000472 |
Previous | 9 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
'i 1973 szeptember 29 MAGYAR ÉLET 9 oldd Elmélkedés a mexikói „KORONA" „Három Kultúra terén Szállodám ablaka a hajdani Tlatelolco-r- a az azték főváros Tenochtitlan gazdasági és vásárlóközpontjára a mai Trés Culturas térre nyílik Itt cserélték ki árui-kat a környék lakói a százezres azték főváros polgárai-val de itt emelkedett az aztékok állal csicsimek-ne- k ne-eze- tt ösi törzs kultikus „piramisa" a teocalli amely-nek csúcsán az aztékok a foglyok tízezreit áldozták fel vérszomjas isteneiknek s amelyről az utolsó csicsimék fejedelmet a méhbe taszították 1968-ba- n a mexikói Olimpiai Játékok előtt került sor a tér kialakítására A városépítészet mesterei örök szimbólumot akartak állítani amely hűen jelképezze a mai Mexikó kialakulását történelmét Feltárták ugvan-i- s az „Idő istenének" szentelt azték templom alapjait is Itt emelkedik Mexikó spanvol meghódítása után két év-tized múlva felépült barokk koloniális stílusú Santiago-templo- m és a hozzá csatlakozó kolostor ahol Cortés megszervezte a Császári Kollégiumot amehben az az-ték nemesség fiai tanulták a spanyol nyelvet és vették fel a keresztény vallást — Végül — a csicsimék azték és koloniális emlékek után — itt építették fel a modern Mexikót képviseld Külügyminisztériumot és a új lakó-negved- et a maga üveg-vasbeto- n felhőkarcolóival Mindez — amit a Mexikóban töltött elsó nap reg-gelén a szállodai szobám ablakából megpillantok a té-ren — jól beillik abba a képbe amit magamban erről az országról történelméről kultúrájáról — olvasmá-nyaim alapján — kialakítottam Ösi a legendákba vcsö kultúrák emléke a csicsimélek teocalli ja az aztékok temploma — a spanyol koloniális stílusú Santiago szen-télye és a modern mexikói építészet remekei — mind képviselve vannak ezen a téren amelyet méltán nevez-tek el a „Három Kultúra terének" Aztán ez a harmonikus kép megbomlott amint sor-ra jártam a város és környéke régészeti és kulturális emlékeit — hogy aztán az utolsó nap estéjén visszatér-jek megint a Trés Culturas térre benyomásaimat gon-dolataimat rendezni Városnéző sétánk első állomása a „Zocalo"-r- a a fő-város hatalmas főterére vezet ahol a Palacio Nációnál a kormánypalota áll Ennek legfőbb nevezetessége Me-xikó legnagyobb modern festőjének Diego Rivera-na- k híres „mural"-ja- i falfestményei amelyek a belső udvar loggiáinak falait borítják Mexikó egész történelme megelevenedik ezekben a látogató szeme előtt — de egy gyűlölettől elfogult művész szemszögéből nézve Külö-nösen az döbbent meg ahogy a művész Cortés alakját arcvonásait örökíti meg: egy kapzsiságtól aranyéhség-tol eltorzult démoni ember akinek lelkén a szadizmus tébolya uralkodott Hallgatom vezetőnk magvarázatát — s ugyanez a gyűlölet árad minden szavából Cortés és a spanyol hódítók ellen Nem akartam elhinni hogy ez a mai mexikói köz-vélemény amíg látogatásom második napján cl nem jutok a főváros központjától 10 km-r- e fekvő Covocan nevű városrészbe ahol a San Jeus Nazareno templom kriptájában rejtőznek Cortés hamvai A „rejtóést" a szó szoros értelmében kell venni mert Cortés hamvait az 1547-be- n Sevilla közelében történt halála ulán — utolsó akarata szerint — ide hozták és temették el 1836-ba- n a forradalom idején a spanvol szerzetesek a ko-porsót befalazták mert féltek hogy a gyűlölettől elfo-gult nép feldúlja Cortés sírját A sírt 1836 óta az utóbbi évekig senki nem látta és a régészek csak hosszú kuta-tás után bukkantak rá mivel a rejtekhelyről a szerze tesek nem hagytak hátra írott emléket Az egyszerű sír-emlék ma már látható de a feliraton csak a név és két évszám: a születési és halálozási nap olvasható Előtte sem virág sem mécsek nem hirdetik az utókor a mexi-kói nép háláját nagy fia iránt A félreeső néptelen templomban én voltam az egyedüli aki lerótta kegyele-tét a „conquista" hőse előtt A harmadik megdöbbenésemet az a kirándulásom váltotta ki amely