000414 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
-- Sf!IN ji jt " V i ! ' HUNGÁRIÁM LIFE 110 Mm tokásig hanem Lilék t szabad níp tesz V lO tsvda dolgokat MAGYAR ELET targett Canadioa Indeptndent Wkly BZRZSENYI la db Hnaguúa Luguga Vol 38 35 XXXVIII évfolyam 35 szám 1985 szeptember 14 szombat Ára: 75 cent tllll Korunk egyik legégetőbb problémája : w A © ellen Afganisztánból újra heves harcokról szólnak a jelentések melyek a szabad-ságharcosok és az orosz megszállók között dúlnak — a Szovjetunió újabb csa-pategységeket szállított az országba — Tunézia amely nemrég „egyesült" Líbiával felmondta a közösséget visszarendelte még nagykövetét is mivel Gadaffi 25 ezer tunéziai vendégmunkást utasított ki az országból — Nem-csak Tjedget — a nyugatnemet kémelhárítás főnöke — kémkedett hanem még három másik alkalmazottja is akik még Ti-edg- et „átlépése" elött menekültek Keletre — Az amerikai kormány és a Pan-America- n lepülőtársaság kártérítési díjat fizet a áldozatai rokonságának — Több mit kél tucat az ún harmadik világhoz tartozó országot fenyeget a fizetésképtelenség ezeknek az országoknak az adóssága több mint 900 billió (!) dollár — A moszkvai statisztikai hivatal közvélemény-kutatás- t rendezett a kérdés: „Milyen veszélyt lát a (???) — A Ford 10 ezer személlyel szándékozik csökkente-ni tisztviselőinek létszámát akiknek a munkáját a komputerek feleslegessé tették — A San Francisco--i öbölben a tenger fenekén fedeztek fel a nyomozás orosz földerítő behatolásra gyanakszik AZ ÉSZAK-DÉL- I GAZDASÁGI ELLENTÉTEK A főcímet Verne Gyu-la híres regényétől kölcsö-nöztük lamely az amerikai polgárháborúról szól ami-kor Észak harcolt Dél el-len — Jelen esetben nem fegyveres hanem gazdasá-gi háborúról van szó ami-kor az északi félteke gaz-dag iparosodott államai harcolnak Dél szegény el-maradott országai ellen — A gazdasági ellentét Észak és Dél közölt ma korunk legnagyobb problémája lett — Ha ezt a kérdést megolda-nák a világ gazdasági bajainak javarésze meg-szűnne gyötörni az em-beriséget IMI A PROBLÉMA LÉNYEGE? A válasz röviden: a túliparosodott túltermelő Északnak piacokra van szüksége A itúl termelés a termékek eladhalallansága okozza a legnagyobb bajt: a munkanélküliséget — Ez-zel ellentétben: Délnek ipa-ri termékeikre gépekre és általában a modern gépipar megteremtésére volna szük-sége Első pillanatra úgy lát-szik hogy Észak és Dél ér-dekei találkoznak kiegészí-tik egymást Csak van egy nagy bökkenő : Dél tőkeszegény így az ipari termékeket gépe-ket az iparosodás árát nem tudja megfizetni! VAN-- E MEGOLDÁS? Van! — Észak próbálko-zik is hitelűk kiutalásával Ezeket a hiteleket r— első-sorban — a Világbank ga-rantálja — De ma már ott tartunk hogy ezek a hitelek nemhogy segítenének a Dél problémáinak meg-oldásaiban hanem má-zsás súllyal nehezednek (főleg kamat formájá-ban) a gazdasági éle-ten Konkrét MI OKOZZA A PRÓBÁLKOZÁSOK CSŐDJÉT? Elsősorban a helytelen befektetések — Afrika és Dél-Ameri- ka (ezekről van főleg szó) kormányai nyakra-főr- e vették fel a hi-teleket (mintha ajándékként kapták volna) és nem gon-doltak 'arra liogy olyan be-fektetéseket eszközöljenek amelyek kifizetődők és k'a-mathajl-ók Mert csak ezek-ből lehetne fizetni a kanto-tokat a részletekét és len-dítené fel 'a nemzetgazda-ságot Másodsorban a bizony-talan politikai helyzet leszi lehetetlenné a gazdasági éle-tet is — A kormányválsá-gok forradalmak" — mondhatni — mindennapo-saik Afrikában és Dél-Ameri- ka sok országában ami a hitelezők a befektetők bi-zalmát megrendítik A legfőbb hitelező az Egyesült Államok A Világ-bank is az Államokban szé-kel — Az afrikai és dél VI rész De térjünk rá a konkrét eseményekre: miközben szorgalmasan látogattuk a nyugat-európ- ai delegációkat közvetlen kétoldali közbe-járásuk szorgalmazására — megtörtént az első „áttörés" Még nem teljes áttörés még nem a számunkra fontos megfogalmazásban „romániai magyar kisebbség" ós „csehszlovákiai magyar kisebb-ség" de a plénumban először elhangzott a szó amelyért oly sokan annyit küzdöltek: „magyar kisebbségek" Jay kanadai födelcgátus május 21-é- n a plenáris gyűlésen nyilatkozatot tett a kisebbségek jo-gairól Idézem: „Nemzeti etnikai vallási és nyelvi kisebbségek me-lyek egyik Vagy másik formában országaink többségében léteznek — magyarok