Kanadai Magyarsag, November 25, 1967

              ni
H
m
AZ 50 ÉVES KUDARC
9 ÜNNEPE
(i) Az 1917 október 22-i- ki bolseviki puccs öt-ened- ik
évfordulója nagyszabású cirkuszi játékok-éi
ajándékozta meg a már nem annyira korgó
oyomrú szovjet polgárt De a nagy parádé lemez-telenítette
a bolsevizmus megráncosodott arcát is
fi £ igen komoly tanulságokkal szolgált az állandó- -
i an megszeppeni iNyugainaK
Az első és legfontosabb tanulság az hogy maga
a kommunista ideológia a marxi-lenin- i oitodox vi-lágszemlélet
ez alatt a félévszázad alatt megbu-kott
Megbuktatta önmagát Mint hittan is mint
gazdasági gyakorlat is
Nem beszélve most a kínai szakadásról magán
a szovjet-kommunizmus- on belül is annyi árnyalat
mutatkozott ahány kommunista párt van a vilá-gon
Mintha a történelem kemény ökle állon vágta
volna a marxizmust és a daganat most változó
színekben érnék az elmúlás felé
Szögezzük le a tényt: a marxi-leni- ni ideológia
sohasem vált tömegvallássá de még kevésbé a
tömegek hitévé mert érthetetlen zavaros és em-bertelenül
csak-materiális- ta De Sztálinig bezáról-ag
legalább acéltáblákra vésett tízparancsolat volt
ami ellen csak a biztos pusztulás árán lehetett lá-zadni
Sztálin halála azonban a könyvjelzője lett
a kommunizmus ideológiai almanachjának utána
már csak üres oldalak következnek
Az ideológia ma már csak egy lovára kötött
Szulejmán fedőnév ami egy új arisztokrata klikk
embertelen párturalmát igyekszik rejtegetni A
marxi termelési rendszer pedig — aminek a kapi-talizmust
kellett volna helyettesítenie — még a
hittannál is láthatóbban megbukott: államkapital-izmussá
alakult át Csak a tulajdonjog viszonyá-ban
különbözik a modern kapitalizmustól de gaz-dasági
szerkezetében egyre rohamosabban azono-sul
vele
Ennek az ötven éves kudarcnak az élén a mező-gazdaság
jár de nem messze van tőle a fogyasztói
ipar és az urbanizáció sem A mai szovjet-mezőgazdas- ág
nem produkál több per capita kenyeret
és húst mint a békebeli cári Oroszország
Éppen ez a mezőgazdasági csőd mutat rá éle-sen
az 50 évvel ezelőtti bolseviki puccs cinikus
csalására Ez a törpe de minden gyilkosságra el-szánt
kisebbség — a német nagyvezérkar segítsé-gével
és pénzével hazacsempészett Leninnel az
élén — a Kerenszky-fél- e mensevik — többségi —
párttal szemben amely természetesen a paraszts-ágra
támaszkodott a proletariátus diktatúráját
valósította meg Érdekes hogy még senkinek sem
jutott eszébe rámutatni arra a megdöbbentő ellent-mondásra
hogy a proletariátus diktatúrája kizár-ólag
mezőgazdasági országokban győzedelmeske-dett
vagyis amelyekben alig volt ipari proletár
Oroszország Kína de Románia Bulgária Lengyel-ország
Magyarország Jugoszlávia még Csehszlo-vákia
is azután Kuba — elsősorban agrár-országo- k
voltak sőt nagyjából még ma is azolc Nincs
egyetlen kifejezetten ipari állam sem ahol a relat-ív
többségben élő ipari proletárok igyekeztek vol-na
diktatúrát kikiáltani!
