Kanadai Magyarsag, April 19, 1969

              indenki fele
:t-íii-
!jn 3 második ÍDari ffirrarlnlnm
("' - „o már télies kifejlődésben van Vv
?°j(T iparosodottabb országa természetes te- -
l!„ a ipaérkékenyebben reagál egy ilyen nagy
zásra A káosz eredményeként: az ellentmon--I
már életformává vált s a politika a nagy
ítrataáloSkZUsKzeUleeuse ieiiiH''w—iuJ"ul- r- ~-~ b—j —"j-u-6u'uuhj-- -
ik taliga1 KOZICcuu v Q ur oiciuueu
„ nemzeti céloknak meg kell állaniuk Ezt
romboló emberietlen anarchiát a libe- -
t rvényt
izmUS táplálja amciy uuu muja vaKJ nem aKar--
megérteni hogy az ipari forradalommal nem _? íabadsáciosok" abszolút kiterieszté--
V '! "hanem ellenkezőleg: csakis erősen mcgszer- -
fff zett társadalommal tudunk megbirkózni A tech- -
EflOlóiai forradalom armyiid egyetemes Kepiec —
if idézéseiben alkalmazásában és társadalmi ha- -
ilsaiban egyaránt — hogy azt csakis egy kemény
íj „s-- es központi ceioKat Koveto tarsaaaiom ké- -
h""s káosz nélkül magába illeszteni
M Amerika népének ösztönös védekezéseként: a
Iiolltlkai llueiaillliua tsuujc uiaiu arcúiméi ictl- -
Ijató és ma már nem is egyéb politikusok egyéni
flatatai utóvédharcainál De az „ideális" őszintén
lemben liberalizmus még rendkívül sok becsülete-§se- n
gondolkodó emberben is él Ezek rendesen a
Í2 ! Adni' a1troL1-£- n rtnrArlrrA A ttiiíirA
ewíjsen naiv un i-'"-
-"" junuumuuu muvc-llze- k
tudósok és más intellektuális rétegek sorai- -
fel kerülneK Ki aniK nem iuujuk reiaani maguKDan
ízt ami elmúlt Ezzel ugyan nem állíthatják meg
í iDari forradalom viharát mert az nem csupán
matematika fizika és kémia forradalma hanem
jz emberi társadalom fejlődésének is egy teljesen
] szakasza Az idealista liberálisok az „embeit"
lédik — sajátmaga ellen Azt jól tudják hogy ma-tat
az ipari forradalmat nem lehet visszanyomni
j gőzkorszakba de azt hiszik hogy ez ellen csak
„liberális humanizmus" elvi síkján lehet gyözel-e- t
aratni
íj Egy kiváló biológus George Wald aki 1967--
n megkapta a kémiai Nobel-dija- t nemregiben
[jgy beszédében halálra ítélte a háborút Százszá- -
m
osan egyet ertünk vele De amikor ennek ér
cekében azt követelte hogy Amerika fossza meg
Laeát a hadseregétől és mondjon le a modern
sfchnológia hadi vívmányairól őszintén meg kell
13 Béldy
fiz események
jKWAilvu1_aA_ i i jmAjmA _J
(
WÁmokfuló gyűlölet
Kpald Lambright lassan haj- -
előre a Pennsylvania Turnpi-Pusk- a
és karabély volt a ko- -
ban Szembe jött egy autó
fehér házaspár ült benne Rál-őtt
Mindketten holtan rogy- -
ossze üléseiken Másik kocsi
étkezett Ebben is fehér em--
Most már haldoklik Har--
ik kocsi — a fehér hajtó sú--
állannthnn fpksyilr a knrliá7- -
§ Az ámokfutó gyilkos tovább
Bfiilt szép kényelmesen Aki
Élbe iott ahha hplplfif-f- - TÍ7Pn- -
§ személyt sebesített meg ket- -
-- C-V imiiu 111111 ll yui- -
Végül két feketét is megölt:
leséfpt íc nnmütráf
Az ember elszörnyedve kérdi:
ólt ez a 31 éves ámokfutó
te gyilkos? A választ nagybáty--
WaTif V- -l —j: !i _í y"-- iuik varus egyiw neger-pt- ö
akciójának „szociológusa"
meg „Donaldot ezt a ragyo- -
petségu fiatalembert az Egye- -
Allamokban való élet annyira
sentette hogv úev érezte: a
töldözés néha sziiksépps taktika
llOPV íilorf #„1 „„~lfl:„ '!
