Magyar Elet, July 03, 1976

              %í 3? rt ?"-'VJr-
# i yp - v-
-"
HUNGÁRIÁM LIFE
Mm tokásig
hanem Lélek
$ szabad nép tesz
ii %
eruda dclgokat LargetU lo&pcudcat MAGYAR ELET Cnudiin WecUy
BERZSENYI
la lka Hna{ vim Luguage
Vol 29 No 27 XXIX évfplyam 27 szára 1976 július 3 szombat Ara: 30 cent
t
Puerto Rico-ba- n az infláció és valutaügyek a gyújtópontban
Héthatalmi csúcstalálkozó
Kanada-ellene- s pilóta-bojko- tt Az
A kanadai kétnyelvű légiforgalmi irányítás mérlege miatt az USA 150 já-ratát
leállította Az Air Canada és CP tömeges időszakos elbocsátásokat
tervez — Egy jólismert kommunista szerző áttörte a Délafrikai Unió cenzú-rájának
vasrollóját: Mao Cse-tun- g gerillataktikai írásait ismertetik a délafri-kai
törzstisztek körében Ben Roos tábornok szerint: „Jó tudni azt hogy mit
tervez az ellenfél" — A Szent Lőrinc csatorna partjait olajszennyezés fenye-geti:
Thousand Islands környékén a NEPCO nevű amerikai tartályhajó meg-hibásodása
folytán 35 mérföld hosszúságban olajömlés történt: a mentési
munkálatosk 5 millió dollárba kerülnek — Az olasz választások eredményé-nek
elemzését lásd a 3 oldalon — Jimmy Carter megszerezte a szükséges 1505
delegátust szavazatot 18 nappal a konvenció összehívása előtt
HÉTHATALMI
PÉNZÜGYI
CSÚCSTALÁLKOZÓ
A héten Puerto Ricoban
Gerald Ford USA elnök
meghívására hat állam- -
vagy kormányfő tart csúcs-találkozót
A házigazdán
kívül Miki japán minisz-erelnök
Aldo Moro olasz
kollegája Schmidt nyugat-német
kancellár Callag-ha- n
brit miniszterelnök
Giscard d'Éstaing francia
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiii:!:::!:iiiii!iiii
FLÓRIAN TIBOR:
- 41 V-- VStí-KfWlaítfa- !
elnök végül Kanadából
Pierre Elllott Trudeau kor-mányfő
jelenléte várható
A megbeszélések kifeje-zett
célja az hogy a nyugati
világ pénzrendszerének sta-bilizálását
megkezdjék: is-meretes
hogy az angol font
sterling és az olasz líra ro-hamos
romlása a német
márka és a svájci frank
egyre felfelé kúszó értéke
„szegényedő és gazdagodó"
országokra bontja a nyuga
ti közgazdasági élet főbb
államait
Az USA hajlandó az infláció-s-újtottá
országokon se-gíteni:
több mint ötbillió dol-lár
hitelkeretet nyújt
Angliának hogy a
mélypontot elért font
sterlinget szanálják
— de csak abban az eset-ben
ha London a zilált
belföldi helyzetet megsz-ilárdítja
Amióta emberré lettem — a szó szellemi értelmében — mások
fájdalmát és örömét is megéreztem s magamban hordoztam Azóta
természetesnek tartom azt is hogy ne a magam fájdalmáról írjak csu-pán
hanem közös fájdalmunkról Pl arról a nyomorúságról ha a sors
arra kényszerít hogy hosszabb ideig anyanyelvi közösség néíkül —
idegenek között — éljünk
Ennek a fájdalomnak mely könnyen betegséggé növekedhet más
gyógyszere nincs mint minél sürgősebben kapcsolatot keresni a leg-közelebbi
anyanyelvi közösséggel Ez a közösség akkor is gyógyít ha
csak egy kis szórvány ha csupán néhány magyar család Ezzel a szór-vánnyal
ezzel a néhány családdal ha testvéri szót lehet váltani fel-építhetjük
menedékünket felépíthetjük az idegen környezetben a Ha-zát
idéző anyanyelvi közösséget
Boldogok azok a magyarok akik egy nagyobb testvéri közösbég-ben
élnek és az idegen szavak és szokások tüskéitől az anyanyelv pi-hés
fészekmelcge óvja őket
De ki óv meg minket? Csak egyházaink egyesületeink és magyar
lapjaink adhatnak védelmet Munkájukat csak akkor tudjuk igazán
értékelni ha nem felejtjük el hogy mit tesznek értünk és mitől men-tenek
meg minket
Sajnos emigrációnkban egy különös gyakorlat alakult ki Vala-hányszor
az egyház egy egyesület vagy lapjaink feladatairól beszé-lünk
a többség mindig arra hajlamos hogy ezalatt egyoldalú kötele-zettséget
értsen Olyan kötelezettséget melyet egyesületeinknek egy-házainknak
és lapjainknak nélkülünk is el kell végezniök
