Kanadai Magyarsag, November 06, 1976

              -- fi ''
'- -
-- 'SaffiWi:''M „„ímsllmiJnIVjsm!ms iwiuuüua-aaw- g ""SSS-- " November
Wmiii i i 'i ' iiiiiimui iiiii 11 ii i un hmm i Jiuiyiim -- 1 Minim nn f" u imuiikíh iii JJi'"" wn iijiuuijuuijwb i jiiiiiuuiiiiiiw iiwiiiimiiiii 111 mii "'F'"" "I " ' ' V" l"1 '''"""'" " IL""-'-" ""'M'iu"?!"tllj 'J "" !HJ l"IIJI""" "" ' '"-- ' l '" LL 1 'P ' UJ 'M "? U "'--' :
--
-? ' ' ' ' ''-"-
Ul'fl
XXVI évf 45 szám
Vol 26 No 45
november 6 U Fi 0 Bff f 11 0 h
Registration number 1309 jsiiia
fni íSJí€k£SSHk&wÍíS? If — r~r — i 'rtn- - i r r ~in iTiimh iir t - it'iiiíihiwi ít- - "--T- — — ——-- — -"-"-""írni-tfiÉTrfir
r 'r~ m-i- r- -- Tm i~ir "——"-- - l--
~w[-r JTffT[1VV ifnintrM'-- t irt w rí "fii--"Ji-T- i Piwtrr:yMWM~vrjw'iy
A — a
—
is az — a
— a — a
és az — — A
a
Mire e soraink olvasó-ink
kezébe kerülnek már
eldőlt az amerikai
A szavazás előt-ti
egész csomó
autónak az
azt a
cédulát hogy
Két
Steel az angol liberális
párt nemrég
elnöke azzal tért ha-za
amerikai útjáról s ezt
meg is -- írta a
cikkében
hogy
ember azt mondta neki:
— Sok amerikai válasz-tó
hogy mivel
két tökfilkó közt kell
inkább arra sza-vaz
akit ismer [vagyis
akit látott már két évig
mint
arra akit nem ismer
S ha a győztes nagyon
kis jött be
akkor lehet hogy a
szavazata döntően
a választás
1960-ba- n
Nixon-na- l szemben 1968-ba- n
pedig
szemben a
a le-adott
egy szá-zaléka
alatt volt
esetében a 120 ezret sem
érte el
Az ethnic-e- k
száma azonban milli-ókra
rúg Azt
hogy az
35 millió olyan ember
él aki tudja hogy
szálai
nyúlnak vissza
S hogy ezek közt mil-lió
a lengyel a
száma pedig jóval a mil-lió
fölött van
S a választási szakértők
azt hiszik hogy a szava-zásra
jogosult jóval több
mint 140 millió
a 7 %-- át fűzik olyan
eleven érzelmi szálak
egyik vagy másik közép-- s
hogy ezek
Vagyis hogy a ké£ je-lölt
közül esetleg arra sza-vazott
akiről azt reméli
hogy kevésbbé
meg a
előtt
vagy
Ezért követtek min-dent
a különféle
'í-- r:
4
És ezért
el — még
is! — hogy (mint
erről
már
Ford 15 más
egy
két
volt azzal a hogy
— cirill
Hogy erről a durva
az ott
csak két
lehet Vagy az hogy
Ford a
el
hogy közel
sem őket az
A nem az hogy
a
Ford és
azt hiszi hogy cirill
lehet
és az
többi
Az
a az
hogy akik az első
álltak azok sem tették szó-vá
ezt a — nem is
szó illik rá
— vagy
A
sem
az elnök színe elé
erről a
a
róla — az
datált szám 51
a
az első sor-ban
az
Ezzel kell
azzal a
tett az
a feje
négy
és az
A az volt--e joga
és igaza van-- e
amit
egy
a
tenni a
tudta és a
í
- gyújtsunk a Hősök Emlékművénél!
