Kanadai Magyarsag, June 17, 1967

              yiyrwjr
-- $£ taiffii$MMwwaitaMHgtft%r'- - p i--
j "1' ' — j'f'"r~ ~A-- — ' AStí-ía- " r tÍS" jb-vm's-w-'
w Bj&givyse ''jM fr''Xff wwIm
1 Habsburg Ottó:
EURÓPA
ES A]
&Q W&L
Dr Habsburg Ottó lapunkban megjelent legutóbbi cikkében sorravette
nemzetközi politika néhány alapvető jelenségét: a szovjet— kínai konf-liktus
Közép-Kelet-Euró- pa fokozódó jelentősége a kommunista pártok
elöregedése a harmadik világ problémái Jelen számunkban az európai
egyesülés akadályait és lehetőségeit vizsgálja különös tekintettel a két
nagy világhatalom kapcsolatára és európai viszonyulására
A nemzetközi politikában az
utóbbi évek legjelentősebb fejle-ménye
a két szuperhatalom az
Egyesült Államok és a Szovjetunió
kőzött kialakuló egyetértés a két
világhatalomnak az a törekvése
hogy saját érdekében megegyezzék
a másikkal Az Egyesült Államok
elnöke Lyndon Johnson az elmúlt
év őszén október 7-- én félreérthete-tlenül
megmondta hogy az Amer-ika
és Oroszország közötti nagy
dialógus korszaka elé nézünk
Üj világrendezés küszöbén áll-unk
tehát és az új rendezés ép-pen
olyan jelentős lesz mint annak
idején Jalta volt Mindegyik világh-atalom
új egyensúlyt keres ter-mészetesen
mindegyik a maga ja-nira
Ami Oroszországot illeti: attól a
pillanattól kezdve hogy Kína célul
tűzte ki a Szovjet ázsiai gyarmatb-irodalmának
a dekolonizálását a
Szovjetunió arra törekszik hogy
EÁzsiában megszerezze magának a
második világhatalom Amerika tá-mogatását
I Csak a vak nem látja
pLogy a Szovjetunió tudatosan lé-Epés- röl
lépésre készíti elő a nagy
dialógust Amerikával Moszkva
Ebekét kötni igyekszik a mai ellen
tét helyére valamiféle szövetséget
állítani ugyanakkor azonban óvat-osan
ügyel arra hogy mindezért
Oroszországnak a lehető legol
csóbb árat kelljen csak fizetnie
Moszkva a kínai feliemén vek mi- -
stt alapjában véve súlyos veresé
let szenvedett de ezt a vereséget
szeretné a zöld asztalnál átváltoz
tatni győzelemre mégpedig azzal
orosz engedékenységért
cserébe kapja meg Jaltában kiala
kított birodalma végleges jóváhag-yását
Az orosz diplomácia ügyes-ebb
mint az amerikai és ez a föl-ényes
diplomácia az enyhülést
amely elsősorban az oroszoknak
pjlétérdeke még meg is akarja fizet
tetni a Nyugat által fizetségül azt
iwánja hogy a jelenlegi európai
Hatos quo biztosíttassék Amerika
Pedig amely a maga részéről
pyancsak egyszersmind európai
& ázsiai hatalom is mivel jelenleg
fősorban a Távol-Kelete- n van el
kötelezve hajlandónak mutatkozta-tok
arra hogy valamiképpen Eu-- %
kárára megegyezzék
"Aen az összefüggésben tekint
ik a helyzetet érdemes visszaem- -
ezni arra hogy mi is volt Jal-- i
Valóságban D™1i'iik volL dia- -
a világhatalmak között az
apaiak meghallgatása nélkül
jjturópa nem vett részt de hoev
íor kimaradt a játékból arról
pm tehetett mert Európa akkor
í™ létezett hatalmas romhalmaz
iV0lt csupán Ha azonban ma kikaD- -
ííWlriák ElinSrvát aHKKl o HiolAmic
Í51 az elsősorban a mi hibánk len- -
európaiak hibája A most követ- -
I - dialógusban Európa az egyik
Kfontosabb tét A világpolitik-ája
