Kanadai Magyarsag, February 11, 1967

              "t'Tn?'~rlA~r-v"--- -- n-- ZTZZH
I Oriasi sajíoboírámy
7D00 szé körül
lí eZió'fc meggyilkolása"
Bonni levelezőnktől:
Nyugat-Németorszá- g legnagyobb
képes heti folyóirata súlyos politi-kai
és „irodalmi" botrány közép-pontjába
került amelynek szálai
visszanyúlnak egész Dallas-i- g Ken-nedy
elnök meggyilkolásáig A tör-ténet
első fele ismeretes a tenge-rentúlon
is:
Történt ugyanis hogy a Look cí-mű
nagy amerikai magazin megbí-zást
adott William Manchester pub-licisz- ta
és történelemtudósnak
hogy derítse fel Kennedy meggyil-kolásának
hiteles történetét hátte-rét
mellékkörülményeit Manches-ter
több ezer tanút hallgatott ki
Többek között tizenegyórán át fo-lyó
és hangszalagra vett interjúban
meghallgatta a legfőbb koronata-nút
is a meggyilkolt elnök özve-gyét
Jacqucline Kennedyt A
könyv elkészült és azt Bob Ken-nedy
átolvasás után nagyszerű-nek
jellemezte Salinger az egykori
sajtófőnök pedig azt mondta: nagy
könyv ez az évszázad Könyve"
A Look magazint az íiót a köz-véleményt
ezek után villámcsapás-ként
érte a hír hogy Kennedy öz-vegye
megjelent a new-yor- ki bíró-ság
előtt és követelte hogy a félig
nyomásra kész kéziratból hagyja-nak
ki hétezer szót Pontosan azo-kat
a részeket amelyeket ö mon-dott
hangszalagra Végül is bírói
egyezség jött létre A Look ma-gazin
hozzájárult hogy a hétezer
szót töröljék
Ekkor helyeződött át a botrány
súlypontja Nyugat-Németország- ba
A legnagyobb német magazin a
Stern ugyanis az összes jogokat
megvette a Look-tó- l s azokért sza-bályosan
ki is fizetett két és fél
millió márkát A megállapodás
azonban a meg nem rövidített szö-vegre
vonatkozott Eképpen a
Stern kiadói szerkesztői úgy érez-ték
hogy az amerikai bíróság előtt
kötött magánegyezség őket sem-mire
sem kötelezi mert mint nyo-matékosan
hangsúlyozzák ők nem
a megcenzúrázott hanem a kur-títatl- an
kiadásért fizették ki a hor-ribilis
összegű honoráriumot Joga-ik
tudatában nyomban meg is kezd-ték
a közlést még pedig éppen a
kifogásolt hétezer szóval kezdve a
történetet
Az első közlemény megjelenése
után az egész ügy világpolitikai
rémregénnyé kezd változni Jacque-lin- e
Kennedy Nyugat-Németország- ba
küldte ügyvédjét hogy ez pró-bálja
rávenni a Stern kiadóját sa-ját
hétezer S7avának elhallgatásá-ra
Jacqueline Kennedy azonkívül
személyes levélben kérte a kiadót
ás főszerkesztőt hogy „tekintettel
egy asszony és két gyermek sze-mélyére"
ne közölje a hétezer szót
amely az „intim-szférába- " hatol
Ö elképzelhetetlennek tartja hogy
mindezt épp Nyugat-Németországb- an
közöljék ahol az elhunyt el-nök
olyan nagy tiszteletnek és
megbecsülésnek örvendett A Ken-nedy-cl- an
megpróbálkozott a né-met
sajtó-törvén- y titkos cenzúra-paragrafusáv- al
élni amely szerint
bizonyos állítások terjesztését egy-szerű
bírói határozattal (Einst-weilig- e
Verfügung) meg lehet til-tani
Erről még nem határozott a
német bíróság úgy hogy a Stern
kihozta a második folytatást is
Kennedy özvegye Johnson ellen
Mit tartalmaz hát az a hétezer szó
amelyre régen odavágták volna a
Pecsétet: „A cenzúra törölte"?