Ez a jellegzetesség önmagában is vitathatatlanul
igazolja a lenini-mar- xi uralmak kisebbségi erősza-kát
a meztelen terrorhoz való folyamodását va-gyis
az egész rendszer erkölcstelenségét és ember-telenségét
De ez igazolja gazdasági kudarcukat
is Ez a kudarc naponta jelentkezik Búzát kell vá-sárolniuk
a Nyugattői ahol a lakosság 6-12-
%-a
foglalkozik csak mezőgazdasággal Egész gyára-kat
kell áttelepíteni Nyugatról hogy műtrágyát
traktorokat továbbá müfonalat autót és más fo-gyasztói
cikkeket gyárthassanak
Egyedül a nehézipar és ennek táplálója: az
A nagybeteg Sinka István hetven éves
A magyar szegénység mélyhú-f-j
balladása a pásztorból országos
hírű költővé emelkedett Sinka Ist-tf- c
hetven éves
Az „Élet és Irodalom" (okt 7)
pszoldalas interjút közöl vele
készítője Csák Gyula így írja le
Sia István állapotát: „Fekvöbe-e- g
ötödik esztendeje Kétoldali
írcideg-gyullad- ás és ülöideg-gyul-kdá- s
kínozza Valaha napszámos
waban rosszul emelt egy zsákot
roppant és örökre megsérült a
frinccsontja Kezelőorvosa sze-- r
ez a forrása az idők folyamán
hatalmasodott gyötrelmes ideg-kldalmakn- ak
Naponta többször
"snétlödg hullámban jön a roham
'ilyenkor csak az injekcióstü se- -
Kórházzá alakult lakása és
zán szerencse a szerencsétlen-ében
hogy a legtökéletesebb
7 á'dozatkész gondozása A test
megrokkant Leginkább félkö- -
ickre támas7lmrU1vUolt IfWotWcrUit't -5 fpie -- ~J-
"uM3Jt táradtan a mellére hull
_
adás van a mozdulatban de ez " a test kapitulációja Amikor
t]fa felemeli szigorú homlokát
'anaz a Sinka szól akit ö maga
jellemzett egyik versében
0?y a puszta félvad fia"
Jasz volt a bihari pusztákon
_at ami a kezébe akadt Petőfi
fes költeményeit egy vándortól
l meS egy kisbárányért: „Ha-asa- n
kinvíií-- "Jtll olUifbLttrili tn"tó£o
0
w
áramtermelés az ahol nagy eredményeket értek
el de ezt elsősorban a hódításra szolgáló hadi ké-szülődéseik
parancsolták Magas nívót értek el a
legújabb tudományos áttörések átvételében és to-vábbfejlesztésében
is ami annyit jelent hogy a
tudományos elitjük kitűnő Nukleáris és űr-tudás- uk
csillagászatuk elsőrendű igaz hogy ezek is
elsősorban hadi célokat szolgálnak
Nem hiszem azonban hogy ezt a cikkcakkos
fejlődést kizárólag a hadi érdek hozta volna létre
Oroszország az első ipari forradalomnak egy kez-detleges
lépcsőjén állt amikor a proletárdiktatúra
uralomra jutott A tervgazdálkodásnak — ami a
marxi gazdálkodás lényege — legkönnyebb volt
a komplex fogyasztói iparok helyett az egyszerű
acéltermeléssel kezdeni a rezsimet De alig egy jő
negyedszázad után bekövetkezett a második ipari
vagy tudományos forradalom A Szovjet egyik
lábával még az első ipari forradalom olvadó jég-tábláján
állva kénytelen volt a második ipari for-radalom
jéghegyére kapaszkodni
Azt hiszem hogy ez az eddig sosem hangsúlyo-zott
kettöség vagy éppen ellentét az ami a szovjet-gazdá-lkodást
egy differenciál-egyenlett- é tette
Az elért fejlődés nem lehetett egyenlő a tervezett
fejlődéssel
Mielőtt az első ipari forradalom vívmányait szé-leskörű
technológiává építhette volna ki és hatal-mas
szakmunkás-gárdá- t taníthatott volna be hir-telen
