Kanadai Magyarsag, May 17, 1969

              íi
v m"--1jSV- — -- ~ —
lejt diktatúrám felé
mprika lesjobb úton halad a kisebbségi
W~Lm felé Szemtanúi vagyunk annak ho- -
i$T veszik át az amerikai intézmények fölött az
'$u f a négerek a fehér radikálisok s a Supre- - í4 Court és Szenátus liberálisai
Sr-mek-en
lejátszódtak mérhetetlenül fontosab--
felt éS íjeSZlULiucrw u ö— ~„ llcm
n- - az amerikai pénztárcát és politikai rendszert ii liiüríteni nanem a ameimcu iíeuemise- -
fegyveres megszauasoK terrorja a civili-W- b
szintjének leszállítását szolgálja
gtFalálos kontra-szelekci- ó játszódik le az egyete-- "
Már nem lehet szó szellemi-erkölc- si elit
5 leveleséről még csak arról sem hogy a kisebb- -'
fÜi szub-kulturák- at egy magasabbrendü egyete- -' rls kultúrába emeljék Pont megfordítva: a mo- -'
-- 'mi társadalmat akarják visszakergetni az Oldu-- ] lwsz3kadék köbaltás civilizációjába
' Wk színvonal süllyesztése már a felvételeknél
lljjgdik Nem azért veszik fel a fekete jelentke-- l
--í mert az valóban kiváló és oda való hanem I píjt fekete Amerika egyetemein 6700000 di-Hlfta-nul
Ebből mindössze 4-- 4 '2% fekete Mivel
E
bonban a népességi statisztika mintegy 11% né-tf- -a
mutat ki a feketék ezt a százalékot kívánják
l ffsítani maguknak az egyetemeken is Azt pa- -
olják hogy az egyetemek túlságosan fehérek
! férők teljesen idegen söt ellenséges környezetbe
i íg&Inek ott Ez tennészetesen súlyos ellentmon-- í
néger harciasok többszörösen hangsúlyozott
l [fflikvésével hogy az afró-amerikai- ak ne integrá- -
tóinak hanem ellenkezőleg: a saját szegregált
jj furájukat teremtsék meg De mi akadályozta
I W abban hogy a tisztán fekete egyetemeken
í kiteremtsék ezt? Ezeken otthon érezhetik ma-- I
fet saját maguk közt és nem ellenséges kör- -
nfezetben élhetnek és azt tanulhatják ami jól
& beleértve afrikai hagyományaik intézményes
(Hatását is Miért akarnak mégis fehér egyeteme
tanulni? Jobbnak tartják azokat a fekete egye
beknél? Ez súlyos önbeismerése volna annak
lÍI M nnm öfrtrűf omolDn ía Cíiinf ry&crav nrnfücT
iraik nem tudtak megfelelő színvonalat kiala- -
ni Nem valószínű hogy a harcias feketék eny- -
í ellentmondást hordoznának magukban
fehér egyetemekre való tódulásnak egészen
célja van Rá akarják kényszeríteni azokra
h_ kJ jjuju
partnerek „mountie"
ps megint foglalkoznunk
inz amerikai Supreme Court--
i
I
iissippiben 1965-be- n meg- -
itt valaki egy 86 éves (!)
