Kanadai Magyarsag, April 10, 1976

              -- r~- ' r 1
I r
j XXVI évf 15 szám ÉS KIADÓHIVATAL:
19TO1: ápriüsW lÍil Toronto Zúo Kanada
Second Class Mail gs8iagjgf M5S 1X5
Registration number 1309 §l1nir Tel: (416) 924-835- 3
j feJMÍé Ára 30 cent
íüssimgerHáry János femyegetődlsése
- ' Kubával szemben
14 afrikai és középkeleti államban 20 ezer kubai katona állomásozik — Argentínában a tábornokok vették át a ha-talmat
— Négy évre meghosszabbították az amerikai-törö- k szövetséget — Qadafí megtette az első lépést az atombo-mba-
gyártás felé — Szádat Nyugaton Jugoszláviában és Kínában akar katonai fölszereléshez jutni — Megerő-sítették
azt a hírünket hogy Sonnenfeldt felszólította Moszkvát a keleteurópai államoknak a Szovjetunióba való
bekebelezésére — Ronald Reagan détente ellenes magatartását bírálják a szovjet lapok
Fréy András írja az
Az amerikai külügymi-niszternek
Kubához inté-zett
fenyegetése nem Bis-marckra
inkább Háry Já-nosra
emlékezteti az em-bert
A hencegő obsitos beitó-kázv- a
sem tudta magával
elhitetni hogy ő valóban
foglyul ejtette Napóleont
és Kissinger is tudja hogy
Moszkvában de még Ha-vannában
sem veszik ko-molyan
amit mond
Nem is azért célozgat
Kiiba elleni akcióra-Kissin-- 1'
ger-Hár- y János mert azt
hisi hogy lesz a szavá-nak
foganatja Hogy is
mmmmmm
"
alálra akarják niajd Ítéltetni Szolzsenpcint?
E&S2 székelyéről:
lehetne amikor mindenki
látja hogy a baloldaltól pa-ralizált
Amerika külpolitikai té-ren
képtelen a sarkára állni
Üres blöffölés
Nem is Brezsnyevet és
Castrót akarja Kissinger
ijesztgetni hanem az ame-rikai
választópolgárok felé
vágja magát Ford nevé-ben
abba a pózba hogy
mutassa olyan férfiak
állnak a Fehér Hái és a
State Department élén
akik 'nem- - az elnökválasz-tási
kampány rezdüléseit
lesik hanem szívük a ha-za
üdvéért dobog
MÁRCIUS 27 SZOMBAT — Az argentin haderők ve-zetői
Perón özvegyét elmozdították elnöki állásától és
egy vidéki kastélyban internálták őt A katonai puccsra
az adott okot hogy a politikában teljesen járatlan asz-szo- ny
tehetetlennek bizonyult a szakszervezetektől szí-tott
infláció a gazdasági válság és az utcai terroristák-kal
szemben
o Gromiko orosz külügyminiszter befejezte három-napos
londoni látogatását Az angol és orosz külügymi-niszter
tanácskozásáról kiadott kommüniké rövid és
semmitmondó volt
o A lipcsei árumintavásár újabb konfliktust okozott a
nyugatnémet és a keletnémet kormány között A kelet-német
kommunista hatóságok nem adtak vízumot há-rom
újságírónak akik a vásárról akarták a nyugat-német
közönséget tájékoztatni Honecker pedig a kelet-német
kommunista párt vezére az árumintavásáron
tüntetően elkerülte a nyugatnémet pavillont Ez ellen va-ló
tiltakozásul a nyugatnémet kormány képviseletében
Lipcsében utazó gazdasági miniszter félbeszakította lá-togatását
és Lipcséből visszautazott Bonnba A nyugat-német
külügyminiszter az újságírók beutazási engedé-lyének
megtagadását „botránynak" minősítette
MÁRCIUS 28 VASÁRNAP — Az utolsó délafrikai
csapatok is elhagyták Angola területét Délafrika tud-valévően
azért küldött augusztusban két hadosztályt a
