000314 |
Previous | 5 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
y ir $ 1371 mdu 13 r#20) Kanafaf Magyarság 5 otdaj Béldy Béla: Atlanti összefogás Régi téma valamennyire meg is valósult a NA TO-ba- n de ez csak a katonai védelemre szorít-kozik Van azonban az Atlanti óceán mindkét partján valami más is a nemzeti szabadságon kívül amit meg kell védeni Ez: az alapvetően közös kultúra és közös civilizáció és azok intézményei Igaz hogy Amerika és Kanada aránylag fiatal országok az európaiakhoz képest de népeik túl-nyomóan nagy többsége az öreg kontinensről szár-mazik és azóta is a génjeiben hordozza a valami-kor közös kultúra meghatározó örökségét Más-felől az is tény hogy az Újvilág modern civilizá-ciója átrepült az óceánon és befolyásolta az ott élö népek életformáját is Most mindegy hogy milyen „nemzeti egyéni-séget" akar valamely atlanti-orszá- g megőrizni ez nem gyengíti legfeljebb csak színesebbé teszi a közös kultúrát és civilizációt Vannak olyan óriási fontosságú közös életfunk-cióink és azoknak gyökerei amelyeket meg kell védeni ha fenn akarjuk tartani a sokezer éves at-lanti kultúrát Ez nem csupán akadémikus szük-ség mert ez a kultúra lelki-szelle- mi védelmünket képezi a mindent elszürkítö és meddösltö kommu-nista materializmussal szemben így például a mindenképpen idegen orosz népi gondolkodással szemben amit még a párt-terro- r teljesen idegen eleme is súlyosbbít az atlanti-országokna- k védekezniük kell Ez nem a katonai szervezet a NATO feladata ezt csak a civil intéz-mények kapcsolata biztosíthatja Most hogy Kína kilépett elszigeteltségéből és egyre több erővel jelentkezik a nagyvilágban te-hát az atlanti-országokba- n is a nyugati értékek és azok intézményeinek megőrzése még sürgetőbb feladattá nőtt Ezért van szükség egy „Atlanti összefogásra" Ez a kérdés talán sohasem vált volna időszerű-vé ha csak orosz vagy kínai hatásról volna szó Ezek több ezer éven át nem okoztak problémát sőt a kölcsönös kiegészülés igen gyakran hasznos volt Az események nyomában TIMES szenzációs cikksorozata „hatalmi egyensúlyról" W Idén február és április között a lendoni Times hét hétfőn hét lepe-döold- alt betöltő eredeti külpolitikai expozét közök AvareU Harriman volt amerikai nagykövet Mohe Dayan izraeli hadügyminiszter Mu-hamm- ed Heíkal a kairói Al-Ahra- m szerkesztője Danis Healy a volt munkáspárti kormány hadtigymi-niszter- e Couve de MurvUle vok fKínok mmieziefeinok Franz-Jo-sep- h Strauss vok német hadügy-mmtaat-er és Vtadimir Oesieov az Izvezztita volt londoni tudóefcoja fejtette M veteményét — a hatal-mi egyensúly eltolódásáról Mint a neveerhól ta Mutató a limes nsgyomenyasjMHC híven pártatlanul és minden Igényt" kJ-eiegf- tve sokokkdoen világíttatta meg a kérdést A Mt cskhéjöl hmm-se- e kiemelKedtK Osotpov Couve de Mwve és Streuet zeamzfaita- - ! A szovjot vélemény A hatalmi yaúlvro4 a szov-jet dMKro mondta hogy hst-iaeágh- oi kényelemből még m ta MftftMtftk a hatalmi egyeneulyt a nagynaulmftk tttóerejével holott ftHvnvaló hogy a fonnom kleez-üh- m mezmrozáeáben ta Ufeto vok a fegyveres ejftltatalomnél M-ne- n egy-eg- y arezág gazdaeági társadalmi geoeotitJkai hetyaete éppondgy fontos tényezője annak hogy az adott oraág mennyire „hatalmas" mint ac ország kato-nai fehéez41ltaége Oesieov nm akarta elbegeteli-záln-l a két zzuoerhatalom közötti nukeWriz és rakéta --arzenál jelen-tőségét de ennek ellenére hangoz tatja éppen a nukleáris háború ré-me miatt a mégoly kifinomult ha dlölény sem döntő manapság A hetvenes évek elején — a szovjet hozzászóló szerint — tény-ként kell elfogadni a fegyverkezé-- i versenyt amelynek okáról hogy „ki kezdte" nem hajlandó vitát kezdeni Csak megállapítja hogy a Szovjetuniónak számításba kell vennie az Egyesült Államok és a KATÓ katonai tervelt A izovjet akció tehát — reakció a nyugati De ez a két hatalmas nép ma az agresszív kom-munizmus életközösségében él A Szovjet pánszláv messianizmusa nyilt hódító terjeszkedést folytat Kína egyelőre nem a maga népi sajátosságaival de a világforradalom eröszakolásával tör az atlanti kultúra Intézményei ellen Az ember érzi hogy ez nem csupán politífeal vagy gazdasági rendszerek küzdelme a másik megsemmisítésére hamm két Idegen népi kultú-ra pusztító benyomulása a sofeévezredes atlanti-kultúrá- ba Ebben a harcban az atlanti-embe- r lényegesen gyengébb mert nem akarja a maga intézményeit ráerőszakolni másokra Ezzel szemben a kommu-nista életformák agresszívek az egész világra ki akarják terjeszteni uralmukat megfélemlítéssel vagy nyilt erőszakkal Furcsa hogy a saját régi történelmi kultúráju-kat megtartották ami a kommunizmus materia-lista ürességével homlokegyenest ellenkezik Ér-dekes és bizonyos fokig megnyugtató az is hogy azok a perem-népe- k amelyek kommunista elnyo-más alá kerültek szintén megőrizték az ősi gének kultúra-hordoz- ó erejét így például a szláv lengyel vagy cseh nép sem a leigázással sem az azonos kommunista klisé hatására sem vált — orosszá A magyarok és