000409 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
íW W --VM"?' Tű HUNGÁRIÁN LIFÉ Nem sokasig hanem Lilék ♦v ' s szabad nép tesz íl csuda dolgokat IjrgMl Indepcnrfenl v MAGYAR ELET Canidian VI ctkly BERZSENYI in lie Hungárián Lnguge Vol 34 35 XXXIV évfolyam 35 szám 1981 szeptember 12 szombat Ára: 40 cent A pretoriai kormány orosz megtorlástól tart Szovjet és délafrikai egységek közelharca Qaddafi „hadüzenete" Washingtonnak # Vérfürdő Teheránban Kanada föderális kormánya cs Albcrta tariomány ötéves energia-szerződé- st irt alá miszerint 1986-r- a a kanadai olajárak elérik a világpiaci ár 75%-- át Az egyezmény jelentős benzin- - és földgáz-áremelkedé- st jelent a fogyasztók szá-mára — Az infláció a kamatlábak és a megélhetési index állandó emelkedése miatt a kanadai liberális kormány csupán 3%-- al vezet a konzervatív párt előtt — A nyugatnémet Ramsteln mellett lévő légi támaszponton a Baader-Meinli- of gerillacsoport bombamerényletet követett el (melynek következtében egy se-besült amerikai vezérezredest kórházba kellett szállítani — A világ legnagyobb ujra (elhasználható űrhajóját a Columbiát Capc Canaveralban (Fia) újra előkészítették második űrrepülésére amelyet október 9-é- re terveznek- - — Egy ujabb Nyugat-London-környé- ki zavargások során — 'amelyek' a háromnapos „Karibi" fesztivál során robbantak ki — 150 suhanc palack- - és kőzáporral támadta a védőpajzsokkal felszerelt rendőrséget Az eredmény: 2 személyt leszúrtak 5 rendőr megsebesült 42 rendzavarót letartóztattak — Zimbabwe-ben (a volt Rhodesiában) a kivándorló fehér földbirtokosoknak az eladandó föl-deket elsősorban az államnak kell felajánlaniuk — A Közép-Afrik- ai Köztársa-ságban — ahol Jean-Bed- el Bokassát még 1979-be- n megfosztották trónjától — a hadsereg ragadta magához a hatalmat és Dávid Dacko elnököt megfosztották tisztségétől DÉL-AFRIK- AI CSAPATOK SZOVJET TISZTEKET KONCOLTAK FEL! A hét nagyobb fontossá-gú híreihez tartozik Magnus Maian tábornok dél-afrik- ai hadügyminiszter által tett bejelentés miszerint egysé-gei ' :- ''-sr- -V - „több szovjet főtisztet töb-bek között két alezredest felkoncoltak az angolai SWAPO gerillák főhadi-szállásán Egy szovjet tiszthelyettest névszerint 'Nikoláj Fcodorovics Peszt-recso- v főtörzsőrmestert foglyul ejtették" Maian hadügyminiszter bejelentését az Egyesült Nemzetek Biztonsági Taná-csa 13:1 arányú döntésével szemben mintegy Védelem-ként hozta fel amikoris az ENSZ BT — az Egyesült Ál-lamok kivételével — elítél-te a d'él-afrik- ai ihaderö 'két hete tarló páncélos erőkkel DR POGÁNY ANDRÁS: történt (behatolását angolai területre „A dél-afrik- ai kormány bízik abban hogy a nyugati vil'ág a fenti bizonyítékok alapján más megvilágításba helyezi a gerillák üldözési expedícióját" — mondotta Maian tábornok (Anglia tar-tózkodott: %a szavazástól azonban Kanada és'Francia-orsísá- g az elitélés mellett szavazott — Szerk r A SZOVJET BEAVATKOZÁS VESZÉLYE Az Afrika földjén első íz-ben hadijelcntésbe foglalt szovjet emberveszteségek szakértők szerint nagy mértékben valószínűsítik egy szovjet beavatkozás vagy megtorlás lehetősé-gét Itt emlékeztetjük olvasóin-kat arra Ihogy az év elején amilkor dél-afrik- ai kommandó-csap-atok megtámadták Mozambiquc fővárosát és likvidálták az African Natio-nal Congress (ANC) gerilla-fészk- ét a Szovjetunió hadi-hajókat vezényelt'át Mozam-biqu- e partmenti vizeire és azzal fenyegetett hogy „megtorlást alkalmaz ha bárki bántalmazni meri a Szovjetunióval baráti kap-csolatokat fenntartó álla- - QADDAFI KARDCSÖRTETŐ FENYEGETÉSE Muammar Qaddafi Lí-bia diktátora azzal fenyege-tett: a legközelebbi alkalom-mal parancsot ad a 'líbiai lé-gierőnek arra hogy támad-ják meg az USA répülögép-anyahajók- at és az Európá-ban elhelyezett amerikai 'ka-tonai támaszpontokat abban az esetben ha a — szerinte líbiai felségvizeknek tartott Sirtc-öbölbe- n amerikai repü-lőgépek újra megtámadják Líbia légi egységeit ('A Sirte-öbölbc- n történt az Horváth Gyurka barákuik 'cs bajtársunk 'mondogatta mindig hogy a magyar ügyet ki kell hoznunk a magyar templomok és klub-házak előadótermeiből és meg kell találnunk 'helyét az amerikai köz-életben mert nem magunkat kell meggyőznünk a magyar igazságról hanem a nyugati világot Emlékeztünk öreg barátunk dr Fábián Béla szavára is: Amerikában mondogatta csak két magyar prob-léma törte át a körénk mesterséges ((hirfUggönyt: Minszenty József bíboros hercegprímás tragédiája ésaz ötvenhatos Forradalom Csak ezeken keresztül kell es lehet nyilvánosságot biztosítani a ma-gyar nép ügyének Ebben valamennyien meg is egyediünk Dalnoki Veress Lajossal az elon de ez nem adott választ a gyakorlati