000326 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
--r rrrTTT-r-r-r- — r" l"1" T" #g#t§Mlfef SZERKESZTŐSÉG XXVI évf 28 szám ' ÉS KIADÓHIVATAL: WW Vol26No28 Íllflll 42 BT St 1976 július 10 HWfl í1 5 V "v? PIP I if kSfl?_J_ 3LT Toronto Ontano Canada Second Class Mail M5S 1X5 iMllálWpÖiMwS Registration number 1309 Tel : (416) 924-83- 53 KgaSfflBg&foSKE Ara 30 cent ffpgraai'rtyj'wHvwMiiM nrBPJCTTgET'gre ' í sraeli katonai kiflömtméiiy iigsalbaditott 03 példátlan bravúrja Kmén° iTmajoaii A lázadásszerű lengyel sztrájkok politikai következményekkel fenyegetnek Legalább két városban felgyújtották a Kommunista Párt székházát A kommunisták nyomban megfutamodtak a nép nyílt ellenállása elől Erdélyen és Dobrudzsán át akarnak az oroszok nyomást gyakorolni a románokra Angola „felszabadítását" Castro ki akarja terjeszteni egész Afrikára A palesztin gerillák erősödnek Beirutban De a küzdelem még nem dőlt el Kennedy elnököt Ca§tro ölette nieg A lengyel bomba újra robbant Ennek hírére a Kremlben is sok embernek futkosott a hideg a hátán Ilyen bombákkal van te-le Keleteurópa és hason-ló lehetőségek erjednek a Szovjetuniónak azokon a vidékein is ahol nem-oros- z nemzetiségek élnek Amíg ezek a bombák külön- -külön robbannak ad-dig könnyű elfojtani az őket szétvető erőket 56-ban- is ha a lengyel és a ~jnflgyarJbombaiiem egy-- t más után hanem egyszer-re robbant volna és ugyan-akkor a csehek vagy a ro-mánok is megmozdultak volna Nixon és Kissinger nem tudott volna minket újra eladni az oroszoknak „Valami fortyog Lengyelországban" Hogy „valami fortyog Lengyelországban" ar-ról a Kanadai Magyarság már legutóbbi számában hírt adott Azt írtuk hogy az élelmiszerhiány meg-nyomorítja az emberek életét és hogy a helyzet emlékeztet 1970-r- e amikor az éhező munkások először Danzigban azután Stet-tinbe- n és más városokban kirabolták a boltokat s rendőrségi épületekre is rágyújtották a tetőt Ehhez hozzátettük hogy az idén megint húshiány uralkodik az országban és hogy a politikai ellen-állás látható formát öltött Erről szóló múlt heti szá-munk- még el sem jutott olvasóink kezébe amikor az 1970-e- s események meg-ismétlődtek a lengyelek-nél- Ez volt nép reakci ója arra hogy a kormány fölemelte az élelmiszerek árát a vajét és a sajtét 30 a húsét 100 az összes többi ennivaló árát átlago-san 69 százalékkal Még aznap sztrájkok törtek ki az egész ország-ban még több gyárban és még nagyobb erőszakos-sággal mint 1970-be- n Radomban és legalább még egy másik városban felgyújtották a Kommunis-ta Párt székházát A mun-kások nem csak a tengeri kikötőben állították le né-hol a vasúti síneket is föl-szedték úgy hogy a Párizs-ból Varsó felé tartó ex-pressz nem tudott befutni JÚNIUS 26 SZOMBAT — Belgrádban megkezdték Dapcsevics Vladimír perének főtárgyalását Azután hogy 1948-ba- n Sztálin Titót kiközösítette a kommunista ' közösségből Dapcsevics emigrált Jugoszláviából és a je-lek szerint azóta állandóan az orosz politikai rendőr-ség szolgálatában állt és azzal foglalkozott hogy támo-gatást nyújtson a Jugoszláviában megszervezett föld-alatti oroszbarát csoportoknak Dapcsevics aki belga állampolgár lett tavaly „nyaralás" céljából Budapest-re ment Ott azonban — nyilvánvalóan a román politi-kai rendőrség tudtával és jóváhagyásával — jugoszláv politikai rendörök elrabolták és erőszakkal átvitték ju-goszláv területre Vallomása