Magyar Elet, January 05, 1980

              19ÍI0 január 5 [M
Talán a legtöbb fényképész nem is gondol arra
hogy szenvedélyének érdeklődésének e tárgya idén ju
bileumhoz érkezett hiszen 140 évvel ezelőtt 1839 au-gusztus
l!)-é- u ismertette a Francia Tudományos Aka-démia
ülésen DFJ Arago a neves fizikus és csilla-gász
az Akadémia titkára a fényképezés Daguerrc és
Niépce állal kidolgozott eljárását a képrögzítés kémi-ai
módját
Tulajdonképpen ez volt a fényképezés hivatalos el-ismerése
tudománnyá egyben művészetté avatása De
a fényképezés — mint kísérletező módszer — útja régeb-bi
időkre nyúlik vissza Már Johann Schulce egy né-met
tudós megtigyelte 1727-be- n hogy a klórezüst el-sötétedik
a fény hatása alatt Ő csak egyike volt a lel-kes
kísérletezőknek hiszen az ö idejében már évtize-dek
óla szórakoztak az un camera obseura" (sötét-kamra)
nevű optikai készülékkel ezzel a minden oldal-ról
zárt egyik falán apró nyilassal rendelkező doboz-kával
mely a nyilassal szemben lévő lejüvegfalra ve
títette a fénysugarakat Az eredeti kép fordítottja je-lent
meg a tej üvegen Az angolok közül — Schulze li-lán
— Thomas Wedgwood és Sir Humphry Dávid foly-tattak
sokatigérö kísérletezéseket ezüstnitráttal és e-züstklor-iddal
a 18 század végén de képrögzítésük nem
sikerult a kellő méitékben
Az első maradandó fenj képeket a „camera obseura"
Készülékkel Xidéphoic Niepee nyerte 1826-ba- n egy
aszfalt és levendulaolaj oldalával bevont fémlemezen
Ez az eljárás lelt aztán a hehográfia" alapjává mely
az első folomechanikus eljárás volt
Kevesen tudják hogy Magyarország azon országok
közé számított ahol az első sikeres kísérletezésekről
a világon az elsők között hallhatott hírt az olvasó A
szenzációs felfedezésről ugyanis Arago a Francia Aka-démia
titkára már 1839 január 7-é- n bejelentést tett és
ezt koetöen már 18'iíl lebruár 2-- án a Pesten megje-lenő
Hasnos Mulatságok" című hetilap (Kultsár Ist-ván
szerkesztésében 180G-tó- l megindult Hazai Tudósí-tások:"
c lap irodalmi melléklete) hírt adott róla! U-gyanab-ban
az évben a lap olvasói még kétízben olvas
hattak az ügyről: április 13-á- n a tervezett szabadalmaz-tatásról
adott hírt az újság szeptember 4-é- n pedig rész-letesen
és szakszeiiien ismertette az eljárást! Tehát eb-ben
az időben a (udom:in okért lelkesedő magyar ol-vasó
már olvashatta a hírt niiriil Európa közvéleménye
még csak nem is álmodhatott — a fényképezésről!
Érdekes hogy a fényképezéssel kapcsolatban Louis
Jacques Mancié Daguerrc nevét sokkal jobban ismeri a
világ mint Niépce-é- t Kétségtelen hogy jólképzett mű-szaki
ember volt — de elsősorban élelmes üzletember
Az igazi érdem Niépce nevéhez fűződik aki Daguerre
táisa volt Niépce volt a zseniális kutató —Daguerre
volt az eredmények ügyes reklámozója!
1839 első felében történt valami ami megint csak
magyar vonatkozású! Bár a Francia Akadémia pártfo-gásába
vette Daguerre és Niépce találmányát akkor
még Daguerre-é- k nem kapták meg az állami garanciát
Be akarták magukat valahogy biztosítani Szabadalmi
oltalmat keresve többek között kapcsolatba léptek az
osztrák császári udvarral is!: Bécs' párizsi követe ebben
az időben gióf Apponyi Antal volt! Közbenjárására a
bécsi udvar érdeklődni kezdett a Daguerre-fél- e eljárás
iránt! Nem sokkal később a feltalálók remek ajánlatot
Naphegyi Imre:
Delet harangoznak
Egy kutya sunyítva behúzott farokkal surran a
konyhába
— Ilé csiba az ördögök főzzenek szappant a hú-sodból
Teszed le!
