Kanadai Magyarsag, August 27, 1977

              '- - lk Jlí Jfe "J "if-jf- c í " 'llA'1 ' JMíí-fc- S rt ~z IL tr ~ l - C-í-ífJ- V t
--# % --
v-r „ -- i- --A- I - y
1977 augusztus 27 (No 35) Kanadai Magyarság 3 oldal
iTifiríjmsrMWí?JlftWSBp-- g wsmBBZBrKSEBrrTTTTTrrsrvrTrtu!™'
Kovács Imre:
Július végét augusz-tus
elejét jelzések és el- -
lenjelzések uralták A
kettő között az a különb-ség
hogy a jelzés kifeje--
zést polgári berendezé-sünk
ellen irányuló az
ellenjelzéseket a szabad
világ biztosítására mu-tató
eseményekre és
magatartásokra hasz-nálja
az európai sajtó
Néha úgy is hogy ami
ma ellenjelzés az hol-nap
arra figyelmeztet
hogy világrendünk biz-tosításának
nincs kiala-kult
ideológiája főképp
nincs olyan gyakorlata
amelyet Európában és
Amerikában egyformán
értékelnek Fordítva is
érvényes: a terror sok
dimenzióban színben
formában támad de
pszichológiája és ideoló-giája
egységes A meg-félemlítés
és a rombolás
A terror front legdrá-maibb
jelzése Júrgen
Ponto bankvezér meg-gyilkolása
azt mutatja
hogy a polgári szerkeze-teket
támadó erőszak
irányítói akadémikusán
képzett politikusok pszi-chológusok
szociológu-sok
közgazdászok és
történészek A társada-lom
megrémítését meg
bontását más háttérből
indítjákel Dél- - és Észak-Amerikáb- an
Írország-ban
Spanyolországban
és más lélektani burkot
vonnak a gyilkosságok
emberrablások köré
Olaszországban vagy
Nyugatnémetországban
Leszámítva a közönsé-ges
bűnözőket a helyi
irányítókés végrehajtók
mindenütt intellektu-ele- k
és az áldozatok ab-ból
a rétegből kerülnék
ki amelyikre legérzéke-nyebben
reagál a társa-dalom
Buback főállam-ügyés- z
meggyilkolása
azt az állambiztonsági
szervezetet támadja a-mel- yet
legkevésbé kez-dett
ki Németországban
a szabadvilág rákfenéje
az álhumánum A német
ügyészek jog-- és társa-dalomszemlélete
még
mindig „konzervatív"
Tisztelik a rendet A fő-államug-yész
esetében a
terror azt a német sajá-tosságot
tette próbára
amely még nem vetkőz-te
le a parancstiszteletet
és a törvényeket szósze-rin- t
értelmezi
Jurgen Ponto meg-gyilkolásával
a nyugat-német
gazdasági rend
egyik legszilárdabb osz- -
A Garteadminiszttráció
külpolitikába
Amikor Jimmy Carter elnökyálasztási kampányt
folytatott számos alkalommal kijelentette:
— Az idők megváltoztak és az idők változásához
megfelelően új amerikai külpolitika szükséges
A Carter-adminisztrác- ió külpolitikája valóban
megváltozott kérdéses viszont az hogy ez a kül-politikai
irány eredményesebb-- e mint amilyen a
Kissinger-Nixon-For- d külpolitikai irány volt?
Az Egyesült Államok viszonya a Szovjetunióval
mindennekinkább mint barátságosnak mondható
Mr Carter nyilatkozatai az emberi jogokról két-ségtelenül
rontották a kapcsolatot a két ország kö-zött
Az amerikai elnök azt állítja hogy az emberi
jogok kérdésének semmi kapcsolata nincs és nem
is lehet a SALT tárgyalásokkal Brezsnyev a szov
jet elnök és pártfőtitkár azonban másként véleke-dik
Európa egyrészében főleg a szovjet szomszéd-ságában
— az a vélemény hogy az úgynevezett
„csendes diplomácia" esetleg eredményesebblen-n- e
Többek között ez a véleménye a nyugatnémet
kancellárnak Helmuth Schmidtnek is
A Carter-adminisztrác- ió rokonszenves magatar-tást
talált az elnök beiktatása után a nyugateurópai
demokráciákban és Japánban Walter Mondale
alelnök amikor a nyugateurópai vezetőkkel és a ja-pánokkal
tárgyalt biztosította őket arról hogy
Amerika minden fontosabb külpolitikai lépés előtt
értekezletet fog velük tartani
Ez a bizalom azonban rövidesen elhalványult A
Carter-ellene- s nyugateurópai tömb legfőbb vezető-j- e
Schmidt nyugatnémet kancellár aki úgy véli
" hogy az elnók SALT javaslatai túlságosan kategó"-rikusa- k
és ezzel Brezsnyev számára lehetővé teszik
a javaslatok merev visszautasítását
A japánok azt kifogásolják hogy a Fehér Ház
nem tárgyalt velük mielőtt az elnök elhatározta
hogy visszavonja az amerikai katonákat Dél-Kor- e
ából
Kétségtelen hogy Carter elhanyagolta a kínai
kérdést habár az is bizonyos hogy a taivvani prob-lémát
megörökölte John K Fairbank harvardi
külpolitikai szakértő szerint a legnagyobb baj az
hogy az Egyesült Államoknak jelenleg egyáltalán
nincs kínai politikája — sem Kína-bar- át sem Kína-ellenes
politikai irányvonala a Carter Adminisztrá-ciónak
nincs
A fekete uralom alatt élő Afrika az egyetlen
amely teljes mértékben elégedett az amerikai kül-politikával
Carter teljes mértékben a fekete rhodé-zia- i
többség uralma mellett foglalt állást Ezt még
csak megerősítette a radikális Power UN követté
való kinevezése
A latinamerikai vonalon szinte forradalmi jelen-tőségű
Carternek az az igyekezete' hogy Amerika
és Kuba kapcsolata normalizálódjék Alig néhány
hét múlva amerikai diplomaták érkeznek majd Ku-bába
— egyelőre ugyan csak mint diplomáciai kül-döttség
— kétségtelen azonban hogy a két ország
közötti hivatalos diplomáciai kapcsolat nagyköve-ti
szinten csak idő kérdése
Carter hajlékonyságot mutatott a panamai kér-désben
és majdnem bizonyos az hogy ősszel olyan
megegyezés történik amely biztosítja Panama
számára azt hogy a kétezredik évben teljesen a
Csatorna ura legyen
A Carter-adminisztrác- ió külpolitikai értékelése
aligha lehet egyértelmü:( kétségtelen hogy az amerika-i-
szovjet és az amerikai-kína- i kapcsolat rom-lott
Nagyon nehéz megítélni hogy az amerikai-„szovj- et kapcsolat romlása Carter vagy Brezsnyev
magatartásának-- e a következménye Egy viszont
bizonyos hogy az amerikai-kína- i kapcsolat romlá-s- a
kizárólag Amerika hibája
Nyugat-Európ- a és Dél-Ázs- ia ma bizalmatlanabb
Amerika iránt mint valaha is volt-E- z a bizalmat-lanság
legalább annyira a --Carter-adminisztráció
mint Nyugat-Európ- a hibája L
wmmmmmmtm
&í£i£AZ(&&3£í£ :
Buback és sofőrje autójuk közelében fehér lepedővel letakarva fekszenek az orv támadás után
lopa dőlt ki Ponto a
Dresdner Bank vezére
Schmidt kancellár és
Friderich közgazdasági
miniszter titkos tanács-adója
és olyan társadal-mi
jelkép volt amiben
ma is hisznek a németek
Kispolgári családból —
a német gazdasági élet-ben
általában a nagypol-gári
házak dominálnak
— boxolta fel magát a
DM-heg- y tetejére Kie-sésével
nem dőlt össze a
II Wunderwirtschaft —
az első az volt hogy a há-ború
romjaiból világra-hozták
a második pedig
az hogy az utolsó évek
társadalmi és gazdasá-gi
változásai sem döntöt-ték
romba — mindössze
a jelzések világosabbak
Az első az hogy a nem-zetközi
terror most Eu-rópa
legerősebb gazda-sági
szerkezetét vette
célba A második — és
ez a legfontosabb: a
gyilkosságot az a német
diákság követte el ame
lyik születésénél és ta-nulmányainál
fogva leg-hamarabb
veszi át a né-met
gazdasági élet veze-tését
Az öt merénylő kö-zül
négy diáklány „unta
az otthoni lazacot és ka-viárt"
az ötödik kitűnő
eredménnyel vizsgázó
fiatal közgazdász volt
AzJngrid vaii Bergen
ügyben a jelzés lényeg-telen
— az öregedő szí-nésznő
megöli a fiatal
szeretőjét — az ellenjel-zés
viszont igen lényeges
A német bíróság nem
hátrált meg az aszfalt-sajtó
a képes hetilapok
terrorja előtt és a leghí-resebb
reklám ügyvéd
jogászi és színészi alakí-tását
sem vette tekintet-be
Úgy szabott ki hét
esztendőt emberölésért
mintha nem érkeznének
nap nap után olyan jel-zések
a tengeren túlról
hogy a bíráskodás a saj-tóterror
alárendeltje
A kimondhatatlan ne-vű
washingtoni biztonsá-gi
főtanácsadó legutóbbi
elgondolása — az euró-pai
védelmi vonal a Wes-el-Le- ch
térségre vonan-dó
vissza — jelzés és el
lenjelzés A jelzés benne
az hogy az amerikai po- litikusok változatlanul
felelőtlenek Carter el-nök
biztonsági tanácsa-dója
olyan tervet dolgo-zott
ki amely Európa
teljes feladásával egyen-lő
és az Egyesült Álla-mok
elnöke olyan nyilat-kozatott
tett hogy Ame-rika
nem változtatott a
támadó-védekez- és ter-vén
Európában Egyik
ellentmond a másiknak
és főleg ellentmond an-nak
amire Európának
és Amerikának egyaránt
szüksége volna a kölcsö-nös
bizalomnak Ebben
a felelőtlenségben áz el-lenjelzés
a fontosabb A
német sajtó nem drama-tizálta
túl a két állam-férfi
fecsegését Mind-össze
félmondatokban
jegyezte meg hogy Eu-rópa
védelme egyre in-kább
az európaiak fela-data
és elmúlt az idő a-mi- kor
a sajtószenzáció
kedvéért olyasmit ad-hatnak
el a tengeren tú-lo- n
amelyhez csak any-n- yi
a közük hogy már
sokszor eladták
Ha már a jelzéseknél
és ellenjelzéseknél tar-tunk
a belgrádi kon
ferenciát előkészítő dip-lomáciai
birkózás hatá-rozott
és egyértelmű el-lenjelzésnek
látszik
Csak annyi félelmetes
benne hogy az emberi
jogok értelmezése más
Amerikában Európá-ban
és más Erdély-ben
Washingtonban
sok-so- k érdeket még
több tájékozatlanságot
Európában a szovjet
tankcsordák közelségét
Erdélyben magyarsá-gunk
megsemmisülését
(folytatás az első
hogy egy állam (ez
esetben Izrael) nyíltan
beavatkozik egy szom-szédjának
(Libanon-nak)
a belügyeibe és
erről mindenki hallgat?
Senki sem protestál
még csak nem is mél-tatlankodnak
A támadás abból áll
hogy amikor palesztin
gerillák lőni kezdenek
egy keresztény arabok-tól
"lakott falura Dél-Libanonb- an akkor a
határ túlsó oldalán állo-másozó
izraeli ütegek
beleavatkoznak és ad-dig
tüzelnek amíg a
palesztin gerillák gép-fegyverei
el nem hall--
íj"""1": - kit'-h- ' f
a hogy
szép--
temberétől egészen
februárjáig Libanon--ba- n
folyt moz-leme- k
(főleg palesztin
gerillák) és a libanoni
keresztények közt En-nek
a több mint más-fél
évig tartó öldöklés-nek
és pusztításnak a
szíriaiak vetettek vé-get
az egész országban
Dél-Liban- on kivé-telével
A szíriai csapatok
azért nem mentek be
Dél-Libanon- ba mert
Izrael arra az állás-pontra
helyezkedett
hogy Szíria és
Izrael közt hadiállapot
van ha szíriai katonák
be akarnának vonulni
Dél-Libanon- ba ennek
megakadályozására
Izrael Dél-Libano- nt
is megszállná
Mindent vissza
és
„Nem nem soha!"
Ezért folyik tovább
még ma is a mozlem
és keresztény arabok
közti testvérháború
Ebben mind a két fél
külföldről jövő támo-gatással
tudja csak ma-gát
tartani A palesz
tin arab gerillák Szíri-ából
a libanoni keresz-tény
arabok Izraeltől
kapnak ennivalót és lő-szert
A dél-libano- ni keresz-tény
milícia parancs-noka
Szaad Hasszad
őrnagy kijelentette:
katonái izraeli se-gítséggel
tudják meg-akadályozni
hogy pa
lesztin gerillák a keresz-tény
lakosságot asszo-nyostul
gyerekestül
kiirtsák
Ezért nem tiltakozik
senki az ellen hogy Iz-raelből
libanoni terü-letre
lőnek
Érthető is hogy a
kormányok sem
helyeselni sem elítélni
nem merik Dél-Libanonb- an
folyik
jelentheti És is?
Akkor feltétlenül ha
emigrációs „hadvezére-ink"
aharckótelezettség
és az emberi hiúság jel-zéseit
összetévesztik
Nem értik hogy előzetes
kitüntetésekért díszok-levelekért
dicséret-láncé- rt
a történelem még
nem adott semmit Utó-lag
is ritkán és azoknak
akik a nemzetszolgála-tot
és a társadalmi érvé-nyesülést
nem cserélik
össze
oldalról)
Mert vagy azért kel-lene
megdicsérni egy
kormányt hogy átlő
egy más állam terüle-tére
és ez jogi szem-pontból
képtelenség
Vagy pedig azért kelle-ne
kritizálni Bégint
hogy a nemzetközi jog
megsértésével illeték-telen
beavatkozással
menti meg ártatlan em-berek
életét
Ilyen esetben valóban
hallgatni a legjobb
E vidék fölött röpkö-dött
most Vance ame-rikai
külügyminiszter
aki szeretne valahogy
valami megegyezést
létrehozni az arabok
es Izrael' között Mind- -
Mind enneKm az níat--íegy --_ mil_yent csak
tere hogy 1975 történjék valami
1977
háború
—
miután
ott
csak
azt ami
jelenti
Mindenki tudja hogy
az arab igények —
Mindent vissza! — és
az izraeli álláspont —
Nem nem soha! —
közti távolságot belát-ható
időn belül nem le-het
áthidalni
Miután az 1967-be- n
megszállt palesztin te-rületből
— úgymint az
1948-t- ól 1967-i- g egyipto-mi
közigazgatás alatt
álló Gaza-sávb- ól és az
ugyancsak 1948-t- ól 1967-i- g
Jordániához tarto-zó
Cisz-Jordániáb- ól a
Jordán jobbpartjából —
az új izraeli miniszter-elnök
egy darabkát sem
akar visszaadni s még
kevésbé hajlandó be-leegyezni
hogy Cisz-Jordániáb- an
és a Gáza-sávon
önálló Jordániá-tól
független palesz-tin
arab állam jöjjön
létre az ember nem
érti miről akarja Car-ter
és Vance hogy az
arabok az izraeliekkel
tárgyaljanak?
hogy lázas
tevékenységnek
lássék
Úgy hogy föl kell ten-ni
hogy a palesztinai
béke megteremtésé-ről
szóló Carter-ter- v
mögött nem külpolitikai
elgondolás hanem ame-rikai
belpolitikai ma-nőver
húzódik meg S
hogy ezzel ennek egy-szerűen
csak az a cél-juk
hogy Carter közép-keleti
tehetetlenségét
takargassák — ahogy
Mikszáth mondta: úgy
csoportosítják a sem-mittevést
hogy lázas
tevékenységnek lássék
Carter és Vance elő-ször
arra akarta rábírni
az Arafát vezetése alatt
álló- - Palesztin Felsza-badító
Bizottságot hogy
változtassa meg alap-okmányának
azokat
a szakaszait melyek
az izraeli állam eltör-lését
kívánják A PLO
Ék% ®mbeű jjogoEs íkéirdlése as éssi
toGnfeEr@uT}©Qa eDs® apirerudi porotijja
A Nyugat megnyerte az első játsz-mát
Belgrádban az október negyedi-kén
kezdődő külügyminiszteri konfe-rencia
első napirendi pontja az em- -
beri kérdése s addig vitatkoz- - rította az idő a hetedik héten a ju- -
nak amíg egyezségre nem jutnak
A szovjet tábor az utolsó pillanatig
ellenezte hogy az emberi jogokat kü-lön
napirendi pontként vitassák s
még makacsabbul ragaszkodott ah-hoz
hogy záros határidőt szabjanak
a tanácskozásoknak Mindkét állás-pontjából
engedett Moszkva amiben
én a magam részéről soha egy pilla-natig
sem kételkedtem még a leg-válságosabb
szakaszokban sem
A június közepén összeült belgrádi
konferencia (nagyköveti szinten) va-lójában
a Helsinki Nyilatkozatban
foglaltak felülvizsgálásának a napi-rendjét
volt hivatva előkészíteni
Nem mentek nem mehettek bele a
Záróokmány ahogy a nyilatkozatot
hivatalosan nevezik betartásának
vagy megsértésének vitájába arra
a külügyminiszteri szinten a követ-kező
plenáris ülés hivatott
A szupermodern Száva Kongresz-szus- i
Központ Belgrád mellett volt
az előkészítő konferencia színhelye
a csupa beton és üveg futurisztikus
palotából az ünnepélyes megnyitó
után mindjárt eltávolították a sajtót
és a hallgatóságot mellőle elzavar-ták
a nemzetközi disszidens társasá-got
hogy senki és semmi ne zavarja
a tanácskozások menetét A delegá-tusok
titkárok és gépírónők a fordí-tók
a biztonság'i őrök és a jugoszláv
rendezők magukra maradtak A ta-nácskozások
állásáról sajtóértekez-leteken
szűkszavúan beszámoltak és
a szokásos kiszivárgások révén azért
pontosan követni lehetett a fejlemé-nyeket
A szovjet tábor kezdettől azzal ér-velt
hogy a Helsinki Nyilatkozat zá-rófejezete
nem annyira a megállapo-dásra
mint az együttműködés el-mélyítésére
és kiszélesítésére he-lyezte
a hangsúlyt így született meg
jóval előbb a1 jelszó amit a szovjet
tábor vezetői és hírközlő szervei unos
untalan hangoztattak hogy előre kell
nézni nem hátra! Helsinkiben elvé-gezték
a magukét a 32 európai ál-lam
a Vatikán továbbá Kanada és
az USA állam- - és kormányfői a Záró-nyilatkozatban
kifejezték meggyő-ződésüket
és megelégedettségüket s
ünnepélyes ígéretet tettek hogy két-évr- e
rá Belgrádban országaik képvi-selői
megint összejönnek hogy a to-vábbi
teendőket megbeszéljék
Már Helsinkiben kimondották
hogy szavazás nem lesz közmege-gyezéssel
kell a határozatokat hozni
ami az előkészítést jelentősen meg-nyújtotta
s a plenáris ülést meg ce-remoniális
formalitássá degradálta
A belgrádi tanácskozásokon szintén
a közmegegyezést vallották amit a
szovjet tábor ki akart használni a
számára kényes kérdések elszabotá-lásár- a
és eliminálására
Az amerikai küldöttség a gyakor-lott
Sherer nagykövet vezetésével ki-tartott
eredeti követelése mellett
hogy az emberi jogok kérdését kü-lönválasszák
az együttműködés (dé-tent- e)
fejlesztésétől A szovjet dele-gáció
(az ugyancsak tapasztalt Vo-roncs- ov
nagykövet vezetésével) hal-lani
sem akart róla ragaszkodott a
jövőbenézéshez mintha jósnőnél ül
tek volna Az ismételt Nyet-ekr- e a
semlegesek és a tömbónkívüliek
kompromisszumot ajánlottak elő-ször
azt hogy a két kérdést kötőjellel
kössék össze: Nyet mondotta Vo-roncs- ov
Akkor azt javasolták hogy
római számmal jelöljék I és II A
szovjet válasz ismét Nyet volt ha-sonlóképpen
arra a javaslatra hogy
arab számozással 1 és 2 vagy be-tűkkel
A és B jelöljék Nyet Nyet
Nyet!
A semlegesek és a blokkonkívüli-ek
Ausztria Cyprus Finnország
Lichteinstein Málta San Marino
Svédország Svájc és Jugoszlávia
(Spanyolország az elején elkedvetle-nedve
kiszállt) fáradozásának kö-szönhető
a siker Az Ennennisták
(Neutral Nonaligned) felfogása kö-zelebb
állt Amerikához mint a Szov-jetunióéhoz
hiszen maguk is vallják
követik ésgyakorolják az emberi ju
kereken nem-e- t mon-dott
Bégin pedig kijelen-tette
hogy akkor sem
állna szóba a PLO em-bereivel
— akiket ő „a
szovjettől és Líbiától
eltartott terroristák-nak"
nevez — ha'a PLO
elismerne Izrael létjo
gokat (Jugoszlávia a maga mód-ján
) s a kötőjeles háborút ők
nyerték meg
A sokatbeszélö delegátusokat szo- -
jogok
goszláv rendezők közölték velük
hogy a személyzet főleg pedig a for-dítók
szerződése augusztus ötödikén
lejár akkor különbenis mindenki
szabadságra megy tehát rajtuk kí-vül
senki sem lesz a beton üveg-palotáb- an
A megegyezést Voroncsov
nagykövet pezsgős ebédjén érték el
éppen az utolsó nap Az oroszok fel-adták
azt a követelésüket is hogy
záros határidőt szabjanak a követke-ző
plenáris ülésnek amitói azt
remélték hogy kibeszélik az időt és
döntés nélkül hazamehetnek
Az előkészítő konferencia utolsó
ülésén az ABC-sorrendn- ek megfele-lően
a Vatikán megbízottja elnökölt
aki bejelentette hogy a külügymi-niszteri
szinten a Helsinki Nyilatko-zatot
felülvizsgáló ülés október
negyedikén kezdődik és tentative de-cember
22-é- n ér véget A napirend
első pontja az emberi szabadságjogok
megvitatása a második: a konfe-rencia
határozathozatali hatalmá-nak
kimondása A Vatikán diploma-tája
kedélyesen búcsúzott a delegá-tusoktól:
Viszontlátásra ugyanitt
október negyedikén ami keddre
esik
Voroncsov szovjet nagykövet meg-jegyezte
savanyú a szőlő alapján
hogy tőlük az ülés átmehet a követ-kező
évre is ha december 22-i- g nem
tudnak a zárószövegben megállapod-ni
De azért majd fejezzék be má-jusban
mert akkor a Száva palotát
át kell adni a jugoszláv kommunis-ta
ligának a régóta várt és drámai-nak
ígérkező kongresszusa meg-tartására
A váratlan szovjet engedmény
meglepte a nyugati delegátusokat
akik attól féltek hogy a szovjet de-legáció
az emberi jogok hangoztatá-sától
felbőszülve rájuk borítja az
asztalt és otthagyja az előkészítő
konferenciát Én 'nem' kételkedem
egy cseppet sem hogy maradnak
Kéthónapja megírtam hogy a Szov-jetuniónak
nincs más választása
mint engedményt tenni Ha otthagy-ja
a konferenciát felad mindent ami
eddig a biztonságát szolgálja Hiva-talosan
és formálisan vége lenne a
détent-ne- k amit a végén Ford elnök
törölt a szótárból és Carter elnök
globálisan ki akarja terjeszteni —
Amerika feltételeivel
Demonstratív kivonulásával a
Szovjetunió önmaga bizonyítaná be
hogy a polgárai jogtalanok parancs-uralmi
rendszerben élnek a szabad-ság
tabu Meggondolásukban hogy
maradnak és hajlandók az emberi
jogokról tanácskozni sokkal hatéko-nyabban
érvényesült az a tudat hogy
a détente végével elesnek a Nyugat
gazdasági és technikai technológia
segítségétől amire igen nagy szük-ségük
van S még valami: Kínát a
hátukban nem köti egyezmény
Nyugati tervezéssel és kivitelezés-sel
a szovjet tábort teleszórták mé-regdrága
lukszus szállodákkal
melyekben a turistákat szemérmet-lenül
fejik ha a détente leáll elma-radnak
a turisták s a lukszus szállo
dákba beköltöztethetik a proletáro-kat
akiknek nem jutott lakás s akik
a fenntartási költségeket nem tud-nák
megtéríteni
Azt írtam július 9-- én a Kékújság-ban
hogy Belgrádban a Nyugat csak
nyerhet a szovjet tábor csak veszít-het
így is történt bár a Szovjetunió
valójában nem Belgrádban vesztette
el a játszmát hanem — Helsinkiben
Nem tudta Brezsnyev hogy mit ír
alá és a Zárónyilatkozattal milyen
fegyvert ad elnyomott polgárai és a
Nyugat kezébe Ő csak azt nézte
hogy biztosítsa a status quo-- t és a
határok sérthetetlenségét az önren-delkezési
jog az emberi szabadság-jogok
teljes skálájú biztosítása úgy-látszik
elkerülte a figyelmét Azóta
oly formában figyelmeztették elköte-lezettségére
hogy abból értett A fél-időt
elvesztette a Nyugatnak (és ne-nün- k)
most arra kell koncentrálni
hogy a második félidőt is megnyerjük!
gosultságát
De ez nem tartja visz-sz- a
Cartert és Vance-e- t
attól hogy tovább tár-gyaljanak
Úgy hogy az ember
nem tud szabadulni at-tól
az érzéstől hogy a
tárgyalást mind a ket-ten
öncélnak tekintik
abban reménykedve
hogy közben majd csak
történik valami
Ez az amit ma reál-politikának
neveznek
Washingtonban
Surányi Miklós Tria-non
revíziójáról írt
könyvében ezt csoda-várásnak
hívta D