oszonyt Az áldozat csak
tudott mondani hogy az
tettes néger volt A
asszony szobájának
egy sorozat
talált a rendőrség Ennek
Iffiült nyomozást
fiatalembert
során mintegy 75
ujjlenyomatokat vett
eljárás gyors eredményt
akkor 14 éves (!) sú- -
"Jjlenyomatai
kpárkányon találtakkal Le- -
aftákaz eliárást ís a rlíintn hí
rlapján bűnösnek talált su- -
POIgar eddis ióváliflsví'an hí")
Megtalálták ar nlinc híinfnimf
Sülték De a 14 éves bűnöző
Megfellebbezték Az eset
tkerult a TpofnKK --nrezn oiá
[megsemmisítette az ítéletet
"indokolással hogy a ren- -
aii-oi- mlí a u-egyne- nany ít amikor ujjlenyomatot
JÖpk éS ezzel mppcírtpttP nri
szabadságjogaikat Ezt pedig
n Amendment tiltja Mi
J4 éves vádlottól vett uii- -
Jötokat törvénytelen bizo- -
nyilvánította a Rírtcáa
tZe-lf-P-f v „_a_hiiia_tas" arán vet-S°í'- A
14 éves tettP fphát iri plt Meggyalázott egy S6 'yt de hát csak az ál- -
' szabad zaklatni a bűnöst
fekaképnen nPm ?e bM™
Siniiaz esetrni dh „ „
DP57Í1 IT
j '- - nogy mégis lu-Pz- za
még néhány szót' csak
Nem a trá„„ u- -:
"-"-'-
iveiig UCLUI S'eíet Iehet f§y és Iehet
Ijiöarazm hanem magában
gT-ba- n A Legfőbb Bí- -
lenfie elsöszámn Unfolpc fo£ 'zságot és csakis E3r szobáiig m— -
zolgálja IEV keriil'phpW
flffJ eyaeslébnűyengözőés szabad- -
8írmír —
íA"tV-T-r
T
!Z
asot
'$ÜotS? mL A po1"
ep nyeK v
- ' &"" "" W' %Tv'm'!W!r
a saját kisebbségi „kultúrájuk" színvonalát Nem
a néger egyetemek feljavításáért ragadnak tehát
fegyvert hanem a fehér egyetemek nívójának le-szorításáért
A „fekete-tanfolyamo-k"
elismertetése felbontja
a sok évszázados felsőoktatási célt ami a világ
egyemein kialakult: az egyetemnek nem nemzeti-ségi
faji vagy más csoport különleges kultúráját
hanem az egyetemes emberi kultúrát kell szol-gálnia
Az hiba volna tehát ha egy kimagasló né-ger
tudós matematikai fizikai vagy kémiai téte-leit
azért szorítanák ki egyetemekről mert az
néger De ez már csak azért sem fordulhat elő
mert ilyen néger tudós nincs A néger tanárok
majdnem kizárólag dialektikus tudományokat ta-nítanak
és a néger egyetemisták ezt hallgatják
természetes A középiskolában nem szerezték
meg a természettudományi tárgyak megértéséhez
szükséges alapismereteket
Tévedés ne essék: nem helytelenítjük a négerek
felvételét a legelitebb egyetemekre sem Minden-kit
aki valóban „egyetemi anyag" fel kell venni
De ha nem éiett meg az egyetemre — távol kell
taitani Mindegy hogy fehér vagy fekete vagy
futballista
A felsőoktatás tervszerű lezüllesztése a kisebb-ség
diktatúráját készíti elő Nem a vagy po- litikai hittan szerinti kisebbségnek hanem a selejt
kisebbségének a diktatúráját A veszély abban van
hogy éveken belül egész ország vezető rétege
a selejtből vagy fél-selejtb-ől
töltődik fel Másszó-val:
ennek a kontra-szelekción- ak a következmé-nyeként
olyan társadalom alakul ki amely a se-lejt
vagy fél-sele- jt színvonalához igazodik Ez a
kisebbségi táisadalom nem ismer majd mást mint
az eröszakot mert egyetemi éveiből tudja' hogy
brutalitással pótolhatja szellemi hiányait
Amikor egy maioknyi néger diák fegyveresen
megszállhatott egy egyetemet és az egyetem ve-zetői
nem léptek fel ellenük maguk is cinkosaivá
váltak a szabadtársadalom elleni gyilkosságnak
liberális embernek az erőszaktól való viszoly-gásával
— pont ezt az eröszakot segítették trón-ra
ültetni
Még nem késő hogy a kormány erélyesen be-leavatkozzék
a szellemiség egyetemes anarchiá-jába
De holnap már késő lehet Elnöki beszédek
nem tudják megállítani a rothadást Ehhez tettek
kellenek
Béldy Bála?
