Kanadai Magyarsag, May 31, 1958

              IC—— KANADAI II PRICE 10 CENTS
9 kell aé% jőni l°l
a— "A mi wnk a mgnig t
v melr után ma lt vihitlm Mn i ir
mvfcwnlliai ncmttti lrdiMiikkia
fWT lu-J-- a
-- r Intitvtl (gtigat
[UkTCÍ -- " gyvt Wv htrdttii"
TCrönnwuty (A Urrt VéifX Kttl f táliU lf I UitU ciU+ktl U )
li== 1 L ARA: 10 CENT
fcCízíTas econd Claw Mail
i20í"itf IKparímcm "- -
I
m
FUL
íCtfrL
f--
L-iníAh-lvílf
íll
íS--- la " """
lDc7t'::-- n Road Toronto
ÍTELEFO IE 6-03- 33
LAPJA
A szeme !
t"Zd "e'YZtUe az hogy a problémákat a franciáknak
lei mego:daniuk s külső segítségre sem az algíri De
ii'M't %tn i párizsi parlament bizalma alapján még uralkodó
leöfMtv ka-ma- ny sem számíthat A világ — éspedig úgy a de- -
bjtrükis a? mint a kommunisták — tulajdonképpen csak vá-jij-- vi
rézik rr og történni Sem közvetlenül sem az UNO
után nem került az algíri incidens és a
fencisrut? kettészakadásával fenyegető válság a világ többi
ljlaJ-ína- k telőszéke elé
A hírek arról számolnak be hogy az algíri "szabadságmozga--
Líf-ko- i csatlakoztak a Korzikában működő francia hatóságok va
De
[ej fr u yos hogy Coty elnök felhívja-- e Pflimlint a le- -
nnc!:'i £'-- e meghívja e De Gaulíe-- t a kormányelnöki tiszt-if- i
Aztan c zcnyos hogy De Gaulle ese-tni:
tg rü -- ' gyorsan befejezést nyerne s Franciaország az
fÜtz e'£' e" kommunistaellenes politikára állna át de ké-rte
t jy 0e 3a le képes volna-- e végrehajtani ezt a programot?
Me:es tycz' azért mert De Gaulle-na- k még nincs kormány- -
fcóli U'íi:a a'a és nincs kellően tapasztalt garnitúrája sem
4ver erén nel De Gaulle kinevezését a kommunisták azon
uj van
h ír'' 2n t zonyos hogy Pflimlin lemondása után az új
rr-- v te e 'uházm bizonyos fokú diktatórikus hatalommal
ít-e- k t-a- ta: s volta eavedül attól foa füaaeni hoav a rend
ise i ser±'eq a katonasáq kinek engedelmeskedik Az is
- K--- M L- - nuAnA t'ii Lnrmínu aIcA rlrtlfia IaT ftlvan
á-ápyr-ef-—
tarvénybeiktatása amelynek következtében a
-- b: rjr j-- e-t r-- a képviselőinek egy része el fogja veszteni
cCi--í- t jc jtc eavütt foa bukni a kisebb és nagyobb poiiti- -
-- ve e- - nerciások" tekintélyes része Pedig ezek a háttér--z- j
arJasági politikai és pénzügyi szaktekintélyek
Hogy íz algíri francia katonaság és Pflimlin-ne- k engedel- -
Pwledí hadosztályok között háborúra kerüljön a sor az majd-- F
kivin xirva A most folyó ügy ismét egyike azoknak ame-RM't- k
ikirva-ikiratlan- ul önmaguktól kell megoldódniuk s ezzel
Mesrt
?y o
- -- !' független de mégis vele kapcsolatos az a
- E e'iower Hruscsovhoz intézett válaszul a voros
"-- - '-- ete egyik "békeajánlatára' Az USA elnöke
i '-eml- lel hogy bármikor hajlandó Gnfbn szemé- -
3 :sszeulni Hrutcaowal ha a meobeszélés tárgya:
-- e 'elszámolása a gyártás és a fegyverek ellen- -
a" egyébként a Vasfüggöny mögötti országok alá-"ereze- tt
gazdasági egyezményt amelynek értelrré- -
s:e- - kommunista uralom alatt álló ország 1960-tó- l kez- -
!3 :- :- ötéves tervek" alaoián foa termelni és fogyasz- -
hí „„ IATÍnfkhan mint Vöröskíná- - tt fi - _ i_ f 1 Ul Uu?Vv -- j a i-- a is a aazaasaai Tuaaeuenseunc- - " "-- ---
1i francia
--oo- oacs
flotta
Vak- - m az ajjj for_ ¥~rroz A flotta élén
repulÖRépanya-'- !
