000467 |
Previous | 6 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
I i "=tspn 6 oldal Kanadai Magyarság (#30) 1971iúlius24 HÍREK A NAGYVILÁGBÓL A SALTTARGYALAS felől csu-p-a optimizmust terjesztenek a li-berális lapok Igen a SALT-tárgya-l- ás gyors eredménnyel befejeződ-het csak az kell hozzá hogy az USA elfogadja a Szovjet ajánlata-it Amit ők előírnak Bár lőhet hogy ez esetben gyanússá válik előttük a saját ajánlatuk is és — megemelik Szerencsére van egy tudós a Pentagonban akit a libe-rális sajtó nem szeret és százával állítja vele szemben a liberális an-ti-hábo- rús tudósokat mindegy hogy állatbiológiát tanítanak-- e Ez — John Foster a Pentagon kuta-tási főnöke Foster nem enged alá-írni egyetlen olyan kis megegye-zést sem ami nem biztosítja az Egyesült Államokat a szovjet csa-lás ellen vagy a Szovjetnek egyol-dalú előnyöket biztosítana Sajnos a kormány — politikai okokból — hajlamos engedményekre de John Foster nem Mivel Laird honvédel-mi miniszter teljes mértékben tá-mogatja a tudományos főnökét így Helsinkiben sem állapodhatnak meg másban mint ami Amerika biztonságát garantálja I FA 'UT-- wrTl zszszszszszs! B # tazssZSSZSSSsl Laird honvédelmi miniszter A LEGFŐBB BÍRÓ az EgyesUlt Államokban a Supreme Court fő-nöke Warrcn Burger nemcsak szóban hanem cselekedetekben í bizonyítja hogy mennyire a „rend és törvény" embere Most amikor a „titkos okmányok" kérdéséről vitatkozott a Supreme Court két újságíró nem akart lekésni bármi-lyen esetleges szenzációról Mivel a liberális izgalom az elemi udva-riasságot és tiszteletet sem tekinti ha a saját érdekükről van izó a két újságíró éjjel 11 órakor csön-getett be Burger főbíró arlingtonl rezidenciájába Mivel az amerikai főbírónak nem megy olyan jól hogy inasa vagy ilyesmije legyen maga Chief Justice Burger nyitott ajtót FUrdökabátban volt és a ke-zében egy óriási revolvert szoron-gatott Ez a közlés mutatja azt a szörnyű erkölcsi züllést amibe a liberális „polgári engedetlenség" taszította ezt i jobb sorsra érde-mes országot El tudja valaki kép-zelni hogy otthon a Kurta elnö kének revolverrel a kezében kellett megjelennie ha csöngettek az aj-taján? Ez a Rákosi-terro- r korsza-kára emlékeztet még azzal a kis előnnyel hogy itt még legalább lehet revolvert szegezni a terroris-tára Az ember szégyenít magát hogy a világ legnagyobb civilizá-ciójában a Főbírónak is revolverrel kell ajtót nyitnia mert a „rend és törvény" csak a rend és törvény megszegőinek biztosít szabid és nyugodt életet A PACIFISTÁK üvöltenek leg-jobban a munkanélküliség ellen holott ehhez elsősorban Ok járultak és járulnak hozzá Fantasztikus hogy a Nlxon-kormán- y saját poli-tikájának propagandája mennyire nem jut el a néphez csak az ultraliber-ális- kommunista lelki szövet-ségé A Vietnámból való „kitaka-rodás- " amit még olyan lisztes és rendes emberek mint Miké Mans-fiel- d szenátor Js makacsul köve-telnek majdnem megoldhatatlan- - ná teszi a munkanélküliség leküz-dését kivéve egy óriási fellendü-lés esetét amire viszont éppen a haditermelés hiányában nem lehet egyelőre számítani Nixontól azt követelik hogy „hozza haza a fiú-kat" s ugyanakkor azt is hogy ad-jon nekik megfelelő állásokat Hogyan? A liberális uszítók a de-magógok arcátlanságával követel-nek job-ok- at és közben sunyíta-nak hogy az ö követelésükre a költségvetési évben 1115000 tiszt és katona kerül ki a szolgálatból A munkanélküliség arányszáma a katonaviselteknél máris 142% ami az országos átlag duplájánál is na-gyobb Hiába költenek erre nagy összegeket munkát nem lehet te-remteni ha a közgazdaság nem jól működik Igaz hogy a veteránok nagyrésze fekete akiknek semmi előzetes munka-tapasztalat- a nem volt Emellett a polgári szolgálat-ból is el kell bocsátani' vagy 40 ezer embert mert a Kongresszus még máig sem adta meg a felhatal-mazást Nixon költségvetésére Egyszóval: az egyik oldalon vi-szont munkát követelnek az álta-luk kikényszerítőt munkanélküli-ek részére Ez a demagógiának olyan tipikus esete ami csak egy fenyegető forradalom előtt szokott büntetés nélkül érvényesülni Ame-rika a liberális destrukció vonalán rohan egy forradalom felé amely-nek a győztesei végeredményben nem a liberális uszítók lesznek ha-nem egy autokratikus rezsim mely véget vet ezeknek a „polgári jo-goknak" amelyekkel mindent és mindenkit destruálhattak ultralibe-rálisaink az alkotmányos „szabad szó" jogán Ha ezt nem ismerik fel a tisztességes és erős Amerikát kí Csathó Kálmán: Bajor Gizi Csothó Kaimén a kitünó író hosszú ideig volt a N'emxeti Stinhéz főrendezője és mér ezen az alapon i jói ismerhette a legnagyobb érémai roéJvésznót akt valaha magyar szlnpa-ée- n stersfoit De vetetlenül