ukránok észtek lettek litvánok törökök és zsidók hogy csak néhányat említsek — államaink között rendkívül jelentős kap-csolatok láncolatát teremtettek meg" Majd kifejti hogy Q kisebbsé-gi csoportok elnyomása olyan belső feszültségeket teremt amelyek más kormányokat és népeket is izgalmi állapotba hoznak és meg-mérgezik a kölcsönös kapcsolatokat és együttműködést Ünnepélyes nemzetközi kötelezettségeiket ér sérelem mikor egy állam azt ál-lítja hogy egy történelmileg elismert kisebbség nem létezik ami-kor megkísérli azt erőszakkal szétszórni vagy beolvasztani vagy korlátozza anyanyelvének használatát vagy elzárja előlük a tanulás és megfelelő foglalkozás lehetőséget — A kanadai delegáció fejének sza-vai mintha teljesen a magyar kisebbségek sérelmeit írnák le A fel-sorolásban pedig a magyarok állnak első helyen — a jég megtörött! Az amerikai nagykövet beszéde Ncgy nappal később május 28-á- n Richárd Schiller :iz amerikai delegáció feje tartotta meg nagyszabású beszédét a nemzeti kisebbségek sorsáról a Szovjetunióban Csehszlovákiában és Bulgá-riában a korábban cinlilctl „megnevezett" országokban A mesteri beszed rengeteg érdekes adatot tartalmaz de ez alkalommal csak a minket legközelebbről érintő magyar vonatkozással foglalkozunk Mi-után megemlíti hogy a nyugaton Svájc Németország és Franciaor-szág a nemzeti megértés barátság és együttműködés mintaképei a következőkkel folytatja: „hallottunk nyilatkozatokat melyek ha ellen"? kanadai külpolitika „lóugrásai" Amerikai bojkott Dél-Afri-ka Kelet-Németországn- ak repülőszerencsétlenségek magánke-reskedelemben?" tengeralattjáró-nyomoka- t amerikai kormányok zöme meg vagy baloldali vagy katonai diktatúra és — ami érthetetlen — nagy többsé-gében amerikacllcnes így érthető ha Washington nem néz barátságos szemmel a Dél gazdasági problémáira KANADA NEM" VESZ RÉSZT AZ AMERIKAI ŰRVÉDELMI KÍSÉRLETEKBEN! Miniszterelnökünk beje-lentette hogy Kanada nem vesz részt az (amerikai űr-védelmi kísérletekben — Egyszerűen érthetetlen a kanadai kormány logikája: nem vesz részt az űrvédel-mi kísérletekben — amiből gazdasági haszna is lenne — pedig tudja hogy az Egyesült Államokkal közö-sen ez a védelmi rendszer fogja északi határát véde-ni Érzi ezt ia következet-lenséget maga Mulroney is mert így magyarázkodik: „Ha Kanada hivatalo-san nem is vesz részt az amerikai űrvédelmi előkészületekben — azért üzemeinknek nem tiltjuk meg hogy ezek-ben a munkálatokban részt vegyenek" Fából Vaskarika! REAGAN ELNÖK BEJELENTÉSE Az amerikai elnök be-jelentette hogy részleges bojkottot ajánl a Kongrcsz-szusna- k Délafrika ellen az ottani kormány merev miatt A bojkott elsősorban atomerőműre -- berendezésekre komputerekre mint kiviteli és aranyra mint behozatali cikkre vonatko-zik Reagan ajánlatát úgy a délafrikai kormány (termé-szetesen!) mint a délafri-kai fekete ellenzék vezetői élesen bírálták Az utóbbiak nem tartották elég hatásos-nak a részleges bojkottot MEGHIÚSULT A THAIFÖLDI KATONAI PUCCS A kormánycsapalok — 12 órás harc után — lever-ték a thaiföldi katonai pucs-cso- t amely a kormány megdöntését célozta — Az akciót helyezett volt kato-natiszteik robbantották ki akik nem voltak megeléged-ve Prém Tinsulanuda mi-niszterelnök politikájával A harcokban életét vesztette a helyszínen for-gató NBC televíziós társa-ság bangkongi sajtóosztályá-nak vezetője: Ncol Davis és asszisztense: Bili Latch EL SALVADOR ELNÖKÉNEK LÁNYÁT ELRABOLTÁK Napóleon Duarfc elnök lányát két fegyveres ban-dita elrabolta amikor au-tójába készült beszállni — Két fegyveres „lifeguard" kí-sérőjét pedig meggyilkolták — Eddig még minden nyo-mozás eredménytelen ma-radt és az emberrablók sem — Folytatás a 2 oldalon — -- ! 