arra is fényt deríthet hogy ha a Tito halála után kormányra kerülő csoport nem lenne hajlandó a Szovjetunióval együttműködni akkor az oroszok kiket akarnának puccsal kormányra segíteni Belgrádban Ciprus törökmegszállta részén parlamenti válasz-tásokat tartottak negyven képviselő mellett államelnö-köt is választottak Ezt a politikai alakulást „Ciprusi török szövetségi állam"-na- k hívják Ezt az államot és kormányát eddig csak Törökország ismerte el de való-színű hogy más mozlem államok is fölveszik vele a diplomáciai kapcsolatot JÚNIUS 27 VASÁRNAP — Argentínában Perón el-nök özvegyét aki Perón halála után mint alelnök átvet-te az elnöki hatalom gyakorlását tudvalevően házi őri-zetbe vették Most — 35 argentin politikussal együtt — a vagyonával való rendelkezés jogától is megfosztot-ták Zágrábban öt horvátot halálra ítéltek azzal a vád-dal hogy Horvátországot el akarták szakítani Jugosz-láviától A halálbüntetést maga a bíróság húsz évi bör-tönbüntetésre változtatta át Giscard francia elnök londoni látogatása alkalmá-val beszédet mondott az angol parlament lovagtermé-ben összegyűlt képviselők és főrendek előtt és kijelen-tette hogy a jövőben rendszeressé kell tenni a francia-angol találkozókat amely angol-nyugatném- et és francia-nyug-atnémet viszonylatban már régen fennáll A ta-lálkozókat felváltva hol Londonban hol Párizsban tartják (Folytatás a oldalon) a pályaudvarra s az uta-soknak podgyászukat ci-pelve kellett elgyalogolni-uk a legközelebbi őrházig Hogy a munkásság meg-mozdulása milyen ijesztően hatott a kommunista pártra azt abból is látni hogy míg 1970-be- n a párt csak kilenc nap múlva engedett a tömegek nyomásának (december 14-ik- én kezdő-dött el zavargás és a Gomulka helyébe lépő Gie-re- k csak 23-ik- án emelte föl a béreket) addig most a kommunisták nyomban meg-futamodtak - Csütörtökön emeltékJöl az árakat és a miniszter-elnök már-másna- p pénte-ken sietett bejelenteni a televízión hogy a rendel-kezést „felfüggesztették további megfontolás cél-jából" Minthogy már e láza-dásszerű sztrájkok kitö-rése előtt nyilvános jelei voltak a nyugtalanságnak — a „Lengyel Független-ségi Társaság" kiáltvá-nyának nyolc követelését a kékújság múlt számában ismertettük is — Varsóban sokan gondolják hogy a kommunista párt azonnali meghátrálása könnyített ugyan a helyzeten de azért a sztrájk-hullámna- k to-vábbi politikai következmé-nyei is lehetnek A délafrikai zsákutca Közben Afrika tovább sodródik azon az úton amely vérfürdőbe torkol-hat Ebben nem csak az a szo-morú hogy a Nyugat fő-leg Amerika saját érdekeit veszélyezteti amikor a ro-déz- iai és délafrikai fehére-ket a fizikai testi megsem-misülés felé taszítja Elméletileg persze lehet-séges hogy az Afrika-szakértőkn- ek lesz igazuk akik Párizsban Londonban Washingtonban azt jósol-ják: a négerek előbb-utób- b elunják a kubai katonák és a kommunista feketék ál-tal terjesztett orosz gyar-matosítást és akkor a Szov-jetunió ellen fognak fordul-ni Ez elméletileg lehetsé-ges mert elméletileg min-den lehetséges Csak éppen gyakorlatilag nem valószí-nű Mire ugyanis a nége-rek észbekapnak és rájön-nek hogy új kolonizálás áldozatai lettek akkor már esetleg annyira be-rendezkedtek az orosz helytartók hogy nehéz lesz őket kiemelni a hatalom-ból A Nyugat afrikai pol-itikájában a képmutatás is felháborító Nem azt a közelkeleti felfordulásban: a