Magyar Elet, January 10, 1976

              Nem sokaság
hanem Lelek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Voi 29 No 2 XXIX évfolyam 2 szám
Az orosz ® Az 1975
A belgiumi La Laviére városában Újév éjjelen 15 fiatalkorú személy szén-né
égett egy discotheque zenés mulatóhelyen a tűzbiztonsági ellenintézkedé-sc- k
elhanyagolása 'miatt a tulajdonos ellen vádat emeltek — 105 (mérföldes se-bességű
szélvihar ostorozta végig partvidékét számos
halálesetet jelentettek: egyedül Angliában 18 személy halt 'meg k félelmetes
erejű orkánnak összesen 25 halálos áldozata 'volt '— Tel-Avi- v legnagyobb
tüzének eloltásán 28 óráig dolgozott ta tűzoltóság a rendőrség gyújtogatásra
gyanakszik — Egy baloldali francia újság ugyancsak Ibejelentette hogy {cöz-zétes- zi
a Franciaországban „állítólagosán beépült hatvan iCIA Ügynök" név-sorát
— Libanonban 'fokozatosan 'állambiztonsági rendőrség Iveszi át a rend
irányítását — Az iOPEC i(Organization of Petroleum Exporting Countries) íl
olajminiszterének elrablói a Reuter jelentése szerint jelenleg Líbiábar tartóz-kodnak:
Algéria nyugat-németorszá- gi nagykövete cáfolta a hírt miszerint Al-géria
amnesztiát nyújtott volna a ihat terroristának — Steven [Ford Vierald
Ford 19 éves fia ikimaradt az Utah lállami egyetemről és IKaliforniában 'keres
munkát — Az TJSA leállította két (BOEING 737 mintájú 'repülőgép leszállítá-sát
az angolai marxista kormány számára ímert „félős
alkalmaznák a gépeket" — Az USA hivatalosan cáfolja (miszerint 300 'amerikai
zsoldos érkezett volna az angolai harctérre — Portugáliában három tüntetőt
lelőttek ia 'rendfenntartó egységek A tüntetők 100 baloldali tiszt (kiszabadítását
követelték
B A SÚLYOS
VESZTESÉGEK
ELLENÉRE
— OFFENZÍVA
Kuba fővárosában Ha-vannában
egyre növekvő
elégedetlenség nyilvánul
meg magas katonai és párt-körökbe- n
a Castro-rczsi- m
nyílt angolai katonai inter-venciójával
szemben
Kiderült hogy Kuba
csak „hosszú vonakodás és
erőteljes szovjet nyomás"
után kczdtcTrieg csapatai
behajózását- - A kubai fővá-ros
népe megdöbbenve
szemlélte a repülőtéren a
számos halottal sebesülttel
visszaérő „ILJUSIN 18" és
„BRISTOL" szállítógépe-ket
A súlyos veszteségek nyo-mán
a 'morál süllyedőben
van mind Havanná-ban
mind az angolai
fronton lézert az oro-szok
„villámháborúra"
szánták lel magukat:
óriási erőfeszítéseket tesz
nek hogy a több mint tíz-ezer
főre tehető kubai had-sereget
szovjet légitámoga-tással
annyira ütőképessé
tegyék hogy az északról és
délről támadó 'kommunista-ellenes
csapatok egységeit
megfutamodásra késztes-sék
Az ultraliberális ameri-kai
ellenzék a Watergate-ügyhü- z
hasonló hírlapi ki-pécez- csi
kampányt iparko-dik
-- indítani -- hogy 'az-ang- ő'
lai'Gmcrikai segély ügyet
hitelképtelenné tegye
Worster Dél-Afrik- a mi-niszterelnöke
kétségbeesett
hangú rádióbeszédet inté
zett a Nyugat vezető körei-hez
körvonalazva hogy
ha nem isikerül á szov-jet—
kubai intervenció
lendületét megáll tani
megkezdődik Afrika
kommunizálása
A Szovjetunió végre hi-vatalosan
beismerte hoiy
a marxista színezetű geril
lákat támogatja s csak az-esetb- en
hajlandó kivonulni
ha — szerinte — minden
nyugati „reakciós zsoldost"
is evakuálnak
KISSINGER KIÁLL
ANGOLA MELLETT
Henry Kissinger egy saj-tókon
feronoia keretében
kijelentette hogy a Ford-kormány
„nem képez ki
katonai célokra zsoldoso-kat
akiket Angolában vet--nénc- k
be a szovjet —'kubai
expedíciós hadsereg ellen"
azonban hozzátette hogy
„nagyszabású erőfeszítést"
kell tenni politikai és kato-nai
vonalon a két
hadsereg be-folyárán-ak
ellensúlyozásá-ra
Kissinger rendkívül saj-nálatosnak
ítélte az USA
szenátus legújabb döntését
i miszerint
n Felsőház megtiltja a