a döntő órákban és pillanatok- -
Srtt 4 S7£n ctotoU A ~A-~l- -1r --mii-érnek
A nemzetközi politika
dkivül kemény és rettenetes já-r-Mik- or
a legvégső döntő kérdé- -
-- Krol Van 57ri non c-ni-m-íi-
mic
P a hatalom és az érdek Éppen
f a sdöntö tanácskozáso-- f
EyróPa csak akkor vehet részt
á elég Prn5 lc-- r oJiVi-v- t Viz-wo- tr a
PpSyja'lóöaszthaelnlyáelt kaénmyasgzaerístszeánmákrai
Lí vaildK ai Lrall A- -: Uas-- má -- -- w ftcu ciuic iiííy ni- -
Üi ne kÖthSüPnpV a viláont pl- -
UJ-
- megállapodást Ehhez
?{_ §es erővel azonban önmagá-f- a
egyetien eurónai állam sem
_ fc'i- - "váuj i # — "svncmíiKi í IVftn orKt s+cn Irvc az
--
7Atett foldrész képvisel vagy
W a kezQet kezdetén a
mentális integráció valamilyen
te e !?' még akkor '' az elein"
u a Közös Piacra terjed ki
fo-n?-
y
az besült Államok és
"ország közötti tárgyalás mi
OVJETUNE
OTT
kor érkezik döntő szakaszába je-lenleg
még nem tudhatjuk Hogy
azonban ez a pillanat eljön ab-ban
biztosak lehetünk Az esemé-nyek
mindenesetre nem várnak ar-ra
hogy mi készek legyünk Ér-dekünk
világos: Európának szük-sége
van az európai újraegyesítés-re
enélkül sohasem lesz egyenran-gú
partnere a világhatalmaknak Az
európai egybezárkőzást viszont
csakis az egységes Nyugat-Európ- a
tudja megvalósítani mert a középkele-t-
európai államoknak a maguk
önrendelkezési jogát még ki kell
harcolniok
A nyugat-európ- ai integrálódás-nak
számos érzelmi és tárgyi aka-dálya
van Az első és legjelentéke-nyebb:
Franciaország Manapság
ha Európáról beszélünk már a má-sodik
mondatban Franciaország és
a francia politika kerül előtérbe
Ilyenkor de Gaulle tábornok állító-lagos
hegemőnikus törekvéséről
beszélnek Nos én a magam ré-részé- röl már meglehetősen régen
ténykedtem az európai egység-törekvése- k
érdekében sokat beszél-tem
Európáról már 1958 előtt is
amikor Franciaország élén még
nem de Gaulle állt és az ötödik
köztársaság még nem létezett Ab-ban
az időben amikor az ember
az európai egység szükségességé-ről
beszélt gyakran szegezték a
mellének a kérdést: Ön talán a pán-germanizm- us
ügynöke? Az európai
egyesülés ugyanis — tették hozzá
magyarázóan — előbb-utób- b né-met
hegemóniához vezet Azt is
megmagyarázták miért? Azért —
mondották — mert Németország-nak
Adenauer személyében igen
erős kancellárja van Franciaor-szágban
viszont a kormányok lé-legzetelállító
gyorsasággal váltják
egymást Ez volt a magyarázat ak-kor
most azonban a helyzet meg-változott:
most az európai föld-rész
legerősebb egyénisége Fran-ciaország
elnöke Ezért most a gya-kori
siránkozás Párizs hegemónia-törekvéseir- ől
De ha eljön az idő
hogy de Gaulle tábornok többé
már nem francia elnök hanem eset-leg
másutt lép fel egy hozzá ha-sonló
erős egyéniség például Be-lgiumban
akkor valószínűleg majd
a belga hegemónia-törekvésekr- ől
fogunk nap mint nap hallani
Csakhogy ezek az emberek elfe-lejtik
hogy Európában ma már tu-lajdonképpen
semmiféle hegemó-nia
sem lehetséges Európában épp-úgy
lehetetlen valamely egyetlen
állam hegemóniája mint ahogy az
Egyesült Államokban sem lehetsé-ges
Massachusetts vagy Texas he-gemóniája