Cuernavaca városába vezetett ahová a spanyol király által „nyugdíjazott" Cortés elvonult mi-után — hálátlanul — minden hatalmától alkirályi cí-métől megfosztották Itt építtetett magának palotát s ez volt kedvenc tartózkodási helye ahová még Spanyolor-szágból is visszakívánkozott Itt áll a szigorú spanyol merevséggel koloniális stílusban emelt rezidencia — s előtte a téren egy szobor Oda sietek azzal a szilárd meggyőződéssel hogy ez bizonyára Cortés szobra aki a környék népét megtanította a cukornád a kender ter-mesztésérc a szarvasmarha- - és selyemhernyó tenyész-tésére akinek a völgy lakossága ma is köszönheti vi-szonylagos jólétét S ekkor a szobor alapján szemembe vág egy ismeretlen név: „Pacheco"! A vezetőnk látja megdöbbenésemet és kérdésemre így felel: „Pacheco az 1920-a- s évek egyik vezető politikusa volt Cortésnek Me-xikóban nyilvános téren felállított szobra nincs!" Uj típusú folyami teheruszályok a Rajnán (IN) n Bemegyünk a palotába s újra Rivera falfreskói fo-gadnak aki mintegy gúnyképpen Cortés saját székhe-lyén minden érthetetlen gyűlöletét belefestette ezekbe a freskókba a nagy konkvisztádor ellen „A Völgy Aty-ja" ahogy eleiében a nép nevezte úgy jelenik meg eze-ken a képeken mint kegyellen rabszolgahajcsar aki embertelen munkára hajtja a fold népét E három elmeny után bejártam az Antropológiai Múzeum gyönyörű mérhetetlen osi kultúrkincseket rej-tő termeit — elzarándokoltam Teotihuacan „piramisai hoz" ebbe a hatalmas kultikus „Istenek városába" a teotihuacan kultúra központjába — megcsodáltam a koloniális stílusban épüli Katedrálist a Guadalupe-- i Mária-keg- v templomot a hatalmas Paseo de la Refor-ma-- t ezt a várost keresztül átszelő impozáns sugárútat — láttam a modern Egvetemi Varost az Egvetemi Kónvvtárt OGorman bámulatos mozaikjaival Siquieros freskóival a tőszomszédságában a Olimpiai Stadiont az Alek Stadiont és az Olimpiai Várost a modern Me-xikó e büszkeségeit Az utolsó nap estéjén aztán megpihentem a „Három Kultúra Terén" és kibetűztem a tér közepén elhelyezett márvánvlap feliratát: „1521 augusztus 13-á- n esett el Tenochtitlan az az-tékok fővárosa amelyet Cuanhtamoc herceg yédett a spanyolok ellen Nem volt ez sem győzelem sem vereség — CSUPÁN A MEXIKÓI NÉP FÁJDALMAS SZÜLETÉ SE!" Elolvastam a felírási s a kétségek lassan elültek lel kemben Egv történelmileg téves felfogás uralkodik még ma is a mexikói nép lelkén A gyűlöletet a hódítók iránt még 450 év távlata sem tuda envhíteni De már vannak — amint ez a felirat is bizonyítja — akik lát-ják hogv a spanyol konkvisztádoroknak elsősorban Cortésnek köszönheti Mexikó népe — nemzeti létét azt hogv ma cgváltalán Mexikó mint állam létezik A spa nyol nyelv és a keresztény vallás kovácsolta össze Me-xikó ősi százajkú fajú vallású népét — egy nemzetté A keménv sokszor véreskezű spanvol hódítók nélkül örökös testverháborúk törzsi civakodások színhelye ma-radt volna Mexikó földje akárcsak a mai Afrika ahol nincs meg a közös nvelv és hit kapcsa amely a törzsi mozaik-államoka- t össze tudná kapcsolni (S ez ma Af-rika legsúlyosabb problémája) ülök a feliratos márvány kő előtt s olvasom Salva-dor de Madariaga a mai spanyol irodalom legnagyobb képviselőjének „Cortés" című könyvét Madariaga ön-kéntes száműzetésben él tehát alig vádolható túlzott spanvol elfogultsággal Müvéből csak úgv árad a szere-tet az ősi mexikói kultúra s annak létrehozói a mavák teotihuacanok tollékok olmékok zapotekok és azté-kok iránt Fájlalja hogy a spanyol hódítók amint írja: „Mint cgv útszéli gyönyörű virágot teljes virágzásában egvszcrüen lekaszabolták az ősi kultúrák pompázó vi-rágait amelveknck csak romjaiban nvomaiban gyönyör-ködhetünk ma" De ugvanakkor a történész objektivitá-sával írja: „lírtsük meg hogyan is sejthette volna Cortés mint korának fia hogy micsoda kultúrértékeket semmisít meg hódító kardja amikor leromboltatja az emberáldozatok vérétől gőzölgő teocallikat a maguk bámulatos farag ványaival