11111 ll 111" GYALLAY-PA- P DOMOKOS: Beszámoló az Emberi Jogok Ottawa-- i Konferenciájáról események hogy nagykövei aparthcid"-politikáj- a kényszcrnyugállo-mányb- a t!!!!! sonló előrehaladásról tájékoztattak máshol is Magyarország érdemes képviselőjének gondolatébresztő és informatív beszéde ebbe a kategó-riába tartozik Az volna 'az óhajunk hogy a nemzeti kisebbségek kér-désében hasonló módszereket alkalmazzanak a haláron túl is például Csehszlovákiában ahol a Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának tagjai letartóztatást és üldöztetést szenvednek" Amilyen örömet okozott hogy felvidéki lestvéreink sorsa a kon-ferencia plénuma elé és ezzel a jövőbeni konferenciák agendájára ke-rüli annyira lehangolt az a lény hogy minden előzetes közbenjárá-sunk ellenére Románia mint ncm-megncvcz- etl ország nem került be-le a beszédbe és így erdélyi testvércink sem nyerlek megemlítést Aggodalmunkat növelte az a körülmény hogy az amerikai beszéd az emberi jogok végrehajtásának vitájára engedélyezett periódus utol-só napján hangzott cl s az agenda végső szakaszában az „új javasla-tok" és a zárónyilatkozat tárgyalása nem sok reményt nyújtott Incg-folcl- ö alkalomra az erdélyi magyar kisebbség helyzetének szóbahozá-sára A Gondviselés végül is javunkra döntött de mielőtt rátérnénk erre foglalkoznunk kell Schillernek a magyar delegátus beszédére vonatkozó utalásával Nemcsak az amerikai nagykövet hanem több más nyugati dele-gátus is dicseroleg nyilatkozott a magyar delegátus beszédéről amely-nek tárgya a magyarországi kisebbségek helyzetének ismertetése volt Szükséges a beszed tartalmát röviden összefoglalni hogy vá-laszt adhassunk a kérdésre miért nem tcttszclt az a nyugatiaknak és miért nem kielégítő a nemzeti emigráció számára A magyar delegátus beszéde A beszéd tárgyilagos hangnemben ismerteti a hazai kisebbségek helyzetéi Megállapítja hogy az országban délszlávok németek ro-mánok és szlávok élnek össz-számu- k alacsony mintegy 3000(10 A magyar kormánynak az az álláspontja hogy a kisebbségi népcsopor-toknak több jogot kell biztosítani mint 'a többségi népnek hogy a kisebb lélekszámból származó hátrányokat ellensúlyozzák A kisebb-ségek egyenlőségének fontos garanciája hogy politikai jogaik törvé-nyileg biztosítva varrnak és arányos képviseletük van az állami szer-(Folytat- ás a 4 oldalon) A Rákócziak vára Sárospatakon Azok az ötvenes évek Ujabbkori történelmünknek a legsöté-tebb korszaka az ötvenes évekre esik — Pontosabban körülhatárolva az ötvenes é-v- ek elejére: az első Nagy Imre kormány idején 1953— 51-be- n némi enyhülés kez-dődött ami hamarosan megtorpant és a politikai helyzet ismét rosszabbodott de aztán 56 tavaszától felgyorsultak az ese-mények Az október 23-á- n fellángolt for-radalommal tekintjük lezártnak a Rákosi-korszakot s ami a forradalom után történt már nem tartozik az un ötvenes évek tör-ténetéhez A szégyenkorszak tulajdonképp még e-lő- bb megkezdődött hogy a naptár az öt-venes évekbe fordult: a törvénysértések a magyar nép elnyomásának az emberi jo-gok megliprásának korszakát 1948-t- ól a „Fordulat Évétől" számítjuk amikor át-vették a hatalmat a kommunisták és a polgári pártokat végleg kiszorították a po-litikai életből Ezekre az évekre esnek a koncepciós perek a személyi kultusz ön-kényének szörnyűségei ártatlan emberek tízezreinek bebörtönzése kivégzése a k-itelepítések a magyar nép legjobbjainak a meghurcolása az értelmiség megalázása és a parasztság megtörése Ezekre az évekre nem lehel borzongás néLkül visszagondolni Mindenkinek meg-vannak a maga emlékei azokról az idők-ről de senki sem beszél szívesen róluk Akik a hatalom oldalán álltak azért igye-keznek agyonhallgatni azokat az éveket mert nem tiszta a lelkiismeretük és vagy bűnök súlya nyomja őket vagy legalább-is megalkuvó néma cinkosságuk szégyenét szeretnék elfelejteni Mert sokan tartoz-tak ehhez a csoporthoz: Rákosi nem egy-maga csinálta az ötvenes éveket Ahhoz sokan kellellek olyanok akik készségcsen teljesítetlek a parancsokat: szadista pa-rancsvégrehajtók nyomozók rendőrökve-rölegénye- k börtönőrök ávósok És kellel-tek szellemi emberek is: jogászok bírák miniszteri titkárok újságírók önmagukat megalázó osztályukat eláruló értelmiségiek propagandisták mindenféle rendű és ran-gú tisztviselők S ezek mind kollektive fe-lelősek az akkor történtekért Mindenkitől nem lehetett azt kívánni hogy szembemenjen Rákosiékkal és vállal-ja a mártírsorsot vagy a börtönt Amint-hogy emigrációba sem mehetett az egész ország Rákosiék elöl De aki azokban az években felelős beosztásban dolgozott — dolgozhatott — és magasabb állami állás-ban hagyták működni az már legalábbis gyanús Mert ha konkrét bűnök nem is terhelik ezeket emberi magatartásukkal a legmélyebbre kellelt süllyedniük hogy az aljas rendszer elfogadja őket És pozíció-juk bántatlanságuk ára a teljes behódo-lá- s a rémkorszak vezetőinek kétrét