Kanadai Magyarsag, July 15, 1967

              WlssMSsssmSEBSSSBSSSSS
--- ~ -
"-trí- ii 'TTSrw""™™ d&láWK&teOAkiiMttin ""T
c - 'Kf f 1 r
fi 1 iv
1967 JOLIUS 15 (28) KANADAI MAGYARSÁG
ít
Péter győri püspök volt Anonymus?
írta: Bognár József
j A magyar honfoglalásnak isme-retlen
nevű' krónikása már történe-lemírásunk
kezdete óta foglalkoz-tatja
szaktudósainkat és a közvé-leményt
Ki volt az aki írásban fel-jegyezte
Árpád cselekedeteit az öt
megelőző és követő eseményeket
aki a Gestát írta és ha hiányosan
is de feljegyezte a honfoglalás
történetét A mai napig sem tud-juk
pontosan de most alighanem
jó nyomon van két fiatal hazai
történész: ifj Horváth János és
Sólyom Károly
Eddig csak az volt majdnem bi-zonyos
hogy az ismeretlen króni-kás
aki ismeretlensége miatt Ano-nymus
(Ismeretlen) nevet viselte
és akinak remek szobrot állítottak
a budapesti Városligetben Ií Béla
II Géza III István II László IV
István és III Béla rövidéletű ár-pádházi
királyaink korában élt te-hát
1 131 és 1196 között és a felso-roltak
közül udvari papja volt va-lamelyik
királynak egyesek sze-rint
kettőnek is mégpedig II 6c
III Bélának A legtöbb kutató III
Béla korának egyik ismert budai
nagyprépostját sejtette benne de
voltak akik egyik-mási- k pécsi
püspökre és az egyik esztergomi
érsekre gondoltak Csak abban
egyeztek meg hogy nagyműveltsé-gű
pap volt az illető
sA kutatás helyes irányát a poli-hisztor
Ipolyi Arnold püspök szab-ta
nveg a múlt században Feltűnt
neki hogy Anonymus mennyi ti-szamonti
helységnevet sorol fel de
íeftünt neki az is hogy ezek a
helységnevek majdnem mind az
egri egyházmegyéhez tartoztak Itt
kezdte keresni Anonymus kilétét
de határozott eredményre nem ju
Kerecs-en- y János
Komárom felett szürkésfekete
zord felhők tornyosodnak Az
etöbb még csillagos égbolt hirtelen
kísérteties sötétségbe borult mint-ha
egyszerre eloltották volna sok
SKtemHIiő pislákoló parányi mécse-sét
És rögtön ezután vad ro-bajjal
megérkezett a nyári zivatar
Darával kevert sűrűn zuhogó zá-por
dühösen paskolta a földet a
felhők gyakori elektromos kisülé-seiből
fakadt vonalas vagy szalag-villámok
zegzugos-vonal- ú arany
színű pántlikákat rajzoltak a ko-romfekete
levegőbe A villámcsa-pások
ijesztő csattanásait erős
hangjelenség követte: messzeható
mennydörgés rázta a környéket
Mintha fentről öblös torkú óriás
mozsarak durrognának
Ki bátorkodnék ily istenkísértö
időben a szabadba merészkedni?
Ilyenkor még az oktalan állat is a
vackába bújik De lám vannak ám
olyan értelmes merész férfiak is
akik éppen a viharban keresnek
menedéket ha életük forog koc-kán!
1703 Július 15-é- t mutatta a
kalendárium
A komáromi erősség Övárának
Vág-Dun- a felöli sáncaiból két sö-tét
árnyalak emelkedett fel s macs-kaügyességgel
gyorsan felkúszva a
Yédmü külső köves peremére óva-tosan
kilendült a talajra Most
csapkodtak legdiihösebben a vil-lámok
legnagyobb erejét most
adta ki a vihar most zuhogott
legsűrűbben a zápor a vaksötét
földre
-- Az egyik szökevény lerogyott a
sárba
— Viktor pihenjünk kissé alig
bírom már — suttogta társá-nak
— Tamás nincs pihenés! Ez a zi-vatar
helyi jellegű egy órán be-lül
elvonul ha kitisztul elvesz-tünk!
