Kanadai Magyarsag, February 10, 1973

              1
wwwww - f—
6 oldal Kanadai Magyarság (No6) 1973 február 10
[írek és képek a naÖJ ©T! 1 l1ooo
Lyndon Johnson volt clnok egy
A FEGYVERSZÜNET már meg-van
a békének még ezután kell
elkövetkeznie Az hogy Délviet-námban
még folynak a harcok
az előrelátható volt amikor a 145
ezer főnyi északvietnámi haderőt
ott hagyták Olyan hírek érkez-nek
ugyan hogy az összecsapá-sok
száma és ereje csókkenőben
van de még az ellenőrző csapa-tokat
sem tudták elosztani bár
nem sok eredményt várunk azok
működésétől Magyarország és
Lengyelország a Szovjet-birodalomho- z
tartozó államok amelyek-nek
csak névleges a függetlensé-gük
így tehát azt teszik és úgy
teszik ahogy Moszkva kívánja
Indonézia ismeretlen tényező Nem
valószínű ugyan hogy előnyben
részesítse a kommunistákat de
sokat nem tud tenni a tárgyila-gosság
megőrzésére mert a má-sik
nem-kommuni- sta kontingens
a kanadai csak vonakodva és egy
tucatnyi kikötéssel vállalta a sze-repet
Úgy ment oda mintha on-nan
jött volna — A liberális mé- -
iÉÉÉíL fBI
Edward Heath brit miniszterelnök
Washingtonban tárgyalt Nixon
elnökkel
dia természetesen örül ennek
miközben minden régi „sérelmet"
ami „külön humanizmusukat" ér-te
újból feltálal így Mi Layt
a szaigoni ' rendőrfőnököt amint
lelő egy kommunista kémet me-nekülő
kisgyerekeket és így to-vább
csak egyet nem: az 1968-a- s
Tet-offenzi-va
polgári áldozata-inak
sírjait az élve eltemetett
nem-kommunistá- kat Huéban az
északi csapatok kegyetlenségeit
Nem ezekről nem ír De ír és
beszél arról hogy nem volt ün-neplés
Amerikában hogy a nép
csendben vette tudomásul a fegy-verszünet
megkötését Ameriká-nak
elege volt már ebből a há-borúból
— mondják Igen elege
volt a Kennedy-Johnso- n által el-indított
és megnövelt háborúból
amelyet a demokrata Kongresszus
engedélyezett a Tonkin-öbólbe- n
tartózkodó amerikai hajók elleni tá-madás
miatt Vannak akik azt ál-lítják
hogy nem volt ilyen tá-madás
ezt csak Washingtonban
találták ki hogy háborút kezd-hessenek
De ki találta ki? Nem
Nixon aki akkor nem is volt bent
a politikai képben hanem a de- -
mull decemberi neszedé KozDen niirogncenn lauimai 3jjjuBh jcem- -
kező szív-fájdalm- ak leküzdésére
JkBTQ Fta!
mokrata kormány Minden ostor-csapás
Nixon hátán csattan egy
olyan háborúért amit ő csak le-épített
és befejezett
A SZŐNYEGBOMBÁZÁS a Ha-noi-Haipho- ng
terület ellen jobban
fáj talán a hazai liberális sajtó- -
IHHH AjEf KmrtE
Az északvietnámi hadifoglyok
Nixon bejelentését a
nak mint az északiaknak Még
most sem ismerik be hogy ez
kényszerítette Hanoit a fegyver-szüneti
tárgyalások ujrafelvételé-r- e
Moszkva és Peking is sür-gették
ezt És Hanoi tudta hogy
Nixon elnök azon a ponton van-hog- y
nem hosszabbítja meg a bomba-sz-ünetet
hanem ujabb még
nagyobb támadást indít A Fehér
Házból most szivárognak ki a hí-re- kf
hogy ha Hanoi nem tért vol-na
vissza Párizsba? néhány1 napon
belül Nixon ujabb' elsöprő táma-dást
indított volna Hanoi ellen
De a Szovjet és Peking figyel-meztették
Hanoit erre a lehető-ségre
így azután Le Duc Tho
visszautazott Párizsba A liberá-lisok
sohasem válaszoltak arra a
nyilván bennük is felmerült kér-désre
hogy mi jobb: erőszakot
alkalmazni egy erőszakos támadó-val
szemben hogy fegyverszüne-tet
kössön vagy — folytatni a
háborút? És ha ez erőszaktól függ
nem volt-- e indokolt ez az erő-szak?