%AVMVV
nem A
Kis hír Az amerikai sajtó már
csak az apróságok ro-vatában
közli Pedig szörnyű
vigyázat itt
készül! Hué Vietnám
volt közelében újabb
tömegsírt fedeztek fel A sírban
349 áldozatot találtak akiket
kézzel földeltek el a
kommunista csapa-tok
amikor a tavalyi Tet-offenzí- va
első lendületével a vá-rost
— A politikai bosszú azok el-len
akik szemben álltak a hódító
még valahogy
bár ment-hető
Azzal azonban még a
amerikai rémfilmben sem
hogy a gang az el-lenség
is kiirtja Kecs
keszakáll párthívei azonban nyil-ván
így értelmezik a
A 349 újabb áldozat egy ré-sze
asszony és fiatal lány volt
Nem valószínű hogy ezek harcol-tak
hordái ellen
mert közülük 40 asszony teheiben
volt Új élet hordoz-ták
a szívük alatt Igen az anya
hajlandó foggal és körömmel har-colni
a ha kénytelen
De itt nem enől volt sző hanem
csak arról hogy a kommunista
horda bosszút állt rajtuk mert
esetleg a férj vagy a fiútestvér —
megint csak esetleg — fegyvere-sen
védekezett vagy
állást töltött be
Fulbright és Ted Kennedy sze-nátor
urak nyilván nincsenek elég-gé
ezekről a bestiális
Talán
ezeket a híreket Különben hogyan
is
koalíciós terveit? Ha pedig infor-málva
vannak és mégis
akkor nincs
róluk
volna hogy ezek után is tiszta em-beri
szívvel ezeket a
minden emberi érzésből kivetkő-zött
— koaliciós part-nerként
lenne ha valaki saját
jegyében a
is terhes
és fiatal lányokra
csak hogy vitá-ban
— neki legyen igaza
Vagy itt nem elvről hanem az
egyéni
yan szó? Hihetetlen 't
—ys"~3 ír -- 4' 'iöW" "v"
W
o $ 1W
az
is
Ez
szín
az
A
egy
nyomában
Joígár bólinL Koalíciós beszéli
megegyeztek
egyhasábos
fi-gyelmeztetés:
tömeg-gyilkosság
császárvárosa
hát-rakötözött
„felszabadító"
elfoglalták
Kecskeszakállal el-képzelhető
sehogysem
Ipgelve-temulteb- b
találkozhatunk
családtagjait
„felszabadí-tást"
Kecskeszakáll
reménységét
gyermekééit
valamilyen
kormányzati
tájékozódva
cselekményekről átlapozzák
támogathatnák Kecskeszakáll
támogat-ják
mondaniva-lónk
Egyszerűen elképesztő
elfogadnák
fenevadakat
Egyszerűen megdöbbentő
„pacifizmu-sa- "
legbarbárabb fejva-dászokat
rászabadítaná
asszonyokra
pártpolitikai
érvényesülés brutalitásáról
i:TWtvri%ir
Kanadának régi büszkesége a
Királyi Kanadai Lovasrendörség —
a „mountie" Joggal A mountie
jelentette a törvényt és rendet a
végtelen magányos tundrákon
Maga is magányosan végezte mun-káját
a kötelességteljesítő férfi
heroizmusával Már otthon sokat
olvastunk a mountie keménységé-ről
kitartásáról bölcsességéről és
emberségéről Egy kicsit úgy érez-tük
hogy sok ezekben a regények-ben
a romantika De akik ide ke-rültünk
már tudjuk hogy nem ro-mantika
volt ez hanem a valóság
Most már kivesztek az aranyláz
kalandorai a Yukon vidékéről
Most egy egészen más veszély fe-nyeget
Kanadát kezdik szabad va-dászterületüknek
tekinteni az ide-genből
átcsúszó anarchisták vörö-sök
és a „fekete erő" megszállott-jai
Nem csoda: sok társutas párt-fogóra
akadnak itt Most folyik a
vita közéletben és sajtóban egy-aránt
a haláron túli dezertörok so-íoz- ás
elöl menekülök és hasonló
„disszidensek" befogadásáról A
liberálisok szinte válogatás nélkül
megadnák nekik a „menedékjogot"
Most azután megszólalt a moun-tie
is W H Kelly helyettes pa-rancsnok
az ottawai Ház jogügyi