kérdésre: de hogyan? Szerencsere nem voltunk egyedül Elsősorban melletlünk és velünk volt a legelső magyar szabadságharcos: Mindszenty József hercegi prímásunk ''aki már Budapestről az amerikai követség kis szobájá-ból is élénken figyelte mindazt ami idekint történik Mikor a szabad világba érkezett kapcsolatunk még szorosabb segítsége még érez-hetőbbé vált Személyes találkozásainktól eltekintve tucatnyi levele bizonyítja soha nem múló érdeklődését 'és segítségét-- — Közénk tart-ozónak tekintette magát dr Eckhardt 'Tibor is'a Népszövetség volt magyar fömegbizottja 'a Kisgazdapárt volí elnöke 'és az 1967—68-ba- n megalakult Magyar Külügyi Bizottság íb elnöke Eckhardl Tibor aki születésével egész lényével nagy-müveltségév- el kétségte-lenül a régi rend az „anciéme régime" képviselője volt nagy'poliü: kai intelligenciája révén megértette és magáévá tette 1956' nemzeti for-radalmának szellemét kívánságait és követeléseit Nemcsak 'magáé-vá telte de 'teljesen' ál is érelé iNélkülé minden sokkal nehezebbén ment volna s mikor 1972 szeptember 7-- én befejezte földi pályafutását nagy űrt hagyott maga után Ugyancsak barátunk támogatónk és jóakarónk volt Dr Fábián Bélai dr Kállay Miklós volt m kir miniszterelnök ár' 'Nagy Vince'j volt 'balügyminisiter s 'hosszú 'eveken át Teleli Bála y iúMr tárca- - J H augusztusban amikoris ult-ramo'le-rn amerikai harcigé-pek lelőttek két Szukhoj szovjet gyártmányú líbiai felségjelű gépet — Szerk) Qaddafi végül azzal vá-dolta az Egyesült Államokat1 miszerint „kercsztesháborút visel a mozlimok ellen" azonban a muzulmánok vc- - gülis „győzelmesen fognak kikerülni ebből az élet-hal'- ál harcból" fenyegetett Qadda-fi majd hozzátette: [ „Az USA 6 Flottájá-nak egységei nukleáris robbanófejű rakétákkal vannak felszerelve és ha a 6 Flotta megtámad bennünket Líbia elsősor-ban a nukleáris rakétahor-dozó USA hadihajókat fog-ja tűz alá venni" Belső oldalunkon jelez-tük hogy a federális =korf hiány fogadást rendez az ot-tawai Parlamentben az 56-o- s magyar szabadságharc 25 évfordulója alkalmiból Alikor még nem volt kitűzve a pontos dátum — Most már tudjuk: október 21 szerda dn 6 óra — Várjuk a kanadai egyesületi vezetők jelentkezését a Kanadai Ma-gyar Szövetség címére Hirül adhatjuk hogy Toronto-váro- s polgármeste-re érlesitette a Kanadai Ma-gyar Szövetség vezetös'égét hogy 1981 október 23-- át Ma-gyar Nappá nyilvánította Október 23-t- ól 25-i- g lyukas magyar zászló lobog a Vá-rosháza ormán! A az húzott Közös AMERIKAI FIGYELMEZTETÉS ÉSZAK-KORE- A CÍMÉRE James Storms USA el-lentengernagy egyben az Egyesült Nemzetek Szerve-zete rendfenntartó egységei-nek feje — kijelentette: amennyiben újabb észak-(kore- ai rakétatámadást in-téznek az USA sztratoszférai magasságokban cirkáló "SR— 71" (felderítő) repülő-gépei ellen azesetben meg-semmisítik a rakétakilóvö állomást Észak-Kore- a viszont az-zal vágott vissza hogy „légi-terének bármiféle megsérté se ellen felveszi a védelmet és nem tűri az észak-'kore- ai légitérbe való behatolást" (folytatás a 2-i- k oldalon) lllill!l!!llll'nlllllllllll!llll!lll!l'!li!lllll!llll!IIIMIIIIIIII!! Méltón emlékezünk 1956-ra- ! Huszonöt év emigrációban: templompincékből amerikai közéletbe Eggleton Toronto pol-gármestere — levelébe — így okolta meg a fen ti 'dön-tést: „Az 1956-o- s magyar szabadságharcnak óriási je-lentősége van az egész em-beriség szabadságjogainak kivívása terén Ehhez járul az a körülmény hogy a sza-badságharc leverése ulán nagyon sok magyar mene-kült érkezett Kanadába kü-lönösen Torontóba akik ha-zánk és városunk kulturális és gazdasági fellendüléséhez nagyban hozzájárultak" Ké-sőbbi szám'un'kban közölni fogjuk azoknak a kanadai és torontói politikusoknak a ne-vét Akiknek a fenti intézke-déseket köszönhetjük nélküli miniszter is — Az 1945 utáni koalíciós korszak szereplői 'kö-zölt elsősorban az amerikai szövetség „keresztapját" Uajdú-Néme- th Lajos v országgyűlési képviselőt a magyar ügy megingathatatlan hi-tű munkását dr Horányi Tibor v országgyűlési lképviselöt a St John's University professzorát aki 25 éven keresztül rendíthetetlenül állt és áll mellettünk Belső Gyula v országgyűlési képviselőt hűséges bará-tunkat és támogatónkat es végül de nem utoljára dr Nagy Györgyöt a Kanadai Magyar Szövetség hosszú időn át volt elnökét kell megem-lítenünk akire mindig bizton számíthatunk A felsoroltak persze csak kiemelt nevek ment a Magyar Szabadságharcos Szövetséget százak cs tán ezrek támogatták a magyar emigráció legjobbjai sorából amiért a köszönetet nemcsak mi de egyszer a szabad Magyarország fogja elmondani Nem jutottunk volna sehová a magyar sajtó támogatása nélkül sem