000015 |
Previous | 3 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Gábor Áron: Utak és Maradjunk egyelőre a cserkészetnél Nemcsak azért mert legkomolyabb külföldi szervezetünk ha-nem azért mert a magya-rságismeret és magyar-ságtudat továbbadását öt-ezer magyarpalántán „teszteli" le A cserkész-vezetők idejében észre-vették hogy az emigráció testi és lelki szerkezete otthon nem ismert elemek-ből tevődik össze s a cser-készet régi értelmezése sem azonos a jelenlegivel A régi sajátos nacionaliz-musunkból nyitott abla-kot a cserkészfogalmak nemzetközisége felé a mai forditva Mai cserkészve-zetőink a nemzetközi fo-galomyálsá-gban keresik az utat' mely a környe-zet élményvilágából élet-nézéséb- ől filozófiai és ide-ológiai sajátosságaiból a magyarságtudathoz vezet Helyesebben: vezethet-nek? Ez a kérdőjel na-gyon indokolt Azonnal jel-zi hogy a magyarságtudat visszaszerzése és megtar-tása ugyancsak bonyolult folyamat Még az olyan iFréy András írja aziENSz (Folytatás az hogy a rodéziai fehéreket ugyan a sorsukra hagyja de Délafrika meghódításához nem nyújt segédkezet az egész világpolitikai kon-stellációra kihat A négerek két fő követelése Carter elhatározásá-nak a híre úgy szivárgott ki hogy amikor kitudó-dott hogy az Egyesült Á-llamokat azt!EN-né- J egy néger politikus fogja kép-viselni akkor az ENSz-né- l akkreditált afrikai delegá-ciók vezetői megmondták: mit várnak az új amerikai nagykövettől Két fő követelésük van Egyik az hogy ha a dél-afrikai fehérek nem adják át a hatalmat a többség-nek akkor az ENSz Dél-afrik- ot gazdaságilag fojtsa meg és néger gerillák tá-mogatásával spolgái háború felidézésével segítse elő a délafrikai állam felrob-bantását Másik kívánságuk pedig az hogy a harmadik világ megsegítése kedvéért a nyugati országok export-import politikájukban új rendszert vezessenek be Ez alapjaiban ingatná meg a kapitalizmust és a Nyu-gat ipari erejét aláásná Young nem amerikai hanem afrikai érdekek szószólója lesz az ENSz-be- n Amikor ezt a két köve-telést tapogatódzás for-májában Carter elé vit-ték az új gazdasági rend-szerre vonatkozó javaslat-ra Carter halogató választ adott Ami érthető is mert afrikai négereknek nehéz megmagyarázni hogy a Szovjetunióhoz igazodó har-madik világ kedvéért Ame-rika nem fogja lába alatt a gazdasági talajt fellazíta-ni Az első kérdésre vonat-kozóan azonban — hogy Amerika is szavazza meg a Délafrika elleni szank-ciókat — Carter válasza világos nem volt Young viszont ennek az ellenkezőjét mondja Sze-rinte Amerikának „ráme-nős" módon arra kell tö- - ' rekednie hogy Afrika deli '- - részén mindenütt a több-sé- g kerüljön uralomra — ami a gyakorlatban azt je-lentené hogy a kormányt egy-eg- y fekete klikk ke-- ' zéreo adnák amely magát szocialistának mondja de a valóságban inkább kom- - WWtrfT W ! lii Íj pw - kapuk székhelyéről: jólmüködő gépezetnek mint a Cserkész Szövetség-nek is állandóan ellenőriz-ni kell hogy a kiscserkész magyarságtudata hogy változik akkor amikor a felnőtt-éle- t a cserkészfo-galmaktól távoleső szem-léletek felé taszítja A ma-gyarságtudat új és új vizs-gálata azért is fontos mert a jelenlegi cserkészgene-rációból állhat csak össze az a a magyar-káde- r amely időtállóan képvisel-heti érdekeinket a külön-böző környezetekben Egész egyszerűen: gene-rációs távlatban kizárólag cserkészeink kor és kör-nyezetsze- rü szemlélete tudja összeegyeztetni sa-játos Isten Haza Ember-értelmezésünket az ameri-kai vagy az egyébb kör-nyezet hasonló fogalmai-val Generációnkhoz kö-tött emigráns személe-tünk szerint ez a problé-ma felesleges és káros de azért nem árt ha minél gyorsabban tudatosítjuk: kiscserkészeinkbe oltott magyarságtudat csak ak-kor maradandó ha régi első oldalról) munista és oroszbarát sok esetben a szó szoros értel-mében a Szovjetunió ágen-se Az is jellemző Young-r- a hogy amikor az ENSz-né- l betöltendő szerepéről van szó akkor úgy beszél mintha a Biztonsági Ta nácsban és a közgyűlés-ben nem az Egyesült Ál-lamok hanem az afrikai négerek és a harmadik vi-lág érdekeinek akarna a szószólójajenni Hogy ezeknek túlnyomó részit j az oroszok be fog-ták a szekerük elé az őt úgylátszik nem zavarja Középkeleti olaj palesztijai béke Lehet hogy a DéJafrika elleni néger és oros? üóká-lódá- s évtizedekre fogja megmérgezni az afrikai és Afrika körüli helyzetet Amivel Moszkva kettős célt követ: ha nem tudja megdönteni Délafrikát akkor a zavarosban ha-lászhat Ezt teszi a Kózépkeleten is A főcél ráfeküdni az arab országokra és olyan katonai erőre tenni szert az Indiai-óceáno- n hogy a Nyugat csak oioz engedély-ivel juthasson hozzá az arab és perzsa olajhoz S ha ezt nem tudja elérni akkor a másodlagos cél állandó lendetlenség szítása Ennek vethetne gátat egy arab-izrae- li kiegye-zés Szaúdi Arábia az orosz veszély láttára közeledett Amerikához ezért haj-landó elismerni az izraeli állam létét és ezért igyek-szik rábírni Washingtont hogy gyakoroljon nyo-mást Izraelre az arabok számára elfogadható ren-dezés érdekében Amikor az olajat exportáló álla-mok kartellje elhatározta hogy féléven belül föleme-li 15 százalékkal az olaj árát Szaúdi Arábia akkor is főleg Amerika kedvéért elégedett meg