bizottsága előtt figyelmeztetett ar-ra
hogy a kanadai egyetemi láza-dások
mögött idegen agitátorok ak-namunkája
áll „Vörös és fekete"
erőnek nevezte ezt a határon is át-nyúló
kapcsolatot amely szerinte
most készül megszilárdítani az it-teni
helyzetét Nem tudjuk hogy
mit határoznak a bölcsek de jó
lesz ha megfogadják a mountie
szavát Kanadának ezek a bátor és
hü fiai nem beszélnek feleslegesen
Tudják hogy még a Yukon kalan-dorainál
is sokkal nagyobb veszélyt
jelentenek ezek a báránybőrbe bújt
farkasok Mert ezek nem egy-k- ét
embert ölnek meg ha szabadon
működhetnek itt hanem az egész
országot Ók azok akik a szabad-ság
nevében kopogtatnak az ottho-naink
ajtaján hogy azután belül-ről
fosszanak meg bennünket a
szabadságunktól
A mountie beszélt — a törvény-hozókon
múlik hogy meghallgatjá-k-
e vagy sem Kanada szavát!
Magyar évfofehilók
(május 19-t- ől 2G-l- g)
1813 ban született Pokorágyon
Kmety György 4S-a- s honvédtábor-nok
(156 éve)
lS41-be- n Budapesten megalakult
a Természettudományi Társulat
(12S éve)
lS44-be- n született Sárbogárdon
Mészöly Géza festőművész (125
éve)
1867-be- n Veres Pálné huszonket-te- d
magával megalakítja Pesten az
Országos Nöképzö Egyesületet és
iskoláját (102 éve)
lSS3-ba- n született Székesfehér-várott
Szekfü Gyula töiténetfrő
(S6 éve)
1917-be- n Gyöngyös városa majd-nem
teljesen leégett (52 éve)
1956-ba- n meghalt Supka Géza
író történész és publicista (13
éve)
Az öre vakondok
Bostonban jelenik meg az „Old
Mole" című földalatti újság A cím
annyit jelent: öteg vakondok Ezt
az elnevezést a zseniális alapítók
a jó öreg Maixtól vették akinek
géniusza a föld alatti vakondok-lyukakba
is elhatolt így köszön-tötte
Marx a vakondokat: „Felis-merjük
a mi öreg barátunkat az
öreg vakondokat aki olyan reme-kül
tudja hogyan kell dolgozni a
fold alatt s hirtelen megjelenni a
felszínen — a foiradalmat"
A bostoni vakondok nem öreg
és nem is forradalom Csupán né-hány
vöiös agitátor külföldi pén-zen
folytatott businesse De az öreg
vakondok még a föld alól is látja
hogy az impeiiálista kapitalizmus
mit csinál a fold felett „Leleplezi"
tehát a harwaidi egyetemet Sze-rinte
a CIA pénze és befolyása
uralkodik ott (is) A fiatal tiszte-ket
ott képezik ki a ROTC tanfo-lyamokon
és küldik utána Vietnám-ba
és más elnyomott országokba
hogy leverjék a „felszabadító"
mozgalmakat Értsd: a gyilkos
kommunista bandákat
A leleplezés azonban önleleple-zéss- é
vált Az öreg vakondok meg-állapítja
hogy azért akarnak ők
rövidlátó kis szemeikkel a forrada-lom
vörös lángnyelveiben gyönyör-ködni
hogy megszabadítsák a vilá-got
— Amerikától Nem csak a fia-tal
tisztektől hanem úgy ahogy
van — egész Amerikától „Ameri-ka
domináló külpolitikáját kell alá-ásni
— mondja vagy írja a sötét-ben
a kis vakondok — mert ez a
külpolitika milliókat gyilkol le és
kifosztja a világ kincseinek tárhá-zát"
Nna helyben vagyunk! Ilyen
csúnya dolgokat követ el Ameri-ka
amely egyetlen négyzetmér-földnyi
területet sem foglalt le
magának a második világháború
után Amivel szemben a Szovjet —
kell ezt ismételni? — nemcsak hal-latlanul
nagy leiületeket hanem
hallatlanul sok lelket is megemész-tett
Amerika fosztogat? Akkor mi
a kifejezés a Szovjet étvágyára?