William Manchesternek az író-nak
elsősorban arról beszélt Mrs
Kennedy hogy miért utazott John
F Kennedy Dallasba noha többen
figyelmeztették hogy ez a város
darázsfészek ahol a legrosszabbra
kell elkészülni Kennedy özvegye
szerint az utazás célja a déli de-mokrata
párt úgynevezett egységé-nek
helyreállítása volt A kongresz-szus- i
választások előtt Texasban
a demokraták között súlyos viszály
dúlt s az a veszély fenyegetett
n°gy Texas államot meghódítják a
renublikánusok Ennek egyik oka
Kennedyné szavai szerint — az
volt hogy „Johnson politikai nul-áv- á
süllyedt" ami nem nagyon hí-zelgő
a mostani elnökre
A politikai intimitások közé tar-tozik
hogy Conally kormányzó aki
súlyosan megsebesült az elnök el-leni
merénylet során egyáltalán
nem tartozott Kennedy hívei közé
közvetlen az elnöki látogatás
lött kijelentette: Texasban Kenne
5
dy hívei csaknem kizárólag nége-rek
Kennedy választási harcára te-hát
nem adunk egy centet sem"
„Mutassuk meg mi a jó izlés"
Az elnök mégis rászánta magát
az utazásra s előzőleg azt mondta
feleségének:
— Dallasban a banketten ott
lesznek az összes gazdag republi-kánus
dámák drága nerc bundák-ban
és ragyogó brilliáns karkötök-kel
„Gyere Jackie és mutassuk
meg a texasiaknak mi a jó izlés"
Jacqueline Kennedy a kihagyott
hétezer szóban elárulta azt is hogy
még férje életében is mélységes el-lenségeskedés
mutatkozott az el-nök
és alelnök között A President
hatására a sajtó is teljesen ignorál-ta
Johnsont akit az elnök legfel-jebb
egy texasi kortesnek tartott
Mrs Johnsonnak soha sem enged-ték
meg hogy a híres Air Force I-- en
az elnöki repülőgépen utazzék
Ha Johnsonnak repülőgépre volt
szüksége akkor azt az elnöki iro-da
légügyi összekötő tisztjétől kel-let
kérnie
Az egész Jacqueline interjú a
bostoni mayflowers arisztokrácia
és a texasi egyszerű de milliomos
farmerek közötti ellentétet egyben
az Észak és Dél közötti ősi lélek-hasadá- st
tárta fel
Az úgynevezett „intim-szférát- "
maga Jacqueline Kennedy sértette
meg amikor egész különös intimi-tásokat
mondott hangszalagra
Többek között elárulta hogy a texa-siak
úgy álltak bosszút rajta hogy
nem engedték meg hogy az utolsó
éjszaka együtt háljon férjével
Mikor bement a Kennedy hálószo-bájába
onnan eltávolították a má-sodik
matracot és így kénytelen
volt másik szobát választani Álta-lában
úgy tünteti fel Johnsont mint
aki erőszakosan és nem szimpati-kusán
viselkedett elnökével szem-ben
A gyilkosság után nem mert
hivatalos autón a repülőtérre men-ni
mert attól félt hogy Texasban
valóban valami összeesküvés tör-tént
s így egyszerű taxival ment
az elnöki repülőgéphez amelyen
feleskették az Egyesült Államok el-nökévé
Jackie szerint ez is sza-bálytalan
volt mert az elnöknek
Washingtonban kell letennie az es-küt
Johnson azonban ezt nem vár-ta
meg Mikor a repülőgép leszállt
Washingtonban valóságos dulako-dás
tört ki a kennedysták és john-sonist- ák
között hogy ki vigye a
meggyilkolt elnök koporsóját Vé-gül
is Johnson győzött
Politikai háttér
Jacqueline Kennedy úgylátszik
nem vette észre hogy egy az
USA-r- a nem nagyon kedvező világ-képet
rajzolt fel a hétezer szóban
Ezért vonta vissza akkori vallomá-sát?
