Kanadai Magyarsag, September 10, 1955

              Ti
Egy jobb Hl jB Jflfttt -jj j jyjw íi fp "il
I B aV -- Hlll H v F Hiíl hí ' IRIH B kmm "'-M-i
I ======== W V ff H mW W f ijl f M MPf iv' V F :i
£ i
AaAu-'fh'
I
Authorized as Second Class Mai] 'vrosvvuvtticve ADepAartmevntvOsttavwa
Szerkesztőség és kiadóhivatal
362 Balhurst Sl Toronto
V évfolyam 35
rr
szám
ŐSZINTE SOROK
Az elmúlt héten véletlenül betértem az egyik nemzet-közi
könyv- - és ujságkereskedésbe amely többek között ma-gyar
nyelvű sajtótermékeket is árul Talán húsz vagy har-minc
percig tartózkodhattam az üzletben és ezalatt a rövid
kis idő alatt megfigyelhettem hogy minden egyes német
aki ott megfordult legalább három-négyfél- e újságot vásá-rolt
De olyan is akadt aki egy csomókönyvet regényt is
megvett újságjai mellé A tulajdonos látva csodálkozásomat
ezeket mondotta :
"A mi vevőink közül a legtöbb újságot könyvet a néme-tek
vásárolják Ezek jóformán minden kiadványt megvesz-nek
és elolvasnak amely anyanyelvükön megjelenik De
ugyanezt tapasztaltuk a letteknél litvánoknál is Mindezt
azonban nem lehet elmondani a magyarokról Alig fordul elő
hogy egy magyar vevő egy darab újságnál többet vásárolna
a könyveket pedig csak elvétve keresik pedig amint láthat-ja
szépszámmal vannak jő magyar könyveink Aztán az is
megtörtént — folytatta — hogy amikór felhívjuk magyar
vevőink figyelmét egyik-mási- k általuk nem olvasott magyar
könyvre vagy újságra akkor azt egyszerű elutasítás! helyett
szidni kezdik s máris megtudjuk hogy lmokra kivánja hogy Né-la- p
vagy könyy milyen gazember milyen metország maradjon az Északatlánti
párthoz tartozik és általában miért jött a világra { Ebben a Adenauer
Rengeteg olyan német vevőnk ezzel szemben aki miután
már öt-h- at drb újságot felvásárolt azután érdeklődik hogy
még milyen más német kiadványok kaphatók ? Még soha nem
fordult elő hogyíegy német gyalázta'yolna valamelyik-any- a
- nyelvén megjelenő lapot vagy könyvet"
Szomorú szívvel hallgattam a könyvkereskedő ' szavait és j '
bárt nem monaiammeKi tuaiam nogy igazavan sajnosima-igkai- :
Is számtalanszor- - szeintanujájvoltam ánnakfhíigy-jolya- n
magyruK is aiuttrui iuuuih iiyKÍ nem iuuiiíik míjsuiui mii--
tetőleg csak- - angol újságokat és comicot vásárolnak ezekkel
' rakják meg lakásukat-magya- r újság pedig csak akkor kerül
a kezükbe ha valaki ingyen ajándékoz nekik egyet Pedig a
magyar lapok — kevés kivétellel — minid jólszerkesztett ní-vós
újságok és szellemi értékben minden tekintetben félve-szik
a versenyt a kanadai lápokkal Az sem igaz hogy aki
magyar lapot olvas az nem tanul meg angolul Olvasóink ez-rei
bizonyítják ennek az ellenkezőjét Aki szereti a magyar
betűt sokat olvas az fejleszti műveltségét tudását Az
lényegesen gyorsabban tanulják meg az idegen nyelve--
ket is Művelt intelligens ember több idegen szóval ismerke-dik
meg és ezáltal gyorsabban tudja elsajátítani a másnyel-ve- t
mint az olyanok akik nem olvasnak anyanyelvükön