egy házbon is la-kott BAJOR GIZI csotádével így már kamatz ceüri korában megismerhette a kéeóbbi má-vásfft- ót akinek 6 1$ — ki nem? — örök csoda-Má- a ás tuiíetoK fett Ez adja meg Csothó írd-tám- k a kttfonfsgm emberi értek Ez a kivé-M- m tehet+ég aki egyetlen matdulatával teo-b- et tudott kifefenni mint az egétz együttes — Csotho nemei eiótt nőit fel a tzinpadl világ cedoséra — Oivoeóink közül nyalván nagyon lökmn eml4ketnek rá oki tragihü4 hatéMlg (189—1951) a mogyor leikl és szellemi elit #gyt lehfthttíkn képviselője volt Ezeknek az emlékeknek feletevenHéeére és a fiatalsággal vaH megiemertetéeére néhány folytatásban kö-#-W Csotho Kaimon — a legilletékesebb stomioiMl — megfígyefésoit BAJOR GIZIRŐL akiken a nemzet a saját genimtának megteste-$ülé$- tt csodálta es ünnepelte Bajor Oitl ebben az időben — amint ezt Ambrus Zofeánroi írott megemlékezésemben elmondtam — ma-g- a voH a stttletett bűbáj az ájtatos szűzből és a paj- kos kurtiaánbol összeszőtt csoda maga az elragadó nSfos stoiidseg és ugyanakkor csupa kamaszfiús nyeg-lósá- g Egyik meglepetésből a másikba ejtette az em-bert a legváratlanabb kérdésekkel megállapításokkal elképesztő Őszinteségekkel szellemes gonoszságok kai ás mindeneket elsimító mindennel kibékítő meg-hat- ó jóságával Amellett színes volt furcsa és több mint szép: érdekes Nem csoda hát ha mind a már beérkezett hsr mlnc év körüli mind a fiatalabb tagok és növendék társai között már akkor is sokan esküdtek rá mint jövendőbeli nagy sztárra sőt olyan színpadi csodára amilyen még netn volt a világon Nem mintha tehet-ég- ét látatlanban nn tudták volna ítélni vagy vala-tnllvf- n hatodik érékM megérezték volna az Idő- - é vánó tömegek és politikusaik ak-kor megállíthatatlannak látszik az út egy forradalom és annak követ-kezményeként: egy parancsuralom felé Hí ím LazsssssssssszszsT fjHHHHHiíiw Manlio Brosio U THANT a kissé rózsaszínű ENSZ-főtitk- ár az év végén el-megy Egészségi okokból amit készséggel el is hiszünk Természe-tesen már most megindult a tüle-kedés a főtitkárságért ami anyagi-lag Is jó pozició de főleg a nemzet-közi politikában van nagy jelentő-sége — amíg az ENSZ tart Etiópiai államférfitől kezdve Ye-mén- ig mindenki pályázik rá főleg természetesen a Szovjet iránt ra-jongó országokból A legesélye-sebb jelöltnek ugyanis nem az ENSZ többségének bizalmát kell bírnia hanem — Moszkváét így került ide U Thant is Ilyen körül-mények között az elsőszámú je-lölt Gunnar Jarring lehet aki Svéd-ország moszkvai nagykövete és közben igen sok BNSZ-misszi- ót látott el — egyelőre nulla sikerrel De — moszkvai nagykővet így nyilván Brezsnyev & Co megbízik benne Érdekes hogy egy nyugati államférfi mint például Manho Brosio aki a NATO főtitkára volt eddig és mindenki nagykapacitású nagytudású és jószándékú állam-férfinak tartotta — nem jöhet te-kintetbe Kérdjük: miért csak n lehet esélyes akit a Szovjet támo gat? A Szovjet az ENSZ leggyen-géb- b „nagyhatalma" akit csak a rendkívül ügyes és sok pénzbe ke-rülő propaganda tüntet fel „szu-perhatalomnak" mert a valóság-ban — nem az DÉLAM ERIKA szovjet elnyelé-se ha Amerika magára hegyp őket — egyre kevesebb btzonyfté-ko- t tud felmutatni Pont a balol-dalra fordult országok: Peru és Ecuador mutatják hogy a kiábrán-dulás a szovjet „szuperhatalomból" sebbeket pedig többnyire azzal a bizonyos meg lép-csőházi korszakban kipróbált egyéni modsterével mint naiv ártatlanság: agresszív szerénységével és menekülésnek feltüntetett tolakodásával vagyis azzal a bizonyos őzikézéssel nemcsak abban utánozva ezt a kecses erdei vadat hogy éppen olyan fájdalmasan rajongva szegezte rá kiszemelt áldozatára setyenes-pilláj- ú gyönyörű szempárját ha nem abban is Hogy teljes bizalmit mutatva közeledett hosaá a feM nya-ló férfihez sknogatása elöl azonban mindig riadtan kitért de csak azért hogy a másik péüarutben lát-szólag megnyugodjék és ugyancsak látsaóUg biza-lommal e+öiról kezdje az egész játékot Magam mindenről csak a szenvedő áldozatok pana-szaiból értesültem Apró kegyeinek ddson terített asz-taláról csak úgy mellékesen és a házas%wbai éknek ki-járó diszkrécióval lehullott ugyan néhány morzsa az én számomra is: egy-eg- y jelentőségteljes méta pil-lantás olykor egy-eg- y sóhaj „emlékszik mágr — noha egyáltalában nem volt mire emlékeznünk egy-másra vonatkozólag sem neki sem nekem De tudta hogy az ilyesmi bizonyos kapcsolatot teremt ami so-hasem árt egy jövőjével törődő növendéknek a szín-ház egyik rendezőjével szemben ameHett nem kerül semmibe Színházi kis flörtjei általában nem voltak ennél jelentősebbek aminthogy kollégákra később sem igen pazarolta érzelmeit túlzottan s ha a iteppsH színjáték melyet