A Stern főszerkesztője szerint:
— nem Mikor a hétezer szót hang-szalagra
mondotta magasan állt
Johnson népszerűségének csillaga
és csaknem bizonyos volt hogy
196S-ba- n újra az Egyesült Államok
elnökévé választják Róbert Kenne-dy
aki két könyökkel tör az elnök-ség
felé akkor azt hitte hogy a
második periódus lejárta után te-hát
1972-be- n ö lesz az Egyesült
Államok elnöke Közbejött azon-ban
a vietnámi háború s más po-litikai
ügyetlenségek miatt Johnson
népszerűsége mélypontra süllyedt
A Kennedy-cla- n ekkor kapott ész-be
Ha Johnson 1968-ba- n elveszti a
választást és republikánus kerül az
elnöki székbe akkor az eddigi ta-pasztalatok
szerint azt újabb két
perióduson át megválasztják s a
türelmetlen Róbert Kennedynek
csak 1976-ba- n lesz alkalma megpá-lyázni
az elnöki széket Ha Jacque-line
vallomása teljes terjedelemben
megjelenik „Az elnök halála" cí-mű
könyvben Johnsont egész bi-zonyosan
nem választják meg újra
elnökké
Tehát valami ürüggyel vissza
kellett vonatni Jackie vallomását
S ez az ürügy nagyon átlátszó és
veszedelmes volt Azt mondták: a
Kennedy család tagjai nem olvas-ták
a kéziratot
„A világtörténelem nem
családi tulajdon"
„Hogyan kítím?" — kérdezi a
milanói Corriere della Sera — A
hires rokonról n'áló könyvvel k- -
— r!p" rTW#fr+F1"íí'Sí"W ' ""-- er i ífTwvíiíf"MsfJ-'í"í'"JMrt- " -- sr'rMírtiw
f (fa"3 í " M „
1 n- - fi ttí w
KANADAI MAGYARSÁG 1967 FEBRUÁR 1K CGI -- 5'
csolatban se Jacqueline se „Bobby"
ne vettek volna maguknak annyi
fáradtságot hogy azt elolvassák?
Az a benyomásunk hogy itt a hiú-ság
és az ambíciók közötti csata
zajlott le S ezek után kételkedni
kell abban hogy Amerikának van-- c
olyan vezetörétege amely méltó a
nemzet nagyságához Hiszen már
Kennedy életében is súlyos ellen-tétek
mutatkoztak a „kennedysták
és johnsonisták" között Abban a
pillanatban mikor megtörtént a
dallasi tragédia mindkét fél leve-tette
az álarcot és ezzel együtt el-vesztette
önfegyelmét is
Az európai világlapok kritikája
az egész ügyről több mint lesúj-tó
A sajtónak épp az a része
amely rajongott Kennedyért most
súlyos kritikát gyakorol az ameri-kai
vezetés fölött
Még érdekesebb a Frankfurtéi
Rundschau állásfoglalása amely
szerint: „Olyan férfiúnak mint Ró-bert
Kennedy egészen más okai
voltak hogy a könyv nyilvános-ságra
hozatala ellen tiltakozzék
Tette ezt kizárólagos politikai
okokból mert jól sejti már hosz-szab- b
idő óta hogy amit sógornő-je
a szerzővel közölt politikai di-namit
amely még beláthatatlan mé-retű
robbanásokhoz vezethet Amit
Jacqueline 1964-be- n Manchester-nek
elbeszélt azok nem csupán az
ö benyomásai voltak a félelmetes
dallasi napról hanem leleplezések
vádak és vádaskodások voltak
melyek elsősorban férjének utód-ja
ellen irányultak
Az egész súlyos botrányban va-lószínűleg
a Stern találta fején a
szöget mikor azzal indokolta a
Kovács Imre:
e -
Díszes munkát hozott a posta Buda-pestről
nyomtatott dedikációval: „Ezt a
könyvet a külföldön élö magyar szárma-zású
honfitársainak tisztelettel átnyújtja
a Magyarok Világszövetsége" Címe: Szü-lőföldünk
— Olvasókönyv a külföldön
élö magyar gyerekek számára A színes
borítólapon fatörzsből kihajtott levelek
virágok _és gyümölcsök között énekes
madár Meghatottan lapozgatom az 588
oldalas gazdagon illusztrált jó kiállítású