— és karonragadva Tamást
emberfeletti erővel hurcolta vonta
húzta a fáradt embert nekirugasz-kodva
bukdácsolt vele a koromsö-tétségben
az ismeretlen terepen
" De egy irgalmas villám csakha-mar
megmutatta nekik a helyes
irányt: a Duna tükrének csillogó
ezüstös csíkját Viktor erejét
megkétszerezte a pillanatnyi lát-vány
Árkon bokron át mélyedése-ken
kötöltéseken keresztül egyet-len
megfeszített nekirohanással el-érték
a Duna partját
Pár lépésnyire ama ponttól aho-vá
jutottak nádfedeles kis halász-kunyh- e
lapul a mart lejtőjéhez
mint az odaragasztott fecskefé-szek
Ajtaja előtt tagbaszakadt
ősz ember álldogál fütyülve a dü-hösen
verdeső záporra — árulko-dik
jóakaratúan egy kegyes gömb-villám
ez a ritka tünemény hosz- -
tott Ifj Horváth János és Sólyom
Károly egymástól függetlenül Ipo-lyi
Arnold nyomait követve jutot-tak
el arra az eredményre ame-lyet
Ijjas Antalnak a katolikus Új
Ember című hetilapban megjelent
közleménye alapján az alábbiak-ban
ismertetek:
„A Magyar Tudományos Akadé-mia
és a Magyar Irodalomtörténe-ti
Társaság kiadásában megjelenő
folyóirat az Irodalomtörténeti
Közlemények 1966 1-- 2 száma a
mai napig a legutolsó közli a két
fiatal történész tanulmányait Egy-mástól
függetlenül mind a ketten
arra a megállapításra jutottak hogy
Anonymus nem lehet más mint a
Vélek nembeli Pécska magister ki-rályi
kancellista majd Péter néven
győri püspök
Érvelésük érdekes és megveszte-gető
Mindketten magából a müböl
indulnak ki A Gestából megálla-pítható
hogy szerzője tudott görö-gül
és mintegy belülről ismerte a
bizánci birodalom bonyolult igaz-gatását
külpolitikáját Szómagya-rázataiból
nyilvánvaló hogy tu-dott
azonkívül a magyarsághoz
korán csatlakozott egyik ostorok
néptöredéknek (ahogyan ö hívja
őket: kumánoknak) nyelvén Söt
valamiféle szláv nyelvet is értett
Fekünö érdeklődéssel és részletes-séggel
vázolja a tollára vett esemé-nyek
idején történt követségjárá-sokat
Latin nyelvére döntő hatást
tett Szent Gellértnek a nem ma-gyar
szerzőtől származó Nagyobb
Legendája szócsoportokat vesz át
belőle Tanulmányai során megfor-dult
vagy a párizsi vagy az orle- -
komáromi kuruc foglyok váltság dija
szú pillanatokra megvilágítva az
ősz embert és a tanyát de a szö-kevényeket
is
— Csak igyenest felém tartsa-tok
fiúk! — hangzott ércesen de
barátságosan az utasítás áttörve
a vihar bömbölésén — S az öreg
halász máris indult feléjük Oh! ti
áldott villámok! A szökevények
csaknem egyszerre kiáltottak a kö-zelgő
ember felé:
— Maga az Fintor bácsi!? Az
Isten fizesse meg
— Persze hogy én vagyok
Ki más veretné magát e pogány
záporral? De gyeiünk gyorsan gye-rünk!
Nincs időnk érzelegni!
S az újra vaksötétségbe dermedt
éjszakában kézen fogva vezette
kunyhójába türelmetlenül várt
vendégeit
A szegényes de eléggé tágas
halásztanyát két szál gyertya im-bolygó
fénye barátságossá vará-zsolta
A gyalulatlan deszkából
összetákolt x-lá- bú asztalon kacsa-száj- ú
öblös égetett agyagedény-ben
forralt pálinka gőzölgött jó-kora
csorba cseréptálon termetes
sült halak búslakodtak a kis fehér
terítőn friss ropogós kerek barna
kenyér illatozott Egy otromba
kampós szegen két teljes lengyel
ulánus tiszti-mund- ér lóg az egyik
tábornoki a másik meg ezredesi
sarzsit visel a gallérján A hozzá-való
sapkák hosszú török piszto-lyok
és kardok pedig a sarokban
rejtőzködnek halászhálóktól ta-karva
'
— Isten hozott itt nálam titeket!
No egyetek igyatok fiúk! Nektek
készítettem ezt kis szerénységet
És ha már befalatoztatok gyorsan
öltözzetek át e lengyel gúnyákba
Esze Tamás öcsém nemrég sze-rezte
s u ti számotokra küldte Ha
kissé kitisztul majd előállnak a lo-vak
is szegények most a szom-szédos
fűzfák alatt rostokolnak de
abrakuk elég van Hát csak si-essetek!