öt száza-lékos emeléssel Kiegyezésre való hajla-mot lehet kiolvasni az egyiptomi szíriai és iz raeli kormányok magatar-tásából is így például ab-ból hogy Rabin a jeruzsá-lemi kormánykoalícióból kitessékelte azt a pártot amely az raboknak te-endő legkisebb területi en-gedményeket is ellenezné A kisebbségbe került kormány új választást akar kiírni és azt reméli hogy a kiegyezés hívei kap-nak többséget D és új politikai szemlélete-inktől függetleníti magát Mivel a politika fogalmá-nak „otthoni" és „itthoni" vetülete van az emigrá-cióban azonnal leszöge-zendő hogy a magyar és a környezeti politika el-különítése annál köny-nyeb- b minél inkább ellen-tétben állnak egymással Egyenruhás kiscserké-szein- k például akkor sem statisztálhatnak olyan amerikai politikai rendez-vényeken ha szüleik azt hiszik hogy azok a „régi szép idők" politikai hason-másai A Nixon-mámo- r idején sajnos egyenru-hás kiscserkészeink hitele-sítették hogy a republiká-nus párt képviseli nemze-ti érdekeinket holott az események éppen ellenke-zőjét igazolták Még fél-reérthetö- bb példa: az 1968-a- s választáson néhány díszmagyaros mama cser-készruhás fiacskáival vett részt egy Wallace-ért- " tüntetésen Akarva nem-akarv- a azt tudatosí-tották hogy nemzeti ér-dekeinket legjobban a de-mokrata elnökjelölt képvi-seli holott az antikommu-nizmustól európai ran-gunk visszaállításáig még hosszú az út Világos hogy ezek a „kiállások" nem tartoztak és ma sem tar-toznak a Cserkész Szövet-ség hivatalos vonalához Olyan egyéni érdekek moz-gattá- k amelyek masem számolnak azzal hogy a gyermeki lélek könnyen összekeveri nemzetpoli-tikánkat a pillanat politi-kával és az amerikaiak is könnyen összekeverik cserkészprogramunkat né hány „hazaffynk" egyéni érdekeivel Újra álljunk meg egy pillanatra: Ugyanígy kifogásolható lenne ha díszmagyaros mamáink cserkészruhás fiacskáikkal hirdetnék magyar( céljainkat egy Kéhriecly tuntetesenlés így hitelesítenék az amerikai magyarság politikai el-helyezkedését Mi köze a cserkészruhának a dísz-magyarhoz? Az hogy ér-zelmi világunkban mind-kettőt egy helyre raktá-rozzuk el Ezek után jogos a kér-dés: cserkészetünk tény-leg kétarcú? Abból a szem-pontból feltétlenül az hogy cserkészetünk csak addig élet és fejlődőképes amíg sajátos ideológiáját úgy mutatja a környezetnek ahogy az igényli és érti Fordítva: ha cserkésze-tünk is egyarcuvá válik ugyanúgy jár mint azok a szervezeteink amelyek magyarságszolgálatukat nem tudják a környezet felvevőképességéhez iga-zítani Hosszú becsületes szolgálatuk után sem talál-nak olyan formát amely-ben céljainkat érthetővé tehetnék a környezet felé vagy akár saját-fiata- l ge-nerációink lelkébe ment-hetnék át Újból csak ott vagyunk hogy a magyar-ságtudat ápolása nevez-zük „belső magyarság-szolgálatnak" sokszor homlokegyenest ellenke-zik emigrációs feladatunk másik részével népi nem-zeti érdekeink külképvis-eletével Innen a két- - és többarcuság de innen adó-dik az is hogy szerveze-teink között ideértve az egyházakat is a magyar cserkészet van a legelő-nyösebb helyzetben Az általános érvényű csei-készfogalm- ak ott is átse-gítik ahol a többi szerve-zetünk alig-ali- g tudja elvá-lasztani egymástól a „bel-ső" és a „külső" magyar-ságszolgálatot Indokolt tehát a féltés amellyel emigrációnk gondolkodó része akkor is távoltartja cserkészeinket politikai megnyilvánulásainktól ha belülről a szívük vér-zik miatta Fájó és idő-szerű példa erre az az el-döntetlen kérdés hogy cserkészeink egyenruhá ban vegyenek-- e részt azo-kon a nyilvános megmoz-dulásainkon amelyeken emigrációs magyarsá-gunk keresztlevéltől és szervezeti tagsági köny vecskéktől függetlenül tiltakozik szabadsághar-cunk 20-i- k évfordulóján ha-zánk szovjet megszállása ellen Emigrációnk érzel-mi beállítottsága szerint ez a kérdés teljesen feles-leges hiszen külföldön született cserkészeink is azt az ifjúságot személye-sítik meg amely 1956-ba- n életét áldozta az Isten a Haza a Szabadság esz-ményéért Azokért az örök fogalmakért amelyek tu-lajdonképp a cserkész-alapállást is jelentik Eb-ből a szemszögből nem jelent környezetellenes-sége- t az ha a pesti utcán hősi halált halt generáci-ós társaik eszményeit tu-datosítják Torontóban New Yorkban vagy Bue-nos Airesben Olyan mél-tósággal tüntetnek ami-lyen méltósággal adták életüket 1956-ba- n a pesti srácok Van 'azonban né-zőpont ahonnan már nem ilyen egyszerű a kérdés 1956 óta a nyugati utcák politikai és generációs összetétele megváltozott A torontói New York-- i Buenos Aires-- i utcák köz-véleménye az 1968-a- s Prá-gai Tavaszt többre értéke-li a véráztatta 56-o- s pesti utcánál Ilyen gyorsan megváltozott egy törté-nelmi robbanás értékelé-se? Ilyen gyorsan mani-pulálhatók voltak azok a jólét-gyereke- k akik csak közvetett televíziós és rotációs élményeket kap-tak a történelmi pillanat-ról amikor egy ifjúság nem politikai jelszavak-kal hanem életével sza-vazott Húsz év után más a New York-- i torontói vagy Buenos Aires-- i utca generációs összetétele is Túl-ére- tt túl-józa- n túl-köv- ér polgárok lettek azok-ból avcserkészkoru kana-dai amerikai vagy argen- tínai fiatalokból akik 1956-ba- n látták hallották a pesti kortárs