könyvet melyet Lönncze Lajos beveze-- '
tőjében gyerekeknek és felnőtteknek egy-aránt
ajánl: „Azt kívánjuk hogy köny-vünk
forgatása egyformán hasznos és
kellemes időtöltés legyen annak aki eb-ből
kapja az első tájékoztatást multunk-ról
s jelenünkről annak aki régi kedves
emlékeit idézi fel vele vagy unokáinak
olvashat belőle de akár annak is aki —
mondjuk — szép verseket prózai íráso-kat
keres egy „magyar est"-e- n való sza-valásra"
írni-olvas- ni idejében megtanultam
nagyapa még nom vagyok koltöi este-ken
nem szerepelgetek így hát nekem
csak a „régi emlékek" felidézésére nyújt
alkalmat a könyv ezért kérdezhetem
joggal: hazánk-- e még a szülőföld? Ahogy
a szerkesztő (Kis Jenő) a munkatársak
(Hegedűs Géza Hernádi Sándor Hlyét
Gyula Jólesz László Herényi György
Kovács Deszoné Lönncze Lajos Pálmai
Kálmán Varga Domokos) és az illuszt-rátor
(Reich Károly) elembe tárják ha-bozás
nélkül felelhetem igen! Ím ebben
a Magyarországban születtem nőttem
fel és küzdöttem a haladásért a refor-mokért
Valami furcsa érzés mégis fogva
tartott olvasás közben Jóindulat meleg-ség
szeretet sugárzik a Szülöfoldunk-kó-te- t
minden oldaláról de szinte ösztönös
mozdulattal próbáltam a port letörölni
Miről vagy kiről? Az országról ami a
húszéves kommunista uralom alatt rá-rakódott
az agyakra szüremlett és a
gondolkozást belepte Maga a válogatás
az anyag osszesedése de az eredeti írá-sok
és a különös magyarázatok is érez-tetik
hogy nem teljesen szabad embe-rek
készítették az ország sem szabad és
az idoktrinálás finom párája ott lebeg
a sorok kőzött
A kötet természetesen a „Himnusszal"
kezdődik és a „Szózattal" végződik
Mindkettőt csak énekeljük az emigráció-ban
ritkán szavalják Most megint elol-vastam
hosszú idők után először a
„Himnuszt"-- t aztán a „Szózat"-o- t Nem
vártam meg amig a végérc érek Fájt
hogy a „Himnusz"-ba- n Isten nevét kis
kezdőbetűvel nyomtatták — nem az el-ső
sorban mert azt nyelvtani szabály
tiltotta az utolsó versszakban: „Szánd
meg isten a magyart" Nem vagyok
különösebben vallásos ember inkább
csak hivő vitába nem is szállnék a kis
vagy nagy kezdőbetű használatáért Is-ten
nevével kapcsolatban de nekem
Kölcsey Ferenc írta a „Himnusz"-- t mint
mindannyiunknak és ateista propagan-dára
mégsem kellene felhasználni a kija-vításával
A „Szózat"-ná- l meg az fájt hogy
mindnyájan elbuktunk kinti magyarok
és otthoniak a nagy fogadalmat illetően:
nem váltunk rendületlen hívei a hazánk- -
közlés folytatását: "a világtörténe-lem
nem családi tulajdon"
Ez igaz Épp úgy mint az is hogy
a megjelenés napján a Stern-- t nem
lehetett megtalálni a németországi
újságstandokon Kora reggeli órák-ban
szétkapkodták A legfőbb
megrendelő és fogyasztó — rossz
nyelvek szerint — az amerikai re- -
publikánus párt
A Stern 122 szót törölt
a Manchester-könyvbő- l
A legújabb UPI jelentések sze-rint
sok huzavona után végül a
Stern is beadta a derekát és össze-sen
122 szót elsősorban személyes
jellegű részleteket hagy el a Ken-nedy-gyilkosság- gal foglalkozó
könyvből Benthagytak azonban
minden olyan részt amelyet a szer-kesztőség
„politikailag vagy tör-ténelmi
szempontból" jelentősnek
tart
A Stern főszerkesztője — mint
Jacqueline Kennedyhez írt bocsá-natkérő
leveléből kitűnik — nem
volt hajlandó semmiféle politikai
