Magyar Elet, November 02, 1985

              VI
HUNGÁRIÁN LIFE
Nem tokosig
kantm Lilth
t subád nép lesz
ÍIK %
csuda dolgokat Larguli Indcpendeat
KIZSENYI MAGVAR ELET Guudian Wttldjr
Vol 38 42 XXXVIII évfolyam 42 szám 1985 november 2 szombat Ara: 75 cent
A Keleti Blokk tagállamai— Genf előtt— Szófiában tanácskoztak
Mi történt a Varsói Paktum
csúcstalálkozón?
Jasszer Arafát— a béke kerékkötője # Kínai „beolvasás" Moszkvának
Reagan elnök Genf előtt a világ közvéleményét pontosan tájékoztatta: meny
nyiben felelős a Szovjetunió a világ különböző tűzfészkeinek szításáért: „Af-ganisztánban
118000 szovjet katona harcol az afgán nép ellen Kambodzsá-ban
140 ezer szovjet-támogatt- a vietnami megszálló hadsereg tevékenykedik
Elhiópiában és Angolában kubai cs szovjet „szakértők" és katonai tanács-adók
működnek Nicaraguában 8 ezer szovjet— kubai erők kreálnak olyan
rendszert amely szembeállítja a nepet azzal a háborúval amit a marxizmus-le-ninizmus
zászlaja alatt folytatnak" — A legújabb amerikai űrkomp
nemzetközi jellegű és ezúttal a legnépesebb mert 2 német és 1 holland
asztronauta is szerepel a 8 tagú legénység körében — Argentína uralkodó
Radikális Pártja újra győzni óhajt november 3-á- n az urnák előtt mert
Raul Alfonsin államfő által elrendelt ostromállapotot a választások folya-mán
is fenntartják — A görög pénzegység a drachma 15 százalékos leér-tékelése
és a Papandreou-kormán- y által bejelentett „nadrágszíjmeghúzó"
gazdasági takarékossági intézkedések miatt számos szakszervezet sztrájkot
hirdetett és az curokommunista vonalat követő „AVGI" nevű napilap fő-címként
a következőt hozta az első oldalon: AZ ORSZÁG VÉRKERINGÉSE
MEGBÉNULT" — Ritka tünemény az amikor a foglárok szélnek eresztik
a rabokat Ez történt a Salamon-szigeteke- n ahol 40 börtönőr megnyitotta
a tömlöc kapuit mert a rabtartók elégedetlenek voltak az igazgatóság bá-násmódjával
— A francia Mururoa atollszigeíen Laurent Fabius francia mi-niszterelnök
is részt vett a földalatti nukleáris robbantások megszemlélésé-ben
— Fabius kijelentette: „Franciaország elkötelezte magát a nukleáris
elrettentés elvével" — A negyedmilliós lakosságú Izlandon a női alkalmazot-tak
egynapos sztrájkkal adták tudomásul férfi kollégáiknak hogy a 40 szá-zalékkal
kevesebb nöi bérekkel nem értenek egyet — és egyenlő értékű mun-káért
egyenlő béreket követeltek
A VARSÓI PAKTUM
TAGÁLLAMAINAK
SZÓFIAI
CSÚCSTALÁLKOZÓJA
A Csernycnko halála
miatt januárra kitűzött Var-sói
Paktum tagállamok
csúcstalálkozóját osak az
elmúlt héten tudták nyél-beüt- ni
A bolgár fővárosban
egyre több volt & Politikai
Tanácskozó Testület ülésé-re
siető szovjet gyártmá-nyú
limuzin hogy Gustav
Husak csehszlovák Erich
Honcckcr keletnémet Zsiv-ko-v
bolgár Ccauscscu ro-m- ár
Jaruzelski lengyel Ká-dár
János magyar végül
Mihail Gorbacsov szovjet
pártvezért 'a Vitosha he-gyen
elhelyezeti titkos ta-lálkozóhelyre
szállítsa
Az 54 éves Gorbacsov
volt a legfiatalabb ember
ebben a több ízben elha-lasztott
'kényszer vendégko-szorúban
(A korabeli rang-idős
jelenleg Zsivkov bol-gár
pártvezér aki 74 éves
— szerk)
Mint tudjuk
a Keleti Blokk szerepe
főleg annyiból áll hogy
a Szovjetunió nyugati
határának ülköző-állam-serep- ét
ellássák mely
szerep a Varsói Paktum
tagállamaira hárul és
azok c feladatra hatmil-lió
katonát tartanak
fegyverben
A 15 oldalas záróközle-mény
kevés újdonságot tar-talmazott
mindeneseire
szorgalmazták a Balkán-félszig- et
és Észak-Európ- a
mentességél a nukláris
fegyverektől bizonyára az-zal
a mellékgondolattal hogy
a jelenleg USA nukleáris ra-kct'atelep- ítés
elolt álló és
habozó Hollandia közvéle-ményére
közvetett nyomási
gyakoroljanak
A javaslat között meg-említendő:
A Szovjetunió cs
Interjú egy hazai fiatal ellenzéki értelmiségivel
(Beszélgetés Petri költővel)
Kérdés: Az utóbbi időben mintha megmozdult volna valami Magyar-országon
Ezernyi jel mutat arra hogy mind a gazdasági kulturális de
még a politikai élet terén is — a kelctcurópai viszonyokat tekintve —
szokatlan „füszerú" szeleik fújdogálnak Sokan demokratizálódási fo-lyamatról
beszelnek Mennyiben tekinthető' ténylegesnek ez a demok-ratizálódási
folyamat?