élet-hal- ál harcát és ha a politika engedi a pesti srácok mel-lett harcolnak A túltáp-lált túlbiztosított kortár-sak túlléptek a „cserkész-koron" amikor még ideo-lógia érdek és manipulá-ció mentesek a történel-mi események kihatásai Ezek már nem örök embe-ri fogalmakban hanem munkabérben munka-nélküli segélyben elért és elmulasztott lehetősé-gekben gondolkoznak Ki-öregedtek a korból amely 1956-ba- n örök fiatalságot adhatott volna a világnak Egyáltalán nem biztos hogy megértené kiscser-készeink- et ha egyenru-hában piros-fehér-zöl- d zászló alatt kérnének meg-értést a gondolatnak ame-lyet otthoni fiataljaink tes-tesítettek meg 1956-ba- n Az ilyen társadalom fi-lozófiai nézőpontok mel-lett azonban olyan indo-kok is szerepelnek ame-lyek a háború utáni álhu-mánumb- ól és biztonsági érdekből ötvöződtek ki A nemzetiségi és kisebbségi jogok átértékelése mel-lett a menekült ember jo-gi helyzete és érzelmi kö-re is átalakult Az elsőt a genfi konvenciók úgy ahogy tisztázták és a kon-venciókat aláíró államok úgy ahogy betartották Általában öt évben jelölték meg azt az időt amely el-dönti ki méltó vagy mél-tatlan egy új állampolgár-ságra Mi köze ennek ah-hoz hogy szabad-- e forra-dalmunk huszadik év-fordulóján egyenruhában engedni cserkészeinket a nyugati „főutcákra"? Ha több nem annyi minden esetre hogy a háború utá-ni politikai menekültje-ink magatartását más-képp értékelték 1956-ba- n mint értékelik 1976-ba- n Az 50-- es években kezdődő és Kovács Imre: 1977 január 8 (No2) Boldogtalan új esztendő Ennyire elrendezetten a világ még so-hasem volt mint most az új esztendő küszöbén Egyetlen ország sem mond-ható megállapodottnak magabiztos-nak az egész világ átalakulóban és át-rendezőben van kiszámíthatatlan jö-vővel és következményekkel A nem-zetközi rend melyet megszoktunk ha nem is szerettük felbomlóban van ha még nem bomlott fel: új kristályosodá-si központok keletkeztek ugyan (OPEC pánafrikánizmus harmadik világ) de erős egyéniségek nincsenek akik körül kialakulhatna valamiféle új koncepció új realitás új világrend A világ változatlanul az amerikai-szo- vjet polarizáció tengelye körül fo-rog a két szuperhatalom azonban ném ura a saját táborának nemhogy kihív-hatatlan- ul domináló szerepe lehetne a világban Magam mindig azt vallottam hogy Amerika erősebb mint amilyen-nek látszik a Szovjetunió meg gyen-gébb de ez a mérték és értékelés mit-se- m számít többé nem változtat a hely-zeten Amerika most esik át azon a változá-son mely jóidőre megszabja külpolitikai kurzusát megoldja vagy sem belső problémáit Az új elnök Jimmy Carter ismeretlen tényező kifelé vitatott a programja befelé de ami biztosan meg-állapítható mindennemű korábbi kije-lentései ellenére hogy a külpolitikai berendezkedést nem tudta felbontani nem tudott új külpolitikai garnitúrával előállni Az amerikai külpolitika formálója most már három évtizede ugyanaz a kör egy jól megalapozott bár laza összeál-lás- ú társaság mely a számára legalkal-masabb jelöltet erőlteti rá mindig az el-nökre Az amerikai külpolitikai beren-dezkedés összetevői lényegében azonos gondolkodású emberek akiket ugyan-azok az intézmények neveltek edzettek vagy indoktrináltak"" mint a keleti part-mente patinás egyetemei Harvard Ya- - le Princeton Columbia az agytrösz-tök mint a Külpolitikai Tanács (Coun-c- il on Foreign Relations) a Külpolitikai Társaság (Foreign Policy Association) mindkettő New Yorkban a Hudson In-stitu- te (Croton) és a Brookings Institute (Washington) na meg a Ford és a Ro-ckefeller alapítványok '" Ezt a kört nem lehet kihagyni meg-kerülni vagy visszaszorítani Ebbe a körbe be lehet kerülni de kitörni belőle lehetetlen ez adja a külügyminisztere-ket a nemzetbiztonsági és a CIA főnö-köket a véderőminisztereket az ENSz fődelegátusokat a legfontosabb nem-zetközi tárgyalókat Ez a társaság libe-rális egyes prototípusaiban meg éppen-séggel ultraliberális nem harcos vagy harcias alkudozó ha nem éppen megal-kuvó Bárminemű összecsapást a Szov-jetunióval a világ megsemmisülése nél-kül elképzelhetetlennek tart éppen ezért nem ajánl vagy sürget Magatartásuk juttatta a világot abba a helyzetbe ami-ben leledzik s nincs remény vagy lehe-tőség hogy ellenkező meggondolásokkal keményebb határozottabb következe-tesebb külpolitikát vigyenek Az amerikai külpolitikai berendez-kedés azért három csoportra elkülönít-hető: kissé jobbra állók ezek képviselő-je James R Schlesinger a volt és Ha-rol- d Brown az új véderő miniszter a közép melynek tipikus képviselője a kül-ügyminiszterjelölt Vance és a nemzet-biztonsági főnökjelölt Brezinzki akik a fejlett ipari országok összefogásának hívei de a társulásból nem akarják ok-vetlenül kizárni a szovjet tábort A balszárny elismert de kinevezéshez nem jutott eddig még nem mert a bel-ső kór annyira nem közömbös hogy a módszereit és céljait fel ne ismerné Mivel az amerikai külpolitika a zárt kör felfogásának tükröződése volt mindez-idei- g aligha remélhető vagy várható hogy a trend az irányzat gyökeresen megváltozzék Valószínűbb a folytatása ami a nemzetközi kérdések további el-kené- sét az engedékenység intézménye-sítését az alkudozás immár állandósult gyakorlatát