Amikor a nem-véde- tt Dres-de- nt
porrá bombázták a szövet-ségesek
és több tízezer ember
halt meg senki sem sikított Most
sem Hanoi miatt hanem — Nixon
ellen sikítottak Szégyen hogy
egy politikai véleménykülönbség
ennyire elfogulttá teheti a médiát
A SZÓNYEGBOMBÁZÁS hatá-sáról
alig lehet vitatkozni A libe-rálisoknak
az az állítása hogy
ártatlan polgári személyeket is
megöltek valószínű mert minden
ilyen bombázás — általában a
háború — a polgárokat is sújtja
De maga Hanoi polgármestere azt
jelentette a 13 napos bombázás
után hogy 2200 személy halt meg
A katonák közül több áldozatot
követelt a bombázás — mintegy
5 ezer közé teszik az ál-dozatok
számát — mert a bombá-zók
elsősorban a légelhárító üte-gek
védett katonai támaszpontok
stb tehát katonai célok ellen for-dultak
Ellenben érdekes az hogy
az egész szőnyegakció nem annyi-ra
Hanoi katonai tartalékát kíván-ta
megtizedelni mint inkább annak
egy
a hadigépezetnek a meggyengíté-sére
törekedett amivel Hanoi most
és később támadhatott volna És
ebben igen nagy eredményt ért
el a bombázás így — többek
között — elpusztította Hanoi vílla-mosára-m
szolgáltatásának %- -
SH
és 10
80
mmm&mffi%2fr®mfflmfflmffimm
hozzátartozói örömmel hallgatták
foglyok hazatéréséről
át 25 %-- át az ország olaj- - és
gazolin-készleténe- k Minden ka-tonai
berendezést legalább egyszer
bombáztak a „makacsabbakat"
kétszer is A vasúti rendezőpálya-udvarokat
és hidakat majdnem
rmind lebombázták Amikor Nixon
elnök december 30-á- n beszüntette
a bombázásokat a pilóták már
kifogytak célpontjaikból és arrajiije-szülte- k
hogy előírói kezdenek
mindent — A liberálisok azt ág
lítiálc "hogy a "szőnyegbombázás
csak megszilárdította Hanoi éjs
népe ellenállási akaratát megnő1
vélte a moráljukat Erre azt vá-laszolták
a Pentagonbán hogy ha
a morál úgy megnőtt miért tért
Zambiában a rhodesiai határon
vissza mégis Hanoi a tárgyalóasz-talhoz?
Kétségtelen tehát hogy
a szőnyeg hatásos volt és hogy
Nixon ezzel kikényszerítette a
fegyverszüneti tárgyalások folyta-tását
és befejezését
A POSTASZOLGÁLATRA nem-csak
Kanadában hanem az USA-ba- n
is sok a panasz Lassú néha
teljesen megakad Szerkesztősé-günk
5 nap alatt kapott meg egy
légi expressz-kuldemén- yt Chicagó-ból!
Az USA fő-postames-tere
El-mer
T Klassen maga is panasz-kodik
a magánvállalattá átalakí-tott
postára Azt mondja hogy
„Én sem szeretem ahogy a sa-ját
postámat kapom" Ha a fő-postame-ster
levelei is késnek mit
mondjunk mi akiket „másodosz- -
Nagjot fordult azóta a világ! 1967-be- n a londoni kinai diplomaták harcolnak a rendörséggel Ma: békésen
leviziteltek londoni napilap szerkesztőségében
&
tályúaknak" minősítenek mint
minden lapot? A Szenátus posta-ügyi
bizottsága arról panaszkodik
hogy a posta a 1 1 centes air mail-- t
hirdeti és erőlteti a közönségre
a 8 centes közönséges „elsőosz-tályú"
levél helyett Lehet hogy
ez valami rejtett humanizmust ta-kar
bár nem értjük mert talán
légiúton mégis hamarabb megkap-ja
a címzett a levelet ami vég-eredményben
csak a nagyvállala-tok
költségeiben jelentkezik érez-hetően
de egy magánszemélynél
mindegy hogy 8 cent helyett 11
centet fizet úgyis ritkán ír Nem
itt a baj Hanem ott hogy a pos-ta
belső szervezete rossz Hiába
lett magánvállalat az amerikai
posta (az állam főrészesedésével
a vállalatban) a szervezete nem
javult És ez mindenképpen saj-nálatos
és tűrhetetlen
A SZENÁTUS liberális szárnya
elhatározta hogy hiába szüntette
meg Nixon — legalábbis Amerika
részére — a vietnámi háborút
ők mégis benyújtanak egy törvény-javaslatot
az Elnök hadviselő jo-gának
korlátozására Nem is azért
hogy Nixon ne viseljen új hábo-rúkat
amit kifejezetten nem akar
hanem hogy visszaszerezzék a
Szenátus „elvesztett jogait" a
háborúk viselésére Emiatt kár az
időt pocsékolni! Tavaly a Szená-tusban
átment egy ilyen javaslat
de a Házban leszavazták A Sze-nátus
liberálisai nem a lényeget
nézik hanem a „szép testtartást"
amivel konstitucionális jogaik tel-jében
állhatnak a nép előtt Ugyan-ez
a Szenátus lelkesen szavazta
meg a vietnámi háborút bár nem
kifejezett hadüzenet alapján ha-nem
az amerikai haderő korlátlan
növelésével Délvietnámban A 12
év ami miatt most panaszkodnak
a Szenátus „érdeme"
A LEVÉL— BOMBÁK egyre ter-jednek
Legutóbb Kanadában ka-pott
egy ilyen halálos levelet egy
férfi és az édesanyja Egyikük
sem zsidó és másként sincsenek
belekeveredve bármiféle politikai
ügybe Mindketten igen súlyos
sérüléseket szenvedtek? Ezi a le=
él-bom- ba küldözgetés rúgy Iát£
szik nem csak az arabokat látta
el bosszúálló módszerrel hanem
más személyeket is A rendőrség
arra gyanakszik hogy ez magán-bosszú
volt A példa tehát —
ezt a tartja két zambiai: „Csak az a fehérember jó
aki halott"
sajnos — ragadós Legutóbb a gö-rög
posta lett figyelmes arra hogy
furcsa leveleket adnak fel isme- -
15RAEL
?kv }%£
%£? ffiimm
m£Mm "JSSSESSaSS mf!ssi'Ju°mdaVáfnií1fV: irrinHfiB sSKharteuirvSi
m P2S A"
#& o-i-i]
nnci)
---- — J-3-
kjK-T mVmítXmTCi!ít&Mi-n-tfYf Ü 234giVgm® SSS&mESfGVi'
Pompidou francia elnök Dzsibuti-ba- n
az utolsó kis afrikai gyarmaton
rétien személyek Az egyik ilyen
levelet a rendőrség robbantási szak-értői
felbontották és valóban —
robbanó-lev- él volt A görögök most
minden gyanús levelet a rendőr-ségre
irányítanak Legújabban az
arab terroristák megváltoztatták a
robbanó-küldemények- et Levelek
helyett újságot és magazint kül-denek
mert azoknál nem annyi-ra
feltűnő hogy vastagabbak
Szörnyű elaljasodása az emberi
méltóságnak: gyilkolni ilyen alat
tomos módon!