Petri György: Mindenekelőtt azt mondanám hogy már maga
a nyelvhasználat kifejezi mtról van szó Tudniillik nem demokráciá-ról
beszélünk hanem demokratizálódási folyamatról Ez azt jelenti
hogy kezdünk Magyarországon viszonylag clviselhetően élni De szó
sincs arról hogy ez a folyamat a szó eredeti értelmében demokrá-ciához
fog vezetni Nem vezethet oda Ez az cgypártrendszer keretei
között elképzelhetetlen 1968-ba- n Csehszlovákiában az emberarcú
szocializmusról volt szó Magyarország pillanatnyilag a legkevésbé
allatias arcú szocializmust képes megvalósítani Miért törekszik
a rendszer önmaga demokratizálására? Durván cs nyersen a nyu-gati
hitelek miatt bizonygatnia kell hogy milyen ren-des
kis ország vagyunk Aztán egy kicsit kezdik elhinni az állami
cs pártvezetők a nyugati sajtó dicshimnuszait és talán próbálnak
alkalmazkodni hozzá Nyilván nemi büszkeséggel tölti cl őket hogy
mennyire népszerűek idekint és hovatovább azt hiszik hogy vala-milyen
csodálatos dolgot csináltak Magyarországon Az utóbbi éveik-ben
egy józan pragmatikus vezetés alakult ki amelyik igyekszik
tudomásul venni külső belső körülmenyeket de azt mondják
hagyni kell az embereket csináljak amit tudnak Magyarországon
sikerült a szocializmus vívmányaként újra bevezetni a 16 órás"
munkaidol De ezt legalább eltűrik most már nem börtöntöltelék
aki napi nyolc plusz órát dolgozik
Kérdés: És ezt maga a lakosság is boldogulási folyamatnak tekint i?
Petri Görgy: l'gy gondolom igen Nincs különösebben meghat-va
tölc igen zordon szövegeket lehet hallani a kocsmákban de —
valószínűleg öntudatlanul okult a lengyel példából Abból hogy más-fel
évig tartott q Szolidaritás fiz millió tagja volt és úgy verték szét
ahogy akarták Közben persze létzik még valahol föld alatt" de
az 56-o- s és a 68-a- s eseményekre meg egy lapáttal rátett ez a kato-nai
diktatúra Rájöttek az emberek hogy teljesen reménytelen ug-rálniuk
'4 v-í- -: í'í r
ii
az USA vállaljon kötelezett-séget
hogy neon 'hoz létre
és nem gyárt olyan típusú
hagyományos fegyvereket
amelyek romboló hatásukat
tekintve felérnek a tömeg-pusztító
fegyverekkel to-vábbá
a találkozó tagjai fel-hívták
a szuperhatal-makat
hogy: fagyasz-szá- k
be és csökkentsék
katonai kiadásaikat to-vábbá
mentesítsék Eu-rópát
a vegyi fegyverek-től
'
A BARÁTI
SZERZŐDÉSEK
— UJABB 20 ÉVE!