hajlott gerinccel való kiszolgálása lehetett Megszólal a magyarországi sajtó Azokról a bizonyos ötvenes évekről az utóbbi években elég sok szó esik az ott-honi sajtóban Hosszú idő sunyi hallga-tása után lelkiismeretvizsgálat és az ön-kritika szellemében közelítik meg néhá-nyan a kérdést és próbálják föltárni az akkori ötvenes évek eddig homályban ma-radt részleteit Megkísérlik lisztázni azt is: ki mennyiben milyen mértékben fele-lős az akkor történtekért? Az Élet és Irodalom hasábjain janu-ár óta cgvnuiM érik a vitacikkek melyek különböző szemszögből elemzik az ötve-nes eveket Hadd idézzek pár mondatot az első vitaindító cikkből Litván György elgondolkoztató Írásából: „Jött egy mély-pont amikor elkötelezett értelmiségi szá-mára alig volt megállás amikor csak a kivételesen humánus alkat az el nem foj í'S'Íi tott izlés a halalomnélküliség a szeren-cse vagy a kellő időben bekövetkezett kirugatás vagy letartóztatás mentett meg sokakat igazi gazságok elkövetésétől S az igazi kérdés amelyre íróknak történészek-nek szociológusnak psizehológusnak po-litológusnak választ kellene keresni nagy-jából így hangzik: miféle kor miféle rend-szer volt az amely annyi jóravaló söl ki-váló morálisan és szellemileg igényes em-beri is — átmenetileg vagy végleg és jó-vátehetetlenül — szörnyeteggé tudott for-málni? Mert szörnyetegekké leltünk rövi-debb vagy ihosszabb időre kisebb vagy nagyobb mértékben ki-- ki alkata tempera-mentuma s nem utolsósorban az akkor ke-zében lévő iiatalom nagysága szerint Nem mindenki ahogy a cinikusok saját fele-lősségük csökkentésére beállítani szeretik de sokan" Csak a „tiszták"! Az egymást vádoló felelősséget egy-másra hárító s a hibát mindig másokban kereső mentegetőző vita hónapokon át folyt az ÉS oldalain de senki sem merte kimondani: aki akkor azokban a kritikus években tiszta tudott maradni annak és csak annak van joga ma — akár otthon akár az emigrációban — a fórumon ágál-ni Aki együtt üvöltött a farkasokkal aki kiszolgálta Rákosiékat aki azokban az é-vek-ben felelős irányiló beosztásban ült az örüljön hogy él és húzza meg magái Az Élet és Irodalom vitazáró cikkét Benedek István írta aki megszívlelendő in-léss- el fordul az előző visszaemlékezések egyik-mási- k mindenkit és mindent egybe-mosó a történtekel és a felelősséget el-kenni akaró írójához: utal a langyosokra akik kiköpnivalók a Biblia szerint és a közönyösökre akik Dante poklának kapu-ja körül kódorognak s „lelkükben nincs erény se vétek" Ezeket nem szabad ösz-szekeve- rni a tisztákkal akik nem adták magukat oda soha sem ide sem oda A megtévclyedctlek — ahogy a bűnösöket egyesek nevezik — mindig időben változ-tatták politikai állásfoglalásukat hol így hol úgy „Tudom — írja Benedek István — hogy ezeknek is nehéz sorsuk volt hi-szen meggörbedve élni is nehéz utána ki-egyenesíteni a gerincet még nehezebb de végső soron mégis ők kaplak meg mindent s akiknek nem görbül a derekuk a perfi-fériáko- n rekedtek " Igen azokban az években a tiszták azok akiknek nem hajlott a derekuk és nem voltak hajlandók semmiféle közössé-get vállalni Rákosiékkal még azzal sem hogy beállnak kisebb vagy nagyobb csa-varnak az államgépezetbe azok a perifé-riákra szorultak Ha szerencséjük volt és megúszták a börtönt vagy a kitelepítést segédmunkásként deklasszált elemként al-sóbbrendű munákkal kereshették meg a kenyérre valót Akik pedig behódoltak a kopasz gnómnak azok — Benedek István szavait idézve — mindent megkaptak Ma-gas fizetést megbecsülést címet rangot sokszor még azt is amit a rendszer az üldözöttektől elvett Mondjuk ki kereken: aki azokban az években bizonyos szinten fölül élt — élhetett — s aki abban a kor-szakban egy bizonyos társadalmi kategóri ához tartozott és rangot viselt azt óvato-san kell kezelnünk Nem vagyok híve a kollektív Ítélkezés-nek ahogy 45-be- n sem értettem egyet az-zal hogy az igazolóbizollságot hatodik fi-zetési osztálytól fölfelé minden állami al-kalmaoltat sommásan bűnösként kezellek de a Rákosi-terro- r együttműködőit a kom-munista rémkorszak kollaboránsait hajla-mos vagyok minden egyéni mérlegelés nél-kül kirekeszteni a tisztességes magyarok közösségéből Stirling György
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, September 14, 1985 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1985-09-14 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000755 |