a színházban növendék korába ját-szott nem volt is mindig puszta játék a szmbázon kívül álló férfiak mindig jobban érdektHék mint a színháziak Sztrakonlczky Károlytol — aki ekkor már az Al-kotmány című lapnak volt a szinháii kritikusé — időnként részletesen értesültem a Beyer-fron- t színhá-zon kívüli szárnyának állásáról Tőle HeUottam azt Is hogy az új Báthory kávéház Jo megy ugyan de jöve-delme alig van belőle mert az építkezés rengeteg pénzbe került t ennek a törlesztése felemészt minden bevételt Erről azonban csak meHékeson beszék se az ölesnél magasabb termetű göndör aranyszőke hajú finom művelt nagyon tanult és nagyon naiv kedvei Zólyom megyei dzicntrlfid akit azonban inkább né-zett volna az ember svéd mérnöknek mint pesti új-ságírónak Harsonázva hirdette a Beyer Gizi jövendő nagyságát és dicsőségét — egyelőre még nem a lap-ban csak baráti körben uavakkkal és nem betűkkel hiszen a Jövő sztárja még nem játszott hát írni nem lehetett róla korábban megtörtént mint váml lehetett A perui nagy földrengés idején a Szovjet százával igért be hatalmas teher-repülögépek-et de csak kettő ért odáig az is Ameri-kára kémkedett Egy lezuhant a többi fel sem szállt De ezzel szemben Amerika szorgalmasan küldte az ellenségessé fordult pe-rui kormánynak a segítséget Ugyanez játszódott le most Csilé-be- n ahova az amerikaiak és a szomszéd Argentína küldte az első segítséget a nagy földrengés után A Szovjet? Zéró Ecuadorban pe-dig amelyik olyan fene baloldali-nak mutatkozott kiutasították a szovjet nagykövetet és 2-- 3 társát mert belebeszélt az ország dolgai-ba sztrájkokra uszított (amik ná-tu- k kivégző osztag előtt végződ-rek- ) Ahogy mondtuk Délame-'tk- a nem lesz szovjet-szatellit- a még Csile sem lesz az Az egyetlen astro marad — egyre morgobb — Kliens a Szovjetnél mert a tönkre-tett közgazdaság mellett szüksé-gük van a napi egymiNkJ dolláros segélyre Kuba remek támaszpon-tot igér az amerikai partok men-lé- n tehát erre áldoz Moszkva De a többiek? Segíts magadon Marx is megsegít Hát — nem segíti meg őket MCGOVERN demokrata önjelölt már érzi a vészt Talán még a sa-lát államában túlevickéli az elővá-lasztást de azután — ennyi az egész így máris elhatározta hogy amennyiben nincs kilátása (nincs!) akkor vagy Humphreyra vagy Vluskiera szabadítja rá „tömegeit" Szerintünk azonban — Edward Kennedyre ö a McGovern-fél- e ul-traliberáliz-mus csodalovagja aki Chappaquiddick után is felszínen maradt mert az amerikai ír vá-lasztók rajonganak a Kennedy-dl-nasztléér- t Csikágó polgármestere a nagy politikai róka Richárd Daley szerint a demokrata konven-ción irtózatos belháború dúl majd a sok akarnok között Ezek egyi-ke sem nyer nevezést a konven-ción Ellenben elsőrendű lehetősé-get lát Henry Jacksonban Wash-ington- állam szenátorában és — Edward Kennedyben — A mi vé-leményünk is az hogy Nixonnak Kennedy lesz az ellenfele Henry Jackson tálbecsületes amerikai ah-hoz hogy a pacifisták rászavazza-rte- k Jacksom szívesen vállalnánk elnöknek ml akik egyik párthoz sem tartozunk mert sokkal kemé-nyebb artfi-kommunis- ta mint Ni-xon De éppen ezért kevesebb az esélye a ofeappaukJdkki hőssel a mindkét kezét feltartó Kennedy-fiúva- l szemben IZRAELNEK a már megénekelt látogatóin — Vfctor Loot Helms Waher Soheel — kévfll van egy Egy délvietnámi katona uz utolsó támaszpontban amit az amerikaiak átadnak nekik másik nagyon kellemetlen látoga-tója is Ez egy amerikai zsidó Me-yc- r Lansky akit az amerikai szer-vezett bűn pénzügyi zsenijének tartanak Lanszky Izraeli állam-polgárságért folyamodott miután látogató vizuma lejárt Izrael azon- - Walter Scheel nyugatnémet kü-lügy miniszter Jeruzsálemben a Panasz Falnál Elmondotta hogy nagyon jé barátságban van az egész Beyer-cseládd- al arról azonban hogy vőlegénye volna Gizikének szó sincs A vőlegény — beszélt — azaz egyelőre még csak vőlegényjelölt egy ár Vajda Ödön nevű fiatal ügyvéd akit Gizike elhódftott a menyasszonyától De mialatt ezt főlényes humorral mulatságos epizódokkal átszőve szellemesen előadta meg keflett hogy essék az ember szive szegény len-galé- ta gyereken mert minden tréfás szavából sőt minden rmasoryábói te fájáebnasen zokogott ki a titkolni akart reménytelen halálos szerelem Ami an-nál kevesebb lehetett szegénynek mert — amint ké-sőbb Gizi egyik nővendéktársától hallottam ►-- Vajda Ödön magjslsnásf előtt 0 volt Gizinek ha nem is éppen vőtsginya de vősrjgényjeiőltje és esek aztán fokozódott le önzetlen jó baráttá Mindezen közben azonban tett-má- k az idő ás Tóth Imre igazgató még mint növendékkel eijátezatoM Bever Gizivei a Nemzeti Színházban egy nagyobb sze-repet Mspotynak A kicsinyek csmH darebjábsn me-het én