mert igazán élvezettel olvasni csak anyanyelvünkön tudunk
Tehát azok akik csak pár éve vannak Kanadában es nem ol-vasnak
magyar könyvet újságot egész biztos hogy nem tar-toznak
az intelligensek közé de azt is aligha lehet rájuk mon-dani
hogy jó magyarok Mert a szivével lelkével magyarul
érző ember szereti a magyar betűt és nem is képes anél-kül
élni
Végül pedig hadd üzenjek valamit azoknak is akik foly-ton
csak kritizálják a magyar újságokat becsmérlik wokat
akik kemény nehéz áldozatos munkával dolgoznak""azért
hogy né haljon ki a magyar szó a magyar az emi-grációs
magyarság szivéből — azoknak akik nem tudják
értékelni azt a önzetlen munkát amit az emigrációs' új-ságíró
és lapszerkesztő sokszor egészsége feláldozásával vé-gez
Az ilyenek nemcsak ostoba emberek hanem nagyon rossz
magyarok is
örülünk és boldogok vagyunk hogy az ilyen nemzeti ön-tudat
nélküli emberek mellett hála Istennek tízezrével van
nak becsületes a magyar szó és a magyar gondolathoz örökké
hű magyarok is Ezek miatt ezek kedvéért folytatjuk nehéz
áldozatos munkánkat mert az ő szeretetük hűségük elfeled-teti
velünk azokat akik oly könnyen tudnak hazát cserélni
Mert ne feledjük soha el hogy aki nem jó magyarnak
az nem lesz jó amerikainak vagy kanadainak sem
KENÉSEI P LÁSZLÓ
MEGYEI KAZACSALOGATÓ IRODA
i
(FEP) A Szabad Nép augusztus 19--i száma közli :
"A Magyarok" Világszövetségé az amnesztia rendelettel
kapcsolatban megnyilvánuló nagy érdeklődésre yaló' tekin-tettel
a megyei tanácsokkal együttműködve információs
irodákat létesített a megyei tanácsok székhelyein"
Ez á hír arra mutat hogy az eddig oly sikerű
hazacsalogatasi ákdót elsősorban a vidéki főként paraszti
►r1 ' éí'--i íitx- - -- rn~n~4-vf'~niaió'L- í-ío-7íl-psíteni
s az emiírrán- -
aMríwá&rtozÓit' esííóbárátait' felhasználni arrahogy a
--' ?' ? 1-JijtiíiSíÁ-áÁa
oV nHJinnünarádicsomi
►nepiaemoKracia ibj'j=c1u=císciuí t — fj--- - —- -
helvzétrőlA szóló beszámolöKKai ígyecKu™
honfitársainkát "" T-- f
KSSES"
1
T- - - —- -
ftU -- A
ra b- -í -- i íícuuicUcut nUHa&vtfut&
tmr M
Szerkeszti
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Ara lOCent
A NYUGATNÉMET-SZOVJE- T TÁRGYALÁSOK
A jövő héten Moszkvában kezdődő nyugat-német
szovjet tárgyalásokra különvonat'
vitte a német delegáció tagjait az 'előkészí--t- ő
bizottság dr Heinrich Brentano külügy-miniszter
vezetésével a speciális vonatban
fog dolgozni és tárgyalni A vonatnak1 és az4
ott lakó és tárgyaló politikusoknak a szov-jet
területen kívüliséget biztosított' Maga
Adenauer még nem érkezett Moszkvába
__ A tárgyalások kezdeti nehézségei úgylát-szik
magában Nyugatnémetországban fog-nak
felmerülni mert a szociáldemokrata"
párt Nyugatnémetország erő megszüntetésére saját
gyobb pártja s a parlamenti
:
:
—
tője azon az állásponton van hogy a kelét-tel
való megegyezést illetve Németország'
egyesítését nem az UNO keretén belül és
nem a' nyugati nagyhatalmak akarata szerint
kell keresni hanem külön utakon Német