jelenti Az amerikai külpolitika legnagyobb fogyatékossága hogy koncepciótlan morálisan és ideológiailag nem moti-vált geopolitikailag naiv tájékozatlan A szovjet külpolitika az ellenkezője: 56-ba- n végéhez közeledő „menekült jelleg" többet engedett meg emigráci-ónknak mint a jelenlegi állampolgársággal együtt járó etnik státus Akkor a hivatalos álláspont és a közvélemény tudomásul vette a legtermészetesebb fogalmat: a politikai me-nekült nem a befogadó or-szág sajátosságai hanem régi hazájából magával hozott ideológiája szerint politizál Ez akkor is ér Kanadai Magyarság 3 oldal koncepciózus legalábbis annak látszik pontosan tudja hogy mit akar „morá-lis" a maga módján mert a végsőkig segítiszövetségeseit Ideológiailag moti-vált misszió-tuda- t hatja át ezért támo-gat minden „felszabadító" mozgalmat és háborút: a térképet pontosan ismeri és használja A szovjet terjeszkedés módszere rop-pant egyszerű: meg kell találni az ide-ológiailag azonos vagy azonosítható cso-portot beléje kell verni a „nemzeti" tu-datot és fel kell szerelni a legmoder-nebb fegyverekkel hogy kivívja „sza-badságát" vagy megdöntse a számára nem kívánatos politikai gazdasági és társadalmi rendet Ügynökeik elvtársa-ik mindenütt ott vannak ha valahol rá-jönnek a machinációikra és elintézik vagy kidobják őket nem adják fel a har cot újra és újból próbálkoznak A szovjet és kommunista akciók szi-gorú reakciója (Csílében pl) bizonyítja a legjobban hogy az áldozatul kiszemelt népek mennyire irtóznak a kommuniz-mustól Jobbak az idegeik egészsége-sebb a reakciójuk mint Amerikáé melytől a segítséget várják de csak kor-holásb- an részesülnek A szovjet politika a legsikertelenebb magában a Szovjetunióban és a kelet-európai országokban ahol betegségei ki-ütköznek a rothadtsága látható Egy kiöregedett garnitúra megcsontosodott nézetekkel uralkodik valami négyszáz-milliónyi nép felett amiért azonban mind nagyobb árat fizet Hatalmas had-seregeket kell fenntartani „védelmi" célokra készen ahogy a szovjet vezetők hangoztatják ami kétértelmű nem-csak esetleges külső támadás ellen ha-nem még inkább az elnyomott népek felkelései forradalmai ellen A II Vi-lágháború befejezése óta a szovjet had-sereget csak a szovjet táboron belül ve-tették be: Keletnémet- - Lengyel- - és Ma-gyarországon Moszkva nem talál egyetlen kommu-nista kormányzatot sem mely tisztára érzelmileg vagy eszmeileg kapcsolódna hozzá Tudomásul kell vennie a nemze-ti aspirációkat melyek politikájuk meg-változtatására kényszerítik az egyes „baráti" országok kommunista rendsze-reit Kádár vagy a lengyel Gierek mind-untalan meghátrál a követelések elöl ez a politikájuk titka így tudnak csak kormányozni Ceausescu erősen nacio-nalista kurzusát Moszkva kénytelen el-tűrni mert egy újabb fegyveres beavat-kozás többé nem maradna elszigetelt lángbaboríthatná egész Keleteurópát A keletnémetek is nyugtalankodnak olyan erjedésben vannak amire jóidéig senki se gondolt Egy orosz történész André Amalrik azt jósolta tízéve megjelent nagy port vert könyvében hogy a Szovjetunió nem éri meg 1984-e- t (Orwell-- i vízió) háború-ban belső viszályban és gyalázatban felbomlik megsemmisül A váteszi tör-ténész a jóslatáért évekig börtönben ült mígnem kiengedtékNyugatra kény-szerszámüzetés- be Mostani amerikai előadó-kőrútjá- n kiigazította magát: Kína nem fejlődik elég gyorsan nem olyan erős katonailag hogy háborút merne viselni a Szovjetunióval amire jóslatát alapozta Ugyanakkor a szovjet vezetők megtanultak a szuronyokon ülni értenek a tiltakozások leszerelésé-hez a felkelések elnyomásához a for-radalmak leveréséhez úgy ahogy kon-szolidálták a helyzetet amihez a legna-gyobb segítség a Nyugat passzivitása a détente És itt zárul be a kör az emberiség reményeinek elsorvasztására szabad-ságvágyának megfojtására A két szu-perhatalom USA és USSR annyira nin-csenek jóba hogy igazi békében élhet-nének annyira nem gyűlölik egymást hogy háborút kezdenének Gyengesé-gükkel kölcsönösen kiegészítik egymást Tragikus szomorú meghökkentő és megalázó ahogy egymásra támaszkod-va sántikálnak miközben szétszórják fegyvereiket a világban melyeket az új barbárok biztosabban kezelnek céltuda-tosabban használnak náluknál Egyelő-re egymásközti viszályaikban de készen arra hogy a nyugati civilizációnak meg-adják a halálos döfést így vagy úgy amint az ideje elérkezik! vényes ha a háború utáni emigráció kezéből a meg-félemlítés és az opportu-nitá- s kiütötte ezt a fegy-vert Nem politizáltunk amikor az indokolt és ha-tásos lehetett volna és ak-kor kezdtük saját ideoló-giánk szerint érvényesí-teni nemzetpolitikai érde-keinket amikor azt a kör-nyezeti politika és a tár-sadalmi szemlélet már megnehezítette Úgy is mondhatjuk: nem hasz náltuk ki a türelmi időt amelyet a nyugati demok-ráciák azért adtak az euró-pai menekültednek hogy később nemzetiségi vagy kisebbségi státusukban már ne türelmetlenked-jenek Vagy ha igen: azt szinkronban cselekedjék új állampolgár-társaikka- l és azokért a politikai változásokért tüntessenek vagy szavazzanak ame-lyért a környezetük lel-kesedik
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, January 08, 1977 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1977-01-08 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000363 |
