Kanadai Magyarsag, June 11, 1958

              I—
L4
II
adóhivatal
Ék K A ü A D H9 a
yt tJfrlftfwíJlBB kWmmw] VifaftiB Hdw VH Lmmmt jbbbbbH iSkmm mvmF Fm5M£Lm mwmmmzvLmwBL mmBILmmu ÉkmWmmmKí
PRICE 10 CENTS
jöni fup
"A ml tk ( mtgyartig vt{
után m lt iktttli (+ i lf
nHvkhi iwiW f44olKl
ndet krttty t(éfltk
IBfc trfettotlklgtíMlÍthhi4k4r
(A (tuti Wtt ! r líifW l--
uröamartT pk
k iiimibtn nogi b-lin- I M kkWI U )
mm I ARA: 10 CENT
i í Class Mail
nt Ottawa
m lsám TDLtr
S2r
'~ IMI
k
i Tr nt
i iKi
KANADA KÉTSZER MAGYAR LAPJA
I"
Ce Gát t-se-mok
azért tudta megszerezni a hatalmat mert I ' ik o vut reményt arra hogy rendet teremt Algériában
iSiikAfrldbin Kormánya sorsát e feladat elvégzésének a si-Kj- éti
kő:te Ezek nélkül gyökeres anyaországi reformjait sem
fcjj megvalósítani
Rlyanvaló hogy legfőbb feladatának az algériai helyzet
MÖóldisit tekinti Nyilvánvaló az is: remeu nogy ezt a reiada-itliro- s
határidőn belül megoldja hiszen minden bizonnyal
J?lert csupán hat hónapra szóló rendkívüli felhatalmazást De
fcjjc aligha akar háborút Észak-Afrikába- n hiszen ezt a háborút
Lftónip 'ltt nem 'ehetne befejezni Kormányának összetétele
m mutat hogy békés megoldást keres
[( lére most attól függ számíthat-- e az anyaországi és az algériai
íLL! it-- t A --- '!- 1 -- I I 'I Ói hadsereg lovaooi iamogaiaara m weuoiegej elemen iui- -
wilsiemben ugyanis csak a hadseregre támaszkodva tud meg- -
e&n Ha az események további fejlődése során a hadsereg a
Lwüstgts polgári politikusok oldalára állana a polgárháború
Itrv'hetetlen lesz
[te Gaulle algíri fogadtatása után nyugodtan mondhatjuk
aej erre aligha kerül sor A hadsereg észak-afrik- ai lépését ugyan- -
m azért tette meg az arabság elnyomása mellett ügy
mtait polgári szélsőségesek kedvét szolgálja hanem azért
t véget akart vetni annak a tehetetlen rendszernek amely
mvinX gyenge volt a háborúra és a békére is A francia had
it) nyilvánvalóan arra törekszik: úgy kerüljön ki a jelenlegi
wrci es nyugtalanító helyzetből hogy a becsületén ne essen
k
viffvok
Ce Gaulle egész múltja amellett szól hogy a hadsereg törek
Wnegérti A franciák nagyrésze úgy tekint ma rá mint ahogyan
tnerikaiak Eisenhowerre tekintettek 1952-be- n a zsákutcába ju- -
I koreai háború idején
[te Gaulle t sokan bírálták amiért a válság hetei alatt nem
ki nyilvánosságra hogy mi a szándéka Algériával kapcsolatban I
r
hogy
tu
'
tar- -
CSALÓDÁS ALGÍRBAN
2 Kesedessel várta De Gau le tábornok mrsz-- íxkfi'i - nszter érkezését Ezért a fércért száMt s kra
' 'far 3 t-a-Js-ereg
a hadsereg magatartásának koszonheti
3 -- íaer:
r2í'--
W!