Az amerikai kontinensen — szerencsénkre — egyházaink hivatá-suk
magaslatán állnak és vannak egyesületeink és van néhány lapunk
is mely örömmel "végzi feladatát: az anyanyelv magasrendű szolgála-tát
De ahhoz hogy magyarságunknak — a cserkészeten kívül — ez a
három tartó oszlopa teljes értékű munkát adhasson sok mindenre
lenne szüksége
Elsősorban arra hogy feladatuk végzéséhez mindenki segítséget
nyújtson anyagi hozzájárulással vagy szellemi munkával De nézzük
pl emigrációs egyesületeinket Az a szomorú tapasztalatom hogy a
legtöbbjüknél 1—2 vagy legjobb esetben három ember végzi a mun--
kát és vállalja a legnagyobb áldozatot Az év végén pedig a tagok ké-nyelmesen
végighallgatják a végzett munkáról szólójelentést és ha
történetesen nem kielégítő még kritikát is mondanak fölötte
Ismételten meg kell állapítanunk hogy emigrációnk sokféle fel-- "
adata közül anyanyelvünk ápolása egyike a legfontosabbaknak Ha ez
megszűnne akkor nemcsak kinti magyar életünk indulna lefelé gyor-sul- ó
ütemmel a lejtön hanem a jövőben arra is~ képtelenek lennénk
hogy szülőhazánk népének bármilyen politikai vagy anyagi segítséget
nyújtsunk "
Ha tehát ilyen fontos ez a feladat akkor szeretnénk hinni hogy
ennek a munkájában a jövőben mindenki — valamilyen módon —
részt óhajt venni
A közösen és helyes munkamegosztással végzett feladataink cso-dát
tehetnek és a fejlődés korszakát indíthatják el — a pesszimisták
szemében hanyatlónak hitt — külföldi magyar életünkben
Reményik Sándornak az erdélyi költőnek verse másokkal klő-'-szerübbtaná-csí
— mint bármikor" — költőnek papnak tanárnak
"egyesületi vezetőnek újságírónak szerkesztőnek és olvasónak 'egy-aránt:
' --"-„Vigy-ázzatok
ma jól mikor beszeltek
£s áliitattal ejtsétek a szót
A nyelv ma néktek" végső menedéktek "
3
- :
olasz választások mérlege
Alex Lanfalussy a Nem
zetközi Egyezmény-bari-k
gazdasági szakértője így
jellemezte a puerto ricoi
csúcstalálkozó lényegét:
„— Akad-- e elégséges tár
sadalmi támogatás a nyuga
ti demokráciák részéről
hogy a szükséges de
népszerűtlen infláció-gátló
intézkedéseket
végrehajtsák anélkül
hogy nagyobb szabású
politikai felfordulást
okozzanak saját portá-jukon?"
Lanfalussy véleményével
nehéz nem egyetérteni
A CARTER
PROGRAM
DIÓHÉJBAN
Mivel Jimmy Carter de-mokrata
kandidátus elnök-jelölés- e
biztosított érde-mes
felvázolni az esetlege- -
JítsükfM
a hontalanságban!
sen hivatalba lépő USA el
nök gazdasági célkitűzéseit
— melyeknek felsorolása
azért aktuális mert Kana-da
gazdasági élete jórészt
az USA függvényének szá-mít
Munkalehetőségek —
Carter a jelenlegi 73 száza
lék amerikai munkanélkü-liséget
45 százalékra sze-retné
visszaszorítani a
szokásos demokrata vonal-vezetéssel:
fokozottabb ál
lami beruházások defici-tes
költségvetések átkép-ző
tanfolyamok energia-pótló
lehetőségek kutatá-sára
szánt összegek rövi-debb
munkahetek (!) 800
ezer nyári munkaalkalom
teremtése diákok számára
Arak — Carter az inflá-ciós
satisztikát évi 3 száza-lékos
formában szeretné
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
Az idegen környezetben hontalanságunk és magányunk ellen
csak úgy védekezhetünk ha anyanyelvünkkel építünk Hazát magunk
körül Milyen jól í tudni hogy napi munkánk után otthonunkban a
magyar nyelv édes melege vár Milyen jó tudni hogy templomainkban
magyar nyelven szólnak hozzánk és magyarul imádkozhatunk Milyen
jó hogy magyar egyesületeink vannak ahol egymás kezét megfoghat-juk
és közösen építhetünk Milyen jó hogy tanáraink vannak akik
magyar nyelvre és kultúrára hagyományaink megőrzésére tanítják
gyermekeinket Milyen jó hogy cserkészetünk nemcsak a magyar
nyelv ápolására tanít hanem helyes magatartásra nemzeti öntudatra
is
Milyen jó hogy vannak magyar lapjaink és vannak íróink akik