Giza piramis tövében Kairótól nem messze a mondják hogy Rodéziát és Délafrikát feladták tehát a- - fehérek ne is álljanak ellent a feketéknek ván-doroljanak ki s ha a nége-reknek az orosz kommu-nista rabság jobban tet-szik mint a civilizáltabb és főleg emberségesebb fe--' hér gyarmatosítás akkor „hagyják főni őket az ázsi-ai orosz moslékban" De nem ezt mondják hanem üres hamis jelsza-vakon nyargalnak Ezek szerint a fehéreknek azért kell átadniok a hatalmat a négereknek hogy „sza-bad választások" legye-nek hogy „a többség ural-kodjék" hogy „minden afrikainak biztosíthassák emberi jogait" Holott tudják — mert mindenki tudja — hogy a fehérek elkergetése után a feketékre nem demokrácia és parlamentarizmus ha-nem kis néger klikkeknek a diktatúrája és kommunista terror vár Mozambikban például kis gyerekeket is letartóz-tatnak és épp miközben e sorokat írjuk fut be jelen-tés arról hogy úgyszólván minden afrikai államban üldözik Jehova tanúit Malawiban az angol Guardian szerint különös barbársággal bánnak ve-lük És egész Afrikában nem akad egy néger kor-mány vagy politikus vagy újság amely szót emelne a vallásüldözés ellen Mindez nem feszélyezi a Nyugatot abban hogy az eddiginél is szabadabb utat engedjenek az erő szaknak Afrikában Ennek jegyében folyt le az a kétnapos tanácskozás is amit Kissinger tartott Vorster délafrikai mi-niszterelnökkel Bajoror-szágban Kissinger arra akarta rábeszélni Vors-ter- -t hogy a délafrikai kormány mondjon le a szí-nesek törvényes elkülöní-téséről" adja át Délnyugat-Afrik- át a néger gerilláknak és gyakoroljon nyomást a rodéziai fehérekre hogy egy éven belül engedjék át a kor-mányhatalmat a feketéknek Hogy Kissinger mire ju-tott Vorster-re- l nem tud-juk A megoldásnak azon-ban két olyan akadály áll az útjában amit sem Vors-ter sem-Kissinge- r nem tud kiküszöbölni Az egyik gazdasági a másik politi-kai A színesek elkülönítését csak úgy lehetne feke-ték megalázása nélkül fenntartani ha a fehérek nélkülözni tudnák a színes gyári munkásokat Az el-bocsájta- suk azonban annyira legyöngítené Dél-afrika fogyasztási és hadi-iparát hogy az az orszá-got szegénységbe döntené és a megmaradó fehér Dél-afrikát katonai biztonságá-tól megfosztaná Egyenjogú feketékkel való együttéléstől viszont a fehérek félnek mert azt hi-szik sőt meg vannak róla győződve hogy a négerek lemészárolnák vagy el-űznék őket Úgy hogy a kívülálló csak egyfajta kiutat tud el-képzelni: a fehérek kiván 5%siliirfg(rffcJawgliii ?mmimjrr0to0tmmm0rmiirtmm m mjtmmHmmimimmm4B+mmknm i w imniiw m %+ f OT1 'TI Oázis dorlását Magyarul elme-nekülés- ét Mert ha a Szovjetunió és a harmadik világ köve-tel valamit és azt a nyuga-ti hatalmak is helyeslik — mint ahogy most Afriká-ban valamennyien ki akar-ják venni a fehérek kezé-ből a hatalmat — akkor ne-héz elképzelni hogy ki véd-hetné meg őket Egész Afrika a tét A fehér rezsimek gyön-gítés- é s lehetőleg teljes el-törlésük elsősorban a Szov-jetunió érdekeit szolgálná A főcél ugyanis nem az hogy a pillanatnyilag terí-téken lévő Rodéziát és Délny-ugat- Afrikát szolgál-tassák ki-kommuni-sta ve-zetés alatt álló néger ge-'rillákn- ak Az igazi cél Délafrika alá-aknázá- sa ennek az ipari-lag hajózási és főleg kato-nai szempontból fontos nem-kommunis- ta hatal-omnak a leterítése Hogy az afrikai válságot elsősorban Amerika ellen hegyezték ki azt az is mu-tatja ami a Biztonsági