Puérhet el"
KA rapvnon" (Art: ~ f„i„i-- „ u
I - oj-'a- " '" „a icicic na-1- 1
felsahaHítácr m-nnm- A_ -- Muimji iiiuí-üaiiii- w tevékenykedett és a múlt
lUnkban már ismertetett Űi
b Köztársaság" taeja volt
1 ak a hátteret adja a sötét
A „ragyogó"
°s nemrég hagyta ott önként
!l 10 ezer Hnllárnc óllícáfr o
gelandi Ohio Állami Munkaköz--
0 irodájából Inkább elment
:nln ilnght csak egyike volt
gojk a gyűlölettől habzó po-g'gyilkosok-nak
akik
és vadásznak ránk g ellen akik még életben
F & puskával vállukon le-?n- ek
a fehér emberre - csak
Wl wert fehér! - védekezni
r!0st és nem holnap! Mert ha
pjwini tnptifK-tíii-- ij t r -ö-- wi iciuieien nusvet " fcegtÖrténhetik hnlnan 5c
aP Után le '
-v-?Jsl7t u2nvedeem onr-- t aw
n°:"iQAWmerkiki átkelél s zsaupfpeohlénri eAmf----
ygT Alapítsanak ott köztársa-M"ds„- a
J SZájuk íze szerint- - És
""vctuui a nozza-nt- ó
vadakra
"7"~r~- - " -- "" k-Jt-t3?
í' "T-M"- "
'
! ' "' w —i (w
1&
"ír #
:zsaímGYSRím¥Mí'L é
lés a jövőért ?
döbbennünk Wald professzor szerint: „A kor-mányzat
egyetlen feladata az élet védelme és fej-lesztése"
Mennyire igaz! De mennyire ellentmond
ez a professzor pacifista követeléseinek!
Ha ugyanis Amerika eldobná fegyvereit — mi
történnék? Wald professzor az ideális humanista
szerint — semmi „Az a gondolat — kiáltja felénk
— hogy Amerika rsenyben áll a szovjet és kínai
komunizmussal teljes tévedés és közhely Vala-mennyien
emberek vagyunk!" Nyilván Wald pro-fesszor
az aki „közhelyeket" mond és „teljesen
téved" Ha Amerika letenné fegyvereit hónapo-kon
belül szovjet-csilla- g ragyogna a Harvard
Egyetem homlokzatán és öt a többi tudós paci-fistákkal
együtt egy szibériai tajga-táborb- a vin-nék
hogy kancsukák suhogása mejlett dolgozza-nak
a Szovjet világhódító — fegyverein!
Azt amit Wald professzor követel még politi-kai
liberális elvbarátai is valószínűleg visszautasít-ják
De a tragédia az hogy az ilyen tiszteletremél-tó
tudós beszédei az idealista és még tapasztalat-lan
fiatalságra óriási benyomást gyakorolhatnak
Ezek jóhiszemű tudósok akik csak laboratóriu-maik
teljes védettségéből látják az életet olyan
romboló hatást válthatnak ki ebben vajúdó kor-ban
ami évtizedek multán az életet halállá vál-toztatná
Még hozzá a legrosszabb fajta halállá
meit a szabadság elvesztésével lelket is elve-szíthetnénk
testünk pedig börtönök és kénysze-rmunka-
táborok mélyén rothadna el Ennek a
következménynek iróniája az hogy ez — libe-ralizmus
teljes halálát is jelentené
Mindenki felelős jövőért A professzor úr is!