rawdosiam Akkor dolgoztam veié a színpadon legelőször El voltam ragadtatva hogy keadö létére a legfinomabb árnyalatokig hfven meg tudott játsza-ni mindent egyáltalán nem szorult rá semmiféle tjnttgatáera s ami a lagmsgfslelőbb volt hogy mi-lyen pompásan beié tudott simulni a színház öMseteaoK egytttesébe Ez ugyan meglepő volt eiy kezdőtől és nagyon biztató de valójában csak mesterségbeli készség egyéb semmi Az igazi mOvé-szetne- k tmt a megejtő mindent feledtető hatalmát amely olyan magasra emelte később kortársai főié akkor nem érsaassn játékában sem a próbák sem az előadások alatt egyezersera Nem mintha ilyesmit vár-tam volna a Kecskeméti utcai ház egykori lépcsőházi tündérkéjétől és cselédéét ereztem voma Ezt csak utólag a későbbi nagyra nőtt Bajor Gizi művészeté-n- k ismeretében áHapitottam meg Akkor nagyon meg voltam vek mint újonccal elégelve mert őszinte volt minden Hangja ügyesen kecsesen mozgott amellett eliö szóra tüstént hozta amit a rendező vagy a part-rere- k mondtak neki Ennél többet nem ii vártam vagy pláne kívántam Hiszen azt amit Sztrakonlczky hir-detett róla sohasem vettem komolyan a szerelmi elfogultság terhére írtam és napirendre tértem fölöt-te Nem telt azonban nagyon sok időbe hogy rádöb-bentem csodálatos művészetére Hogy ez mikor tör-t- 'i mllyr--n darabnak milyen előadásán nrtmost - £2a mt 4 _ _ _ _ ''' ban nem enged be még a „vissza-térés törvénye" ellenére sem olyan zsidókat akiket máshol komoly váddal illetnek mégha nem is ítél-ték el őket Amerikában Lanskyt törvénytelen hazárdjátékkal an-nak megszervezésével és a bíróság megvetésével vádolják Majd — meglátjuk LAIRD HONVÉDELMI mlnlez-te- r visszavonta régebbi kalkulá-cióját a délvietnámi visszavonulás-ról Korábban azt mondta hogy kilenc hónap kell a visszavonulás-ra Ma már nem áHja ezt mint ahogy nem U állhatja Ez a 9 hó-nap volt a derék Mlke MarwíieW tervének alapja de ezt — ahegy megírtuk — sehogysem lehetett el-képzelni Laird szerint — ma! — 12 hónap kell a visszavonulásra ha nem akarjuk azt hogy minden hadianyag ott maradjon Vietnám-ban Már pedig nem akarjuk — mondja Ebből más környékbeli or-szágokat is — elsősorban Kambod-zsát — támogathatjuk résaben ha-zahozhatjuk és itt a legkülönfélébb jóléti szervezeteknek ajándékoz-hatjuk Mit szol ehhez — Mlke? (FIGYELŐ) négy évtizednél nagyobb messzeségből már nem tu-dom véges emlékezőtehetségcnimel megállaeitani szegény fel ősegemet pedig akivei együtt láttuk fáj-dalom már nem hívhatom segMségői A kicsinyek bemuutóelőadésa 1914 április 39-é- n volt s Tóth Imre azonnal a Nemzetmec szerződtet-te Beyer Gizellát aki azonban több Aj szerepet mér nem kapott abban a szezonban mert mint végsőt növendéknek még vizsgaeiöadáeai i voltak hátra a Sziniakadémián Őszkor pedig mikor az éj iiíwhásl év elkezdődhetett volna már benne voltunk az tsf világháborúban a színház kapui zárva maradtak tőt a szerződéseket is felbontották Érdemesebb színeszek azonban hogy keresethez juthassanak őssze-Őaszeállt- ak alkalmi társulatokká s hol itt hol ott rendeztek néhány sioadást kisebb-nagyob- b érdeklődés mellett Egy ilyen előadáson tör-tént hogy rádöbbentem a Beyer Gizella csoéáloios mOvéezetére azaz hogy a későbbi nagy Bajor Oszét feieséggemmei együtt felfedeztük Az Urániában tőrtént errt határozottan emlék-sze- m Arra k hogy Vajda Ödön a vőlegény it ott volt tüzérzászlósi egyenruhában hsesáhem vele egyik szünetben Bajornak kis szerepe vok aNg egy-ké- t jelenet Emlékezni csak egyre emiékazemarra amely-lye- l megfogott Mintha most is látnám hogy ebben a jelenetben hol lépett a színre és hol ment ki arra is hogy legfeljebb egy-ké- t partnere voh vele együtt a színpadon Arról azonban hogy ezek kik lehet-tek s egyáltalában rajta kfvül még kik játszottak a darabban nem tudok számot adni Ügy látszik nem tettek rám különösebb hatást Annál inkább Beyer Gizella mert arra viszont emlékszem hogy megjele-nése után egy-ké- t pMenattal már Izgatott gyttttér-zésse- l követtem annak a színpadi alaknak sorea for-dulását akit fényesfehér Hberty-serye- m estéryírubá-jába- n megszemélyesitett A Jelenetben olyasmiről volt szó hogy megtudott valamit valakiről akit bálványo-zott és ez a csalódás összetörte A szavak emléke egészen elhomályosodott bennem el a darab elme él szerzőjének neve Is — a drámai helyzet azonban ez volt s ezt 0 úgy játszotta meg hogy az egykori Renonszkából egyszerre kibontakozott előttem a nagy Bajor Gizi később annyiszor megcsodált megdöbben-tő' és elragadó művészetének teljes nagyszerűségében (Folytatjuk) n nmiiTirtssi ii
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, July 24, 1971 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1971-07-24 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000393 |