s így 'élményeink felsorolása kapcsán a sajtóról is meg kell emlékeznünk Elsősorban a Toronto— New York-- i Magyar Élet szere-péről essek szó László András a lap 'kiadója 1964 január 1-- én kezdte folytatásokban közölni a Város a homályban című könyveméi s annak közlései 38 heten keresztül megszakítás nélkül folytatta Ez Időtől fogva a Magyar' Elet 17 esztendő 'alatt 381 cikket közölt csak tőlem nem is számolva a többi szabadságharcos szerző (Dalnoki Veress La-jos Gereben István Páter Vitéz iBaán Timár András etc) írásait Az a tény hogy a huszonötödik évforduló évében a Magyar Élet adott helyet a jelen lizcikkes sorozatnak közlésére is mutatja hogy a Magyar Elet és a Magyar Szabadságharcos Szövetség ma is kéz a kéz-ben együtt harcolnak hogy „Magyarország újra magyar ország" le-gyen Köszönjük a közel negyedszázados zavartalan együttműködést László 'András ! Ugyanilyen meleg kapcsolat fűzött bennünket a Katolikus Magya-rok Vasárnapjához is mindaddig míg aJapot dr Eszterhás István szerkesztette Eszterhás közismert és közkedvelt író és ízig-véri- g új-(Folyt- atá a negyedik oldalon) STIRLING GYÖRGY: Gazság és igazság Nyugaton a szabad világban gyakran hangzik el kritika a szocialista országok bíráskodási rendszere ellen Ami teljesen indokolt Megszoktuk hogy 'a kommunista „igazságszolgáltatás" a Szovjetunióban már több mint hatvan éve a csatlósorszá-gokban pedig negyedik évtizede egészen más gyakorlatot követ mint a jogállamok-ban s a'kár a nyomozást és a nyomozószer-vek módszereit — akár 'az ügyészségi e-ljárást vagy a bíróságok Ítéleteit nézzük minden vonatkozásban nagy eltéréseket láthatunk Az ezekben az országokban a háború után lefolytatott bosszú-sugallt- a megtorló perek kirívó jogsértései majd az ugyancsak valiamennyi szocialista államon vegigs'öprö koholt vádak hullámai melyeik megtizedelték a kommunista vezetörétege-- M is mindenkiben megingatták a jog tisz-teletét és a polgárok szemében színjátékká züllesztették a törvényszékek tevékenysé-gét A bírák nem jogi hanem pártszempon-tok alapján hozták és hozzák még ma is politikai ügyekben az ítéleteiket s ha ezek-nek — az államellenes ügyeknek — manap-ság viszonylag kicsi is a száma ez nem változtat a lényegen A jogs'értásek és po-litikai elfogultságból elvakultságból szüle-tett ítéletek esetében nem a szám döntő: egyetlen ilyen ítélet egyetlen ártatlan em-ber meghurcolása is vérlázító és feljogo-sít a tiltakozásra a legkíméletlenebb bírá-latra Ilyesmi ugye nem történhet jogállam ban semmiképp sem eshet meg az Egye-sült Államokban ahol mindennél jobban tisztelik az állampolgároknak a szabadság-hoz a védekezéshez való jogát és a bíró-sági eljárás szabályai szinte teljesen kizár-ják hogy törvénysértő ítéletek születhesse-nek — állapítja megfáz olviasó elégedetten -- u "FRANK WALUS KÁLVÁRIÁJA Ki kell ábrándítsam a nyájas olvasót! Mert Amerikában is megtörténhet hasonló! Ha lényegesen ritkábban is és más körül-mények közt de itt a szabad világban is születhetnek jogtipró ítéletek A különbség csak az a kommunista tör-vénysértésekkel szemben hogy míg azokat a legritkábban teszik jóvá itt — néha ugyan igen lassan — de előbb-utób- b kide-rül az igazság Pontosabban: van lehetőség az érvényesítésre És van mód a bírói té-vedések korrigálására Ha nem Is könnyen de van Annak az igazságtalanul meliurcblt embernek például akinek esetét röviden el akarom mondani p'éldául több mint négy évig tartott a kálváriája mélyet végig kel-lett járnia althoz hogy elégüélelt kapjon 1977 januárjában emeltek vádat az illető ellen és csak most 1981 májusában tisz-tázódott az ügy és dőlt meg a vád De menjünk sorjában Frank Walus chicagói lakos amerikai állampolgár 1922-be- n született Németor-szágban egy a lengyel határhoz közeli kis-városban Szülei lengyelek voltak Rövide-sen meghalt az édesapja mire édesanyja a rokonaihoz költözött Lengyelországba és Kielce városában telepedett -- le A tízéves kisfiúból akii eddig Franznak hívtak ek-kor Franciszek lett Amikor 1939-be- n kitöri a háború Fran-ciszek 17 éves A német megszállók első dolga összeírni a munkabíró fiatalokat és a férfiakat: 1940 márciusában Franciszeket két és fél millió társával együtl Németor-szágba szállítják ahol rabszolgamunkára osztják bo őket Az ifjú Walus Neu-Ul- m közelében egy gazdaságba kerül és a me-zőgazdaságban dolgozik egészen 1915-i- g a harcok befejezéséig Még két évig hányó-dik a háborúdúlta Németországban aztán 1947-be- n végre sikerül hazavergődnie Kiel-céb- e Tíz esztendői tölt itt an'élkiil hogy különösebben zaklatnák de a kommuniz-mussal nem tud megbarátkozni Amikor megnősül elhatározza hogy kivándorol Amerikába 1957 