domborműveivel s helyükbe keresztény temp lomokat emel? A ördög a Sátán templomainak tartot ta e remekmüveket s sietett köveikből Krisztus Mária szentélyeket építtetni Nem gondolt s nem is gondolna' tott arra: eljön egy nap amikor földi maradványait (melyeket épp az ö kifejezett kívánságára helyeztek örök nyugalomra Mexikó imádott földjében) éppen annak a népnek gyűlölködő tömegeitől kell elrejteni amely nem-zeti létet az ö hódításának köszönheti — nem is álmod-ta hogy Mexikó — úton-útféle- n csak Cuahémocnak ál-l- í szobrot nem is annyira azért hogy ennek emlékét tisztelje hanem hogy ezzel is Cortést sértse " Madariaga müvének befejező sorait oda kellene vésni a Trés Cultura tér emlékkövének márványlapjá-ra kiegészítésképpen annyira igazak főleg történelmiek: „Cortés nagyszerű tettével törekvéseivel az embe-riség egyik hősévé vált Mint minden történelmi hős — Nagy Sándortól Caesarig — hibázott sokszor tévedett Korának Fia volt: elfogult és néha kegyetlen De életmü-ve hatalmas: a hálátlan mexikói nép neki köszönheti nemzeti létét Tragikus élete a inai gyűlölet-árada- t an-nak a népnek részéről akiért egész életét áldozta — tö-kéletesen kifejezi a földi lét főleg a történelem hősei-nek örök emberi drámáját" Mexikó még fiatal nagy lelki vajúdásokban élő né-pére vár a feladat hogy legnagyobb fia emlékét a törté-nelem által meghatározott méltó helyére állítsa végre lelkében és emlékezetében DR ZSIGMOND ANDRÁS niiituuiiMiiiiimniMiiMiitiiiuiiiiiiiKiiiiiiiriiiiurimiitiiniiiiiiiuinniM -- tuiiiiiiiiiiiuiiitiiuiiiiiuiiirniiitnuiiiiiiuuiitiuiiMHiiiiiiiiiiitiiiiituiiiiiiitiuiu Síi™?' p fe zL1 'le £&£ í£@? '$% s&! Uj kanadai komputer amelyet főleg a repülőgépen és a hajókon alkalmaznak (IN) 1226 október 3: ASSZISZI SZENT FERENC ha-lála 1526 október 2: BOLDOG SZÉKELYHÁZI BÁ- LINT pálosrendi szerzetes napja 1761 október 2: MEGHALT MIKES KELEMEN törökországi száműzetésében 1860 október 3: GARIBALDI NAPIPARANCSA: „Felemelő volt látni a magvarokat miként mentek tűz-be Rettenhctctlcn bátorságuknak nem csekély ré-sze vojt az ellenség leverésében" 1869 október 2: MAHATMA GANDHI szülelés-napja 1895 szeptember 28: LOUIS PASTEUR halála 1958 szeptember 28: Franciaország népe szava-zással elfogadta a GAULLE által előterjesztett új alkotmányt és ezzel megalakult az ÖTÖDIK FRANCIA KÖZTÁRSASÁG UIHIIIMUBIINiW A La Kereken 170 éve hogy először komolyan felme-rült: építsenek alagutat a La Manche-csatorn- a alatt Franciaország és Anglia között Napóleoné volt az ötlet Ennek segítségével vélte megvalósítani tervét Anglia elfoglalására A-másodi- k- -- világháború idején Franciaország lero-hanása után Hitler álmo-dozott arról hogy titokban megépítteti az alagutat és azon át lecsap Angliára Néhányabb józanabb tá-bornokának azonban sike-rült meggyőznie hogy en egyszerűbb vállalko-zást sem sikerült titokban tartani Most a terv nem a hábo-rúval hanem éppen a bé-kével függ össze: Anglia be-lépése a Közös Piacba a tömegméretűvé vált turiz-mus kényszeríti a partne-reket az alagút megépítésé-rc A nyáron már megkezd-ték próbafúrásokat 1974-ba- n a két ország parla-mentje elé terjesztik a vég-leges megállapodást 1975-be- n hozzálátnak az alagút fúrásához 1980-ba- n pedig PRODUCE CO LTD A LEGFINOMABB KALIFORNIAI ÉS KANADAI FAJSZÖLÖK MUST (Jiűce) HORDÓK NAGY VÁLASZTÉKBAN MINDEN NAP FRISS GYÜMÖLCS ÉRKEZIK SHAW & DUPONT ST Iroda: CPR vágányánál Tel:' 532-161- 4 — 532-151- 5 _- S=— pg3SSi£Stiti&í - aifl t§ " H NAPLÓ — — — — — — — DE Manche alagút nél a este 10 m £& megindul a rendes forga-lom Francia oldalon' Calais angol részről Folkstone lesz a bejárat Itt a legszűkebb a tengerszoros Az alagút teljes hossza 52 km lesz Ebből 36 km fut a tenger alatt átlag 30 m-r- e a fenék-től A kivezető szakasz Ca-laisn- áí 5 Folkstone-ná- l 1 1 km-e- n át folytatódik még a föld alatt Három párhu-zamos alagút épül A két szélsőben folyik a tényle-ges közlekedés a középső alagút pedig szolgál Az alagútban csak