Description
Title | 000414 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | -- Sf!IN ji jt " V i ! ' HUNGÁRIÁM LIFE 110 Mm tokásig hanem Lilék t szabad níp tesz V lO tsvda dolgokat MAGYAR ELET targett Canadioa Indeptndent Wkly BZRZSENYI la db Hnaguúa Luguga Vol 38 35 XXXVIII évfolyam 35 szám 1985 szeptember 14 szombat Ára: 75 cent tllll Korunk egyik legégetőbb problémája : w A © ellen Afganisztánból újra heves harcokról szólnak a jelentések melyek a szabad-ságharcosok és az orosz megszállók között dúlnak — a Szovjetunió újabb csa-pategységeket szállított az országba — Tunézia amely nemrég „egyesült" Líbiával felmondta a közösséget visszarendelte még nagykövetét is mivel Gadaffi 25 ezer tunéziai vendégmunkást utasított ki az országból — Nem-csak Tjedget — a nyugatnemet kémelhárítás főnöke — kémkedett hanem még három másik alkalmazottja is akik még Ti-edg- et „átlépése" elött menekültek Keletre — Az amerikai kormány és a Pan-America- n lepülőtársaság kártérítési díjat fizet a áldozatai rokonságának — Több mit kél tucat az ún harmadik világhoz tartozó országot fenyeget a fizetésképtelenség ezeknek az országoknak az adóssága több mint 900 billió (!) dollár — A moszkvai statisztikai hivatal közvélemény-kutatás- t rendezett a kérdés: „Milyen veszélyt lát a (???) — A Ford 10 ezer személlyel szándékozik csökkente-ni tisztviselőinek létszámát akiknek a munkáját a komputerek feleslegessé tették — A San Francisco--i öbölben a tenger fenekén fedeztek fel a nyomozás orosz földerítő behatolásra gyanakszik AZ ÉSZAK-DÉL- I GAZDASÁGI ELLENTÉTEK A főcímet Verne Gyu-la híres regényétől kölcsö-nöztük lamely az amerikai polgárháborúról szól ami-kor Észak harcolt Dél el-len — Jelen esetben nem fegyveres hanem gazdasá-gi háborúról van szó ami-kor az északi félteke gaz-dag iparosodott államai harcolnak Dél szegény el-maradott országai ellen — A gazdasági ellentét Észak és Dél közölt ma korunk legnagyobb problémája lett — Ha ezt a kérdést megolda-nák a világ gazdasági bajainak javarésze meg-szűnne gyötörni az em-beriséget IMI A PROBLÉMA LÉNYEGE? A válasz röviden: a túliparosodott túltermelő Északnak piacokra van szüksége A itúl termelés a termékek eladhalallansága okozza a legnagyobb bajt: a munkanélküliséget — Ez-zel ellentétben: Délnek ipa-ri termékeikre gépekre és általában a modern gépipar megteremtésére volna szük-sége Első pillanatra úgy lát-szik hogy Észak és Dél ér-dekei találkoznak kiegészí-tik egymást Csak van egy nagy bökkenő : Dél tőkeszegény így az ipari termékeket gépe-ket az iparosodás árát nem tudja megfizetni! VAN-- E MEGOLDÁS? Van! — Észak próbálko-zik is hitelűk kiutalásával Ezeket a hiteleket r— első-sorban — a Világbank ga-rantálja — De ma már ott tartunk hogy ezek a hitelek nemhogy segítenének a Dél problémáinak meg-oldásaiban hanem má-zsás súllyal nehezednek (főleg kamat formájá-ban) a gazdasági éle-ten Konkrét MI OKOZZA A PRÓBÁLKOZÁSOK CSŐDJÉT? Elsősorban a helytelen befektetések — Afrika és Dél-Ameri- ka (ezekről van főleg szó) kormányai nyakra-főr- e vették fel a hi-teleket (mintha ajándékként kapták volna) és nem gon-doltak 'arra liogy olyan be-fektetéseket eszközöljenek amelyek kifizetődők és k'a-mathajl-ók Mert csak ezek-ből lehetne fizetni a kanto-tokat a részletekét és len-dítené fel 'a nemzetgazda-ságot Másodsorban a bizony-talan politikai helyzet leszi lehetetlenné a gazdasági éle-tet is — A kormányválsá-gok forradalmak" — mondhatni — mindennapo-saik Afrikában és Dél-Ameri- ka sok országában ami a hitelezők a befektetők bi-zalmát megrendítik A legfőbb hitelező az Egyesült Államok A Világ-bank is az Államokban szé-kel — Az afrikai és dél VI rész De térjünk rá a konkrét eseményekre: miközben szorgalmasan látogattuk a nyugat-európ- ai delegációkat közvetlen kétoldali közbe-járásuk szorgalmazására — megtörtént az első „áttörés" Még nem teljes áttörés még nem a számunkra fontos megfogalmazásban „romániai magyar kisebbség" ós „csehszlovákiai magyar kisebb-ség" de a plénumban először elhangzott a szó amelyért oly sokan annyit küzdöltek: „magyar kisebbségek" Jay kanadai födelcgátus május 21-é- n a plenáris gyűlésen nyilatkozatot tett a kisebbségek jo-gairól Idézem: „Nemzeti etnikai vallási és nyelvi