további (amerikai CIA
(Central In'telligence
Agency) ihadlszállítmá- -
ILLYÉS GYULA:
A hazai Tiszatájban jelent meg az alábbi cikk a fenti cím alatt
amely a „Árion" c folyóirat körkérdésére ad választ: Van-- e külön-álló
kelet-európ- ai szellemi tartomány?" — Ebből az írásból idé-zünk
most részleteket:
— Nincs ennél la kelet-európa- i ennél a Balti-kum-Adriatiku- m-i
földrajzi térnél: a közös mese-- és népdalmotívu-mok
épp úgy öszeabroncsolják akár az államiságnak a líriai költé-szetnek
vagy az ekehasználatnak hasonló alakulása Nincs terület
ahol az cgvmásra utalt elemek a közös üstben feloldhatatlanabbul
fortyogtak' ahol a tarkaságból nehezebben alakült harmónia az ér-des
különbözőségből jó anyagú különfelcség Az érintkezés eredmé-nye
kevés Annál több a tanulsága
— Nyolc— tíz anyanyelven legalább húsz-huszon- öt dialektusban
lehetne erről a tárgyról ugyanaít a vezércikket ma is közzétenni
körmondatok évtizedes hovatovább évszázados kész elemeivel Hogy
mennyi katasztrófát okozott a népek kínálkozó
elmaradása Hogy milyen sürgető a megvalósítása Hogy mennyi a
lehetőség s főleg a remény de tán már az eredmény is
— Hadd ne menjek be a szavak utcájába A remények a lehetősé-gek
az ábrándok a délibábok helyett hadd nézzem mi is áll itt a
alóság talaján Még a tervrajzok helyén is
— Egy nemzedék tapasztalatát mondhatom Nem is egyét ket-tőét
— Nem feledve hogy mindenféle irodalmi és művészi kapcsolat
a mindenkori teljes szellemi élet függvénye a szellemi élet pedig to-vábbi
valóságos adottságok — történelmiek és jelenkoriak — alakít-ják
a feltett kérdésre az én rövid összefoglalóm az eddigiekről
nem kedvező
— Á mentség? Mint a többi itteni nép ilyennek mi magyarok
is bőviben vagyunV
— Mi a legjellemzőbb erre a területre? Hogy bármily egységes
volt' mindig szétszaggatott is volt: mindig külső erők ostromolták
és nemzetei főleg az újkorban csak egy-eg- y históriai pillanatra vol-tak
függetlenek
— Ha a s a népek bör-töne
volt a lázongó rabok sokfele hangja közt a magyar szellemi
élet a börtön lebontása tervéhez kezdettől fogva — s ez ma is fő
mcntícgünk — új közös épület megalkotását ajánlotta Kossuth elég
"messze ható szavával is: egy dunai konföderációt Ezen nemcsak a
vezetői munkálkodtak a legnasryobb költő a
legnagyobb két zenész-is-' A pillanat elérkeztekor a börtön összedől-tekor'- a
politika —'sajnos — nem közösét épített A régi kövek az új
konstrukcióban' is régiek maradtak A magyar nép milliós tömegei
ráadásul még az anyanyelvi egységből is letörettek S az egy nagy
börtön helyett a magyar népet több kicsi gyötörte
— A két háború közt fellepett magyar-- írónemzedék már Ady
Bartók és Kodály szellemében tette fő azt az örök
HUNGÁRIÁN LIFE
1576 január 1 szombat
iMtutmtv''i'niv-iuuMt'tuttti'-vvui-vvvv'-'vviiwwnvA- ii
Castro tízezer főnyi angolai seregét támadásra hajszolja Moszkva
hadiflotta tűzereje Szentév példátlan diadala
Északnyugat-Európ- a
lhogyvcsapatszállításra
„újra-gi'armatosító- "
egybekívánkozóbb
együttműködésének
lelki-ismerct-gvötrő- en
Habsburg-birodalo- m veleKözép-Európ- a
társadalom-tudomán- y
programpontjává
nyokat a kommunista-ellenes
csapatok meg- - '
segítésére
A külügyminiszter sze-rint
„a szenátus jelentékte-len
összegek letiltásával
aláaknázza a nemzetközi
rend helyreállításának esé-lyét
Angolában"
— „Ezúttal nem billiók-kal
és nem nagyarányú
amerikai részvétellel szá-molunk
hanem kisösszegü
segélyekkel" — mondotta
„A kérdés ezúttal nem az
hogy Angola sorsa életkérd-és-
e az USA számára ha-nem
az
vajon fa Szovjetunió
egy Kuüai expedíciós
hadsereggel karöltve
rákényszerítheti-e- ' 6a-j- át
politikai rendsze-rét
Angola i lakosságá-nak
kétharmad részé-re?"