IrV- -
m--i
K
99'
j't s
-
-- i —8 utott s ezért joggal várták az algiriak hogy
e-- - Kormányába legalább a két algíri vezért: a had-- a
an tábornokot a polgári közbiztonsági bizottsá-gé
: ) Soustellet Mindkettő kimaradt Ahelyett De
i- - " raszterével érkezett Algirba akiket az algíri
e eesbé akarpak a kormányban látni De Gaulle
: 2 Louis Jacquinot államminitzter és Mex Le-- "
észter Mindketten a "rohadt parlamentáris
e az algiri nacionalisták szemében lejeune
2- - a szocialista pártnak is a képviselője amely él-es
voltaképpen irányult Az algiri nacionalisták
''ét Salán tábornokot ét Soustelle volt kor
lemmibe véve egytzerűen nem veszi tudómé-"-aJi- e
Algirba Az ottani korményzóség épüle--
rn mszterével együtt a nacionalisták föhadi- -
mr-- - J í ?- -
% a háboruuíáni világnak
LEGNAGYOBB HETENKÉNT MEGJELENŐ
Franciaországban
a sag végével látiuk végre az úgynevezett
egének kezdetét Maidnem minden ál'am- -
--- ázásokat átmenefl intézményeket látunk
-- 3'J meg érintetlenül belső berendezésében a
-- SA és a Szovjetunió A harmedík nyugeti
a"szag a negyedik köztársaság a háború után
íonytalanségben vergődni rageszkodott régi
a a'amentje mégtem fejezte ki a francia nép
-- a mg Franciaország egyetlen égető proWé- -
s betegsége a Negyedik Köztársaságnak és '' ♦'Iái a vége"
enr at a tranoa ponoa ito —
ö- - 'onbözik minden eWeAől Francisorszég
j
-- e Gaullenek hat honapja ven- - hogy nyugvó--
at-sz- ág északafrikai kérdéseit é hogy alkot- -
'--
-' végre ez 165 alatt Ha ez nem fog nei
3 ég eddig rsmeretfen fövő eőtt áll: vagy
it otálís nemzeti diktatúra forradalmát fog--
Szerkeszti:
KENÉSEI F LÁSZLÓ
DIB
f A fejlemények azóta megmutatták súlyos hiba lett volna ha meg
teszi At algériai helyzet megoldása ugyanis nem olyan egyszerű
Olyan megoldást kell találni amely a hadsereg teljes támogatásá-val
találkozik és amelyről az algériai francia telepesek szélsőséges
vezetői tudják hiába foglalnánk állást ellene a hadseregre nem
számíthatnak
A De Gaulle által javasolt megoldásnak még egy másik fon-tos
tulajdonsága is kell hogy legyen Mégpedig a következő: az
algériai arab felkelők szélsőséges vezetőit is olyan intézkedések-kel
kell meglepni amelyek ellen nem számíthatnak a tuniszi és
marokkói kormány további támogatására
Ezekhez az intézkedésekhez volt szükség olyan francia kor-mányra
amelyet nem lehet szabotálni és nem lehet egyik napról
a másikra megbuktatni Olyan kormányra amelytől cl lehet várni
hogy megvédi Franciaország és a francia birodalom becsületét Ezt
a feladatot viszont csak olyan kormány képes elvégezni amely
nek vitathatatlan tekintélye van és amelyre egyik szélsőség fana-tikusai
sem gyakorolhatnak számottevő nyomást
Érdemes megemlíteni azt a bölcs magatartást amelyet az
egész franciaországi válság alatt az amerikai és kanadai kormány
tanúsított Mindegyik kormány megértette: létfontosságú az algé-riai
béke mert a háború jóvátehetetlen tragédiához vezetne Mind-egyik
kormány meglátta hogy Franciaországot nem lehet csupán
a NATO-ho- z fűződő kapcsolatain keresztül szemlélni és hogy egy
erős és gazdag Franciaország nemcsak Európának hanem Ameri-kának