L Vattából indulva pe klkoMíébe az
i rrv A üoitgi ]obo ? r -
l
még
v:::- -
'-- e kettóskcrettt
- a megfigyelők
'_N"VTO haditenjre
'a'án vett réazt
P ''ippe Auboy- -
- házasán tár
NvTtand tábor--"
7f méjr résrt--
' ' '-- on máffik
- k 'utott Val
KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR
csatlakozott az algíri hadse- -
párt
mely Franciaorszáp
pártja nwkerest
Coty államelnököt és kérte
hoy ruházz M Dt Gaulle
tábornokot a kért rendkívüli
hatalommal éa bízza rá a kor
mányzáat A párt vezetői kJ-íelentet-ték
hoirv a nemfet
által olyan Menvedélywen
követelt nemzeti ejryséjret
n kell valósítani meri ez- -
k -'-f- Vx1 é zel áll va?y bukik Franciaor
KENÉSEI
HELYZET
FRANCIAORSZÁGBAN
világ Párizsra tekint
kii-jrf&SbzC's-igai
lamint a Francia-Marakkába- n és egész Francia Egyenlíti! Afriká-ban
működő francit állami szervek is A Földközi-tenge- ri flotta egy
rttze De Gaulle illetve Salán hívének Jelentette ki magit egy má-sik
egység azonban amely három cirkálóból áll az algíri kikötő
felé indult s ennek parancsnoka azt a közleményt adta le hogy a
Pflimlinkorminy parancsainak fog Miután a
konzervatív párt elnöke Pinay hiába kísérelt meg hogy D
Gaulle és Pflimlin között egyestéget hozzon létre mott végre ma-ga
Pflimlin küldött De Gaulleért aki még meg nem erősített hírek
szerint Párizsba indult
Gaulle és a kommunisták
miniszterelnöksége
nal általános sztrájkja követné — sót hírek szerint a mint-egy
2 millió kommunista párthoz tartozó munkás máris sztrájkba
akar kezdeni De Gaulle elleni tüntetés gyanánt A De Gaulle-fél- e
tehát további habár üdvös
zűrzavar követné A külföldi sajtó egy része — sajnos egyebek
között néhány kanadai napilap is — máris "fasisztának" nevezi
De Gaullet illetve az ő pártját — hogy miért az rejtély Szerin-tünk
csak az illeti ezzel a megbélyegző jelzővel az öreg szabad-ságharcost
aki elhiszi Moszkvának hogy mindenkj "fasiszta" aki
ki akarja irtani a kommunistákat
Franciaországnak alkotmányreformra szüksége
a párizsi nyelv ' grand commis" (a "nagyfejöek") néven
ismer tulajdonképpen a megtestesítői a fanoa birodalmi esz-mének
Ezek a háttérben dolgozó nagytekintélyű urak többek kö-zött
azcrk akik Amerikával és Angliával a szoros kapcsolatot
fenntartják s a kommunizmus terjedése ellen a legerősebb esz-közökkel
rendelkeznek Amidőn tehát egy De Gaulle
esetleg rövidesen kiirtaná a kommunistákat az utcáról és a köz
életből ugyinekkor tönkretenné Franciaorszáonak Amerika és
Anglia felé — és Nyugatnémetország felé — fennálló szoros
kapcsolatait is
A kommunistákat kiirtják a közéletből
tett
:__„!