nyarán érkezik Chicagó-ba- ahol szakmunkáskent helyezkedik el és megbecsült tagja lesz a helyi lengyel koló-niának Szépen keres és beosztással él: ha-marosan házat vásárol és 1970-be- ii elnyeri az amerikai állampolgárságot Ettől kezdve Frank Walus-na- k írja a nevét JÓTETTÉRT JÓT VÁRJ! Egy évvel később Walus befogad há-zlába egy lengyel emigránst névszerint Michael Alpert akinek szülei' valamelyik zsidó aiiegsemiiíisitő lágerben pusztultak el Alper 1972-i- g lakik Waltisnál akkor elköltö-zik és megnősül de az új asszonnyal együtt egy év múlva visszakeredzkedik Walus is-mét befogadja de kapcsolatuk hamarosan megromlik: 1973 májusában Walus sze-mére hányja Alpernek hpgy valakit be-kapott mire összeszólalkoznak és a házi-gazda kiutasítja házából az Alper-házas-pá- rt Egy darabig nem történik semmi az-tán váratlan esemény dúlja fel a Walus-osalá- d békéjét Az egyik chicagói lapban nagy cikk lát napvilágot mely szerint Frank Walus a háború alatt náci szolgálat-ban állott résztvet't a kielcei és a czestoc-how- ai gettóban történt kegyetlenkedések-ben Gyorsan kiderül hogy az újs'ágcikk adatai Alpertől származnak: a Walussal való összezördülés után Alper elment egy chicagói zsidó szervezetihez és elmondta hogy Walus bizfalmas beszélgetéseik közben sokat mesélt neki arról hogy milyen atro-citásokat követett el Lengyelországban ho-gyan ölt meg védtelen embereket sárga-csillagos zsidókat Alper és felesége mind-ezt jegyzőkönyvre is diktálta de a biróság kétségbevonla a tanúvallomások hitelessé-gét tekintettel az Alper házaspár és Wa-lus közti haragos viszonyra 'Ekkor meg úgy tűnt az ügy elalszik és a veszély elhárul Walus feje felől Korai lett volna ezt hinni Tudomást szerzett ugyanis a „Walus-ügyröl- " a Bécsben szé-kelő „nácitalanitó" iroda főnöke Simon Wiesenthal is aki azonnal nyilatkozott: Frank Walus veszedelmes kollaboráns volt aki számos zsidót sajátkezüleg gyilkolt meg ia lengyelországi gettókban! Wiesen-thal azt állította adatait nem Alpertől kap-ta de a forrást soha nem nevezte meg Aminthogy arra sem adott soha választ so-ha semiő--"sV- m Alper' hogy nii'érV várlak Walus leleplezésével 1974-ig- ? BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS De e'Aor már megindult a gépezet és ezeket a kérdéseket senki sem firtatta A Wiesenthal-nyiliatkozat- ot követően Holz-man- n New York-- i képviselőnő a Kongresz-szu- s bevándorlási albizottságának tagja kampányt kezdett azért hogy a hatóságok 'altassák fel az Egyesült Államokban buj-káló náci háborús bűnösöket Holzmann képviselőnő kezdeményezésére és kampá-nyának hatására ekkor alakult meg az Tgazságügyminisztériumon belül az a kü-lönleges nyomozócsoport melynek felada-tául tették a „rejtőzködő" háborús bűnö-sök felkutatását (Ez a csoport indított haj-szát néhány évvel ezelőtt emigrációnk ki-emelkedő alakja a nagy magyar író Wass Albert ellen is) E rövid cikk kefelében nem lehet el-mondani mindazt ami Frank Walussal 1977-t- ől — vád alá helyezésétől — 1981-i- g teljes tisztázásáig történt mert ezek az elképesztő és szinte hihetetlen' rémségek oldalakat tölten'én'ek meg Csak néhány tő-mondatban a főbb események: 1975-be- n be-kapcsolódott a nyomozásba az izraeli rend-őrség is es egy'harminc év előtti fényképet varázsolt elő az akkor 23 éves állítólagos Franz Walusról mely öt Geslapo-egyenru-háb- a ábrázolja 1977-be- n megtartották az első bírósági tárgyalást amit a németek-kel szembeni elfogultságáról és ellenszen-véről ismert Július Hoffmann biró veze-tett És hiába volt a védők minden érve-lése Walus tagiadása Hoffmann egyetlen mentötaniit sem hallgatott meg a vád ta-núit viszont korlátlanul hagyta beszélni A vád negyvennégy tanút jelenlett be akik közül nyolc „ismerte fel" a vádlottat Ges-tapo-egyenruhá-ban tizenegy zsidó tanú pe-dig határozotüan emlékezeti hogy Walus sajátkezüleg gyilkolt le nőket öregeket és nyomorékokat Hogy a Gestapo tagja csak német lehetett Walus meg lengyel és hogy közel öl centiVel alacsonyabb a Gestapo-ná- l megkövetelt testmagasságnál az nem érdekelte a bíróságot Hoftoann biró ki-mondta az ítéletet: Frank Walus háborús bűnös! Walust megfosztották állampolgárságá-tól és megindították ellene a deportálás! el-járást hogy kiadják annak az országnak ahol a gyilkosságokat elkövette Frank Wa-lus anyagilag és erkölcsileg tönkrement 60000 dollárt költött a védelemre elúszott a háza és minden megtakarított pénze az új-ságok gyalázták a nevét elvesztette a ba-rát- áit munkáját Rettegve várta a depor-- (Folytatás a harmadik oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, September 12, 1981 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1981-09-12 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000605 |
