000266 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
V hs-- a t JM v lm-- I awíl HUNGÁRIÁN LIFE " J Nem sokaság hanem Lélek l szabad nép lesz t l csuda dolgokat MAGYAR ELET LarpoL Catudian Initcpc cclly ndcnt BERZSENYI in üie HiuiarÍAA LioguAge Vol 24 No 21 XXIYulolyam 21 szám 1971 május 22 szombat Ara: 20 ccnl mt'W-- w t LKVitt:vmvr'Atmvtiiimi--t- r Tavaszi forrongás a világpolitikában: egyiptomi Mcaoldódik a dollár-krízi- s © Brczsnyev leszerelési javaslata Egyiptom újabb meglepetéssel szolgált: Szádat 6 ministerét és a Aiab Szocialista Unió 3 vezetőjét leváltotta akik most őrizet alatt vannak — A márka „szabad úszása" — úgy látszik — megoldja a dollár válságot — Brezs-nye- v Tbilisziben beszélt és javasolta hogy az európai feszültség enyhítése ér-dekében kölcsönösen szállítsák le a Közép-Európába- n állomásozó nyugati és szovjet csapatok létszámát — A „ping-pong- " politikai játszmába újabb partnerek jelentkeztek: Törökország és Ausztrália török megbízottak tár-gyalnak Pekingben es a kínai kormány meghívta látogatásra az ausztráliai labor-pár- t elnökét — Jelentős lépések történtek Anglia Közös Piac-- i belépése érdekében a brüsszeli tárgyalásokon sok eddig megtagadott engedményt ad-tak meg Angliának de a lényeges és íoleg a kényes kérdések megvitatására az e heti párizsi Pompidou — Heath találkozón kerül majd sor — Kelet-Pakisztánba- n már csak itt-o- tt ropognak a fegyverek Kína kiállása Nyugat-Pakisztá- n mellett eldöntötte a felkelők sorsát viszont az indiai származású kelet-pak-isztániak százezer számra menekülnek Indiába ahol táborokba zsúfo-lódnak — Törökország II tartományában vezettek be katonai közigazgatást és hirdettek ostromállapotot mert a szélsőséges baloldal lázadásra készült — A Szovjetunió 20 tankot 2 helikoptert és 6 MIG-típus- ú vadászbombázót küldölt a ceyloni kormánynak ahol a lázadó anarchista fiatalok a dzsungel-ben még mindig hccs ellenállást tanúsítanak SZÁDAT DRÁMAI RÁDIÓBESZÉDE Sadat egyiptomi elnök péntek este 90 perces rá-dióbeszédben jelentette be nogy KanmeijencK ioooi tagja és az Arab Szocialista Unió néhány vezetője meg akarta dönteni kormányát es összeesküvést szervezett a hatalom át étele érdeké-ben Az clnük kifejtette hogy az összeesküvők — a már május 2-á- n leváltott — Ali Sabry v alelnök hí-- ei és az ö vezetésével akarták a hatalmat egész Egyiptom felett magukhoz tagadni — Tehát — az el-nök szerint — elsősorban hatalmi kérdésről van szó ami — természetcsen — nem zárja ki a politikai nézeteltérések létezését is Így Sabry éljenezte a hár-mas államszövetség az „Arab Unió" létrejöttét is Egyiptom Líbia és Szíria között A hat leváltott miniszter helyébe Szádat már újakat nevezett ki ezek közül a legfontosabb hadügyi tár-tál Mohammed Ahmed Sadek a bekig) it Mah-riou- d Salem kapta Mind-kettő Szádat szűk baráti köréhez tartoik A minisz-terelnök (Favvzi) és a kül-ügyminiszter (Riad) ma-radtak UJ POLITIKAI IRÁNYVONAL EGYIPTOMBAN? Szádat beszédében csak cg)r mellékmondattal ulall bizonyos új politikai irány- - Ivonalia: „Meg akarom ál- - I I tolalni egy kissé az IracI-- ' lel lolyó tárgyalások szelle-mét" — E teimészetes is hogy amikor mozgolódik i a ellenzék összeesküvést lepleznek le és ostromálla-pot van az országban ak-kor az elnök nem beszél-het radikálisan új politikai irányvonalról — Minden-esetre egy-ké- t következte-tést már le lehet vonni az eseményekből: 1 Sabryl úgy ismerték mint a Kreml politiká jának lcgkipróbáltabb hí- - M (Y o t vvAYN vél Most letartóztatásban van 0 volt az aki a szov-jet légelhárító hálózatot „beinvitálta" az országba O Sabiy hevesen ellcnez-- - te Rogers amerikai kül-ügminisz- ler egviptomi Iá- - logalását és épp eért me-nesztettek pont a vizit elő-estéjén amikor az ellenté-tek nyíltan kirobbantak 3 Sabry menesztéséről a Pravda 3 sóiban lako nikus stílusban emlékezett meg és a legutóbbi kor-mányválságot is csak rö-vid híradásban hozta a szovjet közvélemény tudo-mására AZ USA VÉGRE KEZDEMÉNYEZ! Erjedésben forrongás Soisdoutó hetek elé néz Tito rendszere Ila az alkotmányos relormokat minden gvukcicsebb változás es módosítás nélkül megszavazzak Jugoszlávia elnöke jelentős gvözehnet arat még mielőtt lelepese előtt (1971 augusztus 17) Moszkva képes olna leLsilania a nemzetisegek közötti ellentétek lappangó parázs alatti tüet A nagvobb szabadsághoz akar kedvet adni Tito az el-hanyagolt töredek-nemzetisegekne- k hadd éiezek végre otthon magukat — es ne lolvamodjanak — loleg keletről áthaló — erőszakos intervencióéit A relormok megvalósítana eseten Jugoszlávia — egyelőre az alkotmány papírján — szabadabba válik mint báimely eddig milvántai tott kommunista rezsim anélkül hogy kiadná eddig elvezeti viszonvlagos luggcllensegct" Miiül van szo tulajdonkeppen? A lenézett leloimok nagvobb onkoimanvalol nvujlanának Jugoszlávia 6 lederalis köztársaságának és 2 autonóm tartom á-nva-nak és ezen a lazább platformon belül az egyéni szabadságjo-gok természetszerűen jobban kiteljesedhetnek Ezért nem csoda hog a kommunista part vaskalaposai a leghevesebben ellenzik a „prágai tavaszhoz" hasonló szabadabb légkor alkotmányos igé- idét A kötéllnizás javában folvik Tito nemrég több ízben kény-telen volt nvilvanosan kikelni a tapasztalt „partfegvelmi lazasá-gok" ellen sőt nt is kilatisba helvezte hog a vezető anti-rcfor-mis- ta elemek kenvszeinuigdijazas ele néznek ha nem adjak be a derekukat - A színfalak mögötti hatalmas küdelemie jellemző hogy eddig mar 21 módosítás történt a eredeti „bnoni platfonnon" Az ország „elővételben" máris síabadabban kezd lélegzeni A tavaszi előjelek szintugy mutatkoznak: a zágrábi egyetem főként horvát nemzetiségű diáksága nemreg új vezetőséget választott AJta„ A- - a w a tika Most mar letagadha-cic- n erejével Kína ellen lor- - tatlan: unnék egsö oka a hogy — vegie — az ameri-kai külpolitika Kezd akti- - vizalódni újra magához jutunió tartja megszállás íagadta a kezdeményezést Li bizonyítja nemcsak az cgviptomi példa Rogeis kcel-kelel- i útja amelynek kih tasait ma még nem lat-hatjuk hanem u „ping-pon- g politika" újabb eredményei is Ide tartozik elsősorban a brezsnyevi békülékeny hang amelyet Tbilisziben iitctt meg a vörös diktátor Lcserelésiöl csapatlét szám-csökkentésr- ől beszél ve Közép-Európába- n j Lehelnek — érthetőleg — a nyugati közvélemény- - ben sőt Amerikában is el-lenzői a „ping-pong- " politi-kának — de egy biztos: habár az új politikai irány-zat a kezdel-kezdcté- n van s így következményei még beláthatatlanok — mégis komoly sikereket könyvel-- ! het el Ezek közül is a leg- - feltűnőbb: a Szovjetunió idegessége ami jó jel! — Még áldozatok árán is sze-lelné Európában helyzetét ban van az egész világpoli-- 1 biztosítani hogy aztán min clulhasson Egyet ne (elejt-sünk cl: Magyarországot a Szov-- alatt — és NEM KÍNA! Te-hát a Szovjet az elsőszámú ellenség! (Attól függetle-nül hogy mi a vélemé-nvun- k a kmai íendszer-íoi!- ) a A DOLLÁR— MARKA VALSAG Ugy látszik hogy a néme-tc- k jól döntöttek amikor a márkát „szabadúszóvá" utlék A mátka piaci áilo-Ivam- a felkúszott és elérte valóságos értékét A válság hullámai kezdenek elülni A dollár kérdésében (mert tulajdonképpen er-- íól van só) is vannak pro-é- s contra vélemények A válság okai ismeretesek: hatalmasan felduzzadt a papírérlékü (aranyi edeel nélküli) Eurodollár az eu-rópai piacokon és bankok-ban Ehhez hozzájárult az USA kormánya is amely csökkentette a kamatokat így akarva a belföldi beru házási kedvet fokozni (Folytatás a 4-i- k oldalon) A VILÁGPOLITIKA EGYIK ISMERT SZÍNHELYE Sharm el Shcik a Sínai félsziget déli csücske amelyet az izraeliek nem óhaj-tanak feladni az arabok ugyanakkor ragaszkodnak a fontos stratégiai pont kiürítéséhez (A Tiran tengerszoros előtt az Aqabai öbölben lévő Elath ki-kötő védelme nehéségekbe ütközne Sharm cl Shcik birtoka nélkül (I térkép) A Magyar Alap sorshúzásának nyertesei 1000 dollár: ESZTER TURKOSY 64 Rene Avc Toronto 300 dollár: VIOLA MELBURNE 598 Bloor Street West Toionto 100 dollár: Mis K KERR 74 Glen Long Ave Toronto A sorsjegyeladók jutalomnyerlesei: 100 dollár: WAGNER JULIANNA 50 dollár: VÍZVÁRI ÉVA Tito eldobja láncait? ág akik közölt nemcsak pai lonkívülick loglalnak helvét de honi-bil- e dictu! — vallásos római katolikus személyek is! Miko Tripalo ismert horvát paitvezér például több függet-lenséget követel a szerb köztársasághoz tartozó Kosovo (albán többségű lakosság) es a Vajdaság (másfél millió magyar!) tarto-mányainak E hog jobb „országon belül" megadni a több sza-badságjogot aira jellemző hogy a külföldön élő horvát kolónia Horvaloiság teljes kiszabadítását szoigalmazza olvan „patio-nusok- " igenvbevetelevel mint a Szovjetunió: Tito es íendszeré-nc- k legnagobb mumusa Es tulajdonkeppen itt van a kutva elásva Tito Biioniban eg szélesebb szabadságjog-kerete- t igvekezetl biztosítani hogv a nemzetiség-töredéke- k végre ne mostohagyermeknek érezzék magukat az — cnjhén szólva — szerb dominációjú Jugoszláviá-ban Tito az augusztus 17-é- n