Kanadai Magyarsag, October 02, 1971

              I
I
I
J
NNAk
-- iF'-í r -- yjwi- -r-- --w'wí
% '' :-- #'
'j I97J október 2 (#40) Kanadat Magyarság 5 oldal
t
Béldy Béla:
Attica figyelmeztet
Attica egy New York állambeli fegyház amely
nek néger és portp ricoi lakói fellázadtak Négy
napig tartott a „tárgyalás" a hatóságokkal ame
lyen a fegyencek egyre több előjogot — például
politikai gyűlések tartását Is követeltek Az
ötödik napon az állami rendőrség és a Nemzeti
Gárda megrohamozta a D-c- el fa tömböt Negyven
egynéhány halott köztük vagy tíz túszul elfo-gott
fegyőr is
A lázadás vitathatatlanul „forradalmi militán
sok" műve volt ahogy ezt Rockefeller kormány-zó
nyilatkozatában le is szögezte Ezk a „fórra
dalmi militánsok" feketék és barnák voltak akik
a Fekete Párducok vezérét Bobby Seale-- t és a
„csikágói hét" hirhedt Ügyvédjét William Kunst
Vert hívták segítségül
Az atticai fegyenclázadást a liberális körök az
óta is egyre növekvő felháborodással tárgyalják
Szerintük: mészárlás történt amit „el lehetett
volna kerülni" A mi véleményünk szerint Is el
lehetett volna kerülni ha a fegyencek — nem Iá
zadtak volna De csakis így Mihelyt lázadtak
mihelyt túszokat szedtek az őrök közül az egyi-ket
rögtön ki is dobták a második emeletről aki a
lázadás első halottja lett és négy napon át úgy
„tárgyaltak" a hatóságokkal hogy vagy elfogad-ják
a követeléseiket vagy kiirtanak mindenkit —
mm volt más megoldás mint rohamra küldeni a
rendfenntartó erőket Sőt! Véleményünk szerint:
ezt már az első napon meg kellett volna tenni
mert mindtn ilyen lázadás tűrhetetlen Mire a tá-madás
megtörtént már annyi liberális támoga
tást gyűjtöttek össze a média mohó közreműkö-désével
hogy ez a lázadás máris fekete legen-dává
vált Az hogy harmincegynéhány lázadó
meghalt azt mutatja hogy az ezres tömegnek
csak egy igen kicsi része fizetett ezért a gyaláza-tos
arrogáns lázadásért A Szovjetben? Már az-nap
megkapták volna az MVD-- t és még véletle-nül
sem maradt volna életben senki De az ame
rikai „vérző szivek" úgy sírnak a lázadás ötödik
napi teverésén és olyan hisztérikusan támadják a
hatóságokat mintha azok lázadtak volna nem a
fegyencek
a
Látszólag helyi esemény hogy
az ausztráliai magyarság Sydney-ben
új kulturális központot léte-sít
Valójában? Határok nélküli
magyar világunk érdekes jelensé-ge
Arra mutat hogy 10-2- 0 évvel
a letelepedés kivándorlás után —
nem fontos melyik fogalmat hasz-náljuk
a Sldney-- I magyarság tel-jes
asszimiláció helyett a szellemi
és lelki különállást választotta
A MAGYAR IGÉNY
ÖNÁLLÓSUL
A jeltnség nem új mindössze
trról van szó hogy az amerikai
skandináviai magyarság után az
ausztráliaiak li megértették hogy
az állampolgárság nem jelenti a ma
gyarság megtagadását Azzal sem
ezonos hogy új állampolgár fel-adja
sajátos életlátását életértel-mezését
és pontosan azt látja
igényli környezetéből amit az
olasz német vagy más kivándor-lók
Akármelyik világrészben néz-zük
a magyar közösségek éleiét
mindenütt felbukkan egy pont a-mi- kor
a magyar igény önállósul
és lényegesen különbözik a többi
nemzetiségekétől Miért van ez
így? Nincs rá tudományos válasz
És ? Nem fontos hogy legyen
Tudományos elemzés nélkül is
napról-napr- a kézenfekvőbb hogy
mindig mindenütt igényeljük ke-ressük
megtaláljuk egymást Kia-lakítjuk
a szellemi közösséget
ahol attól függetlenül jól érezzük
magunkat hogy nem férünk öszsze
és az általános magyar szemléle-ten
beiül még százéleképpen lát-juk
az életet És? Még csak az sem
biztos hogy a legértékesebb em-beri
tulajdonságokat helyezzük a
kirakatba Százfelé húzunk száz-féleképpen
értelmezzük a múltat
építjük a Jövőt de ? Magyarul
fia ez a lényeg Ezért magyar vi-lágunk
eseménye hogy létrejön--e
Sydneyben is a Magyar Központ
És az sem mellékes kik és meny-nyivel
hozták létre A „kik" rovat-nál
nem a nevek fontosak hanem
a dollárösszrgek amennyivel hoz-zájárultak
a 120 ezer dolláros In-gatlan
megvételéhez Az össze-ge- k
kOzül Jónéhány eléri az ezer
dollárt de a többi sem marad két-száz
dolláralatt Szép eredmény?
