Magyar Elet, April 05, 1986

              -- "" V "~" - í ff wtV4-éíf- t I
- "? N- -f Vyf I
IST j- - I t í
r HUNGÁRIÁM LIFE iVc sokaság
hantm Lélek
s szabad nip tesz
csuda dolgokat Largctt Indcpendent
CanadúnTccUy
SZRZSENYI I fa Ütt Hnngirim I iigne
B9BBSBSmBSVMa
Vol 39 14 XXXIX évfolyam 14 szám 1986 április 5 szombat Ára: 75 cent
Miről tárgyal John Poindexter USA-ellentengerna-gy
Mubarak elnökkel?
Részben leégett VIII Henrik palotája ® Véres utcai harcok Belfastban
A Hampton Court VIII Henrik király Tcmzcrc néző XVII századbeli kas-télyának
déli szárnya kiégett a hallatlan értékű festményeket idejében k-imentettek
a tűzvészből amelyet egy gyertya lángja okozott — Az Amncsty
International vizsgálata szerint a bolgárok államvédelmi szervei több mint
100 török személyt meggyilkollak az erőszakos áttelepítések és a beolvasztó
politika végrehajtása során — Husszein Jordánia királya éles hangon kelt ki
Washington ellen mert a Kongresszus még mindig nem járult hozzá az ull-ramode- rn
fegyverek" Jordániába való exportjához — A nyersolaj világpiaci
ára 1972 óta most a legalacsonyabb mert hordónként 10 dollár alá zuhant
ami némileg megmutatkozik a fogyasztói árakban is — Kétélű dolog: ami jó
a fogyasztóknak az olcsó benzin és olaj az nem jó a termelőknek — és Ka-nada
drágán kitermelő módszerei inunkátlanságban és a befektetések meg-csappanásában
mutatkozna meg Nyugat-Kanad- a máris megsínylette az olcsó
kőolajat ami ott katasztrofális eredményeket okoz:' felhagytak az olajkuta-tással
továbbá az exportolajért kapott kisebb bevétel továbbra is deficites
színvonalon tartja a kanadai költségvetést — Egy orvosságot javasolunk: fog-jon
össze az USA Kanada Venezuela Mexikó és esetleg Anglia az OPEC
(Organization of Petroleum Exporting Countrics) szeszélyes órdiktálásai el-len
s ehelyett egy Észak-Amerikába- n megállapított olajárat rögzítene hogy
a külföldi tőkebefektetések számára szilárd légkört teremtsenek A nyugati
félteke által így megállapított ésszerű olajárral felvehetnénk a versenyt az
OPEC világpiaci olajár szeszélyei ellen
TITKOS
USA-IIADITEI- tV
KIIADDAFY
ELTÁVOLÍTÁSÁRA
Hoszni Bubarak Egyip-tom
elnöke bizalmasan el-árulta
hogy Washington
háromszor is felvetette egy
közös USA— Egyiptom ha-diterv
végrehajtását mely-nek
végső célja Muainniar
Khacldafy Líbia urának el-távolítása
lelt volna
A Szidra-öbölbe- n nem-rég
történt USA— Líbia kon-frontáció
óla a katonai be-avatkozás
terve annyira
konkrét formát öltött hogy
az amerikai hadügyminisz-térium
kikalkulálta hogy
mekkora erejű USA-hadcrö-- re
lenne szükség ahhoz
hogy Khaddafy ezredes
uralmát megtörjék
A Pentagon stratégái sze-rint
hal amerikai had-osztály
vagyis 90 ecr
Csurka István:
főnyi katonaság mozgósí-tása
lett volna szükséges
ahhoz a hadművelethez
amelynek végső célja a
líbiai 73 ezer főnyi rcgnJ
Iáris haderő és az 535
harci repülőgép leküzdése
lett volna
A titkos haditerv egyik
végrehajlandó első fázisá-ban
Egyiptomnak száraz-- 1
öleli csapatai bevetésével
Líbia csaknem felét el kel-leti
volna foglalnia ami-kori- s
— Kairó felkérésé-rc"
— a Egyesült Államok
katonai segítséget nyújtott
volna az előretörő egyipto-mi
hadseregnek
Más verziók szerint — ha
Mubarak csapatai elég
erősnek érezték volna ma-gukat
hogy nyeregben ma-radjanak
az első ékszerű
előretörés után az esetben
Kairó nem kérte volna Wa-shingtont
a beavatkozásra
Az egiptomi első nagy
roham idején való bár-milyen
elakadás az USA
légierejének intenzív bom-bázása
követett volna ne-hogy
Khadaffy csapatai
— lélegzethez jutva —
újra erőre kapjanak
HEAGAN ELNÖK
EGYRE HARCIASAM
MOSZKVÁVAL
SZEMBEN
Gorbacsov valóban dina-mikusabb
vezető mint elő-dei
azonban ennek ellenére