és Kanadának is elsőrendű érdeke
Megelégedéssel szemlélhetjük azt is hogy De Gaulle külügy-minisztere
Franciaország washingtoni követe Maurfce Couve de
Murville lett Ez a tehetséges és józanul tárgyilagos fiatal diplo-mata
Washingtonban közismert lett a nemzetközi kérdésekben való
jártasságával Nagyszerű diplomáciai múlt van mögötte és min-den
okunk megvan annak a feltételezésére hogy fontos és ered-ményes
szerepet játszik majd a De Gaulle kormányára váró nagy
feladatok megoldásában K5000C3000ÖOOOi
Oe Ga' e A i 'tan a kormányzóság balkonaró beMédet
Tiondott ameiyben te ier egyenioguságot ígért minden algiri Má-rnára
Mialatt beszedet mondotta a tömeg 'Soustelle Souttelle"
kórusban való kiáltásokkal zavarta a miniszterelnök bezédét mlg
egy másik csoport behatolt a kormányzóságra ét egy hátsó fül-kébe
zárta be De Gaulle magával hozott két miniszterét : Jacquino-to- t
és lejeunet Minderről De Gaullenak a bewéd alatt nem volt
tudoméia é úgy távozott hogy minisztereit nem is létja Ezeket
később az algiriak szabadon bocsátották De Gaulle tehát Algír-ban
máris két nagy hibát csinált :
1 olyan minisztereket hotott magával akik ellen t lgiri
felkelé irányult a felkelők veiéreit pedig akiknek heteimét kö-szönheti
a kormányba fel sem vette
2 z algíri mohamedánoknak em önállóságot sm autonó-miát
nem igért ehelyett art ígérte meg hogy frenciáket csi-nál
mind a 10 millió algíriből akik közül 9 millió a mohemedán
De Geulle ezután páncélosok kíséretében Constantmebe hajtott
Az algiriak franciák és arabok egyaránt nem t várták De
Gau I letol
Kanada és Németország viszonya
Heuss prefessze a ameirok es on B'er'ro német kj'-ugy- m
észter látogatása Kanadában megerős ee azokat a ba
ráti érzelmeket amelyeket Kanada kormánya és akossága táplál
az ú Németországgal szemben "Mindazon ellenszenvnek nyomát
w--m láttam amit Ksneda a háborúból kifolyólag táplált azelőtt
Németország ellen mondotta von Brentsno külügyminiszter
barátságosabb légkörrel találtuk magunkat szemben Kanadában
mint amilyenre számítottunk Megbeszélése folytattam Dietetv
bekér miniszterelnökkel Smüh külügyminiszterrel és még több
felelős kanadai politfcussel amelyeHa azt vonhatom le követ
keztetésképpen hogy véleményeink a lényeges kérdéeben azo- -
nouV Németorizáa minden tök telhetőt megtesz hogy e bizalom
fennmeredion Peméljük hogy kapcsolataira változatlanul barát
tagosak maradnak a német szövetséges köztársaság é De Gaulle
Franciaországa között is A nemet egyesítéssé' spesoioen ser
náljuk hogy az oroszok nem hajlandó' engedményeket tenni
Mindent megteszünk hogy ar oroszokat belátásra bírjuk ebben a
létkérdésünkben A NATO államok közötti iapcso'atokat még szé-lesebb
alapokra kell helyezni FeHtlenü tájékoztatni kellene
a NATO hatalmaknak egymást m'nden nemzetközi fontos kérdésről
és mmden lépésükről amit tenni szándékoznak a nemzetközi po--I
fka te-é- n" fe ezte be ny latkozatát von Bren'ae
Csak egyféle kommunizmus a világon
Nikita Hruscsov a szovjet
kommunista bárt főtitkára és
miniszterelnök a bolgár kom
munisU párt kongresszusán
