Magyar Elet, September 12, 1981

              íW W --VM"?' Tű
HUNGÁRIÁN LIFÉ
Nem sokasig
hanem Lilék ♦v '
s szabad nép tesz íl
csuda dolgokat IjrgMl Indepcnrfenl
v MAGYAR ELET Canidian VI ctkly
BERZSENYI in lie Hungárián Lnguge
Vol 34 35 XXXIV évfolyam 35 szám 1981 szeptember 12 szombat Ára: 40 cent
A pretoriai kormány orosz megtorlástól tart
Szovjet és délafrikai
egységek közelharca
Qaddafi „hadüzenete" Washingtonnak # Vérfürdő Teheránban
Kanada föderális kormánya cs Albcrta tariomány ötéves energia-szerződé- st
irt alá miszerint 1986-r- a a kanadai olajárak elérik a világpiaci ár 75%-- át Az
egyezmény jelentős benzin- - és földgáz-áremelkedé- st jelent a fogyasztók szá-mára
— Az infláció a kamatlábak és a megélhetési index állandó emelkedése
miatt a kanadai liberális kormány csupán 3%-- al vezet a konzervatív párt előtt
— A nyugatnémet Ramsteln mellett lévő légi támaszponton a Baader-Meinli- of
gerillacsoport bombamerényletet követett el (melynek következtében egy se-besült
amerikai vezérezredest kórházba kellett szállítani — A világ legnagyobb
ujra (elhasználható űrhajóját a Columbiát Capc Canaveralban (Fia) újra
előkészítették második űrrepülésére amelyet október 9-é- re terveznek- - — Egy
ujabb Nyugat-London-környé- ki zavargások során — 'amelyek' a háromnapos
„Karibi" fesztivál során robbantak ki — 150 suhanc palack- - és kőzáporral
támadta a védőpajzsokkal felszerelt rendőrséget Az eredmény: 2 személyt
leszúrtak 5 rendőr megsebesült 42 rendzavarót letartóztattak — Zimbabwe-ben
(a volt Rhodesiában) a kivándorló fehér földbirtokosoknak az eladandó föl-deket
elsősorban az államnak kell felajánlaniuk — A Közép-Afrik- ai Köztársa-ságban
— ahol Jean-Bed- el Bokassát még 1979-be- n megfosztották trónjától —
a hadsereg ragadta magához a hatalmat és Dávid Dacko elnököt megfosztották
tisztségétől
DÉL-AFRIK- AI
CSAPATOK
SZOVJET TISZTEKET
KONCOLTAK FEL!
A hét nagyobb fontossá-gú
híreihez tartozik Magnus
Maian tábornok dél-afrik- ai
hadügyminiszter által tett
bejelentés miszerint egysé-gei
' :- ''-sr- -V -
„több szovjet főtisztet töb-bek
között két alezredest
felkoncoltak az angolai
SWAPO gerillák főhadi-szállásán
Egy szovjet
tiszthelyettest névszerint
'Nikoláj Fcodorovics Peszt-recso- v
főtörzsőrmestert
foglyul ejtették"
Maian hadügyminiszter
bejelentését az Egyesült
Nemzetek Biztonsági Taná-csa
13:1 arányú döntésével
szemben mintegy Védelem-ként
hozta fel amikoris az
ENSZ BT — az Egyesült Ál-lamok
kivételével — elítél-te
a d'él-afrik- ai ihaderö 'két
hete tarló páncélos erőkkel
DR POGÁNY ANDRÁS:
történt (behatolását angolai
területre
„A dél-afrik- ai kormány
bízik abban hogy a nyugati
vil'ág a fenti bizonyítékok
alapján más megvilágításba
helyezi a gerillák üldözési
expedícióját" — mondotta
Maian tábornok (Anglia tar-tózkodott:
%a szavazástól
azonban Kanada és'Francia-orsísá- g
az elitélés mellett
szavazott — Szerk
r
A SZOVJET
BEAVATKOZÁS
VESZÉLYE
Az Afrika földjén első íz-ben
hadijelcntésbe foglalt
szovjet emberveszteségek
szakértők szerint nagy