bekuvetkeő lemondása utáni hclv-zet- et igyekszik jóelőre konszolidálni meit ebben látja a biztosí-tékot a soknemzetiségű sokvallásu különböző aspiráciojú mozai-k- állam összetartásának A másik alternatíva túlságosan negatív- - előjelű és a balkáni puskapoios hordó emlékének ijwto kísérletet idézi: egy Moszk-va által szított és szőtt katonai putss kicmli kommunista hata-lomátvétellel tetőzve Ennek bekövetkezése az eddig olv érekeny cgensuhbcn tartott balkáni status-quó- t tragikus módon kibil-lentené A legutóbbi év nvugati megnyilatkozásai azt bizonvtják hogv a titóista „harmadik utas ülközöállam" fenntartása egyelőié a Nv ugatnak is érdeke N'ixon Brandt és Pompidou cgvüntetüen úgy vélekedtek hogy Jugoszlávia a Tilo-után- i — iharokat ígérő — időkben is inkább a szabadúszó" szerepét töltse be — s ne a fuldoklóét főleg akkor amikor a veszedelmes „szalmaszálat" az oroszok állandó készenlétben tartjak i Makkai Ádám: ÁBEL AMERIKÁBAN Különleges kis beírás jeleni meg a Kanadai Magvai ság május 1- -i számában „Egy ven kollega" aláírással Lakeuood Ohio-bo- l Vem cikk meg csak nem is levcl a szeikcsztöhoz" (azt uganis alá szoktak írni) hanem csak beírás A be-író „Ven kollega" nagy ravaszul es sza-tirikusnak szánt patkánviogmareango-lássa- l Vas Albeiten harapdossa el a poii amiéit egves írásaiban a Magyar Szemmel című rovatban anól panasz-kodik hogv nem támogatják eléggé a Sepmives Czehet A beiro Vén kollega megmagvaiazza a Kanadai Magyarság szei kesztójének hogv a „harag" Wass Albert és a Yotosvari —Weller cég kö-zött eithető és elkerülhetetlen mert: „I t Szerk Ur az Isten szerel-méért csak nem támadja valóban a giof urat? Hiszen nemrégiben még Önnel dolgoztatott Mivel írásbeli tá-madást sohasem olvastam ellene a „kékújságban" az a gvanúm hogy ta-lán számlákkal támadja Ha meg-telte ez tapintatlanság volt A herce-gek grólok bárók mindig kivételt ké-peztek a fizetési kötelezettség alól Nem tudta ezt? ön még nagyon fiatal lehet nincsen élettapasztalata de higgjcl cl nekem aki a 80-- at túllép-tem hogy arisztokratáknál nem szo-kásos az ilvesmi Vagy fizetnek vagy nem Punktum" A beírás többi része nem érdekes Semmi közöm Wass Albert nyomda-technikai problémáihoz és mint a Ma-g_- ar Elet olvasói kiválóan emlékezhet-nek ez a cikksorozat voltaképp abból indult hogy válaszoltam az engem le-hippie-- zö Wass Albertnek „Székely azaz Hippié Szemmel" címen — az ő rovat-cím- et karikíiozva Ámde ugyanabban a cikkemben mondtam el azi is hogy be-csületesen és a lovagiassági szabályok betartásával illik csak vitatkoznunk Eért érzem erkölcsi kötelességemnek hogy jelen Ábel levelemben „kiállják Wass Albert melleit" — ha ugyan arra neki szüksége van Ne értsük léire egy-mást: 30 év választ tőle cl a haza sor-sál másképp képzelem el és nem tudom a lóldielorm kérdését olyan egyönte-tűen tudni be a modern kor ördögi mesterkedéseinek mint Wass Albert telte azt az Atoksori kísértetek című könyvében De ami sok az sok Először-i- s csoda volna ha egy a maga bámulal-raméll- ó munkájából létrehozott emig-ráns könyvkiadónak NE VOLNA ADÓS-SÁGA Adott ki már a „Vén kollega" könyvet Amerikában? Tisztában van vele hogv egy egyseiíi kis 112 oldalas verseskötet előállítása 1000 példányban is majdnem S2500-b- a kerül? Hogy hóna-pokig tart amíg a kocsiban-házba- n cl-kérnclmese-dcit magyar végre KÖNYV-RE IS ÁLDOZ? Nem hallotta volna h-iúi a régi közmondásnak hogy a „ma-gvar könyvet nem veszik hanem elad-ják?" Es erre tanú vagyok személye-sen: Wass Albertnél derekasabban ön-zetlenebből es nagyobb ügyszerető szinte önmegtagadó alázattal nem dol-gozik ma senki az emigrációban Szcié-nve- n él iozzant de kedves külsejű ház-ban Floridában Mindenütt költői ren-detlenség Paránj i íróasztal 100 eves lehangolt öieg zongoia a sarokban öreg rozsdás puska a falon az udvaron cg nagy „trailcr" s mellette a komon-dor kutva Ezzel jái ja az erdőket — az amerikai városokat miközben amerikai felesége akit sentlé kellene avatni a magvarokéi l végzett munkájáén s aki voltaképp igen keveset kap a munka iiodalmi ölöméiből hiszen alig ért ma-gvarul Wass kiolvasásai ulán egymaga tartja a kónvvesboltot egy asztalnál Nemcsak hogy nem „arisztokratikus" Wass Albcíl élctmodora hanem egysze-lüe- n szegénylegény! a 16-i- k század van-dorc'nekesc- irc emlékeztet akiket a val-lásos hév mozgatott és sohasem az anyagiak Ismétlem: nem tudom a rész-leteket Wass Albert és múltbeli nyom-dái között — hőn remélem sosem is fo-gom megtudni De valakit olvanért