" „jobb munkával elősegíthetjük a kibontakozást" és ehhez hasonlók — de akad köztük néhány mely valóban szakszerűen mutat rá a sorozatos hibákra és a legsürgősebb tennivalókra Eze közül is messze kiemelkedik alaposságával a Fordulat és re-form cimü tanulmány melyei a Pénzügykutatási Intézet irányításával független közgazdászok állítottak össze E tanulmányt három hónappal ezelőtt már ismertettem e hasábokon de most visszatérek rá Elsősor-ban azért mert egyik szerzője Antal László — aki a Pénzügykutatási Intézel igazgatóhelyettese — külön újságnyilatkozatban egészítette ki a tanulmányban foglaltakat És itt annyira kertelés nélkül világítja meg a nehézségeket hogy a kép teljességéért is érdemes elolvasni A másik ok amiért visszaidézem a Fordulat és reform főbb meg-állapításait az hogy újra kiemeljem: milyen érzékeny tabu-kérdések- et érinteti és ezzel egyedül áll az c léniáról megjelent írások között Nyíltan bírálja például a Moszkvából irányított KGST intézményét mely egyik legnagyobb akadálya a magyar gazdaság kibontakozásá-nak és bátran kijelenti: sikeres gazdasági reform nem képzelhető el po-litikai és társadalmi változások nélkül Ezzel kihívta maga ellen a párt haragját Hazai hírek szerint a hatalom elhatározta a Pénzügykutatási Intézet feloszlatását Az állam osztályismétlésre utasíttatott? Rátérve az Antal Lászlóval folytatott interjúra az újságíró első kér-désé az inflációra vonatkozott A válasz így hangzott: --„Tény hogy az utóbbi néhány évben hozzászoktunk az áremelésekhez ha úgy tetszik már-má- r természetesnek vesszük az inflác'ós rátát Ugyanakkor az is igaz hogy a tervezett reformintézkedések a gazdaságpolitikai dönté-sek csak nagyon következetlenül valósulnak meg" Drágulás a pénz értékének romlása: egymással összefüggő jelen-ségek amelyek a hetvenes évek óta folyamatosan sújtják a magyar társadalmat A keresetek pedig — a maszekok és a szabadfoglalkozá-súak aránylag vékony rétegét leszámítva — sokkal lassabban nőttek és az életszínvonal romlása megkezdődött Történtek tétova lépések a meg a kétnapos értekezletet (lásd a részleteket elsöoldalas „Le Ceausescuval! — Ruszki da-moj- !" c cikkünket) amikoris ia küldöttek Kon-rád Györggyel az élen ala-posan beolvastak többek között az ország semlegesí-tését és a megszálló szov-jet csapatok mielőbbi kivo-nulását szorgalmazva Joanne Landy a Campaign for Peace and Democracy East and West mozgalom New York-- i Pesten jelen volt igazgatója szerint: „Jelentős erjedés észlelhe-tő a keleti blokk orszáaib'an sőt a Szovjetunióbani's egyre-m-ásra alakulnak a külön-böző szellemi disszidens em-beri jogvédelmi csoportok melyek megtörték az állam abbeli privilégiumát hogy az monopolísztikus módon kizárólagosan tartsa kézben a nemzetközi kapcsolatok ápolását" — mondotta Lan-dy mely véleményhez kész-séggel csatlakozott Dieter Escher a gyűlés egyik né-met szervezője áki a Hel-sjnkiPaktu- m 1975-ö- s aláírá-sa óta Amszterdamban Nyugat-B-erlinben és az olaszor-szági Perugiában rendezett Kelet és Nyugat közötti dialógu-s- ankétokat Escher rö-viden így jellemezte a fella-zított helyzetet: A magyar hatóságok realizálták liogy így Is úgy is megtartjuk az értekezletet tehát mit tehet-tek: engedélyezték azt!" Mary Káldor egy angol antinukleáris aktivista sze-rint óriási lépésnek számít hogy egy ilyen jellegű gyű-lést Kelet-Európ- a ' terüle-tén tarthattak meg Vajda Mihály magyar író kétsé-gét (fejezte ki a gorbacsovi reformokkal kapcsolatban és indokolatlannak tartot-ta a 'nyugati értelmiség ez-irán- yú derűlátását SZTRAJKHULLAM A CSILLAGASZATI JUGOSZLÁV INFLÁCIÓ MIATT A Belgrádban megjelenő