A kuvasz vorítva rohan kifele a szájában ék'telen
nagy csont a hús cafatokban fityeg rajta
— Auiiiiu
A csont lepottyan mivel farát szörnyű ütés érte
mely a sodrófától származik és három lábon ugrik öle-ket
— Na te beste lelke! —hajlik termetes testével Bi-- ri
a préda után — csont kell? majd megkapod csak
előbb mi rágjuk le! S megelégedetten sirül vissza a
konyhába a megmentett zsákmánnyal
A gazda nagy ostorpattogtatások közt fordul be az
udvarra A hajtószáral a lőcsre akassza megabrakolja a
lovait és peckesen lépdelve egyenesen a konyhának tart
— 'Isten kész a harapnivaló? — lép be
Csak a nagy hang veri fel az álmos déli csendet
Burkus bűntudattal a szemében sajgó farát' nyalo-gatva
még mélyebbre húzódik a fészerbe
Ha nem is kutyanyelven folyik a társalgás de érti
hogy róla folyik a konyhából kiszűrődő szó
„Kend is kipusztíthatná már azt a dögöt! úgy
lop mint a tűz"
„Na lelkem azért a csontért?!" vág a szóáradat
elé a gazda
„Kendnek az csont hát a kiló hús aki rajta van?"
Hogy a nyavalya azt a kutyát!" A gazda fordul
az ajtón s egyenesen a lészernek tart
„Burkus! Burkus!"
A kutya úgy lapít hogy egy tűt hamarabb megta-lálna
a mérges ember mint öt
„A fene egyen meg hol vagy?"
Az eb ekkor farkát becsapva lábai közé örült vág-lába- n
iramodik el
Valami zizeg a levegőben
Hirtelen megtorpan s még keservesebben' üvöltmint
az előbb Kidülledt szemekkel bámul a történtek felett
A villa odaszegezte a földhöz a vér végig gurul
csapzott bundáján
Megpróbálkozik továbbmenni de a fájdalom nyu-galomra
inti
Antal gazda egy husánggal közeledik szeme a düh-lö- l
vérbenforog és a vinnyogó kutya fejére sújt
„Nesze te dög!"
Az állat egy nagyot sóhajtva ejti le a fejét s ahogy
a teste a villától megszabadul rángatózva oldalára for-dul
Haraszti Endre:
A kezdetei - és
kaptak a francia kormánytól így a bécsi szabadalmaz-tatás
elmaradt de Daguerre és a magyar gróf között
meleg barátság létesült A francia feltalálók hálásak
voltak Apponyinak aki egyébként a császár ériékes a-jánd- ékát
és kitüntetését is elhozta nekik
Daguerre 1830 nyarán egy sorozatban négy „dagu-erretipiá- l"
készített Mivel akkor még fennállt a Becs-esei
-- való megegyezés lehetősége ezek közül az egyiket
elküldte Ferdinánd császárnak a másikat Metternich-nek
egy harmadikat pedig Apponyi grófnak A ne-gyedik
daguerrotipia sorsa ismeretlen
A császárnak küldött kép elkallódott a mindenha
tó kancellárnak küldött kép 1967-be- n Prágában került
elö Az Apponyi Antalnak küldött kép ugyanazt ábrá-zolta
mint Metterniché: Daguerre műtermének belsejét
gipsz mellszobrokkal drapériával Ez a kép ma Buda-pesten
az Országos Műszaki Múzeumban található! A
„paszpartura" (azaz a képet övező széles papírcsíkra)
Daguerre sajátkezüleg tiszteletteljes ajánlást irt Appo-nyi
grófnak Ennek magyar fordítása a következőkép-pen
hangzik:
Felvétel a daguerrotipia felfedezésének bizonyítá
tiiiiiiiiiiiji:wiwiii!i!iii!iiii!iiiiiiii:iiiiiiiw
A világ egyik leggazdagabb
asszonya Krisztina Onasz-szis- z
ismét válik Első há-zasságát
20 éves korában
kötötte a rossz nyelvek
szerint ehhez neki csak 3
percre volt szüksége Fér-je
ingatlanügynök volt és
négy gyermek apja Csak
négy hónapig tartott a há-zasság
Aztán — mikor ap
ja meghalt és ő milliárdos
lelt — egy bankár-fegyve- r
gyárosnak lett a felesége
Ez a házasság is csak egy
évig tartott Aztán egy
szovjet férfihez ment fele-ségül
Most ismét megkez-dődött
a válóperes tárgya- -
Kányádi Sándor:
omladó falú cinterem
repedt harangú torony
korhadó hársfán zümmögő
gyermekkorom
kidölt-bedö- lt idő
süppedt sir mohos kövek
egyszer mindenkit
elfelejtenek
vár volt már
de még milyen vár
tatár elöl török elől
bújtunk mi a kántor elől
alagút is volt alatta
KUTYAHŰSÉG
IUIIUIII
Érdekességek a NAGYVILÁGBÓL
lás Még nem tudni ki
lesz a következő
(Paris-Match- )
Marc Chagall a világhírű
francia festőművész egy
mainzi székesegyház szí-nes
ólomüveg ablakait ké-szítette
el Az ablakok bib-liai
(ágyú képeket ábrázol-nak
(Scala)
+
Uj szerelvényeket kap a pá-rizsi
metró Ezek közvetlen
kapcsolatot teremtenek a
vasút és a metró között
Öreg ének
Antal — mint aki jól végezte dolgát visszaballag a
magában sustorog:
„Fene azt a csontot fene azt az asszonyt is
de fel tudja heccelni az embert Azért mégsem kellett
olna agyonütnöm a Burkust"
„Na Biri a kívánságod teljesült kinyújtóztattam a
bestiát többet nem lop meg" — s enyhültén lehuppant
a székre
„Megbolondult -- kend hát a házat ki fogja ü-gyel-ni?!