Szófiában éles kirohanást in
tézett Tito én „elhajlásai" el-len
„Csak egy kommunizmus
van a világon a szovjet kom
munizmus" ordította Hrus
csov úgy hogy Tito is meg-hallja
részeges rekedt hang
ját a túl „Miért van
az --— folytatta elmefutUtá
sait az orosz diktátor hogy
a nyugati hatalmak a 'kom-munista
államok it cl akariak
törölni a fold 7in i a k'-n- i 500000
van
határon
MAKOKKrt IS KUVKTKLI
A FRANCIAK
KIVONULÁSÁT
Halott — V Mohamed mi
rokkói király etry De Gaulle-hoz
intézet üzeneteién annak
a reményének adott kifeje-zést
hogy at algiri kénlés
szabadelvű rendezésének (Al
jrir önáliÓHáfr ?) a mesrvaló-sítás-a
most már teljesen
rendbeliozná a frniamarok
kői viszonyt irt Ie Gaulle elő
ző levelére válaszolva n kf
rály azt mondja hoirv o is
Kívánja a írsnciaaran
efryüttmőködést ahotry az a
háború alatt is meghozta )'
tryflmöleseit ennek azonban
eiőfel tétele hoicy Marokkó
hói kivonuljon mét? az a 30
ezer főnyi francia hadser'
amely a szerződés értelmében
ott van
IKTA UTAZTATTAK
PÁRIZSIJÁN A HUC
TAGJAIT
Párizs — A Brit Iládiótár
saaáf (HHC) hat hasrját r
anirolt és egy franciát Pá
rizsban a francia rendőrséir
'etartóstatta és I 'trán át
zárkában tartották A letar
tóztatás oka az volt hojry ar
ansmlok a llace de la Concor
deon járókelőktől kérdezős-ködtek
a válságról táplált ér
zelmeikrő! és vélerr-énvűkr- ő'
A letartóztatott BBC embe
reket az anirol követ tiltako-zására
szabadon njredték
munizmust ki akarják telje
sen irtani ugyanakkor azon-ban
egy másik szocialista
(kommunista) országnak elő
nyös hiteleket nyújtanak és
dugpénzeket adnak ? Nincs
kétféle kommunizmus a vilá
gon (Ezt mi már eddig is
tudtuk Szerk) Nem lehet-séges
hogy kommunizmus
lenne az is amit a nyugatiak
gyűlölnek s a másik is ami a
nyugati reakciósok számára
kellemes s amit agynntámo
ratnak minden lehető módon
nuititt sejTcIvecxt-cl-" A ur II u c- - 'V i rr I lioi lt
halála
szovjet
volt
hogy
volna
után
pár
tokát" újlx'd
tvin"
cijMn
Francia hírforrások cáfolák azokat tuniszi eredetű híreket
amelyek Remada közelében harcokról szólnak
és tumsziak kozott tumsziak allíták hogy éi
akkor kezdődtek amikor francia helyőrség át akarta
tómi kazárt eltorlaszolt országutat francia
tudnak semmit A hlrék szerint at á1Vomáseé
mintegy 20000 főnyi francia hadsereget Iwyy mi-előbbi
távozásra kényszerítsék Bourguiba tuniszi
államelnöktől megkérdezték hogy változtatta-- e meg állás-pontá- t
most miután már Gaulle került hatalomra
Bourguiba erre mondotta "De Gaulle nem
Gaulle nekünk mindegy franciáknak ki kell menníők
Tunisztx)!"
A Voros f'viilair szov-jet
hadsereg hivitilos lapja
azzal vádolja az Ktryesült
Államokat hoy kémiai bak
térium éa mZ-rjrez-ő hatású
sujrárháborut ké-zit'n- k elő
az oroszok ellen A Voros Csi)
!a(r azt állítja hojry hirt
titkos hadsí-n-j- r jelenté- -
Ixmdonhól jelentik azt
jól értesült kórokbői szárma
u hirt hogy Nikoláj Bul-ganyin
volt miniszterelnök
rövidesen száirüzetésbe
veti Georgij Malenkov
Vjacxeszláv Molotov elvtár-sakat
A hir szerint Bulira
nyin jelenles Odesszába lett
BOMBÁK ROBBANNAK CIPRUSBAN IS
Bombarobbanások rázták meg ciprusi ö--
