Kanadai Magyarsag, February 14, 1953

              mrWr -- rSyV? '"'fí-'J- i 5PfT— tr'5gft5
'vsíöfr
r
1 1
KANADAI MAGYARSÁG 1953 FEBRUÁR 14
rá
a?
4
4- -
x ' -
5?
l
1 4
f1
TTt'l
í """"iW("SISP)P"flw"W""''
Mi történik a torontói Magyar Házban ?
Közismertek azok az áldat-lan
állapotok amelyek a leg-utóbbi
vezetőség lemondása
óta a torontói Magyar Házban
uralkodnak Mi mindeddig
nem avatkoztunk bele a tagok
viszályába mert ezt magán-ügyüknek
illetve a Magyar
Ház belügyének tekintettük
az elmúlt vasárnap történtek
óta azonban kénytelenek va-gyunk
most már mi is a to-rontói
magyarság érdekét és
tekintélyét veszélyeztető ese-ményekkel
foglalkozni Hang-súlyozzuk
azonban hogy alan-tiakba- n
csupán mindkét oldal
felfogását ismertetjük teljes
tárgyilagossággal és a ma-gunk
részéről addig nem kívá-nunk
hozzászólni az ügyhöz
amíg az összes megbízható és
pontos adatok birtokában nem
vagyunk
Tphái ni! fííHpnt viiuiírnnn f
A jelenlegi vezetőség köz-gyűlést
hívott össze hogy az
kiegészítse az uj tisztikart
Az ellenzék már korábban a
következő memorandumot ter-jesztette
a vezetőség elé :
"Alulírottak mint a Toron-tói
Magyar Ház tagjai a tudo-másunkra
jutott fegyelmi ha-tározat
ellen tiltakozunk és a
határozatot Tóth Pál Gaál
István Jeney Sándor és Dia-mond
Dezső ellen nem ismer-jük
el és annak azonnali fel
függesztését kérjük
Követeljük 1ÍM6 évtől kez-dődől- eg
a könyvek államilag
hivatalos átvizsgálását mivel
a mindenkori vezetőség gya-núsítva
volt
Követeljük alapszabály sze-rint
a gyűlés azonnali össze
Hej azok betyár dipik
Mióta a sors különös kegyel-me
folytán dipi lettem állan-dó
és szorgalmas olvasója va-gyok
szinte valamennyi vörös
rózsaszín progresszív és "de-mokratikus"
sajtóterméknek
MindiV iiíiorv örömmel töltött
££vpl az a választékosan finom I
Az ördög köve
Irta : Béla deák
II
Ahogy a legény áttört a füz- -
fabokrokon nemvárt kedves
látvány tárult a szeme elé
Zsenge testű törékeny leány-ka
térült-ha- j ladozott a tisztá-son
Frissenmosott ruhát tere-getett
a tisztást szegélyező
fűzfabokrokra Rózsamintás
piros szoknyájának szegélyét
még a sulykolásnál dughatta
korcába mert szabadon lehe-tett
látni formás szép fehér
lábaszárait és gömbölyű térdé-nek
ingerlő hajlatát
A legény egy darabig még
szomjas szemmel nézte a lány
kecses mozdulatait aztán elő-lépett
a bokrok közül
— Adjon az Isten jó napot !