Description
Title | 000015 |
OCR text | Gábor Áron: Utak és Maradjunk egyelőre a cserkészetnél Nemcsak azért mert legkomolyabb külföldi szervezetünk ha-nem azért mert a magya-rságismeret és magyar-ságtudat továbbadását öt-ezer magyarpalántán „teszteli" le A cserkész-vezetők idejében észre-vették hogy az emigráció testi és lelki szerkezete otthon nem ismert elemek-ből tevődik össze s a cser-készet régi értelmezése sem azonos a jelenlegivel A régi sajátos nacionaliz-musunkból nyitott abla-kot a cserkészfogalmak nemzetközisége felé a mai forditva Mai cserkészve-zetőink a nemzetközi fo-galomyálsá-gban keresik az utat' mely a környe-zet élményvilágából élet-nézéséb- ől filozófiai és ide-ológiai sajátosságaiból a magyarságtudathoz vezet Helyesebben: vezethet-nek? Ez a kérdőjel na-gyon indokolt Azonnal jel-zi hogy a magyarságtudat visszaszerzése és megtar-tása ugyancsak bonyolult folyamat Még az olyan iFréy András írja aziENSz (Folytatás az hogy a rodéziai fehéreket ugyan a sorsukra hagyja de Délafrika meghódításához nem nyújt segédkezet az egész világpolitikai kon-stellációra kihat A négerek két fő követelése Carter elhatározásá-nak a híre úgy szivárgott ki hogy amikor kitudó-dott hogy az Egyesült Á-llamokat azt!EN-né- J egy néger politikus fogja kép-viselni akkor az ENSz-né- l akkreditált afrikai delegá-ciók vezetői megmondták: mit várnak az új amerikai nagykövettől Két fő követelésük van Egyik az hogy ha a dél-afrikai fehérek nem adják át a hatalmat a többség-nek akkor az ENSz Dél-afrik- ot gazdaságilag fojtsa meg és néger gerillák tá-mogatásával spolgái háború felidézésével segítse elő a délafrikai állam felrob-bantását Másik kívánságuk pedig az hogy a harmadik világ megsegítése kedvéért a nyugati országok export-import politikájukban új rendszert vezessenek be Ez alapjaiban ingatná meg a kapitalizmust és a Nyu-gat ipari erejét aláásná Young nem amerikai hanem afrikai érdekek szószólója lesz az ENSz-be- n Amikor ezt a két köve-telést tapogatódzás for-májában Carter elé vit-ték az új gazdasági rend-szerre vonatkozó javaslat-ra Carter halogató választ adott Ami érthető is mert afrikai négereknek nehéz megmagyarázni hogy a Szovjetunióhoz igazodó har-madik világ kedvéért Ame-rika nem fogja lába alatt a gazdasági talajt fellazíta-ni Az első kérdésre vonat-kozóan azonban — hogy Amerika is szavazza meg a Délafrika elleni szank-ciókat — Carter válasza világos nem volt Young viszont ennek az ellenkezőjét mondja Sze-rinte Amerikának „ráme-nős" módon arra kell tö- - ' rekednie hogy Afrika deli '- - részén mindenütt a több-sé- g kerüljön uralomra — ami a gyakorlatban azt je-lentené hogy a kormányt egy-eg- y fekete klikk ke-- ' zéreo adnák amely magát szocialistának mondja de a valóságban inkább kom- - WWtrfT W ! lii Íj pw - kapuk székhelyéről: jólmüködő gépezetnek mint a Cserkész Szövetség-nek is állandóan ellenőriz-ni kell hogy a kiscserkész magyarságtudata hogy változik akkor amikor a felnőtt-éle- t a cserkészfo-galmaktól távoleső szem-léletek felé taszítja A ma-gyarságtudat új és új vizs-gálata azért is fontos mert a jelenlegi cserkészgene-rációból állhat csak össze az a a magyar-káde- r amely időtállóan képvisel-heti érdekeinket a külön-böző környezetekben Egész egyszerűen: gene-rációs távlatban kizárólag cserkészeink kor és kör-nyezetsze- rü szemlélete tudja összeegyeztetni sa-játos Isten Haza Ember-értelmezésünket az ameri-kai vagy az egyébb kör-nyezet hasonló fogalmai-val Generációnkhoz kö-tött emigráns személe-tünk szerint ez a problé-ma felesleges és káros de azért nem árt ha minél gyorsabban tudatosítjuk: kiscserkészeinkbe oltott magyarságtudat csak ak-kor maradandó ha régi első oldalról) munista és oroszbarát sok esetben a szó szoros értel-mében a Szovjetunió ágen-se Az is jellemző Young-r- a hogy amikor az ENSz-né- l betöltendő szerepéről van szó akkor úgy beszél mintha a Biztonsági Ta nácsban és a közgyűlés-ben nem az Egyesült Ál-lamok hanem az afrikai négerek és a harmadik vi-lág érdekeinek akarna a szószólójajenni Hogy ezeknek túlnyomó részit j az oroszok be fog-ták a szekerük elé az őt úgylátszik nem zavarja Középkeleti olaj palesztijai béke Lehet hogy a DéJafrika elleni néger és oros? üóká-lódá- s évtizedekre fogja megmérgezni az afrikai és Afrika körüli helyzetet Amivel Moszkva kettős célt követ: ha nem tudja megdönteni Délafrikát akkor a zavarosban ha-lászhat Ezt teszi a Kózépkeleten is A főcél ráfeküdni az arab országokra és olyan katonai erőre tenni szert az Indiai-óceáno- n hogy a Nyugat csak oioz engedély-ivel juthasson hozzá az arab és perzsa olajhoz S ha ezt nem tudja elérni akkor a másodlagos cél állandó lendetlenség szítása Ennek vethetne gátat egy arab-izrae- li kiegye-zés Szaúdi Arábia az orosz veszély láttára közeledett Amerikához ezért haj-landó elismerni az izraeli állam létét és ezért igyek-szik rábírni Washingtont hogy gyakoroljon nyo-mást Izraelre az arabok számára elfogadható ren-dezés érdekében Amikor az olajat exportáló álla-mok kartellje elhatározta hogy féléven belül föleme-li 15 százalékkal az olaj árát