románok meg különösen nem De főleg az északi népek gyengébb ellenállást tanúsítanak a kommunizmussal szemben mint a többi atlanti-né- p A hitleri totalitárius uralmat még ma is megborzongják de a hasonlóan embertelen kommunista terrorrd nem hiszik el a valóságot Ez nagyrészt az öngyilkos társutas ultraliberá!:-m- us propagandájának eredménye Ez azonban gyengíti az atlanti-embe- r individualitását a kom-munista regimentációval szemben Az atlanti összefogás az emberi jogi társadal-mi gazdasági kulturális intézmények szoros ós átérzett kapcsolata kizárná ezt az ideológiai sor-vadást és megőrizné az ősi atlanti kultúrát és a szabadember civilizációját Hogy meg lehet-- e ezt valósítani? Tőlünk függ Sajnos pont ez az egyetlen gyengeség benne A a lépésekre (Hogy a Nyugat miért kényszerült önvédelemre azzal nem foglalkozik Ossipov) Példá-nak említi a szovjet békepoUtika következetességét amely — mint írja — többször U megnyilvánult Például amikor nem bántotta a tftte eisaakadt Finnország függet-lenségét (A másik barom baki or-szágról Ossepov megint csak hall-pa- t) A seevjet cikkbe érthetetlennek torita hogy egyes nyugati korok idagwilc a saevjet flotta terjeszke-dése miatt Ex ta esek reakció a sokkal kotéfcbi — amerikai terjeaz-lizdéz- M KtUóno hogy Nyugaton tsrmasaataenric tartsak ha Wa-sMngt- oa bittonsaga érdekében a roeJkoeJ-tenaer- rt kilkti hadmajóit vtaaont fathorkannak ha Fdkfkoai- - kóaeü Szovjetunió — ugyanaat taast Vonatkosdk az az IndieJ-toeá- ni flotta kden-létr- e ta De mmdeaen tói Osaipov arra sae-ret- ne válaaat kapni: ki mikor és hol fektette k sérthetetlen tr-vóstyh- ea hogy a vUagtengerekttea mely hatahnahnak vaa kiaarólagea joguk? Moaakva saermt ilyen tr-vén- y amcsin és az elmék évtaaaa-do- k tórténehne hiaonyltja hegy amelyik nagyhatalom magtohrtlg felvonultatta hadihajóit mmden tengeren A seevtai kormény sem akar Webet Így Osstnov A francia vélemény A volt francia miniszterelnök a koveekeai: A aaovjet kölpoUtnu 1945 óta töretlen vonateen halad JeMemaA-je- : nagyhatalmi poMtika amely 25 év alatt egyenrangü partnere lett az Egyesült Államok vílágszerepet betöltő külpolitikájának Couve de MurvUle emlékezteti az olvasót hogy a háború óta min-den lényeges kérdésben összhang mutatható ki Moszkva és Washing-ton között Ennek a közös plat-formnak alapvonalalt 1943-ba- n Te-heránban vázolták fel az 1944-e- t jaltai konferencián véglegesítették éa 1045-be- n Postdamban sientesí-tetté- k A vok francia kormánj-f- ő fino-man célozva nagy bajnak tartja hogy a két szuperhatalom egyaránt — inaséveiben került a mesterek székébe Angüa éa Franciaország helyére 1945 óta mások és maguk kárán tanulják a nagyhatalmi meeterséget Hogy mindeddig nem tórtént östzetttköiés az a — nuk-leáris energiának köszönhetó Ez az egyensúly alapja Ez a magyará-zata hogy a Nyugat tevőlegesen nem avatkozik bele a status quo megbontásával járó mégoly kínál-koa- ó alkalomba sem mint pkt amilyen az 1953-a- s berhni felkelés az 1956-o- s magyar és lengyel forra-dalom az 5M-i- $ csehcaJovákial reformra leaóduló szovjet invéaió vok Ugyanit: Mosakva sem vitte tótéere a dolgot 1945 óta a goreg polgárháború a koreai heavatko-aé- a Vietnám vagy mae — Wa-sftingi- on aarérájeba tartoaé — mci- - Strau ve4t német hadügj-ml-mazte- r — a veit íranela kormány-fav- el ellentétben — nem htaei hogy a hét ssiifteriutamm köeött végiegaeek votoanak a hefolyéai A német vélemény fcty érvel: gz hogy 1945 utén kialakult egy hiaonyes taioneagl éraés a vMgfe4tikáhn a két satmerhatalom egymisiól vaió rettegése miatt De ahelyett hoT a Nyugat (az Egyeeuk AMa-mo- k éa saovetaégesei) az egyeiwó-ly- i helyzetet altandóeftetta volna az elmük évtitedben éppen a két évtlaed alatt elért eredményt ren-d- W meg amikor immel-amm- al tartja oesze a NATO-- t Washing-ton pedig Európa feje fölött saját biztonMgát tartva szem előtt az enyhülés politikájában Útja az egyensúly további fenntartásának lehetőségét Az enyhülés azonban nem kétol-dalú Moszkva a Nyugat katonai Utöerejének csökkenésére minden-nél fokosottabb fegyverkeaésae! váUiaol Ae amerikai flotta még mindig a világ első tengeri ereje de a azovjet haditengerészet róna-mon- n felzárkózik Strauss szerint a fiottaépltésből nyilvánvaló hogy Moszkva távol-ról sincs megelégedve a „status quo" fenntartásával határainak biztosftásával hanem Igenis expan- ziós politikát folytat A gyakorlatban persze éles vá-lasztófal van a nagyhatalmi tervek és a reális lehetőségek között Strauss is azt írja a limesben kö-zölt cikkében: nem hiszi hogy az oroszok azért terjeszkednek mert meg akarják támadni Amerikát Je-lenlét- ük része a szovjet külpoliti-kai manőverezésnek és zsarolás-nak Ossipov a cikksorozat szovjet szerzője érzékenyen reagál azokra a nyugati feltevésekre melyek sze-rint a szovjet nagyhatalmi akciók elválaszthatatlanok a kommunista ideológiától és a világforradalmi-világural- ml tervektől Ossipov azt írja: ideológiájukat soha nem rejük véka alá de a külpolitikát a