Description
Title | 000467 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | I i "=tspn 6 oldal Kanadai Magyarság (#30) 1971iúlius24 HÍREK A NAGYVILÁGBÓL A SALTTARGYALAS felől csu-p-a optimizmust terjesztenek a li-berális lapok Igen a SALT-tárgya-l- ás gyors eredménnyel befejeződ-het csak az kell hozzá hogy az USA elfogadja a Szovjet ajánlata-it Amit ők előírnak Bár lőhet hogy ez esetben gyanússá válik előttük a saját ajánlatuk is és — megemelik Szerencsére van egy tudós a Pentagonban akit a libe-rális sajtó nem szeret és százával állítja vele szemben a liberális an-ti-hábo- rús tudósokat mindegy hogy állatbiológiát tanítanak-- e Ez — John Foster a Pentagon kuta-tási főnöke Foster nem enged alá-írni egyetlen olyan kis megegye-zést sem ami nem biztosítja az Egyesült Államokat a szovjet csa-lás ellen vagy a Szovjetnek egyol-dalú előnyöket biztosítana Sajnos a kormány — politikai okokból — hajlamos engedményekre de John Foster nem Mivel Laird honvédel-mi miniszter teljes mértékben tá-mogatja a tudományos főnökét így Helsinkiben sem állapodhatnak meg másban mint ami Amerika biztonságát garantálja I FA 'UT-- wrTl zszszszszszs! B # tazssZSSZSSSsl Laird honvédelmi miniszter A LEGFŐBB BÍRÓ az EgyesUlt Államokban a Supreme Court fő-nöke Warrcn Burger nemcsak szóban hanem cselekedetekben í bizonyítja hogy mennyire a „rend és törvény" embere Most amikor a „titkos okmányok" kérdéséről vitatkozott a Supreme Court két újságíró nem akart lekésni bármi-lyen esetleges szenzációról Mivel a liberális izgalom az elemi udva-riasságot és tiszteletet sem tekinti ha a saját érdekükről van izó a két újságíró éjjel 11 órakor csön-getett be Burger főbíró arlingtonl rezidenciájába Mivel az amerikai főbírónak nem megy olyan jól hogy inasa vagy ilyesmije legyen maga Chief Justice Burger nyitott ajtót FUrdökabátban volt és a ke-zében egy óriási revolvert szoron-gatott Ez a közlés mutatja azt a szörnyű erkölcsi züllést amibe a liberális „polgári engedetlenség" taszította ezt i jobb sorsra érde-mes országot El tudja valaki kép-zelni hogy otthon a Kurta elnö kének revolverrel a kezében kellett megjelennie ha csöngettek az aj-taján? Ez a Rákosi-terro- r korsza-kára emlékeztet még azzal a kis előnnyel hogy itt még legalább lehet revolvert szegezni a terroris-tára Az ember szégyenít magát hogy a világ legnagyobb civilizá-ciójában a Főbírónak is revolverrel kell ajtót nyitnia mert a „rend és törvény" csak a rend és törvény megszegőinek biztosít szabid és nyugodt életet A PACIFISTÁK üvöltenek leg-jobban a munkanélküliség ellen holott ehhez elsősorban Ok járultak és járulnak hozzá Fantasztikus hogy a Nlxon-kormán- y saját poli-tikájának propagandája mennyire nem jut el a néphez csak az ultraliber-ális- kommunista lelki szövet-ségé A Vietnámból való „kitaka-rodás- " amit még olyan lisztes és rendes emberek mint Miké Mans-fiel- d szenátor Js makacsul köve-telnek majdnem megoldhatatlan- - ná teszi a munkanélküliség leküz-dését kivéve egy óriási fellendü-lés esetét amire viszont éppen a haditermelés hiányában nem lehet egyelőre számítani Nixontól azt követelik hogy „hozza haza a fiú-kat" s ugyanakkor azt is hogy ad-jon nekik megfelelő állásokat Hogyan? A liberális uszítók a de-magógok arcátlanságával követel-nek job-ok- at és közben sunyíta-nak hogy az ö követelésükre a költségvetési évben 1115000 tiszt és katona kerül ki a szolgálatból A munkanélküliség arányszáma a katonaviselteknél máris 142% ami az országos átlag duplájánál is na-gyobb Hiába költenek erre nagy összegeket munkát nem lehet te-remteni ha a közgazdaság nem jól működik Igaz hogy a veteránok nagyrésze fekete akiknek semmi előzetes munka-tapasztalat- a nem volt Emellett a polgári szolgálat-ból is el kell bocsátani' vagy 40 ezer embert mert a Kongresszus még máig sem adta meg a felhatal-mazást Nixon költségvetésére Egyszóval: az egyik oldalon vi-szont munkát követelnek az álta-luk kikényszerítőt munkanélküli-ek részére Ez a demagógiának olyan tipikus esete ami csak egy fenyegető forradalom előtt szokott büntetés nélkül érvényesülni Ame-rika a liberális destrukció vonalán rohan egy forradalom felé amely-nek a győztesei végeredményben nem a liberális uszítók lesznek ha-nem egy autokratikus rezsim mely véget vet ezeknek a „polgári jo-goknak" amelyekkel mindent és mindenkit destruálhattak ultralibe-rálisaink az alkotmányos „szabad szó" jogán Ha ezt nem ismerik fel a tisztességes és erős Amerikát kí Csathó Kálmán: Bajor Gizi Csothó Kaimén a kitünó író hosszú ideig volt a N'emxeti Stinhéz főrendezője és mér ezen az alapon i jói ismerhette a