Az és jellegzetes A tklneyl
Az atticai fegyenclázadásnak két nagy tanul
sága van Az egyik az hogy a megduzzadt faji
öntudat és ennek ikertestvére: a szinte vak faji
gyűlölet mozgatta A másik hogy gyilkosok
fegyveres rablók útonállók és más közönséges
bűntettesek vettek részt benne
Ez arra utal hogy a fekete faji militánsok kö-zönséges
büntevökre építenek nyilván azért mert
más agresszív feketét nem találnak aki hajlandó
kizárólag faji alapon gyilkolni és brutalizálni fe-hér
embereket A néger lakosság zöme békés ter-mészetű
aki nem akar fekete diktatúrát hanem
nyugodt megélhetést Ez viszont arra mutat hogy
egy általános fegyenc-lázadá- s esetén amelynek
sikerülne kitömi a fegyházakból a fehér ember
könyörtelen gyilkosokkal találja szembe
Isten őrizze meg Amerikát egy ilyen általános lá-zadástól
mert az olyan mészárlásba fulladna
amit az ország sohasem tudna kiheverni
De ugyanakkor fel kell lenni a kérdést: nem
látják ezt a fehér liberálisok és radikálisok? Ha
látják de azt hiszik hogy Ok megkímélt kivéte-lek
lesznek még ostobábbak mint amilyennek
eddig mutatkoztak
És ugyanakkor fel kell tenni azt a kérdést is
hogy mi az a pont ameddig a tradicionális ameri-kai
humanizmus terjedhet és amit nem lehet túl-lépni?
A liberális sajtó máris elkezdte a „politikai fe-gyencek"
kérdését propagálni Ez a fekete mili-tánsok
tegujabb szociológiai állítása: minden fe-kete
gyilkos rabló útonálló becstelenltO „politi-kai
fegyenc" a fehér rendszer áldozata Ha a fek-ete-
barna közönséges bűntettesek „politikai ran-got"
kapnak a kapu kinyílt a fegyházakban és
fehér ember megkezdheti élethalál-harcá- t a létért
Ha az amerikai politika — minden szavazatért
való hhegése ellenére H nem végez keményen és
véglegesen ezzel a fegyenc-pszihóziss- al ha nem
védi meg Amerika életét a börtönök csőcseléké-tő- i
akkor Amerika polgárai elkészülhetnek egy
kegyetlen embertelen polgárháborúra amelyben
maguk és családjuk puszta életéért kell felvenni-ük
a harcot
Az események nyomában
A magyarság közösségi intézményei
nagyvilágban
magyarság adakozókészsége mel-lett
anyagi helyzetének szilárdsá-gát
Is mutatja: kétségkívül elérték
az amerikai vagy skandináviai ma-gyarság
nívóját A „hogy" rubri-ka
talán még értékesebb Olyan
praktikus utat mutat ahol magy-arság-
szolgálat és a tökebefek-tetés
kitűnően megértik egymást
Az adakozók ugyanis nem adakoz-nak
hanem részvénytársasági ala-pon
megveszik az ingatlant és
üzemeltetik a Magyar Központot
Kifizetődő az ilyen vállalkozás?