Description
Title | 000409 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | íW W --VM"?' Tű HUNGÁRIÁN LIFÉ Nem sokasig hanem Lilék ♦v ' s szabad nép tesz íl csuda dolgokat IjrgMl Indepcnrfenl v MAGYAR ELET Canidian VI ctkly BERZSENYI in lie Hungárián Lnguge Vol 34 35 XXXIV évfolyam 35 szám 1981 szeptember 12 szombat Ára: 40 cent A pretoriai kormány orosz megtorlástól tart Szovjet és délafrikai egységek közelharca Qaddafi „hadüzenete" Washingtonnak # Vérfürdő Teheránban Kanada föderális kormánya cs Albcrta tariomány ötéves energia-szerződé- st irt alá miszerint 1986-r- a a kanadai olajárak elérik a világpiaci ár 75%-- át Az egyezmény jelentős benzin- - és földgáz-áremelkedé- st jelent a fogyasztók szá-mára — Az infláció a kamatlábak és a megélhetési index állandó emelkedése miatt a kanadai liberális kormány csupán 3%-- al vezet a konzervatív párt előtt — A nyugatnémet Ramsteln mellett lévő légi támaszponton a Baader-Meinli- of gerillacsoport bombamerényletet követett el (melynek következtében egy se-besült amerikai vezérezredest kórházba kellett szállítani — A világ legnagyobb ujra (elhasználható űrhajóját a Columbiát Capc Canaveralban (Fia) újra előkészítették második űrrepülésére amelyet október 9-é- re terveznek- - — Egy ujabb Nyugat-London-környé- ki zavargások során — 'amelyek' a háromnapos „Karibi" fesztivál során robbantak ki — 150 suhanc palack- - és kőzáporral támadta a védőpajzsokkal felszerelt rendőrséget Az eredmény: 2 személyt leszúrtak 5 rendőr megsebesült 42 rendzavarót letartóztattak — Zimbabwe-ben (a volt Rhodesiában) a kivándorló fehér földbirtokosoknak az eladandó föl-deket elsősorban az államnak kell felajánlaniuk — A Közép-Afrik- ai Köztársa-ságban — ahol Jean-Bed- el Bokassát még 1979-be- n megfosztották trónjától — a hadsereg ragadta magához a hatalmat és Dávid Dacko elnököt megfosztották tisztségétől DÉL-AFRIK- AI CSAPATOK SZOVJET TISZTEKET KONCOLTAK FEL! A hét nagyobb fontossá-gú híreihez tartozik Magnus Maian tábornok dél-afrik- ai hadügyminiszter által tett bejelentés miszerint egysé-gei ' :- ''-sr- -V - „több szovjet főtisztet töb-bek között két alezredest felkoncoltak az angolai SWAPO gerillák főhadi-szállásán Egy szovjet tiszthelyettest névszerint 'Nikoláj Fcodorovics Peszt-recso- v főtörzsőrmestert foglyul ejtették" Maian hadügyminiszter bejelentését az Egyesült Nemzetek Biztonsági Taná-csa 13:1 arányú döntésével szemben mintegy Védelem-ként hozta fel amikoris az ENSZ BT — az Egyesült Ál-lamok kivételével — elítél-te a d'él-afrik- ai ihaderö 'két hete tarló páncélos erőkkel DR POGÁNY ANDRÁS: történt (behatolását angolai területre „A dél-afrik- ai kormány bízik abban hogy a nyugati vil'ág a fenti bizonyítékok alapján más megvilágításba helyezi a gerillák üldözési expedícióját" — mondotta Maian tábornok (Anglia tar-tózkodott: %a szavazástól azonban Kanada és'Francia-orsísá- g az elitélés mellett szavazott — Szerk r A SZOVJET BEAVATKOZÁS VESZÉLYE Az Afrika földjén első íz-ben hadijelcntésbe foglalt szovjet emberveszteségek szakértők szerint nagy mértékben valószínűsítik egy szovjet beavatkozás vagy megtorlás lehetősé-gét Itt emlékeztetjük olvasóin-kat arra Ihogy az év elején amilkor dél-afrik- ai kommandó-csap-atok megtámadták Mozambiquc fővárosát és likvidálták az African Natio-nal Congress (ANC) gerilla-fészk- ét a Szovjetunió hadi-hajókat vezényelt'át Mozam-biqu- e partmenti vizeire és azzal fenyegetett hogy „megtorlást alkalmaz ha bárki bántalmazni meri a Szovjetunióval baráti kap-csolatokat fenntartó álla- - QADDAFI KARDCSÖRTETŐ FENYEGETÉSE Muammar Qaddafi Lí-bia diktátora azzal fenyege-tett: a legközelebbi alkalom-mal parancsot ad a 'líbiai lé-gierőnek arra hogy támad-ják meg az USA répülögép-anyahajók- at és az Európá-ban elhelyezett amerikai 'ka-tonai támaszpontokat abban az esetben ha a — szerinte líbiai felségvizeknek tartott Sirtc-öbölbe- n amerikai repü-lőgépek újra megtámadják Líbia légi egységeit ('A Sirte-öbölbc- n történt az Horváth Gyurka barákuik 'cs bajtársunk 'mondogatta mindig hogy a magyar ügyet ki kell hoznunk a magyar templomok és klub-házak előadótermeiből és meg kell találnunk 'helyét az amerikai köz-életben mert nem magunkat kell meggyőznünk a magyar igazságról hanem a nyugati világot Emlékeztünk öreg barátunk dr Fábián Béla szavára is: Amerikában mondogatta csak két magyar prob-léma törte át a körénk mesterséges ((hirfUggönyt: Minszenty József bíboros hercegprímás tragédiája ésaz ötvenhatos Forradalom Csak ezeken keresztül kell es lehet nyilvánosságot biztosítani a ma-gyar nép ügyének Ebben valamennyien