vtt
A
akiket
(mindegyik fél tisztában van leginkább pedig De Gaulle Remél-- I
hető azonban hogy a ma már elmaradhatatlan franciaországi
kommunista akció maga után vonja azt a következményt hogy a
kommunistákat végleg kiirtják a francia közéletből
Eisenhower levele Hruscsovhoz
őrzése éaz egész hidegháború felszimoléM beietrtv r©nm
retek kérdését is Eisenhower ajánlata "sxóncki" felhívás volt
amelyre a helyzet ismeretében nem éfktht iejawld véltsx —
ahogy Hruscsov Wkeejánleta is egyedül szolgált
s nem volt benne semmi pozitívum
Amire a Kreml ma már képtelen
reírrészhez
francia
konzervatív
leghatal-masabb
engedelmeskedni
kormányalakítást végeredményben
pfopajgemíarík
ezt a Drooramct vég'e tudná haitani nagy lépéssel ím előre
a vlág rabszolgaságba döntése felé vezető utón Aaonben az
utóbb' évek tapasztalata azt mutatta hogy mennél szorosabbra
fogják a gazdasági láncokat annál köze'ebb van a rabországok-ban
a lázadás s ezzel együtt a felszabadulás =z
szág IintriOfr' a nemiéi
na?y többéjrének bizalma De
Gaulle tábornokban ösazpon
tosul t k11 mbíni a rend
éí biztonság belTeéllítá#á--
val
UKyanikkor Pflimlin beje-lentette
a kéwiwílőháaban
hojry Salán tábornok akit
eddig a kormány képriielőjé-ne- k
tekintettek áruló é a
láaadokat meir fojtják büntet-ni
Maid keserűen jetrvezte
mer hory nem lenne értelme
lenlezni a korzikai helyiét
núlvoe voltát Alr'rbanmér
mairmrázhat a h yxet aoal
a vámryal h"" franciák ki-vannak
maradni de KrT'Tcá-ta- n
a frra'larn kV-hbantá- -
Szerkeszti:
F LÁSZLÓ
legújabb
is
kormány
sara ninwn magyarázat
vem me-ntcé- fr
A kommunisták által kéz-ben
tartott wakazervezetek
aitrájk-felhíviaok- at tettek
közé tudnk olyan titko
rendeletekről n melyek na
rancao adUk aaon munká
toknak akik Vtatenrjárak
ban feryerfjrárakban dol-ffoxn- ak
hojry zrezenek a
párt áramára Matert és ferv-ve- rt
A kommeaiata párt kö-römmel
fnjrjral fojrja mer
akadályozni a nemzeti erők
hatalomra jutáaát mert tud-ja
hory ez véet vet a vöcö
maszUrnak éa ki foia --
nfirni e h tzaáruló bandát
Franciar' zabból
LEGÚJABB!
PFLIMLiN LEMONDOTT
Pierre Pflimlin francia miniszterelnök beadta
lemondását s ezzel előkészítette az utat De Gaulle
tábornok számára aki a hatalmat amint azt már
megírtuk csak parlamentáris utón hajlandó átven-ni
Pflimlin miniszterelnök azzal indokolja lemon
dását hogy — bár 408 szavazatot kapott 165 bi
zalmatlansági szavazattal szemben — a kommu
nista szavazatok biztosítlak csupán neki a parla-menti
többséget s hogy a kommunisták nélkül
nem élvezi a franciák többségének bizalmát
A párizsi megfigyelők véleménye szerint Pflim
lin távozásának valódi oka az hogy képtelen meg
akadályozni a szakadást egyrészt a párizsi köz-ponti
kormány másrészt az algíri és korzikai na-cionalista
pártütők között anélkül hogy polgár-háborúba
ne sodorja Franciaországot
Coty államelnök egyelőre nem fogadta el Pflim
lin lemondását mondván hogy az ország jelen-legi
helyzete nem bírná elviselni az üresedést a
miniszterelnöki székben Coty kijelentette hogy
nem ad megbízást De Gaulle tábornoknak kor-mányalakításra
mindaddig amíg nem tárgyalt éz
egyes pártok vezetőivel és meg nem győződött
arrói hogy a parlamenti pártok többsége is a 67