Habsburg-ház- i I Lipót magyar
király és német-róm- ai császár
uralkodásától kezdve törvénytelen
önkényuralmat vezetett be Ma-gyarországon
Rémuralma azon-ban
azután vált igazán elviselhe-tetlenné
hogy Lotharingiai Károly
osztrák herceg 16S6 szeptember 2-á- n
visszafoglalta Buda várát a tö-röktől
A megmámorosodott csá-szárpárti
magyar rendek ugyanis
az 16S7-ik- i pozsonyi országgyűlé-sen
lemondtak a szabadkirályvá-lasztás
jogáról és elismerték a
Habsburg-há- z örökösödési jogát
Lipót tehát az új törvény alapján
kénye-kedv- e szerint zsarnokoskod-hatott
— a sanyargatott Nép vi-szont
más véleményjen volt
ánsi egyetemen Irodalmi olvasmá-nyai
közt találkozott a Troja-re-génny- el
Nagy Sándor történetével
a tőlük átvett részletekkel regé-nyesíti-szín- ezi
müvét amelyet egy
ifjúkori tanulótársának ajánl
Mindezek a vonások a két fiatal
kutató szerint egy személybe fut-nak
össze Pécska királyi kancel- -
Az amerikai világűr jármüvek nagy feltűnést és
érdeklődést keltettek a párizsi nemzetközi lég-ügyi
a fiatal hölgy a Saturn V a
Surveyor 3 modellek tanulmányozza
Az elégedetlenség parazsa folya-matosan
pislákolt a hamu alatt —
és végre 1703-ba- n lángra lobbant
Egy addig ismeretlen jómódú só-kercsk-edö
— a később legendás
hírű szabadsághős vezér — Sziget-- '
töl Tokajig az egész Tiszaháton
harcba szólította Thököly bujdosó
kurucait És 1703 május 22-é- n
zászlót bontott Beregszászban
Nagy és kisurak papok parasztok
zsellérek és a kóborló hajdúk özön-löttek
zászlaja alá
Károlyi Sándor szatmári főis-pán
— később II Rákóczi Ferenc
híve! — azonban már június 7-é- n
szétverte a Dolha mellett felvonult
zendülöket Esze Tamás és Kis Al-bert
nevű helyettese kétszázötven
emberrel kivágta magát a mészár-lásból
és behúzódott a beregi er-dők
rengetegébe Innen küldtek az-tán
követeket Lengyelországba
II Rákóczi Ferenchez felajánlván
neki a vezérlő fejedelemséget
A dolhai összecsapásnál fogság-ba
került zendülöket Komárom
várának börtöneibe szállította az
osztrák hadvezetőség Földalatti ka-zamaták
nyirkos levegőtlen és ab-laknélküli
zárkáiban nehéz bilin-csekben
várták a foglyok a halált
vagy jobb esetben (?) a gályarab-ságot
Ausztria és Franciaország a
XVII században temérdek jószág-vesztésre
ítélt gyilkost hazaárulót
hazafit és sok protestáns lelkészt
meg hívőt juttatott a gályákra
Hogy jogtalanul elkobzott vagyo-nuk
„jogosan" a kincstár tulajdo-nába
kerülhessen
A Fintor halászmester kunyhó-jában
menedéket nyert két szöke-vény:
az ikertestvér Bakos Viktor
és Tamás — nemrég a Bethlen-huszáro- k
hadnagyai — szintén a dol-hai
csata után jutottak Károlyi fő-ispán
fogságába majd a komáro-mi
óvár kazamatájába Menekülé-sük
előtt egy héttel hozták meg
ellenük a súlyos ítéletet: fejenként
tíz évi gályarabsággal sújtották
őket Velük együtt még százhar-minchat
dolhai foglyot is gályára
ítélt I Lipót hadbírósága A fegy-őrök
útján kiszivárgott hogy jú-lius
végén részben rész-ben
Málta szigetére szállítják az
elitélteket és az ottani emberpia-coko- n
viszik majd őket vásárra
Bakos Viktor és Tamás férfias
belenyugvással vette a
rettenetes hírt Senkit nem okoltak
kilátástalan sorsukért Isten akara-ta
ez — suttogták egymásnak s
imádkoztak a Mindenhatóhoz