állí-tani pellengéire ami (1) nem jellemző ra es (2) nem tehet lola nem becsüle-tes magatartás Mert most szólnom kell ill a magvar aiisztokráciárol A Tudománvos Akadé-miát gróf Széchenvi István alapította Ezt még otthon is így tanítják — ugyan-is tény Az árvzi hajós Wesselényi Mik-lós báró volt és nem keresett az árví-zen A Telekiekről is szóljak? Pál ön-gyilkossága a német bevonulás elleni piotestaeió utolsó nagv magvar nemesi fellobbanása volt a borzalmas második világhaboiu alatt Bethlent lehet balol-daliaknak nem szeretni de hogv minis-teuinokseg- e konszolidáció volt az ósz-szeoml- as után tagadhatatlan akkor is ha voltak euiopai szintű botranvok ab-ban a koiban Hogy Giol Apponvi A-lbert mit „kciciclt" giofsagán igazan nem tudom csak azt tudom hogv még az ellenséges franciak is Cathédrale Hu-maine-n- ek embeii katedialisnak hív-ták mikor tökéletes nvelv tudásával és lenuigozö logikájával bámulatba ejtet-te Géniben a Népszövetséget Az eule-l- i giofok és bái ok különösképp nem vádolhatok a „háioin millió koldus" bor7asztó helvzetével az Eszterházv birtokok Dunántúlon voltak nem Ei-délyb- cn Hogv ugyanakkor a magyar arisztokrácia sine-jav- a olt van iiodal-munkbu- n Balassitol a kui lanemes Adjig minden iskolásgycrck tudja még a mai Magyarországon is de ha a tanár nem tanítaná csak ki kell ütni Szeib Antal Magyar Irodalomtörténet-é- t Wass Albert esetleges nyomdai adós-ságainak (ha igaz mert megkérdeztünk más nyomdavállalatokat is ahol az el-lenkezőjét erősítették meg?!) tehát az ég világán semmi köze nem lehet gróf-ságához mert Wass Albert mint ame-rikai állampolgár és józan székelyem-be- r nem folytatja a grólságot s mert ha valami kellemetlenül érinti az épp az hogy ismert családfája tudatában kell mindenkit képviselnie Wass A-lbert panaszkodik mikor a magyar kö-zönyt szidja En eleddig csak kél köny-vet adtam ki de tudom micsoda kín és erőfeszítés még csak az is hogy az em-ber behozza amit készpénzben kiűzetett egy ilyen magyar irodalmi vállalkozás-ra (Hogy Wass Albert az író kicsit j'obban variálhatná a témaköréi ahe-lyett hogy majd minden írásában ugyanazt az Erdélyi Sírámot mondja el most más lapra tartozik Az Erdélyi Sirám ugyanis veresen igaz és nem le-het róla eleget panaszkodni inkább azt várná az ember hogy panasz helyett va-lami más hangnemben üsse az íió az el-kerülhetetlent De ez mellékes és csak czérl jegyzem meg mert sívemből kí-vánom hogy a Czéhnek több tagja le-gyen és jobban menjen Es nem csak azon szentimentális okból hogy az ere-deti Erdélyi Szépmíves Czéhct nagy-bátyám és keresztapám a volt kolozs-vári református püspök Makkai Sán-dor alapította Ez itt most ez a Czéh: ezt kell támogatni) Ábel körülnéz Ameiikában s azt lát-ja hogy Magyarországon van egy vidéki kisvárosban ahol mindenki ismert min-denkit s mindenki mindenki más tor-kát marja valamilyen okból Ennek kell véget vetnünk hogyha civilizált embe-rek akarunk lenni akik arra tartanak igényt hogy a befogadóink hallgassanak ránk és megbecsüljenek Ne szépítsük a múltat és ne mondjuk mclhcrő álnostalgiával hogy 1945 előtt minden a legnagjobb icndbcn volt Ma-gyarországon mert sajnos nem volt Volt Mária Valéiia-tele- p írástudatlan-ság zsellérek vallási megkülönböztetés — mindezeket nem lehet letagadni De ne sídjuk túl magunkat ugyanakkor és ne gyalázzuk az arisztokráciánkat mert az sem nem felvilágosult sem nem „szellemes" — hanem pár öreg lejára-ton pesti vicc megnyekergetése a rossz á propos-r- a Ha egy magyar író-kiad- ó valakinek egy lyukas garassal is tartozik: Az az ol-vasók bűne Mert miért ír az ember nyu-gaton mikor horgászati szaküzlete is le-hetne valahol melegtengcri parton vagy narancsfaollással kereshetné meg a mindennapi kenyerét? Mármint: miért ír magvarul? Egyet biztosan tudok: nem üzleti szándékból Lelki kényszer-ből inkább melynek lehetnek ugyan olvan politikai indítékai is melyekkel nem mndenki ért egyet — de ha van a só lélektani értelmében vett arisztok-rácia akkor ez az mely lelki kényszer-ből — aaz meggyőződésből — létet va-lakivel valamit Wass Alberttel lehet — és kell — vitatkozni De esetleges nyom-datechnikai nehézségei miatt csak bá-mulhatjuk a megtörhetetlen emberi akaratát és energiáját és aki otrombán legrófurazza akkor is ha csak „szelle-meskedni" akart csak a saját cigányicl-küségérő- l állít ki nyilvános szegénységi bizonyítványt
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, May 22, 1971 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1971-05-22 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000124 |