Zabrálás? Amerika nem fosztoga-tott
a világháború után mint a di-csőséges
szovjet hadseieg hanem
ellenkezőleg: adott és felépítette
az elpusztult Némeloi szagot és Ja-pánt
egyaránt Hogy Amerika mil-liókat
gyilkol le? Mit csinált akkor
Sztálin és Hruscsov komrád a sa-ját
paiasztjaikkal s a tatár és más
nemzetiségekkel? A kis öreg va-kondok
azt sem tudná hogy 18
millió idegen és hazai lelket tapos-tak
el a koncentrációs táborok?
Szibéria ezeknek a meggyilkolt
embereknek a véréből épült fel Az
a Szibéria amelynek jő részét —
és a jobbik részét — a szuperkom-munista
kínai komrádok kezdik
most visszakövetelni a zabráló
ruszkiktól
így leplezte le magát az öreg
vakondok amikor — felszínre ke-rült
Nem a forradalomért még
csak nem is a kommunizmus ezer-nyi
szektájának valamelyikéért
„harcol" hanem kizárólag a Szov-jetért
Nem azért kell Amerikának
elpusztulnia mert „igazságtalan"
társadalmi rendszerben él hanem
mert — útjában áll a Szovjetnek
A prémkucsmás földalatti ál-marx- ista
felcsap tehát vakondok-nak
és szovjet pénzen a szovjet
világuralomért ír Hol van ez a for-radalomtól!!?
Amit az öreg vaksi
akar az pont az ellenkezője a sza-badság
forradalmának — kancsu-kával
tarkőlövéssel éheztetéssel
féken tartott rabszolgaság
'JKNAPHÍMARSagj Jlgfoftnffigl&jjft
Nyíregyházy Pál:
Lóháton Bécsből Tiszabercelrc
Húsvét volt már rügyeztek a
fák Tiszabercel körül A kony
hában kecskelábú asztal mellett
aludttejet kanalazott a szegény
parasztcsalád A termelőszövet-kezet
nem sok jóval látta el
kamrájukat A nyomouiság elöl
régi emlékekhez menekülnek
öreg nagymama meséli a cso-dálkozó
szemű gyeimekeknek:
— Bessenyei Györgynél Má-ria
Terézia daliás testőrénél
nem szülelett még jobb úr eb-ben
az országban
— Honnan tetszik tudni? —
kérdi egy kotnyeles kisleány
— Onnan fiam hogy a mi csa-ládunk
az ö jobbágyai voltak
Ükapámék művelték a nemzetes
űr földjét Még most is van a ha-lálban
Bessenyei-ta- g Bessenyei-kéit
ha ebben az átkozott újvi-lágban
már egybeszánlották is
Innen keiilll fel Bécsbe a kiiály-n- ö
testőrének Elmondom nek-tek
gyerekek mi töitént 1769-be- n
nagyszombaton Nagyapám
számtalanszor mesélte Kétszáz
éve már ennek — a magyar job-bágy
jólétéiül és a földesurak
bőkezűségéről szóló — kommu-nista
történetnek
A gyeimekek látott szájjal
hallgatják a régi mesét:
— Ükanyám elkészítette a
húsvéti pászkát Egy sódait
ahogy szokás Megtöltött egy
tyúkot Kerek' kalácsot sütött
Ükapám cserépedénybe bort ké-szített
Akkor még nem üvegbe
öntötték a bőit a cserépedény-nek
olyan alakja volt mint a
mostani üvegeknek Kemény to-jást
is főzött ükanyám Az volt
a szokás hogy eggyel többet
főzlek mint amennyi a család
száma volt s azt az egyet annyi-felé
vágták ahányaVi voltak
Mindenki megette a maga részét
s ez összetartotta a családot
Ükanyám mindent belerakott
a kaskába szépen lekötötte fe-hér
vászonkendövei ha mennek
a feltámadásra elvihessék meg-szenteltetni
Már szólt a torony-ból
az első kereplő Izgatóttan
készülődlek a templomba mi-kor
egyszerre lódobogásra let-tek
figyelmesekA nemzetes úr
érkezett Bessenyei György pp-íos- an
piszkosan Lováról sza-kadt
a tajték Bécsből Tiszaber-cel
majdnem 600 kilométer Le
huppant a fáradt lóról Az ünne-pekre
jött haza Bécsből
— Fiam — szólt Ukapámhoz
— vidd az ólba a lovamat csu-takold
le abrakold meg én is
megpihenek addig!
