000099a |
Previous | 4 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
4 oldal Kanadai Magyarság (No 13) 1974 március 30 KORUNKHOZ Az Az utóbbi időben többízben foglalkoztunk a hazai „kultúr-beszivárgássa- l" Ez az a fe-dőnév ami alatt a hazai kom-munisták megpróbálják jóhi-szemű de naiv emigránsokon keresztül saját ideológiájukat becsempészni az emigrációba és ezzel megbontani a kint élő antibolsevista magyarság egy-ségét ISMÉTELTEN HANGSÚ- LYOZZUK hogy semmi kifogá-sunk az ellen ha bárki haza-látogat hogy szüleivel rokonai-val vagy szeretteivel találkoz-zék vagy azokat látogatóba ki-hozatja Ez nagyonis emberi és érthető igény aminek szálai mélyen: a családban és szülő-földben gyökereznek De ha valaki a magyarorszá-gi kommunista kormány meg-hívására látogat haza vagy azért hogy résztvegyen az anyanyelvi vagy más konfe-rencián amely köztudomásúan politikai jellegű és amire in-gyen küld jegyet a kommunis-ta kormány a meghívottnak — ez ellen szót emelünk most is és a jövőben is bárki is tiltako-zik emiatt Azért élünk idegen-ben mert a hazai kommunista kormány elnyomását nem tud-tuk elviselni és a szabadságot választottuk Az olyan egyesület vagy egyesületi vezető aki akár iro-dalmi vagy egyéb művészi cél-lal (mert ez a leghangzatosabb a „kultúrkampány" megindítá-sára) bárkit is kihozat hazul-ról esetleges teljes jóhiszemű-sége mellett is önkéntelenül a hazai kommunisták eszközévé válik és ezért magyar intézmé-nyeink életében nem vállalhat semmiféle szerepet Nincs szükségünk „hídépítőkre" FIGYELMEZTETNI SZE-RETNÉNK az emigrációt hogy ez nem a mi „rögeszménk" csupán Ennek a beszivárgás-Ba- k előkészítése tervszerűen folyik ami a Magyar Nemzet egyikjanuárban megjelent cik-kéből világosan ki is tűnik és szövegét szószerint közöljük: „A Magyarok Világszövetségé-nek elnökségi ülése úgy foglalt állást hogy az 1974 évi munká-jával is elő kell segítenie a kül-földi haladószellemű magyar egyesületek további erősödését a nem ellenséges lojális erők közeledését ugyanakkor a jobboldali emigráció elsziget-elését" A Magyarok Világszövetsé-ge ezzel az ismételt félreért-hetetlen határozatával világo-san három részre bontja az emigrációt A haladószellemű egyesületekre vagyis a kom-munistákra a lojális és nem el-lenséges erőkre vagyis a társ-utasokra és ezzel akarja elő és MCTÁRGYAKAT 247 TARTOZIK „egyirányú kultűrcsere 99 segíteni a jobboldali emigrá-ció leválasztását és elszigete-lését Mi akik a kommunizmus elől menekültünk sem az első sem a második csoporthoz nem tar-tozhatunk aki viszont oda tar-tozik annak nincs helye nemze-ti emigrációnk közéletében A NAPOKBAN KAPTUNK Zas Lóránt író-honfitársun-któl levelet amelyben Püski Sándorhoz írt „nyilt levelének" közlését kérte tőlünk Tartal-mával lényegileg egyetértünk helyszűke miatt azonban csak kivonatosan közlünk leveléből amelyből kiderül hogy a „kul-tűrcsere" programjával már megbukott Püski Sándor újabb k'ultúrprogramot indít a szel-lemi one way" útján Hazai importjának ranglistája élén Weörös Sándor a kitűnő költő áll akihez még két számunk-ra ismeretlen írót csatolt és ezekkel indulna újabb amerikai irodalmi körútjára Püski Sándor akiről feltéte-lezzük hogy jóhiszemű ma-gyar és aki az irodalom berkei-ben töltött majdnem negyven éve után alig néhány évvel ez-előtt a kultúrcserét szolgáló könyvcserét javasolt az emig-rációnak Már az elején kide-rült azonban hogy ez egy szi-gorú „egyirányú utca" ponto-sabban: zsákutca lenne az emigráció számára A csere kapcsán az otthoniak ontanák a kommunista szellemi terméke-ket ezzel szemben mi csak azt küldhetnénk haza amit az ott-honi rezsim engedélyez — vagy-is gyakorlatilag semmit Zas Lóránt szerint kultúrcseréről addig szó sem lehet amíg az irodalom „körülményektől" függ és nincs meg a szabad kommunikáció lehetősége Majd levelét ezzel fejezi be: „Folytassam? Igen még vala-mit nehezményezek És ezt'Ne-ke- d írom leginkább Mondd Sándor Bátyám rövid