mértékben valószínűsítik
egy szovjet beavatkozás
vagy megtorlás lehetősé-gét
Itt emlékeztetjük olvasóin-kat
arra Ihogy az év elején
amilkor dél-afrik- ai kommandó-csap-atok
megtámadták
Mozambiquc fővárosát és
likvidálták az African Natio-nal
Congress (ANC) gerilla-fészk- ét
a Szovjetunió hadi-hajókat
vezényelt'át Mozam-biqu- e
partmenti vizeire és
azzal fenyegetett hogy
„megtorlást alkalmaz ha
bárki bántalmazni meri a
Szovjetunióval baráti kap-csolatokat
fenntartó álla- -
QADDAFI
KARDCSÖRTETŐ
FENYEGETÉSE
Muammar Qaddafi Lí-bia
diktátora azzal fenyege-tett:
a legközelebbi alkalom-mal
parancsot ad a 'líbiai lé-gierőnek
arra hogy támad-ják
meg az USA répülögép-anyahajók- at
és az Európá-ban
elhelyezett amerikai 'ka-tonai
támaszpontokat abban
az esetben ha a — szerinte
líbiai felségvizeknek tartott
Sirtc-öbölbe- n amerikai repü-lőgépek
újra megtámadják
Líbia légi egységeit
('A Sirte-öbölbc- n történt
az
Horváth Gyurka barákuik 'cs bajtársunk 'mondogatta mindig
hogy a magyar ügyet ki kell hoznunk a magyar templomok és klub-házak
előadótermeiből és meg kell találnunk 'helyét az amerikai köz-életben
mert nem magunkat kell meggyőznünk a magyar igazságról
hanem a nyugati világot Emlékeztünk öreg barátunk dr Fábián
Béla szavára is: Amerikában mondogatta csak két magyar prob-léma
törte át a körénk mesterséges ((hirfUggönyt: Minszenty
József bíboros hercegprímás tragédiája ésaz ötvenhatos Forradalom
Csak ezeken keresztül kell es lehet nyilvánosságot biztosítani a ma-gyar
nép ügyének
Ebben valamennyien meg is egyediünk Dalnoki Veress Lajossal
az elon de ez nem adott választ a gyakorlati kérdésre: de hogyan?
Szerencsere nem voltunk egyedül Elsősorban melletlünk és velünk
volt a legelső magyar szabadságharcos: Mindszenty József hercegi
prímásunk ''aki már Budapestről az amerikai követség kis szobájá-ból
is élénken figyelte mindazt ami idekint történik Mikor a szabad
világba érkezett kapcsolatunk még szorosabb segítsége még érez-hetőbbé
vált Személyes találkozásainktól eltekintve tucatnyi levele
bizonyítja soha nem múló érdeklődését 'és segítségét-- — Közénk tart-ozónak
tekintette magát dr Eckhardt 'Tibor is'a Népszövetség volt
magyar fömegbizottja 'a Kisgazdapárt volí elnöke 'és az 1967—68-ba- n
megalakult Magyar Külügyi Bizottság íb elnöke Eckhardl
Tibor aki születésével egész lényével nagy-müveltségév- el kétségte-lenül
a régi rend az „anciéme régime" képviselője volt nagy'poliü:
kai intelligenciája révén megértette és magáévá tette 1956' nemzeti for-radalmának
szellemét kívánságait és követeléseit Nemcsak 'magáé-vá
telte de 'teljesen' ál is érelé iNélkülé minden sokkal nehezebbén
ment volna s mikor 1972 szeptember 7-- én befejezte földi pályafutását
nagy űrt hagyott maga után
Ugyancsak barátunk támogatónk és jóakarónk volt Dr Fábián
Bélai dr Kállay Miklós volt m kir miniszterelnök ár' 'Nagy Vince'j
volt 'balügyminisiter s 'hosszú 'eveken át Teleli Bála y iúMr tárca- -
J
H
augusztusban amikoris ult-ramo'le-rn
amerikai harcigé-pek
lelőttek két Szukhoj
szovjet gyártmányú líbiai
