000411 |
Previous | 3 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
'- - lk Jlí Jfe "J "if-jf- c í " 'llA'1 ' JMíí-fc- S rt ~z IL tr ~ l - C-í-ífJ- V t --# % -- v-r „ -- i- --A- I - y 1977 augusztus 27 (No 35) Kanadai Magyarság 3 oldal iTifiríjmsrMWí?JlftWSBp-- g wsmBBZBrKSEBrrTTTTTrrsrvrTrtu!™' Kovács Imre: Július végét augusz-tus elejét jelzések és el- - lenjelzések uralták A kettő között az a különb-ség hogy a jelzés kifeje-- zést polgári berendezé-sünk ellen irányuló az ellenjelzéseket a szabad világ biztosítására mu-tató eseményekre és magatartásokra hasz-nálja az európai sajtó Néha úgy is hogy ami ma ellenjelzés az hol-nap arra figyelmeztet hogy világrendünk biz-tosításának nincs kiala-kult ideológiája főképp nincs olyan gyakorlata amelyet Európában és Amerikában egyformán értékelnek Fordítva is érvényes: a terror sok dimenzióban színben formában támad de pszichológiája és ideoló-giája egységes A meg-félemlítés és a rombolás A terror front legdrá-maibb jelzése Júrgen Ponto bankvezér meg-gyilkolása azt mutatja hogy a polgári szerkeze-teket támadó erőszak irányítói akadémikusán képzett politikusok pszi-chológusok szociológu-sok közgazdászok és történészek A társada-lom megrémítését meg bontását más háttérből indítjákel Dél- - és Észak-Amerikáb- an Írország-ban Spanyolországban és más lélektani burkot vonnak a gyilkosságok emberrablások köré Olaszországban vagy Nyugatnémetországban Leszámítva a közönsé-ges bűnözőket a helyi irányítókés végrehajtók mindenütt intellektu-ele- k és az áldozatok ab-ból a rétegből kerülnék ki amelyikre legérzéke-nyebben reagál a társa-dalom Buback főállam-ügyés- z meggyilkolása azt az állambiztonsági szervezetet támadja a-mel- yet legkevésbé kez-dett ki Németországban a szabadvilág rákfenéje az álhumánum A német ügyészek jog-- és társa-dalomszemlélete még mindig „konzervatív" Tisztelik a rendet A fő-államug-yész esetében a terror azt a német sajá-tosságot tette próbára amely még nem vetkőz-te le a parancstiszteletet és a törvényeket szósze-rin- t értelmezi Jurgen Ponto meg-gyilkolásával a nyugat-német gazdasági rend egyik legszilárdabb osz- - A Garteadminiszttráció külpolitikába Amikor Jimmy Carter elnökyálasztási kampányt folytatott számos alkalommal kijelentette: — Az idők megváltoztak és az idők változásához megfelelően új amerikai külpolitika szükséges A Carter-adminisztrác- ió külpolitikája valóban megváltozott kérdéses viszont az hogy ez a kül-politikai irány eredményesebb-- e mint amilyen a Kissinger-Nixon-For- d külpolitikai irány volt? Az Egyesült Államok viszonya a Szovjetunióval mindennekinkább mint barátságosnak mondható Mr Carter nyilatkozatai az emberi jogokról két-ségtelenül rontották a kapcsolatot a két ország kö-zött Az amerikai elnök azt állítja hogy az emberi jogok kérdésének semmi kapcsolata nincs és nem is lehet a SALT tárgyalásokkal Brezsnyev a szov jet elnök és pártfőtitkár azonban másként véleke-dik Európa egyrészében főleg a szovjet szomszéd-ságában — az a vélemény hogy az úgynevezett „csendes diplomácia" esetleg eredményesebblen-n- e Többek között ez a véleménye a nyugatnémet kancellárnak Helmuth Schmidtnek is A Carter-adminisztrác- ió rokonszenves magatar-tást talált az elnök beiktatása után a nyugateurópai demokráciákban és Japánban Walter Mondale alelnök amikor a nyugateurópai vezetőkkel és a ja-pánokkal tárgyalt biztosította őket arról hogy Amerika minden fontosabb külpolitikai lépés előtt értekezletet fog velük tartani Ez a bizalom azonban rövidesen elhalványult A Carter-ellene- s nyugateurópai tömb legfőbb vezető-j- e Schmidt nyugatnémet kancellár aki úgy véli " hogy az elnók SALT javaslatai túlságosan kategó"-rikusa- k és ezzel Brezsnyev számára lehetővé teszik a javaslatok merev visszautasítását A japánok azt kifogásolják hogy a Fehér Ház nem tárgyalt velük mielőtt az elnök elhatározta hogy visszavonja az amerikai katonákat Dél-Kor- e ából Kétségtelen hogy Carter elhanyagolta a kínai kérdést habár az is bizonyos hogy a taivvani prob-lémát megörökölte John K Fairbank harvardi külpolitikai szakértő szerint a legnagyobb baj az hogy az Egyesült Államoknak jelenleg egyáltalán nincs kínai politikája — sem Kína-bar- át sem Kína-ellenes politikai irányvonala a Carter Adminisztrá-ciónak nincs A fekete uralom alatt élő Afrika az egyetlen amely teljes mértékben elégedett az amerikai kül-politikával Carter teljes mértékben a fekete rhodé-zia- i többség uralma mellett foglalt állást Ezt még csak megerősítette a radikális Power UN követté való kinevezése A latinamerikai vonalon szinte forradalmi jelen-tőségű Carternek az az igyekezete' hogy Amerika és Kuba kapcsolata normalizálódjék Alig néhány hét múlva amerikai diplomaták érkeznek majd Ku-bába — egyelőre ugyan csak mint diplomáciai kül-döttség — kétségtelen azonban hogy a két ország közötti hivatalos diplomáciai kapcsolat nagyköve-ti szinten csak idő kérdése Carter hajlékonyságot mutatott a panamai kér-désben és majdnem bizonyos az hogy ősszel olyan megegyezés történik amely biztosítja Panama számára azt hogy a kétezredik évben teljesen a Csatorna ura legyen A Carter-adminisztrác- ió külpolitikai értékelése aligha lehet egyértelmü:( kétségtelen hogy az amerika-i- szovjet és az amerikai-kína- i kapcsolat rom-lott Nagyon nehéz megítélni hogy az amerikai-„szovj- et kapcsolat romlása Carter vagy Brezsnyev magatartásának-- e a következménye Egy viszont bizonyos hogy az amerikai-kína- i kapcsolat romlá-s- a kizárólag Amerika hibája Nyugat-Európ- a és Dél-Ázs- ia ma bizalmatlanabb Amerika iránt mint valaha is volt-E- z a bizalmat-lanság legalább annyira a --Carter-adminisztráció mint Nyugat-Európ- a hibája L wmmmmmmtm &í£i£AZ(&&3£í£ : Buback és sofőrje autójuk közelében fehér lepedővel letakarva fekszenek az orv támadás után lopa dőlt ki Ponto a Dresdner Bank vezére Schmidt kancellár és Friderich közgazdasági miniszter titkos tanács-adója és olyan társadal-mi jelkép volt amiben ma is hisznek a németek Kispolgári családból — a német gazdasági élet-ben általában a nagypol-gári házak dominálnak — boxolta fel magát a DM-heg- y tetejére Kie-sésével nem dőlt össze a II Wunderwirtschaft — az első az volt hogy a há-ború romjaiból világra-hozták a második pedig az hogy az utolsó évek társadalmi és gazdasá-gi változásai sem döntöt-ték romba — mindössze a jelzések világosabbak Az első az hogy a nem-zetközi terror most Eu-rópa legerősebb gazda-sági szerkezetét vette célba A második — és ez a legfontosabb: a gyilkosságot az a német diákság követte el ame lyik születésénél és ta-nulmányainál fogva leg-hamarabb veszi át a né-met gazdasági élet veze-tését Az öt merénylő kö-zül négy diáklány „unta az otthoni lazacot és ka-viárt" az ötödik kitűnő eredménnyel vizsgázó fiatal közgazdász volt AzJngrid vaii Bergen ügyben a jelzés lényeg-telen — az öregedő szí-nésznő megöli a fiatal szeretőjét — az ellenjel-zés viszont igen lényeges A német bíróság nem hátrált meg az aszfalt-sajtó a képes hetilapok terrorja előtt és a leghí-resebb reklám ügyvéd jogászi és színészi alakí-tását sem vette tekintet-be Úgy szabott ki hét esztendőt emberölésért mintha nem érkeznének nap nap után olyan jel-zések a tengeren túlról hogy a bíráskodás a saj-tóterror alárendeltje A kimondhatatlan ne-vű washingtoni biztonsá-gi főtanácsadó legutóbbi elgondolása — az euró-pai védelmi vonal a Wes-el-Le- ch térségre vonan-dó vissza — jelzés és el lenjelzés A jelzés benne az hogy az amerikai po- litikusok változatlanul felelőtlenek Carter el-nök biztonsági tanácsa-dója olyan tervet dolgo-zott ki amely Európa teljes feladásával egyen-lő és az Egyesült Álla-mok elnöke olyan nyilat-kozatott tett hogy Ame-rika nem változtatott a támadó-védekez- és ter-vén Európában Egyik ellentmond a másiknak és főleg ellentmond an-nak amire Európának és Amerikának egyaránt szüksége volna a kölcsö-nös bizalomnak Ebben a felelőtlenségben áz el-lenjelzés a fontosabb A német sajtó nem drama-tizálta túl a két állam-férfi fecsegését Mind-össze félmondatokban jegyezte meg hogy Eu-rópa védelme egyre in-kább az európaiak fela-data és elmúlt az idő a-mi- kor a sajtószenzáció kedvéért olyasmit ad-hatnak el a tengeren tú-lo- n amelyhez csak any-n- yi a közük hogy már sokszor eladták Ha már a jelzéseknél és ellenjelzéseknél tar-tunk a belgrádi kon ferenciát előkészítő dip-lomáciai birkózás hatá-rozott és egyértelmű el-lenjelzésnek látszik Csak annyi félelmetes benne hogy az emberi jogok értelmezése más Amerikában Európá-ban és más Erdély-ben Washingtonban sok-so- k érdeket még több tájékozatlanságot Európában a szovjet tankcsordák közelségét Erdélyben magyarsá-gunk megsemmisülését (folytatás az első hogy egy állam (ez esetben Izrael) nyíltan beavatkozik egy szom-szédjának (Libanon-nak) a belügyeibe és erről mindenki hallgat? Senki sem protestál még csak nem is mél-tatlankodnak A támadás abból áll hogy amikor palesztin gerillák lőni kezdenek egy keresztény arabok-tól "lakott falura Dél-Libanonb- an akkor a határ túlsó oldalán állo-másozó izraeli ütegek beleavatkoznak és ad-dig tüzelnek amíg a palesztin gerillák gép-fegyverei el nem hall-- íj"""1": - kit'-h- ' f a hogy szép-- temberétől egészen februárjáig Libanon--ba- n folyt moz-leme- k (főleg palesztin gerillák) és a libanoni keresztények közt En-nek a több mint más-fél évig tartó öldöklés-nek és pusztításnak a szíriaiak vetettek vé-get az egész országban Dél-Liban- on kivé-telével A szíriai csapatok azért nem mentek be Dél-Libanon- ba mert Izrael arra az állás-pontra helyezkedett hogy Szíria és Izrael közt hadiállapot van ha szíriai katonák be akarnának vonulni Dél-Libanon- ba ennek megakadályozására Izrael Dél-Libano- nt is megszállná Mindent vissza és „Nem nem soha!" Ezért folyik tovább még ma is a mozlem és keresztény arabok közti testvérháború Ebben mind a két fél külföldről jövő támo-gatással tudja csak ma-gát tartani A palesz tin arab gerillák Szíri-ából a libanoni keresz-tény arabok Izraeltől kapnak ennivalót és lő-szert A dél-libano- ni keresz-tény milícia parancs-noka Szaad Hasszad őrnagy kijelentette: katonái izraeli se-gítséggel tudják meg-akadályozni hogy pa lesztin gerillák a keresz-tény lakosságot asszo-nyostul gyerekestül kiirtsák Ezért nem tiltakozik senki az ellen hogy Iz-raelből libanoni terü-letre lőnek Érthető is hogy a kormányok sem helyeselni sem elítélni nem merik Dél-Libanonb- an folyik jelentheti És is? Akkor feltétlenül ha emigrációs „hadvezére-ink" aharckótelezettség és az emberi hiúság jel-zéseit összetévesztik Nem értik hogy előzetes kitüntetésekért díszok-levelekért dicséret-láncé- rt a történelem még nem adott semmit Utó-lag is ritkán és azoknak akik a nemzetszolgála-tot és a társadalmi érvé-nyesülést nem cserélik össze oldalról) Mert vagy azért kel-lene megdicsérni egy kormányt hogy átlő egy más állam terüle-tére és ez jogi szem-pontból képtelenség Vagy pedig azért kelle-ne kritizálni Bégint hogy a nemzetközi jog megsértésével illeték-telen beavatkozással menti meg ártatlan em-berek életét Ilyen esetben valóban hallgatni a legjobb E vidék fölött röpkö-dött most Vance ame-rikai külügyminiszter aki szeretne valahogy valami megegyezést létrehozni az arabok es Izrael' között Mind- - Mind enneKm az níat--íegy --_ mil_yent csak tere hogy 1975 történjék valami 1977 háború — miután ott csak azt ami jelenti Mindenki tudja hogy az arab igények — Mindent vissza! — és az izraeli álláspont — Nem nem soha! — közti távolságot belát-ható időn belül nem le-het áthidalni Miután az 1967-be- n megszállt palesztin te-rületből — úgymint az 1948-t- ól 1967-i- g egyipto-mi közigazgatás alatt álló Gaza-sávb- ól és az ugyancsak 1948-t- ól 1967-i- g Jordániához tarto-zó Cisz-Jordániáb- ól a Jordán jobbpartjából — az új izraeli miniszter-elnök egy darabkát sem akar visszaadni s még kevésbé hajlandó be-leegyezni hogy Cisz-Jordániáb- an és a Gáza-sávon önálló Jordániá-tól független palesz-tin arab állam jöjjön létre az ember nem érti miről akarja Car-ter és Vance hogy az arabok az izraeliekkel tárgyaljanak? hogy lázas tevékenységnek lássék Úgy hogy föl kell ten-ni hogy a palesztinai béke megteremtésé-ről szóló Carter-ter- v mögött nem külpolitikai elgondolás hanem ame-rikai belpolitikai ma-nőver húzódik meg S hogy ezzel ennek egy-szerűen csak az a cél-juk hogy Carter közép-keleti tehetetlenségét takargassák — ahogy Mikszáth mondta: úgy csoportosítják a sem-mittevést hogy lázas tevékenységnek lássék Carter és Vance elő-ször arra akarta rábírni az Arafát vezetése alatt álló- - Palesztin Felsza-badító Bizottságot hogy változtassa meg alap-okmányának azokat a szakaszait melyek az izraeli állam eltör-lését kívánják A PLO Ék% ®mbeű jjogoEs íkéirdlése as éssi toGnfeEr@uT}©Qa eDs® apirerudi porotijja A Nyugat megnyerte az első játsz-mát Belgrádban az október negyedi-kén kezdődő külügyminiszteri konfe-rencia első napirendi pontja az em- - beri kérdése s addig vitatkoz- - rította az idő a hetedik héten a ju- - nak amíg egyezségre nem jutnak A szovjet tábor az utolsó pillanatig ellenezte hogy az emberi jogokat kü-lön napirendi pontként vitassák s még makacsabbul ragaszkodott ah-hoz hogy záros határidőt szabjanak a tanácskozásoknak Mindkét állás-pontjából engedett Moszkva amiben én a magam részéről soha egy pilla-natig sem kételkedtem még a leg-válságosabb szakaszokban sem A június közepén összeült belgrádi konferencia (nagyköveti szinten) va-lójában a Helsinki Nyilatkozatban foglaltak felülvizsgálásának a napi-rendjét volt hivatva előkészíteni Nem mentek nem mehettek bele a Záróokmány ahogy a nyilatkozatot hivatalosan nevezik betartásának vagy megsértésének vitájába arra a külügyminiszteri szinten a követ-kező plenáris ülés hivatott A szupermodern Száva Kongresz-szus- i Központ Belgrád mellett volt az előkészítő konferencia színhelye a csupa beton és üveg futurisztikus palotából az ünnepélyes megnyitó után mindjárt eltávolították a sajtót és a hallgatóságot mellőle elzavar-ták a nemzetközi disszidens társasá-got hogy senki és semmi ne zavarja a tanácskozások menetét A delegá-tusok titkárok és gépírónők a fordí-tók a biztonság'i őrök és a jugoszláv rendezők magukra maradtak A ta-nácskozások állásáról sajtóértekez-leteken szűkszavúan beszámoltak és a szokásos kiszivárgások révén azért pontosan követni lehetett a fejlemé-nyeket A szovjet tábor kezdettől azzal ér-velt hogy a Helsinki Nyilatkozat zá-rófejezete nem annyira a megállapo-dásra mint az együttműködés el-mélyítésére és kiszélesítésére he-lyezte a hangsúlyt így született meg jóval előbb a1 jelszó amit a szovjet tábor vezetői és hírközlő szervei unos untalan hangoztattak hogy előre kell nézni nem hátra! Helsinkiben elvé-gezték a magukét a 32 európai ál-lam a Vatikán továbbá Kanada és az USA állam- - és kormányfői a Záró-nyilatkozatban kifejezték meggyő-ződésüket és megelégedettségüket s ünnepélyes ígéretet tettek hogy két-évr- e rá Belgrádban országaik képvi-selői megint összejönnek hogy a to-vábbi teendőket megbeszéljék Már Helsinkiben kimondották hogy szavazás nem lesz közmege-gyezéssel kell a határozatokat hozni ami az előkészítést jelentősen meg-nyújtotta s a plenáris ülést meg ce-remoniális formalitássá degradálta A belgrádi tanácskozásokon szintén a közmegegyezést vallották amit a szovjet tábor ki akart használni a számára kényes kérdések elszabotá-lásár- a és eliminálására Az amerikai küldöttség a gyakor-lott Sherer nagykövet vezetésével ki-tartott eredeti követelése mellett hogy az emberi jogok kérdését kü-lönválasszák az együttműködés (dé-tent- e) fejlesztésétől A szovjet dele-gáció (az ugyancsak tapasztalt Vo-roncs- ov nagykövet vezetésével) hal-lani sem akart róla ragaszkodott a jövőbenézéshez mintha jósnőnél ül tek volna Az ismételt Nyet-ekr- e a semlegesek és a tömbónkívüliek kompromisszumot ajánlottak elő-ször azt hogy a két kérdést kötőjellel kössék össze: Nyet mondotta Vo-roncs- ov Akkor azt javasolták hogy római számmal jelöljék I és II A szovjet válasz ismét Nyet volt ha-sonlóképpen arra a javaslatra hogy arab számozással 1 és 2 vagy be-tűkkel A és B jelöljék Nyet Nyet Nyet! A semlegesek és a blokkonkívüli-ek Ausztria Cyprus Finnország Lichteinstein Málta San Marino Svédország Svájc és Jugoszlávia (Spanyolország az elején elkedvetle-nedve kiszállt) fáradozásának kö-szönhető a siker Az Ennennisták (Neutral Nonaligned) felfogása kö-zelebb állt Amerikához mint a Szov-jetunióéhoz hiszen maguk is vallják követik ésgyakorolják az emberi ju kereken nem-e- t mon-dott Bégin pedig kijelen-tette hogy akkor sem állna szóba a PLO em-bereivel — akiket ő „a szovjettől és Líbiától eltartott terroristák-nak" nevez — ha'a PLO elismerne Izrael létjo gokat (Jugoszlávia a maga mód-ján ) s a kötőjeles háborút ők nyerték meg A sokatbeszélö delegátusokat szo- - jogok goszláv rendezők közölték velük hogy a személyzet főleg pedig a for-dítók szerződése augusztus ötödikén lejár akkor különbenis mindenki szabadságra megy tehát rajtuk kí-vül senki sem lesz a beton üveg-palotáb- an A megegyezést Voroncsov nagykövet pezsgős ebédjén érték el éppen az utolsó nap Az oroszok fel-adták azt a követelésüket is hogy záros határidőt szabjanak a követke-ző plenáris ülésnek amitói azt remélték hogy kibeszélik az időt és döntés nélkül hazamehetnek Az előkészítő konferencia utolsó ülésén az ABC-sorrendn- ek megfele-lően a Vatikán megbízottja elnökölt aki bejelentette hogy a külügymi-niszteri szinten a Helsinki Nyilatko-zatot felülvizsgáló ülés október negyedikén kezdődik és tentative de-cember 22-é- n ér véget A napirend első pontja az emberi szabadságjogok megvitatása a második: a konfe-rencia határozathozatali hatalmá-nak kimondása A Vatikán diploma-tája kedélyesen búcsúzott a delegá-tusoktól: Viszontlátásra ugyanitt október negyedikén ami keddre esik Voroncsov szovjet nagykövet meg-jegyezte savanyú a szőlő alapján hogy tőlük az ülés átmehet a követ-kező évre is ha december 22-i- g nem tudnak a zárószövegben megállapod-ni De azért majd fejezzék be má-jusban mert akkor a Száva palotát át kell adni a jugoszláv kommunis-ta ligának a régóta várt és drámai-nak ígérkező kongresszusa meg-tartására A váratlan szovjet engedmény meglepte a nyugati delegátusokat akik attól féltek hogy a szovjet de-legáció az emberi jogok hangoztatá-sától felbőszülve rájuk borítja az asztalt és otthagyja az előkészítő konferenciát Én 'nem' kételkedem egy cseppet sem hogy maradnak Kéthónapja megírtam hogy a Szov-jetuniónak nincs más választása mint engedményt tenni Ha otthagy-ja a konferenciát felad mindent ami eddig a biztonságát szolgálja Hiva-talosan és formálisan vége lenne a détent-ne- k amit a végén Ford elnök törölt a szótárból és Carter elnök globálisan ki akarja terjeszteni — Amerika feltételeivel Demonstratív kivonulásával a Szovjetunió önmaga bizonyítaná be hogy a polgárai jogtalanok parancs-uralmi rendszerben élnek a szabad-ság tabu Meggondolásukban hogy maradnak és hajlandók az emberi jogokról tanácskozni sokkal hatéko-nyabban érvényesült az a tudat hogy a détente végével elesnek a Nyugat gazdasági és technikai technológia segítségétől amire igen nagy szük-ségük van S még valami: Kínát a hátukban nem köti egyezmény Nyugati tervezéssel és kivitelezés-sel a szovjet tábort teleszórták mé-regdrága lukszus szállodákkal melyekben a turistákat szemérmet-lenül fejik ha a détente leáll elma-radnak a turisták s a lukszus szállo dákba beköltöztethetik a proletáro-kat akiknek nem jutott lakás s akik a fenntartási költségeket nem tud-nák megtéríteni Azt írtam július 9-- én a Kékújság-ban hogy Belgrádban a Nyugat csak nyerhet a szovjet tábor csak veszít-het így is történt bár a Szovjetunió valójában nem Belgrádban vesztette el a játszmát hanem — Helsinkiben Nem tudta Brezsnyev hogy mit ír alá és a Zárónyilatkozattal milyen fegyvert ad elnyomott polgárai és a Nyugat kezébe Ő csak azt nézte hogy biztosítsa a status quo-- t és a határok sérthetetlenségét az önren-delkezési jog az emberi szabadság-jogok teljes skálájú biztosítása úgy-látszik elkerülte a figyelmét Azóta oly formában figyelmeztették elköte-lezettségére hogy abból értett A fél-időt elvesztette a Nyugatnak (és ne-nün- k) most arra kell koncentrálni hogy a második félidőt is megnyerjük! gosultságát De ez nem tartja visz-sz- a Cartert és Vance-e- t attól hogy tovább tár-gyaljanak Úgy hogy az ember nem tud szabadulni at-tól az érzéstől hogy a tárgyalást mind a ket-ten öncélnak tekintik abban reménykedve hogy közben majd csak történik valami Ez az amit ma reál-politikának neveznek Washingtonban Surányi Miklós Tria-non revíziójáról írt könyvében ezt csoda-várásnak hívta D
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, August 27, 1977 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1977-08-27 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000396 |
Description
Title | 000411 |
OCR text | '- - lk Jlí Jfe "J "if-jf- c í " 'llA'1 ' JMíí-fc- S rt ~z IL tr ~ l - C-í-ífJ- V t --# % -- v-r „ -- i- --A- I - y 1977 augusztus 27 (No 35) Kanadai Magyarság 3 oldal iTifiríjmsrMWí?JlftWSBp-- g wsmBBZBrKSEBrrTTTTTrrsrvrTrtu!™' Kovács Imre: Július végét augusz-tus elejét jelzések és el- - lenjelzések uralták A kettő között az a különb-ség hogy a jelzés kifeje-- zést polgári berendezé-sünk ellen irányuló az ellenjelzéseket a szabad világ biztosítására mu-tató eseményekre és magatartásokra hasz-nálja az európai sajtó Néha úgy is hogy ami ma ellenjelzés az hol-nap arra figyelmeztet hogy világrendünk biz-tosításának nincs kiala-kult ideológiája főképp nincs olyan gyakorlata amelyet Európában és Amerikában egyformán értékelnek Fordítva is érvényes: a terror sok dimenzióban színben formában támad de pszichológiája és ideoló-giája egységes A meg-félemlítés és a rombolás A terror front legdrá-maibb jelzése Júrgen Ponto bankvezér meg-gyilkolása azt mutatja hogy a polgári szerkeze-teket támadó erőszak irányítói akadémikusán képzett politikusok pszi-chológusok szociológu-sok közgazdászok és történészek A társada-lom megrémítését meg bontását más háttérből indítjákel Dél- - és Észak-Amerikáb- an Írország-ban Spanyolországban és más lélektani burkot vonnak a gyilkosságok emberrablások köré Olaszországban vagy Nyugatnémetországban Leszámítva a közönsé-ges bűnözőket a helyi irányítókés végrehajtók mindenütt intellektu-ele- k és az áldozatok ab-ból a rétegből kerülnék ki amelyikre legérzéke-nyebben reagál a társa-dalom Buback főállam-ügyés- z meggyilkolása azt az állambiztonsági szervezetet támadja a-mel- yet legkevésbé kez-dett ki Németországban a szabadvilág rákfenéje az álhumánum A német ügyészek jog-- és társa-dalomszemlélete még mindig „konzervatív" Tisztelik a rendet A fő-államug-yész esetében a terror azt a német sajá-tosságot tette próbára amely még nem vetkőz-te le a parancstiszteletet és a törvényeket szósze-rin- t értelmezi Jurgen Ponto meg-gyilkolásával a nyugat-német gazdasági rend egyik legszilárdabb osz- - A Garteadminiszttráció külpolitikába Amikor Jimmy Carter elnökyálasztási kampányt folytatott számos alkalommal kijelentette: — Az idők megváltoztak és az idők változásához megfelelően új amerikai külpolitika szükséges A Carter-adminisztrác- ió külpolitikája valóban megváltozott kérdéses viszont az hogy ez a kül-politikai irány eredményesebb-- e mint amilyen a Kissinger-Nixon-For- d külpolitikai irány volt? Az Egyesült Államok viszonya a Szovjetunióval mindennekinkább mint barátságosnak mondható Mr Carter nyilatkozatai az emberi jogokról két-ségtelenül rontották a kapcsolatot a két ország kö-zött Az amerikai elnök azt állítja hogy az emberi jogok kérdésének semmi kapcsolata nincs és nem is lehet a SALT tárgyalásokkal Brezsnyev a szov jet elnök és pártfőtitkár azonban másként véleke-dik Európa egyrészében főleg a szovjet szomszéd-ságában — az a vélemény hogy az úgynevezett „csendes diplomácia" esetleg eredményesebblen-n- e Többek között ez a véleménye a nyugatnémet kancellárnak Helmuth Schmidtnek is A Carter-adminisztrác- ió rokonszenves magatar-tást talált az elnök beiktatása után a nyugateurópai demokráciákban és Japánban Walter Mondale alelnök amikor a nyugateurópai vezetőkkel és a ja-pánokkal tárgyalt biztosította őket arról hogy Amerika minden fontosabb külpolitikai lépés előtt értekezletet fog velük tartani Ez a bizalom azonban rövidesen elhalványult A Carter-ellene- s nyugateurópai tömb legfőbb vezető-j- e Schmidt nyugatnémet kancellár aki úgy véli " hogy az elnók SALT javaslatai túlságosan kategó"-rikusa- k és ezzel Brezsnyev számára lehetővé teszik a javaslatok merev visszautasítását A japánok azt kifogásolják hogy a Fehér Ház nem tárgyalt velük mielőtt az elnök elhatározta hogy visszavonja az amerikai katonákat Dél-Kor- e ából Kétségtelen hogy Carter elhanyagolta a kínai kérdést habár az is bizonyos hogy a taivvani prob-lémát megörökölte John K Fairbank harvardi külpolitikai szakértő szerint a legnagyobb baj az hogy az Egyesült Államoknak jelenleg egyáltalán nincs kínai politikája — sem Kína-bar- át sem Kína-ellenes politikai irányvonala a Carter Adminisztrá-ciónak nincs A fekete uralom alatt élő Afrika az egyetlen amely teljes mértékben elégedett az amerikai kül-politikával Carter teljes mértékben a fekete rhodé-zia- i többség uralma mellett foglalt állást Ezt még csak megerősítette a radikális Power UN követté való kinevezése A latinamerikai vonalon szinte forradalmi jelen-tőségű Carternek az az igyekezete' hogy Amerika és Kuba kapcsolata normalizálódjék Alig néhány hét múlva amerikai diplomaták érkeznek majd Ku-bába — egyelőre ugyan csak mint diplomáciai kül-döttség — kétségtelen azonban hogy a két ország közötti hivatalos diplomáciai kapcsolat nagyköve-ti szinten csak idő kérdése Carter hajlékonyságot mutatott a panamai kér-désben és majdnem bizonyos az hogy ősszel olyan megegyezés történik amely biztosítja Panama számára azt hogy a kétezredik évben teljesen a Csatorna ura legyen A Carter-adminisztrác- ió külpolitikai értékelése aligha lehet egyértelmü:( kétségtelen hogy az amerika-i- szovjet és az amerikai-kína- i kapcsolat rom-lott Nagyon nehéz megítélni hogy az amerikai-„szovj- et kapcsolat romlása Carter vagy Brezsnyev magatartásának-- e a következménye Egy viszont bizonyos hogy az amerikai-kína- i kapcsolat romlá-s- a kizárólag Amerika hibája Nyugat-Európ- a és Dél-Ázs- ia ma bizalmatlanabb Amerika iránt mint valaha is volt-E- z a bizalmat-lanság legalább annyira a --Carter-adminisztráció mint Nyugat-Európ- a hibája L wmmmmmmtm &í£i£AZ(&&3£í£ : Buback és sofőrje autójuk közelében fehér lepedővel letakarva fekszenek az orv támadás után lopa dőlt ki Ponto a Dresdner Bank vezére Schmidt kancellár és Friderich közgazdasági miniszter titkos tanács-adója és olyan társadal-mi jelkép volt amiben ma is hisznek a németek Kispolgári családból — a német gazdasági élet-ben általában a nagypol-gári házak dominálnak — boxolta fel magát a DM-heg- y tetejére Kie-sésével nem dőlt össze a II Wunderwirtschaft — az első az volt hogy a há-ború romjaiból világra-hozták a második pedig az hogy az utolsó évek társadalmi és gazdasá-gi változásai sem döntöt-ték romba — mindössze a jelzések világosabbak Az első az hogy a nem-zetközi terror most Eu-rópa legerősebb gazda-sági szerkezetét vette célba A második — és ez a legfontosabb: a gyilkosságot az a német diákság követte el ame lyik születésénél és ta-nulmányainál fogva leg-hamarabb veszi át a né-met gazdasági élet veze-tését Az öt merénylő kö-zül négy diáklány „unta az otthoni lazacot és ka-viárt" az ötödik kitűnő eredménnyel vizsgázó fiatal közgazdász volt AzJngrid vaii Bergen ügyben a jelzés lényeg-telen — az öregedő szí-nésznő megöli a fiatal szeretőjét — az ellenjel-zés viszont igen lényeges A német bíróság nem hátrált meg az aszfalt-sajtó a képes hetilapok terrorja előtt és a leghí-resebb reklám ügyvéd jogászi és színészi alakí-tását sem vette tekintet-be Úgy szabott ki hét esztendőt emberölésért mintha nem érkeznének nap nap után olyan jel-zések a tengeren túlról hogy a bíráskodás a saj-tóterror alárendeltje A kimondhatatlan ne-vű washingtoni biztonsá-gi főtanácsadó legutóbbi elgondolása — az euró-pai védelmi vonal a Wes-el-Le- ch térségre vonan-dó vissza — jelzés és el lenjelzés A jelzés benne az hogy az amerikai po- litikusok változatlanul felelőtlenek Carter el-nök biztonsági tanácsa-dója olyan tervet dolgo-zott ki amely Európa teljes feladásával egyen-lő és az Egyesült Álla-mok elnöke olyan nyilat-kozatott tett hogy Ame-rika nem változtatott a támadó-védekez- és ter-vén Európában Egyik ellentmond a másiknak és főleg ellentmond an-nak amire Európának és Amerikának egyaránt szüksége volna a kölcsö-nös bizalomnak Ebben a felelőtlenségben áz el-lenjelzés a fontosabb A német sajtó nem drama-tizálta túl a két állam-férfi fecsegését Mind-össze félmondatokban jegyezte meg hogy Eu-rópa védelme egyre in-kább az európaiak fela-data és elmúlt az idő a-mi- kor a sajtószenzáció kedvéért olyasmit ad-hatnak el a tengeren tú-lo- n amelyhez csak any-n- yi a közük hogy már sokszor eladták Ha már a jelzéseknél és ellenjelzéseknél tar-tunk a belgrádi kon ferenciát előkészítő dip-lomáciai birkózás hatá-rozott és egyértelmű el-lenjelzésnek látszik Csak annyi félelmetes benne hogy az emberi jogok értelmezése más Amerikában Európá-ban és más Erdély-ben Washingtonban sok-so- k érdeket még több tájékozatlanságot Európában a szovjet tankcsordák közelségét Erdélyben magyarsá-gunk megsemmisülését (folytatás az első hogy egy állam (ez esetben Izrael) nyíltan beavatkozik egy szom-szédjának (Libanon-nak) a belügyeibe és erről mindenki hallgat? Senki sem protestál még csak nem is mél-tatlankodnak A támadás abból áll hogy amikor palesztin gerillák lőni kezdenek egy keresztény arabok-tól "lakott falura Dél-Libanonb- an akkor a határ túlsó oldalán állo-másozó izraeli ütegek beleavatkoznak és ad-dig tüzelnek amíg a palesztin gerillák gép-fegyverei el nem hall-- íj"""1": - kit'-h- ' f a hogy szép-- temberétől egészen februárjáig Libanon--ba- n folyt moz-leme- k (főleg palesztin gerillák) és a libanoni keresztények közt En-nek a több mint más-fél évig tartó öldöklés-nek és pusztításnak a szíriaiak vetettek vé-get az egész országban Dél-Liban- on kivé-telével A szíriai csapatok azért nem mentek be Dél-Libanon- ba mert Izrael arra az állás-pontra helyezkedett hogy Szíria és Izrael közt hadiállapot van ha szíriai katonák be akarnának vonulni Dél-Libanon- ba ennek megakadályozására Izrael Dél-Libano- nt is megszállná Mindent vissza és „Nem nem soha!" Ezért folyik tovább még ma is a mozlem és keresztény arabok közti testvérháború Ebben mind a két fél külföldről jövő támo-gatással tudja csak ma-gát tartani A palesz tin arab gerillák Szíri-ából a libanoni keresz-tény arabok Izraeltől kapnak ennivalót és lő-szert A dél-libano- ni keresz-tény milícia parancs-noka Szaad Hasszad őrnagy kijelentette: katonái izraeli se-gítséggel tudják meg-akadályozni hogy pa lesztin gerillák a keresz-tény lakosságot asszo-nyostul gyerekestül kiirtsák Ezért nem tiltakozik senki az ellen hogy Iz-raelből libanoni terü-letre lőnek Érthető is hogy a kormányok sem helyeselni sem elítélni nem merik Dél-Libanonb- an folyik jelentheti És is? Akkor feltétlenül ha emigrációs „hadvezére-ink" aharckótelezettség és az emberi hiúság jel-zéseit összetévesztik Nem értik hogy előzetes kitüntetésekért díszok-levelekért dicséret-láncé- rt a történelem még nem adott semmit Utó-lag is ritkán és azoknak akik a nemzetszolgála-tot és a társadalmi érvé-nyesülést nem cserélik össze oldalról) Mert vagy azért kel-lene megdicsérni egy kormányt hogy átlő egy más állam terüle-tére és ez jogi szem-pontból képtelenség Vagy pedig azért kelle-ne kritizálni Bégint hogy a nemzetközi jog megsértésével illeték-telen beavatkozással menti meg ártatlan em-berek életét Ilyen esetben valóban hallgatni a legjobb E vidék fölött röpkö-dött most Vance ame-rikai külügyminiszter aki szeretne valahogy valami megegyezést létrehozni az arabok es Izrael' között Mind- - Mind enneKm az níat--íegy --_ mil_yent csak tere hogy 1975 történjék valami 1977 háború — miután ott csak azt ami jelenti Mindenki tudja hogy az arab igények — Mindent vissza! — és az izraeli álláspont — Nem nem soha! — közti távolságot belát-ható időn belül nem le-het áthidalni Miután az 1967-be- n megszállt palesztin te-rületből — úgymint az 1948-t- ól 1967-i- g egyipto-mi közigazgatás alatt álló Gaza-sávb- ól és az ugyancsak 1948-t- ól 1967-i- g Jordániához tarto-zó Cisz-Jordániáb- ól a Jordán jobbpartjából — az új izraeli miniszter-elnök egy darabkát sem akar visszaadni s még kevésbé hajlandó be-leegyezni hogy Cisz-Jordániáb- an és a Gáza-sávon önálló Jordániá-tól független palesz-tin arab állam jöjjön létre az ember nem érti miről akarja Car-ter és Vance hogy az arabok az izraeliekkel tárgyaljanak? hogy lázas tevékenységnek lássék Úgy hogy föl kell ten-ni hogy a palesztinai béke megteremtésé-ről szóló Carter-ter- v mögött nem külpolitikai elgondolás hanem ame-rikai belpolitikai ma-nőver húzódik meg S hogy ezzel ennek egy-szerűen csak az a cél-juk hogy Carter közép-keleti tehetetlenségét takargassák — ahogy Mikszáth mondta: úgy csoportosítják a sem-mittevést hogy lázas tevékenységnek lássék Carter és Vance elő-ször arra akarta rábírni az Arafát vezetése alatt álló- - Palesztin Felsza-badító Bizottságot hogy változtassa meg alap-okmányának azokat a szakaszait melyek az izraeli állam eltör-lését kívánják A PLO Ék% ®mbeű jjogoEs íkéirdlése as éssi toGnfeEr@uT}©Qa eDs® apirerudi porotijja A Nyugat megnyerte az első játsz-mát Belgrádban az október negyedi-kén kezdődő külügyminiszteri konfe-rencia első napirendi pontja az em- - beri kérdése s addig vitatkoz- - rította az idő a hetedik héten a ju- - nak amíg egyezségre nem jutnak A szovjet tábor az utolsó pillanatig ellenezte hogy az emberi jogokat kü-lön napirendi pontként vitassák s még makacsabbul ragaszkodott ah-hoz hogy záros határidőt szabjanak a tanácskozásoknak Mindkét állás-pontjából engedett Moszkva amiben én a magam részéről soha egy pilla-natig sem kételkedtem még a leg-válságosabb szakaszokban sem A június közepén összeült belgrádi konferencia (nagyköveti szinten) va-lójában a Helsinki Nyilatkozatban foglaltak felülvizsgálásának a napi-rendjét volt hivatva előkészíteni Nem mentek nem mehettek bele a Záróokmány ahogy a nyilatkozatot hivatalosan nevezik betartásának vagy megsértésének vitájába arra a külügyminiszteri szinten a követ-kező plenáris ülés hivatott A szupermodern Száva Kongresz-szus- i Központ Belgrád mellett volt az előkészítő konferencia színhelye a csupa beton és üveg futurisztikus palotából az ünnepélyes megnyitó után mindjárt eltávolították a sajtót és a hallgatóságot mellőle elzavar-ták a nemzetközi disszidens társasá-got hogy senki és semmi ne zavarja a tanácskozások menetét A delegá-tusok titkárok és gépírónők a fordí-tók a biztonság'i őrök és a jugoszláv rendezők magukra maradtak A ta-nácskozások állásáról sajtóértekez-leteken szűkszavúan beszámoltak és a szokásos kiszivárgások révén azért pontosan követni lehetett a fejlemé-nyeket A szovjet tábor kezdettől azzal ér-velt hogy a Helsinki Nyilatkozat zá-rófejezete nem annyira a megállapo-dásra mint az együttműködés el-mélyítésére és kiszélesítésére he-lyezte a hangsúlyt így született meg jóval előbb a1 jelszó amit a szovjet tábor vezetői és hírközlő szervei unos untalan hangoztattak hogy előre kell nézni nem hátra! Helsinkiben elvé-gezték a magukét a 32 európai ál-lam a Vatikán továbbá Kanada és az USA állam- - és kormányfői a Záró-nyilatkozatban kifejezték meggyő-ződésüket és megelégedettségüket s ünnepélyes ígéretet tettek hogy két-évr- e rá Belgrádban országaik képvi-selői megint összejönnek hogy a to-vábbi teendőket megbeszéljék Már Helsinkiben kimondották hogy szavazás nem lesz közmege-gyezéssel kell a határozatokat hozni ami az előkészítést jelentősen meg-nyújtotta s a plenáris ülést meg ce-remoniális formalitássá degradálta A belgrádi tanácskozásokon szintén a közmegegyezést vallották amit a szovjet tábor ki akart használni a számára kényes kérdések elszabotá-lásár- a és eliminálására Az amerikai küldöttség a gyakor-lott Sherer nagykövet vezetésével ki-tartott eredeti követelése mellett hogy az emberi jogok kérdését kü-lönválasszák az együttműködés (dé-tent- e) fejlesztésétől A szovjet dele-gáció (az ugyancsak tapasztalt Vo-roncs- ov nagykövet vezetésével) hal-lani sem akart róla ragaszkodott a jövőbenézéshez mintha jósnőnél ül tek volna Az ismételt Nyet-ekr- e a semlegesek és a tömbónkívüliek kompromisszumot ajánlottak elő-ször azt hogy a két kérdést kötőjellel kössék össze: Nyet mondotta Vo-roncs- ov Akkor azt javasolták hogy római számmal jelöljék I és II A szovjet válasz ismét Nyet volt ha-sonlóképpen arra a javaslatra hogy arab számozással 1 és 2 vagy be-tűkkel A és B jelöljék Nyet Nyet Nyet! A semlegesek és a blokkonkívüli-ek Ausztria Cyprus Finnország Lichteinstein Málta San Marino Svédország Svájc és Jugoszlávia (Spanyolország az elején elkedvetle-nedve kiszállt) fáradozásának kö-szönhető a siker Az Ennennisták (Neutral Nonaligned) felfogása kö-zelebb állt Amerikához mint a Szov-jetunióéhoz hiszen maguk is vallják követik ésgyakorolják az emberi ju kereken nem-e- t mon-dott Bégin pedig kijelen-tette hogy akkor sem állna szóba a PLO em-bereivel — akiket ő „a szovjettől és Líbiától eltartott terroristák-nak" nevez — ha'a PLO elismerne Izrael létjo gokat (Jugoszlávia a maga mód-ján ) s a kötőjeles háborút ők nyerték meg A sokatbeszélö delegátusokat szo- - jogok goszláv rendezők közölték velük hogy a személyzet főleg pedig a for-dítók szerződése augusztus ötödikén lejár akkor különbenis mindenki szabadságra megy tehát rajtuk kí-vül senki sem lesz a beton üveg-palotáb- an A megegyezést Voroncsov nagykövet pezsgős ebédjén érték el éppen az utolsó nap Az oroszok fel-adták azt a követelésüket is hogy záros határidőt szabjanak a követke-ző plenáris ülésnek amitói azt remélték hogy kibeszélik az időt és döntés nélkül hazamehetnek Az előkészítő konferencia utolsó ülésén az ABC-sorrendn- ek megfele-lően a Vatikán megbízottja elnökölt aki bejelentette hogy a külügymi-niszteri szinten a Helsinki Nyilatko-zatot felülvizsgáló ülés október negyedikén kezdődik és tentative de-cember 22-é- n ér véget A napirend első pontja az emberi szabadságjogok megvitatása a második: a konfe-rencia határozathozatali hatalmá-nak kimondása A Vatikán diploma-tája kedélyesen búcsúzott a delegá-tusoktól: Viszontlátásra ugyanitt október negyedikén ami keddre esik Voroncsov szovjet nagykövet meg-jegyezte savanyú a szőlő alapján hogy tőlük az ülés átmehet a követ-kező évre is ha december 22-i- g nem tudnak a zárószövegben megállapod-ni De azért majd fejezzék be má-jusban mert akkor a Száva palotát át kell adni a jugoszláv kommunis-ta ligának a régóta várt és drámai-nak ígérkező kongresszusa meg-tartására A váratlan szovjet engedmény meglepte a nyugati delegátusokat akik attól féltek hogy a szovjet de-legáció az emberi jogok hangoztatá-sától felbőszülve rájuk borítja az asztalt és otthagyja az előkészítő konferenciát Én 'nem' kételkedem egy cseppet sem hogy maradnak Kéthónapja megírtam hogy a Szov-jetuniónak nincs más választása mint engedményt tenni Ha otthagy-ja a konferenciát felad mindent ami eddig a biztonságát szolgálja Hiva-talosan és formálisan vége lenne a détent-ne- k amit a végén Ford elnök törölt a szótárból és Carter elnök globálisan ki akarja terjeszteni — Amerika feltételeivel Demonstratív kivonulásával a Szovjetunió önmaga bizonyítaná be hogy a polgárai jogtalanok parancs-uralmi rendszerben élnek a szabad-ság tabu Meggondolásukban hogy maradnak és hajlandók az emberi jogokról tanácskozni sokkal hatéko-nyabban érvényesült az a tudat hogy a détente végével elesnek a Nyugat gazdasági és technikai technológia segítségétől amire igen nagy szük-ségük van S még valami: Kínát a hátukban nem köti egyezmény Nyugati tervezéssel és kivitelezés-sel a szovjet tábort teleszórták mé-regdrága lukszus szállodákkal melyekben a turistákat szemérmet-lenül fejik ha a détente leáll elma-radnak a turisták s a lukszus szállo dákba beköltöztethetik a proletáro-kat akiknek nem jutott lakás s akik a fenntartási költségeket nem tud-nák megtéríteni Azt írtam július 9-- én a Kékújság-ban hogy Belgrádban a Nyugat csak nyerhet a szovjet tábor csak veszít-het így is történt bár a Szovjetunió valójában nem Belgrádban vesztette el a játszmát hanem — Helsinkiben Nem tudta Brezsnyev hogy mit ír alá és a Zárónyilatkozattal milyen fegyvert ad elnyomott polgárai és a Nyugat kezébe Ő csak azt nézte hogy biztosítsa a status quo-- t és a határok sérthetetlenségét az önren-delkezési jog az emberi szabadság-jogok teljes skálájú biztosítása úgy-látszik elkerülte a figyelmét Azóta oly formában figyelmeztették elköte-lezettségére hogy abból értett A fél-időt elvesztette a Nyugatnak (és ne-nün- k) most arra kell koncentrálni hogy a második félidőt is megnyerjük! gosultságát De ez nem tartja visz-sz- a Cartert és Vance-e- t attól hogy tovább tár-gyaljanak Úgy hogy az ember nem tud szabadulni at-tól az érzéstől hogy a tárgyalást mind a ket-ten öncélnak tekintik abban reménykedve hogy közben majd csak történik valami Ez az amit ma reál-politikának neveznek Washingtonban Surányi Miklós Tria-non revíziójáról írt könyvében ezt csoda-várásnak hívta D |
Tags
Comments
Post a Comment for 000411