határon túlra hogy megvédjék a rombolástól vagy fel-robbantástól
a határ közelében lévő vizierőmüvet amely
Délnyugat-Afrik- a több bányáját látja el villanyáram-mal
Miután az angolai kormány ígéretet tett arra hogy
a telepek biztonságáról gondoskodik a délafrikaiak
kivonták csapataikat Az igazi ok természetesen nem
az hogy bíznak az orosz-kub- ai pórázon tartott néger
marxisták adott szavában hanem az hogy Amerika
nem adta meg a Dél-Ango- la védelméhez szükséges ka-tonai
fölszerelést amit tavaly nyáron kilátásba helye-zett
MÁRCIUS 29 HÉTFŐ — A Fehér Házban fogadták
a Washingtonban tartózkodó Caglayangil török külügy-minisztert
aki időközben influenzájából felgyógyult A
tárgyalások a Törökországban lévő amerikai támasz-pontok
meghosszabbításáról folynak
o Washington újból figyelmeztette Kubát bizonyos lé-pések
lehetőségéről amennyiben Angola után katonai-lag
beleavatkozik bármelyik ország belügyeibe
o Olaszországban félnapos általános sztrájkot tartot-tak
a munkások a szakszervezetek felhívására az olasz
gazdasági helyzet romlása miatt
© Argentínában a hadsereg őrzi a minisztériumokat
A jelentések szerint eddig hét ország ismerte el az új
katonai kormányzatot: Spanyolország Málta Peru
Brazília Uruguay Ecuador és Csíle Argentínában tel-jes
a nyugalom de szigorú katonai fegyverellenőrzést
vezettek be Tízévi börtönbüntetés vár mindazokra a ci-vilekre
akik fegyvereiket nem szolgáltatják be
MÁRCIUS 30 KEDD — Az angol munkáspárt vezér-választásoknak
első menetét Michael Foot nyerte Foot
a Wilson kormány munkaügyi minisztere és a baloldal
(Folytatás a 2 oldalon)
Erről főleg a republikánus-
-párt jobbszárnyát
akarja Ford és Kissinger
meggyőzni mert az észak-karolín- ai
úgynevezett elő-választáson
a jobboldali
Reagan azzal az érvvel
szorította vissza Fordot
hogy az elnök a détente-politikáv- al
Amerika katonai
biztonságát veszélyezteti
Ez nagyon is igaz De
ha nem így volna ha Ford
kiismerné magát a külpo-litikában
és ha Kissinger
nem állna az oroszok és a
détente bűvöletében vagy-is"ha'- az
amerikai kormány
valóban meg akarná aka-dályozni
hogy a kubaiak
még több afrikai országra
terjesszék ki az oroszok ha-talmát
Ford és Kissinger
akkor is tehetetlen volna Kis-singer
fenyegetődzése ak-kor
is üres blöffölés lenne
Egyszerűen azért mert
a kongresszus nem enged-né
meg nekik hogy útját
állják az oroszoknak
Hogy mi bénítja meg az
amerikai szenátorokat
és képviselőket ujabb V-ietnamtól
való félelem-- e
vagy baloldali befolyás
vagy pedig azt hiszik hogy
a választóik is olyan gyá-vák
mint ők azt nem tud-juk
De ez nem is fontos
A lényeg az hogy ezzel a
kongresszussal nem lehet
semmilyen következetes kül-politikát
folytatni
'Ennek sok jele van Mi-után
a vietnami vereség
következtében Sziámból is
kiutasították az Egyesült
Államok haderőit (július
végéig a még ott maradt
270 katonának is távoznia
kell) Amerikának ma csak
két keletázsiai országban
van katonai bázisa Dél-Kóreáb- an
és a Fülöp-szigeteke- n És a szenátorok egy
része már követeli hogy
ott is építsék le az ameri-kai
haditengerészet és a lé-gierő
támaszpontjait
Ezeknek az amerikai po-zícióknak
felszámolását