lehető-ségek nem pedig a marxizmus-leninizmu- s vezérli Példának említi hogy ideológiai ellentéteket félreté-ve a nyugati hatalmak szövetség-ben harcoltak a Szovjetunióval — Hitler ellen A szovjet szerző vé-gt- tl rámutat hogy a hatalmi egyen-súly a gazdasági-társadal- mi kö-rülményektől is függ Sokan akik a kommunista világ belső válságá-ról beszélnek mintha megfeled-keznének arról hogy egyre komo-lyabb ellentétek és problémák vi-harfelhói tornyosulnak — az azo-nos ideológiai alapon szervezkedő nyugati hatalmak között S éppen a gazdasági versengés terén Couve de MurvHle kívánatosnak tartja hogy a két szuperhatalom kösött minél előbb minél erősebb harmadikként Európa kerüljön a nemzetközi poH tikiba Erre a le-hetőségre már precedens is adódik — s éppen Ázsiában ahol az Egye-sült Államok és a Szovjetunió mint a két „arbiter" szerepe roha-mosan — két új tényezővel Kíná-val és Japánnal egészül kL A voH nyugatnémet hadügymi-niszter is lényegében ugyanazt ja-vasolta mint a volt francia mi-niszterelnök de véleménye szerint Európának teljesen önállóan és ki-Táró- tag Amerikára támaszkodva lehet csak saját külpolitikája va-gyis — az évek óta javasolt szov-jet kezdeményezésű összeurópai biztonsági konferencia iMetve megállapodás nétkttl Moszkva ugyanis — mint kimu-tatja — nem elégszik meg azzal amije vim mindenkit télszárnyal-va fegyverkezik éa (miközben a SALT tárgyalások folynak ) nem csak atomfegyverekből gyárt töb-bet hanem konvenokmálM hadse-regét is felduzzasztja Strauss megint konkrét adatokat kunertet: A 24 NATO hadosztály-lya- l uembsw 57 keleturopai had-osztál- y Jfl fegyverben A szovjet-tóm- h tiaéraége légiereje szintén eroeebö t il idll 1 ír 1 H af iiyen iwnMMonjreK nwm óasaeuréeei ataftoejtéai értekezett tel hogy Waehsngtont vieeaaeae-rlta- a Euróaébót a nyugateurópil védelmi szerveset léseaéaet iliuzé-rskuae- á legye és msgakiitss Nyugat-- Európa egyesgéaek kwoataka aaét Kftaben — a Vartói Pektu-azo- n és a KOST-- n heMi semmi sem változnék Ufyeren: Moeakva taimtt kiá tJUldM mBkaaa rtnthanzá egéét Kuróaát — mondta Ehhez még esek aetayit — Harri-man amerikai naaykóvet cikké- - at epy erC e™TWv(l InWIrwfeW k#néjrentááa azt uedla Sataün- - emnrKt mm aaVsasngnnemuatesmPunanfi tgamáganejánr íumez'sJaptáaBVgegüEsjuzfáaéála sel MM el hegy a nagyhatalmi PwWTr fHCTfc nw ívfiiu1 aééan kertit sor Sztálin nem vétaeaeat azennai Ktaértava czak annyit mondóit ''rzW eejjyrVWs" eWaeee P'mW sWW eg eVflzej£ men% 1 Bfezenyev vagy valaki más elj-ut- e odáig? A Tueez ctfdteoroza-téhó- i ezek ax deriU ki hogy z vég-s- ó cél — ez de az orosz jegenye-fák nm nőnek az égig A hatalmi egyensúly megbillenésére a többi terjeszkedő vagy arra már képte-len s így csupán védekező hatalom éppenolyan érzékenyen reagál mint Moszkva A fő különbség ta-lán csak az hogy minderről nyíl-tan besaélhetftek 'cikkezhetnek Nyugaton Még Ositasv'ta aid a onló tanulmányt u Izvesztljálwn nem közölhetne (f sa) Nyírcgyházy Pál: Csak a cigányok szaporodnak Az elmúlt héten a Törökor-szágban élö és a Szibériában szerzett betegségével még min-dig az ankarai kórházban fekvő dr Tóth Imre professzorral ki-áltottam Zrínyi Miklós paran-csát: „Ne bántsd a magyartl" Ilyen cikkek megírásánál egész héten éjszakákba nyúlóan olvasgatom barátaim felvilágo-sító leveleit kis könyvtáram ezer forrásmunkáját és közben szörnyű problémákra bukkanok Mostani vizsgálódásaim közben valósággal lesújtott a cigánykér-dés Szabolcs-Szatmárba- n Közben hallom a szerkesztő-ségi telefonon felénk búgó pana-szokat az angol lapok úgy be-szélnek a magyarokról mintha mind cigányok vománek a sorcsarnokok cigánylakodal-mat rendeznek s magyar papot keresnek aki ott a részeg ven-dégekkel telt sorbüzös teremben összeadja a kilencven kilós menyasszonyt valami elvénhedt vőlegénnyel Este aztán hazarohanok kis könyvtáramba ós kutatom ml van a nemzethalállal küzdő Szabolcs- -Szatmárban a cigányok-kal? Szaporodnak mint a dudva a kommunisták szántóföldjén Mit mond a statisztika? Szabolc-s- Szatmár lakosságának G százaléka cigány számuk 36 ezer Az arány növekvő tenden-ciájú mert természetes szapo-rodásuk jóval magasabb minta megye egyéb lakosaié Az élve-született- ek 13 százaléka cigány A cigánylakosság 40 százaléka munkaképes korú de ezeknek a fele nem munkavállaló Emiatt 100 keresőre e rétegnél 400 az összlakosságnál 138 eltartott jut A cigánylakosság aránya Szabolcs- -Szatmárban háromszorosa az országosnak s társadalmi-kulturál- is és egészségügyi szem-pontból mélyen alacsonyabb szinten él mint a lakosság átla-ga A kommunista tanácsok nem szívesen foglalkoznak velük mert követelőzők erőszakosak A szociális támogatást az átla-gosnál jóval meghaUhióbb mér-tékben kívánják Igénybevenni így is a segélyben réatetölok egyharmada cigány A putrik környezetét nem le-het tisztán tartani a tólzeúfolt-sá- g miatt minden egézzaégtigyt intézkedés eredménytelen A kutak piszkosak a kötelező' vé-dőóriást nem lehet a folytonos vándorkU) miatt megoldani s ez-ért