Kanadai Magyarsag, July 13, 1974

              w
BéldyBéla:
atomegyesség?
Nincs Na és? Eddig sem volt és most már
nincs gyakorlati értelme
Korábban még egy földalatti robbantástól
is hasgörcsöt kapott a Szovjet s ha valaha
akkoriban talán-talá- n megnyomta volna az
atom-gomb- ot De ma már fölényben van vagy
holnap fölényben lesz nem ideges biztos a
dolgában
Két eset lehetséges Erről már írtunk ugyan
de nem árt a moszkvai csúcs után megis-mételni
o
Az egyik eset az hogy Brezsnyev vagy
Grecskó vagy tudja Isten ki? — talán a polit-bür- ó
minden tagja kollektíven megnyomja az
atom-gomb- ot Nagyon valószínű hogy ez eset-ben
Amerika nagy népi centrumai hirtelen
kihalnának De ezzel egyidőbcn Nixon is meg-nyomná
a Minuteman-je- i tengeralattjárói és
a repülőgépei gombját és — a Szovjetben is
megszűnnék az élet Sőt talán Kína is nyomna
egyet-kett- őt és Szibéria — az utolsó visszavo-nulás
lehetősége — is tele lenne halálos su-gárzással
Minek ilyen kilátással gombot nyomogatni?
Jó az egyik talán többet szenvedne lélek-számban
mint a másik De az ipar és minden
más termelés itt is ott is romokba omlanék
Ez az amitől jobban félnek az oroszok mint
Iván pusztulásától Ezért tárgyalnak! Ha egy-általában
szándékukban állna megnyomni a
gombot nem tárgyalnának
Franciaország Kína is most robbantott
egyet-egy- et sőt a szocialista Wilson Angliá-ja
is a nevadai föld alatt Az oroszok jól tudják
hogy be vannak kerítve és mindegy hogy száz-szor
annyi bombájuk van is valaki valahon-nan
a tizedrészével is elpusztíthatja őket
Őket? Kiket?
Természetesen a nép nagyrészét is mert
az atom-hábor- ú — sajnos — ezzel jár De el-pusztítaná
a rendszert is!
Nyugaton az élvemaradtak elkezdenék az
újjáépítést — kevesen nyilván betegen las-san
de a történelmi tapasztalataik beideg-zettség- e
szerint: a magánkezdeményezés és
a magán-termelé- s alapján
A Szovjetben az életben maradtak hirtelen
szabadok lennének a párt szerkezetét szerve-zetét
basáit és KGB-istá- it elfújná az atomvi-har
Aki megmaradna — szintén a maga ere-jéből
a túlélés ösztönével kezdene el építe-ni
A kényszer-rendsze- r eltűnnék a kevésb-b- é
agyoncsapott területek fütyülnének az
aarnugyjislmegbénult központijjkölre ugyanazt
csinálnák mint az amerikai vagy európai
kisember: valami kis életet előkaparni a föld--
bői egy kis kalyiba-műhelyb- ől ameddig a ha-lálos
radiáció életben hagyná őket Akkor —
jönnének az utódaik Mert a szaporodás olyan
törvény amit félhalottan is meg kell tartani
Lassan valószínűleg beteg génekkel de új
életet teremtenének talán egy új elferdült
fajtát tenyésztenének ki amely esetleg ezer
évek után már elfelejtené a halálsugarakat
Röviden: ha Brezsnyev megnyomná a gom-bot
vele együtt elpusztulna a kommunizmus
megszűnnék a hivatalosan szervezett terror és
az orosz földön száz törzs kezdené a maga sza-bad
életét élni
Ezért nem nyomja meg a gombot Brezs-nyev!