vasúti közlekedés lesz A azonban olyan speciális vagonokból áll-nak majd amelyek gépko-csik szállítására lesznek al-kalmasak Akárcsak a kompokra a maguk vezetik rá jár-müveiket Mindkét parton 9—9 feljáró gyorsítja meg f ki- - és beszállást A szerel-vények 150 km-e- s sebeség-gel haladnak és 20 perces időközökben követik egy-mást Uránként így átlag 4500 gépkocsi és több ezer utas kelhet majd át MITCHELL PACIFIC ONTARIO FOOD TERMINAL CL 9-63- 11 Nyitva déltől óráig karbantartás-ra vonat-szerelvények gépkocsiveze-tők I— S9í5íí5t?s v"v immmm RESTAURANT Kitűnő magyar és kanadai ételekkel várjuk vendégeinket előzékeny ki-szolgálással Palacsinta — eszpresszó nap kapható 493 STREET WEST (Brunsvvick-nál- ) a TELEFON: 961-182- 4 Minden kedves vendégét szeretettel várja GIZELLA és családja Patria Restaurant Tavern 444 SPADINA AVE TORONTO ONT fp Osztálvon felüli konyha Service Ltd kedves minden BLOOR Kitűnő házi ételek jji Bel és külföldi iialkülönlegessegek SZOL A NÓTA JUHÁSZ DUO BIZTOSÍTJA Pénteken tiszai halasaié rán-tott halak turós-dios-makos-lekvá-ros tészták Szombaton-vasárna- p töltött kacsa csirke borjú Minden nap rántott borjúláb Friss rétesek Esprcsszó kávé Nyitva minden nap Előzékeny kiszolgálás Asztalrendelés: 9224691 Jani bácsi és Gizi néni szeretettel várja barátait és ismerőseit Kedvezményes európai utazások wmmss world trayel Idegen pénzek beváltása O Ajándékcsomag küldés Hivatalos fordítások Közjegvzőség vízum okmányok beszerzése stb Beszélünk magyarul németül és valamennyi szláv nyelven! World Travcl Service Limited 258 COLLEGE ST (Spadina Ave sarok) TORONTO ONT — TELEFON: 922-416- 1 rapüpgfo v oVILLAGE RESTAURANT "'"ö)1"! tuiujjai eieiKuionieRcssegeK Magyaros díszítésű vendéglőnkben Nyitva reggel Vasárnap déltől 10-tö- lesie este 1030 lg 8-i- g Takács család vezetésével 10G QueenStE'church-né- l 364-880- 3 HALLGASSA! AZ ÉSZAK-OHIO- I MAGYAROK LEGKEDVELTEBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT: Észak-Ohi- o Magyar Hangját MELYET MINDEN ESTE i8 ÖRAKOR CLEVELANDBÓL SUGÁRZUNK A VVZAK— FM RADIÖ 931 MC-A- N Minden este jelentkezünk Magyar Szívek muzsikájá-val és a magyar szeUemerkölcsi értékek őszinte tol-mácsolásával Észak-Ohi- o Magyar Hangja hirdetői névsorából: Commerce Törd 4651 Norlhficld Road Advented TV 11801 Buckeye Road West Side Federal Savings and Loan Ass McGilly Florist 17525 Lorain Ave Salamander Shoes West 26 Lorain Ave Fiddlers In 10393 Pleasent Valley Road Lovaszy— Dohár Met West Side Markét F— 1 F—2 Floridas General Development Corp 5514 Pearl Road West 25th Turnishing 2104 W 25th Street Groger Travcl Bureau 152 Old Arcade Ford Dealers Lincolna Savings and Loan Ass Taylor Sliop 2167 Lee Road Hansa Import West 28 and Lorain Ave Sca World Aurora Ohio Waldos Nursery 23406 Lorain Road Farkas Meat West Side Markét C—1 C—2 Gulyás Restaurant 5115 Lorain Ave Olympia Import 12414 Buckeye Road Tastc Of Hungary 29691 Lorain Road Kalo Florist 420 N Ridge Rd Lorain Ohio Hab Bakcry West 19th Street Nrdas Business Service 1425 Grace Ave Mcditeranian Imports West Side Markét Balaton Villa Point Chautagua N Y Balassa Travcl 10128 Lorain Ave Balaton Restaurant 12523 Buckeye Road Bodnár Funeral Home 3920 Lorain Ave Kálmán Beauty Sálon 12506 Buckeye Road Magyar Áruház 11802 Buckeye Road Alhens Pastry Shop i 2545 Lorain Ave Fortune Bevcrige Storc 3498 W 105 Street Kossuth Book Shop 14025 Lakota Ave Munkatársak: Kossányi Mária Kossányi Miklós Nt Dömötör Ti-bor Fáy Ferenc Kossányi József Ft Kővári Ká-roly dr Nádas János Nehéz Ferenc Márfy Lóránt Prof Oszlányi Róbert Szeleczky Zita Vass Albert Covers Daily The Largest Hungárián Populated Areas of The Free World — Every Evening at 7:30 p m on WZAK— FM 931 Mc s ttr&r-rr-i?Qi-'rr'yrsr'i- - s=XVJtr'r'i' - -- 1 _-- v wisrv"} tv V---'- V-a V~ %v-i- " ►- - wvwvwv
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, September 29, 1973 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1973-09-29 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000194 |
Description
Title | 000472 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | 'i 1973 szeptember 29 MAGYAR ÉLET 9 oldd Elmélkedés a mexikói „KORONA" „Három Kultúra terén Szállodám ablaka a hajdani Tlatelolco-r- a az azték főváros Tenochtitlan gazdasági és vásárlóközpontjára a mai Trés Culturas térre nyílik Itt cserélték ki árui-kat a környék lakói a százezres azték főváros polgárai-val de itt emelkedett az aztékok állal csicsimek-ne- k ne-eze- tt ösi törzs kultikus „piramisa" a teocalli amely-nek csúcsán az aztékok a foglyok tízezreit áldozták fel vérszomjas isteneiknek s amelyről az utolsó csicsimék fejedelmet a méhbe taszították 1968-ba- n a mexikói Olimpiai Játékok előtt került sor a tér kialakítására A városépítészet mesterei örök szimbólumot akartak állítani amely hűen jelképezze a mai Mexikó kialakulását történelmét Feltárták ugvan-i- s az „Idő istenének" szentelt azték templom alapjait is Itt emelkedik Mexikó spanvol meghódítása után két év-tized múlva felépült barokk koloniális stílusú Santiago-templo- m és a hozzá csatlakozó kolostor ahol Cortés megszervezte a Császári Kollégiumot amehben az az-ték nemesség fiai tanulták a spanyol nyelvet és vették fel a keresztény vallást — Végül — a csicsimék azték és koloniális emlékek után — itt építették fel a modern Mexikót képviseld Külügyminisztériumot és a új lakó-negved- et a maga üveg-vasbeto- n felhőkarcolóival Mindez — amit a Mexikóban töltött elsó nap reg-gelén a szállodai szobám ablakából megpillantok a té-ren — jól beillik abba a képbe amit magamban erről az országról történelméről kultúrájáról — olvasmá-nyaim alapján — kialakítottam Ösi a legendákba vcsö kultúrák emléke a csicsimélek teocalli ja az aztékok temploma — a spanyol koloniális stílusú Santiago szen-télye és a modern mexikói építészet remekei — mind képviselve vannak ezen a téren amelyet méltán nevez-tek el a „Három Kultúra terének" Aztán ez a harmonikus kép megbomlott amint sor-ra jártam a város és környéke régészeti és kulturális emlékeit — hogy aztán az utolsó nap estéjén visszatér-jek megint a Trés Culturas térre benyomásaimat gon-dolataimat rendezni Városnéző sétánk első állomása a „Zocalo"-r- a a fő-város hatalmas főterére vezet ahol a Palacio Nációnál a kormánypalota áll Ennek legfőbb nevezetessége Me-xikó legnagyobb modern festőjének Diego Rivera-na- k híres „mural"-ja- i falfestményei amelyek a belső udvar loggiáinak falait borítják Mexikó egész történelme megelevenedik ezekben a látogató szeme előtt — de egy gyűlölettől elfogult művész szemszögéből nézve Külö-nösen az döbbent meg ahogy a művész Cortés alakját arcvonásait örökíti meg: egy kapzsiságtól aranyéhség-tol eltorzult démoni ember akinek lelkén a szadizmus tébolya uralkodott Hallgatom vezetőnk magvarázatát — s ugyanez a gyűlölet árad minden szavából Cortés és a spanyol hódítók ellen Nem akartam elhinni hogy ez a mai mexikói köz-vélemény amíg látogatásom második napján cl nem jutok a főváros központjától 10 km-r- e fekvő Covocan nevű városrészbe ahol a San Jeus Nazareno templom kriptájában rejtőznek Cortés hamvai A „rejtóést" a szó szoros értelmében kell venni mert Cortés hamvait az 1547-be- n Sevilla közelében történt halála ulán — utolsó akarata szerint — ide hozták és temették el 1836-ba- n a forradalom idején a spanvol szerzetesek a ko-porsót befalazták mert féltek hogy a gyűlölettől elfo-gult nép feldúlja Cortés sírját A sírt 1836 óta az utóbbi évekig senki nem látta és a régészek csak hosszú kuta-tás után bukkantak rá mivel a rejtekhelyről a szerze tesek nem hagytak hátra írott emléket Az egyszerű sír-emlék ma már látható de a feliraton csak a név és két évszám: a születési és halálozási nap olvasható Előtte sem virág sem mécsek nem hirdetik az utókor a mexi-kói nép háláját nagy fia iránt A félreeső néptelen templomban én voltam az egyedüli aki lerótta kegyele-tét a „conquista" hőse előtt A harmadik megdöbbenésemet az a kirándulásom váltotta ki amely Cuernavaca városába vezetett ahová a spanyol király által „nyugdíjazott" Cortés elvonult mi-után — hálátlanul — minden hatalmától alkirályi cí-métől megfosztották Itt építtetett magának palotát s ez volt kedvenc tartózkodási helye ahová még Spanyolor-szágból is visszakívánkozott Itt áll a szigorú spanyol merevséggel koloniális stílusban emelt rezidencia — s előtte a téren egy szobor Oda sietek azzal a szilárd meggyőződéssel hogy ez bizonyára Cortés szobra aki a környék népét megtanította a cukornád a kender ter-mesztésérc a szarvasmarha- - és selyemhernyó tenyész-tésére akinek a völgy lakossága ma is köszönheti vi-szonylagos jólétét S ekkor a szobor alapján szemembe vág egy ismeretlen név: „Pacheco"! A vezetőnk látja megdöbbenésemet és kérdésemre így felel: „Pacheco az 1920-a- s évek egyik vezető politikusa volt Cortésnek Me-xikóban nyilvános téren felállított szobra nincs!" Uj típusú folyami teheruszályok a Rajnán (IN) n Bemegyünk a palotába s újra Rivera falfreskói fo-gadnak aki mintegy gúnyképpen Cortés saját székhe-lyén minden érthetetlen gyűlöletét belefestette ezekbe a freskókba a nagy konkvisztádor ellen „A Völgy Aty-ja" ahogy eleiében a nép nevezte úgy jelenik meg eze-ken a képeken mint kegyellen rabszolgahajcsar aki embertelen munkára hajtja a fold népét E három elmeny után bejártam az Antropológiai Múzeum gyönyörű mérhetetlen osi kultúrkincseket rej-tő termeit — elzarándokoltam Teotihuacan „piramisai hoz" ebbe a hatalmas kultikus „Istenek városába" a teotihuacan kultúra központjába — megcsodáltam a koloniális stílusban épüli Katedrálist a Guadalupe-- i Mária-keg- v templomot a hatalmas Paseo de la Refor-ma-- t ezt a várost keresztül átszelő impozáns sugárútat — láttam a modern Egvetemi Varost az Egvetemi Kónvvtárt OGorman bámulatos mozaikjaival Siquieros freskóival a tőszomszédságában a Olimpiai Stadiont az Alek Stadiont és az Olimpiai Várost a modern Me-xikó e büszkeségeit Az utolsó nap estéjén aztán megpihentem a „Három Kultúra Terén" és kibetűztem a tér közepén elhelyezett márvánvlap feliratát: „1521 augusztus 13-á- n esett el Tenochtitlan az az-tékok fővárosa amelyet Cuanhtamoc herceg yédett a spanyolok ellen Nem volt ez sem győzelem sem vereség — CSUPÁN A MEXIKÓI NÉP FÁJDALMAS SZÜLETÉ SE!" Elolvastam a felírási s a kétségek lassan elültek lel kemben Egv történelmileg téves felfogás uralkodik még ma is a mexikói nép lelkén A gyűlöletet a hódítók iránt még 450 év távlata sem tuda envhíteni De már vannak — amint ez a felirat is bizonyítja — akik lát-ják hogv a spanyol konkvisztádoroknak elsősorban Cortésnek köszönheti Mexikó népe — nemzeti létét azt hogv ma cgváltalán Mexikó mint állam létezik A spa nyol nyelv és a keresztény vallás kovácsolta össze Me-xikó ősi százajkú fajú vallású népét — egy nemzetté A keménv sokszor véreskezű spanvol hódítók nélkül örökös testverháborúk törzsi civakodások színhelye ma-radt volna Mexikó földje akárcsak a mai Afrika ahol nincs meg a közös nvelv és hit kapcsa amely a törzsi mozaik-államoka- t össze tudná kapcsolni (S ez ma Af-rika legsúlyosabb problémája) ülök a feliratos márvány kő előtt s olvasom Salva-dor de Madariaga a mai spanyol irodalom legnagyobb képviselőjének „Cortés" című könyvét Madariaga ön-kéntes száműzetésben él tehát alig vádolható túlzott spanvol elfogultsággal Müvéből csak úgv árad a szere-tet az ősi mexikói kultúra s annak létrehozói a mavák teotihuacanok tollékok olmékok zapotekok és azté-kok iránt Fájlalja hogy a spanyol hódítók amint írja: „Mint cgv útszéli gyönyörű virágot teljes virágzásában egvszcrüen lekaszabolták az ősi kultúrák pompázó vi-rágait amelveknck csak romjaiban nvomaiban gyönyör-ködhetünk ma" De ugvanakkor a történész objektivitá-sával írja: „lírtsük meg hogyan is sejthette volna Cortés mint korának fia hogy micsoda kultúrértékeket semmisít meg hódító kardja amikor leromboltatja az emberáldozatok vérétől gőzölgő teocallikat a maguk bámulatos farag ványaival domborműveivel s helyükbe keresztény temp lomokat emel? A ördög a Sátán templomainak tartot ta e remekmüveket s sietett köveikből Krisztus Mária szentélyeket építtetni Nem gondolt s nem is gondolna' tott arra: eljön egy nap amikor földi maradványait (melyeket épp az ö kifejezett kívánságára helyeztek örök nyugalomra Mexikó imádott földjében) éppen annak a népnek gyűlölködő tömegeitől kell elrejteni amely nem-zeti létet az ö hódításának köszönheti — nem is álmod-ta hogy Mexikó — úton-útféle- n csak Cuahémocnak ál-l- í szobrot nem is annyira azért hogy ennek emlékét tisztelje hanem hogy ezzel is Cortést sértse " Madariaga müvének befejező sorait oda kellene vésni a Trés Cultura tér emlékkövének márványlapjá-ra kiegészítésképpen annyira igazak főleg történelmiek: „Cortés nagyszerű tettével törekvéseivel az embe-riség egyik hősévé vált Mint minden történelmi hős — Nagy Sándortól Caesarig — hibázott sokszor tévedett Korának Fia volt: elfogult és néha kegyetlen De életmü-ve hatalmas: a hálátlan mexikói nép neki köszönheti nemzeti létét Tragikus élete a inai gyűlölet-árada- t an-nak a népnek részéről akiért egész életét áldozta — tö-kéletesen kifejezi a földi lét főleg a történelem hősei-nek örök emberi drámáját" Mexikó még fiatal nagy lelki vajúdásokban élő né-pére vár a feladat hogy legnagyobb fia emlékét a törté-nelem által meghatározott méltó helyére állítsa végre lelkében és emlékezetében DR ZSIGMOND ANDRÁS niiituuiiMiiiiimniMiiMiitiiiuiiiiiiiKiiiiiiiriiiiurimiitiiniiiiiiiuinniM -- tuiiiiiiiiiiiuiiitiiuiiiiiuiiirniiitnuiiiiiiuuiitiuiiMHiiiiiiiiiiitiiiiituiiiiiiitiuiu Síi™?' p fe zL1 'le £&£ í£@? '$% s&! Uj kanadai komputer amelyet főleg a repülőgépen és a hajókon alkalmaznak (IN) 1226 október 3: ASSZISZI SZENT FERENC ha-lála 1526 október 2: BOLDOG SZÉKELYHÁZI BÁ- LINT pálosrendi szerzetes napja 1761 október 2: MEGHALT MIKES KELEMEN törökországi száműzetésében 1860 október 3: GARIBALDI NAPIPARANCSA: „Felemelő volt látni a magvarokat miként mentek tűz-be Rettenhctctlcn bátorságuknak nem csekély ré-sze vojt az ellenség leverésében" 1869 október 2: MAHATMA GANDHI szülelés-napja 1895 szeptember 28: LOUIS PASTEUR halála 1958 szeptember 28: Franciaország népe szava-zással elfogadta a GAULLE által előterjesztett új alkotmányt és ezzel megalakult az ÖTÖDIK FRANCIA KÖZTÁRSASÁG UIHIIIMUBIINiW A La Kereken 170 éve hogy először komolyan felme-rült: építsenek alagutat a La Manche-csatorn- a alatt Franciaország és Anglia között Napóleoné volt az ötlet Ennek segítségével vélte megvalósítani tervét Anglia elfoglalására A-másodi- k- -- világháború idején Franciaország lero-hanása után Hitler álmo-dozott arról hogy titokban megépítteti az alagutat és azon át lecsap Angliára Néhányabb józanabb tá-bornokának azonban sike-rült meggyőznie hogy en egyszerűbb vállalko-zást sem sikerült titokban tartani Most a terv nem a hábo-rúval hanem éppen a bé-kével függ össze: Anglia be-lépése a Közös Piacba a tömegméretűvé vált turiz-mus kényszeríti a partne-reket az alagút megépítésé-rc A nyáron már megkezd-ték próbafúrásokat 1974-ba- n a két ország parla-mentje elé terjesztik a vég-leges megállapodást 1975-be- n hozzálátnak az alagút fúrásához 1980-ba- n pedig PRODUCE CO LTD A LEGFINOMABB KALIFORNIAI ÉS KANADAI FAJSZÖLÖK MUST (Jiűce) HORDÓK NAGY VÁLASZTÉKBAN MINDEN NAP FRISS GYÜMÖLCS ÉRKEZIK SHAW & DUPONT ST Iroda: CPR vágányánál Tel:' 532-161- 4 — 532-151- 5 _- S=— pg3SSi£Stiti&í - aifl t§ " H NAPLÓ — — — — — — — DE Manche alagút nél a este 10 m £& megindul a rendes forga-lom Francia oldalon' Calais angol részről Folkstone lesz a bejárat Itt a legszűkebb a tengerszoros Az alagút teljes hossza 52 km lesz Ebből 36 km fut a tenger alatt átlag 30 m-r- e a fenék-től A kivezető szakasz Ca-laisn- áí 5 Folkstone-ná- l 1 1 km-e- n át folytatódik még a föld alatt Három párhu-zamos alagút épül A két szélsőben folyik a tényle-ges közlekedés a középső alagút pedig szolgál Az alagútban csak vasúti közlekedés lesz A azonban olyan speciális vagonokból áll-nak majd amelyek gépko-csik szállítására lesznek al-kalmasak Akárcsak a kompokra a maguk vezetik rá jár-müveiket Mindkét parton 9—9 feljáró gyorsítja meg f ki- - és beszállást A szerel-vények 150 km-e- s sebeség-gel haladnak és 20 perces időközökben követik egy-mást Uránként így átlag 4500 gépkocsi és több ezer utas kelhet majd át MITCHELL PACIFIC ONTARIO FOOD TERMINAL CL 9-63- 11 Nyitva déltől óráig karbantartás-ra vonat-szerelvények gépkocsiveze-tők I— S9í5íí5t?s v"v immmm RESTAURANT Kitűnő magyar és kanadai ételekkel várjuk vendégeinket előzékeny ki-szolgálással Palacsinta — eszpresszó nap kapható 493 STREET WEST (Brunsvvick-nál- ) a TELEFON: 961-182- 4 Minden kedves vendégét szeretettel várja GIZELLA és családja Patria Restaurant Tavern 444 SPADINA AVE TORONTO ONT fp Osztálvon felüli konyha Service Ltd kedves minden BLOOR Kitűnő házi ételek jji Bel és külföldi iialkülönlegessegek SZOL A NÓTA JUHÁSZ DUO BIZTOSÍTJA Pénteken tiszai halasaié rán-tott halak turós-dios-makos-lekvá-ros tészták Szombaton-vasárna- p töltött kacsa csirke borjú Minden nap rántott borjúláb Friss rétesek Esprcsszó kávé Nyitva minden nap Előzékeny kiszolgálás Asztalrendelés: 9224691 Jani bácsi és Gizi néni szeretettel várja barátait és ismerőseit Kedvezményes európai utazások wmmss world trayel Idegen pénzek beváltása O Ajándékcsomag küldés Hivatalos fordítások Közjegvzőség vízum okmányok beszerzése stb Beszélünk magyarul németül és valamennyi szláv nyelven! World Travcl Service Limited 258 COLLEGE ST (Spadina Ave sarok) TORONTO ONT — TELEFON: 922-416- 1 rapüpgfo v oVILLAGE RESTAURANT "'"ö)1"! tuiujjai eieiKuionieRcssegeK Magyaros díszítésű vendéglőnkben Nyitva reggel Vasárnap déltől 10-tö- lesie este 1030 lg 8-i- g Takács család vezetésével 10G QueenStE'church-né- l 364-880- 3 HALLGASSA! AZ ÉSZAK-OHIO- I MAGYAROK LEGKEDVELTEBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT: Észak-Ohi- o Magyar Hangját MELYET MINDEN ESTE i8 ÖRAKOR CLEVELANDBÓL SUGÁRZUNK A VVZAK— FM RADIÖ 931 MC-A- N Minden este jelentkezünk Magyar Szívek muzsikájá-val és a magyar szeUemerkölcsi értékek őszinte tol-mácsolásával Észak-Ohi- o Magyar Hangja hirdetői névsorából: Commerce Törd 4651 Norlhficld Road Advented TV 11801 Buckeye Road West Side Federal Savings and Loan Ass McGilly Florist 17525 Lorain Ave Salamander Shoes West 26 Lorain Ave Fiddlers In 10393 Pleasent Valley Road Lovaszy— Dohár Met West Side Markét F— 1 F—2 Floridas General Development Corp 5514 Pearl Road West 25th Turnishing 2104 W 25th Street Groger Travcl Bureau 152 Old Arcade Ford Dealers Lincolna Savings and Loan Ass Taylor Sliop 2167 Lee Road Hansa Import West 28 and Lorain Ave Sca World Aurora Ohio Waldos Nursery 23406 Lorain Road Farkas Meat West Side Markét C—1 C—2 Gulyás Restaurant 5115 Lorain Ave Olympia Import 12414 Buckeye Road Tastc Of Hungary 29691 Lorain Road Kalo Florist 420 N Ridge Rd Lorain Ohio Hab Bakcry West 19th Street Nrdas Business Service 1425 Grace Ave Mcditeranian Imports West Side Markét Balaton Villa Point Chautagua N Y Balassa Travcl 10128 Lorain Ave Balaton Restaurant 12523 Buckeye Road Bodnár Funeral Home 3920 Lorain Ave Kálmán Beauty Sálon 12506 Buckeye Road Magyar Áruház 11802 Buckeye Road Alhens Pastry Shop i 2545 Lorain Ave Fortune Bevcrige Storc 3498 W 105 Street Kossuth Book Shop 14025 Lakota Ave Munkatársak: Kossányi Mária Kossányi Miklós Nt Dömötör Ti-bor Fáy Ferenc Kossányi József Ft Kővári Ká-roly dr Nádas János Nehéz Ferenc Márfy Lóránt Prof Oszlányi Róbert Szeleczky Zita Vass Albert Covers Daily The Largest Hungárián Populated Areas of The Free World — Every Evening at 7:30 p m on WZAK— FM 931 Mc s ttr&r-rr-i?Qi-'rr'yrsr'i- - s=XVJtr'r'i' - -- 1 _-- v wisrv"} tv V---'- V-a V~ %v-i- " ►- - wvwvwv |
Tags
Comments
Post a Comment for 000472