Annak idején jelentet-lük
hogy ez év áprilisában
Varsóban Moszkva össze-gyűjtötte
hat „hűséges"
csatlósát hogy q lejárat
előtt álló szovjet— magyar
szovjet—csehszlovák szov
jet—lengyel stb „barátsá-gi"
szerződéseket további
— húsz esztendőre — meg-újítsák
Akkor történt hogy Ni-col- ac
Ccauscscu a román
diktátor csak öt évre sze-relte
volna korlátozni a
szovjet „barátság" érvé-nyét
de ez nem sikerült ne-ki
mert az crősebb ku-tya
ugatása hangosabb
volt
Tény az hogy a csatló-sok
területen a nagy szov-jet
barátságot csak szov-jet
szuronyok segítségével
lehetséges biztosítani mert
a hat csatlós felségterü-letén
(haha!) több mint
félmillió szovjet katona
állomásozik — ami egy-ben
a megszálló sereg
méregdrága teljes cllátá-sána-k
fedezését is jelenti
a Moszkva állal barát-ként
nyilvántartóit csat-lósország
részéről
ARAFÁT
MAKACSUL
KITART
A PLO BÉKESZEREPE
MELLETT
A nemzetközi sajtó de-rűlátását
jócskán lehűtötte
Jasszer Arafát PLO-vezé- r
legújabb nyilatkozata me-lyet
azután lett oniután
Husszein Jordánia királyá-val
összeült hogy a közel-kele- ti
béke esélyeit latolgas-sák
Az újságírók zöme úgy
vélekedett hogy a király rá-bírja
majd Arafatot arra
hogy még az év vége előtt
megtörténjék a közeikeleti
béke megteremtésének el-ső
fázisa azonban a PLO-vez- ér
kereken (kijelentette:
„Nem vagyok hajlandó el-fogadni
az Egyesült Álla-mok
által szabott követe-lményeket!"
— Tudniillik az
USA kikötése az: mindad-dig
amíg a PLO nem is-meri
cl Izrael államiságát
addig nem hajlandó köz-vetlen
tárgyalásokba bo-csátkozni
a PLO szerve-zetével
Arafalnak 'a 242 és 338
számú ENSZ-határozatok- at
is el kellene Ismernie ah-hoz
hogy közvetlen tárgya-lási
kapcsolatba lephessen
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
György
— részletek —
folyamatosan
a
'a
Kérdés: Éppen ia lengyel példákból okulva hogy létezhetnek korláto
zott demokratizálási folyamatok a kelctcurópai rendszerek kere-tein
belül is de ez a folyamat egy tollvonással vagy egy kommu-nista-
Pinochettel" bármikor megváltoztatható mennyiben érzik te-kintik
az emberek a már kiharcolt megkapott engedményeket átme-netinek?
Pclri György: A „kádárizmus" lényegéhez tartozik a szorongás
fönntartása Tehát kezdenek ugyan az emberek többé-kevésb- é min-den
normális 'szabadságjoggal rendelkezni már ami a magánéletet
illeti de ielülról folyamatosan éreztetik hogy ez bármelyik pilla-natban
megváltoztatható hogy ezt pusztán az ö úri kedvük diktál-ja
így
Kérdés: Azért talán idézőjelbe kellene lennünk a szabadságjog ki-fej
ezést
Pclri Gjörgy: Igen lalán úgy jellemezném hogy itl egy jog
nélküli szabadságról van szó amelynek megadása mindig a rend-szer
vezetőinek pillanatnyi hangulatán múlik
Kérdés: Azért ebből még nem következik hogy ezek a „szabadság-jogok"
megőrizhetők lennének Mi történik az esetben ha éppen egy
olyan klikk kerül előtérbe amelyik „vissza szeretné pörgetni az idő
'kerekét"? Milyen lehetőség nyílik a védekezésre? Minnyi esélye van
az embereknek arra hogy megtarthassak a kiharcolt engedménye-ket?
Petri Gjörgy: Nagyon jogos a kérdés Azt hiszem — semeny-ny- i
68-b- ól 81-b- ól tanulva elég erősek ezek a kelctcurópai diktatúrák
ahhoz hogy akármit meg tudjanak csinálni
Kérdés: Vagyis bátran hozzászokhatnak az emberek bizonyos „sza-badságjogokhoz"
ettől még bármikor megvonhatják lóliik
Pclri György: Igen Az clobb hozzászoktak majd szomorkodni
fognak Magyarán mondva nem hiszek több forradalomban Lega-lábbis
Kelet-Európáb- an nem
Kérdés: A nyugateurópai sajtó egymást túllicitálva dicséri a ma-gyar
gazdaság libarilizálnsát Nem egy helyen gazdasági csodáról
írnak Egy esetleges gazdasági liberalizálódás mennyiben ouhat
maga után lazulást a politikai élet terén?