YORTY POLGÁRMESTER Los
Angelesben fel van háborodva a
„környezetvédők" miatt Azt
tMKtx lBBIi iminiMl ' ( - -
Ezek a hatalmas amerikai C-- 9 szállítógépek viszik Hanoiból a Fulóp-szigetek- re
a hadifoglyokat
figyelmeztetést
mondja hogy túlzásba viszik a
dolgot és lassanként már nem sza
bad egy kis gyáracskát sem fel-építeni
mert az „szennyezi a le-vegőt"
Azt mondta legutóbb hogy
ezek a környezetvédők azt tartják
a legmegfelelőbb módszernek az
amerikai életstandard emelésére
hogy — ne termeljünk ezentúl
semmit Sok igazság van Yorty
polgármester felháborodott szava-iban
Kell védeni a népet a pollu-ci- ó
ellen de nem úgy hogy éhe-zőkké
változtassuk őket A túlbuz-galo- m
árt nem használ
4 'ÍPAPA'DOC" aVelhuiivt Haiti-- i
diktátor'' még' "életében 2Ó"evesJ
fiát neveztette ki Haiti „örökös"
elnökévé" A fiatal Jean-Claud- e
Duvalier 'azonban nem igazi ural-kodója
Haitinek ahogy az onnan
érkező felderítési jelentések állít- -
ják A hatalmat a mamája Mrs
Simoné Duvalier és három nővé-reinek
egyike gyakorolja Ez még
nem volna baj de az annál na-gyobb
baj hogy a katonaság kezd
lázadozni és egy szép napon ki-teszi
a család szűrét Mivel Hai-tinek
szoros kapcsolatai'vannak az'
Egyesült Államokkaf ez sok kel- -
lemetlenséget okozhat különösen
ha radikális elemek'kerülnekaz
ország élére
KTNA MEGINT jóban van Ame-rikával
Eddig sem volt igaz az
elhidegülésről terjesztett jelentések
tömege inkább Nixont akarták
megtorpedózni vele A Hanoi vsző--
nyegbombázások' idején Kina nyil-- 4
vánosan nem barátkozott az Egye- -
sült Államokkal de szép csendben
fenntartotta a kapcsolatokat így
Seattle-be- n a Boeing1 gyár tele
pen mar régóta működnek kinai
szakemberek hogy előkészítsék
az utat - annak a 70-8- 0 'kinai pi- -
Iótának akik a nagy Boeing-gépe- k
berepülését fogják ott megtanulni
Most maguk a kinai diplomaták
terjesztik Pekingnek azt a kíván-ságát
— persze ezt is csendben
feltűnés nélkül — hogy azt sze-retnék
ha Amerika nem vonná
ki csapatait Thai-fóldr- ől és a 7-- ik
flottát a délkeletázsiai vizekről
Ok: ezzel akarják ellensúlyozni
a'-- J Szovjet 'mozgását K'elet-Ázsiá-ba-h'r
Amerikában" megb'íznak Wá-já- k
hogy nem akar támadni de
a Szovjetben nem Majdnem azt
mondhatnánk: ide is elkellene né-hány
kinai vezórpolitikus mert az
USA mintha 'túlságosan bíznék
a Szovjetben!
WILLY BRANDT kezd rendesen
viselkedni Miközben a szintén szo-cialista
Olof Palme svéd minisz-terelnök
rekedtre kiabálta magát
Amerika ellen a Hanoi szőnyeg-bombáz- ás
miatt Brandt aki igen
erős nyomás alatt állt nem nyi-latkozott
Csak egy üzenetet kül-dött
Nixon elnöknek ezt is titok-ban
és nem a maga nevében A
másik „rendes" dolog volt tőle'
hogy nem ment el Párizsba a szo-cialista
internacionálé ülésére
mint Palme Azt mondta: „Nem
tartom korrektnek hogy mint kan-cellár
megjelenjek egy párt-g- y ül-ésen"
Azt mondják a bonni szak-értők
hogy Brandt kezdi látní
hogy az oroszok mit akarnak és
az egyik legnagyobb harcosa an--
nak hogy az amerikai csapatok
Németországban maradjanak
Lám lám
(FIGYELŐ)
cHntm Kntfv wsflv-"- ' '?
rabolták Haiti-be- n dk '
kiváltotta
£ "JlW-O- f V-j- -t -- x tt -
"' " -- —- i_