— köszönt hangosan pörge
kalapját illedelmesen meg-emelve
A lány összerezzent és az
ijedtségtől kővémeredt lábbal
riadt pillantást vetett a köze-ledőre
— Jézusmária — kiá-ltotta
halk sikoltással ahogy
a kezében lévő nedves ruhát
ijedtében mindkét tenyerével
a szivére szorította — Jaj de
megijesztett — tette hozzá
aztán bátortalan halvány kis
mosollyal
A legény elnevette magát
— Pedig az Isten a meg-mondhatója
: nem akartalak
megijeszteni
Jódarabig zavartan hallgat-tak
mind a ketten Bátortala-nul
nézték méregették egy-mást
A legény félszegen
nyomkodta forgatta a még
mindig kezében tartott kala-pot
a lány egy hirtelen moz-dulattal
letépett margaréta
szárát vette hófehér fogai kö-zé
A malomkerék egyhangú
dunizsolásába cinkék pityegé-s- e
és a méhek döngicsélésének
hangjai vegyültek Élet lükte-tés
volt ebben a hallgatásban
de mindennél jobban hallották
a saját szivük dobbanását
— Honnan jössz ? — kér-dezte
a lány nagysokára
— Barcánfalváról
hívását és választások meg
ejtését mivel ezt a vezetősé-get
február 1 után nem is
merjük el
Kérjük a vezetőséget hogy
kérésünknek azonnal tegyen
eleget mert ellenkező esetben
kénytelenek leszünk rendkí
vüli közgyűlést saját magunk
összehívni és a választást az
Ont government kiküldött je-lenlétében
megtartani mert
ebben az esetben ezek az alá-írások
eredetije megfelelő le
vél kíséretében az Ont govern- -
menthez be lesz küldve"
A vezetőség a fenti memo-randum
aláíróit tagságuktól
felfüggesztette és így lehetet-lenné
tette számukra hogy a
közgyűlésen résztvegyenek
illetve követeléseiknek érvényt
szerezzenek A vezetőség kije-lentése
szerint az ellenzék
hogy a terembe mégis bejus
son a rendőrség segítségét
akarta igénybe venni a veze-tőség
azonban ennek ellenére
is érvényt szerzett akaratá-nak
Az ellenzék viszont a Ma-gyar
Ház vezetőségét vádolja
a rendőrség kihívásával mely-nek
éppen az volt a feladata
hogy a kizárt tagok bejutását
megakadályozza
Mi a jelenlegi vezetőség vá-lasza
a tagok memorandumára
és mivel indokolja azok kizá
rását ? És mivel indokolja vi
szont az ellenzék a memoran
dumban foglaltakat ?
Mindezekre a kérdésekre
jövő heti számunkban igyek-szünk
majd választ adni mi-után
meghallgattuk az illeté-kes
feleket
a
hang amelyet velünk szemben
használtak és használnak ma
is A gyakori ismételgetések
következtében már szinte meg
gyöződésemmé vált hogy mi
— dipik — "véreskezű bandi-ták"
"gyilkosok "fasiszta-náéik- "
'-'vad-állatok"
"geny:
— Ott nem laknak ilyen em-berele
mint te csak románok
— Tudom de oda is más-honnan
érkeztem Biharból in-dultam
útnak--
— Magvar vagv ?
— Az
— Látszik rajtad Oszt mi
szél fújt erre ?
— A te hangod az imént
Szépen énekeltél
A lány fülig pirult Nagyon
szép volt így A legény köze-lebb
bátorodott egy lépéssel
Most már ö kérdezte a lányt
— Innen vagy a malomból ?
— bökött fokosával az épület
felé
A lány nem szólt de fejének
szolid ingatásával igent intett
A fiú tovább kérdezett
— Mi a neved ?
— lleána
— Szép neved van de ma-gyarul
szebb Mi lluskának
mondjuk
— Ugy is szép Oszt neked
nincs neved ?