bünbocsánatért esedezve Ily szo-morúan
telt az idő egészen július
14-iké- ig E napon valami furcsa
dolog történt A vacsorának csú
listában aki III Bélának majd Im-rének
és II Endrének volt udvari
embere Az 1170-e- s években szüle-tett
tehát a kezdeti feltevések utol-só
szakában huszonhét-huszonnyol- c
éves korában írta müvét és
ezért jelzi személyét mint volt ki-rályi
jegyző mert ekkor már az
udvarnak — ma úgy mondanók
27
kiállításon Ez és
Velencébe
tudomásul
folt káposzta-leve- s után naplemen-te
táján nagy robajjal kivágódott
cellájuk vasajtaja s a durvaságáról
közismert Frangepán Miklös fő-porko- láb
az őrség parancsnoka
nyersen rájuk rivallt:
— Bakos Viktor és Tamás! Gyor-san
szedelödzködni! Sáncmunkába
mentek zsiványok! Ne pusztítsá-tok
potyán a kenyeret És ásót
kapát meg csákányt nyomott a ke-zükbe
Viktor és Tamás alig bírt topog-ni
a nehéz vaskolonc és a súlyos
szerszámok miatt de mindkettő
mégis feltartotta fejét s büszkén
vonszolta magát a folyton károm-kodó
fegyör-parancsno- k előtt Kí-nos
órába telt mire elérték a sánc
ama szögletét amelyet javítaniok
kellett Itt egy ráncosképü őr tel-jesített
szolgálatot Erre Frangepán
horvát nyelven ráparancsolt hogy
menjen a dolgára mert ö veszi át
az őrködést Közelükben nincs
más élőlény csak néhány hosszú-fark- ú
kecses barázdabillegető és
pár éhes veréb — de ezek is fel-röppentek
ahogy leereszkedtek a
sánc-árokb- a
Itt aztán újabb csoda történt
Frangepán morc képe egyszerre
mosolygósra váltott s nyájas ma-gyar
hangon szólott a meglepődött
rabokhoz:
— Bocsássatok meg az előbbi
gorombáskedásomért De ez a cél
érdekében elkerülhetetlen volt —
S már nyitotta is a bilincsek la-katjait
majd így folytatta: — Eze-ket
majd bedobom a Dunába hogy
ne árulkodhassanak Bízzatok
bennem én megszabadítlak tite-ket
Egyik atyai ágú rokonom
Frangepán Kristóf grófot sógorá-val
gróf Zrínyi Péterrel együtt
Wiener-Neustadtba- n lefejeztette a
császár 1671-be- n április 30-ik- án
múlt harminckét éve Én ak-kor
már húsz éves legény voltam s
ijedtemben betoboroztattam ma-gam
a Bethlen-huszárokho- z elhall-gatva
születési rangom Wacht-meist- er
lettem — s aztán ide kerül-tem
ide ebbe az istentelen vár-ba
tömlöctartónak De tud-játok
meg fiúk azt is hogy boldo-gult
édesatyátok Bakos Vince ezre-des-
kapitány alatt szolgáltam
ö adta a sarzsim s ö tudott
egyedül a titkomról Illő hát tőlem
hogy azt fiaival is tudattam Ö
nagyon sok jót tett velem ha
nem esik el Buda ostromakor sose
kerülök ide Azt a sok jót aka-rom
most neki azzal megszolgál-ni
hogy titeket derék fiúk meg-szabadítalak
a pokoltól Most
pedig jól figyeljetek rám: ezen a
kis szakaszon csak egy ör van: az
meg jelenleg én vagyok s mara
— a diplomáciai testületnek volt
a tagja Követségekbe jár és elő-szavában
maga hivatkozik arra
hogy sok időt és fáradságot igény-lő
elfoglaltsága van Személye és
pályafutása egészen megvilágoso-dik
az oklevelekből
A Körösök és a Maros között
megtelepült Vélek honfoglaló nem-zetségből
való Akta szól arról
hogy — Vélek „dux" — III Béla
király bizánci császárleány felesé-gének
egyik udvarhölgyét vette el
így tehát anyjától való Anonymus
a Névtelen Ismeretlen görög tu-dása
és tájékozottsága Ugyanek-kor
a család többszörösen rokon a