kisebbségek me-lyek egyik Vagy másik formában országaink többségében léteznek — magyarok ukránok észtek lettek litvánok törökök és zsidók hogy csak néhányat említsek — államaink között rendkívül jelentős kap-csolatok láncolatát teremtettek meg" Majd kifejti hogy Q kisebbsé-gi csoportok elnyomása olyan belső feszültségeket teremt amelyek más kormányokat és népeket is izgalmi állapotba hoznak és meg-mérgezik a kölcsönös kapcsolatokat és együttműködést Ünnepélyes nemzetközi kötelezettségeiket ér sérelem mikor egy állam azt ál-lítja hogy egy történelmileg elismert kisebbség nem létezik ami-kor megkísérli azt erőszakkal szétszórni vagy beolvasztani vagy korlátozza anyanyelvének használatát vagy elzárja előlük a tanulás és megfelelő foglalkozás lehetőséget — A kanadai delegáció fejének sza-vai mintha teljesen a magyar kisebbségek sérelmeit írnák le A fel-sorolásban pedig a magyarok állnak első helyen — a jég megtörött! Az amerikai nagykövet beszéde Ncgy nappal később május 28-á- n Richárd Schiller :iz amerikai delegáció feje tartotta meg nagyszabású beszédét a nemzeti kisebbségek sorsáról a Szovjetunióban Csehszlovákiában és Bulgá-riában a korábban cinlilctl „megnevezett" országokban A mesteri beszed rengeteg érdekes adatot tartalmaz de ez alkalommal csak a minket legközelebbről érintő magyar vonatkozással foglalkozunk Mi-után megemlíti hogy a nyugaton Svájc Németország és Franciaor-szág a nemzeti megértés barátság és együttműködés mintaképei a következőkkel folytatja: „hallottunk nyilatkozatokat melyek ha ellen"? kanadai külpolitika „lóugrásai" Amerikai bojkott Dél-Afri-ka Kelet-Németországn- ak repülőszerencsétlenségek magánke-reskedelemben?" tengeralattjáró-nyomoka- t amerikai kormányok zöme meg vagy baloldali vagy katonai diktatúra és — ami érthetetlen — nagy többsé-gében amerikacllcnes így érthető ha Washington nem néz barátságos szemmel a Dél gazdasági problémáira KANADA NEM" VESZ RÉSZT AZ AMERIKAI ŰRVÉDELMI KÍSÉRLETEKBEN! Miniszterelnökünk beje-lentette hogy Kanada nem vesz részt az (amerikai űr-védelmi kísérletekben — Egyszerűen érthetetlen a kanadai kormány logikája: nem vesz részt az űrvédel-mi kísérletekben — amiből gazdasági haszna is lenne — pedig tudja hogy az Egyesült Államokkal közö-sen ez a védelmi rendszer fogja északi határát véde-ni Érzi ezt ia következet-lenséget maga Mulroney is mert így magyarázkodik: „Ha Kanada hivatalo-san nem is vesz részt az amerikai űrvédelmi előkészületekben — azért üzemeinknek nem tiltjuk meg hogy ezek-ben a munkálatokban részt vegyenek" Fából Vaskarika! REAGAN ELNÖK BEJELENTÉSE Az amerikai elnök be-jelentette hogy részleges bojkottot ajánl a Kongrcsz-szusna- k Délafrika ellen az ottani kormány merev miatt A bojkott elsősorban atomerőműre -- berendezésekre komputerekre mint kiviteli és aranyra mint behozatali cikkre vonatko-zik Reagan ajánlatát úgy a délafrikai kormány (termé-szetesen!) mint a délafri-kai fekete ellenzék vezetői élesen bírálták Az utóbbiak nem tartották elég hatásos-nak a részleges bojkottot MEGHIÚSULT A THAIFÖLDI KATONAI PUCCS A kormánycsapalok — 12 órás harc után — lever-ték a thaiföldi katonai pucs-cso- t amely a kormány megdöntését célozta — Az akciót helyezett volt kato-natiszteik robbantották ki akik nem voltak megeléged-ve Prém Tinsulanuda mi-niszterelnök politikájával A harcokban életét vesztette a helyszínen for-gató NBC televíziós társa-ság bangkongi sajtóosztályá-nak vezetője: Ncol Davis és asszisztense: Bili Latch EL SALVADOR ELNÖKÉNEK LÁNYÁT ELRABOLTÁK Napóleon Duarfc elnök lányát két fegyveres ban-dita elrabolta amikor au-tójába készült beszállni — Két fegyveres „lifeguard" kí-sérőjét pedig meggyilkolták — Eddig még minden nyo-mozás eredménytelen ma-radt és az emberrablók sem — Folytatás a 2 oldalon — -- ! 