ameri-kai tartózkodásod alatt hány hazai író könyvét adtad el az emigránsoknak? És mondd hány emigráns író könyvét árul-já- k otthon Budapesten a köny-vesboltokban?" ÉS EBBEN TÖKÉLETESEN egyetértünk Zas Loránttal: hol vagyunk ebben az egyezség-ben — mi? Sehol! Ebből ismé-telten kiderül hogy egyirányú csere-progra- m indulna de amíg mi idekint szerkesztett újságjainkat és írt és kiadott könyveinket nem küld-hetjük szabadon haza kultúr-cseréről egyáltalán nem beszél-hetünk Mi tudomásul vesszük hogy vannak otthon íróink köl-tőink művészeink anélkül hogy előadókörútra jönnének közénk mert tudomásunk van TULADOSOS CÉGVEZETŐ 01 ©íjé nitguebartmn ri (gallérra vezetősége ElEK ISTVÁN FRANCISCY örömmel meghívja a magyar közönséget Kanada legnagyobb választékú 3 emeletes mintatemébe Magyar régiségek XIX századi bútorok olajfestmények műtárgyak népművészeti tárgyak Mária Terézia és Ferenc József korabeli ülőgarnitúrák berendezési tárgyak mozsarak gyertyatartők Zsolnai Herendi Meisseni Rosentbat porcellánok érdekes dísztárgyak stb — Mielőtt bárból vásárol jöjjön és nézzen körül nálunk — (6000 DARAB KÖZÖTT VÁLOGATHAT — 1000 DARAB BROSZFIGIJRA Nyitva: Keddtől szombatig reggel 10-t- ól 6 óráig Esténként csütörtökön és pénteken is 8-10- -ig HAGYATÉKOKAT 2)aiNnpari2Rb idekünt GYÖRGY ÉS KÉPCKET VAsAROLVSK űtxt 951-84- 00 róla hogy Erdélyi Józsefet a kitűnő költőt még két évvel ezelőtt is innen kintről támogat-ták öreg „írótársai" mert a hazai rezsim megtagadott tőle mindent Vannaknaívolvasóinkis akik kijelentik hogy meghívottjai-kat a kanadai és amerikai biz-tonsági szervek leigazolták és semmi kifogást nem emeltek személyük ellen Csupán azt szeretnénk megjegyezni hogy sem a kanadai sem az ameri-kai biztonsági szervek nem emeltek és nem emelnek kifo-gást Boldizsár Iván személye ellen akit egyenesen meg is hív-tak néhány előadásra De nem emeltek kifogást az egykori kommunista csúcsminiszter Vas Zoltán többszörös kanadai látogatása ellen sem Sőt be-jöhettek Kanadába egykori ÁVO-so- k és még a letelepedé-si engedélyt is megkapták Min-denki tudja hogy nemrégiben vagy ötszáz csílei marxistát engedtek be Kanadába Tovább folytassam? Minek? Akinek nem inge ne vegye magára! — mondja a magyar közmondás Aki pedig magára veszi — az nem tartozik kö-zénk Rendszerint felfújt nagy-ságok akik otthon senkik sem voltak de az emigráció terüle-te kisebb képességű személyek-nek is megadja a lehetőséget a közszereplésre Ezekre vonat-kozik Reményik Sándor verse: Kanadát súlyos j? Kanadában meglehetősen sú-lyos helyzet alakulhat ki a mun-kabérek emelése körül Mivel az ország és Amerika gazdasá-gi szerkezete körülbelül egyfor-ma ugyanez várható az Egye-sült Államokban is Az adatok lehetnek kissé eltérőek de lé-nyegileg és következményeik-ben ugyanazok A Canadian Labor Congress (CLC) jelentése szerint' a múlt év utolsó negyedére a munkás reálbére (tehát árinflációt le: számítva) 550 dollárral keve-sebb volt egy héten mint a meg-előző év utolsó negyedében Másszóval: a munkásság visz-szaese- tt az 1971 évi bér-színvona- lra A szervezett munkásság átlagbére 8 %-k- al emelkedett a múlt évben a megélhetés költ-sége viszont 91 %-k- al nőtt Ez-zel szemben — állítja a CLC — a profit a múlt évben 47 %-k- ai volt magasabb a megelő-ző évinél Ez a hatalmas különb-ség azt mutatja a szakszerve-zetek szerint hogy a nemzeti jövedelem elosztása rosszabbo-dott Természetes mondja a CLC hogy ilyen körülmények közt ez évben komoly bérharcok kez-dődnek hogy a munkásság visz-szanyer- je legalább azt amit ré-gebben keresett Különösen ki-emeli a CLC-jelent- és hogy az alsó-kerese- tű népesség amihez a lakosság 20 %-- át számolják már 1951-be- n is mindössze 44 %-- át kapta az összjövedelem-nek most pedig csak 36 %-- ot míg a profit 1951-be- n — a fel-ső 20 % jövedelme —428 % volt most pedig 433 %-r- a növeke-dett Az egyetlen termelési ág amelyben a munkásság lépést tartott az árinflációval az autó-ipar volt mert annak az ame-rikaiakkal közösen működő szakszervezetei előre felvették 646 St 651 - Kényelmesen berendezett f sabb igényt is kielégítik '♦♦OO L L „Mert lelkük üres mint a fel-fújt hólyag Úsznak szintjén a megáradt fo-lyónak" ÚJBÓL HANGSÚLYOZNI sze-retnénk hogy mindenki akkor megy haza amikor akar és azt hozat ki akit akar (ha Pesten engedik) De ne akarja rávarr-ni meghívottját magyar egye-sületeinkre és közületeinkre mert ha ez elindul az emigrá-cióban nem tudjuk a folyama-tot megállítani És ez a hazai kommunisták igazi célja: za-varkeltés Elvi álláspontunk azokra is vonatkozik akik itt kint az otthoni kommunistákat és azok itteni hivatalos képvi-selőit szalonképessé akarják tenni Senki nevében semmiféle egyesületi vezető meghívást nem gyakorolhat mert a leg-jobb fedőnév a „művészet" amelyen keresztül könnyen függő szerveivé válhatunk a ha-zai marxista rendszernek Amíg Budapesten irányított iroda-lom van és Kós Károlyról az egyik legnagyobb erdélyi írónk-ról úgy emlékeznek meg mint „romániai íróról" addig füg-getlen magyarirodalomrólnem beszélhetünk mert ilyen nem létezik még ha vannak is te-hetséges íróink odahaza Ez is KORUNKHOZ TARTO-ZIK VIRÁGH ANNA munkabérharcok _iii- - a szerződéseikben a megélheté-si indexhez való igazodást En-nek ellenére a CLC igyekszik megszabadulni az amerikai kö-zös szakszervezeti szerkezet-től mert a baloldali intellek-tuele- k akik a „kanadai öntu-datot" többre értékelik mint a munkás életszínvonalát önálló (tehát pénztelen és számban is gyengébb) önálló szakszerve-zeteket akarnak A CLC szerint ez a csökkenő kereseti tendencia a legkemé-nyebb munkabértárgyalások-hoz vezet sőt a munkásság kö-rében bizonyos „nyugtalanság" is érezhető ami legalábbis hosszan tartó sztrájkokat idéz-het elő Nem hisszük hogy a munka-bér emelésével ki lehet egyen-súlyozni az árak emelkedését Mihelyt a bért emelik annak többletköltségét áthárítják a fogyasztóra tehát a munkásra is Lehet ugyan megélhetési in-dexhez fűződő bérskálákat ki-tárgyalni de ez az árinflációt nem csökkenti sőt növeli A megélhetési index stabili-zálását viszonyt egyelőre nem igen lehet remélni Kanadában Ennek az országnak — saját olajbösége folytán — nem is kel-lett háromszoros olajárakat fi-zetnie az araboknak mezőga-zdaságának termelékenysége pedig közismerten nagy tehát az élelmiszerárakat is kézben tarthatta volna Itt a világ-infláció- ra hivatkozni sokkal ki-sebb eséllyel lehet viszont at-tól tartunk hogy a welfare-ál-la- m felé történő gyors közele-dése és Amerikával provokált gazdasági harcai a végén ezt a nagyon gazdag országot is el-sorvasztják Ha időben nem vál-toztatják meg közgazdasági po-litikájukat Kanada rövidesen a rohanó árinfláció áldozatává válhatik (OECONOMUS) Avenue 5511 helyiségeink a legmaga-- A szolgáltatás egyforma Gyász esetén forduljon hozzánk bizalommal Dougall & Brownií Ltch ' Funeral Directors Clair West Mc csak a koporsók árai változnak Óriási parkolóhely A város bármely részébe küldjük kocsijainkat MAGYAR GYÁSZJELENTÉST DÍJMENTESEN ADUNK Kaszás Nagy Máté: Numerus A 20-a- s évek elején a magyar-országi egyetemeken bevezet-ték az un „numerus clausus"-- t a zárt számot ami annyit je-lentett hogy a zsidóvallásu je-lentkezőknek csak egy előre meghatározott részét vették fel Ez a törvény nagy harcokat eredményezett míg végülis ki-múlt Ugyanez az eset ismét-lődött most meg az Egyesült Államokban de megfordítva : a „kisebbségek" — feketék csi-kán- ók fülöpszigetiek és ameri-kai indiánok — javára! A Washington Egyetemi ha-tóság visszautasította egy De-Fun- is nevű fehér diák felvéte-lét a jogi fakultására aki eb-be nem nyugodott bele és a bí-rósághoz fordult Bizonyította hogy 36 „kisebbségi" (fekete) diák egyetemi eredményei és jogi felvételi vizsgái jóval gyen-gébbek voltak mint az övé azo-kat mégis felvették öt pedig visszautasították Egy seattlei bíróság helyt adott a diák ké-relmének és utasította az Egye-temet hogy vegye fel DeFunist a jogi fakultására mert meg-sértette a 14 Alkotmányjogi Kiegészitést azzal hogy előny-ben részesített másokat — a fa-juk miatt A diákot fel is vet-ték de ugyanakkor az Egyetem fellebbezett a beiratási politi-kájának szabad gyakorlása ér-dekében Ezzel megkezdődött a híres DeFunis-Odegaar- d (az Egye-tem akkori elnöke) per ami nemsokára a Supreme Court döntése elé került A kérdés a következő Joga van--e az Egyetemeknek kivé-telt tenni a „kisebbségek" ja-vára és ezzel egy „fordított diszkriminációt" követni el? Ha a tanulmányi előmeneteleik alapján egyformán esélyes je-löltek közül válogatnak ez két-ségtelenül az egyetemi hatóság joga De ha alacsonyabb ered-ményű hallgatókat felvesznek magasabb eredményüek he--lye- tt csak azért mert feketék ez kétségtelenül az 1964 évi Civil Rights Act megszegése Amerikában az a szokás hogy ilyen elvi kérdéseknél kül-ső — nem személyesen érde-kelt — személyek testületek stb un „amicus curiae"-ira-to- t nyújthatnak be a Legfelsőbb Bírósághoz a kérdésben való ál-lásfoglalásukról Ebben a per-ben vagy három tucat ilyen iratot nyújtottak be amelyek nagyrésze DeFunis igazát bizo-nyították és attól féltek hogy ujabb „kvóta-rendszer- " vagyis numerus clausus alakulhat ki ami az 1964 évi Civil Rights törvény fordítottja lenne clausus A legérdekesebb a dologban az hogy Amerika két leghíre-sebb alkotmányjogásza Phi-lip Kurland csikágói és Alexan-der Bickel Yale-- i egyetemi pro-fesszorok a zsidó Anti-Defama-ti- on League of B'nai B'rith ne-vében tiltakoztak a feketék előnyben részesítése ellen „A numerus clausus a faji kvóta amely ebben az esetben alkal-mazásra kerülhet — érvelt a két tudós — a zsidó kisebbség-re nézve különösen félelmetes" 'Sok más „amicus curiae" kö-zött az AFL-CI-O a gyárosok szövetsége az USA kereskedel-mi kamarája is DeFunis iga-zát bizonyították míg az or-szágos Ügyvédszövetség az el-len érvelt Azt mondták hogy a gyengébb előmenetelü nége-rek felvétele azért fontos mert rendkívül kevés a fekete ügy-véd Amerikában (a 12 %-o- s országos részarányukhoz ké-pest csak 1 %) Archibald Cox a volt Water-gate-ügyé- sz akit Nixon elnök elbocsátott szintén az Egyetem igaza mellett érvelt Szerinte a „kevert" tanuló-testül- et azért jó mert mindegyik hoz magá-val valami specifikumot akár egyénileg akár otthonról akár más formában Cox szerint: „Ha a tanulmányi kiválóság lenne az egyetlen mértékadó az egyetemeken akkor a Harvard College csakhamar elveszítené vitalitását és intellektuális ki-válóságát" Nem akarunk Mr Cox-a- l vi-tába szállni de szerintünk min--' den egyetemnek akár jogot akár orvostudományt akár mérnöki tudományt tanít igen-is elsősorban a tanulmányi ki-válóságra kell törekednie Kü-lönbe- nis pont a Harvardon ta-nulnak az „elit" gyermekei a gazdag szülök vagy a befolyá-sos emberek gyermekei akik közé csak néha kerülhetbe egy társadalmilag alacsonyabb-rend- ű szülő gyermeke A leg-jobb' bizonyíték erre hogy'Ed-war- d Kennedy szenátor is a Harvardon tanult holott tanul-mányi képességei igen gyengék voltak és még arra is' ráfanya-lodott hogy felbéreljen valakit hogy helyette menjen be vizs-gázni Amikor ezt felfedezték kicsapták mind a kettőt de Teddyt a milliomos Kennedy fiát egy év után visszavették miután a papa kellő alapítványt tett le a másik diákot máig sem vették fel Ha ez jelenti a Cox-fél- e „vitalitást és intellektuális kiválóságot" akkor valóban mindegy hogy középiskolába is alig való feketéket vesznek fel a Harvardra jótanuló fehér helyett Pannónia szűcs-üze- m vállal női és férfi irha bundákat méretre ($ 150-16- 0) Dolgozó mellények sapkák és kesztyűk báránybőrböl Gyors és figyelmes kiszolgálás Rendelést felveszünk üzletek részére is! Hívja Mr'vagy Mrs Szabót: 762-886- 9 Címünk: 1284 Weston Rd (Eglinton és Jane St között)
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, March 30, 1974 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1974-03-30 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000226 |
Description
Title | 000099a |
OCR text | 4 oldal Kanadai Magyarság (No 13) 1974 március 30 KORUNKHOZ Az Az utóbbi időben többízben foglalkoztunk a hazai „kultúr-beszivárgássa- l" Ez az a fe-dőnév ami alatt a hazai kom-munisták megpróbálják jóhi-szemű de naiv emigránsokon keresztül saját ideológiájukat becsempészni az emigrációba és ezzel megbontani a kint élő antibolsevista magyarság egy-ségét ISMÉTELTEN HANGSÚ- LYOZZUK hogy semmi kifogá-sunk az ellen ha bárki haza-látogat hogy szüleivel rokonai-val vagy szeretteivel találkoz-zék vagy azokat látogatóba ki-hozatja Ez nagyonis emberi és érthető igény aminek szálai mélyen: a családban és szülő-földben gyökereznek De ha valaki a magyarorszá-gi kommunista kormány meg-hívására látogat haza vagy azért hogy résztvegyen az anyanyelvi vagy más konfe-rencián amely köztudomásúan politikai jellegű és amire in-gyen küld jegyet a kommunis-ta kormány a meghívottnak — ez ellen szót emelünk most is és a jövőben is bárki is tiltako-zik emiatt Azért élünk idegen-ben mert a hazai kommunista kormány elnyomását nem tud-tuk elviselni és a szabadságot választottuk Az olyan egyesület vagy egyesületi vezető aki akár iro-dalmi vagy egyéb művészi cél-lal (mert ez a leghangzatosabb a „kultúrkampány" megindítá-sára) bárkit is kihozat hazul-ról esetleges teljes jóhiszemű-sége mellett is önkéntelenül a hazai kommunisták eszközévé válik és ezért magyar intézmé-nyeink életében nem vállalhat semmiféle szerepet Nincs szükségünk „hídépítőkre" FIGYELMEZTETNI SZE-RETNÉNK az emigrációt hogy ez nem a mi „rögeszménk" csupán Ennek a beszivárgás-Ba- k előkészítése tervszerűen folyik ami a Magyar Nemzet egyikjanuárban megjelent cik-kéből világosan ki is tűnik és szövegét szószerint közöljük: „A Magyarok Világszövetségé-nek elnökségi ülése úgy foglalt állást hogy az 1974 évi munká-jával is elő kell segítenie a kül-földi haladószellemű magyar egyesületek további erősödését a nem ellenséges lojális erők közeledését ugyanakkor a jobboldali emigráció elsziget-elését" A Magyarok Világszövetsé-ge ezzel az ismételt félreért-hetetlen határozatával világo-san három részre bontja az emigrációt A haladószellemű egyesületekre vagyis a kom-munistákra a lojális és nem el-lenséges erőkre vagyis a társ-utasokra és ezzel akarja elő és MCTÁRGYAKAT 247 TARTOZIK „egyirányú kultűrcsere 99 segíteni a jobboldali emigrá-ció leválasztását és elszigete-lését Mi akik a kommunizmus elől menekültünk sem az első sem a második csoporthoz nem tar-tozhatunk aki viszont oda tar-tozik annak nincs helye nemze-ti emigrációnk közéletében A NAPOKBAN KAPTUNK Zas Lóránt író-honfitársun-któl levelet amelyben Püski Sándorhoz írt „nyilt levelének" közlését kérte tőlünk Tartal-mával lényegileg egyetértünk helyszűke miatt azonban csak kivonatosan közlünk leveléből amelyből kiderül hogy a „kul-tűrcsere" programjával már megbukott Püski Sándor újabb k'ultúrprogramot indít a szel-lemi one way" útján Hazai importjának ranglistája élén Weörös Sándor a kitűnő költő áll akihez még két számunk-ra ismeretlen írót csatolt és ezekkel indulna újabb amerikai irodalmi körútjára Püski Sándor akiről feltéte-lezzük hogy jóhiszemű ma-gyar és aki az irodalom berkei-ben töltött majdnem negyven éve után alig néhány évvel ez-előtt a kultúrcserét szolgáló könyvcserét javasolt az emig-rációnak Már az elején kide-rült azonban hogy ez egy szi-gorú „egyirányú utca" ponto-sabban: zsákutca lenne az emigráció számára A csere kapcsán az otthoniak ontanák a kommunista szellemi terméke-ket ezzel szemben mi csak azt küldhetnénk haza amit az ott-honi rezsim engedélyez — vagy-is gyakorlatilag semmit Zas Lóránt szerint kultúrcseréről addig szó sem lehet amíg az irodalom „körülményektől" függ és nincs meg a szabad kommunikáció lehetősége Majd levelét ezzel fejezi be: „Folytassam? Igen még vala-mit nehezményezek És ezt'Ne-ke- d írom leginkább Mondd Sándor Bátyám rövid ameri-kai tartózkodásod alatt hány hazai író könyvét adtad el az emigránsoknak? És mondd hány emigráns író könyvét árul-já- k otthon Budapesten a köny-vesboltokban?" ÉS EBBEN TÖKÉLETESEN egyetértünk Zas Loránttal: hol vagyunk ebben az egyezség-ben — mi? Sehol! Ebből ismé-telten kiderül hogy egyirányú csere-progra- m indulna de amíg mi idekint szerkesztett újságjainkat és írt és kiadott könyveinket nem küld-hetjük szabadon haza kultúr-cseréről egyáltalán nem beszél-hetünk Mi tudomásul vesszük hogy vannak otthon íróink köl-tőink művészeink anélkül hogy előadókörútra jönnének közénk mert tudomásunk van TULADOSOS CÉGVEZETŐ 01 ©íjé nitguebartmn ri (gallérra vezetősége ElEK ISTVÁN FRANCISCY örömmel meghívja a magyar közönséget Kanada legnagyobb választékú 3 emeletes mintatemébe Magyar régiségek XIX századi bútorok olajfestmények műtárgyak népművészeti tárgyak Mária Terézia és Ferenc József korabeli ülőgarnitúrák berendezési tárgyak mozsarak gyertyatartők Zsolnai Herendi Meisseni Rosentbat porcellánok érdekes dísztárgyak stb — Mielőtt bárból vásárol jöjjön és nézzen körül nálunk — (6000 DARAB KÖZÖTT VÁLOGATHAT — 1000 DARAB BROSZFIGIJRA Nyitva: Keddtől szombatig reggel 10-t- ól 6 óráig Esténként csütörtökön és pénteken is 8-10- -ig HAGYATÉKOKAT 2)aiNnpari2Rb idekünt GYÖRGY ÉS KÉPCKET VAsAROLVSK űtxt 951-84- 00 róla hogy Erdélyi Józsefet a kitűnő költőt még két évvel ezelőtt is innen kintről támogat-ták öreg „írótársai" mert a hazai rezsim megtagadott tőle mindent Vannaknaívolvasóinkis akik kijelentik hogy meghívottjai-kat a kanadai és amerikai biz-tonsági szervek leigazolták és semmi kifogást nem emeltek személyük ellen Csupán azt szeretnénk megjegyezni hogy sem a kanadai sem az ameri-kai biztonsági szervek nem emeltek és nem emelnek kifo-gást Boldizsár Iván személye ellen akit egyenesen meg is hív-tak néhány előadásra De nem emeltek kifogást az egykori kommunista csúcsminiszter Vas Zoltán többszörös kanadai látogatása ellen sem Sőt be-jöhettek Kanadába egykori ÁVO-so- k és még a letelepedé-si engedélyt is megkapták Min-denki tudja hogy nemrégiben vagy ötszáz csílei marxistát engedtek be Kanadába Tovább folytassam? Minek? Akinek nem inge ne vegye magára! — mondja a magyar közmondás Aki pedig magára veszi — az nem tartozik kö-zénk Rendszerint felfújt nagy-ságok akik otthon senkik sem voltak de az emigráció terüle-te kisebb képességű személyek-nek is megadja a lehetőséget a közszereplésre Ezekre vonat-kozik Reményik Sándor verse: Kanadát súlyos j? Kanadában meglehetősen sú-lyos helyzet alakulhat ki a mun-kabérek emelése körül Mivel az ország és Amerika gazdasá-gi szerkezete körülbelül egyfor-ma ugyanez várható az Egye-sült Államokban is Az adatok lehetnek kissé eltérőek de lé-nyegileg és következményeik-ben ugyanazok A Canadian Labor Congress (CLC) jelentése szerint' a múlt év utolsó negyedére a munkás reálbére (tehát árinflációt le: számítva) 550 dollárral keve-sebb volt egy héten mint a meg-előző év utolsó negyedében Másszóval: a munkásság visz-szaese- tt az 1971 évi bér-színvona- lra A szervezett munkásság átlagbére 8 %-k- al emelkedett a múlt évben a megélhetés költ-sége viszont 91 %-k- al nőtt Ez-zel szemben — állítja a CLC — a profit a múlt évben 47 %-k- ai volt magasabb a megelő-ző évinél Ez a hatalmas különb-ség azt mutatja a szakszerve-zetek szerint hogy a nemzeti jövedelem elosztása rosszabbo-dott Természetes mondja a CLC hogy ilyen körülmények közt ez évben komoly bérharcok kez-dődnek hogy a munkásság visz-szanyer- je legalább azt amit ré-gebben keresett Különösen ki-emeli a CLC-jelent- és hogy az alsó-kerese- tű népesség amihez a lakosság 20 %-- át számolják már 1951-be- n is mindössze 44 %-- át kapta az összjövedelem-nek most pedig csak 36 %-- ot míg a profit 1951-be- n — a fel-ső 20 % jövedelme —428 % volt most pedig 433 %-r- a növeke-dett Az egyetlen termelési ág amelyben a munkásság lépést tartott az árinflációval az autó-ipar volt mert annak az ame-rikaiakkal közösen működő szakszervezetei előre felvették 646 St 651 - Kényelmesen berendezett f sabb igényt is kielégítik '♦♦OO L L „Mert lelkük üres mint a fel-fújt hólyag Úsznak szintjén a megáradt fo-lyónak" ÚJBÓL HANGSÚLYOZNI sze-retnénk hogy mindenki akkor megy haza amikor akar és azt hozat ki akit akar (ha Pesten engedik) De ne akarja rávarr-ni meghívottját magyar egye-sületeinkre és közületeinkre mert ha ez elindul az emigrá-cióban nem tudjuk a folyama-tot megállítani És ez a hazai kommunisták igazi célja: za-varkeltés Elvi álláspontunk azokra is vonatkozik akik itt kint az otthoni kommunistákat és azok itteni hivatalos képvi-selőit szalonképessé akarják tenni Senki nevében semmiféle egyesületi vezető meghívást nem gyakorolhat mert a leg-jobb fedőnév a „művészet" amelyen keresztül könnyen függő szerveivé válhatunk a ha-zai marxista rendszernek Amíg Budapesten irányított iroda-lom van és Kós Károlyról az egyik legnagyobb erdélyi írónk-ról úgy emlékeznek meg mint „romániai íróról" addig füg-getlen magyarirodalomrólnem beszélhetünk mert ilyen nem létezik még ha vannak is te-hetséges íróink odahaza Ez is KORUNKHOZ TARTO-ZIK VIRÁGH ANNA munkabérharcok _iii- - a szerződéseikben a megélheté-si indexhez való igazodást En-nek ellenére a CLC igyekszik megszabadulni az amerikai kö-zös szakszervezeti szerkezet-től mert a baloldali intellek-tuele- k akik a „kanadai öntu-datot" többre értékelik mint a munkás életszínvonalát önálló (tehát pénztelen és számban is gyengébb) önálló szakszerve-zeteket akarnak A CLC szerint ez a csökkenő kereseti tendencia a legkemé-nyebb munkabértárgyalások-hoz vezet sőt a munkásság kö-rében bizonyos „nyugtalanság" is érezhető ami legalábbis hosszan tartó sztrájkokat idéz-het elő Nem hisszük hogy a munka-bér emelésével ki lehet egyen-súlyozni az árak emelkedését Mihelyt a bért emelik annak többletköltségét áthárítják a fogyasztóra tehát a munkásra is Lehet ugyan megélhetési in-dexhez fűződő bérskálákat ki-tárgyalni de ez az árinflációt nem csökkenti sőt növeli A megélhetési index stabili-zálását viszonyt egyelőre nem igen lehet remélni Kanadában Ennek az országnak — saját olajbösége folytán — nem is kel-lett háromszoros olajárakat fi-zetnie az araboknak mezőga-zdaságának termelékenysége pedig közismerten nagy tehát az élelmiszerárakat is kézben tarthatta volna Itt a világ-infláció- ra hivatkozni sokkal ki-sebb eséllyel lehet viszont at-tól tartunk hogy a welfare-ál-la- m felé történő gyors közele-dése és Amerikával provokált gazdasági harcai a végén ezt a nagyon gazdag országot is el-sorvasztják Ha időben nem vál-toztatják meg közgazdasági po-litikájukat Kanada rövidesen a rohanó árinfláció áldozatává válhatik (OECONOMUS) Avenue 5511 helyiségeink a legmaga-- A szolgáltatás egyforma Gyász esetén forduljon hozzánk bizalommal Dougall & Brownií Ltch ' Funeral Directors Clair West Mc csak a koporsók árai változnak Óriási parkolóhely A város bármely részébe küldjük kocsijainkat MAGYAR GYÁSZJELENTÉST DÍJMENTESEN ADUNK Kaszás Nagy Máté: Numerus A 20-a- s évek elején a magyar-országi egyetemeken bevezet-ték az un „numerus clausus"-- t a zárt számot ami annyit je-lentett hogy a zsidóvallásu je-lentkezőknek csak egy előre meghatározott részét vették fel Ez a törvény nagy harcokat eredményezett míg végülis ki-múlt Ugyanez az eset ismét-lődött most meg az Egyesült Államokban de megfordítva : a „kisebbségek" — feketék csi-kán- ók fülöpszigetiek és ameri-kai indiánok — javára! A Washington Egyetemi ha-tóság visszautasította egy De-Fun- is nevű fehér diák felvéte-lét a jogi fakultására aki eb-be nem nyugodott bele és a bí-rósághoz fordult Bizonyította hogy 36 „kisebbségi" (fekete) diák egyetemi eredményei és jogi felvételi vizsgái jóval gyen-gébbek voltak mint az övé azo-kat mégis felvették öt pedig visszautasították Egy seattlei bíróság helyt adott a diák ké-relmének és utasította az Egye-temet hogy vegye fel DeFunist a jogi fakultására mert meg-sértette a 14 Alkotmányjogi Kiegészitést azzal hogy előny-ben részesített másokat — a fa-juk miatt A diákot fel is vet-ték de ugyanakkor az Egyetem fellebbezett a beiratási politi-kájának szabad gyakorlása ér-dekében Ezzel megkezdődött a híres DeFunis-Odegaar- d (az Egye-tem akkori elnöke) per ami nemsokára a Supreme Court döntése elé került A kérdés a következő Joga van--e az Egyetemeknek kivé-telt tenni a „kisebbségek" ja-vára és ezzel egy „fordított diszkriminációt" követni el? Ha a tanulmányi előmeneteleik alapján egyformán esélyes je-löltek közül válogatnak ez két-ségtelenül az egyetemi hatóság joga De ha alacsonyabb ered-ményű hallgatókat felvesznek magasabb eredményüek he--lye- tt csak azért mert feketék ez kétségtelenül az 1964 évi Civil Rights Act megszegése Amerikában az a szokás hogy ilyen elvi kérdéseknél kül-ső — nem személyesen érde-kelt — személyek testületek stb un „amicus curiae"-ira-to- t nyújthatnak be a Legfelsőbb Bírósághoz a kérdésben való ál-lásfoglalásukról Ebben a per-ben vagy három tucat ilyen iratot nyújtottak be amelyek nagyrésze DeFunis igazát bizo-nyították és attól féltek hogy ujabb „kvóta-rendszer- " vagyis numerus clausus alakulhat ki ami az 1964 évi Civil Rights törvény fordítottja lenne clausus A legérdekesebb a dologban az hogy Amerika két leghíre-sebb alkotmányjogásza Phi-lip Kurland csikágói és Alexan-der Bickel Yale-- i egyetemi pro-fesszorok a zsidó Anti-Defama-ti- on League of B'nai B'rith ne-vében tiltakoztak a feketék előnyben részesítése ellen „A numerus clausus a faji kvóta amely ebben az esetben alkal-mazásra kerülhet — érvelt a két tudós — a zsidó kisebbség-re nézve különösen félelmetes" 'Sok más „amicus curiae" kö-zött az AFL-CI-O a gyárosok szövetsége az USA kereskedel-mi kamarája is DeFunis iga-zát bizonyították míg az or-szágos Ügyvédszövetség az el-len érvelt Azt mondták hogy a gyengébb előmenetelü nége-rek felvétele azért fontos mert rendkívül kevés a fekete ügy-véd Amerikában (a 12 %-o- s országos részarányukhoz ké-pest csak 1 %) Archibald Cox a volt Water-gate-ügyé- sz akit Nixon elnök elbocsátott szintén az Egyetem igaza mellett érvelt Szerinte a „kevert" tanuló-testül- et azért jó mert mindegyik hoz magá-val valami specifikumot akár egyénileg akár otthonról akár más formában Cox szerint: „Ha a tanulmányi kiválóság lenne az egyetlen mértékadó az egyetemeken akkor a Harvard College csakhamar elveszítené vitalitását és intellektuális ki-válóságát" Nem akarunk Mr Cox-a- l vi-tába szállni de szerintünk min--' den egyetemnek akár jogot akár orvostudományt akár mérnöki tudományt tanít igen-is elsősorban a tanulmányi ki-válóságra kell törekednie Kü-lönbe- nis pont a Harvardon ta-nulnak az „elit" gyermekei a gazdag szülök vagy a befolyá-sos emberek gyermekei akik közé csak néha kerülhetbe egy társadalmilag alacsonyabb-rend- ű szülő gyermeke A leg-jobb' bizonyíték erre hogy'Ed-war- d Kennedy szenátor is a Harvardon tanult holott tanul-mányi képességei igen gyengék voltak és még arra is' ráfanya-lodott hogy felbéreljen valakit hogy helyette menjen be vizs-gázni Amikor ezt felfedezték kicsapták mind a kettőt de Teddyt a milliomos Kennedy fiát egy év után visszavették miután a papa kellő alapítványt tett le a másik diákot máig sem vették fel Ha ez jelenti a Cox-fél- e „vitalitást és intellektuális kiválóságot" akkor valóban mindegy hogy középiskolába is alig való feketéket vesznek fel a Harvardra jótanuló fehér helyett Pannónia szűcs-üze- m vállal női és férfi irha bundákat méretre ($ 150-16- 0) Dolgozó mellények sapkák és kesztyűk báránybőrböl Gyors és figyelmes kiszolgálás Rendelést felveszünk üzletek részére is! Hívja Mr'vagy Mrs Szabót: 762-886- 9 Címünk: 1284 Weston Rd (Eglinton és Jane St között) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000099a