esti lap a Vecsernye No-voszt- yi — a szénbányászok sztrájkját kommentálva — annak az aggodalmának adott kifejezést hogy Mra-mo- r és Dobranja bányák 3500 bányásza után a Kreka-szénmeden- ce további tízezer szénbányásza fogja munka-beszüntetéssel demonstrálni elégedetlenségét a központi kormány által az elmúlt he-tekben bevezetett inflációel-lenes intézkedésekkel szem-ben mert az élelmiszerek és a szolgáltatások ára — a Nemzetközi Pénzalap által gyógyírként javasolt nadrág-szíjmeghúzások után — csaknem a duplájára emel-kedett Itt jegyezzük meg hogy ebben' az évben a jugo-szláv pénzhígulás mértéke elérte a 170 százalékot to-vábbá azszág külföldi adósságainak összege 25 milliárd dollárra 'tehető ANGLIA KIIADAFYT VÁDOLJA AZ IRA-NAKJUTTATO-TT FEGYVER- - SZALLÍTMANYOKÉRT Az angol külügyminiszté-rium szóvivője Khadafy ez-redest azzal vádolta hogy 1985 és 1986 évek során négy hajórakomány líbiai eredetű fegyver érkezett a törvényen kívül helyezett IRA (Irish — Folytatás a 2 oldalon — is mentésére de következetlen végrehajtásuk miatt már senki nem bízik ezekben Az áremelkedéseknek bizonyos helyzetekben már meglehetősen komoly a kockázatuk — folytatta Antal László — Ennél is lényegesebb vonásnak tartom hogy az áruk a szolgáltatások drágítása mindig a ko-rábbi veszteségek megfizettetését jelenti Egy országnak is ki kell egyenlítenie előbb-utób- b a számláját ha el akarja kerülni adósságai átütemezését Az áremelés tehát a legnagyobb rossz' elkerülését je-lenti Nem megoldás csak esély A gazdasági osztályismétlés a bukás kivédése" A jövő feláldozása — a kirakatpolitika érdekében Igen az adósságokat mindig vissza kell fizetni! Mégpedig kama-tostul Az ember csak elámul azon a felelőtlenségen amivel az ország jelenlegi vezetői évről évre egymásután vették fel nyugati bankoktól a milliós dollárkölcsönöket hogy aztán — mint most kiderült — ne ren-deltetésszerűen ne agazdaság fejlesztésére hanem a lakosság életní-vójának szintentartására és olykor emelésére használják fel azokat Mert politikai presztizsokokból fontosabb volt a rendszernek a nép jó közérzete minta produktív hitelfelhasználás Feláldozván a jövőt a pil-lanatnyi látszatért Az újságíró megjegyezte: a társadalom el is fogadja ezt az érvelést de a közérzetét súlyosan érinti hogy a drágulás ellenértékét egyre ne-hezebben tudja előteremteni Néhány réteg pedig már egyenesen tehe-tetlennek érzi magát „Való igaz — felelte Antal László — a legutóbbi áremelés s a jövő évi változásokaz alapvető fogyasztási cikkeket érin-tik elsősorban Hatásukkal szemben tehát nem lehet védekezni a fo-gyasztási szokások átrendezésével Hiszen lakni fűteni világítani enni kell Ha már életszínvonalat kell csökkenteni mégpedig áremeléssel akkor úgy drágítsunk hogy legalább ésszerűsítse a fogyasztást" Erre sok remény nincs Mert a drágulás elsősorban a legfontosabb közszükségleti cikkeket érinti Azon egyszerű oknál fogva hogy az ál-lam eddig ezeket részesítette ártámogatásban A dotációk rendszerét — mely nem más mint kommunista agyficam — most fokozatosan megszüntetik és ez főképp az egyik napról a másikra élő kispénzű fo-gyasztókat fogja sújtani Az újságíró erre közbevetette: ők többségük- - (Folytatás a 4 oldalon) A brassói munkásfelkelés és a pesti Demokratikus Ellenzék Le Ceausescuval és Ruszki damojl Mind a hat közepkelet-európa- i szovjet csatlósállam különböző módon tolmácsolja a gorbacsovi gazdasági reformok átvételé-nek házi alkalmazásai attól függően hogy mennyire előrehaladott — vagy éppen visz-szamarad- ott — a kérdéses ország közgaz-dasági potenciálja természetesen nem a Szovjetunióhoz mérten