meg is egyediünk Dalnoki Veress Lajossal az elon de ez nem adott választ a gyakorlati kérdésre: de hogyan? Szerencsere nem voltunk egyedül Elsősorban melletlünk és velünk volt a legelső magyar szabadságharcos: Mindszenty József hercegi prímásunk ''aki már Budapestről az amerikai követség kis szobájá-ból is élénken figyelte mindazt ami idekint történik Mikor a szabad világba érkezett kapcsolatunk még szorosabb segítsége még érez-hetőbbé vált Személyes találkozásainktól eltekintve tucatnyi levele bizonyítja soha nem múló érdeklődését 'és segítségét-- — Közénk tart-ozónak tekintette magát dr Eckhardt 'Tibor is'a Népszövetség volt magyar fömegbizottja 'a Kisgazdapárt volí elnöke 'és az 1967—68-ba- n megalakult Magyar Külügyi Bizottság íb elnöke Eckhardl Tibor aki születésével egész lényével nagy-müveltségév- el kétségte-lenül a régi rend az „anciéme régime" képviselője volt nagy'poliü: kai intelligenciája révén megértette és magáévá tette 1956' nemzeti for-radalmának szellemét kívánságait és követeléseit Nemcsak 'magáé-vá telte de 'teljesen' ál is érelé iNélkülé minden sokkal nehezebbén ment volna s mikor 1972 szeptember 7-- én befejezte földi pályafutását nagy űrt hagyott maga után Ugyancsak barátunk támogatónk és jóakarónk volt Dr Fábián Bélai dr Kállay Miklós volt m kir miniszterelnök ár' 'Nagy Vince'j volt 'balügyminisiter s 'hosszú 'eveken át Teleli Bála y iúMr tárca- - J H augusztusban amikoris ult-ramo'le-rn amerikai harcigé-pek lelőttek két Szukhoj szovjet gyártmányú líbiai felségjelű gépet — Szerk) Qaddafi végül azzal vá-dolta az Egyesült Államokat1 miszerint „kercsztesháborút visel a mozlimok ellen" azonban a muzulmánok vc- - gülis „győzelmesen fognak kikerülni ebből az élet-hal'- ál harcból" fenyegetett Qadda-fi majd hozzátette: [ „Az USA 6 Flottájá-nak egységei nukleáris robbanófejű rakétákkal vannak felszerelve és ha a 6 Flotta megtámad bennünket Líbia elsősor-ban a nukleáris rakétahor-dozó USA hadihajókat fog-ja tűz alá venni" Belső oldalunkon jelez-tük hogy a federális =korf hiány fogadást rendez az ot-tawai Parlamentben az 56-o- s magyar szabadságharc 25 évfordulója alkalmiból Alikor még nem volt kitűzve a pontos dátum — Most már tudjuk: október 21 szerda dn 6 óra — Várjuk a kanadai egyesületi vezetők jelentkezését a Kanadai Ma-gyar Szövetség címére Hirül adhatjuk hogy Toronto-váro- s polgármeste-re érlesitette a Kanadai Ma-gyar Szövetség vezetös'égét hogy 1981 október 23-- át Ma-gyar Nappá nyilvánította Október 23-t- ól 25-i- g lyukas magyar zászló lobog a Vá-rosháza ormán! A az húzott Közös AMERIKAI FIGYELMEZTETÉS ÉSZAK-KORE- A CÍMÉRE James Storms USA el-lentengernagy egyben az Egyesült Nemzetek Szerve-zete rendfenntartó egységei-nek feje — kijelentette: amennyiben újabb észak-(kore- ai rakétatámadást in-téznek az USA sztratoszférai magasságokban cirkáló "SR— 71" (felderítő) repülő-gépei ellen azesetben meg-semmisítik a rakétakilóvö állomást Észak-Kore- a viszont az-zal vágott vissza hogy „légi-terének bármiféle megsérté se ellen felveszi a védelmet és nem tűri az észak-'kore- ai légitérbe való behatolást" (folytatás a 2-i- k oldalon) lllill!l!!llll'nlllllllllll!llll!lll!l'!li!lllll!llll!IIIMIIIIIIII!! Méltón emlékezünk 1956-ra- ! Huszonöt év emigrációban: templompincékből amerikai közéletbe Eggleton Toronto pol-gármestere — levelébe — így okolta meg a fen ti 'dön-tést: „Az 1956-o- s magyar szabadságharcnak óriási je-lentősége van az egész em-beriség szabadságjogainak kivívása terén Ehhez járul az a körülmény hogy a sza-badságharc leverése ulán nagyon sok magyar mene-kült érkezett Kanadába kü-lönösen Torontóba akik ha-zánk és városunk kulturális és gazdasági fellendüléséhez nagyban hozzájárultak" Ké-sőbbi szám'un'kban közölni fogjuk azoknak a kanadai és torontói politikusoknak a ne-vét Akiknek a fenti intézke-déseket köszönhetjük nélküli miniszter is — Az 1945 utáni koalíciós korszak szereplői 'kö-zölt elsősorban az amerikai szövetség „keresztapját" Uajdú-Néme- th Lajos v országgyűlési képviselőt a magyar ügy megingathatatlan hi-tű munkását dr Horányi Tibor v országgyűlési lképviselöt a St John's University professzorát aki 25 éven keresztül rendíthetetlenül állt és áll mellettünk Belső Gyula v országgyűlési képviselőt hűséges bará-tunkat és támogatónkat es végül de nem utoljára dr Nagy Györgyöt a Kanadai Magyar Szövetség hosszú időn át volt elnökét kell megem-lítenünk akire mindig bizton számíthatunk A felsoroltak persze csak kiemelt nevek ment a Magyar Szabadságharcos Szövetséget százak cs tán ezrek támogatták a magyar emigráció legjobbjai sorából amiért a köszönetet nemcsak mi de egyszer a szabad Magyarország