Description
Title | 000266 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | V hs-- a t JM v lm-- I awíl HUNGÁRIÁN LIFE " J Nem sokaság hanem Lélek l szabad nép lesz t l csuda dolgokat MAGYAR ELET LarpoL Catudian Initcpc cclly ndcnt BERZSENYI in üie HiuiarÍAA LioguAge Vol 24 No 21 XXIYulolyam 21 szám 1971 május 22 szombat Ara: 20 ccnl mt'W-- w t LKVitt:vmvr'Atmvtiiimi--t- r Tavaszi forrongás a világpolitikában: egyiptomi Mcaoldódik a dollár-krízi- s © Brczsnyev leszerelési javaslata Egyiptom újabb meglepetéssel szolgált: Szádat 6 ministerét és a Aiab Szocialista Unió 3 vezetőjét leváltotta akik most őrizet alatt vannak — A márka „szabad úszása" — úgy látszik — megoldja a dollár válságot — Brezs-nye- v Tbilisziben beszélt és javasolta hogy az európai feszültség enyhítése ér-dekében kölcsönösen szállítsák le a Közép-Európába- n állomásozó nyugati és szovjet csapatok létszámát — A „ping-pong- " politikai játszmába újabb partnerek jelentkeztek: Törökország és Ausztrália török megbízottak tár-gyalnak Pekingben es a kínai kormány meghívta látogatásra az ausztráliai labor-pár- t elnökét — Jelentős lépések történtek Anglia Közös Piac-- i belépése érdekében a brüsszeli tárgyalásokon sok eddig megtagadott engedményt ad-tak meg Angliának de a lényeges és íoleg a kényes kérdések megvitatására az e heti párizsi Pompidou — Heath találkozón kerül majd sor — Kelet-Pakisztánba- n már csak itt-o- tt ropognak a fegyverek Kína kiállása Nyugat-Pakisztá- n mellett eldöntötte a felkelők sorsát viszont az indiai származású kelet-pak-isztániak százezer számra menekülnek Indiába ahol táborokba zsúfo-lódnak — Törökország II tartományában vezettek be katonai közigazgatást és hirdettek ostromállapotot mert a szélsőséges baloldal lázadásra készült — A Szovjetunió 20 tankot 2 helikoptert és 6 MIG-típus- ú vadászbombázót küldölt a ceyloni kormánynak ahol a lázadó anarchista fiatalok a dzsungel-ben még mindig hccs ellenállást tanúsítanak SZÁDAT DRÁMAI RÁDIÓBESZÉDE Sadat egyiptomi elnök péntek este 90 perces rá-dióbeszédben jelentette be nogy KanmeijencK ioooi tagja és az Arab Szocialista Unió néhány vezetője meg akarta dönteni kormányát es összeesküvést szervezett a hatalom át étele érdeké-ben Az clnük kifejtette hogy az összeesküvők — a már május 2-á- n leváltott — Ali Sabry v alelnök hí-- ei és az ö vezetésével akarták a hatalmat egész Egyiptom felett magukhoz tagadni — Tehát — az el-nök szerint — elsősorban hatalmi kérdésről van szó ami — természetcsen — nem zárja ki a politikai nézeteltérések létezését is Így Sabry éljenezte a hár-mas államszövetség az „Arab Unió" létrejöttét is Egyiptom Líbia és Szíria között A hat leváltott miniszter helyébe Szádat már újakat nevezett ki ezek közül a legfontosabb hadügyi tár-tál Mohammed Ahmed Sadek a bekig) it Mah-riou- d Salem kapta Mind-kettő Szádat szűk baráti köréhez tartoik A minisz-terelnök (Favvzi) és a kül-ügyminiszter (Riad) ma-radtak UJ POLITIKAI IRÁNYVONAL EGYIPTOMBAN? Szádat beszédében csak cg)r mellékmondattal ulall bizonyos új politikai irány- - Ivonalia: „Meg akarom ál- - I I tolalni egy kissé az IracI-- ' lel lolyó tárgyalások szelle-mét" — E teimészetes is hogy amikor mozgolódik i a ellenzék összeesküvést lepleznek le és ostromálla-pot van az országban ak-kor az elnök nem beszél-het radikálisan új politikai irányvonalról — Minden-esetre egy-ké- t következte-tést már le lehet vonni az eseményekből: 1 Sabryl úgy ismerték mint a Kreml politiká jának lcgkipróbáltabb hí- - M (Y o t vvAYN vél Most letartóztatásban van 0 volt az aki a szov-jet légelhárító hálózatot „beinvitálta" az országba O Sabiy hevesen ellcnez-- - te Rogers amerikai kül-ügminisz- ler egviptomi Iá- - logalását és épp eért me-nesztettek pont a vizit elő-estéjén amikor az ellenté-tek nyíltan kirobbantak 3 Sabry menesztéséről a Pravda 3 sóiban lako nikus stílusban emlékezett meg és a legutóbbi kor-mányválságot is csak rö-vid híradásban hozta a szovjet közvélemény tudo-mására AZ USA VÉGRE KEZDEMÉNYEZ! Erjedésben forrongás Soisdoutó hetek elé néz Tito rendszere Ila az alkotmányos relormokat minden gvukcicsebb változás es módosítás nélkül megszavazzak Jugoszlávia elnöke jelentős gvözehnet arat még mielőtt lelepese előtt (1971 augusztus 17) Moszkva képes olna leLsilania a nemzetisegek közötti ellentétek lappangó parázs alatti tüet A nagvobb szabadsághoz akar kedvet adni Tito az el-hanyagolt töredek-nemzetisegekne- k