Kanadai Magyarsag, May 01, 1971

              Béldy Béla:
Harc --Amerika ellen
A demokraták sőt a renegát republikánusok is
' 'új csatakiáltással ugrottak az elnökválasztási po-rondra
„Dump NixonP — dobd Nixont a szemét-dombra!
A hatalmon kívül rekedt párttól ezt majdnem
természetesnek tartja az ember de a „republi-kánus"
Jacob Javits Brooke stb szenátoroktól
és McCloskey kaliforniai „republikánus" képvise-lőtől
és társaitól már egy kicsit érthetetlenebb
„De a kritika — amelyre ezt a Nbcon elleni haj-szát
alapítják — még érthetetlenebb! Mondhat-nánk:
teljesen érthetetlen ostoba és ellentmond a
tényeknek
Két fő „érvük" van Nlxon ellen Az egyik az
hogy nem takarodik ki Dél-Vietám-ból
holnap-Utáni- g
A másik a „tragikus" közgazdasági hely-zet
E sorok írója nem Nixon-imád- ó már gyakran
megbírálta Nixont és ma sem ért teljesen egyet
a „lábujjhegyen" végrehajtott bel- - és külpolitiká-jával
De
A vietnámi háborút — azaz: Fulbright szená-to- r
Tonkin-öbö- l határozatát — ha jól emlékszem
az azóta kibukott Morse szenátor kivételével min-denki
(!) megszavazta Ez tehát legfeljebb John
F Kennedy majd Lyndon Johnson de legfőkép-pen:
magának a Kongresszusnak a háborúja volt
Semmi esetre sem Nixoné aki akkor nem Is volt
a Kongresszus tagja Az 540 ezerre felduzzasz-tott
haderőt 1969-be- n — elnöki beiktatása után —
kezdte el csökkenteni és hogy ebből októberre
csak 184 ezer marad — az az ö érdeme nem
Kennedyé nem Johnsoné és nem Muskie Bayh
Hughes Jackson Humprey McCloskey és tudja
Isten még hány ellenjelölté Ml a hiba ebben? Hogy
nem hajlandó pánikba esni mert a rejtett-szocialis- ta
ultrahberálisok és médiájuk azt akarja hogy
ne Is holnap hanem már ma tehát menekülés-szerűé- n
likvidálja a Kennedy— Johnson— Kong-resszus
háborúját?
Tudják ezek a szájhősök hogy Jegalább kilenc
hónap kellene ahhoz hogy a most ott levő had-erőt
„azonnal" elszállítsák? Ez folyamatban van
Hogy képzelik ennek az egésznek a logisztika-Ját- ?
Leépíteni a nagy támaszpontokat kiüríteni
vagy elosztani a hadianyagot az embereket —
nem csupán a katonákat hanem a civilszolgálatú
amerikaiakat is — Igen nagy Időt igényeli Most
nem is beszélünk a dél-vletnáml-ak
becsapásáról
és a Hanoi-hadifoglyo- k aljas cserbenhagyásáróll
Rátóth Imre: Tóth Imre A
„Rá"-- t Tollas Tibor ragasztotta rá
a Nemzetőrben mert a „török"
Tóth Imre kitűnő zentpedagógu-sunk
rangidOseeb az emigráció-ban
Imre viszont fiatal és ahogy
mondják előtte a jövő Tényleg?
