Kanadai Magyarsag, December 01, 1962

              1
töl
Még jőni kell még jőni fog
Egy jobb kor mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán
Vörösmarty
Authcrizcd 83 Second Class Mail
by the Post Office Department
Ottawa and for payment of
postage in cash
Edited and Published at
996 Dovercourt Road Toronto
Phone: LE 6-03- 33
'jyrTr'YMM Ul frlTfnrraaH AS-'- J ~HdiU t L 1 ': ''! u -'- i- H'1i W- - lyKVTWrX -- SW V-SAJT-J
WiUM- - W5VM- - yll ?- -_ I 1-H-CTrr
XII évfolyam 47 szám Vol XII No 47
A támadó vbroskinai csa-patok
november 7-t- ől no-vember
22-i- g úgyszólván
minden árható hágón át át-lepték
a himalájai határt és
különösen a keleti fronton
már eljutottak az indiai sík
ságra Elfoglalták az assami
alföld északi határán fekvő
Bomdilát s mindössze 60
mérföldre állanak Texpurtól
amely Ássam katonai fővár-osa
Az assami tartomány ugy
gazdaságilag mint földrajz-ilag
dontó fontbsságu Ez
egyike India azon kevés te-rületének
amely nemcsak
önellátó hanem nagymértékb-en
exportálni képes rizst és
gabonát amely a Bramaput-r- a
folyó völgyében bőven
srvr
f-'t-p:
i rf "íi ?„ i
% 'i'?®
5
m'XMM
A" Jk'ü ~ ~ n-s- # Hf'XSt i k _ -- #£# 'ÜK sWÍ©
MAO TSE TUNG
Ázsia rejtelmes embere
akinek terveit senki sem
ismeri
terem Assamban fekszenek
lidia hatalmas de még csak
kis részben feltárt olajme--
zöi
Ássam déli partszegélyén
legmélyebb az Indiai
öán öble s egy sikeres
Mai támadás játszi kony-jyedségg- el
ki tud jutni az
fesanig amivel elvágná a
szárazföldi közlekedést Bur-- H
Laos es Malaya felé
Ha a kínai hadsereg célja
Wia elfoglalása ugy az as-S3- mi
tartomány megszállása
femtte dUognytóanatkakkotrikaai hiemlaőlá-nI'-yt1 határvonal nvugati re-- 2i
az India Pakisztán és
("t köze ekeit Ladakh tar-anyb- an
is áttörték úgys- zólván az egész hegygerin- -
-"j bmeh'naatoelntakhaginodniaiát
létre
me--
terü- -
e
Az indiai nép teljesen
3yontetüen a kormány mő- -
sjM all s a Nyugat nagy- - y hadianyagot és tech- -
„ ? "emelyzetet kezdett
"sintani NehmnaU =u_ it 3 gigás ovaios
miatt
Kanada kiveszi
a-™-
aás
szet ugy modern
':[°99i fegyverek mint
2ah=drepülögépek egy
indiai hadsereg
4zóiIrtokon 3ZOnban d3u nevetségesen v°!t ellen- -
-- 'a a
- -- s11 iyft( a cu- -
is
mar
V3n
eli voróskinaiak ii hágókon még
7""=(aiaozattal járó
i'Wi! madások módszerét
i"'"aaal de
'u'trap!'n3rul iuctosaHkanlerm aka- -
frontok
en""u" -- °'kooi vagy harc--
0 1 Q D
készség hiányzik vagy a
felszerelésük igen gyenge
és elavult hála Krishna Me-nőn
áruló kommunistabarát
működésének és Nehru kö-dös
optimizmusának
Lgy rejtélyes
Olyan katonai helyzetben
amelyben Vöröskina fölénye
nyilvánvaló volt a pekingi
rádió november 21-é- n telje-sen
váratlanul azt jelentette
be hogy a kínai csapatok
ónként abbahagylak a to
vábbi előrenyomulást és de-cember
l-- ig vissza fognak
vonulni a november 8-á- n el-foglalt
vonal mögött
mérföldre
keleti fronton ahol
tehát a kínaiak legjobban
állnak ez azt jelenti hogy
visszavonulnak eredeti
határra amit Mac-Maho- n vo-nal
néven ismert nemzet-közi
politika ladakhi