és váratlanul utolérte a második ipari forra-dalom
Ezt az új forradalmat csak olyan óriási ipa-ri
fejlettségű országokban tudták azonnali gyártás-sá
konvertálni mint amilyen az Egyesült Államok
ahol az első ipari forradalom termelési szerkezete
már régen és teljesen kiépült A Szovjetben ez hi-ányzott
Ennek következtében ott áll most egy improduk-tív
mezőgazdasággal amely még mindig közel 40
százalékát foglalkoztatja az összlakosságnak va-gyis
nem szabadít fel munkaerőt az ipari termelés
fejlesztésének céljaira Ott áll a fejletlen könnyű-iparral
ami — mire kifejlesztheti — elavulttá vá-lik
Ott áll fejlett tudományos laboratóriumaival
majdnem minden titok birtokában amit az új tu-domány
felfedett de képtelen ezt gyártássá átvál-tani
mert nemzett jövedelmét elviszi a fegyverke-zés
és az azt kiegészítő űrhajózás mert nincs elég
tanult munkása és mert mindez egy átszakíthatat-la- n
bürokratikus háló foglya
Az 50 éves véres kísérlet amely tízmilliók éle-tét
oltotta ki — nem egy eszme hanem egy brutá-lis
rögeszme nevében — egymást követő párt-klikkek
meddő uralmává vált amely óhatatlanul
'szembekerült az új intellektuellekkel a lélek őrzé-sére
vállalkozó írókkal és egyéb alkotókkal és a
Nyugat felé bámuló ifjúsággal
Az ötvenéves bolsevizmus ma már a cári abszo-lutizmus
korszakát ismétli: elnyomásban hódítási
vágyakban és — tehetetlenségben És olyan fenye-gető
külső erőkkel áll szemben mint az Egyesült
Államok és a feltörő Kína
Lenin akinek bölcsességére hivatkozott most az
50 éves jubileum 1917-be- n csak annyit remélt
hogy legalább addig tart a bolsevik forradalom
mint az 1871-e- s párizsi kommün vagyis 71 napig
Később csodálkozva kiáltott fel: „Rendkívül meg-lepő
hogy nem akadt senki aki azonnal kidobott
volna bennünket!"
A történelem néha hibernál de a kidobás veszé-lye
nem múlt el Az ötvenéves Szovjetet rövidesen
kidobhatja maga a marxi-leni- ni szerkezet egyre
meztelenebbül mutatkozó csődje
Lehet hogy ez az 50-i- k évforduló egy nagysza-bású
temetés ünnepi előkészületévé válik
amelyből addig csak annyit láttam
amennyit a két szememmel átfog-hattam
öleltem most már a vilá-got
az eszemmel is a lelkemmel
is" Tizennégy-tizenh- at éves korá-ban
kezdett verseket írni először
a csizmája szárára tintaceruzával
onnét másolta le este a hodályban
olajmécsesnél Első verse nyomta-tásban
Bajcsy Zsilinszky Endre
Elöörs c hetilapjában jelent meg
egy gyűjteményes kötetét a szeg-halmi
Péter András Gimnázium
adta ki Féja Géza bevezetőjével
Harmincéves korában otthagyta a
juhászkodást napszámos lett és
egy békési falu szélén telepedett
le Első felesége betegsége elvitte
a házat amikor meghalt három
gyerekét kiadta kosztba és felment
Pestre ahol nyomorúságban és
meg nem értésben volt része Ver-seit
közölte a Magyarország Az
Est a Népszava a Magyar Ünnep
Legszívesebben Móricz Zsigmond-ra
emlékezik aki „mindvégig" sze-rette
„Kaptam tőle ajándékba egy
csinos nyakkendőt meg egy pipát
A nyakkendő még megvan de a pi-pát
ellopták"
Nem volt Ady utánzó mint azt
egyesek állították: „Nem ismertem
még amikor az első verseim meg-jelentek"
Mostanában „foglalkoz-tatja"