hanem a nyugati vi-lágszínvonalhoz való viszonyításban hiszen tulajdonképpen ott kezdőd k a keményvalu-ta-szerz- ő exportlehetőség határa A Chrisllan Science Monitor hasábjain számunkra figyelemreméltó cikk jelent meg „Can Gorbachev's Economic Reforms Take Hold in Easlern Europe?" címen melyet a cikkíró Eric Bourne Bécsből keltezett Néhány magyar szempontból érdekes végkövetkeztetést közlünk az alábbiakban az amerikai lap c'kkéböl kiegészítve a Ma-gyar Élet gazdaságpolitikai rovatvezetőjé-nek észrevételeivel Folt hátán folt a reformok szövedékén Csak az idő múlása igazolhatja hogy Mihail Gorbacsov reformjai mennyire lesz-nek képesek arra hogy a Szovjetunió gaz-dasági életéi a második 'évezred küszöbére a rendes kerékvágásba terelje Egy azonnal látható következmény máris megnyilvánul minden csatlósorszóg fővárosában mert mindenütt élénk vitairodalom fejlődött ki a reformok reális szükségességét illetően Vegyük sorjába az egyes COMECON-országoka- t: Csehországban kevesebb lett a prágai sonka Az 1968-a- s ún Prágai Tavaszt kdvelö kí-méletlen szovjet fegyveres beavatkozás még élénken élhet a jelenlegi csehszlovák veze-tőség emlékezetében mert — Románia ki-vételével — itt késlekedtek a legtöbbel a gorbacsovi reformok átplánlálása kérdésé-nek szőnyegre hozásával Mindenesetre egy nemrégiben közöli ideológiai eszmefuttatás szerint a kormány és az ipari vállalatok kö-zötti eddigi kapcsolat gyökeres változtatás-ra szorul ami kísértetiesen hasonlít az 1968-a- s Dubcsek-fél- c „emberi arcú kommuniz-mus" egyik bchirdelett elvére mert ezúttal annyi csupán 1968 és 1987 között a különb-ség hogy a Prágai Tavasz idején a munkás-tanácsok választották volna meg a gyár-igazgatókat és vállalatvezetőket míg a je-lenlegi — felvizezett — új tervek szerint a központi kormány a párthüség és a szaktu-dás alapján választja ki az igazgatói gár-dát akiket azután a szakszervezetek — csak-nem automatikusan — el kell hogy fogadja-nak Az hogy 1968 óta a csehszlovák gazda-sági élet képtelen látványos fejlődést felmu-tatni annak ez az óvatoskodó körülményes bürokratahad habozó saját pozícióját féltő viselkedése az oka A brassói felkelés a román helyzet tarthatatlanságát bizonyítja Brassó — a Kárpátok fenyvesekkel bo-rított havasai alján fekvő XIII századi tele-pülés melyet hajdan Sztálinvárosnak ne-veztek (és ahol a Magyar Élet kél beltagja született) — a Ceausescu-diktatúr- a edd'gi legnagyobb szabású munkásfelkelésének volt a színhelye mert a november 15-r- e kö-telezővé tett helyi választásokon való rész-vételt három gyár kb 20 ezer főnyi munkás-sága megtagadta miután a gyárból az esti műszak befejezése után teherautón akarták őket a szavazóhelyre szállítani A felháboro-dott munkásság megrohamozta a városhá-zái ott kél rendőr nyakát elvágták majd a helyi pártszervezet épületében rendeztek alapos „nagytakarítást" számos középület-re csóvát vetettek teherkocsikat gyújtottak fel A munkásság felkelését a reguláris had sereg különleges alakulatai verték le de a hét végén — a Reuter és a hamburgi Bild am Sonnlag értesülése szerint — még min-d'- g katonai megszállás alatt tartották Bras-sót melyet szemtanúk előadására alapoz-tak Romániában — I13 nem lenne a Ceausesc-u- diktatúra olyan kíméletlen mint az minden (hátra)lépésnél megnyilvánul az élelmiszerjegy-rendszerr- e ítélt éhes dider-gő „sötétség délben" (és este) körülményei között élő lakosság már rég elseperte yolna a valaha mezőgazdasági Kánaánnak számi- - tó koldusbotra juttatott ország zsarnokait Nem csoda ha itt az őszinteséget hangsú-lyozó gorbacsovi reformok — 'éppen lelep-lező jellegüknél fogva — nem