fronton azonban azt jelente
né hogy kínaiak megtart
ják azt az egész területet
amely Tibet Pakisztán és
Kina között fekszik amely
felé Tibeten át csak nemré-gen
építettek igen fontos ka-tonai
műutat
Ezen ladakhi területen
vezet át-Ki- na teljes felvonu-lási
útja Tibet felé és onnan
Nyugat felé valamint délre
is Kashmir és Pakisztán irá-nyába
A fegyverszünet be-jelentésével
együtt azt
közzétették Pekingben hogy
ha az ind'Mak támadnának
ugy háború tovább fog
folyni
NEW DELHIBEN ERŐS
KÉTKEDÉSSEL FOGADTÁK A
BEJELENTEST amely sehogy-se- m
volt összeegyeztethető
sem katonai eredmények-kel
sem a kommunista im-perializmus
politikai irányá-val
bár kínaiak mindig
azt hangsúlyozták hogy ók
csupán "natárkiigazitást" k-ivannak
nem pedig India
meghódítására törekszenek
Indiai részről is állandóan
volt valami furcsa mellekize
harcias kijelentéseknek
amikor Nehru azt mondotta
hoay "Indianem hátrál meg
amíg egyetlen kínai áll
szent indiai terület vala-mely
pontján" az is valaho-gyan
hamisan hangzott
Az is furcsa és érthetetlen
hegy annakellenére hogy
viszony
a cs hó mi-- : „íijj1 ku
'-- !- p =
a
s a
az
'Sl az
o
an
a
" u 6i
a
A —
a
az
a
— a
a
s
a
is
a
a
a
a s
is a
madást
sem?
22-É- N
EL-LENÉRE
a
beszüntette a
lövöldözést s egyes
kez-dett
az
pedig a
3 1
kínálkozó előnyt és nem
kezdett ellentámadást Hogy
a furcsa és poli-tikai
és katonai helyzetben
határozni lehessen a továb-bi
teendőről az amerikai és
brit kormányok megfelelő
számú megfigyelőt és szak-embereket
küldtek ki a hely-színre
Az ő jelentésüktől és
a további eseményektől
függ hogy a Nyugat milyen
mértékű katonai segítséget
nyújt Indiának
A pekingi kormány
verszüneti aaniata novem-ber
22-i- g még nem érkezett
meg New Delhibe de amint
ez a kommunista országok-nál
szokásos a már
bemondotta a jegyzék szó-veg- ét
amely ugy szól hogy
' £ "
%i „íSf h
:%'&££££&
a-íA'- íí v ''-- w' "' ws
NEHRU
India balekja aki "bedőlt"
a bolsi hazugságoknak és
most á" saját bőrén érzi
biszékenységének következ
ményeit
Kina csupán Ladakh területén
ragaszkodik a meghódított
területek megtartásához
Nagy mértékben komplikál-ja
a Nyugat beavatkozási le-hetőségét
az is hogy Pakisz-tán
amely a SEATO és a
katonai szövetségi
rendszerein keresztül az
USA katonai szövetségese
s amely a Brit Nemzetközös-ség
tagja (csakúgy mint In-dia
a pakisztáni elnök és
miniszterelnök után értésé-re
adta a hogy
a maga részéről Indiát ve-szélyesebb
ellenségnek te-kinti
mint a kínaiakat s
ezért tiltakozik az ellen
hogy Indiának hadianyagot
szállítsanak a Nyugatról
mert '
is Pakisztán ellen kerülhet
felhasználásra Kennedy
USA elnök ugyan megnyug-tatta
Pakisztánt hogy az
mindkét oldalon legalább amerikai naüianyag teinasz- -
40— 50000 katona vesztet-- ebből a szempont-t- e
máris az életét ebben a ból ellenőrizni fogják de ez
harcban s a menekülők Pakisztánnak nem elég ga-m- a
Indiában máris százez- - rancia
rekre rug mindig nem ' A FURCSA HELYZET MA-szaka- dt
meg a diplomáciai' GYARÁZATÁT TÖBB OLDA- -
a szembenálló felek LUN LtHti KtKtsni leg