kívánja Carter is a demokrat-a-
párt vezető elnökjelölt-asp-iránsa
Carter kü-lönben
a nagy befolyás-sal
rendelkező demokrata-párti
Cranston szenátorral
együtt tiltakozik az ellen
hogy a kubai katonákat
próbálják távoltartani
Afrikától
Cranston szenátor még
erkölcsi fölmentvényt is adott
a Szovjetuniónak amikor
természetesnek mondta
hogy az oroszok azokat tá-mogatták
akik Angola
gyarmatosítása ellen har-coltak
Az ember álmélkodva
kérdezi: honnan eredhet
egy amerikai szenátornak
'% ~--~- " r'"i s' "'-'-'
4 r
-- ——— - m J "'"TIKFrTwn-i- " ngvwr vBKtiBÉim- - STN-- - -
A gorögorsz
olyan nagyfokú oroszba-rát
elfogultsága hogy az
orosz gyarmatosításban
„antikolónializmust" lás-son
S ha a baloldali pro-paganda
egy szenátort így
el tud vakítani nehezebb
vagy könnyebb-- e a dolguk
mások politikai elkábítá-sáva- l
Bár lehet hogy erre
nincs szükség mert — szé-dülnek
ők -- maguktól is
nem kell őket elbódítani
Helmut Sonnenfeldt
múltja
Ennek a példája az a szé-gyenteljes
nyilatkozat
amelyről e hasábokon leg-utóbbi
számunkban már
írtunk nevezetesen hogy
amikor decemberben Kis-singer
értekezletre hívott
össze egy csomó Európá-ban
állomásozó amerikai
nagykövetet akkor Hel-mut
Sonnenfeldt a State
Department fő orosz szak-értője
arról beszélt nekik
hogy a Szovjetunió Kelet-Európáb- an
nem teljesen
ura a helyzetnek és hogy
ebből világháború támad-hat
Ennek a veszélynek
az elhárítására ajánlotta
Sonnenfeldt hogy organi-kus
uniót hozzanak létre a
Szovjetunió és a kelet-európai
államok között
Hogy ez az informáci-ónk
helytálló volt azt elő-ször
Sulzberger erősítet-te
meg a New York Times-be- n
Őszerinte is arra szó-lította
fel az amerikai kor-mány
nevében beszélő Son-nenfeldt
Moszkvát hogy a
keleteurópai csatlósokat
megannyi tanács
köztársaságként olvassza
be a Szovjetunióba
Sonnenfeldt-rő- l tudni
kell Hogy eddig is nagy
megértéssel viseltetett a
Szovjetunió irányában
s! r
V 'i „í
ági Piraeus kikötője ahol a US 6
Amikor például 1962-be- n
a nagy kubai válság ide-jén
e sorok írója Washing-tonban
azután érdeklődött
mi igaz azokból a hírek-ből
amelyek szerint az
oroszok rakéta-kilöv- ő állo-másokat
építenek Kubá-ban
ezt a választ kapta:
— A honvédelmi és a
külügyminisztérium kü-lönféle
hírszerző hatósá-gok
bevonásával értekez-letet
tartott annak meg-vizsgálására
hogy a Ku-bában
folyó munkálatok-ról
szóló jelentések s az
amerikai repülőgépekről
fölvett fényképek megerö-sítik-- e
az oroszok elleni
gyanút A konferencián
mindenki adatokkal jelek-kel
támasztotta alá pozi-tív
vagy negatív vélemé-nyét
Egyetlen egy ember
volt csak közöttük aki
nem tárgyi hanem lélekta-ni
érvre hivatkozott És-pedig
arra hogy miután
a szovjetkormány béke-politik- át
folytat képtelen-ség
föltételezni hogy ka-tonai
fenyegetéssel felérő
lépéshez folyamodjék
Ezt a megbeszélés egyik
résztvevőjétől hallottuk
szavait akkori jegyzeteink
alapján idézzük
Ezt az embert vette ma-ga
mellé Kissinger az orosz
ügyek intézésére évtize-dekig
tartó barátság után
S a külügyminiszter mel-lett
ma neki van legna-gyobb
befolyása az ameri-kai
kormány orosz politi-kájának
a kialakítására
Mi lesz
Rodéziával?