IJehóz kérdés
„övé a jihoP
Talán
Pontosan snkt sem tudja meg --
mondani milyen tényezők nyitnak
ajtót valakinek abban a világban
ahol a háromszobás kényelmes la-katig
a tóparti nyaralóig az ele-gáns
Volvoig az évenkénti olasz-országi
kirándulásig a szomszédok
nfvéjáig a svéd Metsttndardig az
áNami társadalmi emberi megért-té
segít aztán ? Itt kezdődik az
amit az Egyesük Államokban és
Kanadában is láttam: a segítés
megértés helyébe olyan érielmek
lépnek amelyele ? Mondjuk ért-het- fk bitien egyetlen társedelom
sem szereti ha „idegenek" észre-veszik
a réseket amelyeket a né-pi
és emberi önkritika hiánya év-századokig
eltakar Sehol sem He-réti- k
amikor a „jövevény ördög"
(föllép a szomszédon a munkatár-son
a hivatali főnökön Ez a je-lenség
mindig volt létezik és lesz
Bbb&l merített odahaza az összes
„aaU" szemléiét
Ez nem tartozik kutatás-körünkhö- z:
mi és a nagyvilág? Sajnos
vagy hálaisten: igen Az évezredes
életszemléletéből külföldre vetett
magyarság néhány évtized alatt
észrevette a réseket a skandináv
vagy amerikai „falon" átbújt raj-tu- k
környezete fölé ndtt és termé-szeteién
különböző anti-érzelmek-- be
ütközött Ma még anekdóta-lz- ű
az amerikai megállapítás: a ma-gyar
hátul lép a forgóajtóba és
elöl Jön ki de holnap? Az anekdó-ta-í- z
elmarad és valamilyen „anti"
lép helyére Antiszumirizmus?
Ez tréfa de egy-ké- t generáción
belül elválik hordozunk-- e olyan
adottságokat amelyek hossztbb
távon Ii észreveszik a résekei az
Idegen elemben vagy megszűnünk
idegennek és magyarnak lenni?
Tudják ezek a szájhősök hogy mit követelnek?
Pénze hogy tudják a lehetetlent! Ezért köve-telik
ezt a maguk politikai és hírverő gettójának
biztonságából mert pártpolitikai előnyt akarnak
elérni a lehetetlen nem-teljeslté- se által A demok-rata
párt azonban nem egész Amerika csak az
amerikalak egyik pártja amelynek tagjai 1968-ba- n
jórészt nyilván a saját pártjelöltjük ellen
szavaztak mert különben ki választotta meg Ni-xont?
A republikánus párt tudvalevően kisebbségi
párt
A másik érv a közgazdasági visszaesés Ki idéztt
fel az árinflációt és mivel? A demokrata többségű
Kongresszus az esztelen Jóléti túlköltekezéssel és
— Johnson elnökkel karöltve — a vietnámi he
ború adóbevételből nem fedezhető költségvetési
deficitjeivel Nixon ezt is tőlük örökölte és azóta
Is Igyekszik küzdeni ellene Az ebből eredő visz
szaesés igen gyenge volt Az indexek máris fel
felé mutatnak és valószínű hogy az 1972-e- s el-nökválasztásig
már teljes prosperitás alakul ki
Mi lesz akkor az issue? Hogy nem hozta le a
Holdat a welfare-gyerekekne- k játszani?
De miért csatlakoznak ehhez a szemtelen párt-politikai
hazudozáshoz a „republikánusok'?
Itt van az egész kérdés Igazi válasza Nlxon
személye nem tetszik nckikl Miért nem? Mert
Nlxon igyekszik a konzervatív hazafias amerikai
többségbe öntudatot verni Mert harcol az ultra-liberálisok
politikai szocializmusa és erkölcsi zül-leszté- se
ellen Mert végre egy bensöleg Is konzer-vatív
feddhetetlen tisztaságú ember ül az Egye-sült
Államok elnöki székében
A Nixon elleni harc ma — Amerika elleni har-cot
Jelent A tradicionális amerikai lelkiség elleni
támadást az ultraliberális-kommunist- a érzelmi
szövetség kétségbeesett Tet-oífenziváj- át hogy
destruálják Amerikát és megnyissák a kapukat a
barbárok forradalma előtt
Nem párt-har- c ez hanem a Károlyi Mihályok
buta és öngyilkos aláfekvése a vörös forrada-lomnak
amely már haldoklik és csak a felfordu-lás
által kiszolgáltatott amerikai termelő-er- ő tud-ná
megmenteni
Nixon ellen a baloldal harca folyik ezért
csatlakoznak ehhez a „republikánus" Javitsok
Brooke-o- k McCloskcy-- k is
Egyetlen szó fejezi ki a tisztességes ember vé-leményét
erre a destrukcióra: Fuj!
