Magyar Elet, September 21, 1974

              1974 szeptember 21
KÖLCSÖNHATÁSOK AZ AMERIKAI
ÉS MAGYAR MŰVÉSZETBEN
A világ meg mindig keveset tud Rólunk Sok a pó
tolnivaló Magvar adottság a befogadó ország tanulmá- - tudatra ébredő népétol Magyarország azonban szorosan A SZOBRÁSZAT ALAKULÁSA
nvozása történelmének ismerete mikor mi mutatunk
rá összefüggései re amiről pl a amerikainak fogalma
sincs
Ezúttal DR BIRü BCLA professzor beoi könvvtár-szobaiaba- n neuk számtalan eredmenvet sokoldalú
munf as'-aa'ui-k Olailesiinenvein aquarelljein kíul
cztrszam ('un ''du: V uisjgcikki i 'ruvészettörténel- -
rni k'in'n jn -- i ani'ol L nenui méhen tartolt
elojdtian k ' ui ti "' ' in l
L'Mk — "" ' 'i- - ji golnv Jvu — konvve jelleg-- '
i'LMn heagpi ''" nuiki
A L S v ' kuiiWtiLn mKN ni loitenik említési
magvai nuvtszLkol
A hantid I ROLSSE ENCYCLOPEDIA Modern i
Art cei oldalas illusztrált kötetében egész sorát találjuk
magvar művészek ismertetésében ideát semmi mom
nipiaink kivételével
Biio BlIj heigpotlu munlaiaban — képben szó- -
égben
sorun1
- t a toi t kes 1 1 1 1 ! r 1 minlitm AO nríifoi í
Biro I3d- -taináíit aműevVénszetet a világban ionvos vagvokl is
Ha mar Kalitoinij tilap B -- sh_'i lohtalja egvedűl-áll- o
munkás' ií:jt a loirasnal a'Mink Kötelességet ér-zünk
Amuiknal vjnbn i ha megbecsülés jeleként
megérnie!-- zunk nt'-'- o alkotokiol is párhuzamban
multunkkal — kknuiikl-t- l
a ptukit leszuit tapasztalatokat szak-ismereteket
íg jutunk első kérdésig:
KÖZÖS UTAK: AMIRŐL EDDIG NEM BESZÉLTÜNK
GYIMESY: Szokatlan keides Lehete- - cgváltalaban
párhuzamtól kozós utiol vagv kölcsönhatásról beszél-ni
az ameiikai és a tőle oh messze levő magvar művé-szet
vonalán? Mi eiie a válaszod?
leneii kaslélvoknak
oh
két államban hasonlóságok azonossá-gok
hosszu soiat imitáljak pedig megmutatkozik a
két művészen leiiotleseben is
közös sois században megmutatkozik
Amerikában angol
velkezménvtkent a szelLmi eletei
Amerikában London nálunk petli
J-AigJ-HJ-Lg-
awwM-I
a olt az elnvomó hata-lom
minden elfojtott Ezért ma-radt
el a Amerika mögött
MAGYAR „FEHÉR HAZ"-Rö- L
talán az
kimutatni Érdekes hogy mi-kor
fheodor Roosevelt járt Ö használta elő-ször
a „FEHÉR HÁZ" (White House) színe
alapján (Sokan külföldön a
palotájával mely szintén fehér)
Konvv es grafikai kiállításunk alkalmával figvel-tűn- k
DR ACSAY LÁSZLÖ építész egvik idevonatko-zó
méhnek rajzát is
izölte hogy a Fehér Ház
(Boideauv közelében) 1811-be- n épített kaséllyal azonos
Thomas Jefferson elnök aki az építészet szerelmese
volt maga mérnök nemi eszközölt rész- -
ilt-li'ihi'- n ni'liln nzt miilnlin hnav 37 riii-inn- í
az Egvesult Államokban es Magvaror- -
az
Jtgeuk
az
GYIMESY: A
zági is kihatottak Lehet-- e szó azonos
vonalról?