„Innye a terembitráját annak a széliltött fejednek
hát nem te sápítoztál hogy pusztítsam el?! — for-tyan
fel Antal gazda
„Jó de nem mondtam hogy üsse agyon" lefe-tyelte
az asszony
Olyan csatora lett a kutya-ügyb- ől hogy Antal mér-gében
kalapját fejére nyomva kisietett az udvarra a lo-vakat
rendbehozva felugrott a szekérre s mint a vihar
kivágtázott a falunk keresztül
Este hazatérve tudomást nem véve a Biri duzzogá-sár- ól
egy darab kenyér és szalonna lekanyaritása után
kifordult a házból és bevette magát az istállóba
Mélyen aludt a jászolban mint minden gazdaem-ber
aki dolog idején hullafáradtan tér nyugovóra
„Jaj az anyád jaj!"
Antal mint a villám pattant fel a jászolból Csak
azt látja hogy egy kés villanva csap le egy morgó tö-megre
„István! hogyan kerülsz ide?" — s elkapta a
felemelkedő ember karját és kicsavarta a kést a kezé-ből
Burkus ott vonaglik hangtalanul a lábuknál
„Neked szántam s ha ez a dög belém nem mar"
— mondja István vérző combját tapogatva
Antal lekuporodik a vonagló állalhoz s szeretettel
megsimogatja
fBurkus ne haragudj megbántam"
A kutya ránézett kihűlő szemeivel
„Azért a csontért még sem kellett volna olyan csú-ful
elbánni velem" '— mondja a nézése
i Rúgott egyet es kinyúlt
Antalv gazda feláll „Menj István békével felejtsük
el ami történt régen volt Elvettem tőled Birit bár
sose tettem volna" —
'„Nem jelentesz fel?"
„Nem történt semmi ez a hűséges állal megvédett
nem érdemeltem meg csúful bántam cl vele"
István befordult aZj éjszakába és másnap küldött
Antalnak egy kutyakölyköt
1 ' H- - --1ÍÍ
SS®
sára melyet Apponyi gróf úrnak felajánl legalázatosabb
és lcgengedelmesebb szolgája Daguerre"
Ennek az értékes múzeumi tárgynak a története a
kövelkezö: a grófnak lejárt a párizsi diplomáciai meg-bízatása
— hazatért magával hozva az értékes ajándé-kot
Mikor meghalt a fényképet — könyveivel együtt —
gróf Apponyi Sándor (1844-192- 5) örökölte ki azt az
Országos Széchenyi Könyvtárnak ajándékozta
A Könyvtár hálás volt az értékes könyvadományért de
nem sokra becsülte a fényképet mely 1824 és 1967 kö-zött
ott kallódott a könyvek halmazatában l!)67-be- n a
fényképet átadták a Miiszaki Múzeumnak melynek a
munkatársa Karlovits Károly felismerte annak rendkívü-li
jelentőségét Felfedezését a „Fotóművészet" c folyó-irat
1973 évi 3 számában tette ismertté A világ szak-lapjai
leikapták a hírt — világszenzációvá lett az e-gy- ik
első „daguerrotipia" Magyarországon való fellelé-se!