jóllehet Kennedy el-nöksége
idején „massachusetts--i
klikkről" „ír maffiáról" beszéltek
most pedig Johnson idejében azt
rebesgetik hogy Amerikát meghó-dították
a „texasi cowboyok" Az
igazság azonban az hogy az Egye-sült
Államokban egészséges egyen-súly
van amely egyik államnak a
másik által való elnyomását kizár-ja
és ma már ez a helyzet Európá-ban
is Ha egyik ország időnként
nagyobb súllyal bír mint a másik
ez elsősorban vezetője személyisé-gén
múlik nem pedig magukon az
országokon amelyek közül egyik
sem elég erős ahhoz hogy Európá-ban
a maga hegemóniáját megte-remtse
Aki tehát Franciaország vo-natkozásában
„hegemóniáról" ag-gályosko- dik
az vagy képmutató
tudatlanságáról ál-lít
vagy politikai
ki fényes bizonyítványt
FORRADALMI VÁLTOZÁS
Az európai egyesülés lehetősé-geit
vizsgálva egy másik súlyos
probléma az ún NATO-válsá- g Eb-ben
a vonatkozásban is sok vád éri
Franciaországot A valóságban
azonban Párizs csupán láthatóvá
tette a már meglévő válságot
amely sokkal régibb mint maga az
ötödik köztársaság Mert miről
van szó? Arról hogy a tömegpusz-tító
fegyverek fejlődése forradalmi
változásokat eredményezett a vi-lágpolitikában
Az egyik ilyen for-radalmi
következmény az hogy a
katonai szövetségek fogalma gyö-keresen
megváltozott Az igazság
az hogy az atomkorszakban a ka-tonai
szövetségeknek többé nincs
az az értékük ami valaha volt
Csakis a politikai megállapodások
számítanak ha megtartják őket
Miért veszített értékéből a kato-nai
szövetségi rendszer? 1960 előtt
egészen 1960-i- g vagyis a katonai
szövetség klasszikus korszakában
a szövetség még csak azt jelentet-te
hogy egy nagyhatalomnak adott
esetben csupán korlátozott mérték-ben
kell valamely vitába beavat-koznia
Ha valamely állam szövet-ségese
segítségére sietett még nem
kockáztatott mindent Még vereség
esetén is legfeljebb az volt a rizi-kó
hogy elveszti hadseregét vagy
elveszít egy tartományt De magá-nak
a nemzetnek a léte nem for-gott
kockán Ma azonban amikor
már nem csupán egyetlen nukleáris
hatalom van a világon egy szövet-séges
érdekében való beavatkozás
már csakis totális lehet Egy világ-hatalom
amely valamely szövet-ségesét
igyekszik katonailag meg-védeni
kénytelen vállalni azt a
kockázatot hogy esetleg maga is
totálisan megsemmisül És éppen
ezért egyetlen felelős kormánytól
sem lehet megkívánni hogy fenn-tartás
nélkül és totális erejével be-avatkozzék
olyan érdekekért ame-lyek
az ö szemszögéből nézve nem
központi hanem esetleg csak mel-lékes
érdekek Egy kormány ma
már csakis a nemzet életbevágóan
fontos érdekei védelmében vállal-hat
beavatkozást
BÁTORSÁG REFORMOKRA
Ma már azonban sok minden
ami egy évtizede még létfontossá-gú
érdeknek számított többé nem
az Amikor 1949-be- n a NATO-szerződé- st
megkötötték igen nagy
jelentősége volt például még a kül-földi
támaszpontoknak Ma azon-ban
a legdöntőbb fegyver a rakéta
amit vagy odahaza ásnak el a föld
mélyébe vagy Poláris-tengeralattjárók- on
raktároznak el amelyek
szabadon mozognak a tengeren
Ezek a döntően fontos fegyverek
És ha reálpolitikailag gondolko-zunk
látnunk kell hogy az Egye-sült