BÍRÓ- - A azonos A 18 század második felé-nt
angol és francia késobarokk építészete hatott itt is
ott is A USA déli államaiban sorra épültek a francia
louii palotákat mintául vcvö díszes kastélyok a keleti
part városaiban kialakult egy érdekes és
vonzó polgári építészet mint remekül
1 estauráit városképe mutatja
A MAGYAR ÉPÍTÉSZET INDULÁSA
Hazánkban Amerikától ugvanígy fejlő-dül
a kor építészete barokk
kastélv okát építenek édcstestv éréit loui--
BIRÓ: Ez a művészettől piobléma eddig meg 1 sunai A polgári építészet azonban nem
nem merült bár a múltbeli politikai társadalmi cs termelhetett ki nálunk sajátos magvar stílust mert vá-kulturá- lis
adottságok egvmasiol messze lekvo'iosi vegves
a szembetűnő sot
Ez
nemzet
A mai a 18
A
fel
kö- -
azt
stílusukban
fel
volt
Ameiika és
sokkal 19 század első felében A „Young
Republic" időszaka egybeesik a mi klasszicizáló építé- -
nálunk meg w!idk elnvomás nehe- - szelünk időszakával Thomas Jefferson és Benjámin 11
zedett a gvarmaii sóiban sínvlotlo oisajia Ennek kö- - latrobe tervrajzai bizonvára eljutottak Bécsbe is ahol
ig művészetet is a mi Pollák Mihályunk és Hild Józsefünk végezte épí-Bec- s
iranvitotia A tészeli Latrobe hatása világosan megmu- -
művéseti oktatás miémenvei mindkét 01 szagban isme- - latkozik Hild fomuvén: az egri föszékeseiyház
voltak A lejlodni knano liatal művész magára- - cizáló formáin és tagolásán
hagvotlsagaban elkallódott az ismeietlensegben ha nem j Még inkább fokozódott Amerika hatása a század
volt pene a diaga hajoútia Hulláson New Yorkból xec leié az korának Csak
Londonba vagv boisos menetdiiu Magvai- - gv ötletszerű példa: a City Hall
Betsbe művészeti af atlemiái'a inaissance formái budapesti Operával Ybl Miklós re- -
A kolonialis Amerika konnvebben tehette meg út- - mekmuvévcl mutatnak Ma
ját a szabadság lele mint a kis Magvaroi szag Angliát már világszerte elmosódtak a határok az építészet nem-a- z
01 egv ocean választotta el Amerika ön- - zctköivé vált
mi Biiim Hii"iia 'i'i':1 inra! ni 1 j ipi mn nr "vi " 11 1 wiirann unni ' r ím rT!n 1 1 1 ti::i i ''ii' 1 1 min 1 i:inn 'iin: ii'ti [i:iii:inini iiitiii n itih 1111 iiiii 1 irm 1 iiihiiiniTüiiiniii 1 1 1 :miiiiuu:uiiiiunini unni :bi:j:i nnniinnii 11 ttiiiu
fociznak: 3:1 (IN)
p 'WMUI1ir!W"IHVlM!UM
F©nf©iia
a
AJ
3
k n
meg
uommei
R tr gyarapocao
3TSTo&
) h
saját magának
vagy ajándékképpen
$1000 címletekben kapható —
megkötöttség nélkül
limffnS'-n- — "---
" r-MJ-m
Habsburg-Birodalmo- n belül s
szabadságmozgalmat
Magvarország fejlődésben
TANULMÁNY
párhuzamot legnehezebb
építészetben megemlíteni
Budapesten
elnevezést
— össztévesztik CAPITO-LIL- 1
tanulmanvara összehasonlító
Megállapítható Rastagnac-ba- n
—
is változtatást
Vintácnl
ervenvesultek
építészetünkre
lejlodesi
vonal
k
ugvanakkor
Williamsburg
függetlenül
t Mágnásaink palotaszerü
a
a polgárságunk nagyobbrésze nemzetiségű
Magvarország építészetének hasonlósága
szembetűnőbb a
a
tanulmánvait
klasszi-retlene- k
v eklekticizmus építészetében
postakocsira phidadelphiai neo-rc-oiszágb- ól
a a
szcmbetünö hasonlóságot
„anvaorszag"
"1 in i m n w in m rí
Diplomaták Nyugat-Németorszá- g —Franciaország
0
maximum
MAGYAR £ L E T 9 oldal
MAGYAR MŰVÉSZEK ORSZÁGÚTJÁN
ankhetét
HÍREK
UJ TŰZFÉSZEK
A KÖZÉP-KELETEN- ?