ország külpolitikáját pedig teljes reyizió alá
kell yenni Magyarul ez azt jelenti hogy
Erich Ollenhauer a nyugatnénTet szociálder- -
gyalázni az illető táki vezetője! 'azt
szerzője bűne volt I kívül
Egyezményen kérdésben
van'
gondolat
sok
volt
és a többi demokratikus német párt termé-szeteseri
nem engedhet s ez az oka annak
hogy Adenauer Moszkvában nem az egész
német nép hanem csak a parlamenti többség
nevében beszélhet
m A MUNKA NAPJA
tmmx&KANAOABAN'
gyűlésekkelzÓnokÍa1okkÍÍ 'Wi' iffinepeltékf £ rosszak csaks
különösen azokra bour-Day--t a munka napját amely eísősor
ban az'jipari "munkásság és a szakszervezetek
munkájának megünneplésére szolgai
minderi kanadai szakszervezet veze-tője
nyilatkozatot adott' a nap alkalmából s
mindannyian hangsúlyozták nemcsak az el-múlt
évben elért nagy eredményeiket ha-nem
azt is hogy ezt az eredriiényt mindig
ott érték el ahol a tisztességes munkásszak-szervezetek
egységeden léptek fel és nem
hagyták magukat illetéktelenül befolyásolni
a kommunista vagy kommunistabarát érzel-mű
hazaáruló programmú vörös szákszer-vezetektől
A" munkaadói szervezetek vezetői szintén
nyilatkoztak a Labour Day alkalmából
örömmel üdvözölték azt a tendenciát amely
a biztosított munkabért s ezzel kapcsolatban
a sztájkrnozgalrriak megszüntetését célozza
egyúttal azonban felhívták a munkásvezetők
figyelmét arra a Veszélyre hogy- - munka-bérek
állandó emelése — ha nem a produkció
fokozását követi — állandóan drágítja a
nemzetközi piacon eladásra kerülő export-cikkek
árát ezzel a árukat
a piacokról ami elkerülhetetlenül
üzemének csökkentésére vezet A helyes
megoldás az ha a és munkaadói
szervezetek nem ellenségként hanem közö-sen
meg' a gazdasági kérdéseket
amint erre bő van az ÜSA egyes ipar-ágaiban
Svédországban és Nágybritanmá-ba- n
SÚLYOS HARCOK
AZ ARAB-IZRAE- LI HATÁRON
Jeruzsálem környékén ismét súlyos har- - flWywwwwAnAVWYVWWWwA törtek' ki az egyiptomi és izraeli
között A 'kairói rádió propaganda-sugárzásába- n
kijelentette hogy az arab csapatok el-indultak
Tel-Av- iv elfcralására Másnap reggel--
izraeli csapatok betörtek egyiptomi te--
egyipíomi 'gép izraeli terület
fölé repültaz izraeli vadászgépek 'gépet
lelőttek egyet leszáilásrak'ényszerítettek
Áharc másnapján úgy Egyip-tom
megelégelte á küzdelmet s bejelentet-ték
az TJNO-na- k: Hocrv naiLnVt-- Wkptár- -
AZ ERŐK EGYENSÚLYA
'nem pedig' a hatalmak kölcsönös gyöngesége
fogja az alapját képezni az Egyesült Álla-mok
leszerelési politikájának — mondotta
Doland Quarles az USA légügyi álíamtitká-r- a
a attasékhoz Philadelphiában in-tézett
beszéde során - v
'Quarles az USA hivatalos hadügyi politi- -
kaját ismertette az attasék előtt kik: a világ
minden diplomáciai követségén a katonai
szakértő szerepét töltik be voltak töb-béle
között a Szovjet Csehország és Magyar- -
ország attaséi is
" ' "Az Egyesült Államok — mondotta — nem
második legna- - a-katon-ai
hanem
milyen
ilye-nek
kizárja kanadai
munkás- -
példa
katonák
csekély
gyárak
légügyi
nzékveze-'-fölénye- s és légihaderejére kívánja
alapítani a világ elavult fnem líetseees amint-magu- K
értelemben leszerelés azon-lj- s kijelentették Kanada ipara az'
tiali megtorlásra képesség hozza meg a
békét az USA haderejének az a képessége
'hogy atombombákat azonnal bárhol és olyan
'mennyiségben ledobni hogy többé se-mily- en
hatalom sem támadástuihdítani
anélkül hogy ne kelljen azonnali hldrogén-é- s
atombombák' pusztító erejű megtorlásá-'ya- l
számolnia Áz 'USA hajlandó leszerelni
tekintélyes de nem
flandó lemondani atomfegyverek 'tekinte- - ifi ! Jtf _ f
%- - v di m t
—
:
megievo ioienyeroi s
i Az USA tíz ezélőtt 'az UNO-r- á ákar--
r'tá bízni az ellenőrzését De :)
" v --' f miután áz ellenőrző' bizottság a' nemzetközi
— ! politikai ellentétek rrííatt'nem 'jöhetett ilétre
&£ iiézértááieszérelésVíilarjiá ímá'í' márázlerfiíí
f::j'ir-'cAi:-- 2
-- rr'=Hj'íiBuij'a7iciictuauu#ííirieriasTci5~lceny
es ujságnyiiatkozatokkaí a lényegében a tö- - - ' -- iv t- - rekszehék sez vonatkozik
Úgy-szólván
a
s
a
tárgyalják
akik ma kommunista tanokat hirdetnek''
' Az1 államtitkár ezután aka£önai
fattasékat hogy saját' szemükkel tekintsenek
néhány speciális USA harceszközt' ame-lyek
részbén idegen légitámadások elhárítá-sára
részben pedig atombombáknak ellen:
'jséges területre szállítására alkalmasak-- !
A philadelphiai beszéd nem befolyásolja
sem az UNO közgyűlésén folyó leszerelési
tárgyalásokat sem az októberben Genfben
meginduló megbeszélése-ket
Mindössze a katonai attasékat és a köz-véleményt
informálja arról a hivatalos
kommunista körök am'úgyis jól tudnak :
hogy a megegyezés útját1 csak fegyverrel a
kézben lehet követni
A MINISZTERELNÖK
NAGY
REGINÁBAN
ötezer főnyi tömeg előtt nagyszerű idő-ben
tartotta meg Saskatchewan tartománya
a parlament épülete előtt Regina főterén
fennállásának ötvenéves évfordulóját Az
ünnepi beszédet St Laurent Kanada minisz-terelnöke
'tartotta melynek egyes érdeke-sebb
pontjait itt közöljük :
"A kanadai bevándorlás kérdésében a kor-mány
fenn akarja tartani eddigi politikáját
azaz ország területén élő nemzetiségi cso-portok
arányszámát nem kivánja megvál-toztatni
A mi felfogásunk szerint Kanada nem a
különböző népek olvasztótégelye Ellenkező-leg:
azt kivánjuk hopy a bevándorló nép-csoportok
megőrizzék nemzeti kultúrájukat
és tradícióikat s azokat adják át Kanadának
mint uj országuk értékes kincseit
Kanada nem „hogy-- "eltűri" hanem' egye-nesen
kívánja 'erőteljes nemzetiségi tu-lajdonságokat
Kanada és ország "minden
népe büszkén tekint a nemzetiségi speciali--
rületre ahol megszálltak egy hátármenti tasokra mmt amelyek a kulon nyelv a' ku-falu- tés
saját jelentésük szerint "elfoglaltak lön szókasok a sajátos népi jellemvonások"
egy egyiptomi főhadiszállást? Uirvanekkor A miniszterelnök ezután rátért a család és
két léglökéses a rnnláili' movpIps fnntnssáo'áríf Hancaulvoz
egy
Izrael mint
Jelen
atom- -
tud
részét
ueoen
évvel
amit
ta „hogy úgy a fiatalkorúak bűnözésének
mint a'szorgalmas és ered-ményes
ifjúság' fejlesztésére végül az
maximumánaV eléréséré és áz
egészséges hosszú életre a legjobb orvosság
gyalásokra és békéltető bizottság határoza- - a tradicionális meleg szeretetteljes családi
tánák-fJfnnaÍB- Í ' - ' fi ' " -- '
-- 'élebr ' " '
Kanada legnagyobb magyarnyelvű
anll-konimuni- sta hetilapja
Edited and Publishéd'at
362' Bathürst) St Toronto"
'Toronto 1955 szeptember' ÍO
A SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI
KÜLDÖTTSÉG KANADAI
FOGADÁSA
Lapunk helyén máiv beszámoltunk arról hog'ya
szovjet kormány mezőgazdasági küldöttsége
tizenöt szovjet farmer és mezőgazdasági szakember Mac:'
kievic helyettes miniszter1 vezetésével a nyügatrkóntinerisen
tanulmányúton van és elmúlt tí napot -- Kanadában töítöt- -
le A küldöttség amely a Genfi Konferencia békülékeny szel-lemének
jeléül végzi ú n tanulmányútját bejárta á prérir
ket Középkanadát és Köletontarió nagy ré'sáéti- - i"'L
A bolsevista szakemberek tanulmányainak eredménye'
biztonságátNem az leliet Megkeiiettaiiapitamuk—
vett lianem az hogy mezőgazdasága
való
fog
{hadseregének haj- -
az
atomfegyverek
KanÜdáizerte
felhívta
való
külügyminiszteri
BESZÉDE
az
az
az
megszüntetésére
em-beriibóídog- ság
''w- -
más
úgynevezett''
az
itt aoigozo mumcassag neiyzeie eieineieuen magassaguan at
szovjeté felett áll Kormányuknak adandó elériíésÜklién'-tíi--
T
zonnyal meg fogják állapítani ázf is hogy ennekjfazrCófiásií
különbségnek a titka : az' egyén' szabadsága' Ámivéí'foglál-- i
kozniakarunkaz a módahogy!a kanadaiJakosság ezeket áV - '$£0
kommunista állam-kiküldöttek- ét tfogadtaii lf JÜ Áí'Jtí '(jII'M
ciíi i
Általában azokon Vhelyekefyahol1 angolszász yagyfran-- 1 4H
pHrrnéréknél tetliákl'lát'offatástmeleDr' ső£ftúl4 báratsáőfos"
fogadtatásban reszesültekí: míe azíuikanadásokSfarmiain'ésr
azokban városokban ah'or ujkanadásofó
finirv H7ámhnTÍ 'Inl&nlr'f fAlháhnníÍnÍ'f'Hnrícrn9t'"íaXÍip1vpri- - 'itouűftuóW'íünföfésTklSrfM
]m'Vinaeniuvivi""'
lakosság
'
J- - ~ "í 1 V'líl!
H
f I
" a
'Hí
i- -t j 'tirvi-fr"Hi- i Jwvwuv4ix 'iVft"Jvra'vv- - ii ' !- - aeteKtiveKKei onztette!a:DoiseYista'iarmereKetau hK 'J: i'-f~íirArrB:-
it'tn: tlilhn'nC1IaUMI HUACUnnMA1Htnnm l!YACVlUiUfIfItGlillnrXvGniIfl:JnlnífAT(niIHfInUWlkAUif'JiiAOuOibiAWVfIi'Kai! A J'fI pfüj6lásókatf'4éyilkosók:'ffabóiptart'ók' JMffl
dalmakatésiL8okhelyenc&J
se'tudtáírnégvedeni testf épségültetíisfc-tei- c zr:L££Js7 —-- jfi
m AztvkelIriiegállapítenunkhogyiúgyia?komán
túlbarátságős yagyi-túlszenvédélyeslákosságjíélyteíenl- m
gatartást tanúsított' ezekkel aibolsevistamezőgazdaságifíké- - --
mekkel vagy kiküldöttekkel szemben?Akorm'ányr-'itérm- é- -
szetesen — nem utasíthattavissza'aküldöttségbefogadását
hiszen a jelenlegi nemzetközi iránynak kölcsönös ibarátko- -
zásfelel meg Hogy ezjó vagy' rossz-az'máskérdésd- e 'amíg
ez a politikai irány addig egy mezőgazdaságig tanulmányt'
végző?csoport' kizárására nem lehet' ok Defszérintünk'á'kor-- -
mánynak nem kellett-voln- a semmiféle detektívgyűrűt ypnnir
a vörösök köré és' semmi 'módon' sem kellett volna a vendé-- x
gek testi épsége felett őrködnie Ha a tanulmányút célja a
valódi kanadai mezőgazdasági 'és 'felfogásbeli lielyzét'meg- -
állapítása szovjet részről akkor a kiküldőiteknek vállalniuk
kellett volna mindazt a jót és rosszat ainit tariuimányűtjuk
során kaphatnak Ha egy ukrán magyar vagy németajkú
nemkommunista mezőgazdasági szakférfiú üzleti útra megy
a farmokra tolmácsot fog magával rvihnT és senki mást
semmiesetre sem detektíveket'Sémmiok sem 'yólt árra1-hog- y
a kanadai kormány külön rendőrökkel "védje" a vendégéket
csaksazért mert őket a kanadai' lakosság"' elvilegjutáljá A
kormányintézkedés így azt a látszatot keltette liögy a kor-mány
á kommunistákat fegyverrel védi 'meg az'antikommu-nistá- k
ellen
Azok akik túlbuzgó szeretettel barátsággal jfogadták
a küldöttséget — talán nagyobb érdeklődéssel mint például
az ujkanadás magyart vagy ukránt fogadták volna Hha üz-leti
útján felkeresi őket — ugyanabba az "ellenségimádaf !-
-ba
estek amely a nyugati kontinensre olyan jellemző ők a
bolsevistákban valami érdekeseszéjyes de romantikus1 em-berfajtát
látnak — egyúttal pedig'úgy meg vannak győzpd7
ve a saját szellemi és anyaga fölényükről hogy mintegy er--
kölcsi kötelességnek érzik hogy a vörösöknek (vagy egyéb
ellenségeknek) nagyobb barátságot nyújtsanak mint 'saját
honfitársaiknak Szerintünk ez a magatartás gyerekes és
könnyelmű
De azok akik gyilkosoknak "és rabszolgátartóknák rie- -'
vezték a küldöttség tagjait es őket inzultálni akarták szín--té- ri
helytelenül jártak el A küldöttség tagjaínak b'iztosanL
semmi közük sincs közvetlenül á" kommunista politikához 'és
nincsenek felhatalmazva arra hogy a' vörös kqrmány[névé-- í
ben nyilatkozatot tegyenek yagySi intézkedjenek í'Ákik%eÍr
h iiKnvrttncf or7nob n hnleníiífn' WmampnV' ínfnvUn -- ÍTl 1 ""i
len — ahogy eztKanada'úgyszólyáriJeijesiákosságaférzil
azok csak á'kanadai kormányhoz Intézhetik tiltakozásaikat
eiten nogyiae szovjet KuiuotisegeciDeengeaneKiue:zap- -
tojás 'és verekedés — 'ezek erőszakos i eszközök' amelyékííemr
méltóak szabad ország ''szabad lakosságához- - 1- 5- - ~- -
n---y-
-
_ _ 1- - é ' Vi~~ - j- - -- : t_ - _ —'1 a„ - Szerintünk ugy a kprmánymintalakossagreszérőly
ntnrtflftlptt volna helvesrí?RZoviptkfildAífiPo:VB5wíri ""
j
3L
%
I)
H
'( tíiK
'm
)y
í
''ÍM
m
3- - VH
m
'
1 -
Sf!l
4-M- o' k
tiíf Pm
mív- - UUI1C bllCill '¥'
a:
és
az
'ir i Ki W 1
''i M
71U&
'ti
1?
47l
t 1
21
'$'1
Áí íi
®
ííl
ma
&
iilm íí
1%
IH
)i
US
3U
11
&
i!í
i-- mm
ífe
ben s ez a fagyos közönyíReméJjü 1
munista tanulmányi' csoportok1 érkezneklKariTdábaagy'' &S5
ez majdnem egeszén biztos'-j-"akkoi'uarmanymjnt-á!
%
iákosáag hidegen '-návánsrd-éí'miná'-'
ésaÁ
"
~ P
den ellenségeskedés nélkül fogja &fosaánír --'] ! "V' :' ifff
ymm
' " If'ágBPr
_ Jl~ -- --! - — líÉisifesHiB