Tanácsban történt Angola — ahol a marxista kor-mány 15 újabb hírek sze-rint 25 ezer kubai katona puskájára támaszkodik — kérte az ENSz-b- e való föl-vételét Washington arra az ál-láspontra helyezkedett hogy ehhez csak akkor já-r- ul hozzá ha a kubai csa-patok' legalább is' megkez-dik az ország kiürítését Ezt Castro megígérte De oo — — — — — — a O o o 2 a a ö sivatagban száz ember hazahívása után kijelentette hogy a kubai katonák továbbra is Angolában maradnak hogy Angola felszabadítá-sát egész Afrikára kiterjesz-szé- k Minthogy ilyen körül-mények között Angola fel-vételét — illetőleg Ford-nak ehhez való hozzájáru-lását — Reagan az elnök-választási hadjárat során érvként használhatta vol-na fel Ford ellen Amerika azt javasolta hogy a Biz-tonsági Tanács ne most ha-tározzon Angolának az ENSz-b- e való bebocsájtá-s- a felől hanem novem-berben vagyis az ameri-kai elnökválasztás után Az oroszok azonban még ennyi szívességet sem akartak tenni az amerika-iaknak És hogy az ameri-kai vétó provokálá'sával az afrikaiakat Washing-ton ellen izgathassák ra-gaszkodtak a szavazás azonnali megtartásához Ez meg is történt És a 15-ta- gú Biztonsági Tanács-ban Kína kivételével min-denki Anglia is Francia-ország is az orosz csat-lósnak számító Angolafel-vétel- e mellett"sVz Egye-sült Államok ellen szavazott' Újabb bizonyítékául an-nak hogy a détente-ba- n csak az amerikaiak tesz-nek engedményeket és hogy az Amerika szoknyá-jába kapaszkodó franciák és angolok sem mernek az oroszoknak és a har-madik világnak nem tetsző dolgot cselekedni (Folytatás a 3 oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, July 10, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-07-10 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000337 |
Description
Title | 000326 |
OCR text | --r rrrTTT-r-r-r- — r" l"1" T" #g#t§Mlfef SZERKESZTŐSÉG XXVI évf 28 szám ' ÉS KIADÓHIVATAL: WW Vol26No28 Íllflll 42 BT St 1976 július 10 HWfl í1 5 V "v? PIP I if kSfl?_J_ 3LT Toronto Ontano Canada Second Class Mail M5S 1X5 iMllálWpÖiMwS Registration number 1309 Tel : (416) 924-83- 53 KgaSfflBg&foSKE Ara 30 cent ffpgraai'rtyj'wHvwMiiM nrBPJCTTgET'gre ' í sraeli katonai kiflömtméiiy iigsalbaditott 03 példátlan bravúrja Kmén° iTmajoaii A lázadásszerű lengyel sztrájkok politikai következményekkel fenyegetnek Legalább két városban felgyújtották a Kommunista Párt székházát A kommunisták nyomban megfutamodtak a nép nyílt ellenállása elől Erdélyen és Dobrudzsán át akarnak az oroszok nyomást gyakorolni a románokra Angola „felszabadítását" Castro ki akarja terjeszteni egész Afrikára A palesztin gerillák erősödnek Beirutban De a küzdelem még nem dőlt el Kennedy elnököt Ca§tro ölette nieg A lengyel bomba újra robbant Ennek hírére a Kremlben is sok embernek futkosott a hideg a hátán Ilyen bombákkal van te-le Keleteurópa és hason-ló lehetőségek erjednek a Szovjetuniónak azokon a vidékein is ahol nem-oros- z nemzetiségek élnek Amíg ezek a bombák külön- -külön robbannak ad-dig könnyű elfojtani az őket szétvető erőket 56-ban- is ha a lengyel és a ~jnflgyarJbombaiiem egy-- t más után hanem egyszer-re robbant volna és ugyan-akkor a csehek vagy a ro-mánok is megmozdultak volna Nixon és Kissinger nem tudott volna minket újra eladni az oroszoknak „Valami fortyog Lengyelországban" Hogy „valami fortyog Lengyelországban" ar-ról a Kanadai Magyarság már