Az utóbbi időkben egyre
több jelentés érkezik Pa-kisztán
egyik határtartomá-nyából
Beludzsisztán-bó- l
Ezt a tartományt a pathá-no- k
lakjak viszont Afga-nisztán
szomszédos lakos-sága
is pathán Ezért Afga-nisztán
most területi igé-nvekkel
lépett fel Pakisztán
ellen A Szovjetunió és In-dia
is támogatja az afgán
követeléseket Az elmúlt
hónapok során a Szov jet-unió
nagv mennyiségű
fegv vert szállított Afga-nisztán
lovarosába Kabul-ba
Viszont Pakisztánnak
Irán katonai segítséget
ígért ha ellenségei fel
akarnák darabolni Peking
sem titkolja hogv nem néz-né
tétlenül egv újabb tá-madást
Pakisztán ellen
A KÜLÖNBSÉG
A Washington Post mun
katársai nemrég sztrájkba
léptek és a moszkvai tudó
sito sem dolgozott Az
orosz kollegák megkérdez-ték:
miért sztrájkol? —
„Azért mert 400 dollár he- -
Ivctt 500 dolláros fizetést
akarok" „Egy hónapban?"
— kérdezték az oroszok
„Nem egy heten" — hang-zott
a válasz A szovjet kol-legák
sehogysem akarták
megérteni mert ók egv hó-napra
kapnak 320 dollárt
„REQUIEM
BELLEVILLE-ÉRT- "
Párizsnak ismét egy ősi
városnegvedét áldozták fel
a „haladásnak" Bellevillc
ősi kerületének középkori
házait lerombolták hngy
helyébe modern felhökrr--
colókat húzzanak fel Bete
metik azt a kutat ahol
najaan ív Henrik itatta
meg lovát lebontják azt a
házat amelvben Rousseau
élt
GYIMESY: És mi a helvzet a szobrászatban?
BIRö: A képzőművészetnek ez az ága mindkét
nemzetben lassabban alakult ki ami érhető is mert az
építészet alapvetően gyakorlati ígenveket elégített ki
a szobrászat pedig úgv szólván semmi kapcsolatban nem
volt a korai idők igénveivel Az indiánokkal harcoló pio-- 1 nirok ifjú köztársaság keménv eletu polgáiai 1 KIALAKULÁSBAN MAI MŰVÉSZET
nem tartottak igenvt szobrászati müvekre Templomi1
szobrászat sem létezhetett a puritán protestáns templo-mokban
A fafaragó szobrász legfeljebb linioormkit
vagv boltcegerul szolgáló indián törzsfőket faragott BIRO- - Erről lehetetlen atlogo kepét adni A Mnn™™ mkinhi „1 - 'uesct megtagadja a multat eheti a „át- -
A nvomaszto politikai és gazdasági helvzelben csak a 19
század húszas éveitől kezdve indult meg lassan es bá-tortalanul
a szobrászati élet De már az első magvar
szobrász Ferenczy István kijutott Romába es ott Thor-vvaldsenn- él
képezte magát művésszé a klasszicizmus je-gvéb-en
Ugvanott tanult a kor ket legnagvobb ameiikai
szobrásza Horatio Greenough és Hiram Povvers is
Bar nincs adat arra hogv Greenough és Ferenczv
szemelvesen is találkozott Romában későbbi eletsor- -
suk drámai hasonlóságot mutat Mind a ket sbrasz fel-tétlen
híve és követője volt a klasszicizmusnak Egvikuk
sem tudott annak kötöttségétől szabadulni akkor sem
amikor már uj áramlatok lettek úrrá a szobrászatban 1
Művészetük kiélte magát a közérdeklődés elfordult tő
lük s ketten elkeseredve clobb-utob- b maga
vettek búcsút a szobrászattól
A 19 század és a 20 század elején Ameriká-ban
es Magvarországban szinte cgyidoben léptek lel a
nagv szobrászok Augutus St — Gaudens
Dániel Chester French az USA monumentális szobrasza-tána- k
nagv mesterei Magvar kortársaik: Liptóújváii
Stróbl Alajos Zala György és Fadrusz János hazánkban
alkották máivánvbol és bronzból monumentális szo-borműveket
A kölcsönhatást kimutatni ma lehe-tetlen
de az bizonvos hogy ismerték egvmás alkotásait
'' ' 2fz taaM¥itnleáiiak'm -- s„ -_- _ ' '
w ' f A
' V&{lUiyM ~A
St
a'
?-- r
~~ ~k
y-
- rp % i'v
'Kfi
vH
Zala György emlékmű" Gyimesy Kásás
Ernő olajfestménye
A FESTÉSZET ROMA FELÉ FORDUL
GYIMESY: Az eddig elmondottak alapján kétségte
is
Miben mutatkozik ez meg?