Államoknak ha egyszer ko-molyra
fordul a dolog elsősorban
már csak saját területe fontos leg-feljebb
még Kanada és Mexikó De
lényegében ugyanez áll Oroszor-szágra
is: csak a saját területe ér-dekében
vállalkozhatik totális há-borúra
és legfeljebb még Külső-Mongóli- át
és Afganisztánt tekinti
életfontosságúnak Kanada és Me-xikó
példájára Minden más orszá-got
azonban mintegy „szürke zó-nának"
nevezhetünk s ebben a
szürke zónában a legvégső kon-zekvenciák
levonására egyik vi-lághatalom
sem hajlandó
Ebből az következik hogy egy
olyan szerződés mint a NATO-szerződé- s
amely katonailag csak
azt integrálja ami lényegtelen
vagyis a klasszikus felszerelést
ugyanakkor azonban azt ami lé-nyeges
a nukleáris fegyverek beve-tését
csupán egyetlen ember dönt-heti
el az Egyesült Államok elnö-ke
— az ilyen szerződés az ilyen
katonai szövetség ma már remény-telenül
elöregedett 1969-be- n a
szerződést meg kell újítani Ha
azonban ahogy az amerikaiak
szemmel láthatólag még mindig kí-vánják
meg akarják tartani a régi
instrumentumot akkor az Atlanti
Közösség leértékelési folyamata to-vább
tart úgyhogy végül semmi
használható sem marad belőle Ha
azonban meglesz a bátorságunk
ahhoz hogy az elöregedett ócska-ságokat
kidobjuk és helyettük
használható politikai szövetségi
rendszert hozzunk léire akkor a
NATO-na- k is van jövője És ebből
a szemszögből tekintve Franciaor-szág
magatartása nem egészen lo-gikátlan
Egy harmadik probléma a nuk-leáris
fegyverek kérdése Manap-ság
a gazdasági élet vagy a háború
szempontjából az atomerö ellenőr-zése
abszolút légyeges tartozéka a
nemzeti vagy kontinentális füg-getlenségnek
és szuverenitásnak
Amely ország vagy hatalom nem
rendelkezik fejlett atomtechniká-val
az ma már lényegében alig szá-mit
az ilyen ország előbb vagy
utóbb valamelyik világhatalom
csatlósa lesz
A legújabb és legmegbízhatóbb
adatok szerint Oroszországnak
1965-be- n 900 atomrakétája volt
ebből 200 interkontinentális 700
pedig középtávolsági rakéta Rob-banóereje
mindegyiknek ugyanaz
a különbség a távolsági horderö
tekintetében áll fenn Elég egy pil-lantást
vetnünk a térképre hogy
titsztában legyünk azzal: az inter-kontinentális
rakéták az Egyesült
Államokra irányulnak míg a kö-zéptávolsági
rakéták elsősorban
Nyugat-Európ- át fenyegetik A kü-lönbség
rendkívül jellemző Ame-rikára
200 Európára 700 'rakéta
irányul Ebből arra következtethe-tünk
hogy Amerikát a Szovjetunió
nem megtámadni hanem csupán
elrettenteni akarja Az Európát fe-nyegető
700 rakéta sem a háborút
célozza elsősorban hanem zsaro-lás
céljaira szolgál Mert képzeljük
csak el mi történik ha a Kreml
egy szép napon kijelentené: a nyu-gatnémet
köztársaság a nemzeti-szocialista
hatalomátvétel küszö-bén
áll és ezért a Szovjetuniónak
létérdeke hogy Bonnban békesze-rető
baráti és demokratikus kor-mány
jusson uralomra — tudjuk
hogy a Szovjetunió nyelvhasznála-tában
mindez mit jelent Mármost
ha egy ilyen pillanatban a 700 ra-kétára
gondolunk bizonyos hogy
megfelelő saját európai véderő nél-kül
ez a politikai zsarolás végülis
százszázalékos sikerrel járna
MIT ÉR A FORCE DE FRAPPE?