különböző kun nemzetségekkel
innét az östörök nyelv ismerete És
azért kapnak a honfoglalás törté-netében
akkora részletességet a
Vélek nemzetség ősének és a ro-kon
kun vezéreknek a hőstettei
Apja nevét Elek falu őrzi Hogy a
falu neve elöl miért hagyták el a
„V" betűt arra nem adnak felvi-lágosítást
a kutatók A Gesta író-jának
a neve a Marostól néhány ki-lóméterre
lévő ma is virágzó Pécs-ka
község nevében maradt meg
A Vélek nembeliek az egri egy-házmegye
legdélibb nyúlványán
egészen közel éltek Csanádhoz ta-lán
a házi papjuk volt csanádi ta-lán
a Gellért legendából tanult la-tinul
Egerbe került mint klerikus-
-jelölt Péter egri püspök udva-rába
ahol II Béla kisebb fia And-rás
— a későbbi II Endre — ne-velkedett
Pécska anyja révén mint
királyné ifjúkori barátnőjének a
fia jelent meg az udvar előtt és a
halacsi királynak szánt Endrével
együtt egy darabig kint időzött an-nak
tartományában a mai Galíciá-ban
innét van a szláv nyelvisme-rete
III Béla Franciaországba
küldte többekkel együtt így Ugrin
esztergomi érsek fiatal öccsével a
későbbi Miklós comessel Ö az
A
dok pirkadásig De addig el kell in-nen
tűnnötök! Ha e sánc külső ol-dalára
átkerültök — már mentve
vagytok Ez meg nektek gyerekjá-ték
Állóhelyünkkel szemben csak-nem
egyenes irányban párhuzamo-san
folyik a Duna A közelben
csak egy halászkunyhó áll a par-ton
Fintornak hívják a halászmes-ter- t
Együtt szolgált velem atyá-tok
alatt Ö adta tudtomra hogy
kik vagytok hiszen itt nincs ne-ve
csak száma a foglyoknak És
ö mondta azt is hogy Rákóczi már
bejött az országba no meg hogy
Esze Tamás vár rátok Keressé-tek
hát meg a kunyhóját egyéb-ként
Fintor is várni fog reátok
Megígérte nekem
Már csaknem besötétedett ami-kor
Frangepán könnyezve elbúcsú-zott
a meghatódottságtól szintén
könnyező testvérektől
Már megvirradt amikor két da-liás
ulánus lengyel főtiszt óvato-san
poroszkált a Léva felé vezető
girbe-görb- e sáros kocsiúton Ahogy
a lovasok Nagysaíló első házaihoz
értek meghökkenve pillantottak
egymásra A faluból éppen most
fordult ki egy feketére lakkozott
lefüggönyözött remek batár me-lyet
négy nemes kanca húzott
A kocsi két oldalán pedig három-három
osztrák dragonyos ügetett
Már nem volt idö a fontolgatásra
a teendők latolgatására Rögtön
kellett cselekedni!
Bakos Viktor kivont karddal
elszántan a menet elé ugratva
— „Halt! Sofőrt bleibe stehen!" —
ordított a kocsisra Aztán — hátra-felé
intve szablyájával még erö-seb- b
hangon vezényelte: — „Erste
Zug! Bajonett auf! Vorwarts! Ta-más
nyomban testvére mellé zár-kózott
s vadul villogtatta a pengé-jét
A pompás livréebe bújtatott
varkocs-paróká- s kocsis ijedten
húzta meg a gyeplöt a lovak meg-torpantak
A dragonyosok rögtön
kardot rántottak a kocsiból
éles női sikoly hallatszott melyet
azonnal erélyes parancsszó köve-tett
Erre a dragonyosok hüvelybe
lökték a kardot lóról szálltak s
fegyverejk földre dobták
Bakos Viktor egyszerié átlátta
a helyzetet
— Nieder! — ordított az osztrá-kokra
S mikor azok szabályosan
hasra vágódtak a kocsi mellé lép-tette
Nóniuszát
Két ijedt női arc jelent meg az
idegesen felrántott ablakban Vik-tor
udvariasan tisztelgett s hason-ló
tónusban érdeklődött:
— Hölgyeim hová tartanak és
akinek később a müvét a ajánlotta Gtá!
