Kanadai Magyarsag, November 05, 1955

              - -h-- Tvv fc - %
&?
írT-f-í SjÜTl
íf
Még jönni kell még jönni fog ]
Ifliit
Esíft'K
m$
mr5
ffl
!§£
i'á:f II m
m
nss
m
fi
1!' X-- ' -
így jobb kor mely után
luzgó imádság epedez
Százezrek ajakán
Vörösmarti
Authorized as Second Class Mail
Fost Office Department Ottawa
szerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Rd Toronto
V évfolyam 43 szám
éW -- NOV16Í955 ' %fl#%:
mm KANADAI rz -
H H K i K V'B v i H B _B
V B H HIHI H V V Hil A 1 HBB A B in Hungárián language
AZ EMIGRÁNS LELKI TUSÁJA
Alig egy hete van hogy Mr Clifford Magone ontariói j igazság éppen ezért a hogy kanadai iskolábajáró gyerme- -
fó'ügyészhelyettes az elitéltek feltételes szabadlábrahelyezé-sének
kérdésében illetékes bizottság előtt azt a meggondolat-lan
kijelentést tette hogy az elmúlt két év alatt Kanadában
elkövetett gyilkosságok tettesei 90l-ba- n emigránsok voltak
s hogy ennek következtében a kanadai kormánynak alapo-sabb
tanulmány alá kellene vennie a befogadható emigrán-sokat
nemcsak politikai múltját hanem bűnözési statiszti-káját
és jellemét is A főügyészhelyettes az emigráns sajtp
az angol nyelvű sajtó és a parlament számos tagjának vala-mint
Torontó polgármesterének tiltakozására már két nap
múlva helyreigazító nyilatkozatot tett közzé bocsánatot kért
a bevándoroltaktól és kijelentette hogy állítását nem ellen-őrzött
statisztikai adatok alapján hanem "sajtóinformációk"
alapján tette
Nem a mi feladatunk hogy ennek az érthetetlen és alap-talan
főügyészi nyilatkozatnak személyes következményeit
sürgessük A kanadai kormány bizonyára meg fogja találni a
módot és az eszközt hogy megakadályozza azt hogy egy
ilyen felelős pozícióban lévő egyén a tények kellő ismerete
nélkül ilyen súlyosan romboló hatású nyilatkozatot tegyen
Egyúttal megnyugtathatjuk azokat az olvasóinkat is akik
esetleg részben hittek a nyilatkozatnak hogy a valóság az
— amint maga a főügyész helyreigazító nyilatkozatában kö-zölte
hogy a legutóbbi két év alatt Kanadában elkövetett 28
szándékos emberölés elitélt tettesei 829? -- ban Kanadában szü-lettek
Nincs tehát ok arra hogy a bűnözők születésbeli
számaránya alapján bármelyik emigránsnak is kisebbségi
érzés legyen 1
Van azonban Kanadában —éppúgy mint minden más
olyan "országban amely a 2 J világháború óta nagyszámban
fogadott be bevándorlókat — egy igen jelentős réteg amely
az emigránsokat gyanakvással vagy éppen gyűlölettel nézi
és saját otthoni anyagi vagy lelki nehézségeit hajlandó a
bevándoroltak számlájára írni Ezek a kanadaiak akikkel
gyakran találkozunk a legműveltebb rétegekben éppúgy
mint kisebb iskolázottsággal rendelkező társadalmi osztá-lyok
tagjai között mindössze abban különböznek mitőlünk
hogy ők illetve atyai ági felmenő őseik egy-ké- t esetleg 5—6
generációval ezelőtt vándoroltak ki ők már elfelejtették
azokat a súlyos lelki harcokat amelyeket minden bevándorló
kénytelen önmagával és környezetével megvívni Azt hiszik