Éppen ezért nem szabad felelőtlenül beszélni A
jovö csakis a mind szabadabb de mind fegyelme-zettebb
emberé lehet az Isten képére teremtett
emberé nem a Marx képére álcázott bestiális em-beré
Amikor Wald professzor — jóhiszemű
— a fegyeverek eldobását követe-li
a kényszermunka-táboro- k kapuit tárja ki
Kormányozni annyi mint előrelátni Wald pro-fesszor
dolgozzék laboratóriumában ahol kiváló
eredményeket ert el nyerjen egy másik Nobel-díjat
és gazdagítsa géniuszával az emberiséget
de a politikába ne szóljon bele Nem előre lát
csak — önmagába néz
Bála:
tSWMNAAVSWVW
Fecsegő szenátorok
Az amerikai Szenátus az ABM-rö- l
vitatkozott Albert Gore sze-nátor
— a fecsegő galambok egyik
örvös példánya — szorgalmi házi
feladatként statisztikát állított
össze Ezzel természetesen azt
igyekezett bizonyítani hogy Ame-rika
honvédelmi minisztériuma
„terrort" és „félelmet" gerjeszt az
országban hogy ily módon bizto-sítsa
a „generálisok állását és a
hadi-ipa- r szerződéseit"
A galamb-szenáto- r azt mondja
hogy ma Amerika 50 szovjetváros
mindegyikére 48 nukleáris bom-bát
lőhet míg a Szovjet 50 ame-rikai
nagyvárosra mindössze 22-- t
egyenként Nem kell tehát több
bomba ez is sok! Az hogy a szovjet-bo-mbákat
futószalagon gyárt-ják
persze a galamblelkü álsta-tisztiku- st
nem érdekli De maga
ez a fecsegés is elképesztő! Hogy
hozhat nyilvánosságra egy ameri-kai
szenátor ilyen ferdített statisz-tikát?
De még elképesztöbb hogy
mind ö mind Fulbiight szenátor
azt állítják hogy mindez csak a
generálisok és a hadi-ipa- r zsebe-ié
történik Ezt vagy bizonyítani
kell éspedig a szóbanforgó sze-mélyek
bíróság elé állításával
vagy viselni az aljas rágalmazás
vádját
De még ez sem elég nekik A li-berális
szenátor urak még azt is
kihirdették hogy Amerikának „ag-resszív
— támadó — szándékai
vannak" és hogy „a hidegháború-ért
Amerika legalább annyira fele-lős
mint a Szovjet!"
Vajon le tudják-- e mérni ezek a
szuperintelligenciák a hallatlan és
együgyű felelőtlenséget amit ez-zel
elárultak? Saját hazájukat de-nunciá- lni
hamis adatokat szolgál-tatni
szovjet-propagandán- ak a
Szenátusból amikor az elnök tár-gyalni
készül a Szovjettel!
Elámulva kérdi az ember: mi
vagyunk--e tökkelütött ostobák
akik személyesen átéltük a szovjet
„felszabadítást" s akik tapaszta-latból
tudjuk: mi a kommunizmus
vagy ezek a szenátor urak azok?
Attól félünk hogy a választ
amit a Szovjet adna erre a kérdés-re
— ha a galambdúc kívánsága
teljesülne — fecsegő 'szenátor
urak még atombiztos washingto-ni
óvóhelyeiken sem élnék túl
Wyt-fí'- - H5i "'"-"-' K— Tií- - r+tft i--Hf-
5rii T wjiv vau1stfMmj oijL nir
á' MHsPH tfrir
V is
w
v
a
a
a
a a
a
a
ta-pasztalansá- gból
a
a
nvomáháti
„Uhum" és szabadság
Emlékeznek még olvasóink
Ghána afrikai köztársaság első
imperátorára: Kwame Nkrumah-r- a?
Ezt a Nkrumah-- t három évvel
ezelőtt elcsapta a saját katonasá-ga
tűrhetetlen korrupciója külpo-litikai
bakugrásai és sztálini basás- -
kodása miatt A hatalmat egy An-kra- h
nevű „altábornagy" vette át
aki azóta láthatólag nagyon ügye-sen
vezeti az államügyeket
Most elképedve olvassuk hogy
Ankrah generálist idegen cégek
megvesztegették és hogy ezt el is
ismerte és bűnbánóan lemondott
Nkrumah legalább nagystílusú
szélhámos volt Ankrah generálist
azonban 5600 dollárral is le le-hetett
kenyerezni Az eset annyira
jellemző hogy megérdemli ezt a
néhány sort
Amikor Afrikában meghirdették
az „uhuru"-- t ami az ö nyelvükön
szabadságot jelent egyre-másr- a
alakultak meg a független önálló
szabad köztársaságok Hogy hu-mánus
együttérzéssel fejezzük ki
magunkat: Afrika elnyomott gyar-matai
felszabadultak A felszaba-dulás
után azonban az önállóság
a demokratikus szabadság és a
tisztesség hirtelen eltűnt Talán
nem mindenhol sikkasztanak de
ahol „rend" van ott egy diktátor
tartja a kezében az ostor nyelét és
legalábbis az „uhurut"-- t sikkasz-totta
el
Az ember eltűnődik Nem döb-bent
még rá a világ hogy a sza-badsághoz
fejlettebb és civilizál-tabb
nép is kell? Nem elég odalök-ni
nekik az „uhuru"-- t nesze csi-náljatok
vele amit tudtok! Az igaz-ság
az hogy pénz tanultság és va-lóban
demokratikus vezetők nél-kül
még rosszabb gyarmatokká
váltak mint voltak A változás
legfeljebb az hogy most a zsarno-kaik
színe is fekete és hogy a ré-gi
anyaország helyett most Ame-rikát
igyekeznek fejni
Szabadságot követelni kis pri-mitív
törzsi népeknek' és ugyanak-kor
természetesnek találni hogy
százmilliónyi európai kultúrájú
peremnépet gyarmattá igázhat le
egy másik primitívebb nép: a Szov-jet
— nem olyan ellentmondás-- e
amit az ENSZ-tö- l kezdve a magán-apostolokig
mindenkinek végtelen
bünbá úttal — szégyelleni kellene?
Magyar évfordulók
(április 21-t- öl 2S-i- g)
1815-be- n született Csorbán Mar-kusevsz- ky
Lajos sebésztanár or-vosi
író (154 éve)
lSIS-ba- n született Pécsett Zsol-na- y
Vilmos keramikus majolika-gyáro- s
(151 éve)
1833-ba- n született Fulnekben
Hopp Ferenc utazó műgyűjtő (136
éve)
1864-be- n született Brassóban
Koszta József festőművész (105
éve)
1865-be- n meghalt Londonban
Kmety György 48-as- - honvédtábor-nok
(104 éve)
1876-ba- n a budapesti Margit-hí- d
megnyitása (93 éve)
1876-ba- n született Pesten Pólya
Jenő orvostanár orvostörténész
(93 éve)
1887-be- n született Budán Tdizs
Jenő színművész (82 éve)
1917-be- n meghalt Szegeden Tö-mörkény
István író (52 éve)
Sarki szigetek
Van fent északon egy szigetcso-port
— a Sarki Szigetek — ame-lyek
állítólag nem tartoznak sen-kihez
Kanada természetesen azt
állítja hogy az övé Az Egyesült
Államokban vannak azonban akik
ezt vitássá teszik Nem a kormány
legalábbis annak részéről nem
hangzott el nyílt igény Egyes nagy
olaj- - és bányavállalatok azonban
engedélyt szereztek mintegy 50
millió aker sarki területen való ku-tatásra
és ebben benne vannak a
Sarki Szigetek is
A Trudeau-kormányna- k az a
szándéka hogy bent marad a
NATO-ba- n de Európába vezényelt
csapatait fokozatosan kivonja on-nan
Mr Trudeau ezzel kapcsolat-ban
nem említette a Sarki Szigete-ket
de kihangsúlyozta Kanada
„szuverenitásának védelmét" A
honvédelmi vitában résztvett kato-nai
személyek ugyanezt az igényt
fejezték ki Ennek a „szuverenitás-nak"
védelmét nyilván főként a
Sarki Szigetek kérdése miatt húz-ták
alá
A helyzetet az teszi bonyolulttá
hogy a Szovjet is ott van méghoz-zá
nem csupán földrajzilag hanem
„halászhajóival" is Van idő ami-kor
700 ilyen hajó tartózkodik Ka-nada
sarki vizein Nemcsak felte-hető
hanem biztosra vehető hogy
ezek nem csupán halászattal ha-nem
elektronikus kémkedéssel is
foglalkoznak
A „senki földjén" állítólag igen
gazdag olaj- - és érctelepek vannak
Az olaj és vas már sok háborút idé-zett
elő de legalábbis elhidegülést
vagy feszültséget okozott külön-ben
jó viszonyban élő nemzetek
között A Sarki Szigetek esetében
ennek nem szabad előfordulnia!
Legalábbis Kanada és az Egyesült
Államok közt nem Mr Trudeau
nyilván arra szánja az európai csa-patok
visszavonásával felszabadu-ló
honvédelmi költségeket hogy
azokat Kanada saját területének
védelmére fordítsa Különösen
könnyű hadihajók fregátok gyors-naszádok
kellenének erre a célra
Kanadának tökéletesen igaza
van hogy meg akarja védeni te-rületét
Nem Amerika ellen mert
az sohasem léphet fel támadóan
Még a vállalatok magánhóditási
szándékai ellen sem mert azoknak
semmi keresni valójuk sincs egy
más felségjog alá esö területen ha
csak nem kapnak rá engedélyt
Ezek a Sarki Szigetek Kanadához
tartoznak efelett nem lehet vita
De a Szovjet „halászflottái" ellen
igenis kell védekezni mert azok
úgy nyüzsögnek ott mintha a terű-Je- t
máris az övék volna
Akár Kanadáról akár az Egye-sült
Államokról van szó egyszerű-en
nem lehet olyan érdek ami
szembeállíthatná egymással ezt a
két szomszédot és jóbarátot A
Szovjet esetleges hódító szándékát
pedig kanadai terület ellen kétség-telenül
úgy kell tekinteni mintha
az az Egyesült Államok területe
volna Nem az de ez a két nagy
ország közös létérdeke
Éppen ezért nem szabad és nem
is lehet más megoldásra gondolni
mint hogy a Sarki Szigetek kérdé-sét
az Egyesült Államok teljes
egyetértésével és — ha kell — tá-mogatásával
fogják rendezni
Ahogy a jog és méltányosság kí-vánja
— Kanada javára
Nyíregyliázy Pál:
CIGÁNYOK A NYÍRSÉGBEN
Az elmúlt héten többen be-szélgettek
velem személyesen és
telefonon a hazai cigánykérdés-ről
Egyesek összehasonlítják
az amerikai négerkérdéssel má-sok
azt állítják hogy a hazai ci-gányok
már teljesen beolvadtak
a polgári életformába Elővet-tem
azért jegyzeteimet mit is
mondanak kommunista fonások
a nyírségi cigányoktól?
Nyíregyházán 20S cigánycsa-lád
él s mivel közöttük igen ma
gas a gyermekáldás ezt becsü-lhetjük
akár 1200-150- 0 lélekre
Kölese Szatmár megyei község-ben
133 cigány él az összlakos-ság
nyolc százaléka Nincs ci-gánytelep
elszórva laknak egy
hosszú utcán melyet tisztele-tükre
Dankó utcának neveztek
el A mátészalkai járásban 1127
cigánycsaládban 5278 ember él
tehát a járás lakosságának itt is
mintegy nyolc százalékát teszik
Ezéit a cigánykérdés rendkívül
fontos gondja a kommunista
koimányzalnak
így a hazai párttitkáiok gú-nyos
vesszőparipája: az ameri-kai
négerkéidés Fehéiek és
feketék nem járhatnak közös
étterembe gyermekeik nem ta-nulhatnak
közös iskolában De
hiszen ennél losszabbak a hazai
állapotok Nyíregyházán az er-dő
szélén cigány iskola van
mert a városi szülök nem tű-rik
hogy gyermekeik közé elve-gyüljenek
Ezek a cigánygyere- -
kek többnyire túlkorosak későn
lehet őket beterelni az iskolába
s fiatalabb városi társaik sok
rosszat tanulnak tőlük Kicsit
lazák a cigányok erkölcsei
Nagy szerepe van a propagan-dának
ebben az elkülönülésben
A nyírségi napilapban gyakran
olvasok efféle tudósítást:
— Az USA 29 államában ti-los
a vegyesházasság színes és
fehérbörüek között Söt Alaba-mába- n
még azt is törvény
mondja ki hogy „a törvényho-zó
testület nem hozhat olyan
törvényt amely érvényesnek is-meri
el fehér és néger szemé-lyek
házasságát" Indiana állam-ban
érvénytelen az olyan házas-ság
ahol az egyik személy el-mebajos
vagy néger
A kommunizmusnak persze
két arca van másutt dicséri a
cigányokat: Szabolcs megye ci-gánylakossága
— írja a Kelet-magyarország
— egyetemi ta-nárt
és sok kiváló képességű
szakembert adott már az ország-nak
Nyírbéltek lakossága Sebők
Lajos cigányt választolta ta-nácstagnak
kinek nagyapja még
cigánybíró volt de unokája már
megtanult írni-olvas- ni Balogh
András 25 éves fiatal cigány
vasúti munkás pedig a közleke-dési
minisztertől dicséretet és
jutalmat nyert mert az idén ja-nuár
2-á- n egészsége és élete
kockáztatásával a jég alá sza-kadt
Tóth Éva nevű iskolás
gyermeket kimentette
k
Menjünk az iskolába és ve-gyünk
részt egy tanítási órán
ötvenkét gyerek jár ide a ci-gánytelepről:
„Mosdatlanul éhe-sen
rongyosan" E három szót
nem egy fasiszta újságíró rossz-indulata
írta le hanem kimásol-tam
a helyi kommunista riporter
tudósításából
Az ötvenkét cigány gyereket
két tanító oktatja nyolc osztály-ban
Az első osztály éppen olva-sási
gyakorlatot tart a gyere-kek
akadozva kötögetik a han-gokat
A b-- t és a d- -t összeté-vesztik
Andrist a táblához kül-di
a tanítónéni:
— Baba — diktálja — De
Andris Dadát ír!
— Nem nem a bőnek nincs
háta hasa van! — Aztán egy
másik fiú kijavítja századok óta
ö az első aki írni tud a család-ban
Kóborló cigánykaravánok
elnyújtott dallamok szilaj tán-cok
tüzek — mindez ott van a
gyerekek ereiben Forró vérüek
szemeik villognak s alig nyug-szik
a kéz Énekkel csillapítja
őket a tanítónéni:
— Sárga csikó csengő rajta
A nótához jól értenek
A második osztály számol
egy kislány tanácstalanul babrál
az ujjaival „Tri" — segíti ki a
X-Zr- jZ
tanítónéni neki a cigányok ke-veréknyelvét
is érteni kell
A harmadikosok József Atti-láról
olvasnak hogyan dolgo-zott
a lepedögyárban? A tanító-néni
halkan kérdi:
--— Ki volt Józfef Attila?
Kis gondolkodás után csomó
kéz lendül a magasba s hátul
egy fiú önérzetesen kivágja:
— Petőfi volt!
A tanítónő szégyelli magát s
bizonytalanul magyarázni kez-di
hogy igen! József Attila a
20 század Petőfije volt De köz-ben
az egyik padból elgurul egy
kétforintos -- s vége minden köl-tészetnek
és varázsnak a közel-ülök
rávetik magukat a pénzre
A másik osztályban már férfi
foglalkozik a nagyobb gyerekek-kel
Éppen a talajmüvelésröl van
szó valami ilyesmit szaval az
egyik fiú: Földünk termöképes
takaróját melyben növények
teremnek talajnak nevezzük"
Ügy tetszik mintha nem is ér-tené
amit mond
Dehát kit érdekel ez ma mi-kor
Makula Jóska nem jött is-kolába?