— Folytatás a 3 oldalon —
Történelmi visszapillantás a Kelet-Nyugat-találkozó- kra
A tizenegyedik
USA-USSR-cs- úcslaSá
küszöbén
Elöljáróban megjegyezzük: az USA—
USSR csúcstalálkozók immár 40 éves múlt-ra
nézhetnek vissza Ez a imotivum bízta-tónak
lünik az ez év november 19— 20-á- n
Genfben tartandó sorrendben 11-ii- k amerika-i-
szovjet csúcstalálkozó kimenetelét il-letően
Érdekes lenne visszapillantanunk va-jon
az eddigi időrendi sorrendben alant
felsorolt USA—USSR csúcstalálkozók mi-ben
bizonyultak gyümölcsözőnek?
Időrendi sorrend
— a kezdettől napjainkig
Az első USA-Szovj- et csúcstalálkozó a
németországi Potsdam színhelye voll 1945
július 16-á- n
A résztvevő államférfiak: Harry Tru-iina- n
USA elnök Josif Sztálin szovjet
kormány- - és államfő Winston Churchill
brit ikormányfö (akit a csúcstalálkozó ide-jén
kibiíktatta'k tisztségéből amikoris Clc-mc- nl
Altlcc vette át a brit kormány ve-zetését)
Tárgy: A jaltai konferencia függő ü-gyel-nek
elintézése beleértve sajnos a je-lenlegi
európai határok meghúzását ds
2 Genf — Svájc — 1955 július 18-2- 1:
A résztvevő államférfiak: Dwight Ei-scnho-wcr
amerikai elnök Nyikoláj Bul-gany- in
szovjet (kormányfő Anthony Edcn
angol miniszterelnök Edgár Fatirc francia
kormányfő Tárgy: A két német állam új-ra
való egyesítése illetve annak megaka-dályozása
a leszerelés cs a Kelet-Nyug- at
'közötti kapcsolatok ügye
3 Camp Dávid Maryland USA —
1959 szeptember 25—27: A résztvevő ál-lamférfiak:
Dwight Eiscnhowcr amerikai
elnök Nyikila Hruscsov szovjet államfő
Tárgy: Egyezmény a függő nemzetközi ü-gy- ek
béikés elintézése irányában beleért-ve
a leszerelés és Berlin megosztottságá-nak
kérdését
4 Párizs — 1960 május 16: Részt-vevő
államférfiak: Dwight Eisenhowcra-merika- i
elnök Nyikita Hruscsov szovjet
államfő Harold Macmillan brit kormány-fő
Charles DcGaullc francia állaimelnök
Ez -- volt az az ominózus csúcstalálko-zó
amely az első ülésszak után felosz-lott
emialt dolgavégezellenül távoztak a
résztvevők mert a Szovjetunió légtere fö-lött
lelőttek egy U— 2" típusú sztratosz-fériiku- s
magaslatokban repülő amerikai fel-derítő
gépet
5 Becs — 1961 június 3—1: A részt-vevő
államférfiak: John F Kcnncdyame-rika- i
elnök Nyikita Hruscsov szovjet párt-vezér
Tárgy: A megosztott Berlin problé-mája
a laoszi majd az Indokina tórségé-be- n
keletkezeti tűzfészkek
6 Glassboro State College New Jer
sey USA — 1967 június 23—25: Résztve-vő
államférfiak: Lyudon Johnson ameri-kai
elnök Alckszcj Koszigin szovjet kor-mányfő
Tárgykörök: A Közel-Kel- et és Vi-etnam
lovábbá az atomsorompó kérdése
7 Moszkva — 1972 május 22—29: —
Résztvevő államférfiak: Richárd Nixon a-meri- kai
elnök Alckszcj Koszigin szovjet
ikormányfö Lconyid Brczsnjcv partvezér
Tárgykör: Nemzetközi egyezmények szig
nálása beleértve az első SALT egyez-mény
aláírását is
8 San C'lcmciile Kalifornia l'SA —
1973 június 18—26: Résztvevő államférfi-ak:
Richárd Nixon amerikaj elnök Leó-in
id Brc7snyrv (akkor már államfővé ne-veztette
ki magát) Tárgykörök: Mindk-- M
állam serzödesileg kötelezte magát hogy
elkerülje a nukleáris hábjrúl toa''jbá kul-turális
tudományos cs közlekedésügyi csc-rcegezménye- ket