Uu '"
íjlf
1976 WJy0M PiVÍI jJHHW
Én
egy
ugoszlavia elleni oross tauiactas esetem
ein nyúlna Carter katonai eszközökhöz
kí-nos
hozni hogy
okos volt--e egy
(a per-zsa
saht)
az
is De
nem az
ahol
—
úgy mint ar-ról
hogy az elnök
a
van-- e már
És ha senki sem
meg azon a mi
hogy
a
a
akkor
mérve nehéz
tenni
sem
a
Er-re
is
így
azt hogy és
az első
előtt Tisza
kívül senki sem látta
az
mint
a
von Ha
volna nem
volna sor az első
s persze a
sem
Ami már most
a
illeti a
nem
hogy a
—
—
ha
a
de
és
sok
hogy abból az
néz-ve
több
mint
E
az
Amit
Brown az előtt va-ló
azt
Hogy nem
sem
De hogy nem
forradalom
szovjet főleg Magyarországból nyomulna be Szerbiába Ford cirill-betű- s felírást
gomblyukában amikor magyar más keleleurópai menekülteket fogadott Nagyon szavazattöbbség esetén
választók magatartásán miílhat amerikai elnökválasztás eredménye Wyszynski bíboros pápánál
bevonták szovjet katonai hálózatába Nyílt folyik Dél-Libanonb- an keresztény milíciák
izraeli hadsereg között Szíria most keresztényeket fogja fékeziii? baszk megmozdulás egész Európá-ban
fölpezsdítheti nemzeti kisebbségek mozgalmát
absburg az
íFréy-- András
elnök-választás
napokban
ütközőjére ra-gasztották
nyomta-tott
„tökfilkó"
megválasz-tott
Ti-mes"-n- ak
demokrata-párt- i
gondolja
vá-lasztania
el-nökként
ügyködni]
szótöbbséggel
ma-gyarok
befolyásolta
kimenetelét
Kennedy-ne- k
Nixon-na- k
Humphrey-ve- l
szavazattöbbsége
szavazatok
Kennedy
úgynevezett
mondják
Egyesült Államok-ban
család-jának
Közép'-Kelet-európá- ba
magyarok
amerikai-nak
keleteurópai országhoz
befolyásolhat-ták
politikai magatartá-sát
hunyászko-dik-
Szovjetunió
Fordizmus
Kissingerizmus?
csoportok
és
megnyerésére
titkolták ma-gyarok
legutóbbi számunk-ban
írtunk) amikor
nemzetiségi
emberrel együtt ma-gyar
szövetség veze-x-tőjé- t-jelvény
szóval
„Ford" betűkkel
meg-jelent
magyarok hallgattak
annak magyará-zata
tudatlanságát
érdeké-ben
akarták leplezni
pedig
engedték el-nökhöz
feltűnő
nemzetközi ügyekben já-ratlan
külpoliti-kailag
műveletlen környe-zete
betűkkel udvarol-ni
magyaroknak ösz-sz- es keleteurópai
menekültnek igazán
meglepő dologban
sorban
tudjuk
melyik jobban:
Fordizmust
„Kanadai Magyar-ság"
washingtoni infor-mátorai
hallottak
odaeresz-tett
magyaroktól
botrányos politikai botlás-ról
Hanem londoni
olvastunk
október 16-iká-r- ól
oldalán
középső hasáb legtete-jén
mindjárt
Brown tábornok
amerikai
kapcsolatban
foglalkozni nyilat-kozattal
melyet Brown
tábornok ameri-kai
vezérkari főnökök tes-tületének
Brown
kérdésről beszélt
Angliáról Izraelről Per-zsiár- ól amerikai-orosz
viszonyról
kérdés
nyilatkozni
abban mondott?