Az egyetlen európai erő ma bár-mily
furcsán hangzik is tulajdon-képpen
csak az aránylag kicsi fran-cia
force de frappe Ezt az erőt ál-talában
sokan gúnyosan megmoso-lyogják
de — az az érzésem —
helytelenül Ne feledjük el ugyanis
hogy még washingtoni közlés sze-rint
is a force de frappe ma az ame-rikai
nukleáris potenciál három
százalékával egyenértékű Viszont:
az amerikai nukleáris erő tizenöt-szörös
overkill-potenciáll- al rendel-kezik
vagyis azzal a képességgel
hogy Oroszországot tizenötször
semmisítse meg Mivel azonban
egy esetleges ellenfél megsemmisí-sítés- e
egyszer is elég a francia
nukleáris erőt nem az amerikai
potenciál száz százalékával ha-nem
csak cca hét százalékával kell
összehasonlítanunk (100:15=cca7)
Franciaország ilymódon az ameri-kai
elrettentő potenciálnak kb egy-harmadával
rendelkezik Ez pedig
komoly tétel annál is inkább mert
a legfontosabb orosz városok a
francia bombázók rádiuszába es-nek
Orosz támadás esetén tehát
egy Franciaországból kiinduló visz-szacsap- ás
még a lehető legna-gyobb
francia veszteségek figye-lembevételével
is Oroszországot
két nemzedékkel visszavetné és
így az Egyesült Államok számára
biztosítaná a kizárólagos világural-mat
De ebből az is következik
hogy a force de frappe puszta léte
erősen csökkentette Európa orosz
részről történő fenyegetésének a
mértékét Az európai biztonság
azonban még nagyobb lenne ha ez
a francia nemzeti fegyver idővel
európai fegyverré válnék Francia
részről erre megvan a készség
Couve de Murville és Michel Habib
Deloncle számos kijelentése bizo-nyítja
ezt Ennek azonban lénye-ges
előfeltétele egy európai politi-kai
szerv egy legfőbb tekintély és
intézmény megteremtése Francia-ország
hajlandó a maga nukleáris
fegyverzetét „európaizálni" még-pedig
egészen praktikus okokból
nevezetesen azért mert a nukleá-ris
fejlesztés iszonyatos költségei
súlyos teherként nehezednek a
francia gazdasági életre Francia-ország
boldog volna ha néhány eu-rópai
állam pénzzel és szakembe-rekkel
segítené továbbfejleszteni a
meglévőt A probléma tehát egyál-talán
nem megoldhatatlan Ide tar-tozik
még egy lényeges szempont:
Európa a tudományos kutatás te-rén
elmaradt az Egyesült Államok
de még a Szovjetunió mögött is el-engedhetetlenül
szükséges tehát az
európai kutató-poo-l megteremtése
A DE GAULLE UTÁNI FRANCIA
NEMZEDÉK
E felsorolt problémák állítóla-gos
hegemónia-törekvése- k NATO-válsá- g
nukleáris potenciál végül-is
valamennyien egyetlen átfogó
kérdésbe torkollanak: a politikai
egyesülés problematikájába
Sokan elbátortalanodtak mert
úgy látták hogy a politikai egye-sülés
ügye nem halad eléggé En-nek
ellenére megállapíthatjuk hogy
a valóságban igenis nagyot jutot-tunk
előre Most már főleg arról
van szó hogy a meglevőnek gya-korlati
kifejezést adjunk mintegy
formális jogi keretet
A politikai egyesítés megvalósí-tásánál
azonban óvakodnunk kell
a hibáktól Ilyen hiba például a
(Folytatás a 6 oldalon)
KANADAI MAGYARSÁG 1967
Nyíregyházy Pál:
SZERELMES FÖLDRAJZ
Szülőföldem millió évekkel ezelőtt
Ki hinné el hogy a szelid haj-lat- ú
Nyírség határán egykor tűz-hányók
emelkedtek? A Tarpától
északi irányban látható Nagy-hegy
mely mindössze 164 méter
magas tulajdonképpen nem más
mint a magyar Alföldet észak-ról
koszorúzó vulkánsoroknak
a törzshegységböl távolszakadt
igen alacsony tagja
Kialakulása szerkezete kőzet-anyag- a
alapján a Kárpát-medenc- e
belső vulkásorához sorolha-tó
mely a Duna-kanyarba- n emel-kedő