Az események nyomában
Gábor Áron skandináviai megfigyelései
Mind odahaza mind külföldön
mindinkább arra kényszerül a ma-gyarság
hogy idegen életszemlé-letekben
ideológiákban keressen-találjo- n
lehetőséget ahol sajátsá-gos
igéayvHdgát kielégítheti Újra
elérkezett történelmünkben a pil-lanat
amikor Játszunk vagy
nem játszunk a szumir elmélettel
de kiderül: hordozunk-- e olyan ha-gyatékot
amely területtől idOtöl
környezeti hatástól függetlenül
életben tart egy népet Ha igen:
életben maradunk ha nem ? Tör-ténészek
és komputerek vitatkoz-nak
majd: miért szűnnek meg erők
amelyek évezredekekig éltették
egy óriás-néf- } leszakadt hajtását?
Amikor feleled
az „aitp
Rátóth Imre már a veszély-zó-ftáb- a kérőit Néhány év alatt beér-te
néhány év alatt UHutett svéd
környezetén Ahhoz a ponthoz ér-kezett
ah a kftmyeaet „anU"-)- a eröeebb a svéd aUotmány szelle-ménél
ás a svéd álUmpoigári jo-gok
betűjénél Amikor: mindegy
milyen környezetben mérjük eet
a jelenséget a szomszéd a munka-társ
a nkvatalfönok a benzinkét-kezel- ő
éaaeeveszi hogy az idegen
„visszaélt" a vendégszeretettel az
emberi vagy intézményes segít-segg- ei és egyharmad generáció
alatt olyan igényvilágba tópett me-lyet
nem Irányzott ett a svéd vagy
bármilyen más társadalmi „elren-dezés"
Legyünk Őszinték: a svéd
megértéi és emberszeretet Tóth
Imre Idom-mOszerészn- ek szorított
helyet l&SG-ba- n és szó sem esett
arról hogy a fiatal szakmunkás
éjszakánként tovább tanul és egy- szer mérnöki diplomát kap Arra
sem gondolt senki hogy Rátóth
Imre azon az életszemléleten U ta-lál
rést amely Európa legmaga-sabb
színtű Jólét-állam- át hozta lét-re
és fellázad az új világjelenség
ellen ahol a komputer elörc meg- határozza az ember helyét munká-ját
gondolatát Igényét az életét
Hátha még azt Is tudnák a szom-szédok
és munkatársak hogy Rá-tóth
Imrt Igénye nem & meg
a modem kényelmes bútoroknál
hanem német angol svéd magyar
könyvekkel Takta tele a polcokat
és az íróasztaltfiókban egyre nö a
kézirathegy amelynek csak kis
töredékét kapja hetente a „Kana-dai
Magyarság" olvasótábora Egy-előre
arról sincs fogalmuk a derék
svédeknek hogy néhány hónap
múlva a mérnöki „státus" falán ta-lál
repedéseket és átbújik rajtuk
Aztán?