A Pécska név afféle kedveske- - f
tveárltonzéavtean a Pleéttternfeekhérvaázréirt pmiáíprpJJ§
majd ugyanezen a néven győri nf
1
pok Elkísérte II Endrét kereszt 1
hadjáratára és 1217-be- n esett 1
Egyiptomban Damietta alatt ' Hr-- f
halált halt Ö5l
Nem sokkal később a családja k eimuu rernagon nem volt fni %
tás de a tatárjárás után leányán'
sem folytatódott Batu kán hadai
a Koros-Maro- s zugon is nuw f
mindenkit kardélrehányva szád! dottak át és az pfpw ™i„- - V
elpusztították Amikor évtizedJ
frt nlf nn --"miau "rvmi í'ívi gAuVvuíli1 '"egyénekedet:!
egyetlen példányt leírta az idegen
nyelvű másoló kétségbeeseüen 1
állt meg nevének értelem nélküli i
betühalmaza előtt „Pescha magis I
ter? Vagy Pesche magister Mi ez? I
wem tudta elolvasni így i
jaoan F-aict- us (P-ne- k nevezett) magistert Ha magyar a leíró talán soha nem lett volna Anonymus
probléma mert a Vélek nemzet-ségbe- li Pécskáka t jól ismerték a történészek Ieaz més ifi Wwa
János és Sólyom Károly kutatásai--1 nak eredményei után is vannak I
kwÁtVAlw7PMlr mwirf n i!wniiíakuUu:i el megaiia-pításo- k is voltak olyan teta-Pt- a sek mint az ö tanulmányaik vb 1
sem sikerült minden kétsécet kto
rőan eldönteni hogy ki volt Ano--1 nymus
Amennyire az Anonymus prob-lém- a irodalmát ismerem mégis az
az érzésem hogy a két fiatal tor-téné-sz
megoldotta a kérdést Er-ve-ik
aligha lesznek megdönthetök
és így valóságnak igaznak fogad-hatju- k el hogy Anonymus a ma-gy- ár honfoglalás krónikása a Ges
ta szerzője a Vélek nembeli Pécska
volt Győr egykori püspöke aki
széles hömpölygésü kalandos él-etét
idegenben végezte
kik Önök hogy e veszélyes ön
merészkedtek?
Most már eítqnt az ijedtség a nők ajkáról és szinte fölényes k-ihívóan
pattogott németnyelvű v-álaszuk:
— Komáromba igyekszünk En
gróf Gattersburg komáromi főkap-itány
neje vagyok én meg gróf
Aichelburg alezredesnek az ottani
tüzérség parancsnokának a feles-ége
Kérjük Önt bocsásson azonnal
utunkra!
— Bocsásanak meg hölgyeim
nem engedhetem Önöket tovább!
Még pedig a saját érdekükben --
mert feltétlenül Esze Tamás kezé-be
kerülnének — s akkor
— Júj! ments Isten a-Uó- ü —
nyögték a dámák
— Azonban én megmerítem s á-tadom
önöket igen tisztelt férjuru-knak
ha elfogadják
— Hogyne hogyne kérem ke-dves
kapitány úr
— Pardon! A lengyel hadsereg
tábornoka vagyok!
— Óh óh ezer bocsánat! Akkor
meg pláne hogyne hogyne k-érem
köszönjük nagyon k-öszönjük
tábornok úrnak
— Noshát: a hat dragonyos
menjen Isten hírével de gyalog-osan
A lovak s a fegyverek ittma-radna- k
azokat is majd me-gkapják
a tisztelt férjeik Önöket p-edig
a lengyel katonai főparanc-snokságra
fogom kísérni Igaz hogy
kissé messze van innen de kg-aláb- b
— Óh bár már ott lennénk a-ny-os
tábornok úr!
A hat osztrák dragonyos tenor-gasztv- a
fejét búsan elballagott A
díszruhás kocsis a fegyvereket a
lovak hátára kötözte a lovakat pe-dig
a batár mögé szíjazta hármat
egymás után
A karavánt Viktor vezette T-amás
a lovak mögött ügetett S afá
bírta visszafojtani az ajkára tol-akodott
röhögést
Bizony másfél napot is igény4
vett mire megérkeztek abba a ss
beregi erdei táborba amelyben
Esze Tamás ezredes-kapitán- y
főh-adiszállása
bújt meg
Itt Bakos Viktor levetette a le-ngyel
főtiszti ruhát de álarcát
— A hölgyek azonnal szaba-dlábra
kerülnek ha a Dolha meU
fogságba jutott és Komárom var-ában
sínylődő magyar hadifogl)
kat cserébe kapjuk Önökért-Egyébkén- t
pedig
De nem fejezhette be mondatat
mert a sürgős ígéret nyomban me-gakasztotta
És két hét múlva vahunenW
„dolhai" fogoly jelentkezett Ef
Tamás előtt A hölgyeket pedig
_
vas díszkíséret kalauzolta a korfl-ro- mi
osztrák táborba- -