a cigánytelepek melegágyai a járványos megbetegedéseknek z inájgyulladáenak és béthentt-na- k A cigánytelepek Máma la-kosié- ga nagyságrendje tekinte-leee- n z legroeszeoii vwaonyoK Szaeotaa-Szztmáriia- n vannak 157 lufezégfeea 196 telepen él-nek szinte embertelen kórttimé-nyé- k között A UkAepfiéeí ak-ciók során 1970 végéig mindóaz-sa- e 987 putrit szüntettek meg ahonnan 4823 személy költözőit át megfetembb takazokhe A IV ötéves tervben 1700 lakás meg-épitézév- el számolnak mely SuOO fS Ukáevtazonyzirót gondoskod-na Ehhez azonban 37 miUió fo-rintra volna sztm+ég ami nincs Emóitik a magyar honvédség harci gyakorlatára a szovjet-ki-nz- i határon A cigányok nem érdeklődnek az aj takáeok Iránt Kulcsátadást kenetetnek s zz építkezéshez tem munkát sem anyagi hozzá-jéruiá- et mm adnak A bekoUe-zot- t áj ház rövid idő alatt tönk-remegy a kerítés a wc kát hi-ányzik vagy használhatatlan Telkeiken vályogot vetnek el-adás- ra s ezzel házuk kornyékét alaposan megrongálják A szom-szédok pansszairól pedig jobb nem beszélni török átok egy d-gányszom- széd A tavalyi árvíz nagy kárt okozott a cigányok soraiban is 545 lakást teljesen elpusztított 480 Ukázt pedig súlyosan meg-rongált A hajléktalanná vált cl-gányaaal-ádok részére az árvíz levonulása után telket építési kötczbVit éi kivitelező munkát igyekeztek biztosítani do a cigá iuwn 1 nyok amint közömbösen szem- - ' lelték árvíz idején a mentést" úgy nem törődtek később zz új-jáépítéssel sem viszont a segé-"- " lyek követelésében élenjárók-volt- ak A hatóság emiatt nem" tett semmit s télen a hajlékta- - " tan cigányokat középületekben " kellett elhelyezni Kulturális szintjük mélyen el- - " marad a lakosság többi rétegé-től Sok köztük az írástudatlan ' Sok fiatal csak azért nem tanul meg írni-olvas- ni hogy a katona-sá- g alól mentesüljön A jelen tanévben Szabolcs--" Szatmár általános iskolás tanú-- " lóinak 102%-- a ciaánv Í8879 fő) Létszámemelkedésük a ta-- '' valyihoz képest 76%-o- s Nagy-fokú hiányzásuk miatt 23 ré- - " szttk tumoros a saját osztályá-ban Ezek zavarják a rendes ko-rúak oktatását azért az iskolák : felmentik őket a rendszeres is-kolába járás alóL Csak abba az iskolába járnak ahol étkezésü- -' ' ket ta biztosítják A kapott ni-- " házatot eladják A megye összes bukott tanulójának 47%-á- t ci- - -- Sánygyerekek adják pedig számarányuk csak 102% Kö-zépiskolá- ban mindössze 39 d--gányta-nukJ tanul A telepeken lakó cigányok kulturális színvonala rendkívül ' alacsony Alkalmi munkából él- -' ' nek házalnak gyakran változ- - l tatják helyüket legtöbbjük tel-j- es vagy fétanalfabéta Előadá-sokra óz mozikba szívesen jár- - nak de türelmetlen viselkedésük és ápoUtlanságuk miatt sok súr-lódásuk van a többi mozilátogz-tóva- l A falusi parasztember in-kább nem megy moziba Néhol műkedvelő csoportjuk is van de ennek sikerét gátolja túlzott anyagiasságuk: az előadások be-vételem osztozkodni akarnak vagy felkkvü dltat követelnek A ogánylakoseág életkörül-ményeit vizsgálva abban jelent-kezik a legélesebb ellentmondás hogy a születések aránya há-romszorosa az egyéb lakosságé-- nak de egyéb területen a fej-tődé- z szinte teljesen elmarad Helyzetük megváltoztatása je-lentőt tárasadeimi éa közigazga-tási feladat: de erre a kommu-nizmus képtelen Most hVtogasauwk el a nyfr-- " egyházi esgényteliohma Az er-dő seéhm áU a iJgányt elsorol zatnUk? {á9 " --ll-~- —J hmSTfin j'mz zez i aw evnz3Wvéwnny vzjmpiTi rongyosén Az eieő otzláryban olvasási gyakorlat van A gye-rekek akadozva kötözgetik a hangokat A b-- t és a d-- t öesze-tévézzü- k Hamar a táWahoz Baba — diktá'ja z tanítónő Da- -' da — írja a fiacska Nem nem a hónok nincs háta haza vm Végre sikerül leírni talán szá-zadok óta 0 az elsó aki irni tud z családban Kóhortó dgáayka-raváno- k elnyújtott dallamok aFeeesa emerrz essrmi zweerzsrzv ott van a gyerek ereiben Egy kiz lány tanácstalanul bab-rál az ujjaival „Trl" — segJt z tanítónő neki lemarni ken a ci-gányok zaját nyelvét ta A narsnadskotot a letedogyér-ró- i olvasnak ahol József Attila dolgozott „Ki voH József Alti-U-r — kérdezi a taaétóafl A ke-- oe eazmsTrZ y znreSrenzpa empznjmeeBZ levegObe Valaki kivágta: Pető-fi vok!" A tanrtónó magyaráz-za: „Persze perese a huszadik Máid PetOfijeT De a padból el-gurul egy kétormtos ez vé-ge a varázsnak A hetedik oeztárybót hiány-zik Mekuta Józeef 16 éves A relWéVeWWWW aresawl 1 wi W hozták be az iskolába Még egy év óz kezri tanuk) lehetett voma De néhány hete atezonyt hozott a putriba többet nem jött zz is-kolába és elveszett hét esztendő rengeteg munkája A tanítónőt elönti a méreg ha rágondol Most ott élnek a telepen vizes süppedt lakás törtszalmájú ágyán elfelejt írni analfabéta lesz hogy be ne hívják katoná-nak Ennyit tanult mag össze-sen a kommunista törvényekből A vörös kömény zem tud többet cigányul vezeti zz orszá-got! m m r-- ♦ UUBUKWKBBi HMim L%6xi
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, May 15, 1971 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1971-05-15 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000383 |