legnagyobb érémai roéJvésznót akt valaha magyar szlnpa-ée- n stersfoit De vetetlenül egy házbon is la-kott BAJOR GIZI csotádével így már kamatz ceüri korában megismerhette a kéeóbbi má-vásfft- ót akinek 6 1$ — ki nem? — örök csoda-Má- a ás tuiíetoK fett Ez adja meg Csothó írd-tám- k a kttfonfsgm emberi értek Ez a kivé-M- m tehet+ég aki egyetlen matdulatával teo-b- et tudott kifefenni mint az egétz együttes — Csotho nemei eiótt nőit fel a tzinpadl világ cedoséra — Oivoeóink közül nyalván nagyon lökmn eml4ketnek rá oki tragihü4 hatéMlg (189—1951) a mogyor leikl és szellemi elit #gyt lehfthttíkn képviselője volt Ezeknek az emlékeknek feletevenHéeére és a fiatalsággal vaH megiemertetéeére néhány folytatásban kö-#-W Csotho Kaimon — a legilletékesebb stomioiMl — megfígyefésoit BAJOR GIZIRŐL akiken a nemzet a saját genimtának megteste-$ülé$- tt csodálta es ünnepelte Bajor Oitl ebben az időben — amint ezt Ambrus Zofeánroi írott megemlékezésemben elmondtam — ma-g- a voH a stttletett bűbáj az ájtatos szűzből és a paj- kos kurtiaánbol összeszőtt csoda maga az elragadó nSfos stoiidseg és ugyanakkor csupa kamaszfiús nyeg-lósá- g Egyik meglepetésből a másikba ejtette az em-bert a legváratlanabb kérdésekkel megállapításokkal elképesztő Őszinteségekkel szellemes gonoszságok kai ás mindeneket elsimító mindennel kibékítő meg-hat- ó jóságával Amellett színes volt furcsa és több mint szép: érdekes Nem csoda hát ha mind a már beérkezett hsr mlnc év körüli mind a fiatalabb tagok és növendék társai között már akkor is sokan esküdtek rá mint jövendőbeli nagy sztárra sőt olyan színpadi csodára amilyen még netn volt a világon Nem mintha tehet-ég- ét látatlanban nn tudták volna ítélni vagy vala-tnllvf- n hatodik érékM megérezték volna az Idő- - é vánó tömegek és politikusaik ak-kor megállíthatatlannak látszik az út egy forradalom és annak követ-kezményeként: egy parancsuralom felé Hí ím LazsssssssssszszsT fjHHHHHiíiw Manlio Brosio U THANT a kissé rózsaszínű ENSZ-főtitk- ár az év végén el-megy Egészségi okokból amit készséggel el is hiszünk Természe-tesen már most megindult a tüle-kedés a főtitkárságért ami anyagi-lag Is jó pozició de főleg a nemzet-közi politikában van nagy jelentő-sége — amíg az ENSZ tart Etiópiai államférfitől kezdve Ye-mén- ig mindenki pályázik rá főleg természetesen a Szovjet iránt ra-jongó országokból A legesélye-sebb jelöltnek ugyanis nem az ENSZ többségének bizalmát kell bírnia hanem — Moszkváét így került ide U Thant is Ilyen körül-mények között az elsőszámú je-lölt Gunnar Jarring lehet aki Svéd-ország moszkvai nagykövete és közben igen sok BNSZ-misszi- ót látott el — egyelőre nulla sikerrel De — moszkvai nagykővet így nyilván Brezsnyev & Co megbízik benne Érdekes hogy egy nyugati államférfi mint például Manho Brosio aki a NATO főtitkára volt eddig és mindenki nagykapacitású nagytudású és jószándékú állam-férfinak tartotta — nem jöhet te-kintetbe Kérdjük: miért csak n lehet esélyes akit a Szovjet támo gat? A Szovjet az ENSZ leggyen-géb- b „nagyhatalma" akit csak a rendkívül ügyes és sok pénzbe ke-rülő propaganda tüntet fel „szu-perhatalomnak" mert a valóság-ban — nem az DÉLAM ERIKA szovjet elnyelé-se ha Amerika magára hegyp őket — egyre kevesebb btzonyfté-ko- t tud felmutatni Pont a balol-dalra fordult országok: Peru és Ecuador mutatják hogy a kiábrán-dulás a szovjet „szuperhatalomból" sebbeket pedig többnyire azzal a bizonyos meg lép-csőházi korszakban kipróbált egyéni modsterével mint naiv ártatlanság: agresszív szerénységével és menekülésnek feltüntetett tolakodásával vagyis azzal a bizonyos őzikézéssel nemcsak abban utánozva ezt a kecses erdei vadat hogy éppen olyan fájdalmasan rajongva szegezte rá kiszemelt áldozatára setyenes-pilláj- ú gyönyörű szempárját ha nem abban is Hogy teljes bizalmit mutatva közeledett hosaá a feM nya-ló férfihez sknogatása elöl azonban mindig riadtan kitért de csak azért hogy a másik péüarutben lát-szólag megnyugodjék és ugyancsak látsaóUg biza-lommal e+öiról kezdje az egész játékot Magam mindenről csak a szenvedő áldozatok pana-szaiból értesültem Apró kegyeinek ddson terített asz-taláról csak úgy mellékesen és a házas%wbai éknek ki-járó diszkrécióval lehullott ugyan néhány morzsa az én számomra is: egy-eg- y jelentőségteljes méta pil-lantás olykor egy-eg- y sóhaj „emlékszik mágr — noha egyáltalában nem volt mire emlékeznünk egy-másra vonatkozólag sem neki sem nekem De tudta hogy az ilyesmi bizonyos kapcsolatot teremt ami so-hasem árt egy jövőjével törődő növendéknek a szín-ház egyik rendezőjével szemben ameHett nem kerül semmibe Színházi kis flörtjei általában nem voltak ennél jelentősebbek aminthogy kollégákra