11111 ll 111" GYALLAY-PA- P DOMOKOS: Beszámoló az Emberi Jogok Ottawa-- i Konferenciájáról események hogy nagykövei aparthcid"-politikáj- a kényszcrnyugállo-mányb- a t!!!!! sonló előrehaladásról tájékoztattak máshol is Magyarország érdemes képviselőjének gondolatébresztő és informatív beszéde ebbe a kategó-riába tartozik Az volna 'az óhajunk hogy a nemzeti kisebbségek kér-désében hasonló módszereket alkalmazzanak a haláron túl is például Csehszlovákiában ahol a Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának tagjai letartóztatást és üldöztetést szenvednek" Amilyen örömet okozott hogy felvidéki lestvéreink sorsa a kon-ferencia plénuma elé és ezzel a jövőbeni konferenciák agendájára ke-rüli annyira lehangolt az a lény hogy minden előzetes közbenjárá-sunk ellenére Románia mint ncm-megncvcz- etl ország nem került be-le a beszédbe és így erdélyi testvércink sem nyerlek megemlítést Aggodalmunkat növelte az a körülmény hogy az amerikai beszéd az emberi jogok végrehajtásának vitájára engedélyezett periódus utol-só napján hangzott cl s az agenda végső szakaszában az „új javasla-tok" és a zárónyilatkozat tárgyalása nem sok reményt nyújtott Incg-folcl- ö alkalomra az erdélyi magyar kisebbség helyzetének szóbahozá-sára A Gondviselés végül is javunkra döntött de mielőtt rátérnénk erre foglalkoznunk kell Schillernek a magyar delegátus beszédére vonatkozó utalásával Nemcsak az amerikai nagykövet hanem több más nyugati dele-gátus is dicseroleg nyilatkozott a magyar delegátus beszédéről amely-nek tárgya a magyarországi kisebbségek helyzetének ismertetése volt Szükséges a beszed tartalmát röviden összefoglalni hogy vá-laszt adhassunk a kérdésre miért nem tcttszclt az a nyugatiaknak és miért nem kielégítő a nemzeti emigráció számára A magyar delegátus beszéde A beszéd tárgyilagos hangnemben ismerteti a hazai kisebbségek helyzetéi Megállapítja hogy az országban délszlávok németek ro-mánok és szlávok élnek össz-számu- k alacsony mintegy 3000(10 A magyar kormánynak az az álláspontja hogy a kisebbségi népcsopor-toknak több jogot kell biztosítani mint 'a többségi népnek hogy a kisebb lélekszámból származó hátrányokat ellensúlyozzák A kisebb-ségek egyenlőségének fontos garanciája hogy politikai jogaik törvé-nyileg biztosítva varrnak és arányos képviseletük van az állami szer-(Folytat- ás a 4 oldalon) A Rákócziak vára Sárospatakon Azok az ötvenes évek Ujabbkori történelmünknek a legsöté-tebb korszaka az ötvenes évekre esik — Pontosabban körülhatárolva az ötvenes é-v- ek elejére: az első Nagy Imre kormány idején 1953— 51-be- n némi enyhülés kez-dődött ami hamarosan megtorpant és a politikai helyzet ismét rosszabbodott de aztán 56 tavaszától felgyorsultak az ese-mények Az október 23-á- n fellángolt for-radalommal tekintjük lezártnak a Rákosi-korszakot s ami a forradalom után történt már nem tartozik az un ötvenes évek tör-ténetéhez A szégyenkorszak tulajdonképp még e-lő- bb megkezdődött hogy a naptár az öt-venes évekbe fordult: a törvénysértések a magyar nép elnyomásának az emberi jo-gok megliprásának korszakát 1948-t- ól a „Fordulat Évétől" számítjuk amikor át-vették a hatalmat a kommunisták és a polgári pártokat végleg kiszorították a po-litikai életből Ezekre az évekre esnek a koncepciós perek a személyi kultusz ön-kényének szörnyűségei ártatlan emberek tízezreinek bebörtönzése kivégzése a k-itelepítések a magyar nép legjobbjainak a meghurcolása az értelmiség megalázása és a parasztság megtörése Ezekre az évekre nem lehel borzongás néLkül visszagondolni Mindenkinek meg-vannak a maga emlékei azokról az idők-ről de senki sem beszél szívesen róluk Akik a hatalom oldalán álltak azért igye-keznek agyonhallgatni azokat az éveket mert nem tiszta a lelkiismeretük és vagy bűnök súlya nyomja őket vagy legalább-is megalkuvó néma cinkosságuk szégyenét szeretnék elfelejteni Mert sokan tartoz-tak ehhez a csoporthoz: Rákosi nem egy-maga csinálta az ötvenes éveket Ahhoz sokan kellellek olyanok akik készségcsen teljesítetlek a parancsokat: szadista pa-rancsvégrehajtók nyomozók rendőrökve-rölegénye- k börtönőrök ávósok És kellel-tek szellemi emberek is: jogászok bírák miniszteri titkárok újságírók önmagukat megalázó osztályukat eláruló értelmiségiek propagandisták mindenféle rendű és ran-gú tisztviselők S ezek mind kollektive fe-lelősek az akkor történtekért Mindenkitől nem lehetett azt kívánni hogy szembemenjen Rákosiékkal és vállal-ja a mártírsorsot vagy a börtönt Amint-hogy emigrációba sem mehetett az egész ország Rákosiék elöl De aki azokban az években felelős beosztásban dolgozott — dolgozhatott — és magasabb állami állás-ban hagyták működni az már legalábbis gyanús Mert ha konkrét bűnök nem is terhelik ezeket emberi magatartásukkal a legmélyebbre kellelt süllyedniük hogy az aljas rendszer elfogadja