Description
Title | 000314 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | y ir $ 1371 mdu 13 r#20) Kanafaf Magyarság 5 otdaj Béldy Béla: Atlanti összefogás Régi téma valamennyire meg is valósult a NA TO-ba- n de ez csak a katonai védelemre szorít-kozik Van azonban az Atlanti óceán mindkét partján valami más is a nemzeti szabadságon kívül amit meg kell védeni Ez: az alapvetően közös kultúra és közös civilizáció és azok intézményei Igaz hogy Amerika és Kanada aránylag fiatal országok az európaiakhoz képest de népeik túl-nyomóan nagy többsége az öreg kontinensről szár-mazik és azóta is a génjeiben hordozza a valami-kor közös kultúra meghatározó örökségét Más-felől az is tény hogy az Újvilág modern civilizá-ciója átrepült az óceánon és befolyásolta az ott élö népek életformáját is Most mindegy hogy milyen „nemzeti egyéni-séget" akar valamely atlanti-orszá- g megőrizni ez nem gyengíti legfeljebb csak színesebbé teszi a közös kultúrát és civilizációt Vannak olyan óriási fontosságú közös életfunk-cióink és azoknak gyökerei amelyeket meg kell védeni ha fenn akarjuk tartani a sokezer éves at-lanti kultúrát Ez nem csupán akadémikus szük-ség mert ez a kultúra lelki-szelle- mi védelmünket képezi a mindent elszürkítö és meddösltö kommu-nista materializmussal szemben így például a mindenképpen idegen orosz népi gondolkodással szemben amit még a párt-terro- r teljesen idegen eleme is súlyosbbít az atlanti-országokna- k védekezniük kell Ez nem a katonai szervezet a NATO feladata ezt csak a civil intéz-mények kapcsolata biztosíthatja Most hogy Kína kilépett elszigeteltségéből és egyre több erővel jelentkezik a nagyvilágban te-hát az atlanti-országokba- n is a nyugati értékek és azok intézményeinek megőrzése még sürgetőbb feladattá nőtt Ezért van szükség egy „Atlanti összefogásra" Ez a kérdés talán sohasem vált volna időszerű-vé ha csak orosz vagy kínai hatásról volna szó Ezek több ezer éven át nem okoztak problémát sőt a kölcsönös kiegészülés igen gyakran hasznos volt Az események nyomában TIMES szenzációs cikksorozata „hatalmi egyensúlyról" W Idén február és április között a lendoni Times hét hétfőn hét lepe-döold- alt betöltő eredeti külpolitikai expozét közök AvareU Harriman volt amerikai nagykövet Mohe Dayan izraeli hadügyminiszter Mu-hamm- ed Heíkal a kairói Al-Ahra- m szerkesztője Danis Healy a volt munkáspárti kormány hadtigymi-niszter- e Couve de MurvUle vok fKínok mmieziefeinok Franz-Jo-sep- h Strauss vok német hadügy-mmtaat-er és Vtadimir Oesieov az Izvezztita volt londoni tudóefcoja fejtette M veteményét — a hatal-mi egyensúly eltolódásáról Mint a neveerhól ta Mutató a limes nsgyomenyasjMHC híven pártatlanul és minden Igényt" kJ-eiegf- tve sokokkdoen világíttatta meg a kérdést A Mt cskhéjöl hmm-se- e kiemelKedtK Osotpov Couve de Mwve és Streuet zeamzfaita- - ! A szovjot vélemény A hatalmi yaúlvro4 a szov-jet dMKro mondta hogy hst-iaeágh- oi kényelemből még m ta MftftMtftk a hatalmi egyeneulyt a nagynaulmftk tttóerejével holott ftHvnvaló hogy a fonnom kleez-üh- m mezmrozáeáben ta Ufeto vok a fegyveres ejftltatalomnél M-ne- n egy-eg- y arezág gazdaeági társadalmi geoeotitJkai hetyaete éppondgy fontos tényezője annak hogy az adott oraág mennyire „hatalmas" mint ac ország kato-nai fehéez41ltaége Oesieov nm akarta elbegeteli-záln-l a két zzuoerhatalom közötti nukeWriz és rakéta --arzenál jelen-tőségét de ennek ellenére hangoz tatja éppen a nukleáris háború ré-me miatt a mégoly kifinomult ha dlölény sem döntő manapság A hetvenes évek elején — a szovjet hozzászóló szerint — tény-ként kell elfogadni a fegyverkezé-- i versenyt amelynek okáról hogy „ki kezdte" nem hajlandó vitát kezdeni Csak megállapítja hogy a Szovjetuniónak számításba kell vennie az Egyesült Államok és a KATÓ katonai tervelt A izovjet akció tehát — reakció a nyugati De ez a két hatalmas nép ma az agresszív kom-munizmus életközösségében él A Szovjet pánszláv messianizmusa nyilt hódító terjeszkedést folytat Kína egyelőre nem a maga népi sajátosságaival de a világforradalom eröszakolásával tör az atlanti kultúra Intézményei ellen Az ember érzi hogy ez nem csupán politífeal vagy gazdasági rendszerek küzdelme a másik megsemmisítésére hamm két Idegen népi kultú-ra pusztító benyomulása a sofeévezredes atlanti-kultúrá- ba Ebben a harcban az atlanti-embe- r lényegesen gyengébb mert nem akarja a maga intézményeit ráerőszakolni másokra Ezzel szemben a kommu-nista életformák agresszívek az egész világra ki akarják terjeszteni uralmukat megfélemlítéssel vagy nyilt erőszakkal Furcsa hogy a saját régi történelmi kultúráju-kat megtartották ami a kommunizmus materia-lista ürességével homlokegyenest ellenkezik Ér-dekes és bizonyos fokig megnyugtató az is hogy azok a perem-népe- k amelyek kommunista elnyo-más alá kerültek szintén megőrizték az ősi gének kultúra-hordoz- ó erejét így például a szláv lengyel vagy cseh nép sem a