hadd éiezek végre otthon magukat — es ne lolvamodjanak — loleg keletről áthaló — erőszakos intervencióéit A relormok megvalósítana eseten Jugoszlávia — egyelőre az alkotmány papírján — szabadabba válik mint báimely eddig milvántai tott kommunista rezsim anélkül hogy kiadná eddig elvezeti viszonvlagos luggcllensegct" Miiül van szo tulajdonkeppen? A lenézett leloimok nagvobb onkoimanvalol nvujlanának Jugoszlávia 6 lederalis köztársaságának és 2 autonóm tartom á-nva-nak és ezen a lazább platformon belül az egyéni szabadságjo-gok természetszerűen jobban kiteljesedhetnek Ezért nem csoda hog a kommunista part vaskalaposai a leghevesebben ellenzik a „prágai tavaszhoz" hasonló szabadabb légkor alkotmányos igé- idét A kötéllnizás javában folvik Tito nemrég több ízben kény-telen volt nvilvanosan kikelni a tapasztalt „partfegvelmi lazasá-gok" ellen sőt nt is kilatisba helvezte hog a vezető anti-rcfor-mis- ta elemek kenvszeinuigdijazas ele néznek ha nem adjak be a derekukat - A színfalak mögötti hatalmas küdelemie jellemző hogy eddig mar 21 módosítás történt a eredeti „bnoni platfonnon" Az ország „elővételben" máris síabadabban kezd lélegzeni A tavaszi előjelek szintugy mutatkoznak: a zágrábi egyetem főként horvát nemzetiségű diáksága nemreg új vezetőséget választott AJta„ A- - a w a tika Most mar letagadha-cic- n erejével Kína ellen lor- - tatlan: unnék egsö oka a hogy — vegie — az ameri-kai külpolitika Kezd akti- - vizalódni újra magához jutunió tartja megszállás íagadta a kezdeményezést Li bizonyítja nemcsak az cgviptomi példa Rogeis kcel-kelel- i útja amelynek kih tasait ma még nem lat-hatjuk hanem u „ping-pon- g politika" újabb eredményei is Ide tartozik elsősorban a brezsnyevi békülékeny hang amelyet Tbilisziben iitctt meg a vörös diktátor Lcserelésiöl csapatlét szám-csökkentésr- ől beszél ve Közép-Európába- n j Lehelnek — érthetőleg — a nyugati közvélemény- - ben sőt Amerikában is el-lenzői a „ping-pong- " politi-kának — de egy biztos: habár az új politikai irány-zat a kezdel-kezdcté- n van s így következményei még beláthatatlanok — mégis komoly sikereket könyvel-- ! het el Ezek közül is a leg- - feltűnőbb: a Szovjetunió idegessége ami jó jel! — Még áldozatok árán is sze-lelné Európában helyzetét ban van az egész világpoli-- 1 biztosítani hogy aztán min clulhasson Egyet ne (elejt-sünk cl: Magyarországot a Szov-- alatt — és NEM KÍNA! Te-hát a Szovjet az elsőszámú ellenség! (Attól függetle-nül hogy mi a vélemé-nvun- k a kmai íendszer-íoi!- ) a A DOLLÁR— MARKA VALSAG Ugy látszik hogy a néme-tc- k jól döntöttek amikor a márkát „szabadúszóvá" utlék A mátka piaci áilo-Ivam- a felkúszott és elérte valóságos értékét A válság hullámai kezdenek elülni A dollár kérdésében (mert tulajdonképpen er-- íól van só) is vannak pro-é- s contra vélemények A válság okai ismeretesek: hatalmasan felduzzadt a papírérlékü (aranyi edeel nélküli) Eurodollár az eu-rópai piacokon és bankok-ban Ehhez hozzájárult az USA kormánya is amely csökkentette a kamatokat így akarva a belföldi beru házási kedvet fokozni (Folytatás a 4-i- k oldalon) A VILÁGPOLITIKA EGYIK ISMERT SZÍNHELYE Sharm el Shcik a Sínai félsziget déli csücske amelyet az izraeliek nem óhaj-tanak feladni az arabok ugyanakkor ragaszkodnak a fontos stratégiai pont kiürítéséhez (A Tiran tengerszoros előtt az Aqabai öbölben lévő Elath ki-kötő védelme nehéségekbe ütközne Sharm cl Shcik birtoka nélkül (I térkép) A Magyar Alap sorshúzásának nyertesei 1000 dollár: ESZTER TURKOSY 64 Rene Avc Toronto 300 dollár: VIOLA MELBURNE 598 Bloor Street West Toionto 100 dollár: Mis K KERR 74 Glen Long Ave Toronto A sorsjegyeladók jutalomnyerlesei: 100 dollár: WAGNER JULIANNA 50 dollár: VÍZVÁRI ÉVA Tito eldobja láncait? ág akik közölt nemcsak pai lonkívülick loglalnak helvét de honi-bil- e dictu! — vallásos római katolikus személyek is! Miko Tripalo ismert horvát paitvezér például több függet-lenséget követel a szerb köztársasághoz tartozó Kosovo (albán többségű lakosság) es a Vajdaság (másfél millió magyar!) tarto-mányainak E hog jobb „országon belül" megadni a több sza-badságjogot aira jellemző hogy a külföldön élő horvát kolónia Horvaloiság teljes kiszabadítását szoigalmazza olvan „patio-nusok- " igenvbevetelevel mint a Szovjetunió: Tito es íendszeré-nc- k legnagobb mumusa Es tulajdonkeppen itt van a kutva elásva Tito Biioniban eg szélesebb szabadságjog-kerete- t igvekezetl biztosítani hogv a nemzetiség-töredéke- k végre ne mostohagyermeknek érezzék