A nagyköveti állások árusítása
Mostanában elitéltek egy
ügyvédet mert 1971-be- n a re-publikánus
párt választási had-járatához
nagyköveti állások
ígéretével gyűjtött pénzado-mányokat
Azonban az ilyen
esetek csak azért fordulhatnak
elő (mind a két párt oldalán)
mert az amerikai választási
rendszer nem „egészséges"
Csakis igy magyarázható hogy
a Képviselőház igazságügyi
bizottságának 16 tagja élén
Rodino Elnökkel állítólag tör-vénytelen
választási pénzeket
kapott a tejipartól és most Ro-dino- ék
pontosándlyen de csak
állítólagos okok miatt vád alá
akarják helyezni az Egyesült
Államok elnökét
Mi nem akarunk Kanadában
érdemben állást foglalni ezek-ben
az ügyekben lehetséges
hogy nem is vagyunk kellőkép-pen
tájékozottak de az emlí-tett
események már reges ré-gen
nem tartoznak az Államok
belügyei közé Ezt könnyű meg-érteni
ha arra gondolunk hogy
Ervin Kennedy szenátorok és
Rodinó képviselő és mások po-litikai
bosszúhadjárata miatt
az Egyesült Államok kormánya
csak csökkentett munkaképes-ségű
Ezek a politikusok az
1972 évi katasztrofális demok-rata
párti választási vereséget
akarják megbosszulni (ez vi-lágos)
s nem törődnek azzal
hogy az Egyesült Államok és
az egészszabad világ népeinek
hatalmas károkat okoznak a
Nincs
A másik eset az hogy ha nem nyúl — mert
nem nyúlhat — a nukleáris bombához a kom-munizmus
önmagától pusztul el mint valaha a
masztodonaik csak most még a csontvázaikat
sem tudja előkaparni a hálátlan utókor
Lesznek akik azt mondják erre hogy köny-nyelm- ü
optimizmus ilyent jósolni Vállalom
De a legpragmatikusabb végiggondolással is
ugyanezt kell mondanom
A Szovjet nem azért udvarol a watergates
Nixonnak mert szereti Többen gyűlölik ott
mint Amerikában pedig ezen nehéz túltenni
Azért udvarolnak neki mert — Elnök És az
Egyesült Államok elnöke nagyhatalom Min-den
buzgó közjogi detektív és minden áruló
barát ellenére is igen nagy hatalommal ren-delkezik
Azt remélik hogy kiváltja őket a
lenini-marx- i csődtömegből ellátja őket a' leg-modernebb
technológiával és szaktudással és
— 10-2- 0 év alatt talpraáll a Szovjet
Nem áll talpra! Nem elég a tőke a gép a
tudás — a szörnyű szerkezet mindent parali-zál
A kommunista pártbürokrácia olyan halá-los
daganat a gazdasági életben amit sem
gyógyszerrel sem műtéttel nem lehet meg-szüntetni
Néhány amerikai nagytőkés — a Hamme-ro- k
a Dávid Rockefellerek — talán megke-resnék
a maguk millióit Amerika azonban
mindenképpen ráfizetne erre a kúrára ha rá-szánná
magát
Sajnos nincs kizárva ez a lehetőség!
Amerika gazdasági visszaesés előtt áll nem
nagy depresszió csak egy kis recesszió előtt
És nemsokára választás jön Ilyenkor a pol-itikusoknak
nem Amerika jóléte hanem a sa-ját
megválasztásuk számít Tehát: ne legyen
munkanélküliség a béreket emeljék mind-egy
hogy az áremelkedés mekkora jól jöve-delmező
szovjet üzleteket kössenek le mind-egy
hogy javarészük úgyis megbukik csak a
percek kihasználásáért tömni a közgazdasá-got
annak az adófizetőnek a pénzén akinek
emiatt kell mindig magasabb árakat fizetnie a
megélhetéséért Ez az egész nem a Jackson-fél- e
szovjet-zsidó- k kiengedésén múlik Kienge-dik
őket ha nagyon muszáj De a szabad-ember
pusztulásában a kiengedett szovjet-zsidók
is belepusztulnak
Az egyetlen lehetőség: hagyni a Szovjetet
úgy ahogy van Ha megnéz valaki egy kommu-nista
lexikont láthatja hogy mindent az oro-szok'
találtakii el a gőzgéptől kezdve'a Mars-- '
ba pottyant rakétáig Ennyi géniusz csak tud1
segíteni önmagán! Most nincs háború amikor
az aljas fasiszták elől kellett megmenteni a
Rotschildoknak a Kuhn-Loebne- k a Rockefe-lleréknek
és Meier Jenőnek a nagy barátot
Roosevelttől kezdve egy sor elnök segített ki-építeni
a szovjet kommunizmust Most me-gint
beteg
Ne Nixon legyen az aki megint megmenti
őket!
Elpusztítaná vele a békét amit a történe-lem
fogasára akar felakasztani ha majd el-megy
És elpusztítaná vele a szabadvilágot!