fogja elmondani Nem jutottunk volna sehová a magyar sajtó támogatása nélkül sem s így 'élményeink felsorolása kapcsán a sajtóról is meg kell emlékeznünk Elsősorban a Toronto— New York-- i Magyar Élet szere-péről essek szó László András a lap 'kiadója 1964 január 1-- én kezdte folytatásokban közölni a Város a homályban című könyveméi s annak közlései 38 heten keresztül megszakítás nélkül folytatta Ez Időtől fogva a Magyar' Elet 17 esztendő 'alatt 381 cikket közölt csak tőlem nem is számolva a többi szabadságharcos szerző (Dalnoki Veress La-jos Gereben István Páter Vitéz iBaán Timár András etc) írásait Az a tény hogy a huszonötödik évforduló évében a Magyar Élet adott helyet a jelen lizcikkes sorozatnak közlésére is mutatja hogy a Magyar Elet és a Magyar Szabadságharcos Szövetség ma is kéz a kéz-ben együtt harcolnak hogy „Magyarország újra magyar ország" le-gyen Köszönjük a közel negyedszázados zavartalan együttműködést László 'András ! Ugyanilyen meleg kapcsolat fűzött bennünket a Katolikus Magya-rok Vasárnapjához is mindaddig míg aJapot dr Eszterhás István szerkesztette Eszterhás közismert és közkedvelt író és ízig-véri- g új-(Folyt- atá a negyedik oldalon) STIRLING GYÖRGY: Gazság és igazság Nyugaton a szabad világban gyakran hangzik el kritika a szocialista országok bíráskodási rendszere ellen Ami teljesen indokolt Megszoktuk hogy 'a kommunista „igazságszolgáltatás" a Szovjetunióban már több mint hatvan éve a csatlósorszá-gokban pedig negyedik évtizede egészen más gyakorlatot követ mint a jogállamok-ban s a'kár a nyomozást és a nyomozószer-vek módszereit — akár 'az ügyészségi e-ljárást vagy a bíróságok Ítéleteit nézzük minden vonatkozásban nagy eltéréseket láthatunk Az ezekben az országokban a háború után lefolytatott bosszú-sugallt- a megtorló perek kirívó jogsértései majd az ugyancsak valiamennyi szocialista államon vegigs'öprö koholt vádak hullámai melyeik megtizedelték a kommunista vezetörétege-- M is mindenkiben megingatták a jog tisz-teletét és a polgárok szemében színjátékká züllesztették a törvényszékek tevékenysé-gét A bírák nem jogi hanem pártszempon-tok alapján hozták és hozzák még ma is politikai ügyekben az ítéleteiket s ha ezek-nek — az államellenes ügyeknek — manap-ság viszonylag kicsi is a száma ez nem változtat a lényegen A jogs'értásek és po-litikai elfogultságból elvakultságból szüle-tett ítéletek esetében nem a szám döntő: egyetlen ilyen ítélet egyetlen ártatlan em-ber meghurcolása is vérlázító és feljogo-sít a tiltakozásra a legkíméletlenebb bírá-latra Ilyesmi ugye nem történhet jogállam ban semmiképp sem eshet meg az Egye-sült Államokban ahol mindennél jobban tisztelik az állampolgároknak a szabadság-hoz a védekezéshez való jogát és a bíró-sági eljárás szabályai szinte teljesen kizár-ják hogy törvénysértő ítéletek születhesse-nek — állapítja megfáz olviasó elégedetten -- u "FRANK WALUS KÁLVÁRIÁJA Ki kell ábrándítsam a nyájas olvasót! Mert Amerikában is megtörténhet hasonló! Ha lényegesen ritkábban is és más körül-mények közt de itt a szabad világban is születhetnek jogtipró ítéletek A különbség csak az a kommunista tör-vénysértésekkel szemben hogy míg azokat a legritkábban teszik jóvá itt — néha ugyan igen lassan — de előbb-utób- b kide-rül az igazság Pontosabban: van lehetőség az érvényesítésre És van mód a bírói té-vedések korrigálására Ha nem Is könnyen de van Annak az igazságtalanul meliurcblt embernek például akinek esetét röviden el akarom mondani p'éldául több mint négy évig tartott a kálváriája mélyet végig kel-lett járnia althoz hogy elégüélelt kapjon 1977 januárjában emeltek vádat az illető ellen és csak most 1981 májusában tisz-tázódott az ügy és dőlt meg a vád De menjünk sorjában Frank Walus chicagói lakos amerikai állampolgár 1922-be- n született Németor-szágban egy a lengyel határhoz közeli kis-városban Szülei lengyelek voltak Rövide-sen meghalt az édesapja mire édesanyja a rokonaihoz költözött Lengyelországba és Kielce városában telepedett -- le A tízéves kisfiúból akii eddig Franznak hívtak ek-kor Franciszek lett Amikor 1939-be- n kitöri a háború Fran-ciszek 17 éves A német megszállók első dolga összeírni a munkabíró fiatalokat és a férfiakat: 1940 márciusában Franciszeket két és fél millió társával együtl Németor-szágba szállítják ahol rabszolgamunkára osztják bo őket Az ifjú Walus Neu-Ul- m közelében egy gazdaságba kerül és a me-zőgazdaságban dolgozik egészen 1915-i- g a harcok befejezéséig Még két évig hányó-dik a háborúdúlta Németországban aztán 1947-be- n végre sikerül hazavergődnie Kiel-céb- e Tíz esztendői tölt itt an'élkiil hogy különösebben zaklatnák de a kommuniz-mussal nem