magukat az — cnjhén szólva — szerb dominációjú Jugoszláviá-ban Tito az augusztus 17-é- n bekuvetkeő lemondása utáni hclv-zet- et igyekszik jóelőre konszolidálni meit ebben látja a biztosí-tékot a soknemzetiségű sokvallásu különböző aspiráciojú mozai-k- állam összetartásának A másik alternatíva túlságosan negatív- - előjelű és a balkáni puskapoios hordó emlékének ijwto kísérletet idézi: egy Moszk-va által szított és szőtt katonai putss kicmli kommunista hata-lomátvétellel tetőzve Ennek bekövetkezése az eddig olv érekeny cgensuhbcn tartott balkáni status-quó- t tragikus módon kibil-lentené A legutóbbi év nvugati megnyilatkozásai azt bizonvtják hogv a titóista „harmadik utas ülközöállam" fenntartása egyelőié a Nv ugatnak is érdeke N'ixon Brandt és Pompidou cgvüntetüen úgy vélekedtek hogy Jugoszlávia a Tilo-után- i — iharokat ígérő — időkben is inkább a szabadúszó" szerepét töltse be — s ne a fuldoklóét főleg akkor amikor a veszedelmes „szalmaszálat" az oroszok állandó készenlétben tartjak i Makkai Ádám: ÁBEL AMERIKÁBAN Különleges kis beírás jeleni meg a Kanadai Magvai ság május 1- -i számában „Egy ven kollega" aláírással Lakeuood Ohio-bo- l Vem cikk meg csak nem is levcl a szeikcsztöhoz" (azt uganis alá szoktak írni) hanem csak beírás A be-író „Ven kollega" nagy ravaszul es sza-tirikusnak szánt patkánviogmareango-lássa- l Vas Albeiten harapdossa el a poii amiéit egves írásaiban a Magyar Szemmel című rovatban anól panasz-kodik hogv nem támogatják eléggé a Sepmives Czehet A beiro Vén kollega megmagvaiazza a Kanadai Magyarság szei kesztójének hogv a „harag" Wass Albert és a Yotosvari —Weller cég kö-zött eithető és elkerülhetetlen mert: „I t Szerk Ur az Isten szerel-méért csak nem támadja valóban a giof urat? Hiszen nemrégiben még Önnel dolgoztatott Mivel írásbeli tá-madást sohasem olvastam ellene a „kékújságban" az a gvanúm hogy ta-lán számlákkal támadja Ha meg-telte ez tapintatlanság volt A herce-gek grólok bárók mindig kivételt ké-peztek a fizetési kötelezettség alól Nem tudta ezt? ön még nagyon fiatal lehet nincsen élettapasztalata de higgjcl cl nekem aki a 80-- at túllép-tem hogy arisztokratáknál nem szo-kásos az ilvesmi Vagy fizetnek vagy nem Punktum" A beírás többi része nem érdekes Semmi közöm Wass Albert nyomda-technikai problémáihoz és mint a Ma-g_- ar Elet olvasói kiválóan emlékezhet-nek ez a cikksorozat voltaképp abból indult hogy válaszoltam az engem le-hippie-- zö Wass Albertnek „Székely azaz Hippié Szemmel" címen — az ő rovat-cím- et karikíiozva Ámde ugyanabban a cikkemben mondtam el azi is hogy be-csületesen és a lovagiassági szabályok betartásával illik csak vitatkoznunk Eért érzem erkölcsi kötelességemnek hogy jelen Ábel levelemben „kiállják Wass Albert melleit" — ha ugyan arra neki szüksége van Ne értsük léire egy-mást: 30 év választ tőle cl a haza sor-sál másképp képzelem el és nem tudom a lóldielorm kérdését olyan egyönte-tűen tudni be a modern kor ördögi mesterkedéseinek mint Wass Albert telte azt az Atoksori kísértetek című könyvében De ami sok az sok Először-i- s csoda volna ha egy a maga bámulal-raméll- ó munkájából létrehozott emig-ráns könyvkiadónak NE VOLNA ADÓS-SÁGA Adott ki már a „Vén kollega" könyvet Amerikában? Tisztában van vele hogv egy egyseiíi kis 112 oldalas verseskötet előállítása 1000 példányban is majdnem S2500-b- a kerül? Hogy hóna-pokig tart amíg a kocsiban-házba- n cl-kérnclmese-dcit magyar végre KÖNYV-RE IS ÁLDOZ? Nem hallotta volna h-iúi a régi közmondásnak hogy a „ma-gvar könyvet nem veszik hanem elad-ják?" Es erre tanú vagyok személye-sen: Wass Albertnél derekasabban ön-zetlenebből es nagyobb ügyszerető szinte önmegtagadó alázattal nem dol-gozik ma senki az emigrációban Szcié-nve- n él iozzant de kedves külsejű ház-ban Floridában Mindenütt költői ren-detlenség Paránj i íróasztal 100 eves lehangolt öieg zongoia a sarokban öreg rozsdás puska a falon az udvaron cg nagy „trailcr" s mellette a komon-dor kutva Ezzel jái ja az erdőket — az amerikai városokat miközben amerikai felesége akit sentlé kellene avatni a magvarokéi l végzett munkájáén s aki voltaképp igen keveset kap a munka iiodalmi ölöméiből hiszen alig ért ma-gvarul Wass kiolvasásai ulán egymaga tartja a kónvvesboltot egy asztalnál Nemcsak hogy nem „arisztokratikus" Wass Albcíl élctmodora hanem egysze-lüe- n szegénylegény! a 16-i- k század van-dorc'nekesc- irc emlékeztet akiket a val-lásos hév mozgatott és sohasem az anyagiak Ismétlem: nem tudom a rész-leteket Wass Albert