Ükanyám is kidugta a fejét
megismerte a gazdát kicsi lapos
ciiokseprüvel kiszaladt leseper-te
ruhájáról a port Aztán szí-ves
szóval beinvitálta bent vi-zet
öntött a nemzetes úr marká-ba
Megmosdott
— Van-- e valami harapni való-tok
húgomasszony? — csípett
ükanyám kipirult arcába
— Csak ez a húsvéti pászkánk
van eddig szigorúan megtartot-tuk
a húsvéti böjtöt
Ükanyám szótlanul lebontot-ta
a kendőt a kosairól és meg
akait teríteni De Bessenyei ki-vette
a sódart meg a kalácsot
övéből kést húzott elő és fala-tozni
kezdett A sódarral hamar
végzett a csontot kidobta az
öreg kutyának mely vinnyogva
inalt el a nem várt konccal Az-tán
a ropogósra sült tyúkért
nyúlt majd utánav a kilenc főtt
tojásért Végül szájához emelte
a cserépedényt s egy cseppig
megitta a bort Aztán megtöröl-te
a száját a kendövei és derű-sen
szólt:
— Na erről megemlegetlek
édes lányom!
Ezt a történetet kommunista
író elbeszélésében olvastam Itt
kivonatosan azért idézem hogy
rávilágítsak miként képzeli el
el egy tiszabercelí jobbágycsalád
húsvéti eledelét Eddig mindig
azt hallottuk hogy az éhségtől
jártányi erejük se volt a földes-urak
cselédjeinek
— Ilyet nem tudnak Bécsben
sütni-föz- ni — dicséri a testőr
jobbágya vendéglátását — még
a királynő is megnyalná utána
mind a tíz ujját
Ükanyám azonban gondba
borul már másodszor szól a to
k
-- 1Bu- -- _Uu
su W '- -
~-Z'z-zk~~
i&:
ronyból a kereplő elkésnek a
feltámadásról Bessenyei vigasz-talja
őket (valami engedményt
kell tenni a kommunizmusnak
is): „Ne búsuljatok majd rajtam
szárad Ha nektek volnék nem
szaladnék annyit a templomba"
Azzal felpattant lovára s meg-indult
a kerteken keresztül Bér-cei
felé
Ükapám pedig rákiáltott a
gyei ekekre fogjanak még két
tyúkot s miié vége volt a
nagyszombati misének ük-anyám
már ott állt a meleg ele-dellel
a szenteltetök sorában
Másnap i éggel szekérzörgés-í- c
ébredtek Bessenyei egy le-vágott
egész disznót két zsák
lisztet két zsák zabot és egy kis
hordó bőit küldött Ilyen boldog
húsvétja manapság nincsen mái-senkine- k
a kommunizmus 25
éves nyomorúságában
A nemes testőr Bécsből éikc-7c- lt
ahol abban az időben már
francia színház és olasz opera
volt s ahol Mária Teréziát esz-ményi
uralkodónak félig-meddi- g
vallási bálványnak tekintették
Dicséri a kantátát örömét talál-ja
a balettben és csodálja a
schönbrunni park mitológiai
életképeit melyeket a tűzijáték
megvilágít
Bessenyei szerelmes volt Del-fin
szép bécsi táncosnőbe aki
korán elhalt s akinek képét ha-láláig
megőrizte Emlékét bele-foglalja
„Taiimenes utazása" cí-mű
különös regényébe Puszta-kovácsi