Szaúdi Arábia akkor is főleg Amerika kedvéért elégedett meg öt száza-lékos emeléssel Kiegyezésre való hajla-mot lehet kiolvasni az egyiptomi szíriai és iz raeli kormányok magatar-tásából is így például ab-ból hogy Rabin a jeruzsá-lemi kormánykoalícióból kitessékelte azt a pártot amely az raboknak te-endő legkisebb területi en-gedményeket is ellenezné A kisebbségbe került kormány új választást akar kiírni és azt reméli hogy a kiegyezés hívei kap-nak többséget D és új politikai szemlélete-inktől függetleníti magát Mivel a politika fogalmá-nak „otthoni" és „itthoni" vetülete van az emigrá-cióban azonnal leszöge-zendő hogy a magyar és a környezeti politika el-különítése annál köny-nyeb- b minél inkább ellen-tétben állnak egymással Egyenruhás kiscserké-szein- k például akkor sem statisztálhatnak olyan amerikai politikai rendez-vényeken ha szüleik azt hiszik hogy azok a „régi szép idők" politikai hason-másai A Nixon-mámo- r idején sajnos egyenru-hás kiscserkészeink hitele-sítették hogy a republiká-nus párt képviseli nemze-ti érdekeinket holott az események éppen ellenke-zőjét igazolták Még fél-reérthetö- bb példa: az 1968-a- s választáson néhány díszmagyaros mama cser-készruhás fiacskáival vett részt egy Wallace-ért- " tüntetésen Akarva nem-akarv- a azt tudatosí-tották hogy nemzeti ér-dekeinket legjobban a de-mokrata elnökjelölt képvi-seli holott az antikommu-nizmustól európai ran-gunk visszaállításáig még hosszú az út Világos hogy ezek a „kiállások" nem tartoztak és ma sem tar-toznak a Cserkész Szövet-ség hivatalos vonalához Olyan egyéni érdekek moz-gattá- k amelyek masem számolnak azzal hogy a gyermeki lélek könnyen összekeveri nemzetpoli-tikánkat a pillanat politi-kával és az amerikaiak is könnyen összekeverik cserkészprogramunkat né hány „hazaffynk" egyéni érdekeivel Újra álljunk meg egy pillanatra: Ugyanígy kifogásolható lenne ha díszmagyaros mamáink cserkészruhás fiacskáikkal hirdetnék magyar( céljainkat egy Kéhriecly tuntetesenlés így hitelesítenék az amerikai magyarság politikai el-helyezkedését Mi köze a cserkészruhának a dísz-magyarhoz? Az hogy ér-zelmi világunkban mind-kettőt egy helyre raktá-rozzuk el Ezek után jogos a kér-dés: cserkészetünk tény-leg kétarcú? Abból a szem-pontból feltétlenül az hogy cserkészetünk csak addig élet és fejlődőképes amíg sajátos ideológiáját úgy mutatja a környezetnek ahogy az igényli és érti Fordítva: ha cserkésze-tünk is egyarcuvá válik ugyanúgy jár mint azok a szervezeteink amelyek magyarságszolgálatukat nem tudják a környezet felvevőképességéhez iga-zítani Hosszú becsületes szolgálatuk után sem talál-nak olyan formát amely-ben céljainkat érthetővé tehetnék a környezet felé vagy akár saját-fiata- l ge-nerációink lelkébe ment-hetnék át Újból csak ott vagyunk hogy a magyar-ságtudat ápolása nevez-zük „belső magyarság-szolgálatnak" sokszor homlokegyenest ellenke-zik emigrációs feladatunk másik részével népi nem-zeti érdekeink külképvis-eletével Innen a két- - és többarcuság de innen adó-dik az is hogy szerveze-teink között ideértve az egyházakat is a magyar cserkészet van a legelő-nyösebb helyzetben Az általános érvényű csei-készfogalm- ak ott is átse-gítik ahol a többi szerve-zetünk alig-ali- g tudja elvá-lasztani egymástól a „bel-ső" és a „külső" magyar-ságszolgálatot Indokolt tehát a féltés amellyel emigrációnk gondolkodó része akkor is távoltartja cserkészeinket politikai megnyilvánulásainktól ha belülről a szívük vér-zik miatta Fájó és idő-szerű példa erre az az el-döntetlen kérdés hogy cserkészeink egyenruhá ban vegyenek-- e részt azo-kon a nyilvános megmoz-dulásainkon amelyeken emigrációs magyarsá-gunk keresztlevéltől és szervezeti tagsági köny vecskéktől függetlenül tiltakozik szabadsághar-cunk 20-i- k évfordulóján ha-zánk szovjet megszállása ellen Emigrációnk érzel-mi beállítottsága szerint ez a kérdés teljesen feles-leges hiszen külföldön született cserkészeink is azt az ifjúságot személye-sítik meg amely 1956-ba- n életét áldozta az Isten a Haza a Szabadság esz-ményéért Azokért az örök fogalmakért amelyek tu-lajdonképp a cserkész-alapállást is jelentik Eb-ből a szemszögből nem jelent környezetellenes-sége- t az ha a pesti utcán hősi halált halt generáci-ós társaik eszményeit tu-datosítják Torontóban New Yorkban vagy Bue-nos Airesben Olyan mél-tósággal tüntetnek ami-lyen méltósággal adták életüket 1956-ba- n a pesti srácok Van 'azonban né-zőpont ahonnan már nem ilyen egyszerű a kérdés 1956 óta a nyugati utcák politikai és generációs összetétele megváltozott A torontói New York-- i Buenos Aires-- i utcák köz-véleménye az 1968-a- s Prá-gai Tavaszt többre értéke-li a véráztatta 56-o- s pesti utcánál Ilyen gyorsan megváltozott egy törté-nelmi robbanás értékelé-se? Ilyen gyorsan mani-pulálhatók voltak azok a jólét-gyereke- k akik csak közvetett televíziós és rotációs élményeket kap-tak a történelmi pillanat-ról amikor egy ifjúság nem politikai jelszavak-kal hanem életével sza-vazott Húsz év után más a New York-- i torontói vagy Buenos Aires-- i utca generációs összetétele is Túl-ére- tt túl-józa- n túl-köv- ér polgárok lettek azok-ból avcserkészkoru kana-dai amerikai vagy argen- tínai fiatalokból akik 1956-ba- n látták hallották a pesti kortárs élet-hal- ál harcát és ha a politika engedi a pesti srácok mel-lett harcolnak A túltáp-lált túlbiztosított kortár-sak túlléptek a „cserkész-koron" amikor még ideo-lógia érdek és manipulá-ció mentesek a történel-mi események kihatásai Ezek már nem örök embe-ri fogalmakban hanem munkabérben munka-nélküli segélyben elért és elmulasztott lehetősé-gekben gondolkoznak Ki-öregedtek a korból amely 1956-ba- n örök fiatalságot adhatott volna a világnak Egyáltalán nem biztos hogy megértené kiscser-készeink- et ha egyenru-hában piros-fehér-zöl- d zászló alatt kérnének meg-értést a gondolatnak ame-lyet otthoni fiataljaink tes-tesítettek meg 1956-ba- n Az ilyen társadalom fi-lozófiai nézőpontok mel-lett azonban olyan indo-kok is szerepelnek ame-lyek a háború utáni álhu-mánumb- ól és biztonsági érdekből ötvöződtek ki A nemzetiségi és kisebbségi jogok átértékelése mel-lett a menekült ember jo-gi helyzete és érzelmi kö-re is átalakult Az elsőt a genfi konvenciók úgy ahogy tisztázták és a kon-venciókat aláíró államok úgy ahogy betartották Általában öt évben jelölték meg azt az időt amely el-dönti ki méltó vagy mél-tatlan egy új állampolgár-ságra Mi köze ennek ah-hoz hogy szabad-- e forra-dalmunk huszadik év-fordulóján egyenruhában engedni cserkészeinket a nyugati „főutcákra"? Ha több nem annyi minden esetre hogy a háború utá-ni politikai menekültje-ink magatartását más-képp értékelték 1956-ba- n mint értékelik 1976-ba- n Az 50-- es években kezdődő és Kovács Imre: 1977 január 8 (No2) Boldogtalan új esztendő Ennyire elrendezetten a világ még so-hasem volt mint most az új esztendő küszöbén Egyetlen ország sem mond-ható megállapodottnak magabiztos-nak az egész világ átalakulóban és át-rendezőben van kiszámíthatatlan jö-vővel és következményekkel A nem-zetközi rend melyet megszoktunk ha nem is szerettük felbomlóban van ha még nem bomlott fel: új kristályosodá-si központok keletkeztek ugyan (OPEC pánafrikánizmus harmadik világ) de erős egyéniségek nincsenek akik körül kialakulhatna valamiféle új koncepció új realitás új világrend A világ változatlanul az amerikai-szo- vjet polarizáció tengelye körül fo-rog a két szuperhatalom azonban ném ura a saját táborának nemhogy kihív-hatatlan- ul domináló szerepe lehetne a világban Magam mindig azt vallottam hogy Amerika erősebb mint amilyen-nek látszik a Szovjetunió meg gyen-gébb de ez a mérték és értékelés mit-se- m számít többé nem változtat a hely-zeten Amerika most esik át azon a változá-son mely jóidőre megszabja külpolitikai kurzusát megoldja vagy sem belső problémáit Az új elnök Jimmy Carter ismeretlen tényező kifelé vitatott a programja befelé de ami biztosan meg-állapítható mindennemű korábbi kije-lentései ellenére hogy a külpolitikai berendezkedést nem tudta felbontani nem tudott új külpolitikai garnitúrával előállni Az amerikai külpolitika formálója most már három évtizede ugyanaz a kör egy jól megalapozott bár laza összeál-lás- ú társaság mely a számára legalkal-masabb jelöltet erőlteti rá mindig az el-nökre Az amerikai külpolitikai beren-dezkedés összetevői lényegében azonos gondolkodású emberek akiket ugyan-azok az intézmények neveltek edzettek vagy indoktrináltak"" mint a keleti part-mente patinás egyetemei Harvard Ya- - le Princeton Columbia az agytrösz-tök mint a Külpolitikai Tanács (Coun-c- il on Foreign Relations) a Külpolitikai Társaság (Foreign Policy Association) mindkettő New Yorkban a Hudson In-stitu- te (Croton) és a Brookings Institute (Washington) na meg a Ford és a Ro-ckefeller alapítványok '" Ezt a kört nem lehet kihagyni meg-kerülni vagy visszaszorítani Ebbe a körbe be lehet kerülni de kitörni belőle lehetetlen ez adja a külügyminisztere-ket a nemzetbiztonsági és a CIA főnö-köket a véderőminisztereket az ENSz fődelegátusokat a legfontosabb nem-zetközi tárgyalókat Ez a társaság libe-rális egyes prototípusaiban meg éppen-séggel ultraliberális nem harcos vagy harcias alkudozó ha nem éppen megal-kuvó Bárminemű összecsapást a Szov-jetunióval a világ megsemmisülése nél-kül elképzelhetetlennek tart éppen ezért nem ajánl vagy sürget Magatartásuk juttatta a világot abba a helyzetbe ami-ben leledzik s nincs remény vagy lehe-tőség hogy ellenkező meggondolásokkal keményebb határozottabb következe-tesebb külpolitikát vigyenek Az amerikai külpolitikai berendez-kedés azért három csoportra elkülönít-hető: kissé jobbra állók ezek képviselő-je James R Schlesinger a volt és Ha-rol- d Brown az új véderő miniszter a közép melynek tipikus képviselője a kül-ügyminiszterjelölt Vance és a nemzet-biztonsági főnökjelölt Brezinzki akik a fejlett ipari országok összefogásának hívei de a társulásból nem akarják ok-vetlenül kizárni a szovjet tábort A balszárny elismert de kinevezéshez nem jutott eddig még nem mert a bel-ső kór annyira nem közömbös hogy a módszereit és céljait fel ne ismerné Mivel az amerikai külpolitika a zárt kör felfogásának tükröződése volt mindez-idei- g aligha remélhető vagy várható hogy a trend az irányzat gyökeresen megváltozzék Valószínűbb a folytatása ami a nemzetközi kérdések további el-kené- sét az engedékenység