Feltétlenül Aki valaha szerve-zett
magyar Összejövetelt az USA-ba- n
vagy Kanadában az pontosan
tudja milyen komoly probléma a
megfelelő helyiség Minden vala-mirevaló
klub mindig foglalt és
méregdrága
Kél éve San Franciscóban egy
magyar tőkéscsoport készített
kalkulációt hogyan amortizálódik
öt év alatt egy 170 tztr dolláros
klub-biznis-z és milyen előnyt je-lent
a magyar kisebbségnek? A
kalkuláció mellett bankjóváhagyás
is feküdt ós az „üaieT csak az-ért
nem jött létre mert egy másik
etnik csoport nagyobb vek Né-hány
nap alatt összegyűjtötte a
pénzt és megvette az ingatlant
MINDEN NEMZETISÉG
ÉPÍTI KÖZPONTJAIT
Tehát? A sWneyi Magyar Kik
pont rentabilitás sem kétséget
Nemcsak a város 13 eternyi ma-gyarsága
a biztosíték hanem az
hogy Sidney lakosságának komoly
része olyan nemzetiségekből te
vődik össze amelyek ugyancsak
sajátos népi szemléletük szerint
élnek csak ? Jóval előbb Járnak
mint a magyarok A kitűnően szer-kesztett
Ausztráliai Magyarság
Júliusi száma rendkívül érdekes
cikkben ismerteti melyik nemzeti-ség
milyen értékfl létesítménnyel
szolgálja uját kultúráját
A közösségi abszolút ér-tékét
tekintve a lengyelek vezet-nek
a sklneyl emigrációs csopor-tok
között Intézményeik magva a
Lengyel Ház Emelete 16 szo-bás
mai értéke 80 ezer dollár A
házat 1950-ba- n vették Formailag
egy lengyel szövetkezet tulajdona
de az „üzletet" az a 300 szemé-lyes
terem biztosítja amelyet
Í'?r
magát
vagyon
nemrég építettek 170 ezer dollár-ért
és amely a múlt évben 150
ezer dollár forgalmat mutatott feL
A központi Lengyel Házon kívül
meg töt lengyel intézmény „üze-mel"
Sidneyben Ezekkel együtt
a lengyel közösség vagyonértéke
Sidneyben és környékén megha-ladja
a 700 ezer dollárt
A lengyelek után vagy Inkább
mellett a nyugat-ukráno- k követ-keznek
A Közösség alig ötezer lel-ket
számlál de már 1959-be- n 800-a- n
járultak száz dollárral az Ukra-nla- n
Hall megvételéhez 1962-be- n
sárga téglás díszes görögkatoli-kus
templomot építettek majd 320
ezer dollárps költséggel emeletes
iskolaépületet és paplakot létesí-tettek
1968-ba- n ugyancsak egyé-ni
felajánlások alapján 87 ezer dol-lárral
hozzákezdtek a „Youth Cen-tre"
építéséhez A létesítményhez
két nagy terem tartozik és az
üzemeltetés tiszta hasznából már
ki is fizették a beruházást Az uk-ránok
adakozási és építési kedve
ezzel sem merült ki mert 60 ezer
dottár értékben megteremtették az
Ukraman Home-- t Is A sklneyl uk-rán
vagyon összértékének beszer-zési
ára 550 ezer dollár de a for-gal- ml érték legalább százezer dol-lárral
magasabb
A háromezer fflnyj észt emigrá-ció
sem maradt el a nemzeti tetéz-menye- k létesítése terén Már 1942-be- n felépítették SWney központja-ba- n az „Eestl Maja" elnevezésű
kuKurkőspontot Legérdekesebb:
hogyan? A közösség minden tagja
egy heti munkabérét fizette be a
közös vállalkozásba Az épület ma
már tehermentes és forgalmi érté-ke
közeljár a százezer dollárhoz
Az Eestl Maja- - kívül 16 szobás
öregotthont U létesítettek Min-de- nt egybe véve a Sidney-- i közős-aé- g
vagyona 160 ezer dollárra te- het
ÉS — AMENIKABAN?
Alig hatezer lett él Sidneyben
de a Latvlan Home néhány év alatt
elkészült és mai értéke 95 ezer dol-lá- r
Az alaptőke ugyancsak köza
dakozásból Jött létre A Lett Ott-honban
a csoport nőtagjal tarta- nak konyhaszolgálatot és részt
vesznek az ünnepségek szervezésé-ben
A lettek 80:20 aranyban tar--
fi_' ! - 'j™
'i # -- - í- -
- -
4
—
s
—
l
a
—
a
i
W "£ fJ Tí w5
♦ -"- -
s&Cs9
snlrK
ü Thant az VN lelépő főtitkára
toznak az evangélikus és katolikus
egyházhoz Az evangélikusok mo-dern
stilusú templomot hangver-senytermet
paplakot építettek a
katolikusok egyházközségi otthont
és száz személyes kultúrtermet lé-tesítettek
A lett közösségi vagyon
értéke: 200 ezer dollár
A 12 ezres létszámú horvát
emigráció közösségi vagyona mint-egy
200 ezer dollár A szerb va-gy- ón
viszont 95 ezer dollárt ér
Hol áll a sklneyl magyar emigráció
ebben a statisztikában? 155 ezer
dolláros összvagyon-értékke- l az
ukrán észt lett lengyel horvát
kisebbségek után a hatodik he-lyen
Ez a rövid statisztika nagyon
tanulságos Pontosan mutatja
hogy a Magyar Központ létreho-zása
nemcsak a magyarságtudat
szolgálatát segíti hanem elsőren-dű
tökebefektetés és üzlet Is Ta-lán
csak annyi tartozik még ehhez
a témához: vajon mit mutat egy
ilyen statisztika az USA-ba- n és
Kanadában? Nem lenne--e helyes
ha felülvizsgálnák milyen eszmei
és dollár értéket jelent Amerika-szert- e
a magyar közvagyon és ?