felségjelű gépet — Szerk)
Qaddafi végül azzal vá-dolta
az Egyesült Államokat1
miszerint „kercsztesháborút
visel a mozlimok ellen"
azonban a muzulmánok vc- -
gülis „győzelmesen fognak
kikerülni ebből az élet-hal'- ál
harcból" fenyegetett Qadda-fi
majd hozzátette: [
„Az USA 6 Flottájá-nak
egységei nukleáris
robbanófejű rakétákkal
vannak felszerelve és
ha a 6 Flotta megtámad
bennünket Líbia elsősor-ban
a nukleáris rakétahor-dozó
USA hadihajókat fog-ja
tűz alá venni"
Belső oldalunkon jelez-tük
hogy a federális =korf
hiány fogadást rendez az ot-tawai
Parlamentben az 56-o- s
magyar szabadságharc
25 évfordulója alkalmiból
Alikor még nem volt kitűzve
a pontos dátum — Most
már tudjuk: október 21
szerda dn 6 óra — Várjuk
a kanadai egyesületi vezetők
jelentkezését a Kanadai Ma-gyar
Szövetség címére
Hirül adhatjuk hogy
Toronto-váro- s polgármeste-re
érlesitette a Kanadai Ma-gyar
Szövetség vezetös'égét
hogy 1981 október 23-- át Ma-gyar
Nappá nyilvánította
Október 23-t- ól 25-i- g lyukas
magyar zászló lobog a Vá-rosháza
ormán!
A az
húzott
Közös
AMERIKAI
FIGYELMEZTETÉS
ÉSZAK-KORE- A
CÍMÉRE
James Storms USA el-lentengernagy
egyben az
Egyesült Nemzetek Szerve-zete
rendfenntartó egységei-nek
feje — kijelentette:
amennyiben újabb észak-(kore- ai
rakétatámadást in-téznek
az USA sztratoszférai
magasságokban cirkáló
"SR— 71" (felderítő) repülő-gépei
ellen azesetben meg-semmisítik
a rakétakilóvö
állomást
Észak-Kore- a viszont az-zal
vágott vissza hogy „légi-terének
bármiféle megsérté
se ellen felveszi a védelmet
és nem tűri az észak-'kore- ai
légitérbe való behatolást"
(folytatás a 2-i- k oldalon)
lllill!l!!llll'nlllllllllll!llll!lll!l'!li!lllll!llll!IIIMIIIIIIII!!
Méltón emlékezünk 1956-ra- !
Huszonöt év emigrációban:
templompincékből amerikai közéletbe
Eggleton Toronto pol-gármestere
— levelébe —
így okolta meg a fen ti 'dön-tést:
„Az 1956-o- s magyar
szabadságharcnak óriási je-lentősége
van az egész em-beriség
szabadságjogainak
kivívása terén Ehhez járul
az a körülmény hogy a sza-badságharc
leverése ulán
nagyon sok magyar mene-kült
érkezett Kanadába kü-lönösen
Torontóba akik ha-zánk
és városunk kulturális
és gazdasági fellendüléséhez
nagyban hozzájárultak" Ké-sőbbi
szám'un'kban közölni
fogjuk azoknak a kanadai és
torontói politikusoknak a ne-vét
Akiknek a fenti intézke-déseket
köszönhetjük
nélküli miniszter is — Az 1945 utáni koalíciós korszak szereplői 'kö-zölt
elsősorban az amerikai szövetség „keresztapját" Uajdú-Néme- th
Lajos v országgyűlési képviselőt a magyar ügy megingathatatlan hi-tű
munkását dr Horányi Tibor v országgyűlési lképviselöt a St John's
University professzorát aki 25 éven keresztül rendíthetetlenül állt és
áll mellettünk Belső Gyula v országgyűlési képviselőt hűséges bará-tunkat
és támogatónkat es végül de nem utoljára dr Nagy Györgyöt
a Kanadai Magyar Szövetség hosszú időn át volt elnökét kell megem-lítenünk
akire mindig bizton számíthatunk A felsoroltak persze csak
kiemelt nevek ment a Magyar Szabadságharcos Szövetséget százak