hogy az a puszta tény hogy a kanadaivá váló átalakulás az
uj nemzetbe való beolvadás nem őket magukat hanem csu-pán
apjukat nagyapjukat vagy dédapjukat telte komorrá
és elhagyottá elég arra hogy elfelejtsék hogy aki hazát
cserél annak szivét is ki kell cserélnie s ez nem megy fáj-dalom
és keserűség nélkül
De nem vitázunk azokkal a kanadaiakkal akik crínyire
félreismerik azokat a kötelességeket amelyeket az emberi
szeretet és a kanadai törvény egyformán rájuk ró Mert hála
Istennek sokkal nagyobb és egyre növekvő számban találko-zunk
olyan kanadai testvérekkel akik abban a szóban hogy
"ujkanadás" nem idegent hanem valóban egy uj vadonatúj
erkölcsi és testi-lel- ki eiőtől duzzadó küzdőképes igazi ka-nadai
pionirt látnak Ezek a kanadai barátaink fölényes meg-vetéssel
nézik a szűklátóköiü idegengyűlölőket és szóval és
lettel egyaránt vigasztalást nyújtanak mindannyiunknak
Szercnc&e hogy úgy a központi mint a provinciális ka-nadai
kormányok hivatalos álláspontja mindenkor mellettünk
van és mi szívvel-lélekk- el csatlakozunk ahhoz a felfogáshoz
hogy nincs különbség "bennszülött" és "bevándorolt" kana-dai
között és tulajdonképpen már az is helytelen ha a Kana
dában született testvéreinkről úgy beszélünk hogy "ők" '
ahelyett hogy úgy beszélnénk róluk hogy "mi"
De azért kell hogy mindnyájan tisztán lássuk milyen
lelki tusákonkell vagy kellett mindannyiunknak keresztül-mennünk
amíg valóban kanadaivá alakultunk hogy magyar
ságunkat illetve más nemzetiségi hovatartozásunkat el-veszt
enők
Mindenekelőtt itt van a nyelvi nehézség E sorok irója
aki foglalkozásánál fogva évente sokezer írott és elmondott
szöveget ültet át egyik nyelvből a másikra ugyanazt tapasz-talta
amit minden más ember is aki az emberi nyelvvel a
kultúra ezen talán legkomplikáltabb eszközével foglalkozik
Ez pedig az hogy az ember lényegében képtelen arra hogy
bármilyen nyelvet az anyanyelvén kívül a maga legmélyebb
értelmében elsajátítson Hiába beszél valaki tanári tökéletes-séggel
angolul hiába tanul meg az angol nyelv közel fél-millió
szavából akár százezret — hiába ért meg és képes a
másik nvelven vicsraadni minden apró szót vagy kifejezést
— az ő számára az angol nyelv soha nem válik azzá a nyelvvé
amelyen imádkozni tanult vagy első szerelmes szavalt sut-togta
el Ezenkívül — ez talán még fonlosabb — az emberi
tudomány és kultúra alapfogalmait mi magyarul tanultuk
meg a költészet szépségeit mi Petőfiből Aranyból Jókaiból
stb merítjük s a számukra az angol irodalom óriásai s azok
kifejezésmódja azok lelke ha mégannyira is ismerjük őket
mégis csak kirakati tárgyak papírmasé-szépsége- k A keserű
yys
Szerkeszti: - "'' - Edited and at
KENÉSEIT? LÁSZLÓ
Ara : 10 Cent
künk nyelvben és lélekben egy más világban -- nő fel s ami az
ő számára brit tradíció az a mi szamunkra a legjobb eset-ben
újonnan szerzett ismeret Gyermekeink olyan kifejezé-seket
fognak használni iskolatársaik között (sjti természete-sen
vonatkozik a felnőttek foglalkozásbeli szaláyélvére is)