megtanítanak arra hogy ne dicsőítsük a világot túlságosan — Ha-zánk
rovására Cikkcikkel és könyveikkel a szellemi Magyarországot
építik fel körülöttünk és azt sugallják hogy emberek legyünk becsü-letes
polgárai az új földnek fenntartói az új háznak templomnak vé-delmezői
az új országnak De vigyázzunk gyökereinkre a lelkünkben
élő Szülőföldre
Ezt várjuk el íróinktól és költőinktől hogy ne csak hivatástudat
legyen bennük hanem a helyes magyar magatartás hirdetői is legye-nek
Sohase lelkesedjenek csupán egyetlen emigrációs csoportért egy
évjáratért egy pártért hanem az egész népünkért Szellemük soha-se
legyen magyarkodó hanem mélyen nemzeti krisztusi és emberi
És mit várunk az emigráns sajtótól? Azt hogy egyre inkább hi-vatása
magaslatán álljon és ne csak hírszolgálatot adjon hanem leg-jobb
ítélete szerint utat is mutasson Vigyáznia kell szavának vélemé-nyeinek
társadalom-kritikájána- k hitelére és azokért — mert tudja
hogy sorsunkat befolyásolják és gyakran irányítják is — felelősséget
kell vállalnia A jó emigráns lap nem lehet az ország „médiájának"
(amelyben él) eszköze nem lehet egy párt szócsöve nem gyűjthet sza-vazatokat
politikai célokra Egyetemesnek kell lennie Nem-szólha- t
csak egyetlen ország magyar olvasóihoz hanem a világon szétszórt
magyarsághoz amelynek célja közös: fenntartani magyar nyelvét és
kultúráját s cselekedni az Országért melyből kimenekült vagy ki-vándorolt
és amelynek neve számára — a világ bármely pontján is él-jen
— a Haza marad
'A jó emigráns lap egy aláaknázott és széthulló társadalomban
megfogalmazza a külföldi magyar élet Tízparancsolatát Erkölcsi ma-gatartást
helyes magyar-nevelés- i és családpolitikát sugalmaz és min-dent
elkövet hogy bomlott korszakunkban megerősítse egyéni csa-ládi
és társadalmi életünk falait s időt álló keretet építsen körénk
Magyar lapok és magyar könyvek Ezekben él és épül a szellemi
Magyarország a „Haza a magasban" Amikor idegen környezetünkből
ezekhez menekülünk hazatérünk Ezért nem engedhetik meg maguk-nak
az írók és újságírók hogy a szabadság országaiban szabadossá
váljanak" és olyasmit vetítsenek az olvasók elé ami mögött nincs
igazság nincs tisztesség és nincsenek a magyar múltnak a magyar
népnekolyan erényei amikből jövőt lehet építeni
Hiszünk népünk jövőjében! Hisszük és tudjuk hogy csak a híő
nép tehet csodát Hisszük hogy egyre több lesz a magyar olvasó!'
Hisszük hogy' minél többen vigyáznak a magyar szó a magyar kultú-ra
életére fennmaradására és fejlődésére minél többen vállalják kö-zös
céljaink szolgálatát annál biztosabb hogy a céljainkért hűséggel
küzdő magyar lapoks az emigráció írói és'költői lelkészei tanárai és
cserkészei --"teljesíthetik hivatásukat Adja Isten hogy úgy legyen! -
--bih r -- "Tir"'iwi— ' viwmsmrwm
"-
-'! fii rEHc--'l!IÉ- I LKE"" '
i
' nmf iM?' '—
9M ImZSHvA tTj WJFP SS - [MMmr mmmLlmuLmmmm : ' --'
W litiff-4fvnTMii- m
! rrJ1Jvw'Ma—t J ~~v (rfMMwr m aawi1 iv mU
A washingtoni magyar tüntetők egyik csoportja
TELJES SIKER VOLT
A MAGYAR TÜNTETÉS ERDÉLYÉRT
WASHEVGTONRAN
BUKAREST IDEGESEN PRÓBÁLJA KIFOGNI A SZELET
— A KONGRESSZUS TAGJAI KÖZÜL SOKAN NYÍLTAN MELLÉNK
ÁLLNAK
(Washington) — Magyar tömeg (több ezernél) a Washington Monu-men- t
körül aztán a Fehér Ház majd a Capitolium előtt mutatják Dra-cul- át
az amerikaiaknak „aki él " Ccausescu a román kommunista dik-tátor
a táblán megfelelően felnagyítva — Dracula aki él és szívja a ma-"gára-hagy- ott
elfelejtett és árva'romániai'magysag'VérétT'sorvasztja a
testét míg végre elérkezik a nagy román álom „homogén" lesz az ország
Két és fél millió magyart akarna eltemetni Dracula-Ceauscsc- u És a nagy
temetés fölött mégcsak nem is állna gyászban az ország valami új Vörös-marty
nem írhatná meg dühöngő szép versét és ha akadna is új Vörös-marty