a Biblia „vele kapcsolatban
az örök nagy emberi problémák"
Arra a kérdésre hogy hisz-- e Is-tenben
ezt válaszolta: „Hiszek
Számomra a hit: hinni a hihetetlen-ben"
(FE)
KIS HÍREK
A hazacsalogatási és félreveze-tési
kampány szócsöve a Szülőföl-dünk
rádió október 22-- i adásában
Fekete Sándor volt ÁVO-- s tiszt fö-propagand-ista
útszéli gyűlölködő
hangon támadta Msgr Varga Bé-lát
a Magyar Bizottság elnökét
amiért gyászbeszédet mondott a
jótékonysági tevékenységéről is-mert
csepeli Weiss Edit bárónő te-metésén
A magyar katolikus egyház két
kiválóságát veszítette el: Kelemen
Andor kanonok a pécsi belvárosi
templomnak 46 éven át volt plébá-nosa
76 éves korában elhunyt
A másik elhunyt dr Töttössy
Miklós pápai prelátus c prépost
gyémántmisés áldozópap a buda-pesti
középferencvárosi katolikus
plébánia megalapítója Nyolcvan-hat
éves korában hunyt el
Aldor Péter a Bogotában (Co-lombi- a)
élö hírneves magyar szár-mazású
grafikus és politikai kari-katurista
akinek rajzait gyakran
közli a New York Times vasárnapi
melléklete (Section Four) kapta
meg 1968-r- a a Maria Moors Cabot
nagydíjat melyet kimagasló zsur-nalisztikái
tevékenységért a leg-jobb
észak- - és délamerikai újság-íróknak
ítélnek oda Aldor szemé-lyében
az első magyart és az első
karikaturistát tüntették ki a Cabot
Prize aranyérmével melyet ünne-pélyes
külsőségek közepette a New
York--i Columbia Egyetem Low
Emlékkönyvtárának dísztermében
nyújtottak át neki október 26-á- n
„Néha levéd
az embe r 5?
Bizonyára emlékeznek még k
olvasóink a régi slágerre amely
bánatosan hirdette: „Drágám
néha téved az ember " Akkor
giccsnek tűnt ha most halljuk
szentimentális régi emlékeket éb-reszt
bennünk A régi Budapest
emlékét Na de ne kalandoz-zunk
el Budapestre mert ezút-tal
egy floridai város Jackson-vill- e
szolgáltatja a színes hu-mort
Jacksonville egyik baptista
templomában egy hatalmas pán-célszekrény
állt Ha betévedt
egy hívő az irodába tisztelettel
tekintett az öreg de erőtől duz-zadó
alkotmányra és megnyu-godva
mondta magában: „Úgy
látszik van mit aprítani a tejbe
a mi egyházunknál"
Nos egy tornádö-gyanu- s éj-szakán
amikor senki sem me-részkedett
az utcákra egy te-herautó
állt meg a templom hát-só
bejárata előtt négy álarcos
férfi szállt le róla és besurrant
az irodába Jó keresztényekhez
illőn az ajtók sosem voltak
kulcsra zárva de nyilván ez
sem jelentett volna különösebb
akadályt a rablóknak Megfog-ták
a páncélszekrényt s irtóza-tos
küszködéssel az autóhoz ci-pelték
majd még nagyobb erő-feszítéssel
feltuszkolták rá a kö-zel
egymázsás öreg kincstárt
Utána a jól sikerült munka tu-datában
izzadtan de örömmel
elhajtattak vele
Hát bizony ez nem valami
nagy újság mondhatják k ol-vasóink
mert ilyesmi tucatjával
fordul elő naponként ebben a
szabad Amerikában De ne ha-markodjuk
el az ítéletünket
mert igenis ez a safe-rabl- ás
egyike volt az Államok legmu-latságosabb
bűnesetének
Az első szokatlan és furcsa kí-sérő
jelensége az volt hogy pont
a szemben lévő házban lakott a
templom egyik presbitere aki li-ving-room-
-jából
végignézte az
egész bűntényt de még annyi