Ez legalább olyan fontos mint a
statisztikai kimutatás: olyan kor-szerű
magyar központokkal cserél-ni
fel a régi intézményeket ahol a
szellemi és érzelmi egymásrautalt-ság
olyan Jól megfér az Ui'ettel
mint Sidneyben
(G A)
V- - GYORS HOZZÁSZÓLÁS
Amit legjobban szeretek Áron
írásaiban az a határtalan optimiz-musa
Nem volt mindig ilyen A
pesti szerkesztőségben még az ifjú
titánok cinizmusát sportolta De 15
év az embertől keletre beleoltotta
ezt az optimizmust A túlélés opti-mizmusa
nélkül most ott feküdne
a Borzasz partján egy jeltelen sír-ban
A hazajutisa igazolta ezt és
azóta egójává vált
Múlt cikkében magyar könyvki-adót
csinált most kuHur-kózpon-tok- át
Mindegyik nagyszerei gon-dolat
Emellett a kfepont lehet Jó
üzlet is de a könyvkiadás nem az
mert tálsok tényező szól bele
Itt van például Kanada barma-madi- k
legnagyobb lapjának a to-rontói
ielegram-na- k az esete
Mrgóiték a szakszervezetek Igaz
így 1200 embersk marad kenyér
nélkül mert hol tudna vgy 600
újságíró és a tóbbi tap-mun- ká el-helyezkedni?
Sehoi Hiába HMtfatta
be nekik a ksadó-Httajdon- os tileti
könyveit hiába mondták ki ma-tu- k
a saaJeeaervezeti audMorek
hogy itt nem ssafeed tóbbet köve-tem!
mert etaei megölik az arany-te)- t
rakó luóat amiből 1300 em-ber
lakhatfk Jól — vetetek csak
"fték a meMket! Me0 0k meg-nwtatjá- k
Hát megmutatták most
'ttazabsaokH — ióró Euet pedig
- könyvkiadásnál is siámoml kettf
A kuhwr-kósponto- k aaonton
tteglehetósen mmtestk az ilyesmi
tfN a stakaaerveeeiektfll az adó
és a poetatarila emelésétől a pot
tássztrájkoktót a vámokkal való
áttza4eaás4ÓJ és a ttbbi hasomók-(ó- l
EmetieU egy kMttar-kóepont-b- an
mocit ia lehet cérnáim ami
mégis csak obban vonz mint egy
tkadémikua Nebei-dqa- s flfetógial
kónyve
De — tudja IstenJ Etvére min-- ™
meg lehet oManL tegasábefc
eifnéieiben Gyakorlati terv kelle-ne
nem is nagyon részletes éppen 3k lényeg megoldásáról: töke
bizományosi hálózat kosaratok
prioritása
Áron optimizmusa talán est is
el tudta képzelni Add pedig —
maradjunk a kultór-központokná- L
Itt legalább Jcbrt veszekedni söt
elnököt i választani És hát mégis
csak ez vonzza derék Jó magyar
honfitársainkat ((W) in
Nyíregyházy Pál:
Szovjet távvezeték az urkomi dombon
A honfoglalás körüli magyar
nyelv első írott szórványemlé-keiben
már találkozunk a ml ra-koncátlan
szőke folyónk nevé-vel:
a Tiszával Görög szövegbe
ágyazva őrizzük ezer éve 950
körül Konstantinus Porphyro-genneto- s
(bfborbanszületett)
császárnak „De admlnistr&ndo
Imperio" (A birodalom kormány
zása) címen emlegetett munká-jában
számos magyar személy-név
földrajzi név és a magyar
törzsek nevei fordulnak elő
Ezek között olvashatjuk „Tícá
és Moris" — Tisza és Maros ma-gy- ár
folyóink nevelt
Később (1199-ben- ) birtok ha-tárokat
és a rajta élő lakosságot
megállapító okleveleinkban két
tiszai halász nevével Is találko-zunk:
Kárász és fia Sügér (ere-deti
helyesírással: Caraz és Si-gu- er)
Ez időben a személynevek
gyakran testi-lelk- i tulajdonsá-got
foglalkozást vagy a foglal-kozással
összefüggő tárgyat fe-jezte
kL
A régebbi szabad Tisza több-ször