legutóbbi számában hírt adott Azt írtuk hogy az élelmiszerhiány meg-nyomorítja az emberek életét és hogy a helyzet emlékeztet 1970-r- e amikor az éhező munkások először Danzigban azután Stet-tinbe- n és más városokban kirabolták a boltokat s rendőrségi épületekre is rágyújtották a tetőt Ehhez hozzátettük hogy az idén megint húshiány uralkodik az országban és hogy a politikai ellen-állás látható formát öltött Erről szóló múlt heti szá-munk- még el sem jutott olvasóink kezébe amikor az 1970-e- s események meg-ismétlődtek a lengyelek-nél- Ez volt nép reakci ója arra hogy a kormány fölemelte az élelmiszerek árát a vajét és a sajtét 30 a húsét 100 az összes többi ennivaló árát átlago-san 69 százalékkal Még aznap sztrájkok törtek ki az egész ország-ban még több gyárban és még nagyobb erőszakos-sággal mint 1970-be- n Radomban és legalább még egy másik városban felgyújtották a Kommunis-ta Párt székházát A mun-kások nem csak a tengeri kikötőben állították le né-hol a vasúti síneket is föl-szedték úgy hogy a Párizs-ból Varsó felé tartó ex-pressz nem tudott befutni JÚNIUS 26 SZOMBAT — Belgrádban megkezdték Dapcsevics Vladimír perének főtárgyalását Azután hogy 1948-ba- n Sztálin Titót kiközösítette a kommunista ' közösségből Dapcsevics emigrált Jugoszláviából és a je-lek szerint azóta állandóan az orosz politikai rendőr-ség szolgálatában állt és azzal foglalkozott hogy támo-gatást nyújtson a Jugoszláviában megszervezett föld-alatti oroszbarát csoportoknak Dapcsevics aki belga állampolgár lett tavaly „nyaralás" céljából Budapest-re ment Ott azonban — nyilvánvalóan a román politi-kai rendőrség tudtával és jóváhagyásával — jugoszláv politikai rendörök elrabolták és erőszakkal átvitték ju-goszláv területre Vallomása arra is fényt deríthet hogy ha a Tito halála után kormányra kerülő csoport nem lenne hajlandó a Szovjetunióval együttműködni akkor az oroszok kiket akarnának puccsal kormányra segíteni Belgrádban Ciprus törökmegszállta részén parlamenti válasz-tásokat tartottak negyven képviselő mellett államelnö-köt is választottak Ezt a politikai alakulást „Ciprusi török szövetségi állam"-na- k hívják Ezt az államot és kormányát eddig csak Törökország ismerte el de való-színű hogy más mozlem államok is fölveszik vele a diplomáciai kapcsolatot JÚNIUS 27 VASÁRNAP — Argentínában Perón el-nök özvegyét aki Perón halála után mint alelnök átvet-te az elnöki hatalom gyakorlását tudvalevően házi őri-zetbe vették Most — 35 argentin politikussal együtt — a vagyonával való rendelkezés jogától is megfosztot-ták Zágrábban öt horvátot halálra ítéltek azzal a vád-dal hogy Horvátországot el akarták szakítani Jugosz-láviától A halálbüntetést maga a bíróság húsz évi bör-tönbüntetésre változtatta át Giscard francia elnök londoni látogatása alkalmá-val beszédet mondott az angol parlament lovagtermé-ben összegyűlt képviselők és főrendek előtt és kijelen-tette hogy a jövőben rendszeressé kell tenni a francia-angol találkozókat amely angol-nyugatném- et és francia-nyug-atnémet viszonylatban már régen fennáll A ta-lálkozókat felváltva hol Londonban hol Párizsban tartják (Folytatás a oldalon) a pályaudvarra s az uta-soknak podgyászukat ci-pelve kellett elgyalogolni-uk a legközelebbi őrházig Hogy a munkásság meg-mozdulása milyen ijesztően hatott a kommunista pártra azt abból is látni hogy míg 1970-be- n a párt csak kilenc nap