éves De Gaulle tábornokot kívánja a kormány
élén látni
A mai helyzet Párizsban arra a kérdésre meg
nem adott választ hogy sikerüt-- e De Gaullerwk
megszerezni a parlamenti többséget vagy pedig
a tábornok hívei a polgárháború megkock áztatá-sával
is hatalomra juttatják a francia nacionalista
vezért A mai parlamenti szavazás lényegében
véve arra irányult hogy rendkívüli hatalmat bizto-sítson
a kormánynak s ezzel egyelőre kiküszö-bölje
a krónikus francia kormányválságok továb
bi lehetőségeit s ezzel a negyedik francia köz-társaság
alkotmánykrizisét áthidalja A Bourbon-palotában
uralkodó hangulat hasonló volt ahhoz
ami 1789-be- n a francia forradalom tetőfokán ural-kodott
a nemzetgyűlésen amikor a nagy forra-dalom
alkotmányjogi vívmányai buktak meg va-lamint
akkor is amikor az 1940 évi vichy-- i par-lament
megszavazta a diktátori hatalmat Pétain
marsallnak
A francia kommunisták továbbá a keresztény
és a szocialista munkás szakszervezetek tünteté-seket
helyeztek kilátásba a mai napra az egész
országban hogy "megvédjék a köztársaság og
folytonosságát" A baloldal megmozdulásai azt
a veszélyt is hordják magukban hogy a jobbol-dali
érzelmeikről ismert kerhata'mi alakulatok
Az Egyesült Állimok komolyan gondo'nak ar
ra hogy a francia események hatása alatt kivon
ják katonai bázisaikat francia területről és áttele-pítik
őket területére Ez sú-lyos
csapás volna a francia gazdasági életre
mely a NATO fennállása óta közel 100 millió
dollár bevételre tett szert évenkmt az USA jó-voltából
Az amerikaiak azonban nem szívesen tennék
kockára berendezések értékét egy De Gaulle kor-mányzat
alatt De Gaulle maga íöbbszór nylet-kozo- tt
a NATO ellen s valószínű ha ő venné át a
hatalmat akkor a bázisok jelentősége megszűnne
Ha ped'g a elenlegi krizs végété' akkor a fran
két
A RÉGI Jlt'DAPBSTI ren- -
dőréir vilájrhírfi
hof- - nem olt olyan bűncse-lekmény
melyet lerövi
időn ne deritet
tk volna Gyakori volt
hotry külföldi rendőraégefc
kökaon kértek-- néhány pe--
cialistát ha Wlönlefwen
liomplikáH bünüryekHH
A népi oeiroranim'i
rendörnéjrről
hűiéjr" a IejffontoaW tényf- -
Toronto májú M&ombat
and PublMied at
Dosercourt Toront
Pl B LK 6-0S- 83
rendbontás esetén azonnal akcióba lépnének s érv-nek
nyomán De Gaulle tábornokot puccszeruen ha-talomra
emelik A kommunisták vezetése alatt
ló Confédération Générale munkás-szervez- et fek-hfvá- sa
z általános sztrákra nemigen talált nyn
tott fülekre a párizsi munkásság körében sem
Egyébként Pflimlin eddigi miniszterelnök sze-mélyes
tárgyalásokban áll De Gaulle tábornokkal
akitől jelenleg azt hogy a tábornok vesso
latba erkölcsi befolyását az algíri és kor-zikai
pártütőknél hogy ezek a rendet nyugal-mat
a francia nép és hadsereg méltóságát meg
ne sértsék mindaddig amíg ez a francia nép jö-vőjére
kiható súlyos válság
meg nem oldódik
De Gaulle tábornok a Pflimlinnel való tárgya-lás
után olyan kijelentést tett hogy "bárhonnan Is
lönne a rendzavarás ez a elen pillanatban súlyos
következmények kockáztatásával járna" ígéretei
tett azonban arra hogy érintkezésbe fog lépni az
algíri és korzikai nacionalistákkal akiket szemé-lyesen
jól ismer ezek De Gaulle tábornok bi-zalmát
is teles mértékben élvezik és fel fogja