BIRó: Az analógia itt szembeötlő A kolo-nialis
idők Amerikájában névtelen „limner"-e- k is-kolázatlan
vándoriestök elégítették ki a
portré-igénve- it pedig szintén névtelen vándor-piktorok
vagv jelentéktelen bécsi festők végezték
munkát
A 19 század első felében megváltozott a helvzet
itt is ott Megindult a művészek áramlása Itália felé
főleg Rómába Ott kerültek össze fiatal
festőink amerikai kollegáikkal s nem barátság
is kötődött Egvmás művészi munkáját minden-esetre
kölcsönösen figv elemmel kísérték és hatottak is
egv másra Olvkor magyar mester volt átadó és ameri-kai
az átvevő fél mint például id jMarkó Károly és Asher
Durand esetében a magvar mesternél tanult
sot Thomas Colé is ott fejlesztette tájképfestészetét
alkalmat nyújtott a barátkozásra a patinás Caffé Greco
nemzetközi múv és a minden tavasszal
Ceryaro-ünne- p is a művészvilág összetar-tozásának
ez a multbamerült gvonvörú mcgnvilatkozása
A század második felében Párizs lett világ művé-szeti
központja Itt is összejöttek magyar festőink
pályatársaikkal Kaciány Ödön kiadatlan
többször is említést tesz amerikai festó-barátjai-r- ol
es valószínű hogy amerikai festők
írásaiban is van nvoma magvar múvészkapcsolataik-na- k
MAGYAR FESTŐK KIHATÁSA AMERIKA FELÉ
Személv i kapcsolatra is utaló stilusanalógiákban
nincs hiány a 19 század első felétől máig Thomas Sully
női édes testvérei Barabás Miklós biedermeier-képmásainak
George Bingham méla hangulatú Mis
sissippi-part- i tájképeit ugyanaz az érzés sugallta mint
Mészöly Géza balatoni tájait Winslow Homer azt a stí-lust
amelyet Szinyei Merse Pál fia
tal korában abbahagyott John Singer Sargcnt pálya-futása
pontosan egvezik László Fülöpével Munkácsy
Mihály döntően hatott William Merrit Chase művészeté-re
Az amerikai festő „szalongenre"-képe- i pontosan kö-vetik
sőt utánozzák Munkácsy müveit
felfogásban technikában egyaránt
I
A 20 században még teljesebbé vált Párizs domináló
szerepe Atnenkai festők Párizsból hazájukba visszatér-ve
az 1910-e- s evek elején „The névvel egyesületet
alapítottak es harcosaivá lettek a Párizsból hozott új
Az o nvomukon haladva Párizsból haza-tért
magvai-- festőink is uj egvesületet alapítottak és az
amerikai egvesületnek meg a nevet is átvéve „Nvolcak"
névvel kezdtek el szereplésüket két muvészcgvesület
nehanv tagia szemelvesen is ismerte egymást sőt itt-o- tt
barátság is alakult kóztuk
vagv az A
GMMESY: Tudnál mondani a helvzet- -
m„ k'k tradíciókat
már
is
az
C
10I
mai
mai
1 értékeli" az esztétika logalmat nem ismeri el a komolv
művészeti tanulmanvok szükséges voltat Nincs célja
nincs vezeilo eszmeié nincs hite önmagában s ezzel
napjainkban mar a művészet télies tagadásáig
Ennek a művészetellenes iranvatnak sajnos Amerika
a gócpont ia Hogv hova vezet azt éppen úgv nem lat-u- k
es nem tudtuk mint ahogvan az egész
vajudasanak lovoje es kileilese is rejtve van eloltunk A
pesszimizmusia sajnos okunk
És mégis at vallom méh meggvozodéssel hogv a
muv eszet nem halt es nem hal meg annak ellenére sem
(l
hogv nemi egén egv nemetkói tai laton a egvik kiállí
tó a maga akombakom-muv- e fölé muvesezt halolt!"