Magyarország az élen járt a daguerrotipiakészitésben
Az első képet a Párizs városából visszatért Novákovics
zágrábi kereskedő készítette 1840 januárjában Képén
Zágráb városa látható Ugyanazon év áprilisában Ara- -
Az új járatok amelyeket e-löreláth- atóan
1981-be- n ál-lítanak
üzembe egyformán
közlekedhetnek a vasút és
a metró vonalain és vi-szont
Az ullramodern ko-csik
kék és fehér színűek
lesznek és nevük is Bleu-blanch- e"
lesz
(France-Soir- )
Meggyorsítják az amerikai
űrrepülés fejlesztéséi A
szakemberek szerint ehhez
mintegy 300—500 millió do-llárra
lesz szűkség Erről a
Attila király rakatta
ha nem ö hát akkor István
képében a megyés ispán
ha nem László ha nem Kálmán
minden köve tiszta márvány
úgy bizony galambom
elszolgált Budavárig
de látod-- e kincsem
hogy elporlad minden
bim-bá- m bim-ba- m
mindenütt csak sír van 11
itilfÉI
(Szürkület)
wmí
fényképezés Magyarország
ft?í]
IIIIIINIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllülllllliillli
kérdésről tárgyal a napok-ban
Carter elnök a NASA
igazgatójával — Róbert
Frosch-a- l Az elnök nem
zárkózik el a többletkiadás
megadásától
(Shristan Science Monitor)
Egy nem fégen napvilágot
látott közlés szerint az E-gyes- ült
Államokban egyre
terjed a kábítószer élvezői-nek
száma A kimutatások'
szerint a legnépszerűbb a
kokain és a marihuána a-mel- yet
naponta több milli-óan
„fogyasztanak" (US
News and World Report)
( ( V
mifM mm
don Skolnik Károly győri születésű könyvkftíö már ké-regpapírból
objektív-nélkü- li kamerákat készített és azo
kat használati utasításokkal ellátva árusította Az új
találmányt Vörösmarty Mihály lapja az „Athenaeum"
lelkes cikkben méltatta A Magyar Tudományos Aka-démia
1840 augusztus 20-- i ülésén Vállas Antal két da-guerroti-piát
mutatott be és a jelenlévők előtt fénykép-fiivéte- lt
készített a Dunaparttról! Szép fővárosunk első
lényképészeti úton való rögzítése tehát 1840-be- n tör-tént!
Az első hivatásos fényképész Magyarországon a ve-lencei
származású Giacomo Marastoni volt: eredetileg
festőművész Stúdióját 1841 júniusában nyitotta meg —
Már két hónap múlva olvasható volt a „Pesther Han-delszeilun- g"
című németnyelvű pesti lapban a hirdeté-se
melyben ajánlja hogy elsőrangú portrékat készít a
daguerro-eljárássa- l Két percig alkalmazott megvilágítást
— később az expozíció időtartamát sikerült nyolc má-sodpercre
lecsökkentenie Tíz forint volt egy kép ára
— abban az időben tekintélyes összeg
Hogyan sikerült lecsökkenteni az expozíció idejét?
Erre is magyar vonatkozású választ adhatunk! Ebben
az időben élt és oktatott Bécsben a magyar születésű
Petzval József egyetemi professzor ki optikai kísérlete-zéseket
folytatott többek között lencséket is készített
Marastoni Giacomo — akit a pestiek rövidesen „Ja-kab"
névre kereszteltek át — Petzval-fél- c lencsét -- használt
mellyel a kezdetleges módszert hamarosan moder-nizálhatta
íme kedves olvasóink! Ismét egy példával vagyunk
gazdagabbak annak felismerésében és hirdetésében hogy
alig-ali- g történhetett Európában olyan történelmi kul-turális
vagy tudományos esemény amelynek nem lett
volna magyarországi visszhangja s melyben Hazánk ne
előzte volna meg az európai országok túlnyomó részét
Mindent el kell követnünk hogy összegyűjtsük azokat
az — eddig kevésbé ismert népszerűsített — adatokat
is melyekre gondolva magasba emelhetjük nemzeti tra-gédiáink
miatt lehorgasztott fejünket s melyek birtoká-ban
tovább hirdethetjük nemzetünk népünk leleményes-ségét
tehetségét életrevalóságát Daguerre magyar
kapcsolatairól nemigen tudnak a franciák — nemigen
tudtak róla a magyarok sem Pedig ezeknek a régi nem
zetközi kapcsolatoknak kibogozása felszínre hozatala új
eredményes gyümölcsöző kapcsolatok szülőanyja lehet
ne
RENDELJE MEG
Marina Gyula:
"RUTÉNSORS -KÁRPÁTALJA VÉGZETE"
című könyvét
Az emigrációban az első és egyetlen Kárpátaljával foglalkozó dokumentáció
Ara postaköltséggel együtt: $1000
Megrendelhető a pénz előzetes beküldésével:
v MAGYAR ÉLET KIADÓHIVATALA
é Alélna Avenue
Toronto Ontario M6G 2E8 — Canada
LET CARE HELP YOU TO HELP OTHERS
CARE is a meaningful four-lett- er Send your dollars to
word — in fact it has many mean-ing- s
To 25 millión children in 25
cóuntries CARE rríeans food
It alsó means being able to go to
school for a few years — long
enough to learn reading and writ-in- g
To somé it means uncontam-inate- d
water andto others á per-mane- nt
house To many Cana-dia- ns
it means a converiient way
of participating in efforts to re-lie- ve
the desperate' need in
Asian African and Latin Ameri-can
counlriesLet CAREhelp you
tohelp others
[pP"
CARE Canada
Dept463SpaTksSt
OttawaKlP 5A3
X
"- -
Sí
1r