sem mert a gyökeres gaz-dasági
reformok útjára lép-ni
amit a 27 Pártkongrcsz-szu- s
határozatai bizonyíta-nak
Könnyű azt mondani
hogy a XX század végérc
a Szovjetunió a földgömb
legerősebb hatalma lesz de
ezt már Hruscsov is (ugyan-csak
tévesen) hiába jósolta
meg A jóslat és a realitás
között hatalmas szakadék
PCTlfffiHWmgmMMa-J'!V- J
Felszólalás a budapesti kulturális anti-fórum- on
„Elfogadni a realitásokat" — jó évtizede áramlik oda-vissz- a ez a
politikai jelszó a telekommunikáció szennyezett és itt-o- tt eldugaszolt
csatornáiban A mindennapi ember pedig aki hallja ezt és aki kény-telen
cgyüttélni az úgynevezett realitásokkal hiszen tetemes részüket
ó maga hozta k--t re mint termeld erei vagy mint sztrájkoló hazafi
egyre gyámoltalanabb lesz ettől a rossz szagú áramlástol Eleddig
eppen fordítva volt Minden 'Wilaniirc való fórumról azt a felszólítást
hallotta hogy ne fogadja c! a realitást hanem változtassa meg a vi-lágot
teremtsen jobbat
Az következik cbbol hogy feltétlenül rosszhiszeműnek kell tarta-nunk
'mindazokat a forumokat ahonnan ma a realitások elfogadásá-nak
szükségszerűségét lirrlctik? Nem Annál is inkább nem mert a
realitások cliogadásat a hirdető centrumok magukra nézve is kötele-zőnek
tartják S még azt a tenyt is nehez elvitatni tőlük hogy egy
olyan bölcsességet ajánlanak ami régi idők óta benne van a történe-lemben
Olyan ez mint valami jóindulatú figyelmeztetés: ne tessek
fejjel a fa'nak menni Az emberiség mindig is együtt élt a realitásai-val
A polgári vagy a paraszti elet józanságához mindig is hozzátart-ozott
a lehetőségek pontos számbavétele az addig nyújtózz amed-dig
a takarod er" filozófiája
Ez a mostani rcalitás-jclsz- o azonban más jellegű
Ma — ez az elv elfogadhatatlan
Ez lefegyverző jeLszo A kezdeményező készséget akarja elvenni
az embertől akire ráirányítják Együttélni a realitásokkal ma any-ny- it
tesz: elfogadni az clfogadhatatlant Együttélni a realitásokkal ma
a szabadság hiányának különböző fokozatait jelenti Együttélni a rea-litásokkal
ma önfeláldozást jelent Olyan súlyos korlátozottságok hal-mazát
ami már végzetes lehet az emberi természetre nézve
A realitás az hogy zi ember be'teg? Euxóps nagyon-- feetég?
látong mert az USA —
Vietnam majd a Watergate
sebei és a teheráni túsz-kálvária
után — ma hatal-mas
lendülettel ezet a
High-Tec- h világpiacának
csaknem minden szektorá-ban
A kommunisták által oly
sok ízben emlegetett „élen-járást- "
ezúttal újra az
USA vette át a stratégia
sakktábláján is mert a Fe-hér
Ház--i „játékos" a kö-zelmúltban
a következő hú-zásokkal
adott sakkot a
Kreml bábjainak:
1 Muammar Khaddafy-na- k
Líbia diktátorának az
USA alapos leckét adott a
Szidra-öbölbe- n mert az ún
„Halálzóna" átlépése nem
jelentett semmiféle katonai
veszteséget az amerikai ha-diflottának
hanem inkább
azt bizonyította — ami a
Közel-Kel- et számos kon-frontációja
alkalmával "k-iderült
— hogy
az USA-gyártot- ta hadi-anyag
és hadifelszerelés
minőségileg magasabb
rendű a „Made in the
USSR" címkével ellátott
fegyverzetnél
2 Az Afganisztánban és
Angolában tevékenykedő
antimarxista gerillákat az
USA legújabban a hajszál-pontosan
célbataláló „Stin-ger- "
légelhárító rakétákkal
látta el ami pozitív módon
meg is mutatkozik az ösz-szecsapás- ok
mérlegének
megvonásakor
3 Végül az anti-szand- i-nista
„Contra" gerillák a
közelmúltban újabb 100
millió dollár gyorssegélyt
kaptak söt
az USA légierejének csa
patszállító gépei ugyan-csak
villámgyors hadmoz-dulattal
a nicaraguai in-vázió
leküzdésére a ha-tárátlépő
ellenséges külö-nítmények
háta mögé
szállította a hondurasi ej-tőernyős
katonaságot
MIÉRT SÜRGETI
A KREML
AZ USA-BA- N
TARTANDÓ
CSÚCSTALÁLKOZÓT?