— Megmondom ha adsz egy
csókot
— Hogyisne
— No a nevemet egy ital
vízért is megmondom de ha
nem adsz csókot ükkor majd
lopni fogok
— Kettő kell ahhoz : egyik
aki megpróbálja másik aki
tűri — nyelvelt vissza csúfon-dárosan
a lány — De itt a
korsó igyál
A legény a szájába vette a
korsó csecsét és nagyot húzott
belőle aztán tettetett sértő
döttséggel visszanyújtotta a
lánynak
— Az én nevem András —
mondta száját az inge ujjába
törölve
— A te neved se csúnya
— Nem de most már me-gyek
— mondta a legény ba-tyuját
újra a fokos nyelére
húzva — Na Isten veled szép
Iluska Köszönöm a vizet
Azzal megfordult hogy a
bokrok közt visszamenjen a
dülőűtra
lleána megszeppenve állt
ott Nem gondolta hogy a fiú
olyan hirtelen megsértődik
amiért nem borult mindjárt a
nyakába Hiszen semmi köze
hozzá az igaz de most mégis
nyes fekélyek" az emberiség
ellenségei vagyunk akiknek
még a kölykeit is — lehetőleg
csecsemőkorban — könyörte-lenül
ki kell irtani hogy még
Írmagja sem maradjon "ezek-nek
az embertelen szörnyek-nek"
Egy-eg- y ilyen progresszív
kirohanás után szinte kedvet
kaptam a sajátmagam és csa-ládom
kiirtására és a legtöbb
esetben csak az tartott vissza
e nemes cselekedettől hogy
nem volt konyhakésünk és
bicskával nem szívesen bíbe-lődik
az ember még akkor sem
ha történetesen a haladó em-beriség
sorsának jobbrafordí-tásáró- l
van szó
Tudom ez nem olt szép tő
lem de mit csináljak ha én
már ilyen vagyok
Kanadába érkezésem óta pe-dig
egyebet sem hallottam
minthogy a dipik azok akik
a derék komcsik által oly káp-rázatos
naggyá épített Kana-dát
alapjaiban rendítették
meg és csupán idő kérdése
hogy ez a valóban gyönyörű
ország mikor jut a tönk szé-lére
az átkozott dipi-bevándor-- lás
következtében Pironkod
va olvastam hogy milyen "hit
vány munkákéi ülő hullarab-ló
csavargók" vagyunk és nem
elég hogy anno dacumal oda-haza
"nyúztuk a népet" most
ideraktuk át székhelyűnket
hasonló célzattal
Ráérő időmben már kezd-tem
beleélni magam a "mun-kakerülő
here" szerepébe mi
kor most mint derült égből a
villámcsapás egy rém kínos
dolog ért
Egyik munkatársam aki
szintén "neofasiszta luillarab-l- ó
tömeggyilkos " stb stb
kaszthoz tartozik másszóval
dipike egy levelet adott át el-olvasása
végett
Elolvastam
A levelet a kanadai Munka-ügyi
Minister helyettese írta
és szól pedig a következőké-pen
hevenyészett magyar for-dításban
:
"Érdeklődésére válaszolva
örömmel csatoHuk a miniszter
és általhm aláírt igazolást
olyan keserű fájdalom szorí-totta
össze a szivét hogy a
legszívesebben sírni szeretett
volna
— Várj ! — kiáltotta a
legény után úgy hogy maga is
megijedt a saját hangjától
— Na mi köll 7 — fordult
vissza András és kissé fölénye-sen
de gyönyörködve nézte a
mérhetetlen zavarában iruló-pirul- ó
leánykát
A pipacspiros ajkak nem
tudtak szólni csak sírósan re-megtek
a zavart rémülettől
— Ha jól értettem utánam
szóltál — közeledett tovább
csöndesen a legény
— Igen — rebegte lleána
árnyékos szempilláit mélyen
lesütve — csak azt csak
ezt a virágot akartam a gomb-lukadb- a tűzni
— Ejsze itt vagyok tűzhe-ted
ha akarod
Nincs az a tűzvirág amely-nek
pirosabb lenne a szine an-nál
ahogy a lyány arca bíbor
ba szökött Remegő kézzel ret
tenetesen ügyetlenül próbálta
belehúzni a kezében tartott
margarétát András pitvkés
mellényének gomblukába Etrv
örökkévalóságig tartott míg
végre sikerült Aztán csak állt
szemlesütve fülig pirosan
estlenül
A legény egyik kezével az
álla alá nyúlt és úgy emelte
fel a fejét erőszakkal Erre