őket hívni arra hogy példás magatartásukkal eny-hítsék
a francia nép ezen súlyos óráiban fennálló
belső és külső nehézségeket
A helyzet kulcsa nagy mértékben elcnleg meg
államelnök kezeiben van akinek elhatározá-sától
függ hogy lemondását elfogadja-- o
ebben az esetben majd hosszadalmas tárgyalá-sokba
kezd-- e a pártok képviselőivel amint ez ed-dig
szokás volt a francia parlamenti életben
avagy azonnal De Gaullehoz fordul és új kormány-listát
fog kérni a tábornok elnöksége alatt
A francia válság tehát még mindig napról-napra
súlyosbodik A nacionalista érzelmű fran-ciák
akik kétségkívül többségben vannak az
egész anyaországban Algírban és Korzikában is
De Gaulle kormányát k(vánák Kérdés azonban
az hogy De Gaulle milyen lépésekre határorra
el magát a legközelebbi jövőben meg fog-- e
elégedni egy olyan parlamenti többséggel amely-ben
az 595 képviselő közül a 250 kommunista
és még néhány baloldali s ellene lesznek'
vagy a nemzeti erők nyomása alatt hajlandó
egy olyan parlamenti többséget esetleg a fran-cia
alkotmány megszorításait félretéve egyéb
eszközökkel is biztosítani magának amely egy
hosszabb életO nyugodt kormányzást jelentene
a francia nép szántára
Lapzártakor érkezett
Nyugatnémetország
alkotmányszerOen
ca végrehajtó hatalom gyakorlása csak koalíció
kormány útján képzelhető el amelyből a kommu-nisták
nem hiányozhatnak Ezt pedtg az USA nem
tűrhetné Katonai berendezéseit a kormány kom-munista
tagjai vinnék Moszkvába úgyhogy a ti-toktartás
h'ánya a francia terület kiurftését termo'
szükségessé Igy már most a legutolsó szállítmá-nyokét
német kikötőkbe irányították Valószínű-leg
ide helyezik át a benzinszállltmányokat is
Ami az irányított lövedékek kilóvőhelyeit illeti
eddig jelentős tárgyalásokra nem került sor a
franciákkal mert a sok kormányválság miatt méq
meg sem lehetett kezdeni azokat Ezideg csak
az angolokkal tortént megegyezés és fogták
rövidesen az első Thor kilövőhelyeket felállítani
A nyugatbarát centrum győzött az olasz választásokon
lomi _ A r-u- i' vasárnap és he'fői általa- - 52 jléses többségbe A centrumnak ez az
nos valasztasoror nyugatbarát centrum ra- - kommunisták rovására is ment Tehát
tott győzelmet s ezzel a szenátusban 20 uleses a szélsőséggel szemben a józan középút Lxiua uiiim trl HnntAn felülkerekedni Olaszortzáaban
nirnuXiiíiimimuiiiMiiiiiiMii iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiniimiiiiiiiiiiiiiiiiiimi iiiiiiiiiiiiniiiiiii
arról
a
debb belül ki
eset
a
voh
i
— ahol a Prt--
á
is
zo ezt nem lehet elmonda
ni Pénzjutalmakkal serken-tik
a lakotaáROt a bOnOtoek
felderftéaében való köaremű-ködéar- e
Mint leirutóbb olvaa
10000 forint jutalmat
tűztek ki aki a Róza
Ferencutcai portakocai rab-lójának
nyomára veteti aa
ártatlanok ineirktattáaában
tökélete de ejryiHként §ye-Utgyo- tt
mai rendőríéiret
19VS 31
Kditcd
996 Koad
ION
kérte
minden
Coty
Pflimlin
más
lesz
ott
jutott
volt
tuk
annak
IIIRTÉKKS budapesti hí
tóaáfrok közleménye azerini
1958 juniua elejével 18 éwrt
a háború után vi?ntaáü1tják
a oepjli azabad kikötő vám-mentes
aaolffálatát
AHCKNTINA koimnnaiaU
pártjának divatába lapja a
NLa Hóra" melyet Paren
1960ben betiltott mája 1
őta iámét mejrjelenik Buwoa
Airesben
V'
v
Li
MJ