később sem igen pazarolta érzelmeit túlzottan s ha a iteppsH színjáték melyet a színházban növendék korába ját-szott nem volt is mindig puszta játék a szmbázon kívül álló férfiak mindig jobban érdektHék mint a színháziak Sztrakonlczky Károlytol — aki ekkor már az Al-kotmány című lapnak volt a szinháii kritikusé — időnként részletesen értesültem a Beyer-fron- t színhá-zon kívüli szárnyának állásáról Tőle HeUottam azt Is hogy az új Báthory kávéház Jo megy ugyan de jöve-delme alig van belőle mert az építkezés rengeteg pénzbe került t ennek a törlesztése felemészt minden bevételt Erről azonban csak meHékeson beszék se az ölesnél magasabb termetű göndör aranyszőke hajú finom művelt nagyon tanult és nagyon naiv kedvei Zólyom megyei dzicntrlfid akit azonban inkább né-zett volna az ember svéd mérnöknek mint pesti új-ságírónak Harsonázva hirdette a Beyer Gizi jövendő nagyságát és dicsőségét — egyelőre még nem a lap-ban csak baráti körben uavakkkal és nem betűkkel hiszen a Jövő sztárja még nem játszott hát írni nem lehetett róla korábban megtörtént mint váml lehetett A perui nagy földrengés idején a Szovjet százával igért be hatalmas teher-repülögépek-et de csak kettő ért odáig az is Ameri-kára kémkedett Egy lezuhant a többi fel sem szállt De ezzel szemben Amerika szorgalmasan küldte az ellenségessé fordult pe-rui kormánynak a segítséget Ugyanez játszódott le most Csilé-be- n ahova az amerikaiak és a szomszéd Argentína küldte az első segítséget a nagy földrengés után A Szovjet? Zéró Ecuadorban pe-dig amelyik olyan fene baloldali-nak mutatkozott kiutasították a szovjet nagykövetet és 2-- 3 társát mert belebeszélt az ország dolgai-ba sztrájkokra uszított (amik ná-tu- k kivégző osztag előtt végződ-rek- ) Ahogy mondtuk Délame-'tk- a nem lesz szovjet-szatellit- a még Csile sem lesz az Az egyetlen astro marad — egyre morgobb — Kliens a Szovjetnél mert a tönkre-tett közgazdaság mellett szüksé-gük van a napi egymiNkJ dolláros segélyre Kuba remek támaszpon-tot igér az amerikai partok men-lé- n tehát erre áldoz Moszkva De a többiek? Segíts magadon Marx is megsegít Hát — nem segíti meg őket MCGOVERN demokrata önjelölt már érzi a vészt Talán még a sa-lát államában túlevickéli az elővá-lasztást de azután — ennyi az egész így máris elhatározta hogy amennyiben nincs kilátása (nincs!) akkor vagy Humphreyra vagy Vluskiera szabadítja rá „tömegeit" Szerintünk azonban — Edward Kennedyre ö a McGovern-fél- e ul-traliberáliz-mus csodalovagja aki Chappaquiddick után is felszínen maradt mert az amerikai ír vá-lasztók rajonganak a Kennedy-dl-nasztléér- t Csikágó polgármestere a nagy politikai róka Richárd Daley szerint a demokrata konven-ción irtózatos belháború dúl majd a sok akarnok között Ezek egyi-ke sem nyer nevezést a konven-ción Ellenben elsőrendű lehetősé-get lát Henry Jacksonban Wash-ington- állam szenátorában és — Edward Kennedyben — A mi vé-leményünk is az hogy Nixonnak Kennedy lesz az ellenfele Henry Jackson tálbecsületes amerikai ah-hoz hogy a pacifisták rászavazza-rte- k Jacksom szívesen vállalnánk elnöknek ml akik egyik párthoz sem tartozunk mert sokkal kemé-nyebb artfi-kommunis- ta mint Ni-xon De éppen ezért kevesebb az esélye a ofeappaukJdkki hőssel a mindkét kezét feltartó Kennedy-fiúva- l szemben IZRAELNEK a már megénekelt látogatóin — Vfctor Loot Helms Waher Soheel — kévfll van egy Egy délvietnámi katona uz utolsó támaszpontban amit az amerikaiak átadnak nekik másik nagyon kellemetlen látoga-tója is Ez egy amerikai zsidó Me-yc- r Lansky akit az amerikai szer-vezett bűn pénzügyi zsenijének tartanak Lanszky Izraeli állam-polgárságért folyamodott miután látogató vizuma lejárt Izrael azon- - Walter Scheel nyugatnémet kü-lügy miniszter Jeruzsálemben a Panasz Falnál Elmondotta hogy nagyon jé barátságban van az egész Beyer-cseládd- al arról azonban hogy vőlegénye volna Gizikének szó sincs A vőlegény — beszélt — azaz egyelőre még csak vőlegényjelölt egy ár Vajda Ödön nevű fiatal ügyvéd akit Gizike elhódftott a menyasszonyától De mialatt ezt főlényes humorral mulatságos epizódokkal átszőve szellemesen előadta meg keflett hogy essék az ember szive szegény len-galé- ta gyereken mert minden tréfás szavából sőt minden rmasoryábói te fájáebnasen zokogott ki a titkolni akart reménytelen halálos szerelem Ami an-nál kevesebb lehetett szegénynek mert — amint ké-sőbb Gizi egyik nővendéktársától hallottam ►-- Vajda Ödön magjslsnásf előtt 0 volt Gizinek ha nem is éppen vőtsginya de vősrjgényjeiőltje és esek aztán fokozódott le önzetlen jó baráttá Mindezen közben azonban tett-má- k az idő ás Tóth Imre igazgató még mint növendékkel eijátezatoM Bever Gizivei a Nemzeti Színházban egy nagyobb sze-repet Mspotynak A kicsinyek csmH darebjábsn me-het én rawdosiam Akkor dolgoztam veié a színpadon legelőször El voltam ragadtatva hogy keadö létére a legfinomabb árnyalatokig hfven meg tudott játsza-ni mindent egyáltalán nem szorult rá semmiféle tjnttgatáera s ami a lagmsgfslelőbb volt hogy mi-lyen pompásan beié tudott simulni a színház öMseteaoK egytttesébe Ez ugyan meglepő volt eiy kezdőtől és nagyon biztató de valójában csak mesterségbeli készség egyéb semmi Az igazi mOvé-szetne- k tmt a megejtő mindent feledtető hatalmát amely olyan magasra emelte később kortársai főié akkor nem érsaassn játékában sem a próbák sem az előadások alatt egyezersera Nem mintha ilyesmit vár-tam volna a Kecskeméti utcai ház egykori lépcsőházi tündérkéjétől és cselédéét ereztem voma Ezt csak utólag a későbbi nagyra nőtt Bajor Gizi művészeté-n- k ismeretében áHapitottam meg Akkor nagyon meg voltam vek mint újonccal elégelve mert őszinte volt minden Hangja ügyesen kecsesen mozgott amellett eliö szóra tüstént hozta amit a rendező vagy a part-rere- k mondtak neki Ennél többet nem ii vártam vagy pláne kívántam Hiszen azt amit Sztrakonlczky hir-detett róla sohasem vettem komolyan a szerelmi elfogultság terhére írtam és napirendre tértem fölöt-te Nem telt azonban nagyon sok időbe hogy rádöb-bentem csodálatos művészetére Hogy ez mikor tör-t- 'i mllyr--n darabnak milyen előadásán nrtmost - £2a mt 4 _ _ _ _ ''' ban nem enged be még a „vissza-térés törvénye" ellenére sem olyan zsidókat akiket máshol komoly váddal illetnek mégha nem is ítél-ték el őket Amerikában Lanskyt törvénytelen hazárdjátékkal an-nak megszervezésével és a bíróság megvetésével vádolják Majd — meglátjuk LAIRD HONVÉDELMI mlnlez-te- r visszavonta régebbi kalkulá-cióját a délvietnámi visszavonulás-ról Korábban azt mondta hogy kilenc hónap kell a visszavonulás-ra Ma már nem áHja ezt mint ahogy nem U állhatja Ez a 9 hó-nap volt a derék Mlke MarwíieW tervének alapja de ezt — ahegy megírtuk — sehogysem lehetett el-képzelni Laird szerint — ma! — 12 hónap kell a visszavonulásra ha nem akarjuk azt hogy minden hadianyag ott maradjon Vietnám-ban Már pedig nem akarjuk — mondja Ebből más környékbeli or-szágokat is — elsősorban Kambod-zsát — támogathatjuk résaben ha-zahozhatjuk és itt a legkülönfélébb jóléti szervezeteknek ajándékoz-hatjuk Mit szol ehhez — Mlke? (FIGYELŐ) négy évtizednél nagyobb messzeségből már nem tu-dom véges emlékezőtehetségcnimel megállaeitani szegény fel ősegemet pedig akivei együtt láttuk fáj-dalom már nem hívhatom segMségői A kicsinyek bemuutóelőadésa 1914 április 39-é- n volt s Tóth Imre azonnal a Nemzetmec szerződtet-te Beyer Gizellát aki azonban több Aj szerepet mér nem kapott abban a szezonban mert mint végsőt növendéknek még vizsgaeiöadáeai i voltak hátra a Sziniakadémián Őszkor pedig mikor az éj iiíwhásl év elkezdődhetett volna már benne voltunk az tsf világháborúban a színház kapui zárva maradtak tőt a szerződéseket is felbontották Érdemesebb színeszek azonban hogy keresethez juthassanak őssze-Őaszeállt- ak alkalmi társulatokká s hol itt hol ott rendeztek néhány sioadást kisebb-nagyob- b érdeklődés mellett Egy ilyen előadáson tör-tént hogy rádöbbentem a Beyer Gizella csoéáloios mOvéezetére azaz hogy a későbbi nagy Bajor Oszét feieséggemmei együtt felfedeztük Az Urániában tőrtént errt határozottan emlék-sze- m Arra k hogy Vajda Ödön a vőlegény it ott volt tüzérzászlósi egyenruhában hsesáhem vele egyik szünetben Bajornak kis szerepe vok aNg egy-ké- t jelenet Emlékezni csak egyre emiékazemarra amely-lye- l megfogott Mintha most is látnám hogy ebben a jelenetben hol lépett a színre és hol ment ki arra is hogy legfeljebb egy-ké- t partnere voh vele együtt a színpadon Arról azonban hogy ezek kik lehet-tek s egyáltalában rajta kfvül még kik játszottak a darabban nem tudok számot adni Ügy látszik nem tettek rám különösebb hatást Annál inkább Beyer Gizella mert arra viszont emlékszem hogy megjele-nése után egy-ké- t pMenattal már Izgatott gyttttér-zésse- l követtem annak a színpadi alaknak sorea for-dulását akit fényesfehér Hberty-serye- m estéryírubá-jába- n megszemélyesitett A Jelenetben olyasmiről volt szó hogy megtudott valamit valakiről akit bálványo-zott és ez a csalódás összetörte A szavak emléke egészen elhomályosodott bennem el a darab elme él szerzőjének neve Is — a drámai helyzet azonban ez volt s ezt 0 úgy játszotta meg hogy az egykori Renonszkából egyszerre kibontakozott előttem a nagy Bajor Gizi később annyiszor megcsodált megdöbben-tő' és elragadó művészetének teljes nagyszerűségében (Folytatjuk) n nmiiTirtssi ii |
Tags
Comments
Post a Comment for 000467