Rátóth Imre életének tz a része
nem egyedi sors Pontosan abba a
Jeleneégbe vág amelyet New York-ban
Torontóban San Franciscó-ban
vagy Los Angelesben is meg-csodáltam:
A fiatal magyar mene-kt- Ht
az amerikai mögött lép a for-góajtóba
és Társadalmi státu-sokat
ugrik át és ha szükséges
azonnal ú] irányba vált Figyel lát
villámgyorsan cselekszik és lassan
megszokja hogy ugyanolyan „an-ti"
veszi körűi mint amilyennel Oset
fogadták az élelmes zsidókat szor-galmaz
svábokat Mindenkit aki
észrevette a réet és átbdjt rajta
Rátóth Imre sorsa ott szűkül ki-sebb
körre amikor felvetődik z
kérdés: meddig gyűlik a kézirat
csomó az Íróasztal mélyén? Mikor
Jelenik meg az eleő verseskötet
novellafüzér vagy az a régen ese-dékes
kortörténeti regény amely-ben
fiatal magyarok mondják el
svéd dán amerikai kortársaiknak
hogy milyen erők verték el otthon-ról
milyenek űzik hogy réseket
keressenek üj környezetűkben és
területtől kiötöl függetlenül ment-senek
át valamit abból ami évez-redekig
életben tartotta népünket
Üj kiadóvállalat
helléné
A Rátóth-ripor- t moit kezdődik
ml az orvosfága annak hogy vl
lághódításunkban ne veszítsük el
önmagunkat És? Mit érünk törté-nelmünkben
ha a Rátóth Imrék
világlátása világértékelése az író-asztalb- an marad és örökre elveszik t legértékesebb dokumentum-anyag:
tényleg zok-io- k ererévei
Örökséggel Indultunk útnak? A hcl-ilngbo- rgl kéziratcsomó újra félve
VfiVWWPMHMMM
+V
w
197 m'duí I f#8 Kanádd Magyarsága — S hidal
ti a kérdést: mikor döbben rá az
emigrációs magyarság hogy a fia-- W tehetségek újszerű-korszer- ű írá-sai
nélkül az egyetemes magyar Irodalom hiányos marad A légér-tékese- bb veszik el belőle amikor?
A régi és az új környezet vonzása-taszítás- a
formálása-torzítás- a kö-zött
vergődő ember évezredes sze-mekkel
néz és évezredes reflexek-be
kapaszkodik Hálás vagy hálá-datlan
példa: a zsidó szellemiség
terület és Idö-fölötÜsé-gét
az biz-twíto- tta
hogy egyetlen korban
egyetlen élettérben sem maradt ki-adatlan
egyetlen olyan kéziratcso-mó
amelyben sokezeréves gondol-kodásmódjukon
látták meg és ad-ták
vissza mindenkori kapcsolatu-kat
a környező világgal Világhó-dltásun- k
karrierek összefüggés
telén halmaza marad ha a Rátóth
Imrék kéziratai nem tudatosítják
hogy a karriereket nem a véletlen
hozta hanem tényleg olyanok va-fu- nk
amilyennek hisszük álmod-ju- k
magunkat Nagyon régiek na-gyon
korszerűek — időtálloak Ki-cs- it
egyszerűbben miért nem ala-kult
még olyan kiadóvállalat mely
nem állít sorompót a törvényszer-űség
elé: a fiatal írónemzedék
környezet-látás- a nemcsak a hatá-rokhoz
nem kötött szeUemtörténel-műn- k
igen értékes része hanem
egyetlen biztosíték hogy unokáink
is észrevehes$ék a réseket és své-dül
angolul németül beszélő ma-gyarok
maradhassanak Itt újra ki-hasaso- dik
a téma mert a környe-zet
értékeléséből ítéletmondásá-ból
évszázadok múlva sem fog hiá-nyozni
az a levakarhatatlan leta-gadhatatlan
„sallang" hogy Herr
X Mr Y — magyar Nem az anya-nyelve
hanem az a nem tudni mi-csodája
amellyel akkor is megje-löltük
magunk környezetében a
zsidót svábot szlávot románt
amikor már régen magyarok vol-tak
Szóval miért ne tartsuk meg
magyarságunkat mikor csak hisz-szű-k
hogy levethetjük és miért ne
mondjuk el magyar könyvben azt
amit svédül angolul németül sok-kal
nehezebb visszaadni: hogy vet-tük
észre a réseket és hogy búj-tunk
át rajtuk? Nincs keleté a ma-ry- ar
könyvnek vagy nem tudunk
konkurálni az otthoni írókkal?