magányában — a Be-rettyó
kiöntéseiben — a szép
táncosnő lábnyomát keresi
— Egy gyüszünyi esztelen-ség
sokszor édesebb örömöt szül
szíveinknek mint ezer Platónak
olvasása — írja bihari birtokán
azon a különös asztalon mely-nek
lábai nem egyforma hosz-szúa- k
a széle csupa karcolás:
a gazda dohányt szokott vágni
rajta A székek a falhoz támasz-kodnak
mert mindegyiknek hi-ányzik
egy lába A magyar út
legfeketébb használati tárgya:
pipája mutatja meg leginkább
milyen keveset törődik a földi
dolgokkal: nyaka kipattant taj-tékja
avas csutorája ferdén áll
a szálán Magányos életének
cgyellcn eleven társa: a vén ku-ty- a
mindig alszik s pofája izmai
úgy omlanak össze mint a tes-tőr
régi dicsőségének emlékei
A világirodalom legnagyobb
naturalistái tudták ilyen keserű
kéjjel felsorolni az elhanyagolt-ság
minden részletét De mikor
a szerelemről ír ősi bókokat és
hódoló megállapításokat mond
s képzeletben a régen elhunyt
szép táncosnő lábnyomait mé-regeti
a schönbrunni tündérkert-be- n
A magyar rabszolgáknak ma
is íeméhvtelen álmuk a bécsi
és schönbrunni kirándulás Íze-lítőt
kapnak itt a ' Nyugatból
Megtekintik Ferenc József bar-na
vaságyát és márványlapos
mosdóját Hallgatják az osztrák
idegenvezető magyarázatát:
— Ez iti a császár hálószob
ja Egyszem vaságyban aludt
akárcsak kítonái ezzel is jVÍez-v- e
hogy oiitozott katonái'sor-sába- n
Vélteién puritán igazi
katona volljpz a nagy urlkodó
Kommunisa utijegyzetekben
olvasom ezüa különösokosko-dást:
„Ha ajrancia szellem hó-dítaná
meg V világol minden
városban bábk és kártyabar-langok
nyilnViak Ha a spanyol
kultúra diadajnaskodna minden
városban bikaiadalokat rendez-nének
ha nénet akkor kaszár-nyát
építenénlk az egész vilá-gon
ha ameikai akkor film-színházakkal
fenne tele a föld
Ha pedig az osztrák kultúra dia
dalmaskodna nyilván minden
városkában idegenforgalmi hiva
tal működne"
A félelemben élő kommunis-ták
a bécsi ember derűs jóked-vét
irigylik Egiik grintzíngi la
kás falán így sóhajt fel az oszt--
rák polgár: „Isti
én egészségemel
munkakedvét!"
tartsa megTaz
és a feleségem
1n IamPvWmmIn
fWmmm
''Üli 4
mm
isáli
ímím~
-
s
2
t
t
:WJM
' ' v w w
'Iií uí rtirt&'mKi ' tvűÍtTt t v£m
-- r
?H I'ffci
ict mm ' 'tfj -- t- tJf!P' fi
a 3 !
í ií 1 8 ! í£'i w5 i - '!#' '
I ?
f '
-"i aŰiiwMriMti£s
%Md? y úff V- -
!íS i' 't Ti '
P'éi
tímm
tmmv--i mn rr
'#i#frHiA'1jjf '
r rím' - &
A S ivri" "tu
itfí' Aaiííníí''„ ií HU CM
nfjII d'iSsH--
a ftii? IS fi M x l r{ü♦ sj-- a 'f'% p J ítft
' --a-t m±Mj
W:
i d I
isffHHfATlfí
rpSi ti KPii"J'3 i
StfcJhJM" mru
ál m m
Tf
M
I
rí mm