és múltbeli nyom-dái között — hőn remélem sosem is fo-gom megtudni De valakit olvanért állí-tani pellengéire ami (1) nem jellemző ra es (2) nem tehet lola nem becsüle-tes magatartás Mert most szólnom kell ill a magvar aiisztokráciárol A Tudománvos Akadé-miát gróf Széchenvi István alapította Ezt még otthon is így tanítják — ugyan-is tény Az árvzi hajós Wesselényi Mik-lós báró volt és nem keresett az árví-zen A Telekiekről is szóljak? Pál ön-gyilkossága a német bevonulás elleni piotestaeió utolsó nagv magvar nemesi fellobbanása volt a borzalmas második világhaboiu alatt Bethlent lehet balol-daliaknak nem szeretni de hogv minis-teuinokseg- e konszolidáció volt az ósz-szeoml- as után tagadhatatlan akkor is ha voltak euiopai szintű botranvok ab-ban a koiban Hogy Giol Apponvi A-lbert mit „kciciclt" giofsagán igazan nem tudom csak azt tudom hogv még az ellenséges franciak is Cathédrale Hu-maine-n- ek embeii katedialisnak hív-ták mikor tökéletes nvelv tudásával és lenuigozö logikájával bámulatba ejtet-te Géniben a Népszövetséget Az eule-l- i giofok és bái ok különösképp nem vádolhatok a „háioin millió koldus" bor7asztó helvzetével az Eszterházv birtokok Dunántúlon voltak nem Ei-délyb- cn Hogv ugyanakkor a magyar arisztokrácia sine-jav- a olt van iiodal-munkbu- n Balassitol a kui lanemes Adjig minden iskolásgycrck tudja még a mai Magyarországon is de ha a tanár nem tanítaná csak ki kell ütni Szeib Antal Magyar Irodalomtörténet-é- t Wass Albert esetleges nyomdai adós-ságainak (ha igaz mert megkérdeztünk más nyomdavállalatokat is ahol az el-lenkezőjét erősítették meg?!) tehát az ég világán semmi köze nem lehet gróf-ságához mert Wass Albert mint ame-rikai állampolgár és józan székelyem-be- r nem folytatja a grólságot s mert ha valami kellemetlenül érinti az épp az hogy ismert családfája tudatában kell mindenkit képviselnie Wass A-lbert panaszkodik mikor a magyar kö-zönyt szidja En eleddig csak kél köny-vet adtam ki de tudom micsoda kín és erőfeszítés még csak az is hogy az em-ber behozza amit készpénzben kiűzetett egy ilyen magyar irodalmi vállalkozás-ra (Hogy Wass Albert az író kicsit j'obban variálhatná a témaköréi ahe-lyett hogy majd minden írásában ugyanazt az Erdélyi Sírámot mondja el most más lapra tartozik Az Erdélyi Sirám ugyanis veresen igaz és nem le-het róla eleget panaszkodni inkább azt várná az ember hogy panasz helyett va-lami más hangnemben üsse az íió az el-kerülhetetlent De ez mellékes és csak czérl jegyzem meg mert sívemből kí-vánom hogy a Czéhnek több tagja le-gyen és jobban menjen Es nem csak azon szentimentális okból hogy az ere-deti Erdélyi Szépmíves Czéhct nagy-bátyám és keresztapám a volt kolozs-vári református püspök Makkai Sán-dor alapította Ez itt most ez a Czéh: ezt kell támogatni) Ábel körülnéz Ameiikában s azt lát-ja hogy Magyarországon van egy vidéki kisvárosban ahol mindenki ismert min-denkit s mindenki mindenki más tor-kát marja valamilyen okból Ennek kell véget vetnünk hogyha civilizált embe-rek akarunk lenni akik arra tartanak igényt hogy a befogadóink hallgassanak ránk és megbecsüljenek Ne szépítsük a múltat és ne mondjuk mclhcrő álnostalgiával hogy 1945 előtt minden a legnagjobb icndbcn volt Ma-gyarországon mert sajnos nem volt Volt Mária Valéiia-tele- p írástudatlan-ság zsellérek vallási megkülönböztetés — mindezeket nem lehet letagadni De ne sídjuk túl magunkat ugyanakkor és ne gyalázzuk az arisztokráciánkat mert az sem nem felvilágosult sem nem „szellemes" — hanem pár öreg lejára-ton pesti vicc megnyekergetése a rossz á propos-r- a Ha egy magyar író-kiad- ó valakinek egy lyukas garassal is tartozik: Az az ol-vasók bűne Mert miért ír az ember nyu-gaton mikor horgászati szaküzlete is le-hetne valahol melegtengcri parton vagy narancsfaollással kereshetné meg a mindennapi kenyerét? Mármint: miért ír magvarul? Egyet biztosan tudok: nem üzleti szándékból Lelki kényszer-ből inkább melynek lehetnek ugyan olvan politikai indítékai is melyekkel nem mndenki ért egyet — de ha van a só lélektani értelmében vett arisztok-rácia akkor ez az mely lelki kényszer-ből — aaz meggyőződésből — létet va-lakivel valamit Wass Alberttel lehet — és kell — vitatkozni De esetleges nyom-datechnikai nehézségei miatt csak bá-mulhatjuk a megtörhetetlen emberi akaratát és energiáját és aki otrombán legrófurazza akkor is ha csak „szelle-meskedni" akart csak a saját cigányicl-küségérő- l állít ki nyilvános szegénységi bizonyítványt |
Tags
Comments
Post a Comment for 000266