Az egyes múltbeli párt-vezérek
harmadszori ígére-te
után újra nem lett sem-mi
a szovjet polgárok jöve-delmének
megkétszerezésé-ből
Ezúttal
Gorbacsovnak a 27 Párt-kongresszu- on
tett 4 szá-mú
ígérete további 15 év-vel
eltolta a paradicsomi
állapotok beköszöntét a
Szovjetunióban
Talán a High-Tec- h terüle-tén
és a komputer-korsza- k
hajnalán mutatkozó szovjet
lemaradás miatt is egysze-riben
az oroszoknak lelt
fontosabb hogy fegyveres
konfliktus nélkül „békés
úton" próbálják ellopni a
legújabb amerikai haditit-kokat
Más szóval a
Kreml számára életbevágó
hogy a békés dialógust to-vábbra
is fenntartsák a kél
szuperhalalom között me-lyek
közül az egyik „szupe-rebb- "
azaz többet tud és
többet nyújt mint a má-sik
Gorbacsov a héten — ta-lán
figyelemellerclés céljá-ból
— azt javasolta
Reagan jöjjön vagy Ró-mába
vagy Londonba
ahol Gorbacsovval a nuk- -
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
Hát igen A mai ember realitása az hogy elhízott szivével nem
lehet alpinista visrízeres mülábával nem lehet futóbajnok kábítósze-res
agyával nem lehet fejszámoló művész Ez a realitás Telietünk
szép sétákat kies parkokban örvendezhetünk atlétáink sikereinek a
televízióban és jegyet válthatunk a cirkuszba ahol a fejszómolómü-ves- z
produkálja magát De a teljes élettől a cselekvéstől a csúcsok
meghódításától megfoszt bennünket az a realitás amit elfogadtunk
A realitás ahogy ina átéljük egész nemzetekre földrészekre és
a nemzedékek sorára telepszik rá Mint egy súlyos vastag felhőtaka-ró
ami egész tavaszokra és egész nyarakra takarja a napot Igen
barátaim a realitásnak nincs tavasza csak füstködje és korma
Az idealizmus visz előre
Pedig az emberiséget ha vitte előre valami csak az vitte hogy
nem iogadta el a realitásokat Hogy mindig támadtak olyan célkitü-zo- k
akik nem fogadták cl az clfogadhatatlant és a milliók ha sok-szor
csak lassan és vonakodva is az ő elszánt mozdulataikat követ-ték
mígnem végül a társadalom legkisebb sejtje is kikelt önmaga
realitásából cs megpróbálta megalkotni a maga ideális jövőjét
Mindabban ami ma történik a világban az a legszörnyűbb hogy
a történelemnek ez az eddig működő napenergiája kihunyni látszik
A realitás elfogadása — megmerevedés A világ belebénul az elfoga-dott
realitásba
Eí ellen azt szokás ellenvetni hogy ez azért van mert a szárad
vercszmei mérhetetlen pusztulást okoztak Ez igaz Csakhogy a visz-száj- a
még nincs felmérve hogy mekkora pusztítást okoz az eszme
nélküli élet az elfogadott' rea"itás Ez talán nem is azzal pusztít hogy
megöli az élőket hanem azzal hogy nem is engedi megszületni a
megszületendöket Meg azzal hogy az egyes ember életteljesítményeit
leredukálja
— Folytatás a 3 oldalon —
A kétkulacsos külpolitika
mennyiben fedi Ottawa igazi szándékait?