I ~í„l" i !:_i i„ft= 'Kina °rff inéin enes naai
i 7 "leiem az Mjeieiucsi icnc -
-- szamtasi hálózat Az "meofontolás áll" s a tel nem voi
-- yags2áliitásban Naavbri-lea- v esetleaes hadüzenet S na képes hadsereget ma
rá- -
a hinduk
lnr:-:i- i
25
azt ki megmagyarázni hágókon át tovább el-- j
katonai
NOVEMBER AZON-BAN
KÉTKEDÉS
vöröskina hadse-reg
további
pontjain visszavonulást
— hadsereg
nem használta
érthetetlen
CENTO
is)
világnak
nálását
szá- -
gas
€&m€Um mmmémié
Szerkeszti : KENÉSEI F LÁSZLÓ
volt hogy Kínának straté-giai
támaszpontokat bizto-sítson
Ladakhban nem
lDél hanem Nyugat felé a
Szovjet Ha Peking
ezt a szándékát
előtt világossá tenni ugy
esetleg egyezség jönne létre
a két ország kozott E mel-lett
szólnak azok a
amelyek a szovjet—
viszony romlásáról
számolnak be
Akárhogyan is alakulnak
az események India meg-szűnt
"semleges" ország
s ezentúl csupán a
Nyugattól várhat barátságot
és segítséget
MEGSZŰNT KÖRÜL
A KATONAI GYURI) Az
Egyesült Államoknak
összpontosított hatal-mas
háborús gépezete újból
visszatért a megszokott hi-degháborús
keretek közé
Módot nyújtott erre a
azon intézkedése hogy
a fenyegető rakétákat elszál-lította
kötelezte magát az
atombomba szállítására al-kalmas
repülőgépeknek 30
való visszahívá-sára
és hogy tengeralattjá-róit
elvezényelte a karibbiai
tenger térségéből
Az Egyesült Államok a
szovjet ezen intézkedései
után visszahívta 183 hadiha-jóját
mely négy ke
resztül teljesen elzárta Ku
bát megszüntette a háborús
légi készültséget csak a
rendes 15 percenkénti légi
szemlét tartotta fenn végül
31000 tartalékost leszerelt
és haza engedett
Amerikai katonai
azonban ugy fogják fel a
helyzetet hogy a szovjet
részéről indítható nukleáris
háború veszélye nenvszünt
meg teljesen A szovjet
bombázók ugyanis Ku-bában
vannak s a távozá-sukra
kitűzött 30 nap eltel-téig
szigorú amerikai ellen-őrző
készültséget igényel-nek
Dél-Floridáb- an olyan ame
rikai hadsereg áll készenlét-ben
mely minden pillanat-ban
végrehajthatja ka-tonai
megszállását Amíg er-re
parancsuk folytat-ják
rendes katonai gyakor-latukat
s a tengeralattjárók
visszatértek támasz- -
ez a hadianyag végül pontjaiKra
TŰZHARC CHILEBEN A KOM-MUNISTÁK
Santiago külvárosaiban
mintegy kommunista
tüntetett a 24 órás országos
sztrájk mellett A tüntetők
szembeszálltak a kirendelt
kormánycsapatokkal és tűz-harcra
sor melynek
ot halottja és sebe
csak azt egyszerűbb az volna hogy sültje yolt
ameriKai
hoav alatt celjat
'-2i-ben
tudja
ké-pes
állandó
KUBA
körül
napon
héten
békés
ELLEN
került
kilenc
M Kommunista vegeiéi
alatt álló központi
munkás szakszervezet a 24
óllráisZsztrájkot a megélhetési I ~~i
horderejű ka- - látni ugy hogy az elkövet- - '' f "' iiflioiMias tiounyayi mozdu atiokat se(mmi- - "szo hnnanokban katonai kedese miatt rendelte éles
éle vsreseoge! kellene számol- -' követeli a munkaberek 50
legtamaaassai „nemi _ __ száza ékos eme ését A nem-- támogattak s pemau
valószínű
— ~Zr 1 kommunista szakszervezetek
gyeién moiai reDÜlőaeo
' _ „ L_ a '