leigázással sem az azonos kommunista klisé hatására sem vált — orosszá A magyarok és románok meg különösen nem De főleg az északi népek gyengébb ellenállást tanúsítanak a kommunizmussal szemben mint a többi atlanti-né- p A hitleri totalitárius uralmat még ma is megborzongják de a hasonlóan embertelen kommunista terrorrd nem hiszik el a valóságot Ez nagyrészt az öngyilkos társutas ultraliberá!:-m- us propagandájának eredménye Ez azonban gyengíti az atlanti-embe- r individualitását a kom-munista regimentációval szemben Az atlanti összefogás az emberi jogi társadal-mi gazdasági kulturális intézmények szoros ós átérzett kapcsolata kizárná ezt az ideológiai sor-vadást és megőrizné az ősi atlanti kultúrát és a szabadember civilizációját Hogy meg lehet-- e ezt valósítani? Tőlünk függ Sajnos pont ez az egyetlen gyengeség benne A a lépésekre (Hogy a Nyugat miért kényszerült önvédelemre azzal nem foglalkozik Ossipov) Példá-nak említi a szovjet békepoUtika következetességét amely — mint írja — többször U megnyilvánult Például amikor nem bántotta a tftte eisaakadt Finnország függet-lenségét (A másik barom baki or-szágról Ossepov megint csak hall-pa- t) A seevjet cikkbe érthetetlennek torita hogy egyes nyugati korok idagwilc a saevjet flotta terjeszke-dése miatt Ex ta esek reakció a sokkal kotéfcbi — amerikai terjeaz-lizdéz- M KtUóno hogy Nyugaton tsrmasaataenric tartsak ha Wa-sMngt- oa bittonsaga érdekében a roeJkoeJ-tenaer- rt kilkti hadmajóit vtaaont fathorkannak ha Fdkfkoai- - kóaeü Szovjetunió — ugyanaat taast Vonatkosdk az az IndieJ-toeá- ni flotta kden-létr- e ta De mmdeaen tói Osaipov arra sae-ret- ne válaaat kapni: ki mikor és hol fektette k sérthetetlen tr-vóstyh- ea hogy a vUagtengerekttea mely hatahnahnak vaa kiaarólagea joguk? Moaakva saermt ilyen tr-vén- y amcsin és az elmék évtaaaa-do- k tórténehne hiaonyltja hegy amelyik nagyhatalom magtohrtlg felvonultatta hadihajóit mmden tengeren A seevtai kormény sem akar Webet Így Osstnov A francia vélemény A volt francia miniszterelnök a koveekeai: A aaovjet kölpoUtnu 1945 óta töretlen vonateen halad JeMemaA-je- : nagyhatalmi poMtika amely 25 év alatt egyenrangü partnere lett az Egyesült Államok vílágszerepet betöltő külpolitikájának Couve de MurvUle emlékezteti az olvasót hogy a háború óta min-den lényeges kérdésben összhang mutatható ki Moszkva és Washing-ton között Ennek a közös plat-formnak alapvonalalt 1943-ba- n Te-heránban vázolták fel az 1944-e- t jaltai konferencián véglegesítették éa 1045-be- n Postdamban sientesí-tetté- k A vok francia kormánj-f- ő fino-man célozva nagy bajnak tartja hogy a két szuperhatalom egyaránt — inaséveiben került a mesterek székébe Angüa éa Franciaország helyére 1945 óta mások és maguk kárán tanulják a nagyhatalmi meeterséget Hogy mindeddig nem tórtént östzetttköiés az a — nuk-leáris energiának köszönhetó Ez az egyensúly alapja Ez a magyará-zata hogy a Nyugat tevőlegesen nem avatkozik bele a status quo megbontásával járó mégoly kínál-koa- ó alkalomba sem mint pkt amilyen az 1953-a- s berhni felkelés az 1956-o- s magyar és lengyel forra-dalom az 5M-i- $ csehcaJovákial reformra leaóduló szovjet invéaió vok Ugyanit: Mosakva sem vitte tótéere a dolgot 1945 óta a goreg polgárháború a koreai heavatko-aé- a Vietnám vagy mae — Wa-sftingi- on aarérájeba tartoaé — mci- - Strau ve4t német hadügj-ml-mazte- r — a veit íranela kormány-fav- el ellentétben — nem htaei hogy a hét ssiifteriutamm köeött végiegaeek votoanak a hefolyéai A német vélemény fcty érvel: gz hogy 1945 utén kialakult egy hiaonyes taioneagl éraés a vMgfe4tikáhn a két satmerhatalom egymisiól vaió rettegése miatt De ahelyett hoT a Nyugat (az Egyeeuk AMa-mo- k éa saovetaégesei) az egyeiwó-ly- i helyzetet altandóeftetta volna az elmük évtitedben éppen a két évtlaed alatt elért eredményt ren-d- W meg amikor immel-amm- al tartja oesze a NATO-- t Washing-ton pedig Európa feje fölött saját biztonMgát tartva szem előtt az enyhülés politikájában Útja az egyensúly további fenntartásának lehetőségét Az enyhülés azonban nem kétol-dalú Moszkva a Nyugat katonai Utöerejének csökkenésére minden-nél fokosottabb fegyverkeaésae! váUiaol Ae amerikai flotta még mindig a világ első tengeri ereje de a azovjet haditengerészet róna-mon- n felzárkózik Strauss szerint a fiottaépltésből nyilvánvaló hogy Moszkva távol-ról sincs megelégedve a „status quo" fenntartásával határainak biztosftásával hanem Igenis expan- ziós politikát folytat A gyakorlatban persze éles vá-lasztófal van a nagyhatalmi tervek és a reális lehetőségek között Strauss is azt írja a limesben kö-zölt cikkében: nem hiszi hogy az oroszok azért terjeszkednek mert meg akarják támadni Amerikát Je-lenlét- ük része a szovjet külpoliti-kai manőverezésnek és zsarolás-nak Ossipov a cikksorozat szovjet szerzője érzékenyen reagál azokra a nyugati feltevésekre melyek sze-rint a szovjet nagyhatalmi akciók elválaszthatatlanok a kommunista ideológiától és a világforradalmi-világural- ml tervektől