Hogy helyes dolog-- e
tábornoknak kényes kül-politikai
ügyekről sajtó-nak
kijelentéseket
kormány nélkül
én gyertyát
Horvátországba
együttműködés
Ottó Teller Ede beszélt 56-o- s
irJáázENSz székhelyéről:- -
egyikre-semszavazok- !" is-fogadta-akkor
gomblyukában
ta-pintatlanságról
re-publikánus-
párt
Kis-singerizm- ust
„Eco-nomist"-b- an
külpolitikáról
külügyminisztériumot
zavarba
dolog nyu-gatbarát
uralkodót
veszélyes fan-tasztánakbeállítani
na-gyon
jogos kérdés
Egyesült Államok-ban
mindenki min-denről
fecseg katonai
titokrólépp
lánya
közölte-- e mamájával
valakivel vi-szonya
ütkö-zött
(euró-pai)
szemünkben abszurd
dolgon amerikai tá-bornokok
sajtóban „tá-mogatták"
kormány
valamely intézkedését
amerikai mértékkel
Brown tábor-noknak
szemrehányást
Egyébként
katonák külpoliti-kai
ítéletét lebecsülni
Magyarország múltjá-ban
találunk tanulságos"
figyelmeztetést pél-dául
Bécsben
Budapesten világ-háború
Istvánon
olyan
Ausztria-Magyarország- ra
leselkedő
nemzetközi veszélyt
vezérkar főnöke Conrad
Hötzendorf rájuk
hallgattak ke-rülhetett
világháborúra
másodikra
Brown
nyilatkozatainak tartal-mát
lényegileg kö-vetkezőket
mondta:
Amerika tudja
magát rászánni
Szovjetuniónak ellen-álljon
Anglia szánal-mas
látványf'nyújt
Izraelt katonai ösz-szeoml- ás fenyegetné
Amerikának segítsé-gére
kellene sietnie
Izraelnek Perzsiának
olyan részben fö-lösleges
fegyvert szál-lítanak
amerikai arzenálra
kellemetlenség
származik előny
kijelentéseinek vissz-hangja
jellemző ameri-kai
közéletben uralkodó
politikai légkörre
oroszok
meghunyászkodásról
mondott elhallgat-ták
Izraelt en-gedné
katonailag elbukni
legtöbben érde-mesítették
szállítana nyakló nélkül
j TT -- C ' X
£BB32S£SKS
A Magyar Rádió épülete
a közömbös szabad világ felé és kért segítséget egy ezeréves ország
szabadságért küzdő népe
KUwiMgyyjM-afflwge'WMMJggii- M
fegyvereket Izraelnek
abból skandalumot csi-náltak
Nem Egyiptom és
Szíria az ellenfél
Erre a kritikára vála-szolnak
Brown tábornok
munkatársai (a „New
York Times" szerint) ez-zel
az érvvel:
~ Nem Egyiptom vagy
Szíria az amerikaiak
„legvalószínűbb ellen-fele"
hanem a Szovjet-unió
ennélfogva Ame-rikának
a maga
erejét Észak-Európár- a
és a Csendes-óceánna- k
Oroszországgal határos
vidékeire kell összpon-tosítania
s áz új hadi
eszközök gyártásánál
nem azzal kell törődnie
hogy Izrael milyen fegy-vereket
akar hanem az-zal
hogy magának Am-erikának
milyen fegy-verekre
van szüksége
Európában és a Csendes-ó-ceánon
mondotta a kon-zervatív
Goldwater szená-tor
aki 1964-be- n republi-kánus
elnökjelölt volt:
Helyesli hogy Ford elnök
úgy határozott Brown tá-bornok
a történtek ellené-re
is a vezérkari főnökök
elnöke marad
Goldwater még hozzá-tette:
— Büszke vagyok rá
hogy az elnök így döntött
[pedig] fél zsidó vagyok
Nem tehetjük meg hogy
Izraelnek továbbra is
rcTOi''aifwwj'i-'- j
W'WMIff™Kn
VSfi&xrw:airWíya&si ffS
november 4-é- n Innen küldte üzenetét az éter hullá
main
Erre
MHIWHUimiWl
olyan fegyvereket szállít-sunk
amikkel [haderő-ink]
fegyvertárát rövi-dítenő- k
meg
az nem világos
hogy ha Brown tábornok
ilyen szókimondó ember
hol volt a bátorsága és
okossága a vietnami hábo-rú
idején? — amikor a po-litikusok
az ázsiai dzsun-gelbe
küldték harcolni és
meghalni az amerikai ka-tonákat
hátrakötött kézzel
mert hiszen nem volt sza-bad
győzniük
Akkor vajon miért nem
szólalt meg?
Amerika Perzsia
Szaúdi Arábia
Perzsiában még bonyo-lultabb
a helyzet Izrael-ben
arról van szó hogy az
arab államokkal szemben
fennálló izraeli katonai
fölényt célszerű-- e job-ban
növelni —jó-- e ez Ame-rikának
elősegíti--e ez az arab-izraeli
kiegyezést?
Mert ha nem akkor csak
a szovjetnek lehet haszna
belőle Mindenki másra
csak veszélyt hozhat
Perzsia leszólásával
Brown tábornok minden-esetre
súíyos köve-tett'
el Azt mondta hogy
a sah a régi perzsa biro-dalom
felújításáról ábrán-dozik
Minthogy a Krisztus
előtti hatodik században a
perzsák nem csak Mezo-potámiát
és Kisázsiát (a
mai Irakot és Törökor-szágot)
foglalták el hanem1
Sllli
Irakot
huszadik évfordulóján
i i liEiWli ' rí-iIT'ITI'nff-
T'iTTili'r--
I
iMüiBJirWUtLvi JnnoMiatK
Egyiptomba és Görögor-szágba
is behatoltak
Brown a jelenlegi perzsa
uralkodót olyan hódítási
tervekkel vádolta meg
amire épeszű ember nem
gondolhat
Brown tábornoknak ez
a megjegyzése azért volt
vaskos hiba mert az orosz
terjeszkedési vágynak a tö-rök
tengerszorosok után a
Perzsa-öbö- l a fő célja Emel-lett
az Egyesült Államok-nak
azért is szoros kapcso-latot
kell fenntartaniuk a
perzsákkal mert azon a
vidéken az amerikai poli-tika
elsősorban Szaúdi
Arábiára és Perzsiára
támaszkodik
Szaúdi Arábiára azért
mert az antikommunista
szaúdi uralkodóház pénz-ügyi
támogatása
vissza Egyiptomot (s
annyira amennyire Szí-riát
is) a Szovjetuniótól
Perzsiára pedig azért
van szükségük az ameri-kaiaknak
mert ha valami
féken tartja a Szovjetuni-ót
az Indiai-óceáno- n az
nem az orosz haditengeré-szethez
viszonyítva évről-évr- e
gyöngülő amerikai
flotta hanem a iy7r együtt-működés
Amerika és Per-zsia
s a leplezett kooperá-ció
Amerika és Szaúdi Ará-bia
között
Ezért nem könnyű meg-bocsájta- ni
Brown tábor-noknak
hogy az oroszok-tól
fenyegetett és velük
szemben Amerikára tá
SZERKESZTŐSÉG
ÉS KIADÓHIVATAL:
412 Bloor St W
Toronto Ontario Canada
MKC ive
és hordott
és kis
a magyar
a
londoni
adott
15
el
vagy
taná-csos
tisztán
szóra
katonai
Csak
még
hibát
tartja
SfiaaBBawaJsagM ffigg bmb~ Sffil&&"U&l2&li±í&S iwwwiiffSniiiiMMW mhiaaiiii%ii rfwt j n~ i ii i~i in ii ii i i r rn n n 11
Tel: (416)924-835- 3
Ara 30 cent
maszkodó perzsa saht po-litikai
fantasztának állította
be
Irak orosz katonai
csatlós lett
Ez annál nagyobb bak-lövés
volt mert a Perzsia
és Szaúdi Arábia közt el-terülő
Irak most mégjob-ba- n
odakötötte magét a
Szovjetunióhoz Ameriká-nak
tehát az eddiginél is
sokkal nagyobb szüksége
lesz Perzsiára és Szaúdi
Arábiára
A múlt héten jutott el a
hír Párizsba és Londonba
hogy az iraki vezérkar fő-nöke
augusztus 17-ik- én
Moszkvában titkos szer-ződést
írt alá amely Ira-kot
— ezt a minden más arab
országnál központibb helyze-tet
elfoglaló államot —
a Szovjetunió katonai csat-lósává
tette
V Irak ezekkel az arab
vagy mohamedán orszá-gokkal
határos:
Jordánia — Szíria — Tö-rökország
— Perzsia —
a stratégiailag világpol-itikai
fontossággal bíró
Perzsa-öbö- l — Kuwait — és
Szaúdi Arábia
Iraknak az angoloktól
épített tengeri és légi tá-maszpontjait
a szovjet
mégjobban kifejleszti a
főbb katonai kikötőkbe és
repülőterekre az irakiak
be sem tehetik a lábukat
Külön segítséget ígér-tek
az oroszok a kurd tör-zsek
ellenállásának végső
megtörésére s az irakiak
arra számítanak hogy a
szovjettől kapott katonai
támogatással az olajban
nagyon gazdag Kuwait-o- t
meg tudják szállni és hogy
a perzsa olajkutakat is el-érhetik
Irakból kilőtt ra-kétákkal
De nem csak Perzsiát
és Törökországot fogja két
tűz közé az orosz-ira- ki
„szövetség" Hanem min-den
olyan országot is a
Szovjetunió nyomása alá
tud helyezni amely az
orosz támaszpontok gyűrű-jén
belül vanr-Ez'- áz orosz
gyűrű a következő államo-kat
foglalja magában:
Az északafrikai Líbiát
— a középkeleti Irakot —
az Északkelet-Afrikábó- l az
Indiai-óceánb- a benyúló
Szomáliát — Kelet-Afrikába- n
Mozambikot —
Közép-Afrikáb- an Angolát
(Folytatás a 2 oldalon)