cenzúrának vagy bírói nyomásnak
engedni Amire viszont erőszakkal
nem lehet kényszeríteni arra ön-szántából
mégis hajlandó így tör-tént
hogy a „magántermészetű
megjegyzések" a Sternböl is kima-radnak
A napokban megállapodás jött
létre a Kcnnedy-csalá- d és a Look
magazin kiadója között E szerint
az eredeti William Manchester kéz-iratot
100 évre irattárba helyezik
hogy ne kerüljön nyilvánosságra
e meg s a s? &U1V
nak akik eljöttünk nem választották a
nagyszerű halált akik maradtak
Ami a két vers között van az lenne
a haza a nyelv az ének a vers a tör-ténelem
a fold a jelen A sorrendből ki-emeltem
Hegedűs Géza részét: „Képek
hazánk múltjából" ezt olvashattam el
mindjárt a „Szózat" után A kötet me-rénylete
értelmünk ellen itt vágott meg
olyan erővel hogy abba akartam hagy-ni
az olvasást Hegedűs Géza vagy ma-ga
írta meg történelmünk fontosabb
mozzanatait (a gyeiekeknek megfelel)
vagy versekkel regényrészletekkel elbe-szélésekkel
összekötötte azokat
A verseket nem népszerűsítette: Arany
János „István király"-- a eredeti (még Is-ten
neve is nagybetűvel szerepel ami-nek
valószínűleg elnézés az oka nem
olvassák annyiszor mint a „Him-nusz"-- t)
hasonlóképpen Garay János
„Konl"-j- a Czuczor Gergely „Hunyadi"-j- a
Lévay József „Mikes"-- e Karinthy
Frigyes „Martinovics"-- a vagy Petőfi
„Nemzeti dal"-- a Az is rendben van
hogy Fodor József „Piros fejfák" című
versét közli ami a magyar földben nyug-vó
orosz katonák dicsőségét zengi de
felesleges volt bevenni Balázs Bélát
„Tábortűz mellett vörös örségen" mert
a külföldi magyarságnak 1919 mást
mond mint a hazai kommunistáknak
(vagy elfelejtette volna hogy neki és
nem a pártütkúrságnak készült a köny-ve?)
Ami nincs rendben és szerfelett
bosszantó hogy fejezetében a regény-részletek
vagy elbeszélők szerzőinek ne-ve
után tíz esetben van oda biggyesztve:
nyomán
Hegedűs nem tartja a külföldi magya-rokat
se kicsiket se nagyokat olyan ér-telmeseknek
hogy feltételezné megértik
az eredeti szóveget is wgy talán ma-gukról
a szerzőkről nem tételezi fel
hogy meg tudják értetni magukat? így
aztán Dózsa György parasztháborúját
Gergely Sándor nyomán Mohácsot Be-nedek
Elek nyomán Eger veszedelmét
Gárdonyi Géza nyomán a Kis kurucot
Móricz Zsigmond nyomán Munkács hős
lelkű asszonyát Jókai Mór nyomán A
A Bujdosókat Móra Ferenc nyomán az
első magyar nemzeti színházat Eötvös
Károly nyomán Kossuth Lajos Cegléden
Rákosi Viktor nyomán Sipkát a híres
toronymászót Krúdy Gyula nyomán a
Balóthy-dommium- ot Mikszáth Kálmán
nyomán kell megismernünk Eredetiben
csak a kővetkezőket olvashatjuk: Petőfi
Sándor (naplójából) Ady Endre (Uri
földrengés") Kamjén István („A kubi-kos
halála") Illés Béla („Hazatérés")
Darvas József („Budapest szabad") és
természetesen öt magát (Hegedűs Géza)
- Magyarázataival merényletét megteté-zi
Nem betűrendben vagy téma szerint
csak ahogy a lapok alján egymás után
megtaláljuk ilyen kioktatásban részesü-lünk:
Besenyő kihalt török nyelvű lovas
nomád nép martalék: zsákmány préda
körülhordoztatta a véres kardot: ez volt
a jel hogy veszélyben az ország sáska:
növényevő nagyokat ugró repülni is
tudó rovar hatalmad eldűlt: megszűnt
álnokul: ravaszul nem őszintén ármány
cselszövés alattomos támadás fekete
csuhás: fekete papi ruhás Bocskoros:
bocskorban járás a bocskor a szegények
tv r vSSíM &
ü-iíí- ss x i:s~ vSíffftxvvíjsj'jcrjr 4
s --~ s SSSwl-v-3rtre'4- S 'í-í'::- - Se-SO-
- swmiiW'irmmm SS'SsfKmí'&TW rPíiíSsJi?TvriffíitiJelí s ss
t ' ' "í3MreK- -
w -- 53£2íjC3vwí-í &z$r?jn?3Kiw+£d
s
%
s-
- v a-- iGLafc&&AKWVffl
Nem utcni kávéház ez ahol ez a fiatal vietnámi leány elfogyasztja ebédjátj hanem
Saigon főutcája mely a háború következtében fantasztikus forgalomra tett szert Az
emberek szinte az utcán élnek
' a n h 9
HJUtULlUMia V
lábbelije felhajtott szélű bőrdarab me-lyet
a széleibe fűzött szíjjal erősítenek
fel fáklya: nyeles nyilt lánggal égő a
szabadban használt világítóeszköz Er-délyi
vajda Erdély főembere ura elen-gedték
a fülük mellett: úgy tettek
mintha nem hallanák szultán: mohame-dán
uralkodó török császár földsánc:
árok kócsag: hosszú nyakú és lábú fe-hér
tollú vízimadár zárda: női kolostor
redők: ráncok vivát éljen patyolat: fi-nom
fehér vászon csepűrágó: vásári ko-médiás
Táncsics Mihály: fonadalmi
szellemű írásaiért börtönbe zárt hazafi
És így tovább és így tovább Általában
nem zavarnak a hazai látogatók Ameri-kában
bár egyikért-másiké- rt (pl Barcs
Sándor) nem lelkesedem senki ellen
nem tüntettem de ha Hegedűs Géza
New York-b- a érkezrk mint Ford-ösztön-díj- as
picketelni fogok ellene
De mégsem mert akkor az mindenki-nek
kijárna aki csak magyarázgatott a
fejezeteben vagy valakinek a nyomán
közli a történteket Kis Jenő „Az ott-hon"
című fejezetben odáig megy hogy
még azt is külön magyarázza mit je-lent
Gárdonyi Géza „Marci vacsorája"
cimü kis elbeszélésében a „fejét csóvál-ta'
1 Nos: jobbra-balr- a ingatta a fejét
(mert nem tetszett a gyerek viselkedé-se)
Illyés Gyula egyik verséhez hozzá-adja:
grádics lépcső ficánkol: ugrál rö-zscfaá-gjk
gallyak felesel: visszabeszél
Más helyen megtanuljuk hogy a cipó:
kis kerek kenyér kender: ipari növény
nyakon csíp megfog zsákutca: folyta-tás
elágazás nélküli utca kotkodál: a
tyúk hangja A magyar mondákat Jólesz
László válogatásában Benedek Elek nyo-mán
(„Isten kardja" „Emese álma"
„Botond" slb) Voinovith Géza nyomán
(„Csanád" Korona és kard") Szép Er-nő
nyomán („Mátyás kovács") Kom-játhy
István nyomán („Hatalmas vitéz"
„Áruló-- e a bakonyi kanász?") Lampért
Géza nyomán („Bottyán apó") Thaly
Kálmán nyomán („Esztergom megvéte-le")
és Baróti Lajos után („Az érdem-jel")
van szerencsénk megismerni Mát
csak azoknak akik nem olvasták erede-tiben
Itrthetően nem nyúlt Arany János-hoz
Jólesz sem „Rege a csodaszarvas-ról"
cimü verse érintetlen csak a ma-gyarázat- ok
nem maradtak el Jólesz
László önmagát is eredetiben adta:
„Csórsz árka" „A Szent Gallen-- i ka-land"
Szép Ernő eredeti mondával is
szerepel: „Egyszer volt Budán kutyavá-sár"
a 117 soros szöveghez azonban 26
magyarázatot kapunk A másik eredeti
és huszonkétsoros Szép Ernö-mond- a
„Mit gondolt Kinizsi Pál a maga lejé-ről"
két magyarázattal megúszta (szul-tán:
császár megkurtította egy fejjel: le-nyakaz-tatta
leütötte a fejét)
A „Magyar tájak" című fejezet szer-zője
(vagy összeállítója?) Varga Domo-kos
tiszteletre méltá buzgalommal ve-zet
bennünket végig az országon miköz-ben
ö is folyton magyaráz: szövegben is
jegyzetben is így aztán megtanulhatjuk
mint a jó diákhoz illik hogy a centrum:
központ góc: gyűjtőpont párkány: ház