Ezt persze a kubaiak is
tudják Azt is tudják hogy
ez a szovjet javára való
elfogultság nem Kissin-gerr- el
és Sonnenfeldttel
kezdődött hiszen az 1962--
Vt - +
5
3
--t
% i
'--' ' ~ ffMjBflKai
' " ' ' '' -- í ' í
i " -
v' 'Jl
1 ' v
flotta bázisa van
es kubai válságnak is az
lett a vége hogy Kennedy
elnök feladta a Monroe-elve- t
amely 1823 óta arra kö-telezte
a washingtoni kor-mányt
hogy ne tűrjön
Európából jövő beavatko-zást
az amerikai államok
ügyeibe
Igaz a Monroe-el- v el-ejtése
ellenében a szovjet-kormány
megígérte hogy
Kubában nem fog katonai
támaszpontot tartani De
az is igaz hogy amikor
atombombákkal fölszerelt
orosz tengeralattjárók szá-mára
bázist rendeztek be
(és tartanak fenn ma is)
Kubában Nixon és Kissin-ger
megelégedett a szóbe-li
tiltakozással Ford pedig
talán nem is hallott róla
Nem lehet tehát csodál-kozni
azon hogy Kissin-ger
fenyegetéseit Castro
ignorálja A párizsi Figaro
és a Le Monde valamint a
londoni Times szerint 14
afrikai és középkeleti or-szágban
állomásoznak ku-bai
katonai kötelékek vagy
katonai missziók A nyu-gatnémet
Welt 20 ezerre te-szi
a számukat Az Econo-mi- st
úgy tudja hogy az
Angolába küldött 12 ezer
kubai katona közül soknak
a családját is utána vit-ték
vagyis állandóan ott
akarják tartani őket Egy
amerikai újságíróval pe-dig
a State Department-be- n
közölték: 500 kubai ka-tonát
vittek repülőgépen Szo-máliába
tíz nappal azután
hogy Kissinger kezdte „óva
inteni" Castrót attól hogy
katonáit áttelepítse Afri-kába
Ennek ellenére az ENSz-né- l
azt hiszik hogy Cast-ro
nem fogja túlfeszíteni a
hűn Nem mintha Kissin-gert- ől
félne hanem mert
Brezsnyev tartja őt rövfd
pórázon
Bizonyos jelekből ugyan-is
Washingtonban arra kö-vetkeztetnek
az orosz
nagykövetség tisztában
van vele hogy ha Rodézi-ába- n
széleskörű fegyveres
küzdelemre kerül a sor a
270000 fehér ember és
a három millió néger kö-zött
akkor ezt a harcot az
Egyesült Államokban is
aggodalommal figyelnék
Ezért hiszik az amerikai
külügyminisztériumban
hogy az orosz nagykövet-ség
valószínűleg figyel-meztette
Moszkvát: ha eb-be
a harcba orosz fegyver-zetű
kubai katonák is be-avatkoznának
az az ame-rikai
nép egy részében dü-höket
ébresztene Kuba
Oroszország és a détente
ellen
Minthogy a rodéziai geril-la-
háború kifejlődését
legkorábban őszre várják
és az amerikai elnökvá-lasztás
november elején
esedékes Washingtonban
arra számítanak hogy a
détente-bó- l nagy politikai
és anyagi hasznot húzó
szovjetkormány Castrót
távol fogja tartani Rodé-ziát- ól
— legalább is novem-berig
Líbiának is lesz
atombombája?
A Középkeleten olyan
sok minden van cseppfo-lyós
állapotban hogy még
mindig nem lehet látni
megnyugvás vagy felfor-dulás
felé haladnak Ez
főleg Libanonra áll
Az egyiptomi és török
események stabilizálódás-ra
mutatnak az izraeli
kérdés továbbra is zsák-utcában
van Líbia pedig
úgylátszik megtette az első
lépést atombombák gyár-tása
felé
Törökország négy évre
meghosszabbította a
NÁTÓ-ho- z való tartozását
és az Amerikával való szö-vetséget
—"feltéve hogy
egy milliárd dolláros aján-dékot
és hitelt kap érte-é- s
hogy ezt a megállapodást
az amerikai szenátus jóvá-hagyja
Egyiptom tovább folytatja
a Nyugathoz való közele-dést
Szádat elnök Bonn-ban
Párizsban Rómában
arról tárgyalt hogyan tud-ná
-- a szovjettől vásárolt
katonai repülőgépek alkat-részeit
nyugati szállítmá-nyokkal
pótolni Ebből a-szempo-ntból
a szerbek és
a kínaiak azért lehetnének
a segítségére mert ők
ugyanolyan repülőgépeket
vásároltak az oroszoktól
mint az egyiptomiak
Egyiptomnak 250 darab
(Folytatás a 3 oldalon)
1 l if - WWiwllIHMarfil~ilW