Nem baj hogy nincs
De üzlet se legyen!
botrány mesterséges felszínen
tartásával
Ezekben a most felmerülő
ügyekben az amerikai válasz-tóknak
kell majd döntenie ami-kor
is választ kérhetnek példá-ul
arra a kérdésre hogy miért
szabad a tejiparnak Rodino kép-viselőt
és 15 társát támogatni
és miért tilos az ilyen támoga-tást
másnak elfogadni (ha
egyáltalában elfogadták)
A történtekkel kapcsolatban
érdekes mende-mondá- k kelet-keztek'
amelyek közül a Ken-nedy
szenátor apjáról szólót
érdemes megemlíteni
Az általunk nem ellenőriz-hető
hírek szerint J Kennedy
a chappaquiddicki autós kaland
hősének Ted Kennedynek az
apja a prohibició (szesztilalom
idején) szeszcsempészéssel sze-rezte
a család millióit Más ver-ziók
szerint a dinasztia alapító
J Kennedy a legális szeszes-ital
kereskedelemben jeleske-dett
Nem vitás azonban hogy
az azóta elhalálozott J Kenne-dy
igen sikeres üzletember volt
Akár igazak a mafia-tagságr- ól
meg a szeszcsempészésről szóló
hírek akár nem az kétségte-len
hogy J Kennedy milliókat
szerzett például filmszínházak-ból
utcai mosodákból és más
üzletekből Ez teljesen rendben
is lenne csak az nem érthető
hogy a bokros teendői közepet-te
az öreg J Kennedy mikor
tanulta ki a diplomácia mester-ségét
Ugyanis amikor együtt
atomegyesség
voltak a Kennedy milliók az
öregből hirtelen londoni nagy-követet
csináltak Nem az An-dor- a
köztársaságba küldték
sem a Bahama szigetekre ha-nem
Angliába!
Mi biztosan tudjuk azt hogy
milliókat összehozni komoly tel-jesítmény
akár szeszkereske-delemből
akár mosodákból
akár a fekete piacról hozza
össze valaki a „pénzecskét"
Éppen ezért azt kell hinni hogy
a mosodatulajdonos italáru
nagykereskedők nem igen ér-nek
rá például a nemzetközi
jog és hasonlók tanulmányo-zására
így ha egy meggazd-agodott
mosodatulajdonos-italáru
nagykereskedőből hir-telen
az Egyesült Államok lon-doni
nagykövete lett akkor azt
kell gondolni (nem lehet mást
gondolni) hogy a milliói sze-repe- tt
játszottak a kinevezé-sénél
Ugyanis van az Államok-nak
elég képzett (iskolázott) dip-lomatája
tehát nincs szükség a
mosodatulajdonos italáru-nagykereskedők
segítségére
de ha a milliomos a zsebébe
nyúl ám legyen belőle nagy-követ
mondták régebben
Csak egyet érthetünk Teddy
szenátorral a tóparti autózás
hősével abban miszerint meg
kell akadályozni azt hogy arra
nem képesített személyek pén-zért
vagy másért nagyköveti
állásokat kaphassanak Azon-ban
visszamenőleg is tisztáz-ni
kellene ezeket a nagyköveti
kinevezéseket (A bíróság most
is visszemenőleg tisztázott
amikor ilyen ügy miatt elitélt
Utolsó oázis
(13 RÉSZLET)
ITT AUTOMATIKUSAN
KÉR HELYET a kérdés mi-lyen
erők játszanak közre hogy
Karcsi vagy Pista nem saját
idegenben született generáció-jához
hanem az öregekhez ke-res
utat Mivel emigrációs té-matárunkban
nem szerepel ez
a kérdés és így ellenpróbája
sincs a válasz is csak valószí-nű
Az otthonról átmentett kö-zös
élményanyag könnyebben
hidalja át a generációs különb-ségeket
mint az azonos generá-ciók
különböző illetőségű"
élményeit Világosabban? Kar-csinak
vagy Pistának több kö-zös
szemléleti támaszpontja
van Péter Lacival vagy Niko-lit- s
Maxival mint a johannes-burgi
Karcsival és Péterrel
Péter Laci és Nikolits Maxi más
körítéssel igényli de tökéle-tesen
érti Karcsi és Péter él-ményanyagát
Viszont? Az ide-genbe
született új generációk-nak
már fogalmuk sincs róla
Kassa nekik ugyanúgy isme-retlen
mint Kosice és a bé-csiszelethez
akkor sem kötődik
otthoni élmény ha a mama vas-tagon
és pötyötösen készíti el
Johannesburgban
Miért lényeges a kettős élm-ény-
háttér? A válasz egyál-talán
nem biztos: talán azért
hogy a magyarságszolgálat-ban
az otthoni élménnyel érke-ző
legújabb generációkra kü-lönleges
szerep vár Ha külön-böző
ideológiai előjelekkel is
ők képviselik az emigráció fo-galmát
és olyan elemeket ke-vernek
a magyarságszolgál-atba
amelyek nélkül külföldön
született nevelkedett generá-cióink
magyarságigényéből
szimpátiájából már sohasem
lesz magyar tudat Kassa he-lyett
Kosicét mondó legújabb
honfitársaink élmény és tapasz-talatanyaga
a legjobb biztosí-ték
a johannesburgi new-yor- ki
los angelesi Karcsik és Pisták
idegen élménnyel telített fiktív
magyarsága ellen Amely ér-téktelen?
Mindössze más mint
ünmlyenről álmodoztunk és sok-ban
nagyon sokban tőlünk
függ hogy fix pontjaink töre-dékeit
elfogadják És azok sze-rint
rendezzék be az életüket?
Elég ha azokat sem hagyják
ki vagy nem rúgják odéb ami-kor
az otthoni Karcsik Pisták
Lajosok felett határoz a sors
Legutóbb azt írtam hogy az
otthoni Karcsik Pisták nem ta-lálják
helyüket a régi elemek-kel
díszített kényelmes johan-nesburgi
Magyar Klubban? He-lyesbbít- ek
Sok türelemmel
megértéssel kölcsönös tiszte-lettel
előbb-utób- b beilleszked-nek
emigrációs kereteinkbe és
udvarias mosollyal elkerülik
az összeütközési pontokat
amelyekhez generációs alapon
semmi közük sincs Élményben
és tapasztalatban azonban an-nál
is több
A KÖLTÖZKÖDÉS KELLE-MES
kellemetlen de miden-kép- p
élmény Olyan apróságok
veszik körül amelyekre külön-ben
sohasem gondolunk Példá-ul:
ki mossa ki Lydia helyett az
ingeimet? Egy másik Lydia
valakit) Például az egyik Ken-nedy-lá- ny
férje is nagykövet
volt utána meg alelnök jelölt
lett 1972-be- n de senki sem tud-ja
miért lett nagykövet Min-denki
tudja hogy azért lett alel-nök-
jelölt mert a demokraták
között nem akadt más vállal-kozó
Az amerikai választóknak
tehát meg kellene kérdezni még
1976 előtt a tóparti autós Ted
szenátort hogy például a di-nasztia
alapító kedves papája
hogyan változtatott nagy hir-telen
pályát miért hagyta ott
a tisztes mosodaipart és az ital-áru
nagykereskedelmet ami-kor
a diplomata pálya kevés-bé
jövedelmező
Azért kell ilyesmit éppen
Kennedy szenátortól kérdezni
mert ő egyike azoknak akik a
mesterséges botrányok ren-dezésével
hatalmas károkat
okoztak az' Egyesült Államok
népének Legalább is az ame-rikai
polgárok körében az ilyen
vélemények igen gyakoriak
ezért a kanadai sajtónak is kö-telessége
ezekről a kérdések-ről
tájékoztatni az olvasóit IP
1974 július 13 (No 28) Kanadai Magyarság 3 oldal
vagy egy másik boy mondjuk
Piazzóék Ábrahámja? A cso-dainas
aki fehér kabátban fe-hér
kesztyűben szolgálta fel
néhány napja a vacsorát Mint
fekete szobor állt mamámé-val"
szemben és várta a szem-villanást
kit mivel kínáljon
Szobrot mondtam? Helyesbí-tek
Mint Szilágyi Lajos főis-pán
uréknál a hajdú csak az
monoklivillanásokhoz igazítot-ta
hogy a képviselőjelöltnek
vagy a szomszéd birtokosnak
töltsön előbb Udvariatlan do-log
hogy a Lydiák és Ábrahá-mok
megelőzik a háziakat? Az
ember esendő Különösen az
utas Minden tisztelet a házia-ké
de a Lydiáktól és Ábrahá-moktól
kap naponta tiszta in-get
ragyogóra suvikszolt ci-pőt
és rengeteg apró jelzést
a vendég hogy milyen a há-zigazda
Ebben a pillanatban:
hogy visszanyúl a háttérhez
ahol fehér és fekete az alap-tónus
Ezek után nem titok
hogy Nikolits Maxiéktól Piazza
Péterékhez költözöm Megint
rosszul mondtam: Milus asszo-nyoktól
Kati asszonyokhoz és
„mamamóékhoz" megyek Ki
kicsoda? Kati asszony Piazza
Péterné született Hunyor Ka-talin
Csak azért nem volt bál-király- nő mert amikor az első
hosszúruhát kapta már nem
voltak bálok Üzemi „bulik"
járták és báliruha helyett ká-derszármazás
és káderrokon-ság
kellett Az pedig nem volt
Helyette örökös bizonytalanság
leselkedett: mikor derül ki
hogy a Hunyorok és Piazzák
nem a párttitkártól kaptak ne-mesi
levelet
KICSODA „MAMAMÓ"?
A pesti nagymama Öt nyel-ven
olvassa a világirodalmat
passziánszozik a háztartást
irányítja és azt akarja hogy
Ábrahám olyan inas legyen
mint József vagy István volt
a belvárosi lakásban ahol Hu-nyor
ügyvéd úr az egykori
pénzvilág híres jogtanácsosa
vacsora utáni konyak mellett
fogadta az egykori pénzkirá-lyokat
Ki Piazza Péter? A dé-lafrikaiaknak
kitűnő építész-mérnök
és egyetemi tanár
Nikolits Maxinak? Jó barát és
örökös ellenfél Máltai lovag
de szombat délelőtt a pesti me-ló- s
srácokkal ultizik és a már-ciusi
ünnepségen nem Kossuth-ról
hanem Széchenyiről beszél
Szines egyéniség? Szines ötvö-zet
történelmünknek abból a
korszakából amikor az olasz
francia építészek tudósuk úgy
olvadtak nemzeti közösségünk-be
mintha Árpád mellett lo-vagoltak
volna Vereckénél
Nekem kicsoda? Kedves em-lék
az utolsó báli éjszakákról
Kerekszemű vidám frakkos
fiúcska akinek a szupécsárdás-r- a
már nem maradt idő A há-ború
kioltotta a nagy csillárt
és katonaruhába öltöztek az ifjú
gavallérok Ki tartozik még az
új környezethez ahová indu-lok?
Borbála-Barbara-Varva- ra
Petrovna Sok ez így egyszer-re?
Huszonkét évéhez minden-esetre
Amúgy korjelenség
Amikor Budapesten Borbálá-nak
született még senki sem
tudta hogy 1956-ba- n Rómában
Barbarának keresztelik át és
magyar anyanyelve mellé az
olaszt is odaragasztja a római
iskola Hogy ragadt rá a Var-vara
Petrovna? Én akasztot-tam
hozzá mert a német fran-cia
után az orosz szakra irat-kozott
be a johannesburgi an-gol
egyetemen Mi szüksége rá?
Úgy mondja: a diplomáciában
vagy az újságírásban nem árt
egy olyan nyelv amelyet sokan
beszélnek de kevesen értenek
AUTÓVAL TUDOM AZ UTAT
de gyalog eltévedek Nem baj
Környezettanulmányt foly-tatok:
a johannesburgi élet me-lyik
síkjához tartoznak a fás
virágos utcák Már az első pil-lanatban
kétségtelen hogy na-gyon
jó környéken járok Mond-jam
a Nikolitsok és Piazzák
nem is lakhatnak máshol? Ta-lán
nem is lenne túlzás de eb-ben
a pillanatban félrevinné a
témát Ezért inkább úgy jel-lemze- m:
a házakról a gará-zsok
körül lustálkodó autómár-kákról
a farkaskutyákról es a
polgári önvédelem kerítés-plakettjeir- ől
látom ötven-hatva- n
ezer Randos a környék Ha
„illetéktelen" közelit megszó-lal
a sziréna és jön a riadó
autó Tehát olyan ahol van mit
félteniök a lakóknak? Talán így
egyszerűbb: ahol a félteniva-lótól
függetlenül is félnek az
emberek A feketéktől? Az ide-gen
feketéktől akik szinre
szagra valószínűleg lelki ösz-szetétel- re
is ugyanolyanok
mint a nem-idege- n feketék de
mégis mások A saját nem-idegen
fekete reggeltől estig
gondozza a házat nyírj a-öntö- -zi
a kertet elkíséri a gyere-ket
az iskolába fehér kesztyű-sen
szolgálja fel az ételt és ha
gyanús idegen-feket- e tűnik fel
az utcában védi a házat gaz-dát
a gazda gyerekét a gazda
vagyonát a gazda békés apart-heidjét
Ha kell megnyomja a
polgári önvédelem vészcsen-göjé- t
és attól a rendörségtől
kér segítséget amely arra is
vigyáz hogy magas kerítés vá-lassza
el a gazda világától Em-beri
és társadalmi ellentmon-dás?
