Kanadai Magyarsag, April 16, 1955

              rr&8G$Sg&& ü-'í- Hííiri w
í "" V
fe
'iApr1-- ' ' $- - Y'nirT-j-- - --—jm-
-
'-"iV-
"-'- rtt - - -- sr - — íj-- " fwsf "íks -- - -- ?_ i
16 sz 1955 április 16 KANADAI MAGYARSÁG
KANADAI NMmiflflV
Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St Toronto
Telefon: EM-3-76- 78
Laptulajdonos-főszerkeszt- ő :
KENÉSEI F LASZL6
Megjelenik minden szombaton
Előfizetési árak t egész évre $5 fél évre $275
egyes szám ára 10 Cent
Amerikában : egész évre $6 fél évre $325
Más külföldi államokban 6 amerikai dollár
Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I
Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg
és nem küldünk vissza
Minden névvel aláirt cikk tartalmáért a szerző felelős CANADIAN HUNGARIANS
Editor in Chief and Publisher
LASZLO F KENÉSEI
Pubüshed every Saturday
Editorial and Business Office :
362Bathurst Street Toronto Ont Canada
For all articles published under the author's name the full
responsibllity resls with the author alone
AZ]1848-A- S MAGYAR SZABADSÁGHARC
EURÓPAI JELENTŐSÉGE
A fenti címmel tartott TÜMÜRY JENŐ a KMSz elnöke
nagyszabású beszédet március 15-é- n Montrealban A beszéd-ről
annakidején helyszűke miatt csak röviden tudtunk írni
de mivel annak mondanivalója érdeklődésre tarthat számot
olvasóink részéről ezért azt folytatásokban bővebben Is is-mertetjük
I
A 48-a-s magyar szabadságharc kényszerítette a Habs-sburg-ház- at
arra hogy felhagyjon a magyarságot elnémete- -
siteni akaró évszázados törekvéseivel amelyek nemcsak a
magyarság erejét emésztették fel hanem semlegesítették az
egész Habsburg-birodalo- m politikai katonai és gazdasági
erejét is Mégpedig éppen abban az időben amidőn a szaka-datlan
hódításokban megnövekedett orosz birodalom már
európai veszéllyé kezdett válni Olyan veszéllyé amelynek
fékentartására azeurópai egyensúlyra egészen 1914-i- g félté-kenyen
ügyelő Anglia is-- csakhamar harcbalépni kényszerült
a krimi háborúban (1853—1856 Szerk)
A Habsburg-Há- z megértvén végre a létét is fenyegető
orosz veszélyt 1867-be- n elismeri a magyar függetlenséget
8 ezzel létrejött a kiegyezés A magyar nemzet megbékélt az
uralkodóházzal s így a Monarchia belső harcai lényegében
megszűntek A magyarság évezredes kiváló szervezőképes-sége
és katonai ereie számottevő nagyhatalommá emelte Ka Monarchiát"! E 'megnééffsBelTend teremtődött Középeurópa
keleti felében és megszűnt a Hunyadiak Magyarországának
szétesésével keletkezett vacuum
Ebben az eredményben van az 1848-a- s magyar szabad-ságharc
európai jelentősége !
És ennek a szétrombolásában van az európai kataszt-rófa
oka
A magyar szabadságharc fenti eredményének vizsgála-tához
tartozik még az is hogy kb a kiegyezéssel egyidejűleg
(1871) a német egység is helyreállt s ezzel a német egység
A CONGOLEUM MINTÁI A
az összes gyártmány közül
érdekes mértani ábrák gyönyörű —
a színek-- legkülönbözőbb változata "Jack-straw- "
szalmafonás-szer- ű kivitelben
A' CONGOLEUM A LEGTARTÓSABB
BURKOLAT Egyedül az aranypecsétes Con-goleum- on
található a speciális kopástgátló
keményített felület amley megfelel 8 réteg
elsőrendű égetett zománc erejének
A CONGOLEUM CÉG GARANTÁLJA
gel a Monarchia szövetségre lépett Ilyenformán az évszáza-dos
középeurópai bénultság megszűnt s egy olyan uj Közép-európa
alakult amely most már alkalmassá vált arra hogy
átvegye azt a szerepet amit a magyarság 1000 éven át ered
ményesen betöltött Azt t í hogy sajátmagáfés ezzel Euró-pát
megvédje a Keletről várható uj vihar a megnövekedett
és Európára éhes" Oroszország ellen
Sajnos Nyugateurópa hatalmai az ujjárendeződött Kö
zépeurópában nem a legfontosabbat : az orosz terjeszkedés
gátját látták meg hanem az Európa sorsánál intézésében
résztkérő és ipari versenytársként jelentkező uj hatalmi cso
portosulást amelynek az élethez való velük egyenlően
jogosult — igényét visszautasították Eme vétfzetes tévedé
sük hozta őket szövetségbe — halálos ellenségükkel — az
orosszal és fegyveres összeütközésbe az őket is védő Közép-európával
A klasszikus Középeurópa hatalmas erkölcsi ere-jét
és létjogosultságát bizonyította hogy az I világháború-ban
az 'ellene egyesűit Nyugat- - és Keleteurópa sem volt ké-pes
legyűrni s csak az európai viszonyokat nem ismerő Ame
rika a maga hatalmas anyagi fölényével tudta a négy éves
irtózatos küzdelmet a nyugati szövetségesek javára de amint
ma már Amerika is tudja — Európa kárára —eldönteni
A nyugatiak azt hitték hogy a'bolseviki forradalom
vérgőzében vajúdó Oroszország végleg vagy legalábbis igen
hosszú időre megszűnt Európára veszélyes lenni nincs tehát
szükség olyan csoportosulásra amely e veszély ellen biztosít
Veszélyesebbnek Ítélték Németországot sinihez persze
az a ki nem mondott törekvés is hozzájárult hogy ennek jo-gait
ne kelljen elismerni — és a német veszélyt a Monarchia
roncsaiból teremtett kis szláv államokkal kiránták ellen-súlyozni
Ezeket a gondolatokat sugalmazták kénjszerítették ki
ördögi céltudatossággal minden eszköz felhasználásával csa-lással
hamisítással hazugsággal és az emberi indulatok és
szenvedélyek kihasználásával bizonyos kis-en!en- te politiku-sok
akiket 'a magyarság elleni elvakult évszázados gyűlölet
vezetett A Nyugat léprement Az ezeréves rragyar hazát
amelyben a nemzetiségek több jogot élveztek mint bárme
lyik győztes hatalomban azon a címen szatóaltak ötféle
hogy "elnyomta a nemzetiségeit" Nagylelkűin kiosztották
ami nem volt az övék sőt ! "jóvátétel" címéi még meg is
fizettették velünk az osztozkodás költségeit:
Jellemző a páriskörnyéki békék szellemére hogy a béke-diktátum
átvételére odarendelt magyar békeíelegációt meg
érkezésekor letartóztatták s egy szállodába internálták Az
ilyen erkölcsi alapokon nyugvó az első világháborút lezáró
békék Középeurópát újból atomizálva a szlávhatalmnt meg-növelve
ezeréves nemzeteket semmibevéve1 történelmi szük
ségszerűség szerint a II világháborúhoz vezetek
Az I világháború viharvetéséből temnézetszerűen ki-kelt
a II világháború hamarosan bebizonyítota hogy a kis
szálv államok magukat sem tudták megvédai nemhogy a
Nyugatotvtámogatni Ezt a háborút is Középeirópa vesztette
el — megint Amerika beavatkozásával Ha izonban valaki
azt várta hogy a győztes nyugatiak most mi értékesítik az
előző "békék" tapasztalatait amit pedig anugati politiku-sok
közül is sokan felismertek — és helyreálítják azt amit
25 évvel azelőtt könnyelműen elrontottak k keservesen