(ablak) kiemelkedő széle detonáció:
robbanás erődrendszer katonailag meg-erősített
helyek sora1 szentély: a temp-lom
része palást: díszes köpenyeg kon- -
VS5-i- ~
s S'fwffcxí --ív A-- t
r
da: disznócsorda gulya: szarvasmarhák
csapata ménes: lovak csoportja komisz:
rossz silány vályog: agyagsárból szári
tott tégla ár csermely pillér: tartó osz-lop
avar: lehullott száraz lomb stb De
nzt Is megtudjuk tölc hogy „ami nem
Budapest az Magyarországon mind „vi-dék"
A többi város mind vidéki város
Még Szeged Debrecen Miskolc és a
többi ipari központ egyetemi székhely
is" Cs ha eddig nem tudtuk volna most
végre vegyük tudomásul hogy „Pest
belső kerületeiben fokról fokra megszün-tetik
a három-négyemelet- es épületek mai
egyhangúságát Ha nem is felhők Jircolók-ka- l
de tizenöt-húsz-huszonölornele-tes
magas házakkal Ezek azonban nem szo-rulnak
úgy egymáshoz mint New York
vagy Chicagóban Arányosan elosztvw
helyezkednek el hogy se egymástól se
környezetüktől ne vegyék el a levegőt és
a napfényt" Well Varga Domokost nem
fogom megpicketclni ha New Yorkba ér-kezik
(akár ösztöndíjasként akár turis-taként)
csak arra kérem majd hogy
mutassa meg nekem az egymáshoz ra-gasztott
felhőkarcolókat
A Magyarok Világszövetsége Szülöfdj
dünk-köteténe- k legnagyobb fogyatékos-sága
az elértés félreértés A „Képes
ABC" megkapó és megható az ember
gyerek szeretne lenni megint hogy ilyen
gondos vezetéssel bukdácsoljon végig
béliünkén és szavainkon (melyek egyike-m-ásika
azért célzatos mint béke dob
űrrepülő fűrész ital) Kedvesek bájo-sak
a versikék de ezeket a nagyapák
jobban élvezik mint az unokák Nekem
elég egy érintés máris vissza vagyok a
múltban de mit mond egy New York-- i
londoni párizsi vagy akár bécsi de
még egy pesti magyar gyereknek is
Móricz Zsigmond tündéri versikéje
„Megrémült a disznók hada Fényes dél-ben
vágtat haza Mind rémülten kariká-zik
Az Űj ruha meg elázik" A képet
nem látja a képzjletébcn más folyama-tot
indít el ha egyáltalán elindít vala-mint
Es Kosztolányi gyöngyszeme: „Es-te
este árnyak ingnak és bezárjuk ajta-jaink- at
figyelünk a kósza neszre egy
vonat-futt- y messze-messz- e Es a csend
jő" Petőfi „Kiskunsági naplementó"-j- e
József Attila „Mamá"-j- a Szép Ernő
„Szamár"-- a oly gyönyörű képek mély
érzések emberi távlatok de csak ne-künk
— öreg vagy öregedd magyarok-na- k
száműzetésben A gyerekeink vagy
unokáink comic strip-be- n gondolkodnak
egy sokat vitatott elektronikus szocioló-gus
Maphall McLuhan szerint a TV-készül- ék
előtt ülve vagy hasalva ők ma-guk
a képernyő Hoi vannak ök már a
magyar élet élményeitől? De azt hiszem
az otthoni gyerekek sem maradtak meg
a rezervátumban az ö szemükkel töb-bet
mutathattak volna a szerzők a kül-földi
magyar gyerekeknek is Ezt a köny-vet
hazai felnőttek írták kint élö ma-gyar
felnőtteknek kiket gyereknek néz-tek
'Illyés Gyula népmese válogatása töké-letes
a szimbólumok — a szegény em-ber
igaza az igazság feltétlen diadala a
gonoszság felett — annyira természetes
logikus hogy az ember már csak azt
várja hogy Ludas Matyi mikor adja
vissza a magyar népen esett sérelmeke't
veréseket és megaláztatásokat mai ura 1
nak KerényL György „Magyar népzene' 4'
című fejezete a Bartók-Kodály- -i kultúrát
tárja elénk iaz „alkalomhoz kötött népd
(Folytatás a 6 oldalon)