""íí::: Ú-- ionban visszautasították a f sem Kisereu meg Domudo- - ---- #- _"_ faniaiw
még célpon
tok ellen
MINDEN
a front
indiai
fel
fegy
rádió
még
i rwi- -
tehát
ellen
India
hirek
kínai
lenni
Kuba
szov-jet
belül
s
körök
még
Kuba
nincs
5000
Delhi
chilei
_„"
r--- =
many Hruscsov reszeroi a- - — t— - -- „—
pott intelmet arra hogy! nem vette reszt
szüntesse be az India elleni j A véres összeütközés a
háborút ellenkező esetben J°se Maria Caro nevű fo-- a
szoviet India oldalán avat- - leg munkásoIata ku vára-kozik
be s esetleg végleg ' sí negyedben tort ki A
szakit Kínával sztrájkolok megállítottak a
A harmadik magyarázat város fele haladó vonatokat
az hogy az eaész India el-- 1 és az országutakat yastag fa-le- ni
támadás valódi célja az törzsekkel torlaszoltak el
Á
A SZOVJET TOVÁBBFOLY-lho- z a francia Le Havre-ba- n
TATJA A NUKLEÁRIS KISER-- 80 éves korában meghalt
LETEKET
Péter Thorneycroft angol
honvédelmi miniszter a lon
doni parlamentben az ellen-zék
kérdésére azt felelte
hogy az angol kormány ér-tesülései
szerint a szovjet
nem hagyja abba a nukleáris
robbantásokat
Hruscsov egy kremlini fo-gadáson
azt állította hogy
a szovet kísérletek novem-ber
20 án végetérnek A je
lek szerint azonban e határ-időn
tul is készítenek elő
valószínűleg a légkórben
végzendő robbantásokat
Hruscsov a maga durva jel-lemével
egyáltalában nem
helyez súlyt arra hogy ígé-reteit
vagy kijelentéseit be-tartsa
Az angol kormány a közel
jövőben Nevadan földalatti
nukleáris robbantási kísér
letet tervez Az ellenzéki
munkás-pár- t a parlamentben
viharos támadást vezet a
kormánynak eme terve el
len Azt állítja hogy az an
gol kísérletek megakadá-lyozzák
a nemzetközi rob-bantási
tilalom létrejöttét
A JOGÁSZOK NEMZETKÖZI
EGYESÜLETE ELÍTÉLTE --
CASTRO ZSARNOKSÁGÁT
Genfben ülést tartóit a jo-gászok
nemzetközi egyesü-lete
és megállapította hogy
Fidel Castro zsarnoksága po-litikai
és gazdasági nyomor-ba
döntötte Kuba népét
Az egyesület 90 szabad
ország biráiból ügyvédei-ből
és jogtanáraiból áll s el-nökük
Joseph T Thorson a
kanadai kincstári biróság el
nöke
A kubai állapotokról 2ó7
oldalas jelentést adtak ki
mely megállapítja hogy
Castro alatt sokkal mé-lyebbre
süllyedt az ország
nyomora mint elődje Ful-genc- ia
Batista alatt Az
egyesület főtitkára az uj-zeala- ndi
Sir Leslie Munro
aki az Egyesült Nemzetek
közgyűlése előtt annyi di-cséretes
szolgálatot végzett
már az 56-o- s magyar szabad-ságharc
ügyének
O
WILHELMINA VOLT HOL-LAND
KIRÁLYNŐ SÚLYOS
BETEG
kommunisták
királynő 50 megtámadták az amerikai
Hollandia tronán
az amszterdami királyi ud
var jelentése szerint súlyos
beteg Aggkori végelgyen
gülésben szenved
Az orvosi jelentések sze
rint a 82 eves uralko-dón- ő
állapota komoly aggo- dalomra ad okot
Wilhelmina 1948-ba- n
mondott le a holland trón-ról
egyetlen gyermeke a je-lenlegi
Julianna királynő ja-vára
Lemondása vissza-vonult
Apeldornban fekvő
birtokára emlékiratai
nak elkészítésével és festé-szettel
foglalkozott A hol-land
nép korében lemondása
is rendkívül népszerű
maradt augusztus 31-- i szü-letésnapjára