múlva engedett a tömegek nyomásának (december 14-ik- én kezdő-dött el zavargás és a Gomulka helyébe lépő Gie-re- k csak 23-ik- án emelte föl a béreket) addig most a kommunisták nyomban meg-futamodtak - Csütörtökön emeltékJöl az árakat és a miniszter-elnök már-másna- p pénte-ken sietett bejelenteni a televízión hogy a rendel-kezést „felfüggesztették további megfontolás cél-jából" Minthogy már e láza-dásszerű sztrájkok kitö-rése előtt nyilvános jelei voltak a nyugtalanságnak — a „Lengyel Független-ségi Társaság" kiáltvá-nyának nyolc követelését a kékújság múlt számában ismertettük is — Varsóban sokan gondolják hogy a kommunista párt azonnali meghátrálása könnyített ugyan a helyzeten de azért a sztrájk-hullámna- k to-vábbi politikai következmé-nyei is lehetnek A délafrikai zsákutca Közben Afrika tovább sodródik azon az úton amely vérfürdőbe torkol-hat Ebben nem csak az a szo-morú hogy a Nyugat fő-leg Amerika saját érdekeit veszélyezteti amikor a ro-déz- iai és délafrikai fehére-ket a fizikai testi megsem-misülés felé taszítja Elméletileg persze lehet-séges hogy az Afrika-szakértőkn- ek lesz igazuk akik Párizsban Londonban Washingtonban azt jósol-ják: a négerek előbb-utób- b elunják a kubai katonák és a kommunista feketék ál-tal terjesztett orosz gyar-matosítást és akkor a Szov-jetunió ellen fognak fordul-ni Ez elméletileg lehetsé-ges mert elméletileg min-den lehetséges Csak éppen gyakorlatilag nem valószí-nű Mire ugyanis a nége-rek észbekapnak és rájön-nek hogy új kolonizálás áldozatai lettek akkor már esetleg annyira be-rendezkedtek az orosz helytartók hogy nehéz lesz őket kiemelni a hatalom-ból A Nyugat afrikai pol-itikájában a képmutatás is felháborító Nem azt a közelkeleti felfordulásban: a Giza piramis tövében Kairótól nem messze a mondják hogy Rodéziát és Délafrikát feladták tehát a- - fehérek ne is álljanak ellent a feketéknek ván-doroljanak ki s ha a nége-reknek az orosz kommu-nista rabság jobban tet-szik mint a civilizáltabb és főleg emberségesebb fe--' hér gyarmatosítás akkor „hagyják főni őket az ázsi-ai orosz moslékban" De nem ezt mondják hanem üres hamis jelsza-vakon nyargalnak Ezek szerint a fehéreknek azért kell átadniok a hatalmat a négereknek hogy „sza-bad választások" legye-nek hogy „a többség ural-kodjék" hogy „minden afrikainak biztosíthassák emberi jogait" Holott tudják — mert mindenki tudja — hogy a fehérek elkergetése után a feketékre nem demokrácia és parlamentarizmus ha-nem kis néger klikkeknek a diktatúrája és kommunista terror vár Mozambikban például kis gyerekeket is letartóz-tatnak és épp miközben e sorokat írjuk fut be jelen-tés arról hogy úgyszólván minden afrikai államban üldözik Jehova tanúit Malawiban az angol Guardian szerint különös barbársággal bánnak ve-lük És egész Afrikában nem akad egy néger kor-mány vagy politikus vagy újság amely szót emelne a vallásüldözés ellen Mindez nem feszélyezi a Nyugatot abban hogy az eddiginél is szabadabb utat engedjenek az erő szaknak Afrikában Ennek jegyében folyt le az a kétnapos tanácskozás is amit Kissinger tartott Vorster délafrikai mi-niszterelnökkel Bajoror-szágban Kissinger arra akarta rábeszélni Vors-ter- -t hogy a délafrikai kormány mondjon le a szí-nesek törvényes elkülöní-téséről" adja át Délnyugat-Afrik- át a néger gerilláknak és gyakoroljon nyomást a rodéziai fehérekre hogy egy éven belül engedjék