fáradtságot sem vett hogy fel-álljon
kényelmes karosszékéből
és feltárcsázza a rendőrséget
Ellenkezőleg: egyre nagyobb jó-kedvvel
nevetett
A második számú furcsasá-got
maguk a rablók tapasztal-ták
Elővették szakértőjüket
hogy megfejtse és kinyissa a
kombinációs zárat de mielőtt
az hozzáfoghatott volna a nagy
munkához a safe ajtaja az első
próbálkozásra kinyílt Nem volt
bezárva vagyis rejtett kincseit
már a templomban kiemelhették
volna és megspórolhatták volna
maguknak a hatalmas alkot-mány
elcipelését
A harmadik furcsaság az volt
hogy a páncélszekrényben mind-össze
egy pakli kártya volt Ez
is öreg agyonjátszott jószág
csak a szemétre való Az égvilá-gon
semmi más nem volt az
öreg safe-be- n
Öriási csalódás volt ez a buz-gó
rablóknak de legalább levon-ták
a következtetést a jövőre
nézve hogy nem érdemes be-törni
az Isten házába mert ott a
lelkieken kívül nem igen akad
kincs
Ezzel be is fejeződnék a tör-ténet
ha ez a bűntény normá-lis
bűntény lett volna De nem
az volt Söt egyáltalán nem bi-zonyult
bűnténynek ha a végki-fejlödés- ét
nyomon követjük
A negyedik és legnagyobb fur-csaság
ugyanis az --volt hogy mi-ért
nem telefonált rendörökért a
rablást figyelő presbiter? Azért
nem mert a hasát fogta nevet-tében
és így nem jutott sza-bad
ujja a tárcsázásra De nem
azért nevetett mert tudta hogy
a betörök nem találnak semmit
ennyire nem lehet kárörvendő
egy baptista presbiter! Hanem
azért mert örült a „bűntény-nek"!
Az öreg safe-e- t ugyanis
már rég el akarták szállíttatni a
szeméttelepre de a fuvarosok
olyan sokat kértek ezért hogy
elmaradt a dolog Most a rablók
ingyen és bérmentve elvégezték
e muffolást
Ugye mennyi furcsaság tud
összegyűlni egyetlen rövid kis
rendőri hírben?
„A szavak és tények értelmé-nek
kiforgatása az ámítás klasz-sziku- s
fegyvere" (Mindszenty)
-- V"~W —
m'
KANADAI MAGYARSÁG 1967 november 25 (47)' mf
Nyíregyházy Pál:
Amerikás magyarok a hazai sajtóban
Másfél millió magyar él a ka-pitalista
országokban s az ott-honi
tízmillió mind ide vágyik
A kommunista propaganda ri-asztó
történeteket beszél az
emigránsok sorsáról Csodála-tosképpen
inkább az öreg ame-rikáso- k
szenvedését hánytorgat-já- k
mert azt még sem merik
hirdetni hogy az 56-oso- k itt
rosszabbul élnek mint otthonha-gyott
barátaik
Váczi Mihály koszorús költő
is ilyen amerikai történettel
igyekszik megszolgálni a Kossu-th-
díjat:
— Azt mondja az öreg Szakos
bácsi hogy hej te Miska ne
nyomorogjatok mindig ezeken a
csipás jtanyákon hanem eriggye-te- k
ki Amerikába A kegyes atya
is azt mondta neki: „Vigye isten
áldását (csak így kis i-v- el) vág-jon
neki a sorsnak majd szerez
magának valamit" Miska há-romszor
járta meg Amerikát de
harmadszor már nem tért meg
Lesett a „pancsz"-rö- l Kis toló
lórékat vonszoltak Miska pedig
kapargatta le a hamut vagy mi-csodát
Mikor először lehullott
a mélybe leszakadt egy veséje
eltörött két oldalbordája és a lá-ba
de a kórházban kiépült
Könnyebb munkát adtak neki
de ö azzal nem elégedett meg
többet akart keresni Akkor az-tán
megint leesett Mire hozzá-szaladtak
már elterült csak
egyet tátintott és vége volt
— Kapott valami életbiztosí-tást?