— Mivel Amerikának
nincs szándékában USA-ba-r- át
vagy Nyugat-bará- t kor-mány
felállítása számos
afrikai állam pozitíven érté-keli
erőfeszítéseinket mi-vel
két nem afrikai állam
fegyveres l intervencióját
óhajtjuk megállítani „ "
Végül Kissinger élesen
szembeszállt azzal az elmé-lettel
inely az angolai
helyzetet a vietnami hábo-rú
kezdeti időszakával ha-sonlítja
össze
B AZ 1975 SZENTÉV
PÉLDÁTLAN
" DIADALA
1300 volt az első év ame
lyet VIII Bonifácius pápa
szentté nyilvánított Azóta
a Pontifex Maximus min
den 25-i- k evet szentté prok-lamál
1950-be- n kél és félmillió
hívő zarándokolt Rómába
A negyedszázaddal később
kezdődött 1975-ö- s Szentév
— a számos polgárháborús
esemény terrorcselekmé-nyek
továbbá a kommunis-ta
párt olaszországi előre-törése
ellenére — példátla-nul
álló diadala volt az
egyetemes katolikus világ-na- k
mert
1975 Ifolyamán nyolc
: millió 400000 hívő Ka-- 1
rándokolt Rómába
íj ami az 1950 statiszti-- '
kának több mint a há-romszorosa!
A 78 éves VI Pál Pápa
őszentsége „az egész vilá-got
beragyogó Hámpásnak"
nevezte a karácsonyi éjféli
misén az 1975 Szentévet a
Szent Péter bazilika szent
bronzkapujának ünnepé
lyes lepecsételése előtt
TERRORISTA
BOMBÁK BELFAST
BELVÁROSÁBAN
Három bomba robbant
Belfast központjában nagy
tüzeket és zűrzavart okoz-va
Észak-Írorszá- g fővárosá-nak
üzleti negyedében
A rendőrség szerint a ter-rorbombázás
több mint
húszmillió dollár kárt oko-zott
brit kormány új politi-kai
taktikát iparkodik ki
dolgozni Eszak-Irorszá- g
ban ahol egyedül 1975 so-rán
245 élet esett áldozatul
a terrornak
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
séget melyet a Habsburgok ellenzékeként legjobban Teleki László
fogalmazott meg: „Szemünket ne Londonra és Párizsra szögezzük ha-nem
Prágára Belgrádra Bukarestre ne a távolba tekingessünk ha-nem
egymásra"
— Nem először írom le c fájdalmas élményt Nem kaptunk vi-szon- zó
pillantást Nálunk folyóiratok mozgalmak alakultak nem kis
részben azért hogy a testvéri kéznyújtást kifejezzék Ezúttal mi ma-gyarok
vbltunk a rosszabb helyzetben alul Lehetett tehát úgy is
látni: a kéz felfelé nyúl Vártuk hogy odaát jelenik meg egy Ady
egy Bartók Illetve ha már megvan lesz ide is szava
— Azt ígértem: valóság talaján maradok s most azt kérdem:
nem volt-- e délibábos ábránd ez a remény is?