Egyik sem igaz Lajos megmond-hatja
milyen gyorsan kiürült a
csomagtartó és hány példány kel-let
volna még Ebben nem az ját-szott
szerepet hogy az „Évszá-zados
emberek" jó vagy rossz
köny hanem ? A ktitföldl ma-gyars- ag
egyre jobban Igényli év-ezredes
mindig rések után kutató
látásmódunkat amellyel'a világje-lenségeket
figyeljük Az ilyen mon-damvalAkb- an
az otthont írók nem
konkurensek Részben előttük áll
a szocreahsta típus gondolat más-részt
ax ilyen jelenségek otthonról
éppoly kevésbé látszanak mint az
0 kínlódásuk amikor rést keres-nek
a gendolat-falo- n innen És
még valami: az otthoni élmény-anyag
egyre mézesebbre kerül és
soksaer két váttra fekteti az tij
amelybon egyeMre még magyar át-tételezés-ben
de már az új környe-zet
eseményei jelenségei játaiák a
fő szerepet Tehát? Szelkmsi kor-képünk
csak akkor kwc teljes ha
az otthoni íré meüett a Rátét
Imrfk vuefJátáea értékeié U be-kerül
az sgyetemes magyar iroda-lomb- a
„ÍMJoska"
a bíborba öltöztetett
kopott vendég
Különben Rátóth Imre nemesek
kitűnő hsem-mOszeré- sz kttOnO író
kitűnő házigazda de koHega k A
házigazéa-vizszjáb- ói UkM )árt J6t
Mocskosan sárosan elfoglalta a
méregdrága Volvo helyét a fttfttt
garázsban t$u avsezflc kedves Ol-vasóim
a régi magyar vmdégtae-rete- t
korseerO áttételét? Avendég
kocsié az sisOség Hogy a vendég-ttesteietb- e
mennyi szerepet ját-szott
Lajoska német rendszáma
OtOtt-kope- tt karomeríá: lényeg-telen
Illésen? Ki tudja nem azért
OHOtteUék-- e bíborba bársonyba
Őseink a vendéget hogy a izom
séd ne lássa: milyen ágról szakadt
csavargó állított be Modernebbül:
egy ócska kii autó ne rontsa a status-
-hitelt amelyet olyan nehéz
megszerezni és olyan könnyű el-veszteni
Végeredményben mind-egy
hiszen társadalmi lllems-- "'
bályok történelmében úgyis „ke-gyesen"
könyvelik el az ilyesmit
Felebaráti emberi megbecsülés
( vendégszeretet lesz a neve Szóval:
nemcsak Lajoska hanem t végén
mindenki jól járt n
Nyírcgyházy Pál:
Vörös Háry Jánosok
Tavaly ünnepelte a magyar-országi
kommunizmus 25 éves
évfordulóját Mindenüvé keres-te- k
egy-eg- y vörös Háry Jánost
aki elbeszélte hőstetteit a „fel-szabadítás!"