Inkább a nyugati propa-ganda
hatása és azt szugerálja
hogy a feketék közelsége Johan-nesburgban
sokkal félelmete-sebb
mint New Yorkban vagy
Los Angelesben
A KÖRNYEZETTANUL-MÁNY
után kommunikációt
játszom Kérdezek de kitől?
A fehérek autón járnak és nem
állnak meg A feketék? Fogal-mam
sincs mit szól hozzá az
apartheid de nem is érdekel
Ennyire nem vagyok afriká-áns- z
és egyáltalán nem való-színű
hogy leszek A hiba az
hogy a fehér-feket- e kommuni-káció
csak a nyugati képesla-pokban
egyszerű Valóságban
igen összetett Ha úgy állok
eléjük mint a Kennedy-boyo- k
Biafrában: ember egyformák
vagyunk — legjobb esetben ki-röhögnek
Legrosszabb eset-ben?
Inkább kérdezek: hol van
Saxonwald? Ahol fekete Ábra-hám
a Piazza-Hunyo- r családon
keresztül kommunikál a fehér
világgal Amelyhez? A Piazza-Huny- or emberértékelésnek és
világszemléletnek csak annyi a
köze hogy tudomásul veszi az
apartheid törvényeit A szel-lemét
is? Ezt senkitől sem kér-dezik
a pretoriai honatyák
Talán úgy helyesebb: a demok-rácia
fogalmában biztosítanak
játszóteret az emberségnek
Megengedik hogy a házkapuk
mögött azok az évszázados kap-csolatok
üssenek vissza ame-lyeket
csak a törvényhozó ta-gadhat
le az ember viszont
soha Világosabban? Számta-lan
búr és néger család olyan
munkaadó-munkavállal- ó vi-szonyban
él évszázadok óta
hogy senki sem tudja ellenő-rizni
melyik széppapa vagy
szépmama vétett valamikor az
apartheid ellen Ki a megmond-hatója
mi minden történt két-háromsz- áz
évig a nehéz pionír
életben és hányszor előzte meg
az emberközelség vágya a tár-sadalmi
szabályokat
Cifrázzam tovább? A nehéz
háborús évszázadok alatt hány-szor
kapaszkodtak az egymás-rautaltság
tudatába és hány-szor
került az afrikáánsz (a fe-hér)
az afrikánsszal (a feketé-vel)
olyan kapcsolatba amely-ről
hallgatnak a családtörté-nelmek
és csak a pletykák vi-szik
tovább hogy a pretoriai
törvényhozók jórészét is be-csukhatnák
néhány évre az
apartheid törvények Azt sem
mondhatja meg senki hány ge-nerációban
„virulens" a fekete
beütés és milyen emberi okok
játszottak közre amikor a szép-papa
vagy szépmama vétett
az apartheid ellen Sajnos a dél-afrikai
irodalom még nem ju-tott
el az „Elfújta a szél" vagy
a „Tamás bátyja kunyhója"
sztorikig és nem bányászta ki
az egymásmellettélés legem-beribb
pillanatait amelyek-kel
az apartheid vázát is köny-nyeb- b
lenne feltölteni Törté-nelmi
rágalommal játszado-zom?
Egyszerűen nem hiszem
el hogy a különböző színű fajú
kultúrájú népek egymás mel-lett
élése ne szülne olyan pil-lanatokat
amikor az ültetvé-nyes
ugyanúgy ember mint a
fekete szolga Különösképp ha
a búr-ang- ol háborús háttéren
is végigvonul az a tényező
amely az amerikai polgárhábo-rúban
is komoly szerepet ját- -
(Folytatás az 5 oldalon)'