az is több
3000 gratuláló távira-tot
kapott
O
RENE COTY VOLT FRANCIA
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
MEGHALT
Coty franc'a
köztársasági elnök akinek
hivataloskodása alatt rend-kívül
alászállt Franciaország
nemzetközi tekintélye s
előfeszítette az utat Charles
Coty influenzában szen
vedett melyhez váratlan
szívroham járult 1953-ba- n
választották meg köztársa-sági
elnöknek és mandátu-ma
1959-be- n le amikor
De Gaulle követte
o
DE GAULLE ENGEDI
SZÜLETÉSNAPJÁT MEGÜN-NEPELNI
CHARLES DE GAULL
Charles de Gaulle francia
elnök csendben ünnepelte
születésnapját mely
éppen az országos választá-sok
idejére amikor az
menetben pártja elhafá-roz- ó
győzelmet aratott a
kommunisták felett
engedte hogy születés-napi
ünnepélyeket rendez-zenek
hanem egSsz napját
hivatalában töltötte a máso-dik
választási menet előké-születei
között
De Gaulle közölte kormá-nyával
hogy a választás
eredményével rendkívül
meg van elégedve Az Uj
Köztársaság Egység Pártja a
szavazatok 31 százalékát
kapta olyan vidéken
mindig egy sereg poli-tikai
párt küzd a mandátu-mokért
Ez a siker elégtétel-lel
el De Gaulle-- t mert
ugy érzi hogy a francia nép
széles rétegei támogatják
politikáját
O
A KOMMUNISTÁK MEGÖL
TEK EGY AMERIKAI KATÓ- -
NÁT KOREÁBAN
Észak-Koreába- n felfpnv- - Wilhelmina volt holland vérzett éjjel
aki évig ural--
Kodott
volt
után
ahol
után
idén
mint
Rene volt
igy
járt
NEM
72-i- k
esett
első
Nem
meg
meg
ahol
tölti
katonákat és kézigránáttal
egyet megöltek egy másikat
pedig megsebesítettek
Az amerikai katonák az
Egyesült Nemzetek megfi-gyelő
szervei voltak a nyugat--
koreai semlegesített öve-zetben
Az első lovassági di-vízióhoz
tartoztak
Ez-vo- lt az első eset 1953
óta hogy az észak-kore- ai kommunisták megtámadták
volna a megfigyelő tevé-kenységet
végző amerikai
őrséget
Az amerikai parancsnok
ság a Kommunisták eljárását
"kihívás nélküli gonosz és
alattomosan végrehajtott
támadásnak" minősiti
o
KANADA— SZOVJET KERES- -
KEDELMI TÁRGYALÁSOK
Vincent L Chaplin a ka
nadai kereskedelmi minisz-térium'
nemzetközi kereske
delmi osztályának helyettes
igazgatója — egy kanadai
küldöttség élén — Moszk- -
víds erKezeu nogy meg
de Gaulle hatalomra jutása-- ! A jelenlegi külkereskedel
december szombat
mi a 'két or- - csupán felét
szag kozoii iyoo március szovjeiooi
vegén lejár
A megbeszélések megnyi-tásán
a szovjet külkereske-delmi
vezetője
is részt vett és távozásakor
azt mondta: "A tárgyalások
sikerrel kecsegtetnek Mind-két
félnek az a törekvése)
hogy kereskedelmi
megújítsák és 'ki-fejlesszék"
A Szovjetunió jelenleg
évi 20 millió dollár értékű
kanadai árut vesz míg lángba akarja
ennek az összegnek' egész világot
a
"Az Uj Világ" cimü maga-zin
először a szovjet újság-írás
élethű és
képekkel illusztrált tudósí-tást
kozól a idők
fogolytáborairól
kínzásokkal éhhalállal
és kivégzésekkel az orosz
polgárok százezrei vesztették
el életüket
A szenzációs leleplező
cikket A Solzhenitsyn nevű
eddig ismeretlen szerző irta
és cime: "Egy nap Iván De- -
nisovich életéből" A cikk