tud megbarátkozni Amikor megnősül elhatározza hogy kivándorol Amerikába 1957 nyarán érkezik Chicagó-ba- ahol szakmunkáskent helyezkedik el és megbecsült tagja lesz a helyi lengyel koló-niának Szépen keres és beosztással él: ha-marosan házat vásárol és 1970-be- ii elnyeri az amerikai állampolgárságot Ettől kezdve Frank Walus-na- k írja a nevét JÓTETTÉRT JÓT VÁRJ! Egy évvel később Walus befogad há-zlába egy lengyel emigránst névszerint Michael Alpert akinek szülei' valamelyik zsidó aiiegsemiiíisitő lágerben pusztultak el Alper 1972-i- g lakik Waltisnál akkor elköltö-zik és megnősül de az új asszonnyal együtt egy év múlva visszakeredzkedik Walus is-mét befogadja de kapcsolatuk hamarosan megromlik: 1973 májusában Walus sze-mére hányja Alpernek hpgy valakit be-kapott mire összeszólalkoznak és a házi-gazda kiutasítja házából az Alper-házas-pá- rt Egy darabig nem történik semmi az-tán váratlan esemény dúlja fel a Walus-osalá- d békéjét Az egyik chicagói lapban nagy cikk lát napvilágot mely szerint Frank Walus a háború alatt náci szolgálat-ban állott résztvet't a kielcei és a czestoc-how- ai gettóban történt kegyetlenkedések-ben Gyorsan kiderül hogy az újs'ágcikk adatai Alpertől származnak: a Walussal való összezördülés után Alper elment egy chicagói zsidó szervezetihez és elmondta hogy Walus bizfalmas beszélgetéseik közben sokat mesélt neki arról hogy milyen atro-citásokat követett el Lengyelországban ho-gyan ölt meg védtelen embereket sárga-csillagos zsidókat Alper és felesége mind-ezt jegyzőkönyvre is diktálta de a biróság kétségbevonla a tanúvallomások hitelessé-gét tekintettel az Alper házaspár és Wa-lus közti haragos viszonyra 'Ekkor meg úgy tűnt az ügy elalszik és a veszély elhárul Walus feje felől Korai lett volna ezt hinni Tudomást szerzett ugyanis a „Walus-ügyröl- " a Bécsben szé-kelő „nácitalanitó" iroda főnöke Simon Wiesenthal is aki azonnal nyilatkozott: Frank Walus veszedelmes kollaboráns volt aki számos zsidót sajátkezüleg gyilkolt meg ia lengyelországi gettókban! Wiesen-thal azt állította adatait nem Alpertől kap-ta de a forrást soha nem nevezte meg Aminthogy arra sem adott soha választ so-ha semiő--"sV- m Alper' hogy nii'érV várlak Walus leleplezésével 1974-ig- ? BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS De e'Aor már megindult a gépezet és ezeket a kérdéseket senki sem firtatta A Wiesenthal-nyiliatkozat- ot követően Holz-man- n New York-- i képviselőnő a Kongresz-szu- s bevándorlási albizottságának tagja kampányt kezdett azért hogy a hatóságok 'altassák fel az Egyesült Államokban buj-káló náci háborús bűnösöket Holzmann képviselőnő kezdeményezésére és kampá-nyának hatására ekkor alakult meg az Tgazságügyminisztériumon belül az a kü-lönleges nyomozócsoport melynek felada-tául tették a „rejtőzködő" háborús bűnö-sök felkutatását (Ez a csoport indított haj-szát néhány évvel ezelőtt emigrációnk ki-emelkedő alakja a nagy magyar író Wass Albert ellen is) E rövid cikk kefelében nem lehet el-mondani mindazt ami Frank Walussal 1977-t- ől — vád alá helyezésétől — 1981-i- g teljes tisztázásáig történt mert ezek az elképesztő és szinte hihetetlen' rémségek oldalakat tölten'én'ek meg Csak néhány tő-mondatban a főbb események: 1975-be- n be-kapcsolódott a nyomozásba az izraeli rend-őrség is es egy'harminc év előtti fényképet varázsolt elő az akkor 23 éves állítólagos Franz Walusról mely öt Geslapo-egyenru-háb- a ábrázolja 1977-be- n megtartották az első bírósági tárgyalást amit a németek-kel szembeni elfogultságáról és ellenszen-véről ismert Július Hoffmann biró veze-tett És hiába volt a védők minden érve-lése Walus tagiadása Hoffmann egyetlen mentötaniit sem hallgatott meg a vád ta-núit viszont korlátlanul hagyta beszélni A vád negyvennégy tanút jelenlett be akik közül nyolc „ismerte fel" a vádlottat Ges-tapo-egyenruhá-ban tizenegy zsidó tanú pe-dig határozotüan emlékezeti hogy Walus sajátkezüleg gyilkolt le nőket öregeket és nyomorékokat Hogy a Gestapo tagja csak német lehetett Walus meg lengyel és hogy közel öl centiVel alacsonyabb a Gestapo-ná- l megkövetelt testmagasságnál az nem érdekelte a bíróságot Hoftoann biró ki-mondta az ítéletet: Frank Walus háborús bűnös! Walust megfosztották állampolgárságá-tól és megindították ellene a deportálás! el-járást hogy kiadják annak az országnak ahol a gyilkosságokat elkövette Frank Wa-lus anyagilag és erkölcsileg tönkrement 60000 dollárt költött a védelemre elúszott a háza és minden megtakarított pénze az új-ságok gyalázták a nevét elvesztette a ba-rát- áit munkáját Rettegve várta a depor-- (Folytatás a harmadik oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000409