Börzsönnyel kezdődik és
a Hargitával végződik
A tarpai Nagyhegy két-háro- m
millió éves lehet Tetejéről szép
kilátás gyönyörködteti a turis-tát
Északi irányban a közeli ka-szon- yi
bégányi hegyek mögött
a Vihorlát azon túl pedig a Ke-leti
Beszkidek ormai kéklenek
Keletre a beregszászi hegy kúp-formája
látszik Télen a mára-maro- si
havasoknak csillogó bér-cei
rajzolódnak ki jószemű em-ber
akár Munkács várát is lát-hatja
Jól követhető a Tisza fo-lyását
kísérő erdők sötétzöld
sávja Délre a beregi rónaság ter-peszkedik
A hegy nyugati és délkeleti
ágának metszésvonalában műkö-dött
több millió évvel ezelőtt a
vulkáni kürtő Már száz évvel
ezelőtt kőbányát nyitottak itt
melynek 40-5- 0 méter magas és
közel 100 méter átmérőjű bánya-fala
kissé féloldalasan kibillent
óriási lapokból áll melyek felü-letét
a hematitos és limonitos
bevonatok vörösre színezik Kö-zetanya- ga
andezit
A surányi oldalon őskori tűz-hely
maradványait ásták ki pon-tos
korát azonban még nem tisz-tázták
Élelmes gazdák szőlőt
telepítettek az egykori tűzhá-nyón
s a fatuskónyi öreg tőkék
között meggy dió és szilva is
található
Elmerengve a több millió éves
kihűlt tarpai tűzhányón látogas-sunk
el a jégkorszakot megőr-ző
Bátorligeti ösláp területére
Ez a 100 holdas természetvédel-mi
terület növény- - és állattani
szempontból hazánk egyik leg-érdekesebb
része Az öslápon
még a jégkorszak utáni növény-é- s
állatvilág éL
A növényzet fennmaradását a
hely sajátos klímája tette lehe-tővé
a föld felszínéhez közel
mozgó liideg talajvíz nedvesen
tartja és hűti a földet míg a láp-vizek
párolgása páradússá teszi
a levegőt A közeli erdők mint
hűséges testőrök megakadá-lyozzák
hogy a lápok felett ke-letkezett
párát a szél elsodorhas-sa
Ebben az árnyas nedves er-dőben
tudnak életben maradni
azok a növény- - és állatfajok
amelyek ma már csak az erdö-borítot- ta
hegyvidékek hideg lég-körében
otthonosak
Az öslápon előforduló ritka
növény- - és állatfajokból néhány
az Alföld egyéb helyein is fel-lelhető
de ilyen gazdag együt-tes
sehol sincs A szovjetnek hí-zelgő
idegenvezetők mutogatják
a szibériai hamuvirágot de meg-találjuk
itt a tözegepret zerge
boglárt mocsári anyagyökeret
s több magashegységi erdei nö-vényt
Különösen ősszel és ta-vasszal
pompázik virágdíszben
tavasszal a kék liliom ősszel pe-dig
a hegyi őszirózsa virágai és
pompás illata töltik meg e vi-déket
A ritka állatfajok közül itt él
az elevenen szülő gyík A tőzeg-moh- a
lápzsombékjai alatt 2000
ritka rovar és egy különleges
hüliőfajta található s a cinkék
csuszkák fakúszók és vörösbe-gyek
éneke nagyszerűen illesz-kedik
be az ősvilág hangula-tába
Titokzatos emiékeket hagyott
hátra a Nyírségben a Pannon-tenger
Inkognitóját szinte nap-jainkig
sikerült megőriznie A
legújabb mélyfúrások nagy nát-rium
bőr- - és jódtartalma arra
mutat hogy a víz a hajdani Pannon-t-engerből
maradt vissza
E titokzatos tenger 8-1- 0 millió
évvel ezelőtt még nem volt ösz-szefüg- gö
víztükör a Kárpát-medencébe- n
Üledékeit csak Raka-má- z
Vásárosnamény Beregsu-rán- y
vonalától délre találjuk
meg Itt alig száz méter mély
az e korból származó agyag
JÚNIUS 17 (24)
márga és finom szemcséjű ho-mokréteg
Az Alföld fokozatos süllyedé-sével
a Pannon-tenge- r is kitere-bélyesedett
Hullámai keleten
Erdély vulkánjának a Hargitá-nak
nyugaton viszont a Bécs vá-rosát
övező Alpok nyúlványai-nak
lábait ostromolták Délen
még összeköttetése volt a mai
Földközi-tenge- r őseivel is Átlag-mélységét