Ossipov azt írja: ideológiájukat soha nem rejük véka alá de a külpolitikát a lehető-ségek nem pedig a marxizmus-leninizmu- s vezérli Példának említi hogy ideológiai ellentéteket félreté-ve a nyugati hatalmak szövetség-ben harcoltak a Szovjetunióval — Hitler ellen A szovjet szerző vé-gt- tl rámutat hogy a hatalmi egyen-súly a gazdasági-társadal- mi kö-rülményektől is függ Sokan akik a kommunista világ belső válságá-ról beszélnek mintha megfeled-keznének arról hogy egyre komo-lyabb ellentétek és problémák vi-harfelhói tornyosulnak — az azo-nos ideológiai alapon szervezkedő nyugati hatalmak között S éppen a gazdasági versengés terén Couve de MurvHle kívánatosnak tartja hogy a két szuperhatalom kösött minél előbb minél erősebb harmadikként Európa kerüljön a nemzetközi poH tikiba Erre a le-hetőségre már precedens is adódik — s éppen Ázsiában ahol az Egye-sült Államok és a Szovjetunió mint a két „arbiter" szerepe roha-mosan — két új tényezővel Kíná-val és Japánnal egészül kL A voH nyugatnémet hadügymi-niszter is lényegében ugyanazt ja-vasolta mint a volt francia mi-niszterelnök de véleménye szerint Európának teljesen önállóan és ki-Táró- tag Amerikára támaszkodva lehet csak saját külpolitikája va-gyis — az évek óta javasolt szov-jet kezdeményezésű összeurópai biztonsági konferencia iMetve megállapodás nétkttl Moszkva ugyanis — mint kimu-tatja — nem elégszik meg azzal amije vim mindenkit télszárnyal-va fegyverkezik éa (miközben a SALT tárgyalások folynak ) nem csak atomfegyverekből gyárt töb-bet hanem konvenokmálM hadse-regét is felduzzasztja Strauss megint konkrét adatokat kunertet: A 24 NATO hadosztály-lya- l uembsw 57 keleturopai had-osztál- y Jfl fegyverben A szovjet-tóm- h tiaéraége légiereje szintén eroeebö t il idll 1 ír 1 H af iiyen iwnMMonjreK nwm óasaeuréeei ataftoejtéai értekezett tel hogy Waehsngtont vieeaaeae-rlta- a Euróaébót a nyugateurópil védelmi szerveset léseaéaet iliuzé-rskuae- á legye és msgakiitss Nyugat-- Európa egyesgéaek kwoataka aaét Kftaben — a Vartói Pektu-azo- n és a KOST-- n heMi semmi sem változnék Ufyeren: Moeakva taimtt kiá tJUldM mBkaaa rtnthanzá egéét Kuróaát — mondta Ehhez még esek aetayit — Harri-man amerikai naaykóvet cikké- - at epy erC e™TWv(l InWIrwfeW k#néjrentááa azt uedla Sataün- - emnrKt mm aaVsasngnnemuatesmPunanfi tgamáganejánr íumez'sJaptáaBVgegüEsjuzfáaéála sel MM el hegy a nagyhatalmi PwWTr fHCTfc nw ívfiiu1 aééan kertit sor Sztálin nem vétaeaeat azennai Ktaértava czak annyit mondóit ''rzW eejjyrVWs" eWaeee P'mW sWW eg eVflzej£ men% 1 Bfezenyev vagy valaki más elj-ut- e odáig? A Tueez ctfdteoroza-téhó- i ezek ax deriU ki hogy z vég-s- ó cél — ez de az orosz jegenye-fák nm nőnek az égig A hatalmi egyensúly megbillenésére a többi terjeszkedő vagy arra már képte-len s így csupán védekező hatalom éppenolyan érzékenyen reagál mint Moszkva A fő különbség ta-lán csak az hogy minderről nyíl-tan besaélhetftek 'cikkezhetnek Nyugaton Még Ositasv'ta aid a onló tanulmányt u Izvesztljálwn nem közölhetne (f sa) Nyírcgyházy Pál: Csak a cigányok szaporodnak Az elmúlt héten a Törökor-szágban élö és a Szibériában szerzett betegségével még min-dig az ankarai kórházban fekvő dr Tóth Imre professzorral ki-áltottam Zrínyi Miklós paran-csát: „Ne bántsd a magyartl" Ilyen cikkek megírásánál egész héten éjszakákba nyúlóan olvasgatom barátaim felvilágo-sító leveleit kis könyvtáram ezer forrásmunkáját és közben szörnyű problémákra bukkanok Mostani vizsgálódásaim közben valósággal lesújtott a cigánykér-dés Szabolcs-Szatmárba- n Közben hallom a szerkesztő-ségi telefonon felénk búgó pana-szokat az angol lapok úgy be-szélnek a magyarokról mintha mind cigányok vománek a sorcsarnokok cigánylakodal-mat rendeznek s magyar papot keresnek aki ott a részeg ven-dégekkel telt sorbüzös teremben összeadja a kilencven kilós menyasszonyt valami elvénhedt vőlegénnyel Este aztán hazarohanok kis könyvtáramba ós kutatom ml van a nemzethalállal küzdő Szabolcs- -Szatmárban a cigányok-kal? Szaporodnak mint a dudva a kommunisták szántóföldjén Mit mond a statisztika? Szabolc-s- Szatmár lakosságának G százaléka cigány számuk 36 ezer Az arány növekvő tenden-ciájú mert természetes szapo-rodásuk jóval magasabb minta megye egyéb lakosaié Az élve-született- ek 13 százaléka cigány A cigánylakosság 40 százaléka munkaképes korú de ezeknek a fele nem munkavállaló Emiatt 100 keresőre e rétegnél 400 az összlakosságnál 138 eltartott jut A cigánylakosság aránya Szabolcs- -Szatmárban háromszorosa az országosnak s társadalmi-kulturál- is és egészségügyi szem-pontból mélyen alacsonyabb szinten él mint a lakosság átla-ga A kommunista tanácsok nem szívesen foglalkoznak velük mert követelőzők erőszakosak A szociális támogatást az átla-gosnál jóval meghaUhióbb mér-tékben kívánják Igénybevenni így is a segélyben réatetölok egyharmada cigány A putrik környezetét nem le-het tisztán tartani a tólzeúfolt-sá- g miatt minden egézzaégtigyt intézkedés eredménytelen A kutak piszkosak