is szignáltak
f) Vlagyú osztok Szovjetunió — 1974
november 22—24: Résztveit államférfiak:
Gcrald Ford amerikai elnök — Lconyid
Brczsivyev szovjet államelnök Tárgykörök:
Ez a csúcstalálkozó egy ideiglenes nukle-áris
rakétakorlátozó szerződést eredménye-zett
miely végülis a „SALT II"-aláírás- át
elösegítelte
10 Bécs Ausztria — 1979 június 15-1- 8:
Résztvevő államférfiak: Jimmy Cartcr
amerikai elnök Lconyid Brezsnycv szov-jet
államfő Tárgykör: A SALT II aláírá-sa
11 Genf Svájc — tervbe véve 1985
november 19—20 között Résztvevő állam-férfiak:
Ronald Reagan amerikai elnök
Mihail Gorbacsov szovjet pártvezér A ter-vezett
tárgykörök- - A globálissá váló nuk-leáris
és konvencionális fegyverkezési ver-seny
esetleges korlátozása az űrvédelmi
tervek esetleges revideálása
Az európai
nukleáris háborút ellenzők
tüntetései
Ezzel kapcsolatban a Kreml-tudóso- k
véleménye szerint „mutatós propagandafo-gasokkal- "
egyelőre Gorbacsov vezet mert
az 50 százalékos rakéta-robbanófejcsökkenté- si
ajánlata vitathatatlanul jelentős befo-lyást
igyakorolt az érdekelt nyugati orszá-gok
közvéleményére ami végülds nagyará-nyú
tüntetésekben nyilvánult meg
Itt főleg a NATO országok közvéle-ményéről
beszélhetünk mert pl Angliában
80000 ember a rakéta-telepíté- s küszöbén
álló Hollandiában ugyancsak 25000 fő-nyi
népes demonstráció hirdette a genfi
csúcstalálkozó jövőbeli résztvevőinek azt
hogy a két szuperhatalom valóban mu-száj
hogy felfigyeljen a tömegek őszin-te
óhajára ami emberileg nagyonis érthe-tő
hiszen a békét akarják és a háború-mente- s
élet vágyát a józan ész diktálja
A következőket azonban könnyen
figyelmen kivtíl hagyják a nemzetközi bé-kemozgalom
félrevezetett nyugati aposto-lai:
Annak ellenérc hogy mindkét szuper-hatalmat
fegyverkorlátozásra akarják rábír-ni
a tömegek ugyanakkor a Szovjetunió
vagy a szovjet csatlósok területén teljesen
kizárt dolog hogy 80 ezer vagy mondjuk
annak egytizede nyolcezer ember nyilvá-nosan
felvonulhasson feltéve ha azt nem
a szovjet kommunista párt rendezi Ez a
kettős un érteikkel való mérés a rákfenéje a
nyugati egyébként tömeg-gyökerekb- ől táp-lálkozó
mozgalomnak hiszen nyilvánvaló
hogy a nyugati NATO országok közvéle-ményének
a megadással csaknem egyenlő
békés bchódolása az öngyilkossággal tel-jesen
egyenlő különösen ha hosszú távon
szemléljük az eseményeket
A szovjet televízió
— Ottawában!
Emialt történt olyan szembeszökő ese-mény
mint a szovjet állami televízió fel-vételvcz-etö
csoportjának megjelenése Hal?
Az oltawai utcákon hogy aztán túláradó
dLadalérzettel visszapergessék a tüntetők
menetelésének képsorát a moszkvai azaz
országos televízió nézőközönsége előtt
Próbáljon egy ottawai TV-riporter-cso-p-ort
a kölcsönösség elve alapján Moszk-vában
felvételeket készíteni nem tömegek-ről
(mert a tömeges csoportosulás alapvető
emberi szabadsága ott még mindig alapve-tően
tilos) hanem olyan személyekről —
mint pl Andrcj Szaharov alomtudós „Qu-o- d
liccl Joi non liccl hoM?" Vagyis: —
„Amit sabad Jupiternek azt nem sabad
az ökörnek?" És az okrok szerepet kétség-telenül
a nyugati jóhiszemű NATO álla-mok
népe játssza mert az ökrök végcélja
rendszerint a vágóhíd
Bárd
i