önkényesen változtatta
medrét Árvizek és kiöntések
sújtották az Alföld mélyenfekvő
területeinek lakosságát így ke-letkeztek
a morotvák és a holt-ágak
melyekben az Európában
ismert vízimadarak csaknem
minden fajtája feltalálható volt
csíkok és halak éltek benne
nagy szaporasággal Még napja-inkban
is megtörtént hogy a ti-szad- adi
szakaszon a Fekete-tengerb- ől
felúszott 41 kilós vizát
fogtak melyek párosával jöttek
fel ivásra az édesvizű Tiszába
Széchenyi az 1840-e- s években
jelent meg Argó nevű kis hajójá-val
a Tisza vidékén Akkor járt
itt először hajó Beutazták a Ti-sza
völgyét és Széchenyi kezde-ményezésére
Vásárhelyi Pál
mérnök elgondolása szerint el-készítették
a rakoncátlan folyó
szabályozási tervét
Ezen az első gözhajó-úto- n
Szabolcs megye küldöttsége Ti-szadobnál
fogadta Széchenyit
Amint partraszállt mosolyogva
kérdezte a hétszilvafás uraktól
— Nos hogy tetszik a hajó?
Valami olyan feletet várt
mely dicséri a közlekedés fejlő-dését
a technika vívmányait de
kérdésére mély csend követk-ezett
Végre egy öreg táblabíró
szólalt meg:
— A kerekl úgy kaparl a vi
zet mint a kutya
De Széchenyi 1846 augusztus
27-é-n mégis újra megjelent ha-jójával
Tiszadobon Az első ün-nepélyes
kapavágás után meg-indult
a folyószabályozás nagy
munkája Lassan haladt de úttö-rő
volt a balparti gát megépíté-sénél
azt a mintegy II kilomé-ter
hosszú rést akarták elzárni
amelyen a Tisza árvize gyakran
kttért a Hortobágyra Ext nevez-ték
el Széchenyi-gátna- k
Az eleö kapavágásnál ezrével
tódult oda Szabolcs népe az uk-ke- mi
dombok kis ligetébe hogy
szmról-szlnr- e láthassa a jeles
férfmt Azt képzelték hogy at-létái
termetű Wesselényi szten-tori
hangjával bíró atillával
sarkantyúval s az Igazi magyar
más efféle kellékeivel pompázó
daliát fognak látni Ehelyett kö-zépnagyságú
váltakon nyugvó
borzas fejet halvány sárgásbar-na
arcot és kissé idegenszerű öl-tózé- ket
láttak Maga Széchenyi
mondta visszaemlékezéseiben
hogy csak akkor kiáltottak fel
mikor a hatalmasan megpapri
kázott gulyáshúst a megVeJeló
bormennyiséggel elfogyasztotta:
„De már ez mégis csak magyar
emberi"
Az 184a— 19-e- s szabadság
harc megállította a hatalmas
munkát de a szabályozás ügye
Vttágosnál nem bukott el 1855
ben óriási árvíz önti el a vid-éket
A gátakat erőszakosan át-vágják
a Körösökig mindenütt
it Ezt az árvizet írja le Jókai
„Uj fókJesur" című regényében:
— Nem legelésznek már a fe-hér
és fekete nyájak a lapályon a
hanem bömbölve futnak mind
az út felé a dülőutaknál por-felleg- et
ver a szekerek szaka-datlan
sora mik a közelebbi fal
vakból menekvöket hozzák A
rendetlen futamodásból ki lehet
venni hogy senki sem tudja
honnan jön a veszedelem? Merre
kell előle menekülni? A körül-fekv- ő
falvakból egyre hangzik a
vészharangszó rekedt zajgó
hangja s a földről az a megne-vezhetetlen
aggasztó hangzavar
mikor ezernyi ember kiált segít-ség
után
Ilyenkor Petőfi rettenetesen
szomjas verse Jut eszünkbe: „Ml-é- rt
nem tesz Isten most csudát
változtatná borrá a Tiszát hadd
lehetnék én meg a Duna hogy a
Tisza belém omlana" Az Ilyen