Kapott Annyi mindent küld-tek
utána hogy megvették azt
a kis kertalját és a házat De
olyan kicsi az hogy csak térde-pelve
éltünk benne Ablakán be-néz
a gúnár Hótta árán házat
vett — emlegettük egész éle-tünkben
A szatmánnegyet Mérken Ká-ko- s
Mihály is már 29-be- n ott-hagyta
négy hold földecskéjét
és kivándorolt Kanadába Indo-kul
csak annyit mond: „Nem
akartam senkinek lábakapcája
lenni" Yukonban dolgozott
mint ö emlegeti: a Jeges-tenge- r
partján Már érkezésének évé-ben
belépett a kommunista
pártba s mikor megtudta hogy
a spanyol nép fegyvert fogott a
szabadságért pillantig sem ha-bozott
hogy mit kell tennie Hi-vatalosan
tiltva volt a toborzás
de a kommunista párt megtalál-ta
a módját hogy az önként je-lentkezőket
eljuttassa Spanyol-országba
A család Mérken nem sejtet-te
hogy az 1936-193- 8 között ér-kezett
leveleket Kákos Mihály
Spanyolországban írta Előbb
elküldte a kanadai elvtársaknak
azok új borítékba tették s így
kanadai postabélyeg került rá
— Ha a fasizmus elpusztított
volna — emlékezik vissza er-re
az ostoba kalandra — a fele-ségem
amennyire mindig is-mert
tudom teljes bocsánattal
megértett volna
Legszomorúbb emléke amire
azóta is mindig fájó szívvel gon-dol:
látta amikor egy ellenséges
gránát Zalka Máté kocsiját fe-lrobbantotta
Kákos Mihályt 1950-be- n ha-zatérése
után Mérk község
párttitkárrá választotta s ő erő-szakosan
az egész falut a nagy-üzemi
gazdálkodás útjára terel-te
Titkos gyűlölettel nézik mel-lén
— kolhozba tört földmí-vestársai
— a „Szocialista mun-káért"
érdemrend kitüntetését
így gondoljunk arra a kis je-lentéktelen
öreg-kanad- ás kom
munista csoportra akik még ma
is az új szóban reménykednek
Tiszacsécsén ahol Móricz
Zsigmond született két harcsa-bajuszú
csontos tiszaháti ma-gyar
beszélget a kovácsműhely
előtt Az öregebbik már megjár-ta
Amerikát s míg a kovács veri
a ráfot az öreg piszkálja a pipá-ját:
— Én azt mondom hogy ha
a diófa koporsónak jő is ne csi-náljunk
mi diófából koporsót
Hanem éltessük mindannyit
még vagy száz évig! Makkai
Sándorék 150 éves diófája a
templom tornyát is tetézi két
ember is alig éri át kétágú tör-zsét
A diófát az unokáinknak
ültetjük mert emberöltő kell
termőre fordultáig Most meg
akarják ezt a régi szőlásmon-dás- t
is változtatni
Aztán mindketten az elmúlt
időkről tűnődnek:
— Én mondom nektek
hogy míg Amerikában időztem
mindig azt hallottam milyen vi-lágraszóló
csudás a szatmári
dió Ha hiszitek ha nem: Detro-itban
mindig azzal piszkáltak
hogyan tudtam otthagyni Szat-mári
ahol a világ legjobb diója
terem Dióversenyt is csináltak
Amerikában összehordtak a vi-lág
minden fajtáját Ott is a ti-szaháti
dió győzedelmeskedett
Azóta is a milotai dióhoz mérik
a világ diótermését erejét érté-két
az amerikai tőzsdén
A kommunizmus mindent el-pusztít