Kanada ne legyen rés hanem
bástya a nyugati védelem frontján!
Az átlag kanadai polgár — ha Ottawa
csaknem mindig kétértelmű külpolitikai
megnyilvánulásait komolyan venné egy-szerűen
nem tudná hogy tulajdonképpen
mi is a kanadai külpolitikai vonalvezetés
Miért vetjük fel ilyen élesen a kérdést?
Mert ha országunk a NATO es a
NORAD tagja akkor ez — enyhe szatiri-kus
parafrázissal élve — egyben azt is je-lenti
hogy Kanada nem rés hanem erős
bástya a nyugati védelem frontján A
NORAD-egyezmén- y 5 évre való meghosz-szabbítás- át
Ronald Reagan és Brian Mul-rone- y
1986 március 19-é- n írta alá amikor-i- s
az amerikai elnök így kommentálta a
külpolitikailag kimagasló eseményt:
Mit mond Reagan?
A NORAD (North Atlantic Aerospace
Defense Command) egyedülálló Kanada—
USA társasviszony-bel- i egyezmény mely
fennállása 30 évén át jelentős tényezője
váll az elrettentés és a globális stabilitás
elvének — mondotta Reagan
(Itt jegyezzük meg hogy a két ország
korai légi riasztási és légvédelmi rendsze-rének
integrálását már 1958-ba- n elvégez-ték!)
Ha ez nem volna elégséges bizonyíték
arra vonatkozólag hogy Kanada szerződé-sileg
igenis elkötelezte magát a Nyugat
védelmére akkor hozzátesszük azt ami az
aláírás során elhangzott és amit a sajtó
Kanadában — nem tudni miért — egysze-rűen
ignorált:
„Az ABM (Anti-Ballisti- c Missile Trca-ty- )
ugyancsak szervesen illeszkedik a
NATO és NORAD kötelezettségek közé" —
jegyezte meg kölcsönösen Reagan illetve
kormányfőnk Az ABM-egyezmén- y egyéb-ként
a közös rakétaövezet védelmét és a
radarfelszerelések közös használatát is
előírja
Shultz körvonalazza
az USA—Kanada viszony jeliegét
A NATO-r- a (North Atlantic Trealy Or-ganization)
vonatkozó kanadai kötelezett-ségekre
jellemző az a kilétei amit George
Shultz alkalmazott amikor Kanada és az
Egyesült Államok aláírták a NORAD-egyezmén- y
további öt évre való meghosz-szabbítás- át
Shultz: „A mi szövetségünk jóval több
mint helyi jellegű Mi partnerek va-gyunk
a világszinpadon közös akadályo-kat
küzdünk le és kölcsönös aspirációkra
törekszünk Társas viszonyunk Kanadá-val
kettős dimenziói mutat mert például
Kanada és az USA egymás legfontosabb
kereskedelmi partnerei de ugyancsak
egyesítettük erőfeszítéseinkéi abból a cél-ból
is hogy a világ gazdasági helyzetének
válságán enyhítsünk" — majd így folytatta:
„Egymás biztonsága szempontjából lé-nyeges
szerepet játszunk a NORAD kap-csán
az észak-amerik- ai kontinensen
Ugyanakkor a NATO és a SEATO továbbá
más nemzetközi jellegű szervezetek révén
együttműködünk szövetségeseink biztonsá-ga
és jóléte érdekében végül orszá-gainknak
hosszú a története a kölcsönös
biztonság megteremtése és védelme terü-letén
Ma ez a társas viszony még nagyobb
hangsúllyal' szerepel a világszínpadon ami-kor
egyesítettük erőinket a terroristák és
támogatóik leküzdése érdekében is" —
mondotta az amerikai külügyminiszter
Találó történelmi idézet
Az USA külügyminisztere történelmi
idézettel is szolgál a két ország kikerülhe-tetlen
egymásra utaltságának bizonyításá-ra
mert Mr Shultz így folytatta:
„Miniszterelnök úr az ön jeles elődje
és québeci honfitársa Lnuis St Laurcn
írta le talán a leghelyesebben az államaink
közötti viszonyt: Mint a földbirtokosok
akiknek közös a határbarázdájuk úgy old-juk
meg a mindennapok által felvetett kér-déseket
anélkül hogy ezt a tevékenységei
a politika' kifejezés magasabb színvona-lára
emelnénk "
Az egymásrautaltsák
szükségessége
„Ehhez csak annyit tudok hozzátenni
— mondotta Shultz — hogy az Egyesült
Államok törtenetében nem akadt még egy
olyan adminisztráció mint a Reagan-kormán- y
amely több figyelmet szentelne a
Kanada—USA viszonynak és nekem mint
a külügyi tárca vezetőjének semmi sem
nyújt ennél nagyobb megelégedést" — fe-jezte
bo Mr Shultz
Ha ehhez hozzátesszük hogy pl húsz
évvel ezelőtt az összes kanadai befekteté-sek
70 százaléka amerikai eredetű volt ak-kor
tudatára ébredünk annak hogy a jó-szomszédi
viszony és a kölcsönös katonai
védelmi célok mellett az amerikai konü-nen- s
északi részének két állama valóban
visszavonhatatlanul egymásra van utalva
Az ellenséges rakéta
nem válogatós
Mindez nem akadályozza meg nemcsak
az ottawai kormányt sem kapcsolt részeit
abban hogy a hivatalos külpolitika subája
alatt csaknem bátorítsa azokat a sajtóhan-gokat
amelyek csaknem állandó jelleggel
azt prédikálják hogy Kanadának semle-gesnek
kellene lennie Kanadának ki kelle-ne
lépnie a NORAD-bó- l ki kellene lépnie
a NATO-bó- l Kanadának ki kellene nyilvá-nítania
azt hogy nukleáris fegyvermentes
terület lévén — ezt a földrajzi fogalmat
melynek neve Kanada területe csaknem
tízmillió négyzetkilométer lakosainak szá-ma
24 millió — a ázovjet szuperhatalom
a Varsói Paktum avagy Kuba rakétáinak
el kellene kerülniük! Van egy angol mon-dás:
„Meg akarod enni a tortát de ugyan-akkor
el is akarod tenni " De a kettő
együtt nem megy!
Ugyanakkor az olvasók leveleiből idé-zett
írások avagy a felelős újságírók szám-talan
cikke arra irányulnak hogy Kanada
szerepét a semleges tárgyalófél szerepére
csökkentsék
Mementó:
Nicaragua! Dugsegély!
A legcklatánsabb példa erre a kettős-ségre
az az epizód szolgált amikor Reagan
Nicaragua ellen meg akarta szavaztatni az
emlékezetes 100 millió dollár segélyt hogy
Dániel Ortega marxista rendszere ellen a
„Contra" gerillákat támogassa (Azóta
Reagan megkapta a szükséges támogatást
a törvényhozó testületektől mert a nica-raguai
csapatok támadó szándékkal átlép-ték
a salvadori halárt — Szcrk)
Ugyanazon a héten a kanadai sajtó
nagy büszkén emlegette hogy „polgári és
vallási szervezetek összefogása révén több
millió dollárt sikerült a nicaraguai (mar-xista)
kormány javára nemcsak összegyűj-teni
hanem cl is juttatni "
A CBC-T- V
„elfinnesíti" Kanadát
A CBC-T- V egyik külpolitikai kommen-tátora
ugyancsak azt erősítgette hogy Ka-nadának
ki kellene lépnie a NORAD-bó- l
a NATO-bó- l és olyan szerepet kellene be-töltenie
mint amelyet Finnország játszik
a Szovjetunió viszonylatában
Az a képtelen és alaptalan állítás hogy
Kanada stratégiai szerepe azonos Finnor-szágéval
nehezen lenyelhető akkor ami-kor
a CBC (Canadian Broadcasting Cor-poration)
az adófizetők pénzéből egzisztál
és nem magánszervezel hanem államilag
eltartott televízió- - és rádióállomás! Ha
már mindenáron hasonlítani kell akkor
Lengyelország szerepe jóval találóbb hi-szen
— bár Lengyelhon gyakorlatilag szov-jet
megszállás alatt van — mégis ütköző-államnak
számit a Szovjetunió és feltéte-lezett
ellenségei közölt éppen úgy mint
ahogy Kanada is az USA és az USSR kö-zötti
„buffer-zónának- " számit azonban
Kanada nincs USA-mcgszálI- ás alatt!
A felháborító az hogy a CBC-T- V kom-mentátora
Kanada kiválását a NORAD és
a NATO kötelékéből úgy látja mint egy-ben
a Varsói Paktum megszűntét is Hogy
miért az titok
(Folytatás a második oldalon)