intézménye-sítését az alkudozás immár állandósult gyakorlatát jelenti Az amerikai külpolitika legnagyobb fogyatékossága hogy koncepciótlan morálisan és ideológiailag nem moti-vált geopolitikailag naiv tájékozatlan A szovjet külpolitika az ellenkezője: 56-ba- n végéhez közeledő „menekült jelleg" többet engedett meg emigráci-ónknak mint a jelenlegi állampolgársággal együtt járó etnik státus Akkor a hivatalos álláspont és a közvélemény tudomásul vette a legtermészetesebb fogalmat: a politikai me-nekült nem a befogadó or-szág sajátosságai hanem régi hazájából magával hozott ideológiája szerint politizál Ez akkor is ér Kanadai Magyarság 3 oldal koncepciózus legalábbis annak látszik pontosan tudja hogy mit akar „morá-lis" a maga módján mert a végsőkig segítiszövetségeseit Ideológiailag moti-vált misszió-tuda- t hatja át ezért támo-gat minden „felszabadító" mozgalmat és háborút: a térképet pontosan ismeri és használja A szovjet terjeszkedés módszere rop-pant egyszerű: meg kell találni az ide-ológiailag azonos vagy azonosítható cso-portot beléje kell verni a „nemzeti" tu-datot és fel kell szerelni a legmoder-nebb fegyverekkel hogy kivívja „sza-badságát" vagy megdöntse a számára nem kívánatos politikai gazdasági és társadalmi rendet Ügynökeik elvtársa-ik mindenütt ott vannak ha valahol rá-jönnek a machinációikra és elintézik vagy kidobják őket nem adják fel a har cot újra és újból próbálkoznak A szovjet és kommunista akciók szi-gorú reakciója (Csílében pl) bizonyítja a legjobban hogy az áldozatul kiszemelt népek mennyire irtóznak a kommuniz-mustól Jobbak az idegeik egészsége-sebb a reakciójuk mint Amerikáé melytől a segítséget várják de csak kor-holásb- an részesülnek A szovjet politika a legsikertelenebb magában a Szovjetunióban és a kelet-európai országokban ahol betegségei ki-ütköznek a rothadtsága látható Egy kiöregedett garnitúra megcsontosodott nézetekkel uralkodik valami négyszáz-milliónyi nép felett amiért azonban mind nagyobb árat fizet Hatalmas had-seregeket kell fenntartani „védelmi" célokra készen ahogy a szovjet vezetők hangoztatják ami kétértelmű nem-csak esetleges külső támadás ellen ha-nem még inkább az elnyomott népek felkelései forradalmai ellen A II Vi-lágháború befejezése óta a szovjet had-sereget csak a szovjet táboron belül ve-tették be: Keletnémet- - Lengyel- - és Ma-gyarországon Moszkva nem talál egyetlen kommu-nista kormányzatot sem mely tisztára érzelmileg vagy eszmeileg kapcsolódna hozzá Tudomásul kell vennie a nemze-ti aspirációkat melyek politikájuk meg-változtatására kényszerítik az egyes „baráti" országok kommunista rendsze-reit Kádár vagy a lengyel Gierek mind-untalan meghátrál a követelések elöl ez a politikájuk titka így tudnak csak kormányozni Ceausescu erősen nacio-nalista kurzusát Moszkva kénytelen el-tűrni mert egy újabb fegyveres beavat-kozás többé nem maradna elszigetelt lángbaboríthatná egész Keleteurópát A keletnémetek is nyugtalankodnak olyan erjedésben vannak amire jóidéig senki se gondolt Egy orosz történész André Amalrik azt jósolta tízéve megjelent nagy port vert könyvében hogy a Szovjetunió nem éri meg 1984-e- t (Orwell-- i vízió) háború-ban belső viszályban és gyalázatban felbomlik megsemmisül A váteszi tör-ténész a jóslatáért évekig börtönben ült mígnem kiengedtékNyugatra kény-szerszámüzetés- be Mostani amerikai előadó-kőrútjá- n kiigazította magát: Kína nem fejlődik elég gyorsan nem olyan erős katonailag hogy háborút merne viselni a Szovjetunióval amire jóslatát alapozta Ugyanakkor a szovjet vezetők megtanultak a szuronyokon ülni értenek a tiltakozások leszerelésé-hez a felkelések elnyomásához a for-radalmak leveréséhez úgy ahogy kon-szolidálták a helyzetet amihez a legna-gyobb segítség a Nyugat passzivitása a détente És itt zárul be a kör az emberiség reményeinek elsorvasztására szabad-ságvágyának megfojtására A két szu-perhatalom USA és USSR annyira nin-csenek jóba hogy igazi békében élhet-nének annyira nem gyűlölik egymást hogy háborút kezdenének Gyengesé-gükkel kölcsönösen kiegészítik egymást Tragikus szomorú meghökkentő és megalázó ahogy egymásra támaszkod-va sántikálnak miközben szétszórják fegyvereiket a világban melyeket az új barbárok biztosabban kezelnek céltuda-tosabban használnak náluknál Egyelő-re egymásközti viszályaikban de készen arra hogy a nyugati civilizációnak meg-adják a halálos döfést így vagy úgy amint az ideje elérkezik! vényes ha a háború utáni emigráció kezéből a meg-félemlítés és az opportu-nitá- s kiütötte ezt a fegy-vert Nem politizáltunk amikor az indokolt és ha-tásos lehetett volna és ak-kor kezdtük saját ideoló-giánk szerint érvényesí-teni nemzetpolitikai érde-keinket amikor azt a kör-nyezeti politika és a tár-sadalmi szemlélet már megnehezítette Úgy is mondhatjuk: nem hasz náltuk ki a türelmi időt amelyet a nyugati demok-ráciák azért adtak az euró-pai menekültednek hogy később nemzetiségi vagy kisebbségi státusukban már ne türelmetlenked-jenek Vagy ha igen: azt szinkronban cselekedjék új állampolgár-társaikka- l és azokért a politikai változásokért tüntessenek vagy szavazzanak ame-lyért a környezetük lel-kesedik |
Tags
Comments
Post a Comment for 000015