nagynehezen erőt vett magán
és felnyitotta szempilláit Égő
szemük úgy nézett farkassze-met
egymással mintha halá-los
ellenségek lettek volna
— Azt akarod hát hogy itt
maraggyak ? — kérdezte vé-gül
András rekedten
A lány nem felelt de az égő
búzavirágszemek igen-- t inte-gettek
A fokos a batyuval együtt
hullott a földre abban a pilla-natban
ahogy a legény erős
karjai átölelték a lány karcsú
derekát
Csókjuk rövid volt és forró
Parázsló ajkuk még akkor is
szikrát vetett amikor a lány
egy hirtelen mozdulattal gvik- -
ként siklott ki a legény kar-jaiból
és eszeveszett futással
iramodott el a malom felé
mely szerint ön híven teljesí-tette
Európából való távozása-kor
vállalt kötelezettségét
Ugy gondoljuk hogy meg-kívánja
őrizni ezt az igazolást
mely nem csak azt jelenti
hogy ön megtette amit vállalt
első kanadai alkalmaztatását
illetően hanem hasznára lesz
abban az esetben is ha folya-modni
óhajt a kanadai állam-polgárságért
Az a tény hogy ön elvégez-te
eredetileg vállalt munkáját
nem jelenti azt hogy a minisz-térium
ezzel mejzunt érdek-lődni
ön iránt
A magunk részéről mindent
megteszünk amit tudunk
hogy segítségére legyünk a
kanadai életbe való beilleszke
désnél és érdekelne mit sike
rült eddig elérnie ebben az or-szágban
Ha még nem tette volna
meg kérjük közölje velünk
munkaadója címét
Amennyiben munkahelyet
változtatna szíveskedjék az
uj címet tudomásunkra hozni
A tájékoztatást azért szeret-nénk
megkapni hogy minden-kor
megbizonyosodjunk az ön
itteni boldogulásáról
Mély benyomást tesz
ránk hogy az európai D
P táborokból érkezett
munkaerők milyen nagy-ban
járulnak hozzá Kana-da
gazdasági életének fej-lesztéséhez
Remélem
hogy ön egézséges bol-dog
és jómódú lesz uj vá
lasztott hazájában
Kiváló tisztelettel :
A MacNamara
helyettes
munkaügyi minister"
Eddig a levéi Mellékelten
csatolva egy igazolvány mely
szerint "L II teljesítette a
kanadai kormánnyal szemben
vállalt kötelezettségét Kana-dában
való bebocsátása után"
Aláírva a miniszter és a he-lyettes
miniszter által
Mondom a dolog roppant
módon megrendített Lám lám
ezek a betyár dipik
A szóbanforgó L H ugyan-is
öt évvel ez'eftt érkezett ki
a CPR-he- z sióló kontrakttal
András munkát kapott a
malomban Vén Pávelnek meg-tetszett
a markos legény és
hosszas alkudozások után fel-fogadta
Mielőtt azonban jó-féle
bundapálinkával megitták
volna az áldomást és egymás
tenyerébe csaplak volna az
öreg még kulon kikötötte :
— De aztán rá ne merd vet-ni
a szemed a lyányomra
mert amint észreveszek vala-mit
abban a pillanatban ki-fele
áll innen a szekered rúdja
Megértetted ?
András nem tehetett egye-bet
Bizonykodott meg fogad-kozott
nagy ümmögések és
krákogások közepette aztán
úgy megszorította az öreg ki-nyújtott
kérges tenyerét
hogy az ha nem restelte vol-na
a legjobban szeretett vol-na
felszisszenni a fájdalomtól
Egy-kettő- re híre ment a
környéken az uj molnárle-génynek
Nosza jöttek is a fia-tal
nyevászták és vászoncselé-dek
Szurdokról Rozáliáról
Earcánból de még Petrováról
meg Mikoíapatakáról is Soha
annyi szines rózsamintás ro
kolya meg taikaszövesu kat-rin- ca
nem perdült-libbe- nt még
a szurdoki alsómalomban
mint akkoriban A fiatal me-nyecskék
tüzes sokatigérő pil-lantásokat
lö veitek a délceg
molnárlegényre és hej nem
adták volna egy félvilágért
sem ha titokban egy-k-ét szót
is válthattak vele
Otthon aztán szaporán per-gett
a nyelvük ahogy eldicse-kedtek
a nagy újsággal
— Te is láttad a vén Pável
uj molnárlegényét ?