szívesen lá-tott marxista hitszegő nyitásoknak számí-tanak Magyar fórum nyíltan a megszálló hadsereg kivonását követeli Ugyancsak a héten történt hogy a De-mokratikus Ellenzék elnevezésű nemhiva-talos tömörülés gyűlésén Konrád György ismert szellemi ellenálló kertelés nélkül ki-jelentelte: „Meg kellene kérdezni a Szov-jetuniót vajon mi az ára annak hogy kivon-ja megszálló csapaiait magyar földről azért hogy Budapest kiléphessen a Varsói Szerződés kötelékeiből?!" Néhány mélyenszántó Konrád-gondola- t: „Kormányom felszólítására kötelessé-gem ismeretlen embertársaimat megölni s gyilkossági kísérletembe esetleg belehalni Senki a Szovjetunió területi épségét Európá-ból nem fenyegeti Alapvető emberi jo-gunk hogy városunkkal együtt ne perzse-lődjünk atomhamuvá Mivelhogy az atomháborút mi európaiak élhetjük a leg-kevesebb eséllyel túl nemzeti függetlensé-günk legésszerűbb biztositéka a svájci vagy jugoszláv típusú népfelkelő sereg lenne Az állam tegye lehetővé hogy a lakosság partizánharcot folytasson az esetleges meg-szállók ellen ha akar de ne legyen köteles olyan fegyverekkel védeni a társadalmat amelybe mindenkibelchal ! A katonai szövetségek hálózatába belegabalyodva a két ázsiai nagyhalalom összecsapása még többe kerülhet nekünk mint Ferenc Ferdi-nánd szarajevói halála Tűrhetetlen őrület volna ha ezúttal magyar fiatalembereknek a szovjet— kínai határmenti Usszuri folyó partján kellene meghalniuk Tisztáznunk kell a viszonyunkat a Szovjetunióval elke-rülve a csallós-hízelgé- s és a szovjelellenes-sé- g tévedéseit A szovjet katonák ma nem tudnak bevonulni Budapestre Prágába Var-sóba vagy Kelet-Berlinb- e mert már ott ál-lomásoznak Aligha lehet kétszercsen meg-szállni egy országot Ma a munkástaná-csok nem hívnák meg a gyárak élére az egykori tulajdonosok Isten tudja hol talál-ható gyerekeit ha a szovjet fiatalemberek géppisztoly helyett fényképezőgéppel jönné-nek látogatóba országunkba Gazdaság-ban kölcsönösen kolonizáljuk egymást: ne-künk a szovjet fél inkább nyersanyagot ad el mi pedig inkább készterméket nekik Ők ránk erőltették a modelljüket ettől a mi Ipa-runk gyengébb minőségű árukat termel s ezt kell nekik megvenniük tőlünk Az oro-szoknak el kellene végre dönteniük mit akarnak inkább: tetszeni vagy félelmet kel-teni? A kettő együtt nem megy A vonzódás-hoz nagyon kevés lánctalpas atomrakéta kell de sokkal több kedves k:s vendéglő Több múzeum kevesebb börtön Engedélye-zett szerelem a szállodákban igen poloska a falban és poloskairtószer-sza- g a levegő-ben nem A világtörténelem új fordu'atot venne ha a Lenin Mauzóleum elő!ti sorfal áhítatát nem korláttal és rendőrautóval vé-delmeznék nehogy bárki is céltalanul kó-száljon a Vörös Téren A Szovjetunió akkor is éppen elég nagy ország ha nem állomásoznak csapatai más országok területén " + A budapesti Demokratikus Ellenzék ha-tározata követelte az idegen csapatok kivo-nását a katonai támaszpontokról Kelet és Nyugat demilitarizálását a katonai szolgá-lat elvi okokból való megtagadásának jo-gát végül a páneurópai alapokon álló de-mokratikus és környezetvédelmi szövetke-zések engedélyezését A 140 kiküldött 17 keleti és nyugati ál-lamból érkezett Budapestre A határozatot az Országos Béketanács — indokolás nélkül — nem irta alá" A lengyel bolgár keletnémet vajúdás Ha erjedés mutatkozik az előző államok-ban a fentiek közül mégis egy negyedik fél marxista müállamban Jugoszláviában tapasztalható a legnagyobb zűrzavar hisz' Belgrádnak nem a Gorbacsov-fél- e mintát kell másolnia mert már régesrég megszeg- - (Folytatás az 5 oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000539