amelyeket mi is megtanulhatunk ugyan rengeleg fáradság-gal
de aminek a valódi zamatját soha nem fogjuk érezni
Másrészt a mi gyermekeink — még ha beszélnek is magya-rul
— soha nem fogják megérteni a tőzsgyökeres magyar
kifejezéseket vagy a magyar szójátékokat
Hasábokon át lehetne erről példálózni s az eredmény
mindiff ugyanaz : az emigráns nem érti a saját gyermekei
nyelvét — az emigráns gyermeke érti a szülőit történik Másrészről
S mivel az ujkanadás amint kinyitja a száját' elárulja hogy
nem brit iskolában tanult meg beszélni és gondolkozni ezért
még a legjobbindulatú társaságban is egyedül narad
S az egyedülmaradt emigráns felnőtt ebben az elszige-telt
lelkiállapotban lassan megöregszik Nem vesz részt sem
volt hazája lelki fejlődésében (ha van ilyen) sin uj hazája
fejlődő kultúráját nem követi teljes egészében}Az emigráns
tehát egyedül marad családjával és mindazokat a problémá-kat
amelyek az emberi élettel velejárnak otthoni körben
kénytelen megbeszélni holott azok tulajdonkép nem a fele-ség
Illetve a férj hanem a barátok és ismerősík elé tartoz-nának
Előáll tehát az a helyzet hogy az emigráns házaspár
— minden kis vagy nagy probléma megoldását egymástól
várja S ez természetesen keserűségre perpatvarra vezet
' súlyos lelki gyötrelmeket okoz azfmigráns szá-mára
az anvaeri kérdés Mindenki aki felnőtt torábanérke- -
zettuj hazájába volt valaki már otthon ííirtíem'Ls amíyi- -
mirit amennyinek szeretné mutatni magát) S"itt felnőtt
gyakran már őszülő fejjel ott kellett kezdenie ahol majd
gyermekei 18 vagy 20 éves korukban fogják kezdhetniHiá-b- a
dolgozik tehál a bevándorolt megfeszített erővel csekély
kivételektől eltekintve mindig úgy fogja érezni hogy anya-gilag
nem áll azon a magaslaton mint amit megérdemel
Európában ennek nem volt döntő ál-talában
nagyon magasnívójú nagyon boldog életet lehet élni
szerény anyagi viszonyok között is ha valakinek erre meg-van
a lelki adottsága De ezen a kontinensen az anyagi érvé-nyesülés
a legfőbb fokmérő és valaki hiába lehet mégoly
bölcs müveit vagy jószívű ha nincs elég pénze könyörtele-nül
megkapja a kritikái talán éppen elsősorban a saját
gyermekeitől : "Ha olyan okos vagy mért nincs sok pénzed?"
Nem volna csoda ha az első generációs bevándoroltakat
ez a lelki hasadás depresszióba esetleg bűnbe kergetné Ezért
kell annál többre becsülni azt a valóban példás szerepet ame
lyet az 1920 óta Kanadába bevándoroltak uj hazánk kialakí
tásában s erkölcsi nívójának emelésében vittek És ennek a
szerepnek tudatában elvárjuk azoktól akiket jósorsuk már
A
KÜLÜGYMINISZTERI
KONFERENCIA
volt programmban
fegyverszállítás
lázító befolyása volt
külügyminiszter Genfben
fegyverszállítás miatt
frontot nyitott
Csehország)
ékjZMtAAAAJ
jelcntősége-iEurópába- n
UJABB SZOVJET
MESTERKEDÉS
KÖZELKELETEN
A Genfben ülésező négy
külügyminiszter múlt keddi
tárgyalására volt híva
Sharett izraeli külügyminisz-ter
is hogy Molotovnál tilta-kozást
jelentsen be az
vörös fegy
verszállitás miatt amely a
közelkeleti egyensúlyt veszé-lyezteti
Molotov azzal vála-szolt
fegyverszállítás
Csehország részé
ről nem szovjet részéről
nem saját azonban
További
kifejezte megelégedését azon
okból Izrael
nézve veszélyesnek tartja a
mohammedán államok Pa-kisztán
Arábia Afganisztán
Törökország Irán Egyiptom
Nagybritannia közötti fenn
álló védelmi szerződést amely
a szovjetet dél felől nyugat- -'
barát államokkal körül
a NATO-- t összekapcsolja
SEATO-iva- l Molotov burkol
tan azt juttatta kifejezésre
Izrael a szov
jet támogatására ha egy
arab-bar- át angol befolyással
szembeszállnií'-- 1
Sharett külügyminiszter
nyomban ezt
szovjet intrikát kárpótlá-sul
ígéretet kapóit úgy
Nagybritanniától mint Dul- -
ico iuiu&jiiiiiii34ici-- i
revolverlapok amelyek ro--
nyugatról fegyverszállítmá
nyokat A közelkeleten tehát
máris szembenállnak egymás-sal
szovjet az
fegyverek
PEARSON
kanadai külügyminiszter In-diában
megnyitotta az úgy-nevezett
Kanada-Indi- a Gátat
amely Masanjore tartomány-ban
nagyteljesítményű vizi- -
p-enpráció-val
ezelőtt idehozott hocrv az emigránsokkal I hajt A ííát csak- -
szemben az egyetlen helyes programmot : SZERETET nem kizárólag kanadai mer-program- m
ját alkalmazzák DR nökök és szakemberek műve
GENFI cseK fegyverszállítással kapcsolatban
Izraelnek Ez az információ úgy szólt hogy
Izrael jobban tenné ha nem az
Egyiptomba irányuló fegyverszállítások el- -
az első naptól fogva megmutatta hogy nem- - len mert "Egyiptom háború esetén úgysem
csak megegyezésre nincs de a nyárid szándékszik betartani azt a kötelezettségét
"Négy Nagy" találkozóján "biza-jhog- y brit csapatoknak szabad átvonulást
kodó és baráti" légkör is eloszlóban van Mo- - engedjen"
lotov minden Németország egyesítésére vo- - Ez az Izraelnek adresszált cseh infoimacio
natkozó a legmerevebb "nem" ál-- ( tulajdonképpen nem eryéb mint Anglia cí-láspon-tján
áll MacMillan és Pinay' intézett Szovjet fenyegetés Hiszen
együttesen terjesztették a konferencia elé nagyhatalmak háborúja esetén (akár meleg
azt a tervet amely Németország egyesítését' 'akár hidegháború) sem Egyiptom sem íz
es kelet-nyug- at közötti kölcsönös katonai hadserege nem számítana Ami azon- -
egy közös határozattal ki-sb- an számít az az hogy a szovjet megkezdte
vánja megoldani "Molotov szerint a nyugati a Közeikelet fellazítására ezzel kommu-ter- v
célja csak az hogy Németország nizmus mételye számára való előkészítésére
NATO tagja legyen A külügyminiszterek""1 irányuló Márpedig ez a kerdes
a továbbiakban csak propagandisztikus jel- - annyira fontos hogy annak kedvéért érde- -
legű szorítkoztak -- 'mes egyelőre felhagyni az egész baratko- -
A konferencia valódi főkérdése azonban zás'i" politikával Valószínűnek látszik hogy
noha nem benn a — azt
Egyiptomnak szánt cseh és
ezzel kapcsolatban a vörösöknek Közelkele-ten
érezhető Dulles
amerikai erélyes-hangú
tiltakozó jegyzéket nyújtott át Mo- -
lotovnakV a egyidejű- -
Published
"szabad"
magára
amerikai
erőművet