őket És pozíció-juk bántatlanságuk ára a teljes behódo-lá- s a rémkorszak vezetőinek kétrét hajlott gerinccel való kiszolgálása lehetett Megszólal a magyarországi sajtó Azokról a bizonyos ötvenes évekről az utóbbi években elég sok szó esik az ott-honi sajtóban Hosszú idő sunyi hallga-tása után lelkiismeretvizsgálat és az ön-kritika szellemében közelítik meg néhá-nyan a kérdést és próbálják föltárni az akkori ötvenes évek eddig homályban ma-radt részleteit Megkísérlik lisztázni azt is: ki mennyiben milyen mértékben fele-lős az akkor történtekért? Az Élet és Irodalom hasábjain janu-ár óta cgvnuiM érik a vitacikkek melyek különböző szemszögből elemzik az ötve-nes eveket Hadd idézzek pár mondatot az első vitaindító cikkből Litván György elgondolkoztató Írásából: „Jött egy mély-pont amikor elkötelezett értelmiségi szá-mára alig volt megállás amikor csak a kivételesen humánus alkat az el nem foj í'S'Íi tott izlés a halalomnélküliség a szeren-cse vagy a kellő időben bekövetkezett kirugatás vagy letartóztatás mentett meg sokakat igazi gazságok elkövetésétől S az igazi kérdés amelyre íróknak történészek-nek szociológusnak psizehológusnak po-litológusnak választ kellene keresni nagy-jából így hangzik: miféle kor miféle rend-szer volt az amely annyi jóravaló söl ki-váló morálisan és szellemileg igényes em-beri is — átmenetileg vagy végleg és jó-vátehetetlenül — szörnyeteggé tudott for-málni? Mert szörnyetegekké leltünk rövi-debb vagy ihosszabb időre kisebb vagy nagyobb mértékben ki-- ki alkata tempera-mentuma s nem utolsósorban az akkor ke-zében lévő iiatalom nagysága szerint Nem mindenki ahogy a cinikusok saját fele-lősségük csökkentésére beállítani szeretik de sokan" Csak a „tiszták"! Az egymást vádoló felelősséget egy-másra hárító s a hibát mindig másokban kereső mentegetőző vita hónapokon át folyt az ÉS oldalain de senki sem merte kimondani: aki akkor azokban a kritikus években tiszta tudott maradni annak és csak annak van joga ma — akár otthon akár az emigrációban — a fórumon ágál-ni Aki együtt üvöltött a farkasokkal aki kiszolgálta Rákosiékat aki azokban az é-vek-ben felelős irányiló beosztásban ült az örüljön hogy él és húzza meg magái Az Élet és Irodalom vitazáró cikkét Benedek István írta aki megszívlelendő in-léss- el fordul az előző visszaemlékezések egyik-mási- k mindenkit és mindent egybe-mosó a történtekel és a felelősséget el-kenni akaró írójához: utal a langyosokra akik kiköpnivalók a Biblia szerint és a közönyösökre akik Dante poklának kapu-ja körül kódorognak s „lelkükben nincs erény se vétek" Ezeket nem szabad ösz-szekeve- rni a tisztákkal akik nem adták magukat oda soha sem ide sem oda A megtévclyedctlek — ahogy a bűnösöket egyesek nevezik — mindig időben változ-tatták politikai állásfoglalásukat hol így hol úgy „Tudom — írja Benedek István — hogy ezeknek is nehéz sorsuk volt hi-szen meggörbedve élni is nehéz utána ki-egyenesíteni a gerincet még nehezebb de végső soron mégis ők kaplak meg mindent s akiknek nem görbül a derekuk a perfi-fériáko- n rekedtek " Igen azokban az években a tiszták azok akiknek nem hajlott a derekuk és nem voltak hajlandók semmiféle közössé-get vállalni Rákosiékkal még azzal sem hogy beállnak kisebb vagy nagyobb csa-varnak az államgépezetbe azok a perifé-riákra szorultak Ha szerencséjük volt és megúszták a börtönt vagy a kitelepítést segédmunkásként deklasszált elemként al-sóbbrendű munákkal kereshették meg a kenyérre valót Akik pedig behódoltak a kopasz gnómnak azok — Benedek István szavait idézve — mindent megkaptak Ma-gas fizetést megbecsülést címet rangot sokszor még azt is amit a rendszer az üldözöttektől elvett Mondjuk ki kereken: aki azokban az években bizonyos szinten fölül élt — élhetett — s aki abban a kor-szakban egy bizonyos társadalmi kategóri ához tartozott és rangot viselt azt óvato-san kell kezelnünk Nem vagyok híve a kollektív Ítélkezés-nek ahogy 45-be- n sem értettem egyet az-zal hogy az igazolóbizollságot hatodik fi-zetési osztálytól fölfelé minden állami al-kalmaoltat sommásan bűnösként kezellek de a Rákosi-terro- r együttműködőit a kom-munista rémkorszak kollaboránsait hajla-mos vagyok minden egyéni mérlegelés nél-kül kirekeszteni a tisztességes magyarok közösségéből Stirling György |
Tags
Comments
Post a Comment for 000414