világosan kimonda hogy
tartalma mindenben meg-felel
a tényeknek Az Izves-ti- a
hivatalos lapból pedig az
is kiderül hogy a fogolytá
borok leírását a Hruscsov
kormányzat
tették közé
Oroszországban nincs
olyan ember akinek hozzá-tartozója
rokona vagy barát-ja
ne pusztult volna el ezek-ben
a sztálini fogolytábo-rokban
Érthető tehát hogy
a moszkvai Uj Világ cimü
magazin leleplezései az egész
országban viharos érdeklő-dést
keltettek Mindenki azt
hiszi hogy a" közlés engedé-lyezésével
Hrusccovnak az
volt a szándéka hogy a
szovjet polgár ne rettegjen
többe a börtönök fenyegeté-seitől
A szerző megjárta ezeket
PRICE 10 CENT©
©anada's Largest
and ©Idesf
Weekly in fhe
Hungárián
Language
ARA 10 CEE3T
Szerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Road Toronto
Telefon : LE- - 6-03- 33
fiY:rrf--"-"'''"-flT--w'J-a'ta'iinia"1''-'-
-'
Toronto 1962 1
JELENTÉSEINK VILÁG Ilii RÉSZÉBŐL
megállapodás importálja
minisztérium
kapcso-latainkat
történetében
melyek-ben
Akik ismerik Hruscsov hi
vatalos kijelentéseit hogy
el fogák pusztítani a kapi-talista
világot azok csodál-koznak
a kanadai kormány
ikereskedelmi politikáján
Megnövelt keretek között ke-reskedelmi
szerződést kö-tünk
a szovjettel s nem res-tell- ük
ezért delegációnkat
Moszkvába küldeni másrészt
búzát szállítunk a háborús-kodó
Voröskinának mely
át
Kanada
az
Szovjet magazin leleplezése
sztálini idők terrorjáról
sztálini
engedélyével
borítani
a börtönöket tehát saját ta-pasztalatait
Írja le A könyv-höz
Alexander T Tvardovsz-k- y
ismert szovjet költő irt be-vezetést
s azt állitja hogy a
könyv "tökéletes élethűség-gel
Írja le a börtönökben
uralkodott állapotokat"
Iván a regényfiős 10 évet
töltött ezekben a börtönök-ben
Reggel 5 órakor 'kellett
felkelni 8 órakor munkába
állni este 5 óráig a szabadi-ban
dolgozni olyan hőmér-sékletben
mely mindig
alatta -- volt a minusz 20 C
foknak A táplálkozás a le-hető
legszegényesebb volt
Fegyveres örök rendőrku-tyák
segítségével vigyáztak
a rabokra s a legkisebb fe-gyelmezetlenségért
is ször-nyű
büntetéseket szabtak
ki Órákig kellett mozdulat-lanul
ülni a hóban vagy
a fűtetlen cellában
Rosszul állhat a szénája
az olyan diktátornak aki
kénytelen bizonyítgatni
hogy ma már nem fenye-getik
pusztító börtönök a
polgárokat Mindez persze
szemfényvesztő hazugság
hiszen a legkisebb ellenzéki
megmozdulásért bárkit
azonnal elhurcolnak Lassan-kint
több lesz a szovjetben
a rendőr mint a rabigában"
élő "polgár"
- "' ISliÉIiMllliffi
'mm
t §ám$
IJP5
íBBPfö r ím
L"zsA'r:y zx mtmhabehk jí_ i íajwpsssr
A BÁTORSÁGÉRT JÁRÓ EZÜST KERESZTET nyerte el Don-na
Hein 10 éves cserkészlány amiért egy csecsemőt He- -
tárgyalia a Kanacia —--szoviet Jen Hartmann-- t utolsó percben megmentett egy roboqó
kereskedelmi szerződés meg-- tehervonat útjából A Sudbury-- i kislány az ottani- - Minnow
hosszabbítását és módositá- - avi cserkészcsapat tagja A kitüntetést W A Filer helyef-sat
I tes tartománvi r?prk4?7főnaranrnnk adta át —-- — —-—- —— — _— I m
Canadian'-Scen-e
r!j y 11 1 c - M
'í
n
í
J
fi
§Él
IS! IIff
m