felírást tette Hiszem hogv mind a amerikai mind a
mind a meghasonlott leiekkel magxar mus'c} rátalál a tisztult
végén
rokonszellemu
„Millenniumi
jobbmódúak
először
köztük
észtársasága
megrendezett
emlékezé-seiben
eddig
és emelkedett utjara
KAPUZÁRÁS ELŐTT
Búcsúzunk lekísér a kapuig Remélem találkozunk
Knliloiniaban ha sor keiül a Világszövetség tervezeti
kiállításai a Mi is készülünk Egvutt a lépcsőket
a Toiskolán ott felleié itt lefele lépegetünk valahol a
hetvenöt felé Még szerencse hogv a művészetben
nem bír teljes eivénnvel a „nvugdíjkorhatár" Csak az
ölelés melegebb ilvenkor Még — kis meghatódással —
megszólal:
Legutolsó leveled — miben látogatásod jelezted —
többsór el elolvastam Egv re fokozódó lehangoltság-ga- l
Mi lesz a Kúllóldi Magvar Művészek Egvesületé-ve- l
ha Te egv szer belefáradsz a hálátlan munkába?
Ki fogja az érdekeiket képviselni?
Talán a fiatalok között mégis fogsz tudni találni
akinek a tépett zászlót
A Juchgasse 5 kapujában elhalkulunk egv ölelésben
Valamiben — mi álmodozó magvarok — tóiheletleniil
hiszünk! GYIMESY ERNo napló
1046 szeptember 25: — SZENT GELLERT PÜSPÖK
halálának napja
B 1452 szeptember 21: — GIROLAMO SAVONAROLA
dominikánus szeizetes születésnapja
1815 szeptember 26: — A SZENTSZÖVETSÉG meg-kötésének
napja
B 1869 szeptember 25: — 1D JOIIANN STRAUSS bé-csi
zeneszerző halála
B 1945 szeptember 26: — BARTÚK Bl-I- A az új ma-gvar
zene egvik megteiemtojének halála
H 1949 szeptember 21: — NYUGAT-NliMETORSZA- G
szövetségi kozlái sasággá alakult
len hogy fennáll a kölcsönhatás a lestészet vonalán SAG kikiáltása
valóban
azaz
nálunk
ugvan-az- t
a
magvar
egyszer
Durand
Bő
a
ame-rikai
ismeret-len
portréi
fejlesztette tovább
hasonló tárgyú
színekben
Eighl"
művészetnek
valamit
eljutott
vilaghehzet
minden megvan
jártuk
valakit átadhatod
KASAS
vértanú
1949 szeptember 21: — A KÍNAI NÉPKÜZTARSA- -
--"V
MIÉRT SÜTNE OTTHON?
HÁZI FINOM
sütemények torták
esküvőkre bármievókra partykra
„ RDYAL PATISSERIE m & BMERY - TEL: 651-768- 9 732 ST CLAIR AVE W
Tulajdonosok: NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ
Ha minőseget igazi magyaros ízü hentesárut akarj
vásárolni keresse fel
Tüske Meaf & Delicatessen-- t
Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét
Parkolás az üzlet mögött
566 BLOOR ST W ® 533-345- 3
TEMETKEZÉSI VÁLLALAT
! CARDINAL AND SON
366 Bathurst St 9 868-144- 4
92 Annette St ® 762 8141
Ha gyász éri forduljon bizalommal hozzánk
Anyagiakkal ne löjyen gondja
Havi részletet is adunk!
A mi áraink mindenki anyagi erejét eléri!