harcok során Ta-láltak
Ilyet az én nyomorgó
szülővárosom számára is
Levélben jelentkezett a vá-rosi
tanácsnál Iván Ivanovics
JcflmovekiJ Szovjetunió Via-dimirszk- ája
terület Gusz-Hrusz-táln- lj
város Kahovakova utca
36 szám alatti lakos így Irta le
vérfagyasztóan csodálatos tör-ténetét:
— Én annak a légi deszant
hadosztálynak a felderítő tiszt-je
voltam amely részt vett ha-zájuk
felszabadító hadművele-teiben
Mint ilyennek abban a
szerencsében is részem lehe-tett
hogy nekem és felderítölm
csoportjának sikerült elsőként
bevonulni a hitleristák által
megszállt Nyíregyházára 1944
október 20-á- n
— Először a színház mellett
mentünk be egy házba Egy
lány aki szüleivel lakott ott
elvezetett minket a városba és
megmutatott mindent hogyi
mit csináltak a németek a vá-rossal
Megmutatta a számunk-ra
akkor a legfontosabbat a né-met
védelmi állásokat amellyel
tűz alatt tartották Nyíregyhá-za
és környéket A lány sok
mindent Ismert s nekünk min-de- nt
elmondott az ellenséges
kaszárnya fekvését Is leraj-zolta
Ebből a leírásból úgy tetszik
nekem mintha a színház vaía-h- ol
a kültelken volna hiszen
Innen vezette cl ez a csúf le-ányzó
a légldeszant felderítő
különítményt a városba Most
jön aztán egy olyan történet
amit talán a televízió buta né-met
filmjeiből másolt le Iván
Ivanovics JefimovekiJ szovjet
nemzeti hős:
— Megkértük a leányt men-je- n
el a német ezredparancs-noksághoz
és hívja ki az ezred-parancsnok- ot
az utcára Na-gyon
Jól játszotta a szerepét
a „szeretöt" Amikor a német
ezredes megjelent az utcán fel-derítő- im
lefegyverezték meg-kötözték
és a száját betömték
ronggyal Aztán felvették a vál-lukra
és átvitték a írontvona-Io- n
A nyíregyházi lányok nevé-ben
tiltakozom ez ellen a ha-zug
rágalom ellen A némete-ket
pedig talán nem is kell vé-denem
Amikor a front csak né-hány
száz méternyire volt a
várostól a parancsnokság épü-lete
elöl csak úgy el lehetett
hurcolni a német ezredest?
A lány nevét nem sikerült
megtudnom mert Iván Ivano-vics
JefimovekiJ így folytatja a
várót! tanácshoz Intézett üze-netét
— A kislány akinek nem tu-do- m
a nevét aki akkor se ne-vezte
meg magát nagy00
szolgálatot tett ezzel a szovjet
hadseregnek és hazájának is
Szívélyesen megköszöntük a
segitséget és hazakísértük az
októberi éjszakában
Nem sokat harcolhatott ez a
hOa katona mert aztán részt
vett hoeszú hónapokon át Nyír-egyházán
minden vároel ese-menyb- en
így ír erről a városi
tanácshoz Intézett ostoba leve-lében
— Most 20 év multán is
z legszebb barátsággal gon-dolunk
az egyszerű munkások-ra
dolgozókra ök azonnal el-határolták
magukat a Szálas!
fasisztáktól s mellénk álltak
Későbbi emlékem hogy a vá-ro- s
központjában a Koseuth
téren gyűlésen bélyegezték
meg a hitlerista hóhérokat Ta-núja
voltam annak is hogy a
lakoeság nagyon szívesen dol-gozott
az újjáépítésen hogy
termeljenek a gyárak legyen
újra kenyér (Ma sincs A izcrk)
Ott voltam amikor a város
egyik terén a magyar hazafiak
felállították a felszabadító
szovjet harcosok emlékművét
Még talán Ideírom a levél
aláírását mint egy szovjet hös
szerénységének bizonyítékát:
— Tisztelettel a volt feldcri--
tő csekista a Vörös Zászlórend
négyszeres tulajdonosa a Sz- -l
vorov-ren- d és a Bogdán HS- -
meljecklj-ren- d kitüntetettje aát
légi gárda hadosztály föhadna- -
gya Iván Ivanovics Jeíimove-- " '
kij
Mindezt most azért keres- -
tem elő mert nemcsak otthon"
de itt a szabad világban is rém-- %
történetek jelennek meg sze-- "
gény városom múltjáról A to-- J'
rontól kommunista Üj Szó idei
április 10-- 1 számában olvasok""
„Eltűntek a vérbíróság iratai""
címen egy nyíregyházi történe-- 7
tet mely szerint 1920 augusz- -
tus elején véres csata zajlott le
a helyőrség katonái és a város-ba
küldött tiszti lovas csapatok '
között
A Proletár című lap tudósi-- "
tására hivatkoznak mely sze- -
rint a katonaság soraiban elé--'
gedetlenség mutatkozott és
kommunista támadásra lehe-- _'
tett számítani A Nyíregyháza- -
ra vezényelt székesfehérvári
huszárok röpiratokat terjesz-- "
tettek az országban uralkodó1
fehérterror borzalmairól
— Augusztus 4-é- n este a"
helyőrség katonái Csatáry hu-"- "
szárőrmester vezetésével klvo-- "t
nultak az utcára és Horthy Mik- -
lós ellen tüntettek A katona- -'
ktaelaitgséaseagzlayakskoóscrráseiávóngadlmőmremsgiéánignrddeaéunplüávütsátlraeotsééhuláttte-ázt--Ins-a „„"
megszállták Nem sokkal az--
után tiszti lovascsapatok ér-keztek
a városba s a katonaság "
és a tisztek között véres harc1!