cs tán ezrek támogatták a magyar emigráció legjobbjai sorából
amiért a köszönetet nemcsak mi de egyszer a szabad Magyarország
fogja elmondani
Nem jutottunk volna sehová a magyar sajtó támogatása nélkül
sem s így 'élményeink felsorolása kapcsán a sajtóról is meg kell
emlékeznünk Elsősorban a Toronto— New York-- i Magyar Élet szere-péről
essek szó László András a lap 'kiadója 1964 január 1-- én kezdte
folytatásokban közölni a Város a homályban című könyveméi s annak
közlései 38 heten keresztül megszakítás nélkül folytatta Ez Időtől
fogva a Magyar' Elet 17 esztendő 'alatt 381 cikket közölt csak tőlem
nem is számolva a többi szabadságharcos szerző (Dalnoki Veress La-jos
Gereben István Páter Vitéz iBaán Timár András etc) írásait
Az a tény hogy a huszonötödik évforduló évében a Magyar Élet adott
helyet a jelen lizcikkes sorozatnak közlésére is mutatja hogy a
Magyar Elet és a Magyar Szabadságharcos Szövetség ma is kéz a kéz-ben
együtt harcolnak hogy „Magyarország újra magyar ország" le-gyen
Köszönjük a közel negyedszázados zavartalan együttműködést
László 'András !
Ugyanilyen meleg kapcsolat fűzött bennünket a Katolikus Magya-rok
Vasárnapjához is mindaddig míg aJapot dr Eszterhás István
szerkesztette Eszterhás közismert és közkedvelt író és ízig-véri- g új-(Folyt- atá
a negyedik oldalon)
STIRLING GYÖRGY:
Gazság és igazság
Nyugaton a szabad világban gyakran
hangzik el kritika a szocialista országok
bíráskodási rendszere ellen Ami teljesen
indokolt Megszoktuk hogy 'a kommunista
„igazságszolgáltatás" a Szovjetunióban
már több mint hatvan éve a csatlósorszá-gokban
pedig negyedik évtizede egészen
más gyakorlatot követ mint a jogállamok-ban
s a'kár a nyomozást és a nyomozószer-vek
módszereit — akár 'az ügyészségi e-ljárást
vagy a bíróságok Ítéleteit nézzük
minden vonatkozásban nagy eltéréseket
láthatunk Az ezekben az országokban a
háború után lefolytatott bosszú-sugallt- a
megtorló perek kirívó jogsértései majd az
ugyancsak valiamennyi szocialista államon
vegigs'öprö koholt vádak hullámai melyeik
megtizedelték a kommunista vezetörétege-- M
is mindenkiben megingatták a jog tisz-teletét
és a polgárok szemében színjátékká
züllesztették a törvényszékek tevékenysé-gét
A bírák nem jogi hanem pártszempon-tok
alapján hozták és hozzák még ma is
politikai ügyekben az ítéleteiket s ha ezek-nek
— az államellenes ügyeknek — manap-ság
viszonylag kicsi is a száma ez nem
változtat a lényegen A jogs'értásek és po-litikai
elfogultságból elvakultságból szüle-tett
ítéletek esetében nem a szám döntő:
egyetlen ilyen ítélet egyetlen ártatlan em-ber
meghurcolása is vérlázító és feljogo-sít
a tiltakozásra a legkíméletlenebb bírá-latra
Ilyesmi ugye nem történhet jogállam
ban semmiképp sem eshet meg az Egye-sült
Államokban ahol mindennél jobban
tisztelik az állampolgároknak a szabadság-hoz
a védekezéshez való jogát és a bíró-sági
eljárás szabályai szinte teljesen kizár-ják
hogy törvénysértő ítéletek születhesse-nek
— állapítja megfáz olviasó elégedetten
-- u "FRANK WALUS KÁLVÁRIÁJA
Ki kell ábrándítsam a nyájas olvasót!