körülbelill 50 méter-re
becsülik
Hanyatlása akkor következett
be amikor megszakadt össze-köttetése
a Földközi-tengerr- el
és beltóvá vált A környező
hegységek az utolsó milliomodik
évben gyors ütemben emelked-tek
A folyók munkaképessége
megnő egyre több terméket'
szállítanak a tengerbe és lassan
a hajdani tenger feltöltődik fel-darabolódik
beltó rendszerré
zsugorodik melyeket széles víz-folyások
kötnek össze A Kárpát-me-dencében
megjelenik az
ös Duna és ös Tisza melyek a
medence vizét magukhoz vonz-zák
s kialakul a mai felszínre
emlékeztető kép Egy millió év
hosszú idő körülbelül ennyi idő
óta vonult el a Nyírség felöl a
tenger
Az ccsedi lápot már honfog-laló
őseink itt találták s legré-gibb
mérések szerint területe
63000 katasztrális holdra tehe-tő
Hajdan a képzelet benépesí-tette
sárkányfiókákkal A Bátho-ry-csal- ád
címerében látható há-rom
sárkányfogról azt tartják
hogy Bátor Opos ősük megölte
az ecsedi lápban lakó kártékony
sárkányt II Rákóczi Ferenc a
családi ereklyék között még lát-ta
a sárkányölö buzogányt
A nád tengert apróbb-nagyo- bb
zöld szigetek szakították meg
éger erdőkkel Küzdelmes út
volt áttörni a nádtengeren az
égererdöig Minden szál nád
erős folyófüvel volt összebogoz-va
a többivel úgy hogy az út-Uposá- ssal
három méternyi szé-lességben
hajolt meg a vékony
karcsú növény és amint felsza-badult
a láb alól azonnal vissza-áilo- tt
eredeti helyére Az éger-erd- ő
felséges képet mutat Su-dár
fák nyúlnak fel a magasba
összefont koronákkal alácsüngő
apró tobozokkal
Tavasszal a vizek felett átköl-töző
vadludak és kacsák fellege
röpköd Búvármadár szárcsa
halkapó szalonka és mindenfé-le
szárnyas vad tömegével népe-sül
be a víz A halászok és va-dászok
prédára indulnak a csi-kaszok
is javítgatják kasaikat
Szántani nem lehet de már na-gyon
eljött a vetés ideje a gaz-da
a tavalyi tengerikőrót kihúz-za
gyökerestől és néhány szem
tengerit tesz a helyébe
A kis mederbe szorul minden
hal ott reked a varsában A kas
is megtelik színültig csíkkal
Boldog ilyenkor ember állat
egyaránt Térdig érő vizes csa-tákban
botorkál a gulya ménes
A sertéskondák élvezettel tur-kálnak
giliszták csigák gyöke-rek
után A vadásznak sem
kell óvatosnak lennie és leshely-ről
nádasokból várni este vagy
hajnalban „huzás"-o-n a jósze-rencs- ét
Csónakon vagy gyalog
derékig gázolva a felnőtt sás és
fű között bevárja a hápogó ka-csa
és tele táskával tér haza
A nyáron kiszáradt nádat tűz
fenyegeti Rosszakarat vagy vi-gyázatlanság
miatt néhány óra
alatt égő tengerré válhat a láp
Nappal óriási füstfelleg gomo-lyog
fel messze vidéket eláraszt-va
pernyével éjszakára pedig ki-pirosodik
az ég Futva szágul-danak
a tüznyelvek bevilágítva
rémesen a szomszéd községe-ket
Pokoli látvány
Ezt a képet a lecsapolás előt-ti
utolsó évtizedből rajzoltuk
Ma a kommunista gazdasági
mechanizmus rizst próbál ter-melni
az ecsedi láp maradványai-ban
A levezető csatornákat be-szántották
s ha toyább tart ez
az áldatlan rendszer újra járha-tatlan
láp lesz a modern mező-gazdaság
részére megmentett
termőföldekből A román és ma-gyar
vízügyi hatóságok nem
érintkeznek egymással minden
hanyatlik és pusztul A nádten-ger
sóhajt felszabadult gazdák
után
Km " !" f
l--
f'
{ l
l!
f J
í
l l
M
IV
f '
k ! NI
1 fp
1
i
h
- t
t fc
iái'
I-- i m
jí t
i jfi ' íj1
in í -- ti I
f
fi
i
i
-- f
h 'W
I :í i
I 'íifntti
l - ii '- -
lv- - Ai
L-5jí-g:llaLhfcbt-fA
Jtj t Ul
THTÍ ?f3 " HÍ
ft u 4 ííf iti-a- r ?t 3l3 é ín
'
¥ -- iVr m
i JU 1 nia: