Kanadai Magyarsag, July 18, 1953

              -- Av !ffiSSBWISűf3aM5rZ
Még jönni fog még jönni kell
Egy jobb kor mely után
Buzgó imádság cpedez
Sizezrek ajakán
Vörösmarty
Edited and Published at
362 Bathurst St Toronto
3 Évfolyam 27 szám
% - "- - M£jí$$kgi
r'-
- '((f'ií'Afr:' o-- o' U- -' c -- -
c-o-'-
v-
-- S # 310— 7Ö
V?" íyy ' y%TV
"V jT w ' u
V
jí-?- "
"MENEKÜLT MAGYARORSZÁG"
A "Szabadság" és az "Amerikai Magyar Népszava" időről-
-időre "Menekült Magyarország" cimen és egy oldal terje-delemben
helyt ad az emigrációs szélső-ba- l oldal politikusai
mondanivalóinak
Ami a közlemények megjelenésében magában elsősorban
figyelemreméltó az hogy az idézett napilapok ezzel eddigi
magatartásuk megváltozásáról adnak tulajdonképen számot
Beismerik hogy nemcsak fasiszták és nácibérencek jöttek el
az oroszok elől (miként azt eddig számos cikkben közvetlenül
és közvetve is hirdették) hanem itt él a "Menekült Magyar-ország"
is Ez a beismerés sokkal fontosabb annál a hibánál
amit Nagy Ferencék megszólaltatásával köveinek el Ugyan-is
nem Nagy hovatartozandósága — hanem sokkal inkább a
menekült magyarok megbecsülésének a közös megértés szük-ségének
ténye tudatosul
E közlemények megjelentetésével beismerik a magyar-nyelvű
amerikai napilapok azt is (eddigi álláspontjukkal
szemben) hogy az emigránsnak nemcsak joga — de köteles-sége
is a politizálás-- — A bilincsekbe vert magyarság érde-kében
való politizálás Ez a kötelesség elkíséri a politikai e-migr- ánst életének minden változásában helytől időtől és
módjától csaknem függetlenül
Bár Nagy Ferenc és társainak eddigi megnyilatkozásai
az önigazolást tartják fontosabbnak mégis — politizálnak —
és így a "Szabadság" és az "Amerikai Magyar Népszava"
most maga segiti lerombolni a még meglevő válaszfalakat ki-fogásokat
amit ők tudatosítottak a politikai menekültekkel
szemben
Mindez nem véletlen A tények s az igazság kényszerítő
ereje elől ugyanis Mjecre kitérőket lehet csak csinálni d?
állandóan kibújni alóluk nem lehet
A pálfordulásnak már nagyon is itt volt az ideje hiszen
a tiszteletreméltó és nemcsak nevében élő Amerikai Magya-rok
Szövetsége mind erőteljesebben vesz részt az "óhaza"
igaz ügyének propagálásában
Meggyőződésünk hogy az érdekek útját járva mind a
Szabadság mind a Népszava eljut annak felismeréséhez is
hogy a "menekült Magyarország" igazi hangját a magyar
jövőt helyesen szolgáló magyarok hangját nem Nagy Fe-renc
megnyilatkozásaiban kell keresnie A "menekült Ma-gyarország"
örömmel üdvözölne egy ilyen érdekdiktálta fel-ismerést
is mert ez a jól felfogott önérdek szolgálása a ma-gyarság
ügyét is előre vinné
Nagy Ferenc és szerkesztőtársainak figyelmét a legnyo-matékosabban
fel kell azonban hívnunk arra hogy az ő önérdek-sz-olgálatuk
és önigazolásuk keresése bizonyos mértéken
tul — szemben áll a magyarság érdekeivel
Nagy Ferenc Menekült Magyarországának olvasása köz-ben
nem lehet szabadulni attól az érzéstől hogy mindazt a-m- it
Ieirnak legfőképen azért teszik hogy bebizonyítsák: ab-ban
az időben amit Nagy Ferenc számlájára lehet írni —
Magyarországon demokrácia vagy valami ahhoz hasonló
volt (S talán ez csak azért lehetett — mert ő volt az esemé
nyek "irányitója") Ez a magatartás érthető mert Nagy Fe- -
rencnek szüksége van arra hogy elkövetett hibainak sulyat
legalább igy tegye önmaga számára is elviselhetővé (ö maga
jelentette ki egyszer már itt Amerikában hogy az események
ólján Iieljie juttatták) miniszíelerelnöksége idején amihez
képességei nem voltak elégségesek) Ennek ellenére az a vágy
amivel Nagy az önigazolást végzi olyan területre is elragad-ja
ahol mar elkövetett hibáit könnyen sulyosbbitani fogja
Erre mutat a "Magyar Nemzet" 1915 május 29-i- ki szá-mának
idézése ("Emlékezzünk — gondolkozzunk" rovatban)
Ebben arról van szó hogy az oroszok abban az időben még
eleget tettek a yaltai szerződésnek s hogy Grősz József kalo-csai
érsek köszönetet mond Puskin orosz követnek amiért
"a magyar katholikus egyház szabad vallásgyakorlatát biz-tosították"
Azt készséggel elismerjük hogy Nagy Ferenc elkövetett
hibáinak okozója elsősorban az volt hogy "azon kevesek közé
tartozott aki hitt az oroszoknak Ez már abban az időben is
súlyos vétek volt s a magyarság tragédiáját csak sulyosb-bitott- a
Aki azonban még ma is azt tartja hogy lehetett hin-nie
az orosznak s erre érdemes emlékezni az olyan súlyos
vakságról vagy rosszakaratról ad bizonyítékot ami ellen tár-sadalmilag
is védekezni kell Nagy Ferencnek — éppen az
orosz valláspolitikával kapcsolatban — igen sok adat áll ren-delkezésére
amely mind azt bizonyítja hogy egyszerűen át-meneti
orosz taktikáról volt szó s nem a demokrácia vagy a
vallásszabadság lehetőségéről A sok adat közül most idéz-zük
csak Mihajlovics Zsigmond kitűnő tanulmányát (Kat
Szemle Róma 1952 3 szám) "A kezdetben tapasztalt "jó-indulat- ú"
orosz magatartást az Egyházzal szemben senki
sem várta" Határozottan megállapítja azt is hogy az a ma-gatartás
nem magyarázható a Sztálin által aláirt nemzetközi
(pl yautai) szerződésekkel "Nem volt az más _ írja a to-vábbiakban
az illusztrális cikkíró —mint az 1939-be- n elkez-dett
uj valláspolitikának a folytatása" Az orosz tanulság
nyert alkalmazást s az első évek — "Nagy demokráciája" —
a fokozatos elszigetelődéssel kezdődtek Nincs sajtó elvet-ték
az egyesületi jogot eltiltották az Egyházat kulturális
karikativ'tevékenvségétől Az iskolákat államosították s
elkezdődtek a perek a papság s az egyházfők ellen Nagy
Ferenc nyilatkozatai a püspöki kar es a kardinális fele elhang
zó "kioktatásai" ebben az időben hangzottak el A Bíboros
i~ &' p- - cnjy i y w nnnm'iak
A
Szerkeszti :
KENÉSEI P LÁSZLÓ
Ara : 10 Cent
Vannak hasonlatok amelyeket úgy elkop-tattak
amelyekkel úgy visszaéltek az idők
folyamán hogy igazán személyes bátorság-ra
(és mint ez is itt bocsánatkérő magya-rázkodó
bevezetőié) van szüksége az ember-xe- k
ha úgy érzi hogy használnia kell egyi-ket
vagy másikat Ilyen hasonlat a fáklyáé
A nagy szellemeket remek Írókat gondolko-dókat
szokták fáklyához hasonlítani mond-ván
hogy ez v t az az író költő tudós "má-soknak
világit ' c niszti önmagát"
Nem tehetek ió!a de ahogy a nagybeteg
Nyirő József sorsán gondolkozom önkénte-lenül
is egyre a fáklya annak is erdélyi vál-faja
a "lármafa" jár az eszemben A nem er-délyiek
a gyermekkorban elszakadtak ta-lán
azt gondolják hogy a "lármafa" dob-szerű
vagy kereplőszerü hangotadó valami
pedig nem az Szurkos száraz magányos
fenyő a lármafa hegytetőn dombháton
messze a többiektől és magasan a többiek
felett áll és ha baj van meggyújtják Az ég-re
kigyózó füst a magasbacsapó lángok a
pattogva szálló szikrák lármázzák fel az ap- ró szétszórtan fekvő székely falucskák ma
gános házak lakóit hogy baj van siessetek
Recsegve ropogva lángolva és izzón omlik
hamuvá a lármafa de segit Rugalmas balta-nyelekre
feszülnek a kérges tenyerek a ré-ú-i fliritákat kibontopcatják' az 'olalosTon- -
gyokból lazára igazítják a bicskát a kést a
zsebben vagy a csizmaszárban megsuhog-na-k
a szalonnabőrből vaskeménnyé pácolt
botok — és megindulnak a más baján a kö-zös
bajon segíteni kész székelyek akár far-kascsorda
akár tolvaj pakulárok akár vér-szagra
megvadult medve vagy bolondjában
folyammá dagadt házakat tovaragadó he-gyipatak
akár portyázó török vagy sarcoló
labanc az oka hogy meggyújtották a lárma-fát:
"baj van segítsetek siessetek!'1
Lármafa volt az erdélyi és az egész magyar
szellemi életnek Nyirő József aki most be-tegen
fillér nélkül és ország nélkül idő előtt
megöregedetten nézi az ablakon át az idegen
spanyol eget és keresi a Zágon felé mutató
halavány csillagot melyet Mikes figyelt a
Földközi tenger másik legvégéből a török-port-a
kegyelméből valaha
Rodostó vagy Escorial Törökország vagy
Spanyolország — nem mindegy a bujdosó-nak
?
Azért azt hiszem Nyirő József sorsa ke
serűbb nem mintha a piláf édesebb lett vol-na
a puliszkához szokott szájnak mint a tar-tilla
hanem azért mert a maroknyi Rákó-czi
emigrációnak nem állottak rendelkezésé-re
azok a segitő eszközök amelyek ma a mi
rendelkezésünkre állanának — ha állanának
A "pogány" török porta utalt ki néhány
aranyat' az emigráns magyarok részére a-z- ok
meg is kapták hiánytalanul Most a ke-resztény
(vagy mivel a többség protestáns
"keresztyén") USA súlyos és értékes dollár-százezreket
juttat az emigrációnak —de váj-jon
kapott--e kap-- e Nyirő József Szitnyai
Zoltán vagy a Szivgárda megalapítója Blaskó
Mária (aki legalább annyit tett a magyar
gyermekekért mint Barankovics egész klikk-jével
együtt) kapott-- e kap-- e a sok idős tu-dós
megfáradt összetört pap és lelkipász- tor a kivénhedt színészek a szemükvilágát
végtagjaikat vesztett magyar tisztek egyet-len
centet is ebből a pénzből ? N E M !
És a szerencsések a jó állásba kerültek a vállalatokat alapítók vájjon juttattak--e va- lamit is azoknak kiknek vagyonukat rész-ben
köszönhetik ? Mert csak nagyon ostoba
vagy nagyon rosszindulatú ember mondhat-ja
azt hogy "én magamnak köszönhetek
mindent" A magyar kultúra csiszolta taní-totta
emelte őket oda hogy a pénzért folyó
Hiegö versenyben megállják a helyüket A
magyar iskolának köszönhetik műveltségü-ket
szaktudásukat magasabb színvonalú
képzettségüket amely a "bennszülöttek" fö-lé
emelte őket !
Az Egyesült Államokban és Kanadában
'obb mint kétszáz magyar egyetemi tanár
nak van tanszéke Ha ezek fejenként és ha-vonta
50 centet juttatnának el Nyirő József-hez
máris megoldódnék a legégetőbb kér-dés
De legalább ezer "ujbevándorolt kerese-te
jövedelme üti meg az egyetemi tanárok
jövedelmének a dupláját és legalább ötszáz
bevándorolt jövedelme a tízszeresét
És Nyirő Józsefnek az "Uz Bence" az
"Isten igájában" a "Jézusfaragó ember" a
"Zóld csillag" és még vagy negyven-ötve- n
más remekmű szerzőjének a korral a beteg-séggel
a halállal viaskodva mégis úgy kell
éreznie hogy most mikor ő a lármafa a lel-keket
felrázó segítségre hivó fáklya van
bajban egyedül maradt magára hagyták a-z- ok akikért élt akiknek irt akikkel vállalta
a sorsközösséget
Van két amerikai pénzen fenntartott ha--
iíAlmas-mag- y árny elvű rádióműsor: az"Ame- -
I ' "— — M - W — - " rika Hangja es a bzabad Jiuropa A kom-- i 1
munizmust kiszolgáló könyvében a bolsevis-tákat
dicsőítő Dcssewffy Gyula a kétfelé
kacsintgató a politikai szelekkel ide-od- a hul-lámzó
Thury család a nemzetközi körözés
alatt álló zsebtolvaj Székely Andor a maka-beus-kommunis- ta
Székely Beáta (nem roko-nok
mindkettő más névről magyarosított)
és a többiek mind mind kenyeret dollárt
otthont határkört kapnak a két intézmény-nél
de Nyirő Józsefnek nem jutott íróasztal
egy darab papír amire írhatna amin üzen-hetne
a hazátlan törpe a kéjgyilkos hústö-me- g
a sánta és púpos kéjgyilkos szabóle-gény
és méltó társaik igája alatt nyögő ma-gyarságn- ak
Félnek a tehetségétől félnek a magyarsá-gától
az emberségétől érzik hogy senkik és
semmik mellette Majd ha meghal szétrág-ják
saját nyálukkal összeragasztják átérté-kelik
kiforgatják meghamisítják pénzt csi-nálnak
belőle A dicső ősök hitvány gerincte-len
utódja raccsolva fogja dadogni róla Thu-ry
majd dünnyögve hazudik a barátságáról
és Beáts énekelve a szavak végét felkapva
fog pikáns kis történeteket füllenteni vele
kapcsolatban
Magyarok! Ne hagyjuk ezt! NV engedjük
meghalni Nyirő Józsefet ! Nyissuk ki a szi-- i
vünket és a zsebünket ! Tartsuk él tbcn a"j
élő magyar irodalom egyik legnagyobb alak i ját !
A cime : Nyirő József C dcla Estacion 3
Latropical El Escorial Spain Europo
Minden dollár minden cent minden levél
amelyet írunk neki meghosszabbítja az éle-tét
! Vannak közöttünk néhányan jk'knek
10 vagy 100 dollár se számit de még tobber
aki! 1- -2 dollárt tudnak nélkülózni Akiknek
ennyire se telik azok küldjenek neki egy pár
soros levelet amelyben javulást gyógyulást
kivannak amelyben megírják hogy olvas-sák
szeretik műveit Mutassuk meg hogyha
azok akik elgazdálkodják a segítésre kapott
dollárokat nem is törődnek vele de mi sen-kik
szürke szétszórt porszemek vele va-gyunk
! Ne hagyjuk a fáklyát kialudni !
Szükség van rá !
Lőrincz István
Grősz érsek Endrédy apát elitélése után nyitott volt az ajtó
a kommunista Egyházügyi Hivatalig a mai helyzetig
Mindszenty bíboros nagyon jól látta a rendszer céljait
!Í el a kommuni'sták követelte látszat-megegyezések- et ahjisáznlgsaAntzoeomtkt ataHzaaomNroealsgyzyeokkenFtaekrpeendcbiigzaoNknkaygooyrs iFsheorignevknácbszbiseraeoplyeBaínbnoebrmuozsngleaólknt volna olyan szégyenteljes mint amilyent mint miniszterel-snaöjkátvésgoirgsjáábtószloitltletDt
evohlnaaatkaknourlnnieam is hitt az eseményekből
demsigeelmyaNréhenaaygslelüygklalFytráeeusrdgetónaiczthoeaggczyyéolenjtváblteiasnnsézsheaezmiltgyeaeinzssőieeménlmratgeuslealmatasézrtttkáoéstpItlaeys—enéfesAleimssemmátbereenrnnoeilkyüpaaeln-tz
magyarság s a saját érdekében —
A
NYARALÓ GYERMEKEK
HALÁLOS
SZERENCSÉTLENSÉGE
A Summerhill és Police Ki-wan- is
Klubok 70 fiút nyara-ltattak
a north-yor- ki Don folyó
közelében Június 30-á- n a fo-lyó
Watsons' Fiat részén egy
órán belül két gyermek ful-ladt
bele a vizbe Mindkettőt
kihúzták és több mint egy óra
hosszat mesterséges légzéssel
próbálták feléleszteni de hi-ába
Mindketten meghaltak
C a n a d a' s
largest
Anti-Cor- a munjst
weekly
in the Hungárián language
Autorized as Second Class Mail
Fost Office Department Ottawa
EZ TÖRTÉNT MÉG
1953 Július 4
TOVÁBBI FORRONGÁSOK KELET-NÉMETORSZÁGB- AN
Az egyrészt nagyarányú büntetőhadjárat a letartózta-tások
deportálások és kivégzések másrészt a kommunista
kormány Ígérgetései ellenére a forrongások továbbtartanak
Kelet-Németországb- an A szovjet zóna nagyobb városaiban
a nép elkeseredetten lázong a zsarnok-rendsze- r a kegyetlen
munka- - és kétségbeejtő élelmezési viszonyok miatt Sok he-lyen
asszonyok gyűltek össze az állami hivatalok előtt és ki-áltozva
követeltek kenyeret gyermekeik számára
A kormány kénytelen volt kinyittatni az élelmiszer-raktárak- at
hogy kudarcán segítsen és némiképen leplezni pró-bálja
a világ előtt a szégyenteljesen nyomorúságos élelme-zési
helyzetet Utóbbi időben Kelet-Berlinb- en a jegyekre ne-gyedfo- nt
húst kb ugyanennyi kenyeret és szerencsés eset-ben
két font halat lehetett kapni fejenként és hetenként
Egyes helyeken a hal helyett 2 ounce jam-e- t adtak ki Főze-léket
és gyümölcsöt jóformán látni sem lehetett
Számos nagy gyárban a munkások abbahagyták a mun-kát
tiltakoztak és szabotáltak bár ezzel a tömeges letartóz-tatások
elhurcolások és kivégzések veszélyét kockáztatták
meg Az általános helyzet azonban valóban tűrhetetlenné
vált s mára kommunista rendszer vezetőinek is érezniük
kellett hogy nem mehetnek tovább
A keletnémet forradalom a szovjet politika számára is
nagy megrázkódtatást jelent A három nyugati hatalomnál
Oroszországot képviselő követeket sürgősen Moszkvába ren-delték
Malik londoni követ először Berlinbe repült tájékozó-dás
céljából annak ellenére hogy irtózik a légi úttól
o
A LENGYELEK SZINTÉN LAZÁDNAK
o _
" "jNyugathevlim jélenWiiC aWriúuxvOdciNemtto íhatárvU
dókon moly azelőtt német terület volt lázongás ' tort lu
Forrongó munkások utcai harcokba kerültek a szovjet csa-patokkal
és a fegyvertelen lengyel rendőrök csatlakoztak a
lázadókhoz A tömeg "Szabadítsuk meg Lengyelországot a
kommunizmustól" kiáltásokkal harcolt és szétrombolt egy
mozit melyben szovjet film volt műsoron A forrongás állí-tólag
azután tört ki különböző helyeken hogy a német láza-dások
híre elterjedt
Lengyel partizánok az oderai Frankfurt és Liebenau kö-zött
több helyen felrobbantották a vasulvonalat
o
KOREÁBAN A HELYZET VÁLTOZATLAN
o
A Syngman Rhee és Robertson US megbízott közötti tár-gyalások
a kezdeti remények után mégsem biztatnak ered-ménnyel
miután Amerika elfogadhatatlannak tartja Rhee
fegyverszüneti feltételeit az idős miniszterelnök pedig hajt-hatatlan
Meglepetésszerű bár számunkra nem váratlan fordulat
volt hogy a peipin'gi rádió a kínai vörös kormány szócsöve
hidegen visszautasította a fegyverszüneti szerződés aláírá-sát
a panmunjomi egyezmény alapján az észak-kore- ai rádió
pedig különböző vádakkal illette az Egyesült Nemzeteket
szándékaik őszinteségét illetően
Legutóbbi jelenlés szerint Clark távolkeleti főparancs-nok
összes frontparancsnokait titkos ülésre hivta össze fő-hadiszállására
_ o
VÉGRE MEGALAKULT A FRANCIA KORMÁNY
o
A francia nemzetgyűlés 386 szavazattal 211 ellenében
elismerte Joseph Laniel kormányát és ezzel megszűnt a má-jus
első fele óta tartó belpolitikai válság De meddig ?
— o '
FORRADALOMTÓL TART A SZOVJET
MAGYARORSZÁGON
o
Bécsi tudósítónk jelenti :
Ugy látszik hogy a magyar kormány kommunista sajv
tója a csehszlovákiaihoz és németországihoz hasonló mun-kásfelkelésektől
tart és ezt akarja megelőzni a munkásokat
békitö hanggal
Múlt vasárnap vezércikk jelent meg a "Szabad Nép"-be- n
ilyen cimmel:
"A vezetők állandó kötelessége a munkásokról való
gondoskodás" és bevezetésként azt irja hogy "becsü-letesen
be kell vallanunk hogy vezető pártembereink
magasabb állami tisztviselőink és szakszervezeti ve-zetőink
nagy része nem gondoskodik kielégítően mun-kásaink
szükségletéről"
A továbbiakban a cikk kifejti hogy a "termelés minde-nek
felett" jelszó a munkások jogos kívánságait és igényeit
tagadja meg
A vezércikk feltűnő ellentét a kommunista sajtó eddigi
hangjával szemben Ugyanezt a vonalat folytatva az újság-ban
több levelet leközöltek melyben munkások panaszkod-nak
vagy vezető kommunista előmunkások ismerik be mu-lasztásaikat
azon a jói-ism- ert "önvádló" hangon melyet a
szovjet taktika gyakran megkövetel a vezető állásban lévő
párt-tagokt- ól E levelek megjelenésewilágosan mutatja a cél-zatos
hangnemváltoztatást melyet a rendszer ugylátszik pil-lanatnyilag
szükségesnek lát hiszen ismeretes hogy ilyen
természetű leveleket (ha egyáltalán mert valaki ilyet írni)
azelőtt soha nem közöltek le a vasfüggöny mögötti országok
sajtójában
s
w
j i
s W
W
'VlMJj
-- u Sri
e
Wl
í'íí&
--- &
?"
-- ss íj : :4
'pH
B
"Ma
?ö&l]
"Sítt
1 ry
4%
m
Ml m
~w
"ÍÁ á
'itt
%HJVVsÍa!Í í"5
3- -m-
M
"fi
31 £:
ti Jí
r
- 3
1m
m