Mert Amerikában is megtörténhet hasonló!
Ha lényegesen ritkábban is és más körül-mények
közt de itt a szabad világban is
születhetnek jogtipró ítéletek
A különbség csak az a kommunista tör-vénysértésekkel
szemben hogy míg azokat
a legritkábban teszik jóvá itt — néha
ugyan igen lassan — de előbb-utób- b kide-rül
az igazság Pontosabban: van lehetőség
az érvényesítésre És van mód a bírói té-vedések
korrigálására Ha nem Is könnyen
de van
Annak az igazságtalanul meliurcblt
embernek például akinek esetét röviden
el akarom mondani p'éldául több mint négy
évig tartott a kálváriája mélyet végig kel-lett
járnia althoz hogy elégüélelt kapjon
1977 januárjában emeltek vádat az illető
ellen és csak most 1981 májusában tisz-tázódott
az ügy és dőlt meg a vád De
menjünk sorjában
Frank Walus chicagói lakos amerikai
állampolgár 1922-be- n született Németor-szágban
egy a lengyel határhoz közeli kis-városban
Szülei lengyelek voltak Rövide-sen
meghalt az édesapja mire édesanyja a
rokonaihoz költözött Lengyelországba és
Kielce városában telepedett -- le A tízéves
kisfiúból akii eddig Franznak hívtak ek-kor
Franciszek lett
Amikor 1939-be- n kitöri a háború Fran-ciszek
17 éves A német megszállók első
dolga összeírni a munkabíró fiatalokat és
a férfiakat: 1940 márciusában Franciszeket
két és fél millió társával együtl Németor-szágba
szállítják ahol rabszolgamunkára
osztják bo őket Az ifjú Walus Neu-Ul- m
közelében egy gazdaságba kerül és a me-zőgazdaságban
dolgozik egészen 1915-i- g a
harcok befejezéséig Még két évig hányó-dik
a háborúdúlta Németországban aztán
1947-be- n végre sikerül hazavergődnie Kiel-céb- e
Tíz esztendői tölt itt an'élkiil hogy
különösebben zaklatnák de a kommuniz-mussal
nem tud megbarátkozni Amikor
megnősül elhatározza hogy kivándorol
Amerikába 1957 nyarán érkezik Chicagó-ba-
ahol szakmunkáskent helyezkedik el és
megbecsült tagja lesz a helyi lengyel koló-niának
Szépen keres és beosztással él: ha-marosan
házat vásárol és 1970-be- ii elnyeri
az amerikai állampolgárságot Ettől kezdve
Frank Walus-na- k írja a nevét
JÓTETTÉRT JÓT VÁRJ!
Egy évvel később Walus befogad há-zlába
egy lengyel emigránst névszerint
Michael Alpert akinek szülei' valamelyik
zsidó aiiegsemiiíisitő lágerben pusztultak el
Alper 1972-i- g lakik Waltisnál akkor elköltö-zik
és megnősül de az új asszonnyal együtt
egy év múlva visszakeredzkedik Walus is-mét
befogadja de kapcsolatuk hamarosan
megromlik: 1973 májusában Walus sze-mére
hányja Alpernek hpgy valakit be-kapott
mire összeszólalkoznak és a házi-gazda
kiutasítja házából az Alper-házas-pá- rt
Egy darabig nem történik semmi az-tán
váratlan esemény dúlja fel a Walus-osalá- d
békéjét Az egyik chicagói lapban
nagy cikk lát napvilágot mely szerint
Frank Walus a háború alatt náci szolgálat-ban
állott résztvet't a kielcei és a czestoc-how- ai
gettóban történt kegyetlenkedések-ben
Gyorsan kiderül hogy az újs'ágcikk
adatai Alpertől származnak: a Walussal
való összezördülés után Alper elment egy
chicagói zsidó szervezetihez és elmondta
hogy Walus bizfalmas beszélgetéseik közben
sokat mesélt neki arról hogy milyen atro-citásokat
követett el Lengyelországban ho-gyan
ölt meg védtelen embereket sárga-csillagos
zsidókat Alper és felesége mind-ezt
jegyzőkönyvre is diktálta de a biróság
kétségbevonla a tanúvallomások hitelessé-gét
tekintettel az Alper házaspár és Wa-lus
közti haragos viszonyra
'Ekkor meg úgy tűnt az ügy elalszik és
a veszély elhárul Walus feje felől Korai
lett volna ezt hinni Tudomást szerzett
ugyanis a „Walus-ügyröl- " a Bécsben szé-kelő
„nácitalanitó" iroda főnöke Simon
Wiesenthal is aki azonnal nyilatkozott:
Frank Walus veszedelmes kollaboráns
volt aki számos zsidót sajátkezüleg gyilkolt
meg ia lengyelországi gettókban! Wiesen-thal
azt állította adatait nem Alpertől kap-ta
de a forrást soha nem nevezte meg
Aminthogy arra sem adott soha választ so-ha
semiő--"sV- m Alper' hogy nii'érV várlak
Walus leleplezésével 1974-ig- ?
BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS
De e'Aor már megindult a gépezet és
ezeket a kérdéseket senki sem firtatta A
Wiesenthal-nyiliatkozat- ot követően Holz-man- n
New York-- i képviselőnő a Kongresz-szu- s
bevándorlási albizottságának tagja
kampányt kezdett azért hogy a hatóságok
'altassák fel az Egyesült Államokban buj-káló
náci háborús bűnösöket Holzmann
képviselőnő kezdeményezésére és kampá-nyának
hatására ekkor alakult meg az
Tgazságügyminisztériumon belül az a kü-lönleges
nyomozócsoport melynek felada-tául
tették a „rejtőzködő" háborús bűnö-sök
felkutatását (Ez a csoport indított haj-szát
néhány évvel ezelőtt emigrációnk ki-emelkedő
alakja a nagy magyar író Wass
Albert ellen is)
E rövid cikk kefelében nem lehet el-mondani
mindazt ami Frank Walussal
1977-t- ől — vád alá helyezésétől — 1981-i- g
teljes tisztázásáig történt mert ezek az
elképesztő és szinte hihetetlen' rémségek
oldalakat tölten'én'ek meg Csak néhány tő-mondatban
a főbb események: 1975-be- n be-kapcsolódott
a nyomozásba az izraeli rend-őrség
is es egy'harminc év előtti fényképet
varázsolt elő az akkor 23 éves állítólagos
Franz Walusról mely öt Geslapo-egyenru-háb- a
ábrázolja 1977-be- n megtartották az
első bírósági tárgyalást amit a németek-kel
szembeni elfogultságáról és ellenszen-véről
ismert Július Hoffmann biró veze-tett
És hiába volt a védők minden érve-lése
Walus tagiadása Hoffmann egyetlen
mentötaniit sem hallgatott meg a vád ta-núit
viszont korlátlanul hagyta beszélni
A vád negyvennégy tanút jelenlett be akik
közül nyolc „ismerte fel" a vádlottat Ges-tapo-egyenruhá-ban
tizenegy zsidó tanú pe-dig
határozotüan emlékezeti hogy Walus
sajátkezüleg gyilkolt le nőket öregeket és
nyomorékokat Hogy a Gestapo tagja csak
német lehetett Walus meg lengyel és hogy
közel öl centiVel alacsonyabb a Gestapo-ná- l
megkövetelt testmagasságnál az nem
érdekelte a bíróságot Hoftoann biró ki-mondta
az ítéletet: Frank Walus háborús
bűnös!
Walust megfosztották állampolgárságá-tól
és megindították ellene a deportálás! el-járást
hogy kiadják annak az országnak
ahol a gyilkosságokat elkövette Frank Wa-lus
anyagilag és erkölcsileg tönkrement
60000 dollárt költött a védelemre elúszott a
háza és minden megtakarított pénze az új-ságok
gyalázták a nevét elvesztette a ba-rát- áit
munkáját Rettegve várta a depor--
(Folytatás a harmadik oldalon)