tavaly már alig szüie-telte- k
60 vagon diót a Tiszahá-ton
Ebből nem jut exportra de
még a karácsonyi bájglira sem
Ha megkérdezik a szatmári gaz-dasági
felügyelőségtől hogy
hány diófát számolnak a megyé-ben
bölcsen felelik:
— Ahányat meghagytak —
S a harcsabajuszú csontos ti-szaháti
paraszt ember vissza-vágyik
Detroitba
A tiszakóródi vén Juhász An-tal
is megjárta az igéret föld-jét
— Amerikát Három asszonyt
nyűtt el s valaha köszönő vi-szonyban
volt Móricz Zsig-monddal
A kóródi lányoknak
pedig álma volt Most már egye-dül
morzsolgatja a napokat ko-ra
reggeltől ott ül a tornácon
és jól esik neki ha visszaforgat-hatja
az amerikai éveket:
— Volt nekem egy barátom
Végh Jóska Együttjártunk vele
udvarolni s a vasárnapokat is
együtt töltöttük a Pletykadom-bon
a falu főterén a templom
előtt Akkoriban könyvügynö-kök
járták a megyét Az egyik
eljött a mi falunkba is Ott kí-nálgatta
nekünk a téren az
„ügyes-bajos- " könyvet Azt
mondtam a komámnak úgy fél-hangosan:
„Kérdezd már meg
Jóska oszt mennyiért adja az
ilyen magunkfajta parasztoknak
azt a könyvet?" Megkérdezte
megvettem No ez a könyv a lá-dafiában
kikísért Amerikába
Mintha tudtam volna hogy egy-szer
még szükségem lesz rá
Őrizgettem Jó könyv volt
mondhatom csuda könyv mert
a törvényt megismertem belőle
Vén Juhász Antal Tiszakőród
legöregebb embere nagyokat lé-legzik
botjára támaszkodva ül
a székén és továbbmereng ame-rikai
emlékein:
— Történt aztán hogy férj-hez
ment a lányom Ott kinn De
a vöm részeges ember volt Azt
tanácsoltam a lányomnak hogy
váljon el tőle Csak hát az nem
ment olyan könnyen Három
tárgyalás volt Nem fogadtam
én ügyvédet Ott a könyv majd
segít az — gondoltam Hiszen
már minden betűt megtanultam
belőle Úgy is volt Igaz két tár-gyalást
elnapoltak Nem tudtak
dönteni De a harmadikat meg-nyertem
A katedrán én képvi-seltem
a lányomat mint ügyvéd
Ott volt velem a könyv is Csu-dálkozt- ak
hogy lehet egy pa-raszt
— ügyvéd? Mert három
ügyvéddel szemben is megnyer-tem
a pert Jöttek itthon is hoz-zám
a szatmári paraszt házá-hoz
de felhagytam az ügyvédes-kedéss- el
Ma már saját dolgai-mat
se tudom elintézni három-szor
is elutasították halászati
engedély iránti kérelmemet ne-kem
a tiszaháti parasztnak
Kipusztította már a kommu-nizmus
Móricz Zsigmond „Bol-dog
ember"-ei- t
A rossz hírek ellenére otthon
valóságos ábrándvilág alakult
ki a nyugati életforma után A
kommunista diktatúra azonban
maga is belátja hogy „nagyon
meg kell még szilárdítani a gaz-dasági
alapokat hogy néhány
fényesebb külföldi autó és né-hány
költekező turista látványa
ne keltsen káros illúziókat"
Kétségbeesetten be kellett ve-zetni
valami új gazdasági mecha-nizmust
ami fából vaskarika:
szocialista gazdálkodás kapita-lista
eszközökkel
m
1 -
H'í
i
4f
r
ití
ív- -
tMaUtamwam ÉgiÉáMffltty jf70EpiSj w"CÍL: