Kanadai Magyarsag, November 26, 1977

              6 oldal Kanadai Magyarság (No48) 1977 november 26
'ik'frfj!rföSzf-- "? ( l'iy r' 11- '- L' ' ' rfr -- !7J: --TrA? '''
--
' v7 7 Sffi '
-- " - --
'' "- '- --r- -' --7r "
i
'"
J- - "-fri'-'- -" - -- J --- --
J- - - -- - if -- — -- ' - - - --
'— " ?— — ' -- ~ £--
— - - — —~ - - i- - -- j_ -- Lw'1'1' "''--' ™ — ' S—&—Z~-f- - —™- -j- --~ —--j'—- - :! -- ILi If „ Jl -- k JZjIt
Allah Allah Ak-ba- r
egyáltalában
nem lehetetlen hogy
amikor a jövő évben
Mekkában a múezzin
ezeket a szavakat fogja
kántálni a mecset tor-nyából
a térdeplők kö-zött
nemcsak arab or-szágból
érkezett arabok
hanem izraeli arabok is
fognak térdepelni Sőt
még talán zsidók is
in „ iÍxr'1iKYTT
Zbigniew Bi zezinski Carter
elnök külpolitika! tanácsadó-ja
Sokak szerint nem Cyrus
Vance hanem ö az igazi ame-rikai
külügyminiszter
Richárd Stqne floridai
zsidó demokrata szená-tor
nemrégiben Szaúdi
1 Arábiában járt és ki-- i
hallgatást -- kért Khalid
]-_kir-álytól
A szenátor'ar-"r- a
kérte Khalidot: en-gedje
meg hogy az évi
hadj (a Mekkába törté- -
nő szent zarándokút) al-kalmával
az izraeli ara-bokat
is beengedjék
Mekkába Mindeddig az
izraeli arabokat nem
engedték Mekkába za-rándokolni
mert Szaúdi
Arábia kormánya nem
ismeri el útlevelüket
Khalid most azonban —
az amerikai zsidó sze-nátor
kérésére — úgy
döntött hogy az izraeli
arabok is résztvehetnek
az évi hadj-ba- n és Mek-kába
zarándokolnak
amennyiben útlevelü-ket
Mekka felé vezető
útjukban Ammanban
Jordán fővárosában ál-lítják
ki Az Arab Ligá-nak
viszont ehhez még
hozzá kell járulnia és
Szaúdi Arábia kormá-nya
biztosítékot kíván
arravonatkozóan hogy
a Mekkába zarándokló
izraeli arabok nem lesz-nek
kémek Khalid
mindezek után azt az ér-dekes
kijelentést tette:
az ellen sincs kifogása
ha az évi mekkai zarán-doklás
alkalmával nem-csak
izraeli arabok de
izraeli zsidók is elza-rándokolnak
a Szent Vá-rosba
Az ajánlat nem
mindennapian érdekes
és szinte megkapó len-ne
egy olyan televíziós
felvétel amely a múez-zin
szavára letérdelő
zarándokok között Me-nache- m
Begin izraeli
miniszterelnököt is muj
tatná Szaúdi Arábia ki-rályánakjavaslata
alap-jában
véve nem is olyan
groteszk mint amilyen-nek
első pillanatban
tűnik és talán a közelke-let- i
béke igazi megvaló-sulásához
vezetne ha
megfordítva is történ-nék
Talán közelebb
hozhatná az izraelieket
és az arabokat egymás-hoz
az ha Amvar Sadat s
egyiptomi elnök a Yom
Kippur alkalmával Je-ruzsálemben
a Kol-nid-r- et
énekelné és ha az évi
J
hadj alkalmával Mena-che- m
Begin izraeli mi-niszterelnök
Mekkában
térdelne a muezzin sza-vára
Dr Martin Luther
King Nobel díjas ame-rikai
civil rights veze-tő
mondotta egyik drá-mai
beszédében: Van
egy álmom feketék és
fehérek különböző va-llásfelekezethez
tarto-zók
együtt élnek béké-ben
együtt dolgoznak és
együtt imádkoznak
Kinget meggyilkolták
de az álom halhatat-lan
a béke és az
együttműködés álma
és egyszer talán még
meg is valósulhat Al-lah
il Allah Allah
Akbar
o
Rene Levesque qué-beci
miniszterelnök
„mennybemenetelt"
remélt legutóbbi fran-ciaországi
látogatását-ól
félúton a Föld és
Menny között azonban
meg kellett állnia Mon-sie- ur
Levesque látoga-tása
a lehető legkedve-zőbb
formákkal kezdő-dött:
a québeci minisz-terelnök
résztvett a
francia Nemzetgyűlés
ülésén és egy olyan lép-csősoron
haladhatott le-felé
amelyet XVIII La-jos
király óta senki sem
használt olyan ajtón
léphetett be a terembe
amelyen egyszer maga
I Napóleon lépett be
Valery Giscard d'Esta-in-g
francia elnök a „Lé-gion
of Honor" nagy
tisztjévé' 'avatta a mi-niszterelnököt
Külföldi
látogatók számára ez
második legnagyobb
francia kitüntetés A
francia kormány azon-ban
mindent elkövetett
hogy Kanadával való ba-rátságos
kapcsolatait ne
i£S' íi&saaiijWiifn?Bí3ffiMflS5
HfiliriX iiriv3rasiftqvvinri:iiH?iso™iq
Az iráni sah
veszélyeztesse a Leves-que-rokonsze- nv miatt
Trudeau miniszterelnök
javaslatára például a
francia elnök nem já-rult
hozzá ahhoz hogy
a québeci miniszterel-nök
beszédet mondhas-son
a Nemzetgyűlés tag-jai
előtt azt azonban
megengedte hogy Mon-sieu- r
Levesque zárt aj-tók
mögött tárgyaljon a
Nemzetgyűlés- - tagjai-val
Rene Levesque
egyébként ezúttal ha-tározottan
„szobatisz-ta"
volt Á de Gaulle
síremlékre történt ko-szorú
„ elhelyezés al-kalmával
tiszteletteljes
arcot öltött és még csak
nem is dohányzott a kü-lönböző
fogadások hiva-talos
perceiben A láto-gatás
végén a francia el-nök
azonban váratlanul
lelkesebbnek mutatko-zott
mint a látogatás
elején és kijelentette:
bízik és támogatja Qué-bec
önállóságára való
törekvését Pierre Tru-deau
nemsokkal ezután
„naivnak - és tudatlan-nak"
nevezte Giscard el-nöknek
ezt a megnyi-latkozását
Mindezt ösz-szefogla- lva
: Monsieur
Levesque majdnem
„mennybe ment" a fran-ciaországi
látogatás al-kalmával
félúton azon- -
ban megállították ami
kétségtelenül arra mu-tat
hogy a „Mennyhez"
és „Pokolhoz" vezető út
egyaránt politikai és
diplomáciai megfonto-lásokkal
Van kikövezve
o
Egy kő végülis elérte
Indira Gandhit India
Karnataka nevű államá-ban
és az egykori mi-niszterelnök
jobb füle
alatt megsebesült Mrs
Gandhi nem engedte
meg hogy a sebet bekös-sék
mielőtt a beszédét
befejezte így hatáso-sabb
volt Beszédének
befejezése ez volt: Ha
az hogy börtönben tar-tanak
felakasztanak
vagy agyonlőnek India
javát szolgálja készen
állok a halálra — Ezek
a szavak arra mutatnak
hogy Indirának van ér-zéke
a drámai jelenetek-hez
erről egyébként
egész Dél-India- -i utazá-sa
is tanúskodik íme
egyik nyilatkozata:
Nem akarok hatalmat
Azt akarom hogy en-gedjék
meg hogy az in-diai
népet és az indiai
nép javát szolgálhas-sam
— Természetesen
senki sem hiszi el Mrs
Gandhinak hogy' nem
hatalomra törekszik
Beszédei alkalmával
tüntetések történnek
körülbelül egyenlő mér-tékben
mellette és
egyenlő mértékben el-lene
Madrasban ezzel
a felkiáltással fogad-ták
hívei: Itt van India
Anyja! - Ellenfelei vi-szont
kőzáport zúdítot-tak
rá és kísérőire a
rendőrség végülis tüzet
nyitott a tüntetőkre
negyvenen megsebesül-tek
(a sebesültek között
egyaránt voltak Indira
hívei és' ellenfelei) né--
a Newsweeknek adott interjú
hány autót felgyújtot-tak
Mindezek után in-diai
és nyugati újságírók
szerint egyáltalában
nem lehetetlen hogy az
egykori miniszterelnök
politikai kampánya
eredményes lesz és In-dira
Gandhi ismét hata-lomra
kerül Vajon
megszelidült-e"- ? Va-jon
egyúj Gandi-admi-nisztrác- ió
demokrati-kusabb
lenne-- e mint a
régi volt? Ezekre a kér-désekre
egyelőre sen-ki
sem tud felelni
Brazilia mind a négy
az Egyesült Államokkal
kötött katonai egyez-ményét
megszüntette és
erről értesítette Ameri-kát
A négy katonai szer-ződés
közül kettőt a má-sodik
világháborúban
kötöttek Az igazság az
hogy minden elhang-zott
frázis ellenére a
brazil elhatározás egy- aránt megkönnyebbü-lést
jelent Amerika és
Brazilia számára Á
brazil döntés hivatalos
(és talán valóságos) ma-gyarázata
az volt hogy
a brazil kormány nem
ért egyet Carter ameri-kai
elnök nyilatkozatai-val
az emberi jogok tisz-teletben
tartását illető-en
(Mr Carter többíz-ben
hangsúlyozta hogy
az emberi jogokat nem-csak
a baloldali hanem
a jobboldali kormány-zatú
országokban is tisz-teletben
kell tartani —
Szerk) Ez azonban alig-ha
az igazság sőt való-jában
az sem az igazság
hogy a brazil kormányt
„felháborította" az a
körülmény hogy a Car-ter-adminisztrá- ció
elle-nezte
Brazília nukleáris
erőmüvek felállítására
kötött egyezményét
Az igazság aligha-nem
az hogy Brazilia
túlságosan erós ország
és erős nemzet lett ah-hoz
hogy bárkinek — be-leértve
az Egyesült Á-llamokat
is — a katonai
partnere legyen S ezen-kívül
Amerikának nincs
szüksége olyan katonai
partnerre vagy „kato-nai
ügyfélre" (az utóbbi
kifejezést egy ameri-kai
hírelemző használta
nemis egészen jogosu-latlanul)
mint amilyen
Brazilia Amerika re-ménye
az lehet hogy az
egyre erősödő Brazilia
egyszer majd ismét de-mokrata
lesz (különös
módon Braziliának ha-gyományai
vannak a de-mokráciára)
és akkor ta-lán
hálás lesz azért
hogy volt egy idö ami-kor
az amerikai admi-nisztráció
felszólalt a
brazil nép jogai érdeké-ben
A helyzet az hogy
jelenleg semmi oka
sincs annak hogy az
amerikai és a brazil
kormány barátságtalan
magatartást tanúsítson
egymás iránt az a kö-rülmény
viszont hogy
Brazilia a két ország kö-zötti
négy katonai szer-ződést
hatályon kívül he-lyezte
elősegítheti
hogy a jövőben (talán a
í?
alkalmával
nem is nagyon távoli jö-vőben)
a két ország kap-csolata
barátságossá
váljék Sajnálatos mó-don
Amerika- - és Brazi-lia
között a viszony hosz-sz- ú
ideje feszült volt és
ennek egyik elsőrendű
oka a négy katonai szer-ződésben
található Bra-zilia
józanul és a jövő
érdekében cselekedett
amikor a négy katonai
egyezményt megszün-tette
Olyan kapcsolat
volt ez Amerika s Bra-zilia
között amelyet
alapjában véve egyik or-szág
sem kívánt már
hosszú idő óta
o
Mohamed Reza Pah-la- vi
sah Irán uralkodó-ja
a közelmúltban Ame-rikába
látogatott ahol
személyes megbeszélést
folytatott Carter elnök-kel
Az amerikai polgá-rok
egyrésze tüntetések-kel
adott kifejezést el-lenszenvének
és annak a
meggyőződésének hogy
a sah diktátor Mielőtt
az iráni uralkodó wash-ingtoni
útjára indult
országa fővárosában in-terjút
adott a Newsweek
nevű amerikai politikai
hetilap munkatársának
Nyilatkozatából az aláb-bi
részleteket közöljük
Úgy vélem hogy Sadat
egyiptomi elnöknek a
Brezsnyev mindenfajta nukleáris robbantás időleges felfüggesztését javasolta a szovjet Kom-munista
Párt kongresszusán (A jelenlegi egezménj ameljet egj ebként Kína és Francia-ország
nem irt alá nem tiltja meg a talaj felszíne alatti atomrobbantásokat Az egjezmény
a Kennedy adminisztráció idején létesült Amerika és a Szovjetunió között)
magatartása a közeike-leti
békére vonatkozóan
egyenesebb és határo-zottabb
mint bárkié be-leértve
az izraelieket is
Sadatnak szüksége van
a békére amely paran-csoló
szükségszerűség
politikája számára Az
izraeliek magatartása
korántsem ilyen vilá-gos
és egyértelmű Meg-győződésünk
hogy a
megszállt arab területe-ken
maradnak — végle-gesen
Most azonban
szerencsejátékra kény-szerültek
a béke miatt
S tekintettel az Egyesült
Nemzetek Szervezeté-nek
242 számú határoza-tára
amelynek értel-mében
fel kell adniuk az
elfoglalt arab területe-ket
ez annyit jelent
hogy ezt vagy_ megte-szik
vagy pedig a má-sik
lehetőség — a tiá-bo-rú
Úgy tűnik előttem
hogy bármilyen geopoli-tikai
probléma merül fel
Iránt illetően megfele-lő
tanácskozás után az
Egyesült Államoknak
Irán segítségére kell si-etnie
amennyiben
országunkat kommunis-ta
vagy kommunista be-folyás
alatt álló hata-lom
megtámadja (Ezt
az egyezményt Irán- - és
Amerika megbízottjai
1959-be- n az Eisenhower
adminisztráció idején ír-ták
alá Az egyezmény
szerint egy Irán ellen
intézett kommunista be-folyás
alatt álló támadás
esetében az Egyesült Ál-lamokn-ak
„megfelelő
akciót" kell életbe lép-tetnie
a fegyveres erő-ket
is beleértve az ame-rikai
Alkotmánynak
megfelelően Az ameri-kai
State Department
szóvivője szerint ez a
megfogalmazás két-ségtelenné'
teszi hogy
ebben az esetben a kong-resszusnakhoz- zá
kell já-rulnia
ahhoz hogy Ame-rika
fegyveres segítsé-get
nyújtson Iránnak —
Szerk) Nem hiszem
hogy az amerikai tor-vényhozók
maguk is
tisztán látják ennek az
egyezménynek a jelen-tőségét
Irán állandóan
vásárol fegyvereket
Franciaországtól Ang
liától és Nyugat-Németországt- ól
Tudom
hogy ez nem rokonszen-ves
az Egyesült Álla-mokban
Fegyvervásár-lásunk
egyik oka az
amerikai támogatás
megbízhatatlansága amely-nek
tanúi voltunk V-ietnamban
Cambodiá-ba- n
Lagosban és az In-dia-Pakis-tan
közötti há-borúk
alkalmával Né-zeteltéréscinket
rendez-tük
Irakkal ennek el-lenére
Irak fegyverke-zése
állandóan erősödik
Nem tudom hogy az
amerikai diplomaták és
újságírók tisztában vann-ak-
e azzal hogy Irak-nak
több tankja repü-lőgépe- és
fegyvere van
mint nekünk? Október
26-á- n születésnapom
alkalmával elrendel-tem
279 politikai fogoly
szabadon bocsátását
Iránban jelenleg vala-mivel
kevesebb mint
2500 politikai fogoly
yan ezeknek körülbelül
50%-- a marxista aktivis-ta
Meg kell jegyeznem
em jjj flilílltoJvJ!' ~J
- A r
í'vu-'-c- n i_~i -- " ' l IJXJ OP
bG-PVMtf-- Si íj L
Izraeliek tüntetnek
hogy Iránban törvényel-lenes
a marxizmus és a
kommunizmus és a kom-munista
tevékenység ti-los
Megmutattuk a vi-lágnak
hogy a lehetsé-ges
végső pontig türel-mesek
vagyunk politi-kailag
A végső pont
amelyet nem vagyunk
hajlandók eltűrni az
árulás Azok az orszá-gok
amelyek eltűrik
hogy az árulók szabadon
folytathassák tevékeny-ségüket
keserves és
drága árát fognak fizet-ni
ezért az engedékeny-ségért
— Az amerikai
újságíró utolsó kérdé-sére
a jövőt illetően
a sah így válaszolt: A
terrorizmus világszerte
erősödni fog A demok-ráciák
fokozatosan
„rogynak össze" a tör-vényesség-
és rend hi-ánya
következtében
Amennyiben a jelenlegi
irányzat tovább tart a
nyugati társadalmak a
fasizmus és a kommu-nizmus
nyomása alatt
sokkal hamarabb fog-nak
összeomlani mint
ahogyan azt önök
nyugatiak elképzelik
A szabadságnaki is van
egy határpontja amely-nél
többet a szabad or-szágok
sem képesek el-viselni
Az önök ellen-ségei
szeretnék minél
előbb elérni ezt a pon-tot
és attól tartok hogy
ez az önök vigyázatlan-sága
következtében rö-videsen
— sikerülni fog
nekik
o o o
Nem könnyű kapitalis-tának
lenni — és az iz-raeliek
erre most jöttek
rá nem túlságosan nagy
lelkesedéssel A dolog
különleges érdekessége
az hogy most amikor a
nyugati kapitalista or-szágok
már feladták a
klasszikus kapitalizmus
elvét (klasszikus kapi-talizmus
ma már nincs
Nyugaton éppen úgy
mint ahogyan a kommu-nista
országokban sincs
igazi orthodox kommu-nizmus)
Izrael amely
30 esztendőn át a fél-szocializmus
állapotá-ban
élt rálépett a klasz-sziku- s
kapitalizmus út-jára
amelyet a nyugati
kapitalista országok
már járhatatlannak tar
"n r: 3
— uaáSisgj''
'P'7£?f2
y9j át
az emelkedő élelmiszer-ára- k ellen
tanak A klasszikus ka-pitalizmus
kötetlen és
korlátozatlan szabad-versenyt
jelent és íme
néhány következménye
Izraelben: az izraeli
font értéke az amerikai
dollárhoz viszonyítva
Begin miniszterelnök
intézkedése következté-ben
amely teljesen sza-baddá
és kormánytámo-gatás
nélkülivé tette az
izraeli pénzügyi- - és gaz-dasági
életet — hetek
alatt 46%-k-al csökkent
A közszükségleti cikkek
ára amelyet korábban a
kormánytámogatás ala-csonyan
tartott szinte
fantasztikus mértékben
®rthy"vagy Tildy?
A 45-ö- s rezsim hívei
szerint Tildy Zoltán volt
az utolsó aki választott
törvényhozók szavazata
alapján került az állam-fői
székbe Ó 1946 febru-árjától
1948 augusztu-sáig
volt köztársasági
elnök
Mások viszont Horthy
Miklós kormányzót te-kintik
Magyarország
utolsó törvényes állam-főjének
Amíg az erről szóló é-v- ek
csatája az ország
történelmi hagyomá-nyaihoz
hü konzervatí-vok
és jóhiszemű balol-daliak
közt folyik addig
a vita megőrzi komoly-ságát
De ha két „halan-dó"
áll ki a porondra
hogy együtt támogassák
a magyarság legszen-tebb
politikai ereklyé-jének
orosz kézre adását
és ők különböznek jpssze
az utolsó törvényes ma-gyar
államfő' kérdésé-nek
megítélésében az
bizony komikus r
Ilyen jelenetre került
sor a múlt hétena wash-ingtoni
kapitóliumon
amikor egy kongresz-szu- si
bizottság szakértő-kethallgatott
meg a ma--
emelkedik Még az izra-eli
kormány saját köz-gazdászai
szerint is az
elkövetkező 18 hónapban
Izraelben az inflációs
áremelkedés el fogja
érni az évi 459'c-o- t An-nak
ellenére hogy a
külföldi tőke nem vonult
ki Izraelből jelentós
mértékben és az élelmi
ou&4 5fer£JC3?:J"5"!í mr
&S ¥
Tel Avivban
szer-raktára- k telítettek
izraeli közgazdászok és
pénzügyi szakemberek
szerint az izraeli állam-polgár
életszínvonala a
közeljövőben „szükség-szerűen"
a jelenleginél
alacsonyabb szintre ke-rül
A kérdés persze
az hogy mivel valójá-ban
senki sem akar kom-munista
rendszerben él-ni
a kapitalizmus vi-szont
válságban van —
milyen életformában
lehetne élni? A választ
senki sem tudja — sem a
kapitalizmusban sem a
kommunizmusban élők
nem látják túlságosan
vígasztalónak a jövőt
gyár Szentkorona ügyé-ben
Ezen az ülésen
történt hogy két balol-dali
emigráns Nagy Fe-renc
volt miniszterel-nök
és Király Béla tábor-nok
közös erővel szállt
síkra a korona kiadatása
mellett
A „balhé" akkor tört
ki amikor a Nagy Fe-renc
mellett ülő Király
Béla azt a valótlanságot
merészelte állítani
hogy a korona a nyilasok
akaratából került ame-rikai
kézre Ezután tette
Király ezt a kijelentést:
— Magyarország u-to- lsó
törvényes állam-főjét
Horthy Miklóst
a nácik távolították el
helyéről
Erre hangzott el a
hallgatóság soraiból an-golul
ez a megjegyzés:
— Ez azt jelenti
hogy az Ön mellett
ülő Nagy Ferencnek a
kormánya törvényte-len
volt!
A közbeszóló Lehotay
Attila volt a Nemzeti
Színház híres színmű-vészének
fia
Helyes a bőgés Le-hotay!
í