tiltakozna
remény
kialakult
ga-ípr- áel
éppen
kezdett Sharett nemzeti A
szintén Genfben tüzérség ujabb szórványos
Dulles tiltakozó szerint nyitott Matsu Usiang- -
a szovjet "uj a hidegháború
ban a Közelkeleten" és hivatkozott egy ér
amelyet
(valószinuleg a
meg
irányuló
hogy a
a
a
—
és
veszi
a
hogy számíthat
akar J
visszautasította
a s
aiiicimai
a és
töhh
a
adott
i
a
kérdésben
Dulles mére a
ranciaszerzödést
s a
a
v a
kijelentésekre
—
l
a közelkeleti kísérletek megfogható ered-ménye
az lesz hogy a Nyugat le fog
tenni a koexisztenciális ábrándok kergeté-sér- ől
-- 0-- ÚJRA MOZGÓSÍTOTTAK
A PARTMENTI SZIGETEK
leg megbeszéléseket izraeU kínai helyőrségét a Távolkeleten
külügyminiszterrel aki tar-- vöröskínai tüzet
tozkodik jegyzéke védőállásaira amiből a
dekes információra "valamelyik
csatlósállam"
Egyip-tomba
hogy
PANGLOSS
machinációit
Ka! jRot L-nrmf-inv saitóía azt & következte
Kanada legnagyobb magyarnyelvű
anti-kommuni- sta hetilapja
996 Dovercourt Rd Toronto
Toronto 1953 november 5
OSTOBA RÁGALOM
— az egyetlen kifejezés amellyel illetni lehet az Ontario
Parole Board egyik tagjának kijelentését A Parole Board
tudvalevőleg a jogerősen elitéit bűnösök feltételes szabad-I- á
brahelyezcsének kérdésével foglalkozó szerv amely időről
időre jelentést kell hogy adjon a bűnözés valamint a letar-tóztató
Intézetek helyzetének kérdéseiről
A Parole Board legutóbbi ülésén az egyik referens azt a
feltűnő kijelentést tette hogy a legutóbbi időben Kanadában
elkövetett emberölések és gyilkosságok tettesei 90%-ba- n uj-kanadá- sok
voltak Miután az eredetileg zártkörű megbeszélés
céljára szánt jelentés óriási sajtónyilvánosságot kapott a
kijelentéseket tévő "úriember" visszavonta a rágalmat ujabb
nyilatkozatban közölte hogy a 90% nem statisztikai adatot
hanem csak általános "benyomást" akart jelenteni — hogy
o a Kijelentést csak neharty szakember nevére címezte' —
hogy végül nem Is vett magának fáradságot hogy adatait
ellenőrizze s amit mondott azt "csak úgy mondta"
Felesleges olvasóinknak megemlítenünk hogy a 90%
vagy akármilyen megdöbbentően nagy százalék tiszta rága-lom
Alig két hónappal ezelőtt állapította meg St Laurent
miniszterelnök Calgaryban 'tartott beszédében hogy a II
világháború óta jött emigránsok úgy erkölcsileg mint anya-gilag
óriási fellendülést hoztak egész Kanadának Az igaz-ság
a hogy az emigránsok között is vannak jó és rossz em
berek zsenik és gyilkosok mint Kanada bármely más szem
ront sreHnt iliVtikai elbírálás alá vett néptömegében M!
azt hisszük hogy a i'arolc Board inkriminált tagja talán az
elitéit nevét tekintette bizonyítékul arra hogy a bűnözők
közül melyiket tekintse "ujkanadásnak" Legyen szabad itt
a torontói városházán működő egyik közszeretetben álló bí
rót idézni aki származására nézve tiszta indián Mikor nem-régiben
az egyik perbeszéd során az alperesi ügyvéd azzal
érvelt hogy a bíróságnak védelmet' kell nyújtani az "ideee--
h'ek1' 'ellen (nieHkéi-déFlígybenHfcliíeresnékélctle- !