a kötelező' vé-dőóriást nem lehet a folytonos vándorkU) miatt megoldani s ez-ért a cigánytelepek melegágyai a járványos megbetegedéseknek z inájgyulladáenak és béthentt-na- k A cigánytelepek Máma la-kosié- ga nagyságrendje tekinte-leee- n z legroeszeoii vwaonyoK Szaeotaa-Szztmáriia- n vannak 157 lufezégfeea 196 telepen él-nek szinte embertelen kórttimé-nyé- k között A UkAepfiéeí ak-ciók során 1970 végéig mindóaz-sa- e 987 putrit szüntettek meg ahonnan 4823 személy költözőit át megfetembb takazokhe A IV ötéves tervben 1700 lakás meg-épitézév- el számolnak mely SuOO fS Ukáevtazonyzirót gondoskod-na Ehhez azonban 37 miUió fo-rintra volna sztm+ég ami nincs Emóitik a magyar honvédség harci gyakorlatára a szovjet-ki-nz- i határon A cigányok nem érdeklődnek az aj takáeok Iránt Kulcsátadást kenetetnek s zz építkezéshez tem munkát sem anyagi hozzá-jéruiá- et mm adnak A bekoUe-zot- t áj ház rövid idő alatt tönk-remegy a kerítés a wc kát hi-ányzik vagy használhatatlan Telkeiken vályogot vetnek el-adás- ra s ezzel házuk kornyékét alaposan megrongálják A szom-szédok pansszairól pedig jobb nem beszélni török átok egy d-gányszom- széd A tavalyi árvíz nagy kárt okozott a cigányok soraiban is 545 lakást teljesen elpusztított 480 Ukázt pedig súlyosan meg-rongált A hajléktalanná vált cl-gányaaal-ádok részére az árvíz levonulása után telket építési kötczbVit éi kivitelező munkát igyekeztek biztosítani do a cigá iuwn 1 nyok amint közömbösen szem- - ' lelték árvíz idején a mentést" úgy nem törődtek később zz új-jáépítéssel sem viszont a segé-"- " lyek követelésében élenjárók-volt- ak A hatóság emiatt nem" tett semmit s télen a hajlékta- - " tan cigányokat középületekben " kellett elhelyezni Kulturális szintjük mélyen el- - " marad a lakosság többi rétegé-től Sok köztük az írástudatlan ' Sok fiatal csak azért nem tanul meg írni-olvas- ni hogy a katona-sá- g alól mentesüljön A jelen tanévben Szabolcs--" Szatmár általános iskolás tanú-- " lóinak 102%-- a ciaánv Í8879 fő) Létszámemelkedésük a ta-- '' valyihoz képest 76%-o- s Nagy-fokú hiányzásuk miatt 23 ré- - " szttk tumoros a saját osztályá-ban Ezek zavarják a rendes ko-rúak oktatását azért az iskolák : felmentik őket a rendszeres is-kolába járás alóL Csak abba az iskolába járnak ahol étkezésü- -' ' ket ta biztosítják A kapott ni-- " házatot eladják A megye összes bukott tanulójának 47%-á- t ci- - -- Sánygyerekek adják pedig számarányuk csak 102% Kö-zépiskolá- ban mindössze 39 d--gányta-nukJ tanul A telepeken lakó cigányok kulturális színvonala rendkívül ' alacsony Alkalmi munkából él- -' ' nek házalnak gyakran változ- - l tatják helyüket legtöbbjük tel-j- es vagy fétanalfabéta Előadá-sokra óz mozikba szívesen jár- - nak de türelmetlen viselkedésük és ápoUtlanságuk miatt sok súr-lódásuk van a többi mozilátogz-tóva- l A falusi parasztember in-kább nem megy moziba Néhol műkedvelő csoportjuk is van de ennek sikerét gátolja túlzott anyagiasságuk: az előadások be-vételem osztozkodni akarnak vagy felkkvü dltat követelnek A ogánylakoseág életkörül-ményeit vizsgálva abban jelent-kezik a legélesebb ellentmondás hogy a születések aránya há-romszorosa az egyéb lakosságé-- nak de egyéb területen a fej-tődé- z szinte teljesen elmarad Helyzetük megváltoztatása je-lentőt tárasadeimi éa közigazga-tási feladat: de erre a kommu-nizmus képtelen Most hVtogasauwk el a nyfr-- " egyházi esgényteliohma Az er-dő seéhm áU a iJgányt elsorol zatnUk? {á9 " --ll-~- —J hmSTfin j'mz zez i aw evnz3Wvéwnny vzjmpiTi rongyosén Az eieő otzláryban olvasási gyakorlat van A gye-rekek akadozva kötözgetik a hangokat A b-- t és a d-- t öesze-tévézzü- k Hamar a táWahoz Baba — diktá'ja z tanítónő Da- -' da — írja a fiacska Nem nem a hónok nincs háta haza vm Végre sikerül leírni talán szá-zadok óta 0 az elsó aki irni tud z családban Kóhortó dgáayka-raváno- k elnyújtott dallamok aFeeesa emerrz essrmi zweerzsrzv ott van a gyerek ereiben Egy kiz lány tanácstalanul bab-rál az ujjaival „Trl" — segJt z tanítónő neki lemarni ken a ci-gányok zaját nyelvét ta A narsnadskotot a letedogyér-ró- i olvasnak ahol József Attila dolgozott „Ki voH József Alti-U-r — kérdezi a taaétóafl A ke-- oe eazmsTrZ y znreSrenzpa empznjmeeBZ levegObe Valaki kivágta: Pető-fi vok!" A tanrtónó magyaráz-za: „Persze perese a huszadik Máid PetOfijeT De a padból el-gurul egy kétormtos ez vé-ge a varázsnak A hetedik oeztárybót hiány-zik Mekuta Józeef 16 éves A relWéVeWWWW aresawl 1 wi W hozták be az iskolába Még egy év óz kezri tanuk) lehetett voma De néhány hete atezonyt hozott a putriba többet nem jött zz is-kolába és elveszett hét esztendő rengeteg munkája A tanítónőt elönti a méreg ha rágondol Most ott élnek a telepen vizes süppedt lakás törtszalmájú ágyán elfelejt írni analfabéta lesz hogy be ne hívják katoná-nak Ennyit tanult mag össze-sen a kommunista törvényekből A vörös kömény zem tud többet cigányul vezeti zz orszá-got! m m r-- ♦ UUBUKWKBBi HMim L%6xi |
Tags
Comments
Post a Comment for 000314