Jóformán a legtehetsé-gesebb
gyerek volt talán a sze-métdombról
szedték fel hét
évig tanították az iskolában
most 16 éves Júniusra elvégez-te
volna a nyolcadik osztályt
hogy iparitanuló lehessen De a
múlt héten megnősült asszonyt
hozott a házhoz magához ha- -'
sonló gyereket nem megy visz-sz- a
többé az iskolába
A tanítók szája nagyon kese-rű
lesz érdemes volt vele kín-lódni
hét évig? A városi szülök
pedig ezért nem tűrik hogy a
Makula Jóskák együtt járjanak
az ö gyermekeikkel A riporter
meglátogatja őket a putriban
rothadt szalmaágyon fekszik az
ifjú pár
Krúdy így jellemzi a nyírségi
cigányságot:
— Kitart a faluja mellett bú-ban-baj-ban
vigalomban Míg a
sátoros cigányoknak kicsiny az
egész vármegye addig a falusi
cigány meghúzódik egy kis lyuk-ban
a falu végén Inkább nem
eszik hétszámra de nem moz-dul
Kongatja lyukas üstjét ve-ti
a vályogot hő nyárban de
ahogy leszállott az első fagy
disznótorok után szaglász és
vörös nadrágot lop valahol A
napon heverészni csak a cigány
tud igazán Az idomos sudár
cigánylányok mint megannyi
útszéli tündérek nyújtózkodnak
a viskó előtt Rongyos a szok-nyájuk
Megvarrnák de nem va-ló
tű a kezükbe Dúdolni valami
méla melódiát és üveggyöngyöt
akasztani a nyakukba Ez az
igazi élet amelyre születtek
Benczi Gyula országoshírü ci-gányprímás
volt Nyíregyházán
Gőgös ember nem muzsikált
akárkinek Még a budapesti
Nemzeti Kaszinót is otthagyta
ahol pedig évi negyvenezer fo-rint
fizetése volt Visszakíván-kozott
a szabolcsi mulató dzsen-trikhez
azzal a kifogással hogy
gyomra nem bírja a Nemzeti
Kaszinó francia konyháját
Magas kövér ember volt aki
inkább mágnásnak látszott mint
cigányprímásnak Lakkcipőt hor-dott
élesre vasalt pepita nadrá-got
és fekete zakót Fehér mel-lénye
felett borsónagyságú gyé-mánt
inggombok szikráztak
Régi olasz hegedűn játszott
melyen halálos ágyán reszkető
kézzel még elhúzta kedvenc nó-táját
a Repülj fecskémet özve-gye
elzárta a hegedűt Sárai Ele-mér
és társai prímások hiába há-borúskodtak
érte Végül egy
kedves barátom olyan pénzösz-szeg- et
kínált a hegedűért hogy
az asszony megvált a nevezetes
örökségtől
Barátom többször eljátszotta
rajta a nótámat Dúdoltuk a he-gedűvel
Akkor még nem tud-tam
hogy a kívánság egyenesen
a szívemből sarjad: „Isten veled
szülőföldem mindörökké Úgy
érzem hogy nem látlak már so-hatöb- bé
Ha a sorsom úgy hoz-ná
hogy meg kell halnom ide-genbe
A kanyargó Tisza parte-já- n temessenek akáclombos te-metőbe"
ifi
i-- u fmBn Sít-KH- - 'x$&mnwBW immMM'
iímm
I 5 [XtiirtTrí ír n
II :l íí tí i Silí'1' fi --IHí'
:Híí tííil
fUi!"
I'íÜU
i i't
dii 4
WW
i cík
ihi tt
V í t m!t ' 'I%mjV!iXt' iííi '
V
mim'h í - &+mi(ti
' ' { Jjlfer'
t -#- -3
T kí''fiTtöi'#t' :
: '-
- í
" v -- u 1
H 1
i ' £lf' 1 4: 't-ll- i
1 Wi ' '' j"
'i
Ifi
)f j íjjTT r
mi f iiíff kí:i il
r í ií T
í ' w: ti ' ?Tjí
í R(' ' í
h ' J fit'
b'ífe '3
% Mik'1'
Hí rí--' wv h '
? -- hm'" t
J-- t iKf (--
í
% W Fl-- 1
wfc tí I E h
iip
'fi fVf w--
í
"l5i
XMkm J&3