nem hallaná meg senki a Kárpátok táján' mert süket Budapest
De-a- z amerikai magyarok egyik csodát a másik után csinálják New York
után most Washingtonban tüntettek és tetemre hívták Amerikát amely-nek
palástja alatt akarná eltemetni lassú sorvasztó halállal Ceausescu a
romániai magyarságot
Hát nem! Ezt „kiáltotta számtalan tábla felirata amit a magyarok
zászló -- alatt vittek az amerikai becsület (kétszáz éves) obeliszk jétöl a Fe-hér
házig és a kongresszus kupolás székházáig
Hogy jöttek a magyarok Washingtonba? Micsoda tűz volt ami haj-totta
Megindultak a keleti részen Conneclicut-tö- l csatlakoztak hozzájuk
a new-yorkia- k a new-jersey-- ek a pennsylvaniaiak de olt voltak azok is
akik Marylandban élnek a hívó szó eljutott Illinoisba Ohio-b- a és 'még
sokfelé Nem is akarom tovább sorolni Ki gondolta volna? Harcra kész a
magyar egész Észak-Amerikába- n! Hiszen a new-yor- ki tüntetésre még To-ronlóból
is jöttek és Kanada más vidékeiről
A washingtoni román nagykövetség megpróbál gátat vetni a magyar
rohamnak: fizetett cikket helyezlek cl a Washington Postban Csupa mo-sakodás
csupa hazugság eleitől végig A magyaroknak jó dolguk van a
romániai magyarnak gyöngy az élete az amerikai reakciós magyarok mér-get
kevernek ne hallgasson reájuk senki
ők is tudják mindenki tudja hogy a new-yor- ki után ennek a tünlc-tésne- k
a szervezői mind-min- d fiatalok csupa húsz egynéhány évesek aki
30 éves már üregnek számít nagyobb része Amerikában született vagv
másutt külföldön a többi pedig nemrég menekült Magyarországról Ro-mániából
Csehszlovákiából Jugoszláviából ők lennének „reakciósok"?
De a románok sohase törődtek az igazsággal — hazudnak mint ahogy
végighazudják egész történelmüket Nincs iskolás könyv Romániában
amelyikből akárcsak egy mondatban is kiderülne hogy Erdély magyar
uralom alatt volt ezer esztendeig
Most be vannak „gyúlva" — félnek hogy az amerikai kormány illet-ve
a kongresszus nem újítja meg a kereskedelmi szerződést és törülik
Romániát a „most favored nations" listájáról ami a román árunak ked-vezményes
vámot jelent behozatalkor
A tüntetés alatt — előtt és után — a szervező Comrmittee for Humán
Rights in Románia tagjai végigjárják a szenátorok kongresszusi képvise-lők
hivatalait könyvecskét nyújtanak át a romániai magyarok jogfosztá-sáról
és kérik a honatyákat: tegyenek meg mindent a szenvedő magyar-ság
érdekében Nyitott kapukat döngetnek Jónéhány szenátor kongresz-szus- i
képviselő beszédet mondott a tüntető tömegnek vagy nyilatkozatot
küldtek — valamennyien elítélik a romániai nemzetgyilkolást és támoga-tásukat
ígérik Apró magyar csoportok nem kevesebb mint valami 70 sze-nátor
és képviselő hivatalát járták végig Nincs senki aki a panaszt nem
akarná tudomásulvcnni
Pedig a románok gyorsak az ellensakkhúzásban Papokat egyházi ve-zetőket
loplak be Amerikába hogy kéznél legjenek Nem tudom soraim
írásakor hogy mi lesz a papok teendője öten vannak közlük magyarok
is akik nem tudták miért pakolták sebtében repülőgépre és csempész-ték
be titokban New Yorkba Csak annyit tudnak a washingtoni nagykö-vetség
rendelkezésére állnak mindenben különben nincs'aílamsegély van
viszont éhenpusztulásra számtalan lehetőség A washingtoni román nagy-követség
abban reménykedik: ebben az országban a papoknak elhisznek
mindent Még azt is hogy a romániai magyaroknak sohase volt ilyen jó
dolguk Megfélemlített emberek akiknek az inából reg elpárolgott a bá-torság
(ha volt!) úgy beszélnek ahogy Ccausescu-Dracul- a követeli
A CHRR rövidesen nagy cikket helyez el a Washington Postban is
-- amihez hasonló már megjelent a New York Tirrics-ba- n (május 7-iké- n)
de erre és sok-so-k más költségre pénz kell Küldjék a magyarok a szabad
fFolvtatás az ötödik oldalon)