nül olasz hangzású neve volt) a bíró a következő szavakkal
szakította félbe a túlbuzgó prókátort j "ügyvéd úr ebben a
teremben rajtam kívül mindenki idegen és bevándorolt"
De mellőzzük a humort mert a kérdés mindnyájunk-nak
a húsába mar "Nescit vox míssa reverti" — a kimon-dott
szót többé nem lehel visszaszívni — mondotta Horatius
től hogy korlátlanul kaphat Aok a torontói külön többoldalas
vatot tartanak fenn csak azért hogy az angol és más szár-mazású
bevándoroltak közölt ellentétet és gyűlöletet szítsa-nak
máris szárnyra kapták ezt a rágalmazó "statisztikai
idatot" és bizonnyal lesz számos olyan elvakult vagy osto-ba
munkaadó üzletember stb aki ennek alapján úgy fogja
érezni hogy tartózkodnia kell az emigránsokkal való köze-lebbi
kapcsolatoktól És ezen nem segít az sem hogy a rá-galmazó
kijelentéseket utóbb visszavonták és megcáfolták
MI a magunk részéről csak egyel lehelünk: hogy minél több
adattal bizonyítjuk be azoknak akik gyanúval néznek az
emigránsokra hogy uj hazánknak éppen olyan jó polgárai
vagyunk mint szülőföldünknek voltunk
NAGYON ÉRDEKES RIPORTOK
Iclennck meg napról-napr- a a kanadai napilapokban azokról
i tapasztalatokról melyeket Pearson külügyminiszter kísé-retében
utazó állami alkalmazottak és újságírók szereztek a
"Szovjetben A jelentések igyekeznek a szokott romantikus
izimpatizálő hangon leírni azt amit a háborút járt magyarok
ily jól ismernek s amit a háború után Magyarország a ma-ja
bőrén oly keservesen megtanult : hogy milyen is az a
'normális" életforma a Szovjetben Olvassuk például hogy
a kanadai küldöttség soha egyetlen megbeszélést sem tudott
betartani mert a vörös tisztviselők soha nem voltak ponto
sak — látjuk milyen szemtelen és pökhendi módon váratták
a bizottságok tagjait éjjel és nappal — hogy milyen szá-nalmas
szürke és unalmas a szovjet élet a látványos moszk-vai
operaház és a parkokban álló szobrok ellenére Leírják
az újságírók hogy a szovjetben minden ügyet "majd hol
nap" intéznek el s ma éppúgy mint Tolstoj idejében a
"nicsevo" (ne törődj semmivel) az élet igazi kifejezője Ez
mind rendben van mindezen mi nem csodálkozunk sőt az
ütött volna szeget a fejünkbe ha a kanadai újságírók ennek
az ellenkezőjét tapasztalták volna
De megkérdjük kanadai újságíró kollégáinkat : Miért
kell azoknak a cikkeknek a fejére amelyek a Szovjetben
uralkodó szánalmas állapotokról olyan hűen számolnak be
ilyesféle címeket nyomtatni : "A Szovjet a jövő — talán
már a holnap állama" vagy : "Egy csodálatraméltó ország"?
Mi az ördögnek "koexisztenciás propagandát" csinálni a cím-ben
mikor a ciki: tartalmában egyébként teljes objektivi-tással
van minden leíiva ? Mert a cikksorozat minden errps
cikkének a tartalma alapján a következő cí ek- -' '- -' --
ni a beszámolóknak : "A Szovjet az unalom z™r-- =
lógás országa" Vagy : "A kommunista rendszer réldát ami
goromba a nyugati vendégekkel" Azt hisszük hogy egyszer
véget lehet vetni az örökös "ellenség-imádatna- k" A Szovjet
Kanadának nem barátja hanem esküdt ellensége amely uj
[hazánkat fegyveres erővel cl akarja foglalni társadalmi
tést vonja íe hogy a vörösök esetleg újra rendszerét erőszakkal fel akarja forgatni és lakosságát rab-raégk'isé-rlik
aVormóza elleni inváziót A hírt szolgává akarja tenni Ez a tény kolléga urak Kérjük hogy
fenntartással kell fogadnunk beszámolóik címeit ennek ismeretében állítsák össze
v
ez
1I
5'
SS
-- KV------ --í"J-MKJ
fMSrSZLdiie WJOVAWI - -- Mi '??
:í-sí~-r-
?2ff ssEi - sk 4-- y-- - MÍáaáÁÍAÍMáÍMAaáíááÍMÍí£iiiiaBaÍMÍÍMÍaaBaiiiáM MttMÉÉÉMÍÉÍÉÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÉÍÍÉÉÉÉHHflHÍtt
I--