'óknegyed házait amikor szakértő lőmesterek
robbantással tet'ék ánaatlermá görög na-vyedb- en
talált bombákat
_c
KOAUCIÓS KORMÁNY tESZ BEICIUMBAN
A beloa választásokon egy párt kapta meg
az abszolút többséget Vmt legerősebb párt
katolikus Párt került Gaston Eyskens vezeté--
tével aki most vána király megbízását
Eyskens hatlandó szocialistákat be-venni
az kormányába
MÁR PESTI JUCOSZIÁV KÖVETSÉG IS
KÉMKÖZPONT"
Ezt megál'epítást Hruscsov tette bolgár
kommunista párt szófiai TöbbeV
mt mondana hoov téliesen mdokoft
volt jugoszlávokat 194S-ba- n Kominformból
kizárni mert a szovjet elleni magatartásuk ka
annyira mentek hogy lyJó-ba- n
rvttTii kóvetséa a'apiában véve
e''enes fogadalom kozpontia és r-!egá-gy
-- ♦
Toronto 195S június II wmk
Edited ani Ptiblished at
9% Doverrni! rt Koad Tnrimtii
l'I ION K U: G0S8S
hogy Sztálin után
1955-be- n a baráti vi
szonyt próbált létesíteni Titu
Jugoszláviájával „A muK
terhes súlya azonban ft4y
tattá tulnenés aHfcit
ezt a jugostláv votei&c
csak olyan könnyen leráiriaL
ták magukról A javult
kapcsolatok megteremtés
is a jugoszláv vmoUlk
folytattik szovjetellenfls ki
jelentéseiket és állandóm) tá
madták a szocialista táliert
testvéri kommunista
Kzek után vAr-liifj- uk
t kiltfkfl
I -- -t a tálxirban
KOOOOOC-500ÖOOOC-SOOOOOO- CÍ
AZ ELMÚLT 24 ORA HÍREI
Cáfolják a tuniszi csatákat a franciák
a
súlyos a franciák
A azt összecsapások
a bekerített
a és Minderről oldalon
nem tunisziak a ott
bekerítették
z országból
nem
De Franciaor-szágban
azt : vagy
De — A
a
a a
a
kó
és
iiHHSis"sstiBWMajajMass
a
a
__
sem
a a
ki
a kormany-alakitásr- a
a is
új
-- r
A
a a
kongresszusán '
uM i
a a
a budapesti ju- -
a kommunista
és a
a
Baktériumháboru előkészületeivel
vádolják Amerikát az oroszok
sHol menti amit ítx ameri
kai hadsereg kémiai oztdya
terjesztett legutóbb a kong
resszus eló A hir ry nyil
ván vagy puszta koholmány
vagy [H'dig bizonyíték arra
hogy a kongresszusban eaíl-le- g
az amerikai hadsercglcn
is moszkvai kémek ülnek
Bulganyin is száműzetésbe megy
„áthelyezve" Motizkva híva
talosan még nem jelentett
nemmit Bulganyin sorséról
de a nyugati követségük egy-behangzóan
állítják hogy
Bulganyint már töhti mint
egy hónapja senki sem látta
én a sajtóban sem történt
róla azóta említés
waiiiMwwiiiiwssiwtsiMwiwMnnwiHaHiiiiiiiiiimwininn
Ebből a "melegágyból" csalták ki kommunás-tá- k
Nagy Imrét hogy hűvösebb helyre tegyék
őt
TORNÁDÓ DÜHÖNGÖTT AMERIKÁBAN
40 mérföld szélességben söpört végig a bélés
Wiscomin állam farmvidékén a rettenetes tornádó
amelynek eddig 24 halott és több mint 100 --
besült áldozata van Bedot városkát a szétvéaz
téliesen eltüntette a föld színéről A környékbeli
városok kórházai tele vannak sebesültekkel s a
rendőrség átfésüli ae egész vidéket hogy az
elemi csapás esetleges további áldozatait is feF
kutassa
o ———
CSÖKKENEK KANADÁBAN AZ ÉIETSZUKSÉGIETI
KÖLTSÉGEK
Ez év áprilisában a közszükségleti cfrkek In-dexe
1252-rő- l IKlfe csökkent arra a feéyó
évben az első örvendetes Wr A csökkenés az
élefmisierek valamint a háztartási szén és 9
kocsik üzemanyagénak némi olcsóbbodására ve-zethető
vissza
!j n
m
f
lif