— De láttam ám még be-széltem
is vele
— Szép marha nagy legény
az bizonyos A szemét még
most sem tudom elfelejteni
— Abbizom- - ctpii délcee
ember Nokem a haja tetszik
— --Nekem a bajusza meg a
szája
A kacérabbja még azt is
hozzátette
— Bizonv na npm bánnám
ha átölelné a derekamat azzal
az erős karjával
— Azt biz mén- - ín sem De
miket is beszélsz
és tizenegy hónapig mint pá-lyamunkás
dolgozott egy hó-nappal
tuldolgozva a kötelező
szerződést Utána mosogató
lett egy magyar étteremben
ahol napi 10— 14 órát dolgo-zott
de ez nem zavarta abban
a törekvésében hogy az étte-remben
dolgozó szakácsoktól
meg ne tanulja a szakmát
Dolgozott és tanult Nyolc
hónap után már nem mosoga-tott
többé szakács lett És ma
Kanadába érkezése után öt év
vel ő a Chef Főszakács
Otthon kereskedő volt itt
pályamunkás mosogató sza-kács
Tiszta szívből gratulálunk
Lacsik Herik és csatlakozunk
a helyettes Munkaügyi Minisz
ter úr jókívánságaihoz hason-ló
jókívánságokkal : Remél-jük
hogy ön egészséges bol-dog
és jómódú lesz uj válasz-tott
hazájában !
Miután a Lacsik Henrik cí
mére érkező levél sokszorosí
tás feltehető hogy nem ő az
egyetlen akit hasonló megtisz-teltetés
ért és miután a mun-kaügyi
miniszter helyettese
utal arra hogy "az európai
D P táborokból érkezett mun-kaerők
milyen nagyban járul-nak
hozzá Kanada gazdasági
életének fejlesztéséhez" sza
badjon remélni bátorkodnunk
hogy ha már saját honfitár-saink
meg is fojtanának ben-nünket
egy kanál vízben ha
lehetne akadnak még ha nem
is "magyar vonalon" akik szí-vesen
látnak bennünket da-cára
"sötét multunknak"
Jellemző hogy pont az ille-tékesek
X
pik
Hej azok a di
Kérjük külső munkatársain-kat
tudósítóinkat és hirdető-inket
: hogy cikkeiket tudósí-tásaikat
hirdetéseiket úgy ad-ják
postára hogy mi azt hét-főn
(lapzártakor) megkapjuk
EREDMÉNYT AKAR ?
HIRDESSEN LAPUNKBAN!
— Hej-h- ej de daliás szép
ember !
— De a molnárlyány se
kutya
— Nem biz a hanem gyö-nyörű
— Egy pár is lesznek azok
még azon te ne búsulj
így a fehérnépek de nem
így a szegény molnárlyány
aki ártatlan félté ken ységében
majd kisírta a két szemét A
legénnyel csak nagyritkán tu-dott
szót váltani mert apja
árgusszeme állandóan rajtuk
volt Eszeveszett szívdobo-gásb- a
került az a pár ritka al-kalom
is amikor néhány rö-vid
percet együtt tölthettek
lleána nem mert szemrehá-nyást
tenni a nagy nőforga-lo- m
miatt csak félénken kér-dezte
:
— te engem igazán
András ?
— Az életemnél is jobban
Iluskám ! És te ?
— Óh csak tudnám hogy te
is úgy szeretsz
— Egyet sem búsulj akkor
Minden jóra fordul még Csak
az a fontos hogy te mindig
bízzál bennem Még akkor is
ha az apád észrevesz valamit
és engem kidob Még akkor
sem foglak hagyni ne félj
A búzavirágszemek benső-sétres- en
szegeződtek a le
gényre
betyár
Szeretsz
— Bizom benned András
És ajkuk édes csókban for-rott
össze
Kábultan lihegve bontakoz-tak
ki egymás karjaiból és
András még akkor is ott érez-te
száján a lány szűzi ajkának
parázsló bíborhusát amikor
az már régen messzerebbent
tőle
De addig jár a korsó a kút-ra
míg eltörik És csak elérke-zett
az a nap is amikor vén
Pável éppen akkor lepte meg
a fiatalokat amikor azok ön-feledt
lázban szívták egymás
ajkának bódító izét
Ezek rémülten rebbentek
széjjel de már késő volt És
hiába kérte meg András a
lány kezét és hiába sírt zoko-gott
lleána a nyakas öreg
hajthatatlan maradt
i TJ jsafTt íás1
Feketelistára a lakáshiénákkal !
Kaptuk az alábbi levelet :
Igen tisztelt Szerkesztő Ur !
Azt hiszem nem mondok
ujat ha megállapítom hogy
a torontói közönség mai na-pig
is legégetőbb problémája
a lakáskérdés Ebben a kér-désben
illetve dzsungelben va-lami
rendet kellene teremteni
mert olyan szörnyű állapotok
vannak amelyeknek megoldá-sa
a jelen legsürgősebb tenni
valója Teljesen megértem
azokat akik egy házvételnél
arra spekulálnak hogy a vé-telár
hátralevő részét majd
kifizeti a lakó de amikor ezen
üzleti vállalkozásnál kizárólag
arra törekszenek hogy a lakó
csak fizessen természetesen
pontosan egy másodpercet
sem késve akkor az üzleti eti-ka
(ha ilyet egyáltalán ismer-nek)
azt is megkívánja hogy
a pontos fizetőnek valamit ad-ni
is kell
Adni persze nem adnak
semmit De gondoskodnak ar-ról
hogy a lakás hideg legyen
ne legyen víz ne legyen vilá-gítás
és tisztálkodni egyálta-lán
ne lehessen Hideg a la-kás
? Ne üljön otthon a lakó
hanem menjen a restaurant-ba
Ne fürödjön mert a házi-gazda
havonta csak egyszer
szokott Vegyen zseblámpát
ha a lépcsőházban látni akar
Tanuljon balettot hogy kony-ny- ű
legyen a járása és vegyen
leckéket a suttogó baritontól
mert a hangos beszéd zavarja
a házigazdát Hogy is lehet
hangos beszéd közben enge-dély
nélkül szeszt és lányokat
árulni ? Vagy marxista szemi-náriumokat
tartani ? Vagy
esetleg angyalt csinálni !
Hogy is gondol olyat az a lakó
hogy a fennt leírtak megle-gyenek
hiszen azért fizetni
kell
De alakítsa át a lakó a la-kást
Festesse ki Irtsa ki a
férgeket Hozassa rendbe az
elrothadt padlót Azután ami-kor
mindezt megcsináltatta
kapjon egy levelet hogy a la-kásra
szükség van és posta-fordultával
költözzön ki
— Inkább az ördög vigye el
a lyányomat hogysem ma
gyarnak adjam — mondta gő-gös
szívtelen arccal — Te pe-dig
mehetsz — mordult a le
gényre — szedd a sátorfádat
Odakint tágasabb
András nehezen mozdult
Látszott rajta hogy még mon-dani
szeretne valamit de vén
Pável türelmét vesztve mor-cosan
förmedt rá :
— Nem hallottad ? Ne tátsd
itt tovább a szádat ! Fel is út
le is út takarodj !
A legény erre már nem te-hetett
egyebet szótlanul fog-ta
kis batyuját és miután a
szívtelen vénember még azt
sem engedte meg hogy Ilus-káját- ól elbúcsúzzék nagybú-sa- n
elballagott a falu irá-nyába
Néhány napig még ott tén-fergett
szegény a faluban Bá-natában
egyszer úgy becsí-pett
hogy az összes helybeli
legényeket kihajigálta Icig
zsidó kocsmájából Aztán egy
szép napon csak eltűnt mint
a kámfor Hírét sem hallották
többé Szurdokon
Vén Pável ettől kezdve még
bizalmatlanabb még mogor-vább
lett és olyan szigorú szer-zetesi
életre kényszerítette
egyetlen gyermekét hogy még
a legkeményebb szivű emberek
is szánakozva gondoltak a sze-rencsétlenre
Egyszer azonban megelége-lhette
a sors a vén rabtartó
kegyetlenkedéseit mert éppen
azt kellett elveszítenie akit
annyira féltett mindenkitől
hogy tán a legszívesebben be-falaztatta
volna malmának
dohos pincéjébe
Különös furcsa és talán
még borzalmasnak is mondha-tó
körülmények között tűnt el
lleána hét falu legszebb leá-nya
Az emberek mindenütt
azt beszélték hogy elvitte az
ördög Vén Pávelből ugyan egy
épkézláb szót sem lehetett már
kivenni mert az a nagy lelki
megrázkódtatástól ágynak
dőlt és az eszét vesztette De
Dorica a kerékgyártó felesé
ge aki közvetlenül a lány el-tűnését
követő napon járt a
malomban és aki komoly sza
Az ilyen aljas spekulációk
meghaladják azt amit tisztes-ségnek
hívnak Hozzuk nyilvá-nosságra
ezeket a hiénáknak
neveit és küldöttségileg men-jünk
el a hatóságokhoz Ves-sünk
véget az ilyen aljas spe-kulációknak
amik csak arra
jók hogy az amúgyis szétta-golt
magyarságot még jobban
széttagolják
Teljes tisztelettel :
P D
Egy kisj humor
— Mama megveszi neked
papa a bundát karácsonyra ?
— kérdezi Jancsi
— Nem hiszem kisfiam —
hangzik a válasz
— Megpróbáltad már a
földre vetni magad és topor-zékolni
?
MEGOLDÁS
— Négy éve dolgozom önnek
főnök úr s ez alatt az idő alatt
olyan szorgalmas voltam hogy
három ember munkáját végez-tem
el Most azért jöttem ön-höz
hogy adjon nekem fizetés-javítá- st
— Fizetésjavítást azt nem
adhatok de mondja meg ne-kem
ki az a három ember
akiknek munkáját elvégzi s
akkor kettőt azok közül elbo-csátok
VASÚTI VENDÉGLŐBEN
A vasúti vendéglőben a pin-cér
még el sem hozta a meg-rendelt
ételt panaszkönyvet
tesz a vendég elé
— Mit akar ezzel a panasz-könyvvel
? Én marhahúst kér-tem
— Bízza csak rám az úr !
Tudom mit csniálok Mire
megeszi a húst nem lesz ideje
beírni a panaszt mert a vonat
rögtön indul
(Kis Dongó)
vahihető asszony még arány-lag
világosbeszédű állapotában
lelte a molnárt s az öreg ha-tározottan
azt mondta hogy
Ileánát az ördög vitte el Pon-tosan
éjfélkor zörgette fel a
malmot olyan erővel hogy az
egész épület megingott tőle
Az öreg Pável remegve nyitot-ta
meg az ajtót és akkor lát-ta
hogy az ördög zörgetett
Már az kellett legyen mert
lópatája volt és kénköves láng
csapott ki a szájából Csak
annyit mondott : "A lyányo-dért
jöttem Pável hiszen ne-kem
Ígérted 1" Azzal egyene-sen
a lyányhoz ment és meg-várta
míg az magára kapta a
ruháit Amikor ez is megvolt
csak szótlanul fogta a lyány
kezét és kivezette az éjszaká-ba
az apja szemeláttára
Ettől kezdve vén Pável sem
nem evett sem nem ivott csak
sorvadt szemmellathatóan
míg egy szép napon úgy talál-tak
rá holtan Ott feküdt az
ágyán rémesen kidülledt nyi-tott
szemekkel Biztosan az
ördög jött vissza érte s ha
rozzant testének már nem is
vehette hasznát hát legalább
a lelket vitte magával
Eddig szól a szurdoki alsó
malom története
Régen volt ez már nagyon
Azóta egyre jobban gyökeret
vert az emberek lelkében a hit
hogy az elhagyott malomban
és a szikla tetején az ördög
lakozik Szaporán vetik a ke-reszteket
arrajártukban a jó
szurdoki atyafiak De éjszaka
nem merészkedik arra senki
anyaszülte
Manapság már ez a nép hite
általánosan de közvetlenül a
szomorú esetet követő időkben
azért méír akadtak olvan Is
tentől elrugaszkodott szemér
metlen perszonak akik vagy
kételkedtek a szomorú tények-ben
és a történet nagyobb ré-szét
mendemondának minősí
tették vagy pedig (Uram bo-csásd
meg bűnüket !) nasrvot
sóhajtottak és nem átallották
szájukat ilyen vétkes beszéd-re
nyitni
un uaitsuh engem vnu vol-na
el az ördög !"
— Vége —