— A századforduló nagy hiedelme hogy a nemzeti ellentéteket a
szocializmus nemzetközisége oldja fel — kívánalom maradt A nem-zeti
türelmetlenség az anyanyelvi türelmetlenség formáiba burkoló-zott
Nem egy olyan országban is amely gazdasági berendezkedésé-ben
többé-kevésb- é a szocializmus felé tett utat
— A sajátos közép-európ- ai szellemi élet kialakulásának útja a
bensőbb szellemi érintkezés lett volna A találkozások jó része merő-ben
hivatalos volt a politika kívánalma szerint Nem ajánlok ösz-szeveté- st
a kölcsönös irodalmi beszámolók és átültetések arányáról
Szomszédaink szellemi termékeit nemcsak mi magyarországi magya-rok
kommentáljuk és közvetítjük Határon túli milliós magyar tö
megok folyóiratai heti- - és napilapjai bőségtcn nyújtják számunkra
is a fordítást és beszámolót Mivel ennek kölcsönössége nincs meg
szomszédainkról többet tudunk mint ők rólunk ám az érintkezést
ez sem a kívánt módon szolgálja így a múlt méltó bevallása is elma-rad
ehelyett folyik a hagyományos legendaverseny hogy ki hol m-ikor
volt előbb: ki elsőbb tehát a jog de így a — szellem terén A
kölcsönös vallomásnak a testvéri szóértésnek olyan — boldogtalan
korban is — boldog ideje amilyen például a Zrínyieké volt nem foly-tatódott
A latin abroncsot is lepattantották a nemzeti nyelvek Iz-land
irodalmáról többet tudunk mint Albániáéról az írekről többet
mint a bolgárokról vagy a lettekről Több grúz több' katalán költő
vcl kezeltem mint osztrákkal vagy szlovákkal
— Ilyen ködgomolygásban aki tájékozódni akart természetsze-rűen
a magasabb fényforrásokat kereste Onnan várunk feleletet
Közös dolgainkra is
— Eza magyar nemzedék tehát amelynek nevében szólni nénv
il'ctckességet éreztem magamban sorozatos kudarc emlékével' vo
nul le a pályáról Villantsuk m'cg a szabványos reményt hogy az utá
nunk jelentkezőknek több szerencséjük lehet tehát ne adják fel r
küzdelmet? A remény az hogy-a- z emberiség általában észre tér: kü
lönbözöségciből nem ellentét' lesz hanem hasznos kiegészülés: üd
vös béke tehát Hogy ebben nekünk is részünk lesz Hogy ezútta"
nem ártalmas hanem jóakaratú külső erők terelnek bennünket
W __ __™
íssMoífJsíMíl S3m'míj wsLizi lilllILc Wsm
tőS5gSs2SP3'2£'jr XtSScJí
Debrecen A Kossuth Tudományegyetem
" 1
I Iniepeadrvi
Cajudiaa Vi kly
Ara: cent
s £8 " IS i —
jáf"f iim ' ÍJ -- iifc -- TV'!' ' hkiii #?2H8K9SÍI'
Lajos
azudozás világrekordja
Múlt számunkban beszámoltunk a nyugatnémet „Frankfurter Allge-mcin- e
Zeitung" jelentéséről hogy a romániai magyar és német kisebb-ségek'
vezetői memorandumban tiltakoztak a román államelnöknél nem-zeti
és emberi jogaik megsértése ellen
Ceausescu román államfő a magyar és német kisebbségek parlamen-ti
képviselői előtt válaszolt a memorandumra — amelyben felállította a
hazudozás világrekordját amikor — többek között — ezeket mondta: „Ro-mániában
minden állampolgár nemzetiségi származásra való tekintet nél-kül
azonos jogállással vehet részt az ország építésében"
Csak egy pár adatot -- sorolunk fel „úgy kapásból" amelyek en-nek
a hazugságnak a „mélységeit" bizonyítják:
nincsenek magyar szakiskolák Romániában amikor ezeknek
elvégzése ad a legnagyobb lehetőséget az elhelyezkedésre? A román szak-iskolákba
vesznek fel csak nyelvvizsgával magyar tanulókat ahol a
jelentkezők 90 százalékát elbuktatják? Miért szűntettek meg Ceausescu
uralomra julá:a óta több mint 480 magyar elemi iskolát és 36 középisko-lát?
Mici't maradt csak 12 magyar középiskola Erdélyben míg a tübbi
csak mint „magyar tagozat" létezhetik a román iskolában román igazgató-val
az élén? Miért szüntették meg a kolozsvári és marosvásárhelyi ma-gvar
Bolyai-Egyetem- et és olvasztották be a román -- Babes_ Egyetembe? „ Miért" szűnt meg az önálló magyar marosvásárhelyi Székely "Színház Szí-nészet!
Főiskola Népi Együttes és lett a Román Színház a Román Színé-szet- i
Főiskola és Román Népi Együttes tagozata? Az egyetemeken miért
van numcrus clausus" amely szerint csak 85 százalék magyar diákot
vesznek fel mivel ennyi a magyarság százaléka — szerintük — országos
viszonylatban? A kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemre is csak 85 sza-zaiékot
vesznek fel ahol a magyarság létszáma 70 —90 százalékos A bu-karesti
ja'si stb egyetemeken viszont az 1 százalékot sem éri cl a magyar
diákok száma Miért helyezik cl a végzett magyar egyetemisták 90 szá-zalékát
csak román-lakt- a területekre? S viszont miért helyeznek magyar-lakta
területekre 90 százalékban csak románokat?