árvizeknél nem csaphatna a bort
kedvelő szigeti ember öklével
asztalra:
— Hohó Petőfi barátom nem
innál te abból egy cseppet sem
mert majd elibe feküdnék én an-nak
itt Szigeten
1859-be- n a szabolcsi gátak
építése nagyjából befejeződik s
az árvizek nem okoznak már
annyi bajt 1865-be- n a nagy
munka emlékére a tiszadobi ur-komi
dombon egy kis ligetben
hatalmas emlékoszlopot emel-nek
melyre Szisz Károly Irta
ezt a verset: „Két hatalom ver-sen- ge
soká a róna bírásán Em-beri
szorgalom és a vizek Cs-elemé
Széchenyi lett a bíró: a
Tiszát medrébe szorító Szóza-ta
s a nagy tér is szabad és a
miénk"
A folyamszabályozási munká-latok
vezetésére ármentesitő
társulatot alakítottak melynek
elnökévé az akkor még egé-szen
fiatal gróf Andrássy Gyu-lát
választották meg Széchenyi-nek
is ez volt a kívánsága Az
öreg Eröss Lajos a hatvanas
évek vak országgyűlési képvl-selöj- e
beszélte:
— A negyvenes évek dere-kán
mint Szabolcs megye alis-pánja
részt vettem a Tisza-szabályoz- ás
tárgyában Tiszadobon
Széchenyi István elnöklete a-l- att
tartott első értekezleten
Onnan Debrecenbe készültünk
és egy hidason átkeltünk a Ti-szán
Örök dicsőségére lesz a
gróf úrnak — szóltam Széche-nyihez
— ha fenséges eszmélt
meg Is valósítja
— Nem én leszek az aki azo-kat
végrehajtja — felelte Szé-chenyi
— Hát ki?
— Az a kölyök ott a szeglet-ben
— mondotta Széchenyi
Andrássyra mutatva
Az Andrássy család tiszadobi
földbirtoka révén különösen ér-dekelve
volt a Tisza-szabályozásb- an
Kastélyuk fennsíkon
áilt díszes parkban szép kilá
tást nyújtva a mögötte kanyar-gó
folyó erdöborította partjai-ra
Belső berendezése múzeuma
volt az értékes bútoroknak mű-tárgyaknak
és festményeknek
A kastélyt az 1918-19-e- s prole-tárdiktatúra
jorán a vörösök ál-tal
felbiztatott csőcselék kira-bolta
a bútorokat feltüzelte a
mesebeli kincseket érő képeket
szétvsgdalta s rámájukba silány
tükröket illesztgettek A közel-múltban
kaptam az emigráció-ban
élő szemtanútól leveJet
melyben leírja ezt a borzalmas
pusztítást Ot a rendfenntartási
osztaggal küldték ki Debrecen-bó- L
Azt írja nekem hogy a ti-szad-obi
műkincsek árából ki le-hetett
volna fizetni az egész ma-gyar
Jóvátételt melyre Trianon-ban
kötelezték szegény hazán
kat
Pedig Andrássy Gyula gróf
néhai külügyminiszter rajongá-sig
szerette népét éa szülőföld-jét
Az európai diplomácia fé
nyes összejöveteleiből Is mindig
hazavágyott Vek egy híres
svájci aranyórája melyet a vi-lágért
sem adott volna órásmes-ter
kezébe ha elromlott csak a
tiszadobi kovácsmesterrel Javít-tatta
Éltek Ilyen ezermesterek a
magyar nép egyszerű fial között
Most az urkomi Széchenyi
emlékmű mély szomorúsággal
tekint a jelen gyötrelmeire Alig
pár száz lépésre délre halad el
tfile a Moszkva— Budapest ma-gasfeszültségű
távvezeték mely
gyarmatosító és kizsákmányo-ló
szovjet hódító poüükájának
szívfájdító bizonyítéka
Akik tegnap a rakoncátlan
Tiszát gátak közé szorították
hóinak kidöntik e természetel-lenes
vezeték oszlopalt A tisza-menti
magyarok drótnélküli vá-gyai
Nyugat felé sugároznak
4 '
KMf
' - t ] )
V if '
If --V - i'1-"--- - mi£ fLífaV -- ZL tíL