át a kor-mányhatalmat a feketéknek Hogy Kissinger mire ju-tott Vorster-re- l nem tud-juk A megoldásnak azon-ban két olyan akadály áll az útjában amit sem Vors-ter sem-Kissinge- r nem tud kiküszöbölni Az egyik gazdasági a másik politi-kai A színesek elkülönítését csak úgy lehetne feke-ték megalázása nélkül fenntartani ha a fehérek nélkülözni tudnák a színes gyári munkásokat Az el-bocsájta- suk azonban annyira legyöngítené Dél-afrika fogyasztási és hadi-iparát hogy az az orszá-got szegénységbe döntené és a megmaradó fehér Dél-afrikát katonai biztonságá-tól megfosztaná Egyenjogú feketékkel való együttéléstől viszont a fehérek félnek mert azt hi-szik sőt meg vannak róla győződve hogy a négerek lemészárolnák vagy el-űznék őket Úgy hogy a kívülálló csak egyfajta kiutat tud el-képzelni: a fehérek kiván 5%siliirfg(rffcJawgliii ?mmimjrr0to0tmmm0rmiirtmm m mjtmmHmmimimmm4B+mmknm i w imniiw m %+ f OT1 'TI Oázis dorlását Magyarul elme-nekülés- ét Mert ha a Szovjetunió és a harmadik világ köve-tel valamit és azt a nyuga-ti hatalmak is helyeslik — mint ahogy most Afriká-ban valamennyien ki akar-ják venni a fehérek kezé-ből a hatalmat — akkor ne-héz elképzelni hogy ki véd-hetné meg őket Egész Afrika a tét A fehér rezsimek gyön-gítés- é s lehetőleg teljes el-törlésük elsősorban a Szov-jetunió érdekeit szolgálná A főcél ugyanis nem az hogy a pillanatnyilag terí-téken lévő Rodéziát és Délny-ugat- Afrikát szolgál-tassák ki-kommuni-sta ve-zetés alatt álló néger ge-'rillákn- ak Az igazi cél Délafrika alá-aknázá- sa ennek az ipari-lag hajózási és főleg kato-nai szempontból fontos nem-kommunis- ta hatal-omnak a leterítése Hogy az afrikai válságot elsősorban Amerika ellen hegyezték ki azt az is mu-tatja ami a Biztonsági Tanácsban történt Angola — ahol a marxista kor-mány 15 újabb hírek sze-rint 25 ezer kubai katona puskájára támaszkodik — kérte az ENSz-b- e való föl-vételét Washington arra az ál-láspontra helyezkedett hogy ehhez csak akkor já-r- ul hozzá ha a kubai csa-patok' legalább is' megkez-dik az ország kiürítését Ezt Castro megígérte De oo — — — — — — a O o o 2 a a ö sivatagban száz ember hazahívása után kijelentette hogy a kubai katonák továbbra is Angolában maradnak hogy Angola felszabadítá-sát egész Afrikára kiterjesz-szé- k Minthogy ilyen körül-mények között Angola fel-vételét — illetőleg Ford-nak ehhez való hozzájáru-lását — Reagan az elnök-választási hadjárat során érvként használhatta vol-na fel Ford ellen Amerika azt javasolta hogy a Biz-tonsági Tanács ne most ha-tározzon Angolának az ENSz-b- e való bebocsájtá-s- a felől hanem novem-berben vagyis az ameri-kai elnökválasztás után Az oroszok azonban még ennyi szívességet sem akartak tenni az amerika-iaknak És hogy az ameri-kai vétó provokálá'sával az afrikaiakat Washing-ton ellen izgathassák ra-gaszkodtak a szavazás azonnali megtartásához Ez meg is történt És a 15-ta- gú Biztonsági Tanács-ban Kína kivételével min-denki Anglia is Francia-ország is az orosz csat-lósnak számító Angolafel-vétel- e mellett"sVz Egye-sült Államok ellen szavazott' Újabb bizonyítékául an-nak hogy a détente-ba- n csak az amerikaiak tesz-nek engedményeket és hogy az Amerika szoknyá-jába kapaszkodó franciák és angolok sem mernek az oroszoknak és a har-madik világnak nem tetsző dolgot cselekedni (Folytatás a 3 oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000326