Még sorolhatnánk a panaszokat de elég hacsak az alábbi égbekiáltó
igazságtalanságokat említem:
— Az egyházi és magánkézben lévő levéltárak anyakönyvek elkobzása
állami kezelésbe
— A magyar birtokban lévő műalkotások elkobzása
— A román nyelv kizáró'agos használata a közigazgatásban és bíró-ságokon
— még a 80 — 90 százalékban magyarlakta Székelyföldön is
— A Magyar Autonóm Tartomány megszűntetése
— Egyetlen magyar politikai vagy társadalmi szervezet sincs amely
a magyar nemzetiség jogait védené érdekeit képviselné Eddig az egyhá-zak
voltak a magyarság végvárai ma már se társadalmi se iskolaügyi kér-désekben
beleszólásuk nincs hiszen a felekezeti iskolákat mind államosí-tották
felekezeti egyesületek nincsenek
Mindezeket a sérelmeket megkülönböztetéseket a magyar és német
kisebbségi vezetők memoranduma így foglalta össze 6 pontban:
1 Anyanyelvi és iskolai szabadság
2 Közoktatási autonómia
3 Politikai kulturális és tudományos egyenjogúság
4 Szabad irodalom sajtó
5 Szabad-'nemzetkö- zi kapcsolatok Erdély küldöttsége UNOban
6 Nemzetiségek Szövetsége mint alkotmányos 'képviselet cs annak
szabad megválasztása
A Frankfurter Allgemcinc
Zeitung 1975 november 11
száma hírt adott az erdélyi
magyarok és németek kép-viselőinek
a Román Szo-cialista
Köztársaság kor-mányához
intézett felhívá-sáról
amely az anyanyelv
szabad használatának kul-turális
autonómiájának
biztosítását az elnyomás
és megkülönböztetés meg-szűntetését
alkotmányosan
elismert szabadon válasz-tott
érdekképviseleti szerv
megteremtését és egy az
Egyesült Nemzetek kere-tén
belül működő Romá-nia
kisebbségeinek emberi
és 'nemzeti jogait védcl
mező külön bizottság felál-lítását
követelte
Az Észak-amerika- i -- Magyar
Szervezetek Közös
Külügyi Bizottsága megálla--íítj- a
hogy a Romániában
élő magyarság kulturális
nemzeti és emberi jogai-na- k
s biztosítását felsősor-ban
a Román Szocialista
Köztársaság kötelessége
NYILATKOZAT
amelyet az Európai Bizton-sági
és Együttműködési Ér-tekezlet
Záróokmányának
aláírásával önként vállalt
magára
Az Észak-anerik- ai Ma-gyar
Szervezetek Közös
Külügyi Bizottsága köteles-ségének
é!~zi hogy az erdé-l- i
magyarság kezdeménye-zését
minden rendelkezésre
álló eszközzel az erdélyi
magyarság nyugaton mű-ködő
érdekképviseleti szer-veivel
legszorosabban
együttműködve ismertesse
és támogassa
Az Észak-amerik- ai Ma-gyar
Szervezetek Közös
Külügyi Bizottsága reméli
hogy egyetemes érdekcink
képviseletében a magyar-ság
nyolcadik törzse"
együttesen tud cs fog eljár-ni
Az Észak-amerik- ai Ma-gyar
Szervezetek és Egyle-tek
Közös Külügyi Bizott-sága
leszögezi hogy az er-délyi
magyarság jogos bá-tor
bölcs és időszerű köve
I
Lírgot
1
intheHungarinnUnginge
30
jrfí- -
tényt
Miért
miért
vétele
'az
teléscinek támogatása nem-csak
a Magyarországon kí-vül
élő „nyolcadik törzs"
kötelessége Erdély ma-gyarjainak
követelése egye-temes
magyar követelés
Ezért az Északamerikai
Magyar Szervezetek Kö-zös
Külügyi Bizottsága fel-szólítja
a Magyar Népköz-társaság
kormányszerveit
diplomáciai testületét vala-mint
a Magyarországon mű-ködő
kultúrintézményeket
politikai és társadalmi
szervezeteket és ezek veze-tőit
az1 erdélyi magyarság
elnyomás és románosílás
clIcn-fóTytalo- lt küzdelmé-nek
világfórumwkon való
nyilvános és ezért hatha-tós
ismertetésére függet-len
őszinte és magyarérde-k- ü
támogatására
Az Észak-amerik- ai Magyar
Szervezetek ffözös Külügyi
Bizottsága
Pásztor László
elnök
Gereben István
ügyvezető titkár