ffilfelntt vi 4
— A harcok során Csatáry
fCW Aé A Lalii bm A l &l
esett A tiszti lovascsapatokat ?
újabb debreceni tiszti század--
dal erősítették meg s az így ke-letkezett
túlerővel szemben a
fellázadt katonák ereje meg-tört
menekülésre kényszerül
tek 22 katonát elfogtak és £
másnap a budapesti helyőrség
lognazarja szamtottaK oxet
Azután így folytatja az Oj
Szó:
— Augusztus 17-é- n állították 3
a katonákat hadbíróság eé Az
Ítéletet titokban tartották a
hadbírósági tárgyalás Iratai el- - S
tűntek a lázadó katonák sorsa 2
azonban nem kétséges A la- - í
póknak pedig a cenzora tem
engedte meg hogy a nyíregy
házi lázadásról bármit Is hh
nak "1
Nem igaz ebből egy szó sem !
Hiszen én ott éltem akkor
Nyíregyházán már vártéi tiszt-viselő
voltam s állítom hogy a t
városházát augusztus 4-é- n este '
semmiféle lázadó katonaság
nem szállta meg Teljes rend
személy- - és vagyonbiztonság J
vok z városben Az oláh her-- J
dák kHakarodása után már ' 1930 március 14-é- n a nemzed
hadsereg egy teljes ezrede ér- - '
kezett a városba A pozsonyi
13 honvéd gyalogezred Bugeeh !
Aladár ezredes dandárparancs- - J
nek vezetésével bevonult és át- - J
vette a helyőrséget KáKay
Miklós köszöntötte a bevonata '
ezredet s s lakoeság virágokat
szert lábaik elé ♦
Már áprUis havában megléte
gatta a várost nagybányai Her ♦
thy Miklós kormányzó a lakes-- 1
ság kitörő lelkesedéssel fs-- {
gadta Ott voltam a városháza J
közgyűlési termében és bütz--
kén hallgattam amint Ker--
mányzó Urunk boldogan dicsérte (
meg Szabolcs népet mint a
nemzeti érzés és a magyar faj
szeretetének példamutató kép
viselőjét Mindenütt újból mo- -'
soly jelent meg a fásuk aree- -'
kon vidámabb lett a szé s a í
szívekben megint remény ütött
tanyát [
Június 27-é- n már a legna-- !
gyobb rendben országgyűlési
képviselőt választott a város
amikor a trianoni csapás orj
voslására Dvorcsák Győzőt '
küldte a parlamentbe !
Vrtrttc Uirv Unrrit kr# f I
a kommunizmusé hogy a szov-- }
Jet megszállás kegyetlenségéti
romantikus „hősi" történetek--!
kel felejtene el (
Mi nem felejtünk [