csalódnia kellett Megint nem Európa szellme diktált ha-nem
az uj motívumokkal gazdagodott gyűlölt amely valami
érthetetlen politikai naivitással párosult jry azután a II
világháború drágán megfizetett győzelmeinik egyetlen ha-szonélvezője
a nyugatiak által megmentett fts világhatalom-má
növesztett bolseviki Oroszország lett anely fél-Euró- pa
elnyelése után most már arra feni a kését kgy naiv jótevői-nek
volt szövetségeseinek a nyakát elvágja
Következő számunkban folytatjuk
UNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiniiiiiiiiiiiii n iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiii iiiiiiiimimii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniini iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiniiiiiiniiiiiininiimiHiiiiiiiiiiiimiiiiiiiir
(w!iyi R Eh T1ilSW
wth fm0i
CONGOLEUM
MINDEN RÉGI PADLÓ SZÉPPÉ VALIK HA CONGOLEUMMAL FEDI BE MERT
LEGELE-GANSABBA- K
minták
ellenálló
hogy meg lesz elégedve az árúval A híres
arany pecsét amely a burkolat -- hátára van
nyomtatva a cég garanciája Használja ezt
a gyönyörű padlóburkolatot Kérjen írásban
tájékoztatót és színminta könyvet az alábbi
címen : Congoleum Canada Lt'd 3700 St
Patrick St Montreal
MIELŐBB K!"£!bÍi
j&SSS --~
1910~ÓTA
a kanadai férfiak bizalmát
megnyerte a Tip Top Sza-bóság
Mértékutáni öltönye
Mert a Tip Top Tailors tel-jesen
megelégedésére szol-gál
vagy pénzét visszaad-ják:
A Tip Top Szabóság
KANADA
ELSö
RUHÁZATI
ÉRTÉKE
közelében
ina
ina
szabóság P 111 19
vagy HfBM
üzlet 'BfflgffM )
i-- -- -
A BOR
Irta : Gárdonyi Géza
őszi vasárnap A reggeli napfény a tor-nácra
tűz Baracs Imre ott áll ingujjban A
sütkérezés csak vasárnapi gyönyörűsége a
parasztembernek Máskor nincs ideje rá
De az is lehet hogy Baracs Imre nem a
sütkérezés végett állott ki a tornácra Le-het
hogy a templomba menőket nézi sorra
Lehet hogy csak azért áll ott mert az ün-neplő
ruháját vette fel Mikor a paraszt uj
ruhát vesz magára akkor csak az ebédhez
ül le Az ülésben kopik a ruha Baracs Imrén
csakugyan vadonatúj kék posztó nadrág
van Mellényén ezüstösen tündökölnek a
kacskaringóba varrt bádogpitykék A csiz-máját
tegnap este sokáig pucoválta a torná-con
A haja is ragyogóra van kenve és bal
oldalon kétfelé választva A bajuszát hegyes-re
csavarta fekete Viasszal Vastag gombóc
orra alatt úgy feszít most a bajusz mintha
fel volna ragasztva
Hát mondom áll és sütkérezik Nézi a
templomba menőket A kutyája is ott ül a
kerítésnél A léc között néz kifelé komoly
nyugalommal mint a gazdája
Kék-ruh-ás emberek suhogó-szokny- ás asz-szony- ok
pántlikás leányok lépkednek el időn-kint
a ház előtt Az asszonyok nagy fekete-táblás
imádságos könyvet visznek a hónuk
alatt s a könyvükből olvasó lóg ki A leányok
kicsiny könyvet visznek s a könyvük csip-kés
zsebkendőbe van beletakarva
Elmennek a ház előtt Némelyik beköszön
másik nem köszön be De az asszonyok és
leányok mind beköszönnek
Mert nem is lehet olyan ház előtt bepillan-tás
nélkül elmenni ahol eleven özvegye la-kik
Talán az arcát lesik hogy bús-- e ? Talán
azt várják hogy egyszercsak ott látják az
asszonyt is a tornácon ?
Szokatlan valami az a falusi életben hogy
két ember elváljon ha egyszer a pap össze-adta
őket De talán ezt a módit is eltanulják
már az uraktól mint az asszonyok a kávé-ivást
a lányok meg a cúgos cipőt
Hát a lányok is beköszönnek Ugy köszön-nek
rá mint a legényekre szoktak : tapadó
tekintettel Baracs Imre a bajuszát hétköz
négyesen vreii unnepi kezét
asszony
nyesen is elválik tőle
Baracs Imre mindezekre a köszöntésekre
fejbiccentésekkel válaszol Az asszonyok kö-szöntésére
komolyabban mint a lányokéra
meg a férfiakéra Hej az ! Mindig
licseg-locso-g a sok hegyes nyelvű ! Mikor az
utolsó templombamenő is ellépett a ház-- előtt
Baracs ímre magáraveti a tarisznyáját meg
a szűrét És szól az anyjának a konyhában :
— Az ebéddel ne siessen kend !
— Hová mégy ?
— Megnézem Jancsit
Az öregasszony kihúzza a tésztából a ke
zét és a fiára bámul :
— Jancsit ?
— Jancsit — feleli komolyan az ember
Nem tudom felejteni azt a gyereket
— Hát hozd haza Békülj össze az asszony-nyal
Imre Mondd neki hogy én vagyok a
hibás
Baracs a fejét rázza :
— Nem Én az asszonyér nem megyek Se
vele össze nenTbékélek többé ebben az élet-ben
!
Lekerül a kertek alá aztán a falu végén
fölkanyarodik Rátér a kocsiútra A kutya el-elmaradozva
illő távolban követi Tudja a
kutya hogy ha meglátják visszakergetik
De Baracs Imre nem pillant Csak
ballagdál az akácfák között a kocsiúton
' A fák már sárgulnak Az út szélén rozsdá-san
hervad a lósóska Itt-o-tt egy vadrózsa-bokor
pirosítja a gyümölcsét Az úton ugrál
a pityer
Baracs a dombra érkezett Onnan meglát-hatná
a szomszéd falu tornyát a vöröstetejű
köpcös tornyot ha fölpillantana De
nem pillant föl Éppen azért nem pillant föl
Vőlegény korában ott mindig dalolásba
gott Most nincs kpdve dalolni
Olyan
Ott eskették őket abban a templomban
A falu határán kökénybokrok szegik az
országutat Imre letép leveles ágat és
bedugja a tarisznyába A tarisznyában vö-rösszemű
házinyúl üldögél Mulasson nyúl
ha éhezik
A falu mintha fehérebb volna más-kor
De fehérebb csak föld barnább
meg a zsuppos háztetők barnábbak mióta az
első őszi Által kellene mennie a
falun mert az asszony az alszegen lakik :
szélről a második ház De megyén által:
kerül a kerteknek tapossa a gyepet
Egyszer ahogy visszapillant meglátja a
Vutyáját
Hej a ! No nézd 1 Nem
vissza !
A kutya behúzott farkkal inal vissza vagy
Megfordul megáll Arra vár talán hogy a'
húsz lépést De csakhamar meglassudik
gazdája mégis meggondolja magát és azt'ki-áltj- a
: "No gyere kutyám !" Ki tudja mi-csoda
gondolatok forognak ilyenkor a ku-tyának
a fejében ?
Azonban a haragszik hogy a kutya
eljött Kutyának nem szabad elhagynia a
házat csak szántáskor vetéskor és egyéb
külső munka idején Olyankor a szűrre mag-ra
tarisznyára kell vigyáznia a kutyának
Baracs megint visszafordul Látja hogy a
kutyája ül --Megrázza feléje a botját A ku-tya
fölkel és megindul A testét lomhán ló-gá- zza
hazafelé
Baracs Imre tovább ballag a kertek alatt
Már egy hónapja múlt hogy elvált a fele-ségétől
azaz a felesége őtőle Az anyós volt
az oka Bebagyulálta a kis Jancsinak a nya-kát
kendővel hogy a szél meg ne fújja' Hát
a szél nem 'is fújta meg Jancsikát hanem
torokgyulladást azt kapott Az asszony pa-naszolta
hogy a kendő okozta a gyulladást
Az öreganyó felforrant Micsoda beszéd ez ?
Szó szóba A két asszony csípőre tette a ke-zét
: ósszecsattogtak
Baracs Imre az uj papház áldomásáról ér-kezett
haza Csak elzöldult a nagy csátái-- a
Nem is kérdezte hogy mitől ég a tűz csak
mikor látta hogy a felesége rányelvel az
anyjára ót is elfutotta a méreg és felkapta
botját
No bizony nem valami ritka sor hogy pa-rasztember
megveri a feleségét De ebben a
házasságban mégis most tóiténik először Az
asszonyt tenyéren nevelték mert egyetlen
leány volt Baracs nem is kapta meg máskép-pen
csak nagy szent fogadásra hogy nem
iszik többé se bort se pálinkát Mert az a
bolond természete volt Baracsnak hogyha
ivott mindgyárt verekedett Ütött mint z
istennyila Azt ütötte aki éppen eléje akadt
Bolond természet ! De vannak ilyenek Egy
pohár bor elég hogy megváltoztassa őket
Máskülönben bárányok Hát inkább nem
ivott Éltek is jámboran boldog békesség-ben
De már hogy az uj papházat feltetőz-ték
neki is innia kellett a pap egészségére
Nem ivott öt esztendeje Jól is esett neki
Az ütésre
' megbolondult az asszony Be-futott
Nagy sebbel-lánsrEr- al felöltözött az
napon is aiuww cmagjtu ruhájába-- Megkapta a fia és
A bajusz azt jelenti hogy törve- - elrohant Vissza se nézett
asszonyok
hátra
ugyan
fo
egy
a
mint
a
eső
alája és
cudar
A faluban aztán nógatták Baracsot hogy
menjen az asszonyért hogy milyen kár érte
milyen rendes dolgos teremtés volt Kár
ilyen csekélységért
— Részeg voltál — mondta a pap is —
bizonyos hogy te voltál a hibás Tudja az
asszony hogy nem szoktál bort inni de lá-tod
restelli hogy szégyenszemre visszatér-jen
hozzád
— Hát bort nem is iszok én többet szá-radjon
el a gégám ha iszok — Imre
— de az is igaz ám hogy rossz kutya az
amelyik elhagyja a gazdáját
Vagy két hét múlva kocsi jelent meg Ba-racsék-nál
ráalljttaa heágzy NeoleőlymttanjáAhrztalablgsesazatoóznuyndemvnbaáanrogbm-yaembbáec-tsyarjkamjeögt-t akinek az egyik bajszavége mindig felfelé
áll a másik meg lehajlik Csak pipázik egész-nap
meg a felhőket nézi
Baracs Imre azt hitte hogy békíteni jött
a sógor Haragos szemmel fogadta : — Mit akar kend ?
— A ládát meg az ágyat
neHmohgáynayzt öseremgmsiet nIemmre bséekísteztótlt stöebsbzeetmrAe
tornácfának támaszkodva nézte szótlanul
hogyan cipeli fel a sógor a kocsira a tulipá-nos
ládát meg a sárga rózsás ágvat Az öreg-assesgzíotentyt
aa tfeemlrapkloámsbbaan járt azalatt Imre nem
Mikor az öreg visszaült a kocsiba Imre
makeagrmmozodnudltaniLáAtszzoonttbanrajatza örheoggymegvgyaihlia-kmelti-te a lovakat és köszönés nélkül elhajtott
Vege szakadt köztük a sógorságnak is' Hát azóta se hallott Baracs Imre se jót se rosszat az rsszonyról
Ott ballag most a kertek alatt Ha a hfeTr
Idő mmuilnttánrégmeéngi! sMréágpicllsaankt neam itsorfoaknóybrba kgöézéörttt Nmeengnoendaozltjameozntdasnenákki : ! jAönz aalsfzeelegseén- -
éppen
nem
leesett
nem
— taka-lodsz- -e
gazda
felelte
meglassudott Egyszer meg is állt és szét vert botjával egy elszáradt bogáncskórót
Aztán megint ballagdált tovább Fölkerült a kertek aljáról a falu végére Kevélyen lé- mpeagreatdettt a Acsizlámgáyja föpladtbkeónjánmakindaenüntytomuatánAa
nyomok csakhamar a kocsiút közepére for- dultak
Most már ha meglátják is ne gondolják
hogy szégyenkezik vagy mi Pipáját hegye- sneénz eMlőirnethtaartnveam fiüsstőölvienlnaé haázpéelplőáttt Ohadnaemse
a pelpa őt mint a gőzös a vonatot
A falu csöndes A kutyák az ebadó behoza- btaálnanaótma onstemhaugaatnfealkeségBecrhaáczsábIóml